SZÜLŐSÉG

Szoptatás: időre vagy igény szerint?

2008. május 16., péntek 12:30

Már régóta nem kérdés, ennek megfelelően kellőképpen elcsépelt és unalmas kijelentés, hogy az újszülött és a csecsemő számára az anyatej a legjobb táplálék, és az összes babás fórum unásig ismételt igazsága az is, hogy a szoptatás milyen egyéb előnyökkel jár mind a gyermek, mint az édesanya számára.

Nem ilyen egyértelmű ugyanakkor a mikor és hogyan kérdése, annál is inkább, mert az egyedül üdvözítőnek tartott módszerek időről időre változnak. Ne csodálkozzunk hát, ha jó szándékú nagymamák győzködnek szoptatással kapcsolatos álláspontunk tarthatatlanságáról. Álljunk pozitívan és türelmesen a dologhoz, és a nagymamák éhenhalással kapcsolatos aggodalmait tudjuk be egyszerűen annak az x évnek, ami azóta eltelt, hogy csecsemőből magunk is anyává váltunk.


A szakemberek sem vitatják ugyanis, hogy a szoptatási tanácsok az idő múltával folyamatosan változtak. Ha jóhiszeműen nézzük a dolgot, magyarázzuk ezt azzal, hogy az új ismeretek és tapasztalatok birtokában a korábbi gyakorlat is átdolgozásra, javításra szorult. Ha pedig felébred bennünk a gonosz kisördög, akkor gyanakodjunk arra, hogy a brit tudósok már megint spanyolviasz gyártásába fogtak.

Húsz évvel ezelőtt az időre szoptatás gyakorlata dívott. A védőnői tanácsokat hűen követő édesanyák ezért gondosan ügyeltek arra, hogy két etetési idő között pontosan meghatározott idő teljen el (általában a háromórás intervallumokat tartották helyesnek), mindkét mellből szoptassanak, melynek időtartama semmiképpen ne haladja meg a 10-10 percet. Éjszakai megengedőbb volt a védőnői hozzáállás, hiszen némi teret engedett a gyermek aktuális igényeinek is.

Kiderült persze, hogy mint minden gyakorlatnak, úgy az időre szoptatásnak is meg lehet találni a gyenge pontjait, ilyen volt többek között a „túltáplálás” réme, a tejcukorérzékenységgel való kapcsolat vagy az elégtelen növekedés lehetősége (különösen az utóbbira hívnám fel a figyelmet, mert később jelentősége lesz.) Ennek nyomán született meg a gyermek igényeihez igazított ütemű és gyakoriságú szoptatási gyakorlat, melyben az egy mellből történő szoptatást javasolták, ami egészen addig tartson, amíg a csecsemő nem jelzi, hogy jóllakott. Eszerint sem tartották helyesnek az órákon keresztül való cumizást, az egyes szoptatások mindenesetre hosszabbra nyúltak, mint a „hagyományos”-nak nevezett rendszeres szoptatási rendben.

Az új gyakorlat sem aratott azonban osztatlan lelkesedést a szakemberek körében, ezért a kétkedők már tíz évvel ezelőtt is a korábbi ajánlások újraélesztését javasolták. Azok a bizonyos brit kutatók tehát ismét munkába lendültek, melynek eredményét a közelmúltban hozták nyilvánosságra az Archives of Disease in Childhood című gyermekgyógyászati szaklapban.

Ehhez a szülés utáni első tíz napban minden résztvevőnek az igény szerinti szoptatást javasolták, majd az édesanyák egy részét arra kérték, hogy álljon át a szigorú szoptatási rendre. Kiderült, hogy a „hagyományos” rend szerint szoptatott csoportban későbbi életkorra nyúlt a kizárólagos szoptatás ideje, és ezek a csecsemők gyorsabb ütemben gyarapodtak, mint igény szerint táplált társaik. (Emlékszünk még ugye, hogy többek között éppen az elégtelen gyarapodástól félve kezdtek annak idején más módszereket keresni az időre szoptatás helyett?)

El kell azonban keserítsem azokat, akik az új eredmények hallatán elégedetten hátradőlnek, mondván, végre megtaláltuk – vagy ismét megtaláltuk – az ideális megoldást. A kutatók maguk is gyorsan hosszas felsorolásba kezdenek ugyanis arról, miért nem szabad megállapításaikat fenntartás nélkül elfogadnunk. Kiemelik többek között, hogy következtetéseiket csupán 63 anya–gyermek pár megfigyelésére alapozták. Megemlítik továbbá, hogy törekedtek ugyan arra, hogy a két csoport tagjai az életkor, a terhességi és szülési paraméterek, illetve egyéb tényezők szempontjából nagyjából megegyezzen egymással, nem zárják ki ugyanakkor egyéb befolyásoló hatások lehetőségét is. Ilyenként említik például a szoptatással kapcsolatos attitűd és nevelési háttér szerepét, mely alapján lehetetlen egymással egyező csoportokat alkotni.

A cikk végső következtetése szerint mindig csak az anya és a gyermek ismeretében lehet határozni arról, melyik szoptatási módszer a legjobb számukra, és arra kell ösztönözni az édesanyákat, hogy bátran térjenek át a másik módszerre, ha az elsőként bevezetett rend nem hozza meg a várt eredményt.

Megint brit tudósok által feltalált spanyolviasz? Meglehet… Ha azonban csak annyi tanulsággal szolgál a most közzétett „világrengető” felfedezés, hogy ha nem zárkózunk el már eleve mereven az alternatíváktól, és egy próba erejéig akkor is esélyt adunk más módszereknek is, ha kezdetben esetleg idegenkedve néztük azokat, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy végül rátalálunk a saját gyerekünk számára legmegfelelőbb megoldásra, egyúttal egészséges magabiztosságra is szert teszünk. A rugalmasságra, a miénktől eltérő vélemények iránti nyitottságra és a változtatás képességére pedig később is nagy szükségünk lesz a gyereknevelés során. De ezt már nem a brit tudósok mondják.

huhhh

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.05.19 06:45:20dokineni

    Huhh,

    who.int itt aztán dögivel tanulmány.



    a családom kinyír, mert mindig a gép előtt ülök.

    www.euro.who.int/efnnma/work/20050427_2?PrinterFriendly=1&



    www.googlesyndicatedsearch.com/u/whoeurope?q=breastfeeding+obesity&ie=ISO-8859-1&filter=1



    A magyar oldalak innen szokták venni az anyagokat, mert a WHO nem pár ezer gyereken végez repr. felmérést, hanem százezreken.

    Ez kielégítő válasz volt?

  • 2008.05.19 06:46:12dokineni

    egy USA tanulmány

    chfs.ky.gov/NR/rdonlyres/9130DDE5-1806-4B89-B410-685F26556A96/0/ObesityNewsletter.pdf



    itt nem kell bogarászni, egyértelmű a válasz.

  • 2008.05.19 06:55:25huhhh

    Dokinéni, köszi, este neki is állok mindháromnak. Különösen az első kettőhöz csináltál nekem kedvet, én ugyanis egyrészt kifejezetten szeretek bogarászni, másrészt pedig nem kedvelem az egyértelmű válaszokat. Születési hibám, hogya az egyértelmű válaszoknál mindig valami prekoncepciót sejtek, mert az életben többnyire semmi nem csak fehér vagy csak fekete. No, majd meglátjuk. :))

  • 2008.05.19 07:29:26huhhh

    No, az elsőnek a végére is értem, sokkal okosabb nem lettem tőle. Megtudtam belőle (amit eddig is tudtam), hogy 1) már a magzati élet és a csecsemőkori táplálkozás befolyásolHATja az elhízás későbbi gyakoriságát (milyen mechanizmussal? milyen arányban? milyen mértékben? hát, ez sajnos nem derült ki), 2) szorgalmazni kell a 6 hónapos korig való kizárólagos szoptatást, amihez minden segítséget meg kell(ene) kapniuk az édesanyáknak (bababarát kórház, hosszabb szülési szabadság, munkahelyi szoptatás feltételeinek megteremtése stb.). Ez mind színigaz, de nekem inkább az jött le az egészből (ez sem volt újdonság), hogy a felnőttkori elhízás egy millió tényezőből összeálló folyamat, amelyek egyikét alkotják a csecsemőkori étkezési szokások, bár meg kell jegyeznem, hogy a dokinéni által elsőként belinkelt dokumentumban sehol nem szerepel, hogy ezen belül csak és kizárólag arra gondolnának, hogy anyatej vagy tápszer.

    A millió tényező jelentős része aktívan befolyásolható (pl. egészséges étrend, testmozgás), másik része nem. Mivel azt gondolom, hogy abban a néhány hónapban, amíg valaki kénytelen tápszerhez nyúlni (mert a babának enni KELL), a tápszer a nem befolyásolható tényezők közé tartozik egészen addig, amíg be lehet vezetni a szilárdabb ételeket. Ily módon aztán egy mindössze néhány hónapig ható kockázati tényezőről van szó, mely a későbbiekben a többi tényező okos irányításával bőven ellensúlyozható. Éppen ezért továbbra sem látom okát, hogy a tápszeres gyerekek szüleit azzal riogassuk, hogy a tápszerrel egy egész életre kiható egészségi ártalomnak teszik ki a gyereküket, ami ráadásul így, ebben a formában nem is igaz.



    Evaandreával szemben én feltételezem, hogy a tápszeres gyerekek szülei nagy többségükben nem evaandrea ismerőséhez hasonlóan degenerált hülyék, ezért nem az extrém esetekből indulok ki, és biztos vagyok abban, hogy többségükben mindent megtettek a szoptatásra a tápszer előtt, képesek megérteni és követni a tápszer adagolási útmutatóját (bizony, nem mindenki keveri direkt sűrűbbre, mint kellene, és nem is tömi a gyereket, mint a libát), és a tápszer elhagyása után is figyelnek arra, hogy mit, mikor és hogyan eszik a gyerekük. Úgyhogy egyáltalán nem látom a helyzetet pesszimistán, ettől még persze voltak, vannak és lesznek kövér gyerekek, de a nyakam teszem rá, hogy evaandreáéknál sem volt mind tápszeres baba az osztály elhízott fele.



    Nem tudom, hányan emlékeztek itt arra a hozzászólásra, amiben valaki végtelenül sz.r anyának érezte magát attól, hogy hosszas küzdelem után kénytelen volt tápszert adni a gyerekének. Bennem mindenesetre mély nyomot hagyott, többek között ezért is gondolom, hogy nekik éppen nem segítünk a nagyfejű-csúnyadagadt típusú hozzászólásokkal, és azzal sem, ha azt sulykoljuk, hogy a tápszerrel aztán örökre megpecsételték a gyerekük életét.



    A másik kettőt majd este elolvasom.





  • 2008.05.19 08:20:56Yuki

    Mi egyelőre hozzátáplálunk tápszerrel, és dolgozom rajta ezerrel, hogy lassanként elhagyhassunk a tápot és csak szoptatni tudjam a babát. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a szoptatás NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ. A legjobb eszköze annak, hogy egy anya egészségesen és egyszerűen táplálhassa a gyerekét. Ha viszont túl sok probléma merül fel, el kell fogadni, hogy van már más módja is az etetésnek szerencsére. Mindenki maga dönti el, számára mi a túl sok probléma. A lányom ma két hetes, és már lazulok a fejéssel, a tanácsok szerint minden etetés után kéne, de éjszaka én nem fejek, hanem helyette alszom, mert az is kell a tejhez. Meglátjuk, mire jutunk, de nem fogom életem kudarcának tartani, ha nem jön össze végül a szoptatás.

  • 2008.05.19 08:23:00Pandi

    No, akkor én is felcsapok brittttt tudósnak!



    Szóval, szerencsére a közvetlen környezetemben (család, barátok) az elmúlt szűk két évben sok baba született.

    Ezen babák közül az enyém volt kizárólag olyan szerencsétlen, hogy a tejem mellé újszülött kora óta tápszert is kapott.

    Illetve egy másik kisbaba, akit a szülők 10 naposan fogadhattak örökbe egy másik anyuka tejét fogyasztja.



    Kutatásom az alábbi eredményt hozta:

    Élete első fél évében 3 kisbaba (egy fiú és két lány) iszonyatosan dundi volt, olyannyira, hogy totál hurkásak voltak, a szemük kis kínai módjára állt a sok husitól, bár ettől függetlenül én azt mondom, hogy nagyon aranyosak voltak, ők így voltak szépek és egyiküket sem láttam eldeformáltnak.

    Nos, ez a 3 baba anyatejes baba volt, akik a saját anyukájuk tejétől híztak "lufira".



    Az adoptált baba, aki más anyuka tejét issza, szintén szép kis kerek, jó húsban van.



    A sor végén a két karcsú, modellalkatú gyerek:

    a fiam, aki ugye részben "tápszeres" és minden falatért hadjáratot kellett folytatni, illetve egy kislány, akinek az anyukájának mindannyiunk közül a legtöbb teje volt, literszám adta el, a fagyasztójuk is egy tejüzemé is lehetett volna, szóval mondanom sem kell, hogy kizárólag anyatejes volt akkoriban, de szintén rossz étvágyú, sokszor kínlódott vele az anyukája, mert egészen egyszerűen nem akart enni.



    Konklúzió? Hát én biztosan nem tudok belőle levonni semmit, akinek sikerül, annak gratula, max. annyit, hogy egy-egy extrém esetből semmiképp se általánosítsunk, a sajátunkért tegyük meg a tőlünk telhető maximumot és kész.



    Minden gyerek más. Dundi, vékony, olyan, amilyen.

    Az biztos, hogy akármekkora, nekem mind közül az enyém a legszebb.:)))





    Még egy:

    Mi a nővéremmel ugyanazt a táplálást kaptuk, néhány hónapos anyatejes táplálás (ami kiegészítésre szorult) után korai (az akkori, 60-as évek végi-70-es évek eleji módi szerinti) hozzátáplálással, keksszel dúsított gyümölcs- és zöldségpürék, feles (tehén)tej, stb.

    Nos ehhez képest, a nővérem mindig is kerek volt, mint egy labda, én pedig sovány, mint egy ropi, még a bordáim is kilátszottak.

    Mert már gyerekként is eltérő étvágyúak és eltérő alkatúak voltunk.

  • 2008.05.19 08:37:04Yuki

    FElicitasz tejszaporító módszeréhez annyit azért hozzátennék, hogy egy nagyon alvós babánál, mint a miénk, ez sajnos nem jön be. Még úgy is ébresztgetni kell, hogy kb. 10-15 percet szopik egy-egy mellemből, oldalanként 40 percet tuti nem bírna ki, és ha bealszik, nincs az az Isten, amiért felébredne...



    Mi a kiéheztetéssel próbálkozunk, vagyis kicsit kevesebb tápszert kap, mint amennyivel hosszabb ideig jól lenne, így gyakrabban kel, gyakrabban eszik, gyakrabban üríti ki a mellemet, de itt is érdemes azért észszerű határokat szabni, mert az egy-másfél óránkénti szoptatást ember legyen a talpán, aki napokig-hetekig fent tudja tartani...

  • 2008.05.19 10:02:51MsDoki

    dokineni, ha még itt vagy, nekem is lenne egy kérdésem: kislányom 5 és fél hetes, 3250 grammal született, és 5 naposan 3150 grammal hoztuk haza, ma kereken 4 kg volt szoptatás előtt. Ez ugye szerinted is rendben van? Csak mert beparáztattak kicsit, mert a múlt héten csak 100 grammot hízott és a tejem apadozott.

  • 2008.05.19 10:19:18monsterwoman

    Pandinak teljesen igaza van!

    Nálunk is ugyanez volt a szitu, négyen vagyunk testvérek, mindannyiunkat tápszereztek, majd etettek mindenfélével. Nővérem és én örökké harcolunk a kilókkal, az öcsém és húgom szálkás, izmos, vékony csontú.A kövérséget nem lehet ilyen egyszerű okokra visszavezetni, mint a tápszeres táplálás. A genetika is számít. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy mozogjon sokat a gyerek és ne üres kalóriákkal tömjük.

  • 2008.05.19 13:05:30evaandrea

    A vicc az, hogy az általam leírt extrém anyuka az élet egyéb dolgaiban nagyon jó problémamegoldó, és helyes, sőt megkockáztatom intelligens.Régóta vágyott egy kisbabára.

    Csakhogy a mindenáron való megfelelni akarás, meg a gyerekorvos szerintem nemtörődöm és buta tanácsai kifordították magából.

    Természetesen a legjobbat akarja ő is a gyerekének, csakhát néha nem jól.

    És emiatt én nem is gondolom az ő esetüket annyira extrémnek.

    Sőt szeritem van abban is valami, hogy a gyerek is hat a szülőre, bízom benne, hogy a kicsi sikeresen tanítgatja majd a mamáját...

  • 2008.05.19 13:05:53Cobold

    Anyatejes baba is lehet iggencsak kövér. Több ilyen példát is tudok, pedig nem is tömték a gyereket, 3 óránként szopott kb.

  • 2008.05.19 13:18:49summarygloss

    Nagyon köszönöm a kedves bátorítást Dokinéninek, Conzumelnek, Arwenának, Felicitasznak és Evvandreának.



    Felicitasz, sajna a hajlandósággal alapvető gondok vannak, úgyhogy a több órás szopi nem megy. Egyszer próbáltam már erőltetni, csak rontottam a helyzeten, ezzel a kölyökkel sajna nem lehet ilyet. Hogy nem eszem-e valami apasztót: nem tudom. Amiről tudom, hogy a szájhagyomány annak tartja, kerülöm, így a mentateát is, meg a sok sót, meg a száraz ételeket... szóval egyre erősebb a gyanúm, hogy ez hormonális, és ebben Te is megerősítettél, köszönöm.



    Arwena,

    köszi, de az UU már megvolt, meg a ricinus communis is. Csak akkor használt, amikor egyébként is volt tejem, ilyen apadásban, mint most, semmit.



    Dokinéni, sokszorosan köszi, az alkoholmentes sört kipróbálom, ettől erősebbet nem, mert úgy vettem észre, az alkohol nálam csak ront a dolgon.



    Egyben leírom, hogy szerintem mi használ, és mi ront.

    Jót tesz a kiegyensúlyozott fehérje- és szénhidrátbevitel, szóval sok fehérje, sok szénhdrát, lehetőleg egyszerre. Pl. sült hús krumplival.

    Használ a maláta és a B-vitaminban gazdag ételek.

    Használ a fejés szoptatás után, nem szigorúan tartva a váltott 7-5-3-1 perceket, de a tej újramegindulásáig feltétlenül.

    Használ a mellbimbó ingerlése, simogatása.

    Használ a bőrkontaktus a gyerekkel. Magam a koffeint nem próbáltam nem is fogom, mert magas maradt a vérnyomásom a toxémia után, de van aki szerint csodálatos.



    Nem használ a túlzott folyadékbevitel, a szoptatós tea és egyéb csodaszerek, ha mellette nem teszel meg még mindent, ami tőled telik. Nem használ a túl rövid fejés és szoptatás. Az alvásnak a minősége és nem a mennyisége számít, nekem rontja a helyzetet az alkohol, a stressz és a gyerek ordítása.

  • 2008.05.19 14:24:22Aprika

    Igen, a gyakran mellre tevés nagyon jó tejszaporításra, de kell hozzá egy együttműködő baba, ezt mindig elfelejtik mondani. Én is feltornáztam magam alig tejelőből jól tejelőre non-stop szopival, de volt hozzá egy nagyon jól szopó gyerekem, aki 1-1,5 órát is hajlandő volt szopzini, szívni az újrateremelődő tejet, amíg jól nem lakott. Az anyuka csak az egyik felét teszi bele (persze sokan ennyit sem), a másik fele a babán múlik, ahogy azt summarygloss este is mutatja.

  • 2008.05.19 15:10:06MsDoki

    summarygloss, ez a 7-5-3-1 perces fejés hogy is van pontosan?:)

  • 2008.05.19 15:42:37csigamami

    Nálam apasztólag hatott a viszonylag szűk melltartó is. Nekem a sportmelltartók válltak be leginkább.

    Olyat tapasztaltatok, hogy 'felemásan' termel a cici? Én a balt 120 ml fölé sehogyan sem tudom tornázni, már azt hiszem mindent bevetettem. A másik ennél jóval többet 'tud'.

  • 2008.05.19 16:04:53ritucci

    csigamami! Én olyat nem hallottam, h valakinek egyformán termelt volna, nálam pl. a bal a nyerő, pedig a jobb indult nagyobb esélyekkel :-)

  • 2008.05.19 18:21:02MsDoki

    valaki tudja, hogy kell a 7-5-3-1 perces fejést csinálni pontosan?

  • 2008.05.20 11:54:30zskoncz

    gyerekek! volt már ugy valaki hogy 2-3 naponta ingadozott a teje? egyszer annyi van mint a fene, alig győzöm kifejni, ugy 2 nap mulva szinte semmi. pedig mindent megteszek hogy legyen. életemben ilyen egészségesen nem táplálkoztam.

    csak az a baj hogy a gyereknek nem elég ha kevés van. van ugy hogy 1 orás a szopi mert folyamatosan cserélgetnem kell a ciciket.

    nincs valakinek valami bevált trükkje, akármilye hogy mit csináljak?

  • 2008.05.20 20:42:27dokineni

    most rohadt mérges vagyok, mert elszállt egy fél órája gépelt hsz-em.

    így jártam.

    a lényeg: relax, no para, a statisztikák statisztikák, a nagy számok nagy számok és ne kezdjünk már a szabályt erősítő kivételekkel jönni, mert ez némileg ellentmond a formállogikának.



    ad2 rengeteg tanulmány van, csak nem az itthoni gépemen, de most nem jutok hozzájuk, mert hivatalosan "nem dolgozom" dehogynem, de mindegy.



    ad3 a tápszer valóban csak egy faktor, ami felelős az elhízásrt, de attól még faktor. Tudatos és intelligens anyukaként elraktározzunk az infót és a későbbiekben ennek megfelelően cselekszünk és nem azt kezdjük el bizonyítani, hogy miért szar a statisztika és a húgom öccsének a nagybátyjának az ikertestvérének az élettársa sem hízott el, pedig tápszeres volt.

    Gondolkozzunk, légyszi. ;)

  • 2008.05.20 20:55:18dokineni

    Tessina, jó az a gyarapodás, ne aggódj!;) Teljesen jó!



    Huhh, az lejön, hogy nálad emocionális kérdés a tápszer, de relax. Mást meg azért csesztetnek és néznek nyálat fröcskölő ufónak, mert még szoptatja a kétévesét. Enegm konkrétan lehülyéztek egyszer emiatt. Nekem sem volt fáklyásmenet a szoptatás, pedig aszittem, hogy elméletben mindent tudok a csecsemőkről, de aztán csak kiderült, hogy az elmélet az nem a gyakorlat és jöttek az átsírt éjszakák és nem mesélem tovább.



    egy év múlva pedig rohadtul mindegy lesz, hogy tápszer volt az első hat hónapban vagy cici, akkor lesz a bölcsibe adod vagy otthon maradsz vele és a rosszalló pillantások/ a bilizteted-e vagy sem és húzogatod-e a fütyijét vagy sem és járatod-e angolra vagy klarinétra vagy nem mer ha nem akkor szar anya vagy és a gyereked lúzer lesz egész életében. Ha van olyan info, ami hasznos lehet, raktározd el és használd - egyébként meg nagy ívben ... felejtsd el. Különben mindig lesz olyan téma, ami nagyon szarul fog esni. Tudom...

  • 2008.05.20 21:03:17psyché

    Dokineni: tenyleg, most kell huzogatni, vagy nem? :-) A fiam (nagyobbik) 3 eves es en meg sosem huzogattam neki. Vhogy nem is erzek ra ingerenciat, de az ismeröseim szerint kene. En viszont azt olvastam vhol, hogy nem szabad, legalabbis 1 eves korig. neked, mi avelemeyed erröl? Köszi

  • 2008.05.20 21:23:22Pandi

    Dokinéni



    "Tudatos és intelligens anyukaként elraktározzunk az infót és a későbbiekben ennek megfelelően cselekszünk és nem azt kezdjük el bizonyítani, hogy miért szar a statisztika és a húgom öccsének a nagybátyjának az ikertestvérének az élettársa sem hízott el, pedig tápszeres volt."



    Na ez viszont az itteni anyukák személyes tapasztalatainak a semmibe vétele, lesajnálása.

    Én például nem Pityi Palkó, vagy a 33. szomszéd gyerekével jöttem, hanem a saját gyerekem, a saját gyermekkorom és a KÖZVETLEN környezetem tapasztalatait írtam le azon anyukák megnyugtatására, akik kénytelenek tápszert adni - kiegészítésképpen, vagy kizárólagosan - gyermeküknek és emiatt aggódnak.



    Azt sem mondtam, hogy a statisztikáid semmit sem érnek, csupán azt, hogy ettől még lehet valakinek teljesen normál, sőt, akár vékony testalkatú gyermeke is.



    Szóval nagyon magas nekem a te lovad...

  • 2008.05.20 21:33:22huhhh

    "Huhh, az lejön, hogy nálad emocionális kérdés a tápszer, de relax."



    Dokinéni, nálam irtóra nem emocionális kérdés a tápszer, amit gondolok róla, azt éppen azért gondolom, mert szerintem is csak azért központi kérdés az első hat hónapban, hogy tápszer vagy cici, mert egy ekkora gyerek nagyjából eszik meg alszik, mit tartana hát fontosnak az anyuka (különösen az első gyereknél), mint hogy mit eszik és mennyit alszik a gyerek. Kb. egyéves kor körül pedig már abszolút irreleváns a probléma, jönnek helyette más problémák, csak erről elég nehéz meggyőzni azt, aki éppen benne van.



    Én teljesen racionális alapon nézem a kérdést, és inkább azzal a kettősséggel van bajom (és ebbe bocs, de időnként te is belecsúszol - "a tápszer valóban csak egy faktor, ami felelős az elhízásrt, de attól még faktor"), hogy egyrészr relax és lesz tej, másrészt meg ha tápszer, akkor itt a világvége, mert jön az elhízás. Ha eleget stresszelünk valakit azzal, hogy tápszert aztán ne, mert eztmegazt okoz, akkor lehet, hogy éppen az ettől való félelemtől lesz olyan stresszes, hogy nem tud szoptatni és tápszerezni fog. vagyis pont nem azt értük el vele, amit szeretnénk. Elég bénán sikerült leírnom, de azért remélem, hogy meg lehet érteni, hogy mivel van bajom.

    Ezért mondom én inkább azt, hogy szoptasson mindenki, ameddig tud, aztán ha tápszer, hát tápszer, na bumm, majd jobban figyel a kedves anyuka az elhízás többi 999 999 tényezőjére, és akkor a tászer ellenére sem lesz később kövér gyereke.

  • 2008.05.20 21:34:40huhhh

    tászer = tápszer

  • 2008.05.20 21:41:58huhhh

    Ja még annyit, hogy a statisztikák nagyon fontosak, én is szeretem böngészni őket. De hadd legyek egy kicsit off (csak egy kicsit). Nem tudom, hallottad-e, hogy hajdanán két ősemberfajta élt, az egyik kihalt, a másikból lettek a mai emberek. Tudod miért? Mert az egyik egy kicsit hosszabb ideig élt, mint a másik, így megérte a gyermekei felnőttkorát és még talán az unokái megszületését is, így át tudta adni nekik a tapasztalatait. Statisztikát még véletlenül sem készített, csak elmondta a lányának-fiának, amit addig megtanult az életben, aki aztán hozzárakta a maga tapasztalatait és így szépen kiokosodott a mai emberré. Úgyhogy én azért nem becsülném le ennyire a személyes-családi tapasztalatok jelentőségét sem.

  • 2008.05.20 21:44:05huhhh

    Ja, a másik fajta ősember pedig rövidebb ideig élt, és már akkor meghalt, amikor a gyerekei kicsik voltak, így azoknak mindig a nulláról kellett kezdeniük a tapasztalatgyűjtést, aztán ki is haltak annak rendje és módja szerint. Igaz, hogy ők sem készítettek statisztikákat, talán ez volt a hiba. :))

  • 2008.05.20 21:48:02Felicitasz

    Kanadában nem szabad húzogatni, azt mondják, hogy sérülést okozhat és hogy annyit feláll az antenna magától is, meg annyit majd később játszik vele a kétéves magától is, hogy ne a szülőnek kelljen húzogatnia. A gyerek meg fogja tudni, hogy mennyire-húzogatás ami még nem fáj, de a szülő ezt kívülről nem tudja.

  • 2008.05.20 21:55:04Felicitasz

    Bocs, megint kitör belőlem az üdvhadsereg komplexusom, majd kikezeltetem. De addig annyi, hogy sztem Dokinéni azt akarta mondani, hogy ahol már van családi hajlam elhízásra, plusz mozgásszegény életmód, plusz akármi a sárkánykígyó, ott a tápszer lehet az x-edik faktor az elhízásban. Nem döntő dolog, csak egy faktor.



    Szóval, a tudatosanyuka beszólás arra vonatkozott volna, hogy HA xy családjában mindenki 150 kiló, és az ő babája meg tápszeres, akkor az ismeretek fényében odafigyel a tápszerezésre, véletlenül se keveri sűrűbbre, nem eteti a gyereket akkor is ha szomorú vagy álmos, nem mondja azt, hogy nem baj, ha a gyerek duci, legalább lesz miből leadnia ha esetleg megbetegszik... azaz, csak annyi történik, hogy kockázati csoportos tudatosanyuka mégjobban odafigyel az összes ilyen hülyeségre, mint az az anyuka, akinek ugyancsak tápszeres babája van, de az egész család csontos alkatú kosárlabdázó és ha mindenki csak nutellát enne, akkor se híznának el. A tápszer egy faktor, ennyi hangzott el és nem több. Ahol nincs hajlam, ott csak a tápszertől nem lesz a gyerek kövér. Ahol amúgyis van esély gondra, ott a tápszerről muszáj tudni, hogy tovább ronthat a helyzeten, ha nem figyelünk oda. Szerintem.

  • 2008.05.20 22:05:20cozumel

    Hat, faktor vagy nem faktor, nekem ez irrelevans.



    Nem hiszem ugyanis, hogy az a gyerek, akit egeszsegesen taplalnak a szulei,

    keves edesseget viszont sok zoldseget eszik

    keveset bamulja a dobozt viszont sokat rohangal

    vizet iszik es nem cukros utido vackot

    blablabla



    tulsulyos lenne.

    Akar tapszeres volt az elete elso hat honapjaban, akar anyatejes.

  • 2008.05.20 22:07:27huhhh

    Felicitasz, szerintem nagyon jól látod, de sajnos a te hozzászólásodban olvasom ezt először ilyen világosan mewgfogalmazva, annak ellenére, hogy én is ezt próbáltam leírni, csak nekem nem sikerült ilyen jól. :))

    Eddig csak azt jött le nekem, hogy relax, mert máskülönben nem lesz tej, de azért a tápszer nem jó ám. De azért csak relax, hogy legyen tejed.



    Jó dolog például belinkelni a tápszer és az elhízás kapcsolatáról egy olyan brosúrát, ami - egyébként nagyon helyesen - a szoptatást hivatott propagálni, de ez kicsit "a pohár félig üres vagy félig tele van esete". Ha tényleg azt szeretném, hogy relax, akkor nem azt idézgetem, hogy a tápszer 15-20 százalékkal növeli a későbbi elhízás veszélyét, hanem azt mondom, hogy a tápszeres babák között valamivel többen lesznek később túlsúlyosak, ezért ha tápszerezni vagy kénytelen, akkor erre meg arra különösen ügyelj később, hogy kivédd a nem kívánt hatást, mert a nem kívánt hatás igenis kivédhető, csak figyelni kell rá. És akkor tényleg relax lesz, és talán kevesebb anyuka lesz kénytelen tápszert adni a gyerekének.



    Azt pedig különösen szeretem, amikor emocionális alapokat vél valaki felfedezni ott, ahol nyoma sincs ilyesminek. Vajon mi alapján vonta le dokinéni ezt a következtetést, tényleg kíváncsi lennék.



    "Mást meg azért csesztetnek és néznek nyálat fröcskölő ufónak, mert még szoptatja a kétévesét. Enegm konkrétan lehülyéztek egyszer emiatt."

    Dokinéni, nekem az jön le, hogy nálad emocionális kérdés a szoptatás... már hogy én is írjak ilyen okosságokat. :))

  • 2008.05.20 22:08:38Pandi

    Felicitasz



    Engem nem is az a része ingerelt a hsz-ának, hanem ami utána következik: "a húgom öccsének a nagybátyjának az ikertestvérének az élettársa sem hízott el".

    Holott ez egy nyilvános internetes blog, ahol a személyes tapasztalatainkat is megoszthatjuk egymással, sőt, engem ezek érdekelnek a leginkább.



    Azt már csak neked jegyzem meg, hogy a mi Valódi Dokinénink amellett, hogy mindig felhívta a figyelmünket a fontos kérdésekre, a veszélyekre, soha nem paráztatott statisztikákkal, soha nem mondta, hogy dobjam ki a mérleget, soha nem csesztetett a gyerek ilyen-olyan súlyával, soha nem oktatott ki, soha nem beszélt velünk lekezelően, soha nem volt türelmetlen...



    Pedig kérdésünk mindig volt bőven.

    Ő csupán tájékoztatott minket a lehetőségekről, majd halkan megjegyezte, hogy ő ezt hogyan csinálta a fiaival, mint anya.

    És nekem ez így pont megfelel.

  • 2008.05.20 22:10:53huhhh

    Pandi, semmi statisztika??? Ne máááár... :))))

  • 2008.05.20 22:12:59baud

    Most lehet, hogy butaságot kérdezek, de az első hat hónapban a babák általában kerekek, nem? Legalábbis azok, akiket én láttam. Hurkás lábakkal. :)

    Gondolom azért, mert még nem futkosnak fel s alá. Mezítláb, hogy utaljak a másik posztra. :)



    Mondjuk láttam elhízott félévest, de az sem kizárólag a tápszertől hízott el. Egyrészt az anyja dupla adagot adott neki mindenből, plusz kapott "finom" cukros teát meg csokit is (azzal a felkiáltással, hogy szegénykém annyira szereti). Szóval ott sem a tápszer volt (csak) a ludas. Na "szegénykém" most 12 éves, és nem kövér ugyan, de túlsúlyos. Mellesleg pedig utálja az anyját, amiért kiskorában tömte (hangsúlyozom: tömte, nem etette). Folyton fogyókúrázik meg sportol, önbizalma a padlón...

  • 2008.05.20 22:15:54baud

    Ja, félreértés ne essék: nem a tápszer ellen vagyok, hanem a tápszer ésszerűtlen használata (lásd tömés) ellen.

  • 2008.05.20 22:18:08Felicitasz

    Heves reakciók = emocionális háttér. Szóval, ha elméleti vita van, akkor x magyarázgat valamit, de y meg nem a magyarázat gondolatmenetébe kérdez bele, hanem hoz egy kiragadott gyakorlati ellenpéldát, akkor ott nehéz vitázni.



    Mindenki gyakorlati ellenpéldái emocionálisak (saját gyerek, saját szomszéd, saját magam - a húgom öccse ikertestvére élettársáról ironizálni csak erre a jelenségre való rávilágítás, hogy elméleti vitába ezek az érvek nem férnek bele, mert vagy statisztikáról beszélünk, vagy konkrét eseteket álljtunk szembe más konkrét esetekkel, de ha ez utóbbit csináljuk, akkor az elméleti vita nem fog haladni sehova).



    Elméleti vitákhoz viszont jó kommunikációs készség kell, különben oda-vissza sérülések lesznek. Orvos tankönyvi stílusban közli a statisztikát, páciens beparázik, hogy akkor ő szar anya, ha nem fog tudni szoptatni. Pedig nem ez volt a cél.

  • 2008.05.20 22:28:57Pandi

    Huhhh:)))



    Nem, tudod mifelénk vidéken nem ismerik az ilyesmit.:)

    Jó éjt, megyek, mert leragad a szemem.:))





    Baud



    Nem, az enyém sose volt hurkás az eddigi 12,5 hónapja alatt. Pedig "vegyes tüzelésű":)))

  • 2008.05.21 03:32:21glad az egyetlen

    Bocs előre, hogy nem olvastam végig a hsz-eket.

    Szóval mi annó elhatároztuk hogy igényszerint adjuk, de aztán valahogy tulzónak tartottam, hogy a pár hetes csöppség néha 20 perc után kéri újra a cicit, ekkor elhatároztunk egy vegyes rendszert, miszerint ha eltelik legalább egy óra akkor igény szerint kap, ha nem akkor kivárunk.

    Persze párom nehezen viselte a baba sírást ezért csak annyit kértem, hogy ilyenkor adjon 10 percet aztán ha akkor is sír akkor legyen aminek lennie kell. Ilyenkor hosszúnak tünhet azok a sírós percek, de a tapasztalat azt hozta hogy a picur 99%-ban 5-7 perc alatt abba hagyta.

    Ez után ki is alakult 2 hét alatt egy normális rendszer.

  • 2008.05.21 06:40:52MsDoki

    Köszi, dokineni, megnyugtattál:)

  • 2008.05.21 07:53:16monsterwoman1

    Felicitasz!

    "az anya ne nyugtassa magát,nem baj, ha a gyerek duci, legalább lesz miből leadni"

    Nem tudom, ezzel az én kommentemet minősíted-e, de én nem egészen ezt írtam. Annyi a lényeg, én jobban szeretem, ha a másfél évesemnek nem látszanak a bordái (márpedig ez néhány napos betegség után elő szokott fordulni). Egyébként nem kövér, és számomra nagyon fontos, hogy ne is legyen az.(bár nem kapok hányingert, ha látok egy túlsúlyos embert (legyen gyerek, vagy felnőtt).

    A vita itt már túl is ment a tápszer vs anyatej témán.

    Talán azt kell tudatosítani, hogy a kövérség nem csupán esztétikai probléma, sokkal inkább egészségi.Mindamellet, ha egy kicsi gyerek alkatából adódóan nem éppen csontváz, de egészségesen tápláljuk, nehogy fogyókúra legyen a vége, mert manapság a szálkás, csontos test a divat.

  • 2008.05.21 09:40:59psyché

    Az en fiam anyatejes volt, soha nem ivott tapszert, megis jo kis massziv kölök lett (finoman szolva:-)). De en annyira nem aggodtam emiatt. Nem hiszem, hogy egy csecsemönel oda kene figyelni, hogy ne legyen "köver". Termeszetesen nem kell cukorral+csokival es egyeb egeszsegtelen dologgal tömni öket, de ennyi idös korban meg müködik az, hogy egy gyerek annyit eszik, amennyire szüksege van. Fogyokuraztatni biztosan nem fogom. Raadasul 18honapos kora ota alig eszik es önszantabol vegetarianus lett (mi nem vagyunk azok). Fogyni igy sem fogyott, ilyen alkat. A masik fiam pedig, aki regen rossz etvagyu volt, 3eves kora ota rengeteget eszik, megis olyan, mint egy vadaszagar. Volt olyan ismerösöm, aki a 18 honapos gyereket tul kövernek talalta, ezert szerencsetlent, amikor ehes volt ezzel a Bio rizspuffanccsal tömte, es amikor a többi gyerek mondjuk egy szülinapon ehetett edesseget + tortat, amennyit akart, nala ez totalisan kontrolalva volt. Szegeny gyerek igen rosszul erezte magat. Valoszinüleg önertekelesi problemai lesznek, ha nagyobb lesz es csunyanak es kövernek fogja talani magat.

    Mi itthon alig eszünk egesseget, a bölcsiben kizarolag egszseges eteleket szabad csomagolni, itthon sem esznek chipset + egyeb sz@rokat. Egeszseges, valtozatos etrend, nagyjabol ennyi a lenyeg. Ja, es sok mozgas. Fogyokuraztani egy gyereket emellett felesleges. Különösen 3 eves kor alatt.

  • 2008.05.21 10:10:52Anura

    zskoncz, nekem is ingadozó. Volt, hogy tök kétségbeestem, hogy nincs. Aztán most úgy tűnik, hogy ha puffasztott bio kölest eszek, akkor beindul a tejleadás.

    Csoda tudja. Még a tea volt ilyen, de az a köménytartalma miatt nagyon nem volt jó a hasfájós fiamnak.

  • 2008.05.21 10:11:19Anura

    Egyébként azt írják valahol, hogy a napi ingadozás is teljesen normális, reggel vagy este ha kevesebb a tej.

  • 2008.05.21 10:14:54Anura

    Kérdem: van valami ötletetek berepedezett mellbimbó gyógyítására?

    Azt olvastam, hogy a tejmaradék miatt alakul ez ki, tehát mossuk előtte, utána. Majd azt is, hogy nyálas anyatej+szellőzés gyógyít. Jelentem, nekem nem gyógyít. Szellőzik egész nap, körömvirágkrém nem használ, neogranormon nem jó, amúgy is kétórás időközönként nyámmogva vannak.

  • 2008.05.21 10:26:08Edinbogyo

    Nekem eddig hal istennek rengeteg tejem van, de en is irto szenvedek a mellbimboimtol, a babamnak allitolag nagy nyelve van, es az elso ket nap rosszul szopott, kisebesitett.Azota meg ugye berepedezett teljesen:(vettem most csodakremet, eddig egesz jo, direkt mellbimbokrem szoptatashoz, de otthon nem lehet ezt a fajtat venni.

    Remelem, hamar beedzodnek:)eleg kemeny edzotabort tart Bodza;)

  • 2008.05.21 10:40:09K.K.

    Anura!

    Garmastan kenőcs! Nekem 3-4 nap alatt rendbejött, igaz szoptatás előtt le kell mosni. Meg nekem bimbóvédőt javasoltak a kórházban, azzal könnyebb volt.

  • 2008.05.21 10:51:05másutt

    nekem azt mondtak a mellnek meg kell edzodnie a sok ragasra (cupakolasra), es a fajdalomnak semmi koze a mosashoz....

    itt Angliaban kaphato az Avent altal gyartott krem speci mellbimbora.

    igy nez ki

    www.boots.com/shop/product_details.jsp?productid=1077500&classificationid=1048045

    nalam 2 szoptatas kozott begyogyitott mindent.

    otthon nem kaphato?

  • 2008.05.21 12:48:29zskoncz

    Anura! köszi kipróbálom.

    a kisebesédésre meg fájdalomra nekem jó volt a Garmastan kenőcs. csak csinján kell vele kenegetni mert felpuhithatja a bőrt. attól meg még roszabb. az elején nagyon sebes volt mert a kisasszonynak nem fért be a szájába az egész bimbó. de folymatosan használtam és szépen elmúlt 1-2 nap alatt.

    az avent krémet lehet kapni de azt nem próbáltam mert nem volt rá szükség

  • 2008.05.21 13:05:21másutt

    Orulok, hogy Mo-is lehet kapni. Nekem csodaszer volt:

    -nem puhitja fel a bort,

    -nem kell lemosni!

    -gyakorlatilag 2 szoptatas kozott, 2-3 ora alatt annyira meggyogyult minden, hogy nem fajt.



    en az Avent kenocsot hasznaltam + eldobhato mellbimbobetetet, mert annyira fajt, hogy nem birtam elviselni a puha pamut melltarto kicsiny surlodasat sem. a betet segitett, bar soha nem eresztett a mellem.

  • 2008.05.21 13:16:01zskoncz

    én nem mostam le a garmastant jol működött a gyerek lemosás nélkül is. ( a kórházban azt mondták azért érdemes lemosni mert csuszhat tőle a bimbó. nálunk nem volt rá szükség Emmi erővel szopik ki nem adná a szájából a cicit, még ha félrenyel akkor is cicivel együtt köhög...ugy kell kivennem a szájából.)

  • 2008.05.21 17:47:12Anura

    Köszi lányok, megnézem az Avent kenőcsöt. Azért furcsa egyébként az egész, mert másfél hónapig semmi baj nem volt, most a 2. hónapra repedeztek be a bimbók. MOndjuk kolosszális, ahogy a manó szopik, rángatózik, föl-le cincálja magát, ráharap, stb. Hasfájós szegény. :/

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta