Megujjazza-e a piszkos körmű punk a kamaszlányunkat a Szigeten?

Tavaly azt a kérdést tettük fel, hogy a Poronty olvasói kiviszik-e a gyereküket a Szigetre. Idén az iránt érdeklődünk, hogy a tizenéves kölyköt mikortól engedjük ki a fesztiválra – egyedül.

Szomszédunk tizenéves kamaszlányait titkos bulizás közben hallgatva kezdett el motoszkálni bennem a kérdés: vajon mikor fogja azt mondani a gyerekem, hogy ő már szeretne kimenni a fesztiválra és természetesen örülne, ha nem mennék vele. Mikortól engedhetem el jó szívvel a kölyköt egy olyan helyre, ahol „piszkos körmű punkok ujjazásától” kellene féltenem? Kell-e egyáltalán ilyeneken gondolkoznom?



Számít-e vajon, hogy korábban járt-e velem a Szigeten, vagy élete első élménye az lesz a rendezvényről, hogy ott mindent szabad? Elszáll-e vele is a ló, mint ahogy felnőttként is gyakran érzi úgy az ember, hogy a forgatag magával ragadta és csak sodródik? Vagy úgy fog rácsodálkozni a piercinges, provokatív hajviseletű egyénekre, ahogy Rubint Réka tette a tavalyi Szigeten?

Ha tizenéves lesz a lányom, az lesz az első gondolatom, hogy agyonütöm, ha ki mer menni, mert nehogy piercinggel állítson haza, nehogy kipróbálja a füvet, az alkoholt és nehogy ott veszítse el a szüzességét, persze rögtön harminc emberrel? Szerencsére még van pár évem ezen a kérdésen gondolkodni, idén lepasszolom őket a nagyszülőknek és irány az Iron Maiden! (Meg a többi...)
Oszd meg másokkal is!
Mustra