SZÜLŐSÉG

Hétvégén fél órát sem mozognak az amerikai gyerekek

2008. július 17., csütörtök 10:52

Tizenéves korukra jelentősen hanyatlik az amerikai gyerekek fizikai aktivitása - derült ki egy új felmérésből. Míg egy kilencéves gyerek egy nap átlagosan három órát mozog, 15 éves korára fizikai aktivitása hétköznapokon 49 percre csökken, hétvégén pedig alig félórára. Összességében a fiúk valamivel aktívabbnak bizonyultak a kutatás során, átlagosan napi 18 perccel többet mozogtak a lányoknál, számol be az MTI.

A vizsgálat módszere egyedülálló volt abból a szempontból, hogy a kutatók nem a szülők elmondására alapozva vonták le következtetéseiket, hanem mozgásmérő eszközöket erősítettek a résztvevő ezer gyerekre, akiket 9, 11, 12 és 15 éves korcsoportra osztottak. Az eszközökkel mindenféle mozgást rögzíteni tudtak a kényelmes sétától kezdve a legintenzívebb sporttevékenységig.



Bár 13 éves gyerekeket éppen nem vizsgáltak, matematikai modellezés alapján a kutatók arra jutottak, hogy ebben a korban csökken le a napi aktivitás egy óra alá a fiúknál és a lányoknál egyaránt. A gyerekek 9 és 11 évesen még bőven legalább egy órát mozognak naponta, a 15 éves korosztálynál viszont hétköznapokon már csak 31 százalék, hétvégén pedig mindössze 17 százalék mozog minimum napi egy órát, ahogy az a kormányzati ajánlásokban is szerepel.

Az amerikai orvosi kamara lapjában megjelent új tanulmány szerzői azzal magyarázták ezt a drámai csökkenést, hogy egyre több iskolában szűnnek meg a hagyományos óraközi szünetek és a testnevelés órák, és a tinédzserek sportolás helyett szívesebben játszanak a számítógépen vagy tévéznek a barátaikkal, írja az MTI.

A mozgásszegény életmód várhatóan felnőttkorra is megmarad, és súlyos, akár életre szóló egészségügyi problémákat vethet fel. A fizikai inaktivitás kapcsolatba hozható egyebek mellett a szívbetegségek, az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásával - figyelmeztettek a kutatók.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.07.17 12:15:42mirka

    nekünk még a felemáskorlátból is kijutott :D nem csak próbaszerűen, hanem rendszeresen. mondjuk én néhány alkalom után már csak arra voltam hajlandó, hogy bemagnéziumozzam a kezeimet, és lógjak kb. 30 másodpercig a korláton :D nem tudnám eldönteni, mi volt szörnyebb: ha meghallottam, hogy megyünk a focipályára futni (45 perc futás, kész), vagy hogy nyílik a kisterem ajtaja, ami felemáskorlátot meg a gerendát zárta el a külvilág elől :)) néha, a vége felé volt olyan, hogy csak kosaraztunk/röplabdáztunk, na az szuper volt. kidöglöttünk, de élveztük nagyon.

  • 2008.07.17 12:18:07BadaB

    Az is jo lenne, ha minden napot egy "mozgasoraval" kezdenenek a skacok. Felfrissiti az embert, felebreszti es utana sokkal jobban fog az agya.

    Igaz en suli utan muveltem (atletika, tajfutas) de sokkal jobban es gyorsabban tanultam odahaza.

  • 2008.07.17 12:18:34Picicica08

    jaja gerenda is volt-korlát nem szerencsére-(jól le is tapizta a lányokat a tesitanár:-P).Kötélmászás,rúdmászás...Futás a suli körül(800M körül)Azt hittem ott hunyok el inkfartusban.Utálta az egész osztály

  • 2008.07.17 12:21:36BadaB

    mirka LOL

    edes emlekek :)

  • 2008.07.17 12:26:30Dee_

    Én jobban örülök annak, hogy megtanultam tigrisbukfencelni, kötelet mászni, pontosan fejen állni (szekrényen bukfencelni nem, de erre sem kaptam egyest ennek ellenére), távolugrani, mintha csak a röplabdához vagy a kosárlabdához értenék. Voltak nekünk is szintfelmérők, de a nyolc év alatt többféle sporttal is megismerkedtünk, néha unalmas is volt csak röplabdázni egész héten...

    A gimi végén meg már laza volt az egész, alig kaptunk jegyet, rengeteget játszottunk, mégis akinek volt képe hozzá, ellógta azt a pár órát is... Kevesen szerették a mozgást, akármilyen is legyen, pedig nálunk erre nagy hangsúlyt fektettek. Aki nem szeret mozogni, az alapvetően a futkosós játékokat sem fogja imádni...

  • 2008.07.17 12:28:19Pinpili

    Nálunk is volt a suliba olyan verseny (persze akkor még nem volt GPS), hogy akptunke egy térképet és feladatokat amiket meg kellett találni a városban és a megfejtést ott találtuk a helyszínen stb... Bár a mai világban pedig nekem sem volt rég 10-15 éve, ebben a forgalmas világban ahol az autósok minden utcasarkon elütnek valakit nem igazán biztonságos. Valóban az lenne a legjobb ha külön fiú lány tornaóra lenne és valós mozgás. Egyébként én is vezetek, de ez mostanábban hobbi, hogy nem figyelnek a gyalogosokra. A multkor elöttem ment egy másik autó és mentek volna át a zebrán és nem hogy lelasított volna á nem még rágyorsított, hogy hadd szaladjon a szerencsétlen

  • 2008.07.17 12:32:03Pinpili

    BadaB, nagyon jó ötlet és valóban izzgalmas, mozgáskultúrát ad és még jó mozgás is

  • 2008.07.17 12:32:49BadaB

    ... es ha tancoktatas lenne a tornaora helyett?

  • 2008.07.17 12:33:06Pinpili

    Ez, hogy lehet, hogy BadaB táncírására válaszoltam és eléugrottam...na mindegy

  • 2008.07.17 12:41:22BadaB

    papirt a miniszteriumba! :D

  • 2008.07.17 12:50:56madz

    igen, velem a tesióra konkrétan megutáltatta a sportolást. mijafrancnak kell kislabdadobással frusztrálni a szerencsétlen gyereket (nekem 8 méter ment :) )? mire odáig értünk, hogy elkezdtünk kézi- meg röplabdázni, olyan labdaundorom volt, hogy egyszerűen képtelen voltam elkapni...

  • 2008.07.17 12:55:55BadaB

    egyetertek okoskaval.

    bar a gyaloglas nagyon megterheli a csipot. (marmint a profi gyaloglas - azaz nem a seta mint gyaloglas... na jo vege)

  • 2008.07.17 13:04:11Normi

    Igen, meg erről is valami petíciót, hogy -amit itt sokan írtatok- a tornaórákon sokmindent elrontanak. Lehet, hogy egy ügyes, jó mozgású gyerekenk, akinek rendszeres sikerélénye van a tesiórákon, annak ez ösztönző és jó, de a többinek tényleg kedvét szegi. Nekem is rosszemlékeim vannak arról, milyen béna voltam, alig értem el a kettes, közepes szintet.

    Miért ne lehetne úgy csinálni, hogy választható mozgásos játékok, egyszerűbb sportágakkal foglalkozzanak? Ki ne szerette volna általános iskolában a kidobózást? De miért ne lehetne akár a gyerekek kedve szerint, mondjuk csoportokra bontva mozogni, aki akar tollasozik, kézilabdázik, focizik,kosarazik,csak szervezés kérdése szerintem.Lehet nagyobbaknak biciklis tornaórát szervezni. De ez a mai testnevelés-oktatás is a magyar oktatás egyik rákfenéje...Pedig biztosan nem lenne a tanároknak sem gond, ha nem kellene ilyen szigorú terv alapján tartani az órát.



    Ahogy emlékszem, ennyi idősen mi is sokat punnyadtunk a tévé előtt vakáció idején pl. Most inkább az internet, a játékok kötik le a mai kamaszokat. De ez nagyrészt a szülők sara.

    Amúgy érdekes vizsgálat ez, mert ha a vizsgált személyek nagyjából tudták, hogy mit mérnek ezek a tudósok a műszereikkel rajtuk, akkor én azt feltételezném, hohgy ebben az időszakban kicsit kitettek magukért, és többet mozogtak... No de az eredmény ehhez képest ijesztő...





    És csak mostanában mozgok rendszeresen, most, hogy kisgyerekeim vannak, máshogy akarom csinálni. Mi sokat bringázunk családilag, igaz kicsi még csak be van pattintva apja mögé a gyerekülésbe, de 2-3 év múlva ő is tekeri majd ezerrel, mint most a testvére.

  • 2008.07.17 13:27:20andie

    Dee, amiket felsoroltál, arra minket spec. egyáltalán nem tudtak megtanítani. Ha meg tudtad csinálni magadtól, oké, ha nem, hát béna vagy.

    Szóval igen, ha megtanítottak volna bármire is, még jó is lett volna a tesióra.

  • 2008.07.17 13:30:05Normi

    Dee!

    Hát ez az, nem a mozgással van a baj a tesiórán, olvasd csak el, mit írtak mások!! Van, aki nem olyan ügyes, izmos,gyors, stb., és mondjuk otthon sem sportolnak a szülők, ez elég általános, többnyire a gyereknek sem lesz motivációja a mozgásra, ha még a tesiórán is csak a méricskélés, lesajnálás, megszégyenülés, és az elvárás az, amivel találkozik.



    Középiskolában a tesitanár nem tanulta meg a neveket, csak azokét, akik jól teljesítettek, tesitagozatos általános iskolából jöttek, stb. A többieken átnézett.Mi ez, ha nem burkolt lenézés, lesajnálás?

  • 2008.07.17 13:32:52Normi

    andie! Igaz, nekünk első tornaórán a középisk.-ban fel kellett volna mászni a kötélre. Én egy faluban jártam általánosba, ott nem tanították ezt meg, nem is volt min... Az osztály nagyrésze nem tudott felmászni, a tanár meg értékelte többször is ezt a teljesítményt...

  • 2008.07.17 13:34:02mazsola84

    Hú emlékszem, hogy utáltam a rohadt cooper tesztet. 12 perc futás a TF pályán, minimum 2 km, akinek ennyi nem ment, azt kiröhögték és megszégyenítették.

    Én mondjuk imádtam a szekrényugrálást, meg a talajtornát, abban jó is voltam.

    De, mivel minden tanárnak van kedvenc sportja, többnyire azt szorgalmazza.

    Nekem elég jó tesitanáraim voltak: olimpiai bajnok női vizilabdás (nagyon büszkék voltunk rá mikor nyertek, folyton az érmével a nyakában kellett óróra jönnie) nála mindig kosárlabdázni kellett, aztán volt egy válogatott focista, egy igazi fasz, a fiúk mindig fociztak, minket szadizott és a seggünket bámulta. Aztán volt egy európa-bajnok aerobikos csajszi. 2 évig volt ő, de már a faszunk tele volt a folytonos aerobikozással is. Szóval bármilyen jó szakember tartja, egy idő után minden sport unalmas. Gimiben már csak vicceskedés volt a tesi, 3-4-ben. Szalagavatóra tanultuk a táncot majd fél évig, na az poén volt.

    Nem is értem a társas tánc miért nem lehet opció? Lehet fiúk-lányok vegyesen, zene van, és mostanában még divatos is.

  • 2008.07.17 13:47:12BadaB

    Azt hiszem, hogy itt lenne az ideje, hogy a poroszos okatatasi modszer helyett mast vezessenek be. Talan par iskolaban mukodik, de az egesz orszagra ki kellene terjeszteni.

    Ugy tudom, elegge lemaradtunk tanulmanyi versenyekben miegyebben a tobbi roszaghoz kepest (itt most nem a versenyen van a hangsuly).

    Nekem nagyon szimpatikus volt, hogy (igen tudom mar irtam...) mikor Ausztraliaban tanultam a 11 es 12-dik evfolyam par fix targyon kivul (matek, angol) maga valaszthatta meg a tanrendjet. Az a mi ot jobban erdekelte es tudta, hogy az egyetemi pontszamaiba majd beleszamit. Igy akit nem erdekelt a fizika, felvette a dramat vagy aki imadta a kemiat, felvette a kemia 5-ot. Merthogy nem kellett a kevesbe jo matekosnak az okoskaval egyutt ulnie, mert volt 3-4 szint a matekon belul.

    A hazi feladatot mindenki a konyvtarban oldotta meg. MEgtanultak keresni, szortirozni, fogalmazni...

    Vhogy kreativabbak voltak a sracok...

  • 2008.07.17 13:50:35babó

    nekem két jó élményem volt az iskolai mozgásról: hogy megtanítottak úszni ált isk elején (máig nagyon szeretek, bár elég lassú vagyok, de sokkal jobban mozgok a vízben mint a többi, amúgy sportos barátom), és gimi végén a gyógytesi. enyhe gerincferdülésre. hálát adtam az égnek, hogy végre mehettem. heti kétszer jóféle torna, rendes melegítéssel, stb. halleluja.



    én nem értek egyet a külön fiú-lány órákkal. ez a versenyeztetős szemlélet miatt lehetne jó, de ma már rengeteg olyan játék, feladat van, ami nem arra megy, hogy ki az erősebb, gyorsabb. illetve van olyan sport (Korvball, ha jól tudom a nevét, a kosárlabda rokona), ahol gyárilag vegyes csapatokat kell alkotni.



    és nem a sportágak megismertetésével van a gond, hanem azzal, hogy megismersz huszat, egy csomó talaj és szertorna ággal, de nem hagyhatod őket a fenébe, ha nem tetszik. ja, és szó sincs valamiféle edzésprogramról, a csoport fejlesztésére.



    egyetem végére szerettem meg az aerobikot, erősítő tornát, kocogást. mert megtanultam (barátoktól persze), hogy hogyan érdemes és élvezetes csinálni.

  • 2008.07.17 13:57:57mazsola84

    BadaB, én 6 éve érettségiztem, és akkor már nálunk is volt lehetőség arra, hogy valaki emelt szintre vagy alapszintre járjon bizonyos tantárgyakból (pl. magyar, matek, töri).

  • 2008.07.17 14:06:03BadaB

    igen, en kicsit regebben. de ott 3-4 szint is volt egy targyon belul. de tok jo, hogy mar itthon is :)

  • 2008.07.17 14:18:37Pinpili

    Én nyolc éva éretségíztem. Nekünk kötelező volt fizikából is. Nálunk is volt matekból és fiz. gyengébb osztály, viszont az érettségi ugyanaz volt. Nekünk a gyengéknek (humán beállítottságú vagyok)nagyon jó tanáraink voltak. És lássatok csodát a gyengébb csoportnak matekból és fizikából is jobb jegyeket szereztünk érettségin mind a jobb csoport és mind említettem ugyanazt írtuk a vizsgán :D

  • 2008.07.17 14:22:09Pinpili

    Na de a támához visszatérve, a szűlő felelőssége is mennyit mozog egy gyermek a hétvégén. Pl nekünk nem volt időnk tévézni gyermekkorunkban, mert egyfolytában kirándultunk a szüleinkkel, volt esti séta, társasjátékozás, közős főzések stb... persze esti film megvolt, de nem egész nap TV elött punnyattunk. Viszont amint elkezdtem a középiskolát önnálló lettem jöttek a fiúk stb... akor velük voltam ha meg nem akkor sajna a szüleim már nem tudtak befolyásolni akkor néha én is meresztettem a hátsóm. A férjemmel mi is mászkálósak, bulizósak vagyunk így szerintem a gyerek nem sokat fog a gép elött bunnyadni. Pláne hogy nem vagyunk internet függők. Vagyis a férjem egyáltalán nem, na jó én a munkahelyemen

  • 2008.07.17 14:22:49fecske

    Előrebocsátom, hogy nem vagyok szakértő, de azt hallottam, és nekem logikusnak tűnik, hogy a kicsi gyerekek azért mozognak sokat (maguktól, minden külső kényszer nélkül), mert kicsi a tüdejük és nagy a fejük, azaz az agyuk. Az agy megfelelő oxigénellátásához kell a mozgás, mert azáltal felgyorsul a légzés és a szívverés, több oxigén jut a kicsik nagy fejébe. Ezért nem bírták/bírják megállni soha a kisiskolások, hogy ne futkározzanak a folyosón szünetben, akármi is a büntetés. Egyszerűen muszáj nekik, belső kényszer.

    Nem lehet, hogy 13 éves kor körül és utána,az arányok változása miatt, már ehyszerűen nincs szükség erre a plusz oxigén bevitelre?

    Nem azt mondom, hogy a mozgásra nincs szükség, csak hogy ez a kiváltó ok megszűnik, és ezért a gyerek/felnőtt nem érez akkora késztetést rá.

  • 2008.07.17 14:43:30Atina

    fecske, ez most irónia, vagy komolyan gondolod?

  • 2008.07.17 14:51:30MsDoki

    oo, miért lenne irónia?

  • 2008.07.17 15:00:01cozumel

    Atina



    ez nem ironia, ez anatomia :-)

    Fecske nem ir hulyeseget!





    Te jo eg, aszittem csak en gyuloltem szivbol a tesiorakat.

    Ha nem vagyok egy hiu majom, es nem idegesit minden deka hizas, akkor tuti alt. isk. utan az eletbe tobbet nem vettem volna meg tornacipot sem.



    Szerencsere imadok mozogni, annyira is, hogy inkabb akkor vagyok rosszul, ha esetleg 2 napig nem jutok el a kondiba...



    Amugy az amerikai gyerekekkel az IS a problema, hogy mindenhova kocsival viszik oket. Lassan mar gyalogolni sem tudnak...

  • 2008.07.17 15:22:31mirka

    fecske, én is olvastam erről, sőt, olyat is, hogy egyenes káros, és hátráltatja a kicsik fejlődését, hogy ennyire korlátozva van a mozgásuk. számukra a 45 perc üldögélés is káros.

    később biztos visszaesik a mozgásszükséglet, sőt a kamaszkorra jellemző még egyfajta fiziológiai lustaság is, de mégis, ha megszeretnék a gyerekek a mozgást, szerintem nem meresztenék a seggüket egész nap a playstation vagy a net előtt. egyébként szerintem azzal nincs baj, ha néha van egy-egy lstább nap, pláne, ha hétközben úgyis mozgott eleget, csak ne legyen életforma a lustaság.

    a tornaórákhoz még annyit, hogy igaz, hogy alapvetően nem szerettem, de mégis egyfajta testtudatra tanított. például a végén magunknak kellett bemelegítenünk, tudtuk a fontosságát és a módját, és ez csak egy dolog. a páromat látom néha edzeni, hát teljesen rosszul vagyok, hogy mennyire nincs tudatában annak, milyen sérülésveszélyes, ahogy a gyakorlatokat csinálja, egyáltalán nem tudja, hogy kell, és hogy egyáltalán be kell melegíteni. ők például általában ki voltak hajtva az udvarra focizni. igaz, ő meg azt utálta :D

  • 2008.07.17 15:22:54mirka

    egyenes=egyenesEN



  • 2008.07.17 17:08:24Atina

    Mindig tanul az ember. Ezt pl. nem tudtam, pedig sokat olvasok természettudományos meg kutatásos cikkeket :-)



  • 2008.07.17 18:37:13angyalom

    Na szóval! Nekem pozití példám van az ált iskolai tesióráról. Történetesen én annak az embernek köszönhetem,hogy olyan ember lettem amilyen vagyok!!! Ő nem azt értékelte,hogy ki mekkorát ugrik, vagy mászik, vagy fut, hanem az elszántságot, a küzdeni akarást, a csapatszellemet, és a fegyelmezett sportot, ahol az ellenfelet is tiszteletben tartottuk!!!! Történetesen röplabdázni is hozzá jártam délutánonként, és attól független, hogy nem én voltam a legügyesebb, sokszor kaptam dicséretet, mert a tőlem telhetően a legjobban próbáltam teljesíteni! És ennek szellemében éltem életemet,és mondhatom,hogy nagyon jót tett velem! Nem lettem léhűtő,kitartó lettem nem csak a sportban, ha fogytán volt az erőm bármiben, mindig az ő szavai jutottak eszembe! Ez lenne a lénye az iskolai tesiórának!!!!!! Köszönöm magának Poór József!!!!!!

  • 2008.07.17 22:21:16szisza80

    Én záhonyban végeztem középiskolát 8 éve, fantasztikus tanárunk volt, változatos órákkal, és amiért nagyon jó fejnek tartottam az volt, hogy hihetetlenen bátorságot és erőt tudott önteni a szavaival egy -egy gyakorlat előtt, ha némi bizonytalanságot látott rajtunk. Pl féltem a magasban de felmásztam a kötélen és leküzdöttem, ugyanez a gerendával a helyzet, és a szekrényugrással,és még sorolhatnám. Jól van na félős voltam :-) De az tuti ,hogy kihozta az ilyenekből mint én a maximumot.

  • 2008.07.17 22:23:43cantaloupe

    Nekem miert nem volt ilyen tesitanarom, mint angyalomnak vagy szisza80-nak????

  • 2008.07.18 00:44:03hinta-palinta

    Sziasztok. Nekem meg tériszonyom van, de akkora, hogy a bordásfal tetejéről lógva szédültem.Meg a kötél és rúdmászás. Olyan magasra volt függesztve, hogy alig láttam a végét, meg kellett volna érinteni valami barna műbőrdarabot, hogy meggyőződjünk róla, a tetején vagyunk. Hát, el se kezdtem felmászni. Le is estem volna ijedtemben félúton, vagy kapaszkodtam volna szerintem és se fel se le többet.Áááá. Meg sem próbáltam soha. Mindig egyest kaptam kötélmászásból.A tanár nem is hitte el, hogy félek, elkönyvelt lusta bénának. Nem is bántam ezt sem, annyira féltem a szédítő magasságtól.

  • 2008.07.18 10:36:48B-

    Én is utáltam a tesit, és ez sajnos ma is hatással van a mozgással való viszonyomra :-(



    Eszembe jutott még valami. Nem olyan ritka, hogy egy gyerek szemüveges. Én is az voltam- Általános iskolás korban még nem hordhatsz kontaktlencsét. 2 lehetőség marad: szemüvegben tornázol, ami bizonyos sportágakban elég veszélyes, vagy szemüveg nélkül, ami szintén az :-) Mivel a szemüvegesek száma legalábbis állandó, de inkább nő, ezt is bele kellene kalkulálni az edzéstervbe, hogy a szemüvegesek is tudjanak (lehetőleg szemüvegben) mozogni.



    Én pl szemüveg nélkül tornáztam, aztán amikor gerendázni kellett, rájöttem, hogy nem igazán látom tisztán, hogy hol végződik a (zöld) gerenda és honnantól látom a padlót fedő (zöld) linóleumot. Elég félelmetes volt.



    Szép dolog az az elképzelés, hogy az ember "megtanul" szekrényt ugrani, gerendán illegetni magát stb. Csakhogy heti 2-3 tesiórában nem lehet szerintem olyan izomzatot és koordinációs készséget kifejleszteni, hogy a gyerekeket biztonsággal rá lehessen ereszteni egy felemáskorlátra pl. Ez maximum egy általános erőnlét kialakításához elég szerintem. Arról nem is beszélve, hogy évente mondjuk 5 órát töltesz a gerendán - ez pont arra elég, hogy szerezz valami sérülést, arra nem, hogy bármit is megtanulj.



    Én pl betegesen rettegtem mindig attól, hogy fejjel lefelé legyek, ezért a fejenállás, kézenállás eleve ki volt lőve. De most így utólag azért elgondolkoztató, hogy vajon volt-e nekem 12 évesen annyi karizmom, hasizmom stb, hogy fejjel lefelé megtartsam a saját súlyomat? Szerintem nem. Nem lógtam el a tesiórákat, mondjuk iskolán kívül nem is sportoltam semmit (sajnos örültem, hogy nem kell). Szerintem ez a heti 3 tesióra az egyénekre oda nem figyelő tanmenetével egyszerűen nem tette lehetővé, hogy ezeket a kunsztokat megtanuljam, hogy az ezekhez szükséges izomtömeget kifejlesszem.



    Egyébként a feladatokat mindig csak azok tudták jól teljesíteni, akik iskolán kívül is sportoltak.



    El kellene dönteni, mi a cél, és arra öszpontosítani a kevés időt meg a szakártelmet. Akkor érdemes változatos sportágakat felkínálni, ha el lehet érni, hogy a többség ezeket örömmel tudja kipróbálni. Nem csak a frusztráltság, a megszégyenülés és az unalom vár a csoportra.



    Én pl a mai napig nem értem, hogy a kislabdadobás miért sport. Nem mozgatja meg semmidet (vagy rosszul csináltam?? :-) )

    A kidobósban is dobálni kell, de ott legalább a játékos jelleg dominál. Azt pl imádtam, és mindig nagy sikerélmény volt. Ugyanis hiába voltam az egyik legbénább tesiből, a kidobóscsapatba mindig az elsők között válogattak be, mert nagyon nehéz volt engem eltalálni. Gyengéket dobtam ugyan, de sokáig bent maradtam (általában a legvégéig). Szóval a nyomiknak is lehet sikerélmnyük mozgásban, ha megtalálják, miben ügyesek, és a tanár feladata lenne szerintem, hogy odafigyeljen rá, hogy néha a nyomik is lehessenek büszkék magukra.

  • 2008.07.18 10:55:11Starlark

    Rüheltem a tesiórát sose volt sikerélményem. Kicsi voltam és picit duci. Nesze neked távolugrás magasugrás és kosár...

    De iskolán kívül kug-fu-ra jártam azt élveztem egészen addig míg kiderült szinte csak a befizetett pénzről szól semmi másról. Következett egy inaktív időszak majd az egyetemen beleszerettem a teljesítménytúrázásba, majd annak révén a futásba. Rá kellett jönnöm hogy tesiórán még csak normálisan futni se tanítottak meg minket, csak köröztünk a teremben vagy kicsaptak az iskola köré fussatok jelszóval.

    Azóta már félmaratont is futottam én aki a busz után se voltam hajlandó 10 métert futni.

    A tesiórákat nagyon meg kéne reformálni mert jelen formájukban inkább elrettentésképp működnek.

  • 2008.07.18 10:55:19zskoncz

    ha tesi tanár lennék akkor hagynám egész órán fel alá rohangálni a kölköket. ugrókötelzni, focizni, kidobózni, fogocskázni. egy gyerek amugy magától is sokat mozog! ha 45 percig megálás nélkül rohangál az is jobb mint a kislabdadobás, gerenda meg szekrényugrás, kötélmászás.....

    (balkezes lévén sosem tudtam jól dobni..... és azért másodikas korban egy kettes kislabdadobásért elég kiábránbitó volt!)

  • 2008.07.18 22:50:17levendul

    én úgy látom, hogy ma már sok helyen mások a tesiórák, mint amilyenek a mi gyerekkorunkban voltak



    a lányaimék például nagyon sokat kidobóznak, szaladgálnak, játszanak csak úgy az órákon



    sztem az sem vérlázító, hogy meg lehet próbálni a gerendát, a gyűrűt, a szekrényt egyebet

    azt gondolom ez arra is jó (lehet), hogy ismerkedjenek a gyerekek a testükkel

    persze fontos, hogy ezt milyen formában teszik, de ez asszem bármelyik más tantárgy esetében is így van

  • 2008.07.19 00:42:37wish73

    nagyon vitatkoznék az utolsó két kommenttel. az összevissza rohangálás jobb esetben lefárasztja a gyereket, rosszabb esetben túlpörgeti. a tervezett testnevelés óra jó a következőkre (a teljesség igéyne nélkül): erőnlét, állóképesség fejlesztése-nem akkor áll le, és pörög vissza, amikor akar, hanem megtanulja beosztani az energiáit. erősíti az izmokat-különösen a vázizmokat (az alsó tagozatosok nagy részének (sőt, az ovisoknak is!!) már komoyl tartáshibái vannak. fejleszti az egyensúlyt, téri tájékozódást. jobb-balt differenciál-stimulálja az agyféltekék közti kapcsolatokat. megtanulja először térben, azt, amit utána a síkban-füzetben kell reprodukálni. előtte-mögötte, alatt-felett., stb. napi rutinban fel sem tűnik, mennyire nem tudják a gyerekek ezeket a viszonyszavakat. max. megmosolyogják, ha egyáltalán észreveszik, h téveszt. pedig hogy lehet az O fölé két pontot tenni, hogy Ö legyen, ha nem tudja, mi az a fölé. matekhoz is kell. mozgássorok, két, háromváltozós sorozatok-először nagyozgás, utána ebből lesz a sorminta, számtani sorozatok, szabályszerűségek. mértni alakzatokat is fel lehet venni, h kevésbé lógjon a levegőben a matekórán, mi az a kör, mitől más, mint az ellipszis. a páros gyakorlatok szocializáló hatásáról nem beszélve. nem véletlen, hogy egy egész egyetem működik célzottan a testnevelésre.

    szóval tesi KELL. és, ha már alsó tagozatban végzett testnevelőtanárok oktatnának, nem a mezei osztálytanítók bohóckodnának szabadidős tevékenységként felfogva, akkor működne is.

    csak sajnos a tanítók azt hiszik, h az írás-olvasás-számolás a lényeg, és, hogy ezeket önmagukban bele lehet verni a fejekbe. mindent pepíron, síkban. pedig először saját testen, térben kell képben lenni, akkor megy majd a füzetben is.

  • 2008.07.19 01:18:30cozumel

    Wish





    nagyon jo, hogy mindezt leirtad, szerintem a legtobb szulo ezekbe a dolgokba bele sem gondol.



    De valahogy ezt mind ugy kellena atadni a

    gyerekeknek, hogy ne utaljak erte a tesiorat...



    Mert teny, hogy meg nekem felnottnek is nehez neha tulbillenteni magam a holtponton, nehez azt mondani, hogy na meg ot percet azertis futok, pedig a tudom mar reg mellettem fut :-)

    vagy azertis csinalok meg egy felulest, pedig a tejsav termeles mar a maximumon van...



    Szoval ezeket tanulni kell, de ezek olyan folyamatok, amelyekben a fajdalom IS szerepet jatszik, szal nem konnyu gyerekeket ravenni...



    Pedig hosszutavon mindenkepp hasznos!

  • 2008.07.19 06:25:47Starlark

    Whish: Ez így nagyon jó lenne ha erről szólna a tesi, de sajnos nem.

    A gyakorlatok jó része csak azt a célt szolgálja hogy osztályozni lehessen vmire.



    Azt sem értem hogy a készségtantárgyakat miért osztályozzák? /Anno még anyám is csak tesiből volt 4-es pedig ő még atletizált is :)/

  • 2008.07.19 15:12:12sony

    Szerintem minden tárgyra igaz, hogy vannak benne jók és rosszak, nem csak a tornára. És minden tantárgyra igaz, hogy a jók örülnek, ha jutalmazzák őket, a rosszaknak viszont a maradék kedvét, bátorságát letöri az osztályozás, kritika. Minden tárgy készségtárgy. Ahogy páran nem tudnak megtanulni felmászni a kötélre, úgy mások a matematikát nem képesek megtanulni, vagy gondjaik vannak a verstanulással, és nagyjából ugyanannyi gyerekről van szó, mint azokról, akik tornából nem jók.

    Ha valakinek az életéből kimarad a torna, jó eséllyel kövér lesz és ügyetlen, de minimum esetlen. Ha a matek marad ki, akkor nem fog tudni jól eltájékozódni a pénz világában (beosztás, takarékosság, befektetés). Ha az irodalom marad ki, hát erről nem illik írni :)

    A lényeg, hogy a legtöbb tantárgynak meg van a megfelelő helye a felnőttek világában, és minden tantárgy képességeket takar. Egy jó tornász gyereknek ugyanolyan megalázó, amikor a matektanár esetleg leszólja a képességeit, mint a jó matekosnak, ha a tornatanár kigúnyolja, amikor nem tud felmászni a kötélen. Ha a tornából kizárják az osztályozást, felméréseket, akkor a matekból gyengébb képességű, de tornából kiváló gyereknek nem lesz lehetősége, hogy sikerélményt szerezzen.



    És most lépjünk ki a személytelen okoskodásból. Lehet, hogy ez a kis jó tornász gyerek a TIED lesz. Lehet, hogyha kellő magabiztossággal, felemelt fejjel állhat a többi gyerek előtt, hogy ő is jó valamiben, sokkal jobb eredményeket ér el a többi tárgyban is, mint egy olyan gyerek, aki utál iskolába érni, mert soha, semmilyen sikerélmény nem éri.

    Ha tudod, hogy a gyereked rossz valamiből (például tornából) adj neki plusz lehetőségeket, hogy fejlessze a képességeit. Legyél jelen az életében, és lépj, ha gond van! De ne akard elvenni a többi gyerektől a sikerélményt, mert ebben a túlszaporodott világban minden kis sikerélmény, egyéni eredmény olyan értékes, mint egy-egy kicsi gyémánt. Ettől lesznek a gyerekek magabiztos felnőttek, akik ismerik a képességeiket, lehetőségeiket.



    És persze ki kell tenni az iskolából minden olyan tanárt, aki szándékosan megaláz, kigúnyol gyerekeket. Szerintem a legjobb az lenne, ha a tanárok közvetlenül fel tudnák venni a kapcsolatot a szülőkkel, és nekik szólnának, ha olyan gondba ütköztek, amit csak gúnyolódással, megalázással tudnak megoldani. Nem az ellenőrzőbe belebiggyeszett szabványszövegekre gondoltam, hanem konstruktív felnőtt-felnőtt megbeszélésre. Én úgy vettem észre, sok tanár a gúnyolódást pedagógiai eszköznek tekinti - sajnos. Ezen kellene változtatni, nem az osztályozáson. Vagy semmilyen tárgyból nem szabad kizárni az osztályozást, felméréseket, vagy ki kell zárni mindből :) A félutas megoldás sok gyereket hozhat megalázó helyzetbe.



    Nem utolsó sorban (a jelenlegi helyzetre vonatkoztatva), ha a szülők morognak, ebből vagy abból a tárgyól minek van osztályozás, akkor a gyerek úgy fogja érezni, az a tárgy nem is annyira fontos, hogy figyelmet fordítson rá.

  • 2008.07.19 15:37:13levendul

    wish, sztem is jókat írsz, de azt gondolom, hogy a szaladgálás és játék is lehet tervezett testnevelésóra része (én egyébként, mondom, a szereket sem hagynám ki, sőt a kötélmászást sem (pedig haláli béna voltam benne mindig).

    A fogócskát például nagyon sokféleképp tudják variálni az ügyes tanárok és úgy gondolom (persze csak teljesen laikusként), hogy igazán jól fejlesztheti a térbeli tájékozódást, csakúgy mint az ugrókötél az állóképességet. A csapatjátékok is nagyon jók szerintem, a gyerekek tesiórai értékelésében van olyan szempont például, hogy mennyire tartják be a szabályokat csapatjátékban, mennyire működnek együtt a társaikkal, stb.

    Úgy gondolom, hogy sok dolgot lehet kevésbé direkten is fejleszteni (egy másik példa a tieid mellé: oviban például a csapatjátékhoz úgy osztották el magukat a gyerekek, hogy egyformán legyenek, hogy párokat alkottak - páros, páratlan fogalma, - sztem egyébként pont előnyös, ha osztálytanítók tanítanak, mert matekon újra elővehetik a tesiórai emlékeiket és fordítva, tervezhetőbb a különböző órák tananyagának összehangolása), bár biztosan vannak olyan dolgok, amik célzott mozgássorokkal fejleszthetők legjobban.



    sony, egyetértek :)

  • 2008.07.19 17:05:40cozumel

    Sony



    egyetertek :-)

    Annyira utalom, amikor a szulok azon sirdogalnak, hogy "jajj, csak tesibol lesz negyese Ubulkanak, hat nem szemet a tanar, ha megadna az otost, Ubulka szin kituno lenne..."



    De konyorgom, miert kell egy gyereknek szin kitunonek lenni?

    Miert kell vele elhitetni, hogy minden teren kivalo, ha egyszer nem az?

  • 2008.07.19 17:23:39anyamadár

    Csatlakoznék azokhoz akiket kikészített az iskolai tornaóra.

    Rettentő élmény volt számomra a Múzeum Kertben futni Cooper-tesztet, serdülő gimis lányként, hülye tornacuccban... megalázó volt minden egyes kosárlabdázás az órákon mikor nincs gömbérzékem és alacsony vagyok. Mindig eltiportak, fellöktek és még sorolhatnám...

    Már kicsi gyerekként is imádtam mozogni, táncoltam minden lehetséges helyzetben, imádtam kirándulni, túrázni, kiskamaszként még "karatéztam" is... de a tornaórák a gimiben minden jó viszonyulást a testmozgáshoz kiöltek belőlem, csak a tánc maradt, a tánc szeretete..

    aztán dolgozni kezdtem és futni kezdtem, magamért, aztán elkezdtem járni egy harcművészeti edzésre amiből lassan kétféle edzés lett, összesen öt egy héten és akkor esett le, hogy hát én imádok mozogni!!!

    :)



    Akit érdekel az le tudja vonni a tanulságokat a kis történetből, én már levontam.

    Igyekszem a gyerekeimmel megszerettetni jobban a mozgást, életformává alakítani - és nem versenysportra gondolok csak rendszeres elfoglaltságra, pl. minden nap sétálunk egy jókorát a zöldben vagy labdázunk kint - és reménykedem, hogy nem kerülnek egyszer sem olyan szituációba ami elvenné tőlük a mozgás szeretetét és örömét!

  • 2008.07.19 20:25:34Normi

    sony4 Nem tudom, írta-e valaki, hogy a testnevelés órai osztályzást be kellene szüntetni. Lehet, hogy írták, nem tudom, de szerintem nem feltétlenül, csak valahogy másképp értékelni.



    Az összehasonlításod a többi tárggyal kapcsolatban szintén megérne egy másik posztot vagy vitát, valószínűleg máshol is ráfér a magyar oktatásra némi reform.



    De: szerintem akkor is a legfontosabb,hogy a mozgást megszerettessék a gyerekkel, és tény, hogy ez nem csak az iskolán, hanem a szülőkön is múlik, de most az iskoláról volt szó a kommentelők körében. Szóval ha aközött kell dönteni, hogy mindenki jól érezze magát teiórán és belső igény alakuljon ki a gyerekekben a mozgásra, ne pedig elrettentse őket, mert ők úgyis bénák, vagy pedig kapjanak-e sok-sok ötöst a jól sportolók, nos akkor inkább ne legyen meg az órán ez az örömük az ügyeseknek, (még az én gyerekemnek sem,) ugyanis ha ő olyan ügyes, akkor majd úgyis elküldi a tesitanár versenyekre, meg járhat mindenféle edzésre, sportolhat délután, és ott érheti nagyon sok sikerélmény.

  • 2008.07.19 20:28:15Normi

    sony4=sony! és teiórán=tesiórán természetesen, csak bénáztam kicsit.

  • 2008.07.19 21:41:39wish73

    én is azzal értek 1-et, hogy minden tárgyhoz kellenek készségek, képességek, és mind fejleszthető. unokatesóm férje tesitanár volt, otthagyta a pályát, azt mondja, mióta nincs osztályzás, csak legyintenek és rá se szarnak. nem azt mondom, hogy csak 1-es befenyítésével lehet rábírni vkit, hogy mozogjon, de tini korban azért kevés az, h mozogj, mert az egészséges. nekem is volt olyan tanítványom, aki hozzám szívesen jött mozgásra, külön járt boxra (lány!), de a tesi órákat mind ellógta. ez is egy tantárgy, vannak követlemények, vannak tanuható, tanulandó dolgok, miért ne lehetne osztályozni, ha másképp nem, legalább önmagához képest. mennyi energiát fektetett bele, magához képest mennyit fejlődött. ezek mérhető,értékelhető dolgok. de spec. amikor én sík hülyén életem első kémia óráján 7. osztályban szept. 3-án elakadtam, és azóta sem értem az egészet, úgy ahogy van, akkor senki nem mondta, hogy hát szegény, hagyjuk, nem fejlődött ki az agyának a kémia-része. szívtam 5 éven át. a testnevelésnek is megvan a maga helye a tantárgyak között és az életben is. ha át sem öltözöm:1-es. ha átöltözöm, de csak sétálok:2-es, és innentől felfelé minden erőfeszítés jegyesíthető.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta