Kedveseim a monitor előtt, lesújtok újra, úgyis régen borzoltam a kedélyeiteket. A helyzet az, hogy szomorú felfedezést tettem, amikor a minap volt időm a strandon szemügyre venni országunk lányait, asszonyait. Kevés kivételtől eltekintve dagadtak vagyunk. Vagy mondjam, hogy vagytok? Lehet persze mentség rá a kockás pléden rakoncátlankodó gyerek, de minek is mentegetőzni, súlyos problémák ezek.
Ami a legelszomorítóbb, hogy nem nyugodhat a szemünk már a fiatal csirkéken sem jóízűen, mert ez a népbetegség, már a ruganyos bőrű, s régen illendően kemény húsú kamaszokat is elérte. Tessék, megérkezett a nyugat, nesze nektek chips meg cukros üdítő, a hurkák a hason olyanok, mintha kipottyant volna Ilonkából már legalább egy gyerek. Talán az sem segít sokat, hogy az összes mozgása a kamaszoknak az ujjgyakorlás, s nem a tizennyolcas karikás játékokra gondoltam, hanem a klaviatúrára.
Mit tehet az a generáció tehát, akik már a kezdő köröket túlsúllyal kezdik? Lehetséges, hogy a zsír nem csak a szokásos helyekre rakódik, hanem az összefüggések felismerését is lazán eltompítja?
Mit tehet az egyszeri legény, ha feleségül vesz egy közepesen csinos menyecskét, aki már az első gyerek után terebélyes, a második után viszont már nehéz benne, még jóindulattal is megtalálni a nőt? Első verzió, valami egyéb hobbit keres, a szexen kívül. Második verzió, sokat iszik, hogy hasson az érzéki csalódás, harmadik verzió, ő is elhízik piszkosul, így legalább egálban lesznek. A negyedik verziót le sem írom, mert még elszabadulnak az indulatok.
Kérdéseim tehát. Mennyire jogos a gyerekekre hárítani testünk lejtőn való megindulását? Tényleg megteszünk mindent azért, hogy a malachurkák eltűnjenek, vagy csak úgy csinálunk, mintha? A szoptatás befejeztével valóban mindenki hirtelen életmódváltásba kezd?
A gyermekeikre olyannyira igényes anyukák, akik képesek a legutolsó babakiegészítőért is bejárni fél Európát, önmagukra miért nem figyelnek legalább feleannyira, mint a csörgő és biotáplálék összhangjára? Sokak számára az, hogy naponta nem szembesülnek önmaguk riasztó képével, egyelő azzal, mintha minden rendben lenne. A szépség nem minden persze, de könnyebb az élet malactest nélkül. És hosszabb is…
bovaryné
