SZÜLŐSÉG

Gyakrabban depressziósak az ikres szülők

2008. július 8., kedd 10:28

Az ikrek szülei gyakrabban számolnak be depresszióról és szorongásról, mint azok, akik egy újszülöttel foglalkoznak - közölték finn szakemberek.


    100 ikerpár és mintegy 700 egyedül született gyerek szüleit vizsgálva az derült ki, hogy az ikrek szülei gyakrabban depressziósak és szorongóak - számoltak be eredményükről finn kutatók az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság éves találkozóján Spanyolországban, írja az MTI.

    A mesterséges megtermékenyítésnél gyakoribb az ikerszülés: négyből egy terhességből születnek ikrek, míg természetes teherbeesésnél nyolcvanból egynél.     A Helsinki Egyetem szakemberei szerint a lombikbébiprogram megkezdésekor fel kellene hívni a leendő szülők figyelmét ezekre a várható nehézségekre is.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.07.08 11:11:45megadeth1

    Hát ehhez a megállapításhoz nem kell szakembernek lenni... biztos jól elvoltak a finnek Spanyolországban és nem akarták komoly dolgokkal elcseszni az időt.

  • 2008.07.08 11:33:47Dexter68

    Sztem akinek egy gyereke van, az sejtheti, hogy mi lehet akkor, ha ugyanabból kettő visít. Ráadásul fiatal szülőként amúgy is többet paráznak az emberek. Úgyhogy gratula a finneknek. Feltalálták a Spanyol viaszt :o)))))

  • 2008.07.08 11:35:47Dexter68

    Majd, ha tudós leszek, tudományosan meg fogom állapítani 1000 csecsemő életvitelét vizsgálva, hogy a többség bepisil.

  • 2008.07.08 12:08:51háromnegyed

    éljenek a statisztikák és a levonható következtetések!

    szegény finnek az átlagosnál eleve sokkal depressziósabbak (és sajnos alkoholistábbak is).

  • 2008.07.08 12:10:23B-

    Szerintem a depresszió jó része onnan ered, hogy elveszíted az addigi életedet, és a pároddal sincs annyi időtök egymásra, pedig az jelenti a feltöltődési lehetőséget. Nem csoda, hogy ikreknél ez fokozottan jelentkezik.



    Tudom, hogy vannak itt a Porontyon, akiket személyesen érint ez a téma, ezért lenne egy kérdésem.



    Olvastam, hogy egy szociológus azt nyilatkozta, hogy szerinte a depresszió mögött az áll, hogy tudat alatt felismered, hogy a társadalomban betöltött pozíciód megrendült, ezért elveszíted a kötődésedet a környezeted iránt. Pl szerinte a szülés utáni depressuió mögött az áll, hogy az anya nem látja biztosítottnak (nem feltétlenül tidatosan) a gyerek felnevelését, mert rossz anyagi helyzetben van vagy a párja nem áll mellette 100%-osan. És akkor elkezd érzelmileg leválni a gyerekről. Kb min amikor fogságban nem nevelik az állatok a kölyküket (vagy a beteg kölyköt nem táplálják stb).



    Szerintem ez elég leegyszerüsítő, mert olyan családokban is előfordul, ahol az anyagi és érzelmi háttér is biztosított. De azt sem lehet kizárni, hogy az anya, akit hirtelen kiemelnek a megszokott életteréből, tudat alatt úgy éli meg, hogy megrendült a társadalmi státusza, elveszítette emberi kapcsolatait, nem keres pénzt stb, tehát nem jó helyzetben van, alkalmatlan a gyereknevelésre.



    Mit gondoltok?

  • 2008.07.08 12:35:56zelzele

    mikor lesz mar ujra egy erdekes cikk itt a velvetn a baba es terhesnaplokon kivul?

  • 2008.07.08 13:43:17horadi

    Nem tudom, mennyire vagyok depressziós, szorongó, vagy nem.

    Bár még csak 7 hete vagyok ikres anyuka, de azt már érzem, hogy 1 gyerek mellett valószínűleg unatkoznék (elnézést az 1 gyerekes szülőktől, nem akarom az ő feladatukat bagatellizálni!!!). ;-)



    Az biztos, hogy semmi nem úgy van, mint ahogyan előre elképzeltem! Szerintem a kismamák depressziója ebből fakad. Amikor az ember még csak tervezget, akkor mit lát? Tv reklámokat, mosolygós babákkal, ismerősök, rokonok gyerekeit, max. pár órára.

    Ráadásul, ha az ember éveket vár egy (vagy több) babára, akkor nemcsak a tervezgetés, hanem az idealizálás is szerepet játszik.



    Magamról tudom, hogy a 6 év alatt, amíg vártam, hogy anya lehessek, egyre jobban szépült bennem az egész, egy idő után már csak olyan képek lebegtek a szemem előtt, hogy pl. egy alvó babát tologatok a babakocsiban egy játszótéren. :-)



    Ehhez képest a 2,5 éves ikerlányaimnak nincs babakocsijuk, a két kezem teljesen foglalt séta közben, és a játszótéren ketten nyolcfelé rohangálnak, én meg utánuk, a cipőmben és a szájamban homokkal. :-DDD



    Szóval szerintem azért lesz valaki depressziós, mert szépen elképzelte, hogyan is lesz majd a babával, aztán végül megkapja a szürke hétköznapokat...

  • 2008.07.08 13:51:56ruju

    Szia horadi!!!!!!!! Akkor mégis sikerült! Gratulálok! Mesélj (akár privátban is - már persze ha van időd!) :-DDDDDD

  • 2008.07.08 14:00:05horadi

    Szia Ruju!



    Itt írtam pár sort:



    velvet.hu/poronty/2007/10/04/meddoseg#c2693241





    Egyelőre csak ennyi, mert depresszió helyett csak szimplán dögfáradt vagyok állandóan... még bele kell jönnöm... ;-)

  • 2008.07.08 14:00:11Magenta

    Szia horadi!



    Gratula a lányokhoz, nagyon édesek (megnéztem iwiwen). :)))



    Örülök, hogy sikerült és boldogok vagytok!

  • 2008.07.08 14:02:15horadi

    Magenta, köszönjük! :-)

  • 2008.07.08 14:12:12ruju

    Na, oda írtam, abba a posztba, ezt:



    Csodaszépek! És nagyon sok boldogságot nektek itt is!!

  • 2008.07.08 14:50:00cozumel

    B-



    bizonyara igaza van a szociologusnak egyes felveteseiben.



    De ikrek eseten, ahogy a tobbiek is irtak, sokkal egyszerubb okokat lehet talalni.

    Nem tudom, hogy voltam-e depresszios, de gyakran gondoltam az ongyilkossagra. Nem a tett szintjen, hanem egyszeruen mint egy lehetoseg, amivel kizarhatnam az allando orditast es aludhatnek vegre.



    Amugy az elso felev gaz, aki nagyon rosszul birja a gyereksirast es volt siros babaja, az szorozza meg az elmenyt kettovel.



    Nekem abbol soha nem volt problemam, hogy ketten ketfele mennek. Mire odaig eljutottunk, hogy stabilan rohangaltak, addigra profin multitaskoltam :-))

  • 2008.07.08 14:52:30cozumel

    Es termeszetesen jo nehany ikresanya olyan szerencses, hogy ket kis csondes manoja van, akik atalusszak az ejszakat kethonapos koruktol....tudjatok, urban legend :-)

  • 2008.07.08 15:48:44babó

    horadi!

    gratulálok, édesek!!! :))



    B-

    tudom ki a kutató, akiről kérdezel, én is olvastam vele egy interjút. nekem valahogy félrsiklottnak tűnnek az állításai. érzek bennük valami iagzságtartalmat, de valahogy nem teljes e kép.

    a depressziónál sem. úgy értem, nagyon szar anyagi és érzelmi helyzetben lévő anyukák is sikeresen átvészelik az időszakot, középosztálybeli, háttérrel rendelkezők meg esetleg eszik magukat. vagy nekik többet csökkent a státuszuk? nem tudom, nekem ez így nyögvenyelős. a könyvét még nem vettem a kezembe, de szavesen olvasnék róla kritikát.

  • 2008.07.08 16:23:11vkorsi

    hozzá sem tudok szólni a témához :) :)



    depressziós? szerintem csak fáradtabbak az elején ;)

    fáradtan meg mindenki morcos tud lenni.



    a 4ből egy meg erős túlzás, minden statisztika szerint mesterséges megtermékenyítésnél ca. 6-7% az ikrek aránya.

  • 2008.07.08 16:23:48macskosz

    Az a szociológus aki ezt gonolja az nagyoin leegyszerűsíti a tudományt.... a tudomány mai állása szerint a pszichés megbetegedéseknek több összetevőjük van. A bio-pszicho-szociális modell szerint az ember egyrészt biológiai lény, erre jön a pszichológiai aspektus, majd az egészet egy szociális környezetbe tesszük, és persze minden mindennel összefügg. A biológiai sérülékenység hajlamosít a depresszióra, ugyanúgy, ahogy bizonyos pszichológiai faktorok is. KOnkrétan, ha a családban sok depressziós volt, plusz van mondjuk egy nehéz élethelyzet, akkor gyakoribb a depresszió fellépése mint annál, akinek a családjában nem fordult elő a depi és egészséges pszichológiai környezetből jön.

  • 2008.07.08 18:09:06yukikoka

    Macskosz,

    szerintem ez Szendi Gábor (evolúciós biológiai szemléletű) pszichológus elméletének erősen leegyszerűsített idézete volt. Legalábbis nekem úgy rémlik. Nemrég volt vele riport a hvg-ben. Lehet vele egyetérteni vagy cáfolni, ez egy sajátos szemlélet keretébe ágyazott elmélet.



    Ikres szülőknek minden elismerésem. Nekem egy gyerekkel is nehéz volt, igaz, ő 3 hónapot végig ordított, de ha elképzelem kettővel...hát.. A kisebbik lányom is nagyon sokat sírt (szinte alig aludt, nem tudom hogy bírta, én nehezen:), még a gyerekorvosok is "csodájára jártak", de hasfájásnál tovább nem jutottunk, és ott volt mellette a nővére. Ha másodszorra ikreim születnek, nem tudom, mi lett volna. Most a harmadiknál is izgultunk, nehogy ikrek legyenek, és most már biztos, hogy egyedül van a kisasszony, és szerintem már most "gyúr" a sok éjszakai ordításra:)

  • 2008.07.08 19:23:35b.and.i

    Nekem, hármasikreim vannak. Mondjuk nem mondom, hogy nem volt az elmúlt közel hat évben olyan pillanat, amikor ne kerültem volna a megőrülés határára, ma már nagyon örülök a szerencsének, hogy három egykorú gyerekem van. El kell, hogy áruljam elfoglaltságilag a hármasikrek, nem 3X egy gyerek, hanem mondjuk csak 1,5. Az agyam meg idővel kipárnázódott.

  • 2008.07.08 19:45:35macskosz



    yukikoka,



    ez a Szendi az a koma aki annyira utálja az antidepresszánsokat?Meg aki annyit ostorozza a gyógyszert író doktorokat?

  • 2008.07.08 23:27:12yukikoka

    Macskosz,

    Igen, úgy rémlik ki is rúgták a kutatói állásából, mikor publikálta tapasztalatait, és állítólag lerántotta a leplet néhány "disznóságról", de ezt csak valamelyik könyve hátlapján olvastam múltkor a könyvesboltban:) Nem vettem meg:) Persze azért én is láttam ezt-azt, de nem általánosítok.

  • 2008.07.08 23:31:02yukikoka

    Okoska, pont ezt írtam. Nem szociológus, hanem pszichológus. És a hvg június 28-ai számának 46. oldalán található vele az interjú.

  • 2008.07.09 07:05:04tereza

    horadi

    gratulalok a kislanyokhoz

    nagyuon meghatodtam a kepektol

  • 2008.07.09 08:28:34Pandita

    Ettől a cikktől röhögnöm kellett. Az ikrek mellett nekem egész egyszerűen fél percem se lett volna depresszióba esni. :D:D:D

    Jó, ez nyilván lelki alkattól is függ, meg mittudomén, miféle kémiai dolgok vannak még itt a háttérben. Én ugyan fél percig se depiztem. Időm se lett volna ezen agyalni, kedvem se, beállítottságom se. Inkább úgy gondoltam, amikor mindkettő rázendített, hogy ennek is vége lesz egyszer :)

  • 2008.07.09 11:47:48nyulacs

    Amióta a lombik szóba került, azóta ikrekre gyúrok! Semmilyen depi vagy kutatás nem állíthat meg! :-) (Na, asszem hármat nem vállalnék be.)



    Szia itt is Horadi! :-)

  • 2008.07.09 12:09:54Magenta

    nyulacs, de kis mohó vagy! :-DDD



    És ha beültetésnél megmarad három élő baba, akkor mit csinálsz?

  • 2008.07.09 12:27:39nyulacs

    Magenta: szerintem nem kérek vissza 3-t (már ha lesznek szép petesejtjeim egyáltalán). Az első lombikoknál 2-t szoktak visszaadni, külföldön pedig szinte csak 2-t mindig (a többiek mennek fagyiba.)



    Ha sokadik lombik lenne és mindhárom szépen megtapadna, azt hiszem, lemondanék a 3.-ról. Vagy nem! :-))) Hááát kiderül, ha már ott tartunk. Egyelőre jöjjön az első lombik!

  • 2008.07.09 13:08:44220volt.hu

    Szerintem van valami ebben a társadalmi státus dologban. Én eddig aktív voltam, dolgoztam, tudományos életben is, jelenleg éjt napallá téve babázok az ikrekkel (most lesznek 1 évesek :-)) És igenis zavar, hogy más írja cikket abból amit én csináltam meg zömmel, és más megy el Athénba, meg Helsinkibe a konferenciára előadni. De hozátteszem eszembe sem jutott elmenni.

    Az ember tanul, aztán dolgozik, felveszi a kesztyűt a konkurenciával ( a férfiakkal) is, férfiasan helytáll, majd gyerek születik és megáll ez az élet. Csak otthon és pelenka, tejcsi, cumisüveg, éjszakázás, SÍRÁS stb.

    De persze EZEKET AZ ÉVEKET NEM LEHET ELMULASZTANI és én erre sírok és nevetek egyszerre :-)

  • 2008.07.09 13:11:05220volt.hu

    lehet, hogy ikres depreszióm van? :-))

  • 2008.07.09 13:16:05Pandita

    220volt.hu: nem, csak reálisan látod a dolgot. Nagy büdös igazság, hogy a munkádban pótolható vagy, a gyerekeidnek talán jobb, ha nem. Majd visszakapod szépen azt az életedet is, mármint a karriereset. Most a gyerekeid a munkád :) Irány a konferencia a játszótéren délután háromkor a többi szerencsétlennel (ti: többi kismama) :D

  • 2008.07.09 13:23:43220volt.hu

    Pandita: Ha olvastad a játszóteres cikket, azt mondhatom az outsider tipus vagyok. Bevallom sokszor jobb szeretek nem gyerekes barátokkal találkozni, jó néha mást is hallani, nem csak a babahíreket

    jA ÉS AGYAMRA MENNEK A KÉRDÉSEK, HOGY HÁNYFOGUK VAN? MIT ESZNEK MÁR? ÉS MÁSZNAK/JÁRNAK-E MÁR?



    de még tudok magamon derülni



    egyenlőre amúgy a játszótér még nem nagyon megy, még nem járnak, csak másznak, nem homokoznak, a hinta meg még nem nagyon jön be nekik. A szőkőkúthoz megyünk. Az nagyon tetszik nekik.

  • 2008.07.09 13:35:05yukikoka

    220volt.hu,

    teljesen megértelek, nem hiszem, hogy depressziós lennél, csak ez a helyzet nem könnyű (különösen ikrekkel, gondolom). Viszont megtérül, és az első pár évet nem tudod pótolni később a gyerekeidnél.

    Neked még kicsik az ikreid, és nem tudom, mennyi (családi) segítséged van, de ha nagyobbak lesznek, könnyebben tudsz majd esetleg elolvasni néhány cikket, csak hogy valamelyest lépést tarts a tudomány fejlődésével. Ha pedig valaki cikket ír abból, amin nagyrészt te dolgoztál, kutya kötelessége legalább másodszerzőként megemlíteni (azért ez is publikáció), illetve konferenciaelőadás címében is feltüntetni. Aki nem teszi, arra ereszd rá a gyerekeid:)

    Én is csinálgatom a PhD-m, de az érdemi empirikus kutatási részhez még el sem értem az utóbbi két évben, csak a kreditjeimet gyűjtögetem. pedig nekem nem is ikreim vannak (igaz, most várom a harmadik gyerkőcöt). Szóval hajrá, fel a fejjel!

  • 2008.07.09 13:36:20B-

    Bocs, ha pszichológus, nem tudom, miért emlékeztem szociológusra. Igen, a hvg-ben volt vele riport.

  • 2008.07.09 18:21:57Pandita

    Azt én is halálosan meguntam elég hamar, hogy

    - hány foguk van? - összesen, bazmeg? Az enyémet is hozzáadjam..? Jaj.

    - mászik/jár/fog/feláll/leül/orgonál már? - nem, de én viszont nem tudok énekelni, akarod hallani..?

    Ez egy gyerek - vagyis esetemben egyszerre kettő -, nem valami kunsztlerakat, hogy odajön, és mindjárt valamit elvár tőle tök idegen pofával. "Na, mosolyogj!" - mosolyogjon neked anyád. Ki az a barom, aki meglát egy gyereket, akit sose látott, és tüstént ilyen-olyan igényeket támaszt, hogy vigyorogjon, pápázzon, triplaszaltózzon neki..?

    Lehet, hogy félre vagyok szocializálva, de az ilyenektől kiütést kaptam mindigis, úgyhogy épp ezért már kezdettől fogva hozzám hasonlóakkal barátkoztam, akiknél nemcsak a kaka állaga és a fogzás gyönyörűségei a téma :)

  • 2008.07.09 20:23:25MsDoki

    Igen, ezt én se értem. Mi a francért nem elég azt mondani, hogy jajj, de szép/cuki ez a gyerek, és azután illedelmesen megkérdezni, hogy hogy van az anyuka. Mert erről ugye meg is szoktak feledkezni, mintha anyuka csak a gyerekhez tartozó elengedhetetlen személyzet lenne... aztá csodálkoznak, ha jön a depi:P

  • 2008.07.09 21:17:40kismica

    Cozu, nem UL, nekem a kicsik 3 hónapos koruktól átalusszák az éjszakát, ami teljesen meglepett, mert a "nagy" 9 hónapig szórakoztatott éjjel is ;) És 2n nem sírnak annyit, mint a fiam sírt egyedül, sokkal kevesebbet kell ringatni őket, alszanak egyedül stb...



    Egyébként tudok nagyon egyszerű okokat az aggódáson túl: 1 gyerekkel oda mentem, ahová akartam: (jól kiválasztott) babakocsival, kenguruval szinte bárhová. Ikrekkel ez fizikai okok miatt nem megy: a legtöbb kisboltba nem férek be ikerkocsival, az én méretemmel 2 kenguru egyszerre nem hordható. Ha bedöglik a lift, akkor a kicsit darabokban le, gyerekeket utána és ugyanez fordítva hazafelé - inkább maradunk itthon és megyünk az erkélyre.

    1 gyereket még csak megszoptatok bárhol, de 2t (egyszerre végképp nem) egymás után már jóval nyűgösebb...



    Szóval egyész egyszerűen sokkal nehezebb elindulni, lenni, megérkezni.



    Nem beszélve jobbnál jobb beszólásokról. Nagyon kedves, mikor megkérdezik, h ki lány, ki fiú, mennyivel születtek és hogyan, hogy szopiznak, tééényleg? Biztos? Egypetéjűek (fiú-lány)? Az ő rokonságukban is van x ikerpár stb.

    De mikor lépten-nyomon megállítanak, akkor már kevésbé.

    És vannak egészen hülye beszólások is, amiket egy gyerekkel nem 1/2-mennyiségben kaptam, szóval ez megszokhatatlan. Persze ettől nem leszek depis, csak kicsit antiszoc :D

  • 2008.07.09 22:11:59horadi

    Hú, csajok!

    Ebből már nekem is kezd egy kicsit elegem lenni! Az elején, úgy kb. 1-2 hétig még élveztem, jólesett, hogy odajöttek hozzánk vadidegenek az utcán, kaptunk dícséreteket, jókívánságokat. Mostanra azonban már én is kezdek totál antiszociális lenni. Már direkt kerülöm a szemkontaktust az emberekkel, nem mosolygok vissza rájuk és ha ők meg is állnak, akkor is húzom magammal még gyorsabban a lányokat.



    Ezt különösen azóta teszem egyre udvariatlanabbul, mióta egy ideje kezdett síróssá válni az egyik kiscsaj. Mi 7 hete fogadtuk őket örökbe és szerintem szegény Niki minden egyes ilyen megállás-beszélgetésnél már azon kezdett parázni, hogy akkor most valaki újra elviszi őket? :-(

    Főleg, hogy az utóbbi időben egyes járókelők még arra is vették maguknak a bátorságot, hogy ahogyan elhaladtunk mellettük, megfogták a gyerek kezét vagy megsimogatták a fejét. Most ordítsam le az agyát, hogy én se nyúlkálok hozzá, akkor ő se tegye?! :-(



    Szóval én eredetileg egy überudvarias, kedves ember vagyok, de kihozták belőlem az antiszoc, outsider anyatigrist! Egy kivülálló számára pedig nyilván egyszerűen csak bunkónak tűnök... :-DDD

  • 2008.07.10 04:55:58másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:55:58másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:00másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:01másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:02másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:03másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:03másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:56:33másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:57:21másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 04:57:24másutt

    kedves horadi

  • 2008.07.10 05:03:30másutt

    kedves horadi



    eloszor is gratulalok az ikrekhez!



    nekem egyetlen gyerekem van aki meg messze nincsen 1 eves de mar 3 kontinensen utazott.

    az osszes altalunk meglatogatott orszag kozul csak Magyarorszagon szegtek meg folyamatosan a szemelyi terunket.

    egy pici gyerek fogdosasa vagy kerdes nelkuli megszolitasa szinte mindenutt mashol tabu.

    Azsiaban is allandoan fogdostak - de tobbnyire ehhez engedelyt kertek - es mindig csak NOK nyultak hozza.

    avagy max messzirol integettek ra.



    par hete Budapesten egy vadidegen pasi ossze-vissza fogdosta a picimet a trolin. nyilvan kedvessegbol. az allam leesett az arcatlansagan, annyira meglepodtem, hogy nem szoltam semmit, ugyis eppen leszalltam.

    attol kezdve udvariasan arrebb alltam, ha valaki kozelitett. azonnal.

    ne felj ezt tenni.

    attol meg lehetsz kedves ember, udvarias is. az nem antiszocialis.

    en nagyon szocialis vagyok - azzal akivel az akarok lenni.

    a vadidegen tapizos nenikevel vagy bacsikaval nem vagyok az!

    a gyerek megerintese es megszolitasa idegenek altal LEGYEN TABU!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta