SZÜLŐSÉG

Beszoktatás: A véres csata elmarad

2008. szeptember 8., hétfő 10:30

A múltkori cím, miszerint Andris nem akar óvodába menni , alapjaiban dőlt meg, ugyanis igenis szeret. Sőt, az első hetet úgy megugrotta, mint egy angyal, aki arra született, hogy vidámságot vigyen a méhecskecsoportba. Mielőtt nekifeszültünk a témának, sokat vívódtam, hogy hogyan is legyen ezzel a beszoktatással, lévén, ez kimaradt Pannánál. Felkészültem mindenre, véres, könnyes csatákra, összetört anyai és gyermeki szívekre. Sokat tanácskoztam mindenféle mentalitású anyukával, meg az óvó nénivel is, s mindenki mást mondott. Volt, aki az első nap gyakorlatilag beköltözött az oviba. Aztán volt, aki a másodikon és a harmadikon is, a hét utolsó napján már nem követtem ennyire az eseményeket, de mintha a gondozók jobban magukra maradtak volna.



A legszimpatikusabb megoldás nekem végülis az volt, hogy összepusziltuk öcsivel egymást, megnéztem, hogy leül a kutyájával reggelizni, elköszönés, aztán nyúlcipő. Ha ugyanis azt látja, hogy működik az is, hogy anya elücsörög kint, bejön a csoportba és eljátszogat, a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy anya bejöhet. Sőt, egyenesen elvárható, ha egyszer működött ez a dolog, hogy még kiszaladok anyához, vagy behívom egy picit, akkor mi a manónak nem működik később. Nos, ebbe a játékba nem akartam beszállni, szerencsére méteres mosollyal masírozott be Andris a csoportba, utat vágva a zokogó háromévesek és családjuk között.

A második napon már ott szeretett volna aludni, mert izgatta a fantáziáját, hogy összecsukható ágyon lehet fetrengeni, hát legyen, gondoltam, de fel voltam készülve mindenre. Itthon ugyanis születésétől fogva cirkuszos az elalvás. Sokáig kell mellette dekkolni a mese után, s csak trükkökkel tudunk lelépni, az első ébredéskor (ami éjféltől bármikor lehet) pedig megkezdődik az ágyra járás, s a szülők közé vetődés. Figyeltem a telefonomat, hogy mikor szólítanak egy magából kikelt kisfiú megmentéséhez, de semmi. Amúgy tényleg paraanyákká válunk egyre jobban, feldúlt minden telefoncsörgés, ami az ovi, vagy iskola időben érkezik (ismerőseimnek, barátaimnak és rokonaimnak üzenem, négy után hívjanak csak, különben raplis hangulatban veszem fel a telefont, munkáltatóra persze ez nem vonatkozik.)

A héten találkoztam, a ’hogyan csináljunk hülyét a szüleinkből’ esettel is. Gyermekünk itthon császári tartásban eteti magát az esetek nagy százalékában, a családi rabszolgacsapat pedig teljes létszámmal támogatja ebben a despota dologban. Az első nap még nem az evés volt a legfontosabb kérdésem, de a harmadikon már csak megkérdeztem az óvó nénit, mégis, Andris hogyan eszik? Döbbenet az arcon, hát jól, anyuka, sokat!

Andris tehát cirka három nap leforgása alatt nagyfiú lett, aki képes minden olyat elvégezni magán és a környezetében, ami egyébiránt el is várható. Mert máshol persze viselkedni kell, nem mindegy ugyanis, hogy mit gondolnak az emberről, s ezt, egy hároméves, öntudatos férficsíra is pontosan tudja. S míg anyával meg merünk csinálni mindent, addig az oviban nem árt, ha mi vagyunk az okos nagyfiúk, akik megvigasztalnak minden picsogó gyereket, aki vidáman sztorizik Manyi néninek, s aki elbűvöli az egész felső emeletet. És otthon? Nos, kérem, otthon délután négy után nyugodtan lebonthatjuk a házat, beleértve anyánk és apánk idegrendszerét is, hiszen valahol csak ki kell jönnie a gőznek.

Ha valaki pedig szétütötte a monitort, mert polgárpukkasztó, hogy Bandika köpött minden előzetes várakozásokra és azért is jól érezte magát, az gondoljon arra, hogy a második héten általában ezek a mintakölykök is megrogynak picit. Higgyetek nekem, én ott voltam, de erről majd a jövő héten. Addig is eddzük az idegeinket, s lebegjen mindenki szeme előtt, hogy a könnyek fölszáradnak és a gimiben már ciki, ha anya kint ül ebédig a folyosón.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.09.08 10:39:43pomme-pomme

    Nem a második héten. Majd novemberben, amikor azt hiszed, hogy most már minden gördülékenyen megy... :)



    Sok örömet meg kitartást a nagyfiúval/-hoz!

  • 2008.09.08 11:08:45Dr. Han Fastolfe

    Mi egy hónap múlva bölcsibe szoktatunk. Én egyáltalán nem aggódom, mert a Törpe nagyon társasági gyerek: bárhol jól érzi magát ahol vannak "babák". Feleségem nemrég elment vele a törzslapért, és alig bírta hazahozni.

  • 2008.09.08 11:41:21ideax

    nagylányt próbálták altatni a bölcsiben, de annyira jól érezte magát, hogy csak ült az ágyon és mindenkit szórakozatott. aztán rájöttek a dadusok, hogy a csajt külön kell rakni a többi gyerektől, egyedül egy csendes sarokba és ott békésen elaludt :-) nem volt kivel csacsogni :-)

  • 2008.09.08 12:03:32naíva

    Hát sajna barátnőméknél el lett rontva a bölcsibe szoktatás. Pedig első nap minden szép volt, prücsök egész nap játszott a többiekkel, barátnőm a dadával beszélgetett, aki csak másnap akart igazából ismerkedni a kisfiúval. Másnap barátnőmet kiküldték, mondván: hívják, ha baj van. Másfél-két óra után sírva kapta vissza a gyereket, de a gondozónő szerint sokat játszott is. Délután aztán egy másik anyuka elmondta, hogy a gyerek semmit nem játszott, végig csak sírt, aztán már öklendezett is, a gondozója meg semmit nem csinált, csak sétált vele körbe-körbe, hogy anya majd jön. Harmadnap barátnőm közölte: bent marad, és egész héten így lesz. De a kisfiú, ahogy meglátja a gondozónőt, odaszalad anyjához, és el sem engedi a kezét. Szóval bölcsi kilőve, családilag-barátilag vigyázunk majd rá, megosztva. Hát sajna ilyen is van :(

  • 2008.09.08 12:07:01JulcsiMami

    Engem az idegesit a bölcsiben (ahova kinkeservesen kb. 2 honap alatt szoktunk be), hogy miutan mostmar minden ok, Julcsi imadja, a bölcsis nenik osztjak az eszt, hogy mi mindenröl szoktassam le, hisz ott is jol müködik. Pl. ott nem kell neki cumi, minden segitseg nelkül alszik el, poharbol iszik. De itthon mas, mint ahogy azt win is irja. Itt ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, amit a böcsiben ebren eltöltött 2,5 ora alatt nem feltetelenül hianyol.

    De azert nagyot fejlödött, amiota bölcsis, megerte a nehezkes beszokas. Teszem hozza kislanyom mindig is nagyon tarsasagi leny volt, imadja a gyerekeket, megis iszonyat nehezen szokott be, mivel azelött anya azert mindig elerhetö volt...

  • 2008.09.08 14:01:56jucili

    Hát... de pocsék is volt az a két hét, mialatt beszoktunk. De a fejemet teszem rá, ha óvónéni nem nyugdíj előtt állt volna, semmi problémánk nincs.

    Gyerkőc fiú, mozgékony, imád focizni, futni, mászni, kúszni, stb. Szóval mindent csinált, amit egy idősebb óvónéni már nem bír.

    A beszokás úgy történt, hogy anya minden áldott nap oviba járt, játszottunk. Mi ketten. Ha véletlenül óvónéni megjelent és kézenfogta porontyomat, nem telt el 5 perc, a lurkó már jött is vissza: Anya, játsszunk!

    Az első hét közepéig tűrtem, utolsó nap már csak megkérdeztem, nem mehetnék-e el egy fél órára, esetleg szokhatná a gyerek, hogy nem vagyok ott. Végülis így működik az óvoda.

    Na, jó. Hétfőtől. Hétfőn már leléptem, gyerek bőgött, ugyanis mindenki tojt rá nagy ívben.

    Valamikor a második hét közepén megjelent dadusunk, hogy én még mindig itt?! "Kezelésbe" vette a gyereket, gyerek imádja azóta is (most nagycsoportos), semmi probléma nem volt vele. Dadus ajánlotta 1 hónap után, hogy akkor most már ott is alhatna. Hála az ő pártfogásának, zökkenőmentes volt ez is.



    Óvónénink azóta nyugdíjba ment, de nem összezördülés-mentesen. Másfél évig legalább heti egy alkalommal el kellett tőle hallgatnom, hogy hát ez a gyerek BORZASZTÓ!!!, mivel rengeteget mozog. Egy idő után besokalltam és közöltem, vele, hogy 40 fokos láz esetén már ül egy helyben, sőt akkor általában már nem is szeret beszélni.

    Óvónéni, mint már említtem, azóta nyugdíjas, és ha találkozunk nem köszön. Én sem.

  • 2008.09.08 14:08:12jucili

    Hozzá kell tennem az előzőekhez, hogy kisfiam abszolút társasági emberke. 6 hónapos kora óta nagyobb közösségbe járunk vele, közvetlen, imádja az embereket, kicsit nagyot egyaránt. Én úgy gondoltam pont ez miatt nem lesz probléma a beszokással.

    Azóta figyelem és észrevettem, hogy ha volt óvónénihez hasonló felnőttel találkozik, rideg lesz és visszautasító.



    A kislányom okt.-ben lesz 2 éves. Vele bölcsibe készülünk. Mivel egy régi kedves osztálytársam lesz a gondozója, bízom benne, nem lesz semmi probléma.



    Sok sikert minden oviba, bölcsibe beszokónak és szoktatónak!

  • 2008.09.08 14:44:49babó

    ááá, nekünk jövő héten kezdődik a bölcsi...



    ez az egy parám van, amit többen is írtatok: mi van, ha kibírhatatlan satrafa a gondozó? úgy értem, többségük biztosan nem az, az emberi hibákat meg elnézem mindenkinek (kezdve magammal...), de néha ki lehet fogni egy-egy rémséget. :((



    bízom a gyerkőcben, hogy feltalálja magát, bátor lesz, és megszokja, és az én szívem sem fog meghasadni, max megrepedezik itt-ott, sebaj, majd a szigszallag. de az emberi tényező... hát, jövő héten többet tudunk.

  • 2008.09.08 14:50:46Kiskunsági Cuvee

    Sziasztok



    Olvassa ezt a fórumot ovónő?





    Mit lehet kezdeni egy gyerekkel, ha ész nélkül üvölt az anyjáért az oviban beszoktatás alatt? És ha 10-en üvöltenek?



    ?

  • 2008.09.08 15:03:43Borcsika

    Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a sógornőm szoktatta be a csemetét a bölcsibe, de ettől függetlenül keserves 2 hét volt, mire eljutottunk odáig, hogy megpróbálják altatani. A bökkenő csak az volt, hogy otthon rácsosban aludt, bent meg széthajóssal próbálkoztak. Miután behozattak neki egy rácsosat, semmi bak nem volt az alvással, pedig előtte őt is ringatva lehetett csak elaltatni. Az én fiam klasszikus beszokó volt, kb. 2 hónapig csak a karomban volt hajlandó megközelíteni a bölcsit, de azután feloldódott. Amikor átszoktattam az másik bölcsibe, 2 nap volt az egész.

    Gyereke válogatja. Án is azt hittem, hogy szeretett gyerekek társaságában lenni, és játszani, nem lesz gond. Csk azt nem szabad elfelejteni, hogy akkor én is ott voltam.

    win-nek kitartást, és a többieknek is, akik hasonló kalandok előtt állnak.

    én most szembesülök azzal, hogy a gyerekem különböző éneket képes magának kölcsönözni. Van a bölcsis, az otthoni, a nagyis, a rendezvényes, és folyatathatnám. De ettől klassz a gyereknevelés. Gondolom mi is ilyenek voltunk, csak nem emlékszünk rá

  • 2008.09.08 18:04:20verkaverka

    A gyerekek nem hülyék, megértik hogy az ember nem fog velük odajárni. Viszont azt sokan nehezen ugorják meg hogy idegen helyen idegen nénikkel otthagyják őket. Nem hülyeség az a beszoktatás, biztos van gyerek akit ott lehet hagyni az első nap és minden oké de ez a ritka (bár oviban már gyakoribb mint bölcsiben).

    Ha valaki ismeri a gyerekét és ez megy az az ő dolga, de az nem igaz hogy baj lenne a beszoktatásnál hogy ott az anya mert abból lenne baj hogy azt hiszi a gyerek hogy ő is oda fog járni.

  • 2008.09.08 20:28:58anyabanya44

    A bölcsis beszoktatás tényleg nem hülyeség.Én még nem találkoztam olyan gyerekkel, akit az első nap ott lehetett volna hagyni. Biztos van ilyen, csak én még a 25 év alatt nem láttam. Minden gyerek elvan" egy darabig. De egész nap....Ja! Lehet egy kis szakmai önérzetem? a bölcsiben nincs dadus. Ott gondozónő van. Ez két külön szakma.

  • 2008.09.08 20:31:32anyabanya44

    babó: mit jelent számodra a kibírhatatlan satrafa? Tényleg érdekel.

  • 2008.09.08 22:42:45piszeorr

    Kiskunsági Cuvee



    Én vegyes csoportban vagyok, szóval 10 síróm nincs egyszerre csak 2, max 3. Próbálunk játszani, beszélgetni vele, megnyugtatni. Amúgy faluban dolgozom és ott a gyerekek általában ismerik egymást és akkor az utcabelivel, rokonnal hozzuk össze, hogy játszanak együtt.

  • 2008.09.09 00:24:30Vierre_

    Nekem szerencsém van. Ezt már ezerszer írtam sztem :)))))) Míg a nagy nem járt bölcsibe és három és fél évig nyúztuk egymást otthon a -gyereknekazannnyamellettahelye- filozofiába beledögölve, így az óvodás beszoktatásnál szoptunk de leginkább ő, liluló fejjel üvöltve hetekig, a kicsit bedobtam két évesen bölcsibe. Kinyilt annyira és a nagy után úgy gondoltam Nagy Anya ide, Nagy Anya oda, én bizony még egyszer nem csinálom a közös agymenést. Meló is jött, gyerek ment. Imádta. Egy hét alatt megvolt, elválásnál nem sírt, örömmel létezett bent.



    Jött az ovi. Gondoltam rászánok egy két délelöttöt, höhöhö, persze. Bevittem, kisautó megtalálása, anya lerázása, csókolom. Én meg álltam mint a kuki a meleg vízben, hogy akkor nincs két délelött? :)))))))



    Hozzá teszem önkó mindkét intézmény és hozzá teszem hogy sikerült az évszázad legfankibb csoportjába kerülni, kiscsoport két oriási fazon óvónővel. Egy huncut markáns és egy kedves bájos határozott plusz egy tündér dadus.



    Szal mákos vagyok :)))

  • 2008.09.09 08:00:01ruju

    Na nálunk 2 év hepi óvodázás után a 3. évre sikerült úgy megkavarni az ovis csoportokat, hogy most kell beszoktatnom a gyerekemet, mert bekerült egy olyan csoportba, ahol a 16 gyerekből 12 lány, a 4 maradék fiú közül pedig ő a legidősebb. A legjobb barátja a "régi" csoportban maradt, (halvány reménysugár, hogy mégis átkerül hozzánk), de sajnos a régi csoport is olyan összetételű, hogy akkor már inkább maradjon itt, barát ide vagy oda :-(. Tegnap reggel láttam a gyerekem arcán az "anya, miaf×t keresek én itt?" kérdést... Na most legyek okos...

  • 2008.09.09 09:43:55Kiskunsági Cuvee

    Szia Piszeorr,



    Ez jó hír, bár ez tényleg a vegyes csoport egyik előnye. Illetve a kistelepülésé. Jó lehet, olyn helyen élni, ahol ismersz mindenkit az utcában.



  • 2008.09.09 23:31:12psyché

    Nalunk is halad lassacskan az at/beszoktatas a bölcsibe/oviba. Ma elöször is hatarozott utasitasokat adtam az ovonöknek a bölcsiben: 1. a gyereknek minden etkezeshez kell partedli 2. csak azt az ennivalot adjak neki, amit en adtam, ui. megetettek az egyik gyerekkel a szomszed reggelijet (itt a reggelit nekünk kell vinni). Utana kimentem fel orara es az ovonök szerint minden rendben volt, meg nyugodtan maradhatok, mert a kicsi fiam nagyon szepen jatszik - mondtak ök. Nos, amikor visszamentem a kicsi fiam valoban nem orditott, viszont csak feküdt a padlon a fejet a plüssallatkajara tamasztva es igencsak szotlan volt. A nagyobbik fiam sem volt tul lelkes, sirdogalt este, h hianyzik neki a regi intezmeny es a regi baratai. :-((( Szoval, nem volt egy tul jo nap. Nem tudjatok, mi a jobb ilyenkor: elvinni talalkozni a "regiekkel", vagy varni, amig beszokik ide? Elegge megviselt vagyok, a ferjem szerint pedig csak tulparazom az egeszet es mar ugysem lehet semmit tenni, ja es bebeszelem a gyerekekbe, h rossz az uj hely. elegge megsertödtem ra, h nem veszi komolyan a problemaimat.:-((

  • 2008.09.10 13:26:10Alessia

    Kedves psyché ,



    bocsi, de szerintem a férjednek igaza van.

    :))BOCS

    A gyerek MINDIG másképpen viselkedik, ha ott vagy, mint amikor nem. Persze nehéz a beszokás, minden korosztálynak, de ilyenkor a műsor nekünk anyáknak szól...ja, Te itt akarsz hagyni, na nehogy már azt hidd ez egyszerű:)))Szerintem ne parázz ezen, mert megérzik a radarjukkal és ők is parázni fognak...megérzik...

    A partedliről, csak akkor adják neki, ha máson is van, különben a gyermeked nem fog örülni, hogy csak neki van (bár nem tudom mennyi idős)...

    A reggeliről...én általánosban elcseréltem a jó kis nagyi féle zserbót zsíros kenyérre:)))))))))))anyu tombolt ilyenkor:))

    Ha neki izgalmas a másik reggelije, vagy fordítva, hát engedd, hogy megkostolhassa.......:))szerintem.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta