Dínótojást keltet a család

Zanza!

Találtunk egy játékot, amely legalább két napig leköti a kölyköket. És a szülőket is. Fiúknak-lányoknak egyaránt jó, oktatási célra is alkalmas és még szórakoztató is. Keltessünk dínótojást!

Klikk!

 

A házunk tövében található kisboltban bukkantam erre a gyöngyszemre. Először csodálkoztam, hogy mit keres a játékpolcon egy halom tojás, messze még a húsvét, aztán elkezdem olvasni a címkét. A leírás szerint ha a tojást vízbe tesszük és türelmesen várunk 12-24 órát, a tojás héja megreped, majd újabb 12-24 óra múlva kikel belőle egy kis dínó. Ötszáz forintot simán megért, hogy leteszteljem, miféle dínó fog kibújni a tojásból.



Miközben biológiai ismereteket nyújtottam a lányaimnak, víz alá helyeztük a tojásokat. Elmagyaráztam, hogy nagyon sokat kell várni, míg kikelnek az állatok, mire a kölykök elhúztak játszani. Félóránként a poharakhoz rohantak, újra és újra elmeséltették, hogyan fog kibújni a dínó a tojásból. Innentől kezdve nem volt probléma a gyerekneveléssel: ha veszekedni kezdtek, hívtam is őket tojást csekkolni, így elfelejtették sérelmeiket, majd mély egyetértésben folytatták a játékot.

Este, mielőtt lefeküdtek aludni, még egy pillantást vetettek a poharakban ázó tojásokra, amelyek héján már mutatkoztak a repedés jelei. Éjfél körül én is kisompolyogtam a konyhába és ellenőriztem a kísérleti tárgyakat. Óvatosan megpiszkáltam a héjat, egy kis résznél le is tudtam szedni és megpillantottam egy szemet.

Klikk!

 

Reggelre nagyobb lett a lyuk, már az állat feje is látszott. Délutánra pedig a türelmetlen kölykök kiszabadították a dínókat börtöneikből és további növesztés céljából ismét víz alá helyezték őket. Harmadik napra az állatok elérték végleges nagyságukat, körülbelül a tojás másfélszeresére nőttek.

Azóta a kölykök a tömör, műanyag hatású szivacs-dínókkal játszanak és már nyúznak, hogy keltessünk újabb tojásokat. Remélem, egy álmos reggelen nem találok a konyhapulton vízben ázó tyúktojásokat.

 

Blogmustra