SZÜLŐSÉG

Mi nyelvünk, ti nyelvetek, ő nyelvük

2008. február 26., kedd 07:35

A nyelvtanulással már többször is foglalkoztunk a Porontyon. Ezúttal Németországban élő olvasónk, ruju osztja meg tapasztalatait, véleményét.



Németországban élünk, ahol szinte minden nyelv képviselteti magát. Legtöbben a török- illetve oroszajkúak vannak. Magyarokból viszonylag kevés van, így az ember örül és csodálkozik, ha leszólítják az utcán egy „jó napottal” és korántsem természetes, hogy a hentestől a nőgyógyászig mindenki beszél magyarul.


Az ilyen közeg szinte kötelez arra, hogy a porontyunk is megtanulja az adott ország, jelen esetben Németország nyelvét, hiszen itt kell tudnia majd boldogulni, és itt kell nem is olyan sokára az iskolában helyt állnia. A következőkben álljon itt néhány tanács, szabály, illetve közkeletű tévhit, hogy hogyan segíthetjük a két- vagy akár többnyelvűvé válás nehéz tanulási folyamatában gyermekeinket.

1. Mindenki a saját anyanyelvén

Szakemberek meglepő módon egy valamiben egyetértenek: a gyermek első 3, de inkább 4 életévében mindenki csak a saját anyanyelvén beszéljen hozzá. A mi esetünkben ez könnyű, hiszen mind a ketten magyarok vagyunk, ez a közös nyelv. Természetes is volt, hogy a kisbabámnak magyar dalokat éneklek, magyar mondókákat mondok, stb. Ugyanilyen természetes az is, hogy a kommunikáció a családunkban magyarul folyik. Még akkor is magyarul beszéltem a gyerekemhez, ha német vendégeink voltak, utána persze mindig lefordítottam, hogy miről beszéltünk, nehogy valaki kirekesztve érezze magát. Nagyon nehéz dolguk van azoknak a gyerekeknek, akikkel a szülei valamifajta keveréknyelven kommunikálnak, vagy akár a szülők nem az anyanyelvükön beszélnek velük (ne adj’ Isten sok hibával, és/vagy rossz kiejtéssel, akcentussal). Ezek a gyerekek valószínűleg nem fogják tudni egyik nyelvet sem tökéletesen megtanulni és akár az iskolakezdést is veszélyeztetheti az esetleg nem megfelelő nyelvi fejlettségük.

2. Egyértelmű szabályok

Ahhoz, hogy egy kisgyerek tökéletesen el tudjon sajátítani két vagy több idegen nyelvet, jól elkülönített szabályokra van szüksége. Egy ilyen szabály a már fent említett anyanyelvé, de egy másfajta családmodellben működhet az, hogy anyával így, apával úgy, sőt az óvodában akár egy harmadik nyelven kell beszélni. Vagy a családban („otthon”) magyarul, az óvodában egy másik nyelven.

Most, hogy a fiam elkezdte a második évet az óvodában, bevezettük azt a szabályt, hogy ha egy német barátja van nálunk, akkor mi is németül beszélünk egymással. Azt hiszem, hogy érdemes volt idáig várni ezzel a szabállyal, mert nehézségek nélkül képes ezt ő is alkalmazni. Amint német gyerek van a közelben, én rögtön anyából Mamivá leszek.

3. Barátok, kortárs csoportok

A kisfiammal születésétől fogva jártam mindenféle baba-mama klubokba, mászócsoportba, játszócsoportba – és arról itt most nem is beszélek, hogy az anyaméhben már mi mindent hallott a környezetétől. Ahogy minden mást, a nyelvet is leggyorsabban és -könnyebben a kortársaiktól, társaiktól tanulhatják a gyerekek, szabad játék közben. És sosem szabad megfeledkezni arról, hogy ami nekünk játéknak tűnik, az nekik kőkemény tanulás. Egy-egy németül „átjátszott” nap után még az én izgága fiam is hamar ágyba kívánkozik.

4. X faktor

Bárkinél előfordulhat azonban, hogy valami késlelteti a beszédfejlődést. Leggyakrabban „csak” arról van szó, hogy a mi gyerekünk az átlagosnál kevesebb nyelvérzékkel van megáldva, de a nyelvtanulást befolyásolhatják még hallásproblémák vagy a gyerekkel szemben támasztott túl nagy elvárások. Ez utóbbit mi meg is tapasztaltuk: egy időben nagyon izgultam a nyelv miatt, még nyelviskolába is be akartam íratni a fiamat és sokszor elfogott a pánik az iskola miatt. Mindeközben olyan visszajelzést kaptam a logopédustól, hogy úgy érzi, a fiam nyelvi fejlődése megtorpant, és nem érti, hogy miért. Ekkor már odáig csúcsosodott a dolog, hogy kértem egy időpontot a vezető óvónőtől, hogy megtudjam, neki mi a véleménye erről, végtére is ő napi 6 órát együtt van a fiammal. Az óvónő be tudta nekem bizonyítani, hogy nincsen semmi baj, ezzel tökéletesen megnyugtatott. Láss csodát: a következő logopédiai foglalkozás után azzal fogadott a logopédusnő, hogy hihetetlen, micsoda fejlődésen ment keresztül a fiam. Hirtelen minden a helyére került.

5. Sztrájk

Azokban a családokban, ahol különbözik az apa- és anyanyelv, sokszor előfordul a sztrájk is: a gyerek nem hajlandó egyik vagy másik nyelven megszólalni. Szakemberek szerint ilyenkor sincs semmi ok a pánikra, mert ez teljesen normális, és előbb-utóbb elmúlik. Ilyenkor is fontos a következetesség, hogy továbbra is mindenki a saját nyelvén szóljon a gyerekhez. Ezt testközelből az unokatestvéreknél éltük meg, ahol a mama magyar, a papa német. Mindenki a saját anyanyelvén kommunikál a gyerekekkel. A nagyfiúnak volt egy időszaka, amikor nem volt hajlandó magyarul megszólalni, kb. 3 éves korában. Azóta viszont szépen beszél magyarul azzal, akivel kell (pl. velünk). Most éppen a kistestvére éli ezt a korszakát, de biztos, hogy ő is nemsokára túl lesz rajta. Van olyan vélemény, amely szerint ez azért történik, mert a gyerek érzi, hogy esetleg valamelyik nyelve „gyengébb”, és addig nem nyugszik, amíg azt a nyelvet a másik nyelv szintjére hozza (és ha jól meggondolom: a kicsi most lesz 4 éves, fél éve jár oviba, addig az anyukájával volt otthon, aki mindig magyarul beszélt hozzá. Az édesapa, ahogy az lenni szokott, sokat dolgozik, kevesebbet hallotta a gyerek az „apanyelvét”. Óvodába kerülve pedig felismerhette, hogy esetleg nincs olyan szinten az „apa- és óvodanyelve”, mint az, amelyiket anya beszéli...)

6. Anyanyelvünk az, amelyiket az anyánk beszéli

Nem feltétlenül igaz. Anyanyelvünknek azt a nyelvet tekinthetjük, amelyiken jobban értjük illetve tudjuk elmesélni a vicceket például. Amelyiken több dalt, versikét, mondókát, nyelvi játékot tudunk felidézni. Vagy amelyiken az érzéseinket, érzelmeinket jobban ki tudjuk fejezni. Amennyiben például a magyar „csak” az anyán keresztül képviselteti magát egy eltérő nyelvi környezetben, a gyerekeknek jó esélyük van rá, hogy a környezet nyelvén legyenek kompetensebbek későbbi életük folyamán.

7. A kisgyerekek tökéletesen és nehézségek nélkül megtanulnak 2 vagy akár több nyelvet is

Nem feltétlenül igaz. A magyar-német viszonylatban igencsak nehéz a nyelvtanulás, elég csak a német 3 nemére gondolni, illetve a magyar toldalékolásra, aminek a megfelelőjét a német prepozíciókkal fejezi ki. Ebből adódóan nemcsak hogy nehéz, de akár „tökéletlen” is lehet a nyelvtudás, ha a gyermekünk nyelvérzéke, hát, hogy is mondjam, negatív irányban tér el az átlagostól. Fontos tudni azonban, hogy a nyelvtudás ilyen „tökéletlensége” nem befolyásolja a későbbiekben az iskolai helytállást vagy az életben való boldogulást, legfeljebb az anyanyelviek néhány óra beszélgetés után gyanakodni kezdenek majd, hogy talán mégsem egy anyanyelvivel állnak szemben.

Valójában a gyerekek egy kétnyelvű közegben jó eséllyel kétnyelvűvé is fognak válni, ami ma már nem csak két különböző nyelv ismeretét jelenti, hanem két különböző kultúrában való jártasságot is.

ruju

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.02.26 10:42:54Frodi

    Sziasztok!

    Hasonló szituban vagyok... A párom szlovén, én magyar vagyok, egymással angolul beszélünk (sokszor helytelenül a párom részéről), és Magyarországon fogunk élni, úgy néz ki.

    Gondolkoztam már sokat azon, hogy majd hogy beszéljünk a gyerekkel, de ezek szerint akkor az a jó, ha mindketten a saját anyanyelvünkön szólunk hozzá. A többi meg majd menet közben kiderül:)

  • 2008.02.26 10:49:19babó

    frodi

    sztem úgy lesz jó. a környezet miatt valszeg a magyar lesz az erősebb. az angolt meg megtanulja harmadiknak.



    bombi:

    sztem megteszel mindent. lényeg, hogy hallja a magyart is. volt egy koreai-német ismerősöm, ő ovisan eldöntötte, hogy nem beszél koreaiul, a nagymamával sem, és kész. és azóta nem is beszél, érteni ért. a németen kívül még legaláb két nyelvet beszél. szülők beletörődtek, ez van :((

  • 2008.02.26 10:49:26Bombi

    Ja,amit elfelejtettem hozzatenni,hogy nagyon egyetertek egy elottem szoloval,aki eros hangsulyt fektet az otthonhoz kotodo erzelmek apolasara.Nagyon fontos,hogy a gyerek szeresse es ismerje azt az orszagot,a szokasait,a hangulatat,ahova az "egyik fele koti",hogy legyenek kis baratai akikkel parhuzamosan,de atvitt ertelemben persze, "egyutt nevelkedhet" akar ossze is hasonlithatja a tudasat vagy a tapasztalatait.Kislanyom nagyon szeret otthon lenni,vannak kis baratai,akikkel "maganeletet"is elhet;))....apja idonkent kotekedve kerdezi tole,"te most olasz vagy magyar kislany vagy?"Lanyom mindig buszke arcocskaval feleli "mindketto".

  • 2008.02.26 11:14:34sn

    babo, nekem ugyan nincs meg babam, de van egy baratnom az USAban, aki magyar, es megis csak angolul beszel a fiaival (akik jobban beszelnek mint o) Teljesen jol mukodik a dolog, mondjuk o nem talalkozik magyarokkal, es egyedul nagyon nehez az ostromot tartani ha a gyerek nem akar magyarul tanulni (a ferje amerikai). En is majdnem anyanyelvi szinten beszelek angolul, es kepzeld, egyszer voltam a BU-nak egy English writing egesz napos trainingjen. Nem fogod elhinni, ki tudta a nyelvtant tokeletesen, es ki nem. Meg is voltam lepodve eloszor, de aztan rajottem, hogy en azert tudom, mert egyreszt tudatosan tanultam, masreszt van erzekem a nyelvtanhoz. A tanar onnantol kezdve csak magyar hercegnonek szolitott:-)

  • 2008.02.26 11:27:53mancus

    OFF

    Bombi hol talalhato a magyar nyelvu jatszohaz?

  • 2008.02.26 11:30:09babó

    sn



    értem, de az általad leírt szituáció abban tér el az előzőtől, hogy az idegennyelvű közegben vannak és apának is az az anyanyelve. tehát a gyerek hallja máshonnan a "helyes" nyelvhasználatot is (tegyük fel, bár az usában talán ez nem feltétlenül egyértelmű). tehát az anya hibás nyelvelemei nem fognak rögzülni.



    ez tök más, minta itthon beszélnének hozzá amikor idegen nyelven, amit nem használna és nem is hallaná anyanyelvi beszélőtől.



    egyébként igen, nekem is mondták Németországban, hogy olyan szép szerkezeteket használok, amit a hétköznapi nyelvben ott senki. de ez nem minden. a der-die-das-ban pl nagy a hibaszázalékom, és néhány más triviális dolgot is el tudok szúrni. egy nyelvnek még annyi más rétege van, amit én még csak karcolgatok és az anyanyelvűeknek meg a vérében van...

  • 2008.02.26 11:36:46Bombi

    Koszi Babo a biztatast,nekem az elso tobb mint harom ev nemasaga utan mar az is nagy szo,hogy a lanyom "itthon" idegen nyelven,otthon Budapesten pedig magyarul beszel.Az akcentusa ugyan hagy nemi(?) kivannivalot maga utan,de annak csiszolgatasa legyen a legkisebb gondunk.Nalunk sajna az olasz a magyar nyelv rovasara megy,annak viszont nagyon orulok,hogy nem keveri a ket nyelvet es hogy a mondataiban egyaltalan nem csusznak egymasba a ket kulonbozo nyelv szavai.

    Amirol Hicudzsi es Masutt irt,marmint a bebi nyelv intimitasarol,azzal sajat tapasztalatombol egyetertek.Ugyanis kiprobaltam.Kisbombit megelozoen es vele egyidoben is szamos baba szuletett a tagabb csaladi korben,igy alkalmam nyilt arra,hogy ellessek,felcsipegessek,megtanuljak jonehany tutujgatast,altatodalt,versiket,stb. Kiprobaltam es nagyon nem ment az idegennyelvu "csicsijja-babujja".Valahogy uresnek ereztem magam belulrol.Igy gyorsan felhagytam a kiserletezessel es a kesobbiekben az en regi,kedvenc altatodalaimat dudolgattam a kicsi fulebe.Teljesen maaaas!

  • 2008.02.26 11:53:33Bombi

    OFF: Mancus

    Roma,Via Giulia 1. Romai Magyar Akademia,a Palazzo Farnese mogott.Minden masodik het szomabatjan,delutan negy-fel ot korul kezdodik.Most hetvegen fogunk husvetolni es tojast festeni,tobbfele technika alkalmazasaval...a gyerekek egyszeruen imadjak.

    Bocsi az OFFert.

  • 2008.02.26 12:11:23mancus

    OFF



    Koszi Bombi,de akkor nem aktualis mert mi Veronaban vagyunk.Ha itt lett volna kozel akkor nagyon erdekelt volna,mert az èn kislanyom is szinte csak olaszul hajlando beszelni.Bar szerencsere mikor hazaerkezunk M.o.-ra abban a pillanatban atvalt,es egypar nap alatt jol bele is jon.De azert aggodom hogyan is lesz kesobb,mert nem szeretnem,ha elfelejtene a magyart.

  • 2008.02.26 13:51:05tanger

    Néhány megjegyzés ezzel kapcsolatban:

    "Anyanyelvünk az, amelyiket az anyánk beszéli

    Nem feltétlenül igaz. Anyanyelvünknek azt a nyelvet tekinthetjük, amelyiken jobban értjük illetve tudjuk elmesélni a vicceket például. Amelyiken több dalt, versikét, mondókát, nyelvi játékot tudunk felidézni. Vagy amelyiken az érzéseinket, érzelmeinket jobban ki tudjuk fejezni"

    Mindez igen romantikusan hangzik, de a dolog ennél kicsit azért bonyolultabb. Az anyanyelv fogalmát 4 kritérium alapján lehet/szokás definiálni:

    1. származás: az elsőként megtanult nyelv;

    2. azonosulás: az a nyelv, amellyel a beszélő azonosul (belső azonosulás), az a nyelv, amellyel a beszélőt anyanyelvi beszélőként mások azonosítják (külső azonosulás);

    3. a nyelvtudás foka: a legjobban ismert nyelv;

    4. funkció: a legtöbbet használt nyelv.

    Ebből következően ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve, attól függően, hogy melyik definíciót fogadjuk el, egy személynek több anyanyelve is lehet és élete során akár többször is változhat. És rohadtul nem mindegy, hogy melyik definíciót alkalmazza egy állam: a nyelvi jogokban, kisebbségi gyerekek oktatásában, nyelvtörvényekben világos, hogy melyik kritérium vezérli egy ország nyelvpolitikáját, és ennek messzemenő következményei lehetnek egy nyelvi közösség számára (tömeges kétnyelvűsödés, asszimiláció vagy éppen szegregáció).

    Szóval csak annyit akartam mondani, hogy amikor anyanyelvről, idegen nyelvről, kétnyelvűségről beszélünk, nem kizárólag egyénekre, családokra érdemes gondolni, hanem közösségekre is, egy-egy nyelvi modell ilyen szempontból is meg kellene, hogy állja a helyét.

  • 2008.02.26 13:52:40babesz

    nálunk is volt vita arról, hogy beszéljek a gyerekekkel angolul. Én is megtagadtam.

    Az lett a kompromisszum, hogy TV-t csak angolul nézhetnek. Hozzá kell tennem, hogy nagyon kevest nézzük, a nagyobbik, aki most lesz három éves, 1-2 hónapja néz tévét. Reggelente a BBC prime-on szerintem remek jó gyerekműsorok vannak. Azt nézzük minden "hajnalban", amíg a család felébred. Megbeszéljük, mit lát, egyelőre nagyon élvezi. Tíz év múlva beszámolok, hogy ért-e valamit. :)

  • 2008.02.26 14:41:30ruju

    Sziasztok, és elnézést, hogy itt megszólalok, de xs hozzászólásánál kicsit elakadtam (és nem a kritika miatt - bírom, csak nem szeretem :-DD).

    Szóval. Az, hogy beszélünk egy idegen nyelvet, még nem jelenti azt, hogy kétnyelvűek vagyunk. Az, hogy nálunk magyar a családi nyelv, az egy adottság, miután mi, szülők, mindketten magyarok vagyunk. A vegyes családokban ez úgy néz ki, hogy anyuka is apuka is a SAJÁT anyanyelvén beszél a gyerekekkel - és ez nem NYELVTANULÁS, a szó xs által használt értelmében. Amúgy pont arról szól itt most minden, hogy a porontyunk hogy fog minél hamarabb minél sikeresebben több nyelven kommunikálni egy olyan élethelyzetben, ahol nap mint nap két vagy akár több nyelvet KELL használnia (és nem a Rigó utcában).

    Továbbá:

    "A gyermeknek szüksége van a lélekre amit eleinte csak az anyától kap, ennek nagyon nagy része a nyelven keresztül megy át." Ne hidd, hogy a gyermeknek az apja lelkére nincs szüksége. És az is a nyelven megy át, ahogy Hicudzsi hívta, a "dadanyelven".



    cena: az is egy jó szabály, hogy ha családi összejövetel van, akkor csak ezen v. azon a nyelven beszélünk. Ez teljesen oké is.



    Bombi, azért a kislányod valahonnét előhúzta a magyar nyevtudását Mo-n? Gondolom tőled tanulta, tehát nem veszett kárba a sok magyar beszéd.

    tanger, igen, de itt a porontyon családokról szól a dolog.

  • 2008.02.26 15:14:42cozumel

    Nehogy valaki itelkezesnek vegye, csak szeretnem elmondani, nalunk mi a helyzet.



    En magyar vagyok, magyarul beszelek a gyerekekhez, a ferjem kanadai (skot), o angolul, es Kanadaban elunk.



    El nem tudom kepzelni, hogy a gyerekemhez ne az anyanyelvemen szoljak.

    Nem csak azert, mert a szakemberek TOBBSEGE nem tamogatja, hogy valaki idegennyelven beszeljen a gyerekehez.



    Egyszeruen azert, mert NEM TUDNAM a gyerekemnek azt mondani, hogy Zolika, please sit down and eat your food...Nem jonnenek a szavak ki a szamon.



    Felsofokum van angolbol, a kiejtesem szinte tokeletes (ha valaki szereti a queen's english-t :D:D:D), tehat nem ez a gond.

    Egyszeruen termeszetellenesnek erzem.

  • 2008.02.26 15:16:31cozumel

    Babesz



    Annyit mindenkepp er, hogy koran ismerkedik a szep kiejtessel.

  • 2008.02.26 15:18:40Pandi

    Ruju, nagyon tetszett és egyet is értek vele.

    Függetlenül attól, hogy nálunk nincs ilyen probléma, hacsak az nem számít ennek, hogy többen győzködtek róla, hogy olaszul is makogjak a fiamnak, hadd szokja. De természetesen nem teszem.



    Cozumel:)

    Na, ez az igazi kétnyelvűség.

  • 2008.02.26 15:47:23Bognár Zsuzsanna

    Nagy aldas volt ilyen szempontbol a monarchia, akkor meg hagyomany volt a legtobb csaladban a tobb nyelven valo tarsalgas (ld.: Kempelen Farkas elete). Meg a szegenyebbeknel is termeszetes volt, hogy tobb nemzetisegu hazassagbol szarmazo gyerek beszel totul, svabul, magyarul az iskolaban, (esetleg nemetul a hivatalokban es latint tanul az iskolaban).



    Gazdagabbaknal a kulfoldi tanulmanyutak es a francia bebiszitter volt az alap pluszban.



    Ami mai peldakat ismerek az szinten vegyes hazassagok vagy zsido csaladok.



    Talalkoztam olyan gyerekekkel akik amerikaban szulettek, otthon jiddis volt az anyanyelv, heberul tanultak a tanarral es itt megtanultak a magyart. Kimentek par evre, s mikor hazajottek a gyerekek ugyanugy hamar visszarazodtak a magyarba gyorsan, nem felejtettek sokat.



    Nem is gondolkodtak ezen, termeszetes volt, en meg irigykedtem:)



    remelem, ha lesz gyerekem hasonlokeppen meg tudom majd oldani a tobbnyelvuseget, teszem azt egy kinai diaklany hosszutavu segitsegevel, esteleg kettovel (izraeli, kinai, angol, ami jon) valtva (mevel en nem allok azon a szinten, hogy magamra mernem vallalni az oktatasat idengen nyelvbol).



    Jo lenne, ha nagyobb lehetosegek lenne cseretaborokra, legalabb a kornyezo orszagokkal, hiszen pici helyen vagyunk egyutt (szlovenia, horvatorszag stb.), ez talan segitene a kulturalis, gazdasag egyuttmukodest is, ahelyett hogy tovabb szakadoznanak a szalak....



  • 2008.02.26 15:51:06nele

    Régi mániám ez a kétnyelvűség. Egyrészt az egyetemen sokat tanultunk róla, másrészt német-magyar férjjel az oldalamon, németországi lakcímmel állandó téma ez nálunk.



    A férjem édesanyja magyar, de okos német pedagógusok tanácsára nem beszélt a fiával magyarul. Férj szerencsére magyar nagyszülőknél táborozott nyaranta, így mégiscsak beszél magyarul folyékonyan, egy-két germanizmus persze kicsúszik a száján. Mi mindkét nyelvet használjuk az egymás közötti kommunikációban. Ha az édesanyjával beszélünk telefonon, előfordul, hogy a férjem és én magyarul beszélünk az anyóshoz, aki viszont németül szól a fiához.



    A férjem öccse már nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy a magyar nagyszüleinél tölthesse a nyarat. Nem is beszél egy szót sem magyarul. Szomorú látni, hogy a magyar rokonsággal (német meg nincs neki) szóba sem tud elegyedni, ha pár évente összefutnak.



    A magyar nagykövetségen dolgozom, és sajnos rengeteg példa van arra, hogy másodgenerációs magyar magyarul makogni sem tud, németül kéri a magyar útlevelét.



    Bartha Csilla írt a kétnyelvűségről egy nagyon érdekes könyvet. Nála olvastam, hogy az USÁ-ban a holland emigránsok gyerekei jellemzően már nem beszélik szüleik anyanyelvét, ellentétben a lengyel bevándorlókkal, akiknek gyakran még az unokái is beszélnek lengyelül.



  • 2008.02.26 15:54:36nele

    Azt még elfelejtettem elmesélni, milyen kínszenvedés beszélni nekem a kétéves német unokahúgommal. Egyszerűen nem tudok vele olyan kedves lenni nyelvileg, ahogy egy magyar kisbabával lennék, úgy érzem. Nem beszélem a német babanyelvet!

  • 2008.02.26 16:39:49ruju

    Eszembe jutott még valami nacionalizmus-fronton: sztem igenis szükség van egy adag JÓ ÉRTELEMBEN VETT nacionalizmusra, mert a gyerek csak akkor fogja természetesen és szívvel-lélekkel használni az anyanyelvét is, ha én nem sugallom neki azt, hogy az alsóbbrendű. Itt főként az olyan "kis" nyelvek vannak veszélyben, mint a magyar, pl. A gyerek semmiképp sem érezheti azt, hogy az a nyelv, amit mi/anya/otthon/stb beszélünk nem olyan értékes, mint a másik, amit a külvilág/apa/stb beszél. Ezt csak úgy tudom nála elérni, hogyha következetesen én is azt a nyelvet használom.

  • 2008.02.26 16:51:05babó

    ruju, alapvetően egyetértünk, de azért kötözködök:



    attól, hogy nem tartom felsőbbrendűnek a magyar nyelvet/nemzetet, nem jelenti azt, hogy alsóbbrendűnek tartom... ezt sosem értettem. nem veregetem a mellkasom, hogy húha, de nem gondolom, hogy a világ utolsó suttyói lennénk.



    szeretek itt élni, itt értem a világot, ezt a nyelvet stb. stb.



    a másik: a magyar nyelv nem kicsi. gondolj bele, államnyelv, több, mint tíz millióan beszélik stabilan. nincs lemaradva sehonnan bármilyen tudományterületről, témáról gondolatról el lehet rajta beszélgetni. és még csak nem is hígul olyan léptékben, mint mondjuk az angol. lehet, hogy a kínaiak sokan vannak, de baromi sok nyelvet is beszélnek.



    de én is mindenféle népi mondókát gügyögök a gyereknek, és imádja :))

  • 2008.02.26 17:09:03Coffie

    egyetértek Rujuval, akkor fogja a gyerek használni azt a nyelvet, ha érzi, hogy azon az egyik vagy mindkét szülő szívesen beszél. az is fontos, hogy legyen sikerélménye neki is az adott nyelvvel. nyilván ilyen szempontból is előnyt élvez az a nyelv, amit a környezet használ, de pl az a játszóház, vagy szombati iskola, ahol jól érzik magukat a gyerekek, sokat javít az esélyeken.

  • 2008.02.26 17:55:33ruju

    babó, asszem félreértettük egymást :-D. A magyar nyelv azért számít kis nyelvnek, mert a 10 millió magyaron kívül más nem beszéli (most hagjyuk az emigrációt - nem lehet arra számítani, hogy Berlinben mondjuk a közértben majd segít az 56-os magyar néni, míg az angollal azért jobbak az esélyek). Az Eu-ban ott az angol/német/francia hármas, és itt a porontyon is megy a párbeszéd arról, hogy ezen nyelvek közül vajh melyiket is tanulja a gyerek, merthát a nagyvilágban kevés az, hogy a magyart 10 millióan beszélik. És a magyar (vagy bármelyik másik "kis" nyelv - szlovén, észt, finn, stb) nem felsőbb- vagy alsóbbrendű, hanem EGYENÉRTÉKŰ és JÓ. És ezt az érzést csak akkor tudom átadni, ha én magam pl. nem váltok át a buszon németre, mert az a "külvilág" nyelve, stb.

  • 2008.02.26 19:20:53másutt

    ruju: a patriotizmus a sajat hazank szeretete. a nacionalizmus az mindenbki masnak az utalata.

    nehez hasznalni "jo ertelemben".

    :) szerintem.

  • 2008.02.26 19:36:06ruju

    szerintem nem :-D. De nem baj, találjunk egy jobb szót :-DD!

  • 2008.02.26 19:54:40Eledh Laure

    Hihi, igaz, az apa lelkére is ugyanolyan nagy szükség van. Pláne ha ugye apás szülés volt, együtt élték meg, stb. Ahogy a másik posztban folyik a beszélgetés. :-)))

    Akkor tessék az anyanylev oktatásából is kivenni a részt. És lehet Apanyelvnek is hívni.



    Sztem az apák azért beszélnek idegennyelven a bébikhez, mert rettegnek, hogy gügyögni fognak a gyereknek és ezzel lejáratják magukat. :-)))))))))))))

  • 2008.02.26 20:04:03ruju

    Igazából nekem ennek kicsit olyan a fílingje, mint a videózás hőskorában a hangalámondásnak... (ELNÉZÉST)

  • 2008.02.26 20:04:59ruju

    mármint a "nem az anyanyelvemen beszélek a gyerekemhez, mert akkor majd jobb lesz neki" dolognak a fílingje

  • 2008.02.26 21:37:27mormi

    Peldakent mar felmerult feljebb a mi helyzetunk: magyar anya, spanyol apa, anya es apa egymassal angolul kommunikalnak. Viszont mind a ketten tanuljuk egymas nyelvet es igen, sajnos egyre inkabb kevereknyelvet hasznalunk egymas kozt.



    Az tiszta sor, h en magyarul, az apa spanyolul beszel a gyerekhez. De szerintetek egy kozos csaladi ebednel milyen nyelven menjen a kommunikacio? Azert az megiscsak fura, ha 3 nyelvet hasznalunk felvaltva, attol fuggoen, hogy epp ki szol kihez...



    Valamint: a kezdetektol fogva nem sok a 3 nyelv? Lehet, h el kellene kezdeni eroltetni azt, hogy egymassal is pl spanyolul beszelunk (Sp-ban elunk jelenleg), hogy ne legyen tul sok a 3 nyelv rogton a kicsinek?

  • 2008.02.26 21:55:49ruju

    mormi: állítólag 6 nyelvig simán működik náluk a dolog. A fontos az, hogy mindenki valóban azt a nyelvet használja a gyerekekkel, amelyiket a legjobban bírja. Az, hogy az össznépi nyelvetek az angol, az is egy szabály, amit a gyerekek követni tudnak majd, és azért valószínűleg ez a helyzet ritkábban fordul elő, mint a hétköznapi kommunikáció.

  • 2008.02.26 22:01:29Csöre

    Mormi, én ismerek egy olyan családot, ahol anyuka magyar, apuka cseh, egymással angolul beszélnek és Svájcban laknak (asszem német nyelvű területen). A kiskrapekot eddig csak magyarul meg csehül hallottam beszélni, de az tökéletesen ment neki (jójó, a csehet nem igen tudtam megállapítani, de hadart veszettül)

  • 2008.02.26 22:07:23Csöre

    Ja igen: ha valaki külföldre készül porontyával, ne nagyon izgassa magát előre. Egyik kedves ismerősöm óvónéni, és többször előfordult vele, hogy a csoportjába hirtelen becsöppent egy éppen Magyarországra érkezett (főleg német) család sarja. A gyereknek az oviban 2-3, azaz kettő-három hét kellett, hogy szinte tökéletes kiejtéssel a szükséges mértékben elsajátítsa a nyelvet (pl. Ne lökd fel a kockatornyomat, te himpellér! - és ehhez hasonló szituációs helyzetek).

  • 2008.02.26 22:18:19subidubidu

    Na most lehet megkövezni. Nem az anyanyelvemen beszélek a gyerekeimmel, pedig az anyjuk vagyok. A legnagyobbnak ez okoz is némi gondot, mondja, hogy nem olyan jól érti. Ő két és félévesen kezdett el beszélni, de rögtön mondatokban, csak az R hang miatt kellett logopédus neki (az adott idegen nyelvben van normális R, teház mosom kezeimet); emellett hadar, de az apja is, szóval amiatt nem lehet engem ostorozni. A középsőt nem zavarja (ő hamar, gyönyörűen beszélt és kifejezetten lassan, biztos nem kell neki logopédus). De egyikük sem használja, gyakorlatilag sosem használta, csak pár szó erejéig, viszont értik (adott nyelvű DVD-t is). A legkisebb viszont egyelőre velem inkább az adott nyelven, másokkal inkább magyarul próbálkozik (még nincs kettő).

    Volt pszichológus, aki szerint ebből nem lesz gond, másutt a fejemet veszik, mert a gyerekemet megfosztom az "anyanyelvtől". Szerintük emiatt hiperaktiiv a srác (apja is az volt, de az nem érdekli őket).

    Ez van, én ily módon veszélyeztetem gyermekem egészséges fejlődését. Kinek mire futja. Lehet hiivni a gyermekvédelmiseket.

  • 2008.02.26 22:28:34subidubidu

    Még valami: azért beszélek más nyelven a gyerekeimmel, mert az adott nyelv hianyzik nekem, a szakmám, és nincs más módom használni, mint régebben. Az én saját jó érzésemhez kell, önző módon. Ha meg se szólalnak úgy, akkor is. Ennyi maradjon a régi életemből.

    Dajkanyelvet meg magyarul sem tudok (tény, hogy verses, kötött szöveget hallanak tőlem is magyarul, de csakis azt, ha az ugrik be, és a másik nyelven meg semmi). Idegen tőlem a babanyelv magyarul is, kiivülállóként figyelem a picijükkel gyügyögőket. Sosem tudtam a csecsemőkkel beszélgetni. A saját gyerekeimet szeretem, de általánosságban a gyerekeket nem, és amiig nem kommunikálnak velem, nekem sincs sok mondanivalóm a számukra. Szegény elsővel jól meg is sziivtuk egymást, a másik kettő szerencsére normál ütemben kezdett beszélni és reagálni. Egy idő után baromi unalmas egy kétéves kölyöknek karattyolni úgy, hogy bár láthatóan érti, de nem mond semmit (mindenki más magyarul nyomta, ugyanúgy nem válaszolt).

  • 2008.02.26 22:31:59mormi

    Tehat akkor szerintetek mi tovabbra is beszeljunk egymassal angolul, ami azt fogja eredmenyezni, hogy a kisfiunk erteni fogja a mi angol parbeszedunket, de nekem magyarul, az apjanak meg spanyolul fog valaszolni? Vagyis erteni fog angolul, csak esetleg beszelni nem, vagyis kesobb mar csak arra kell majd ragyurni, hogy meg is tudjon szolalni angolul? Ez utobbit kb hany eves koraban erdemes elkezdeni?

  • 2008.02.26 22:44:12babó

    mormi, sztem beszéljetek úgy, esetleg ha belejössz a spanyolba, vagy a párod a magyarba, akkor váltsatok arra.

    amúgy sztem választani is fogja, hogy melyik a fő nyelve, és valszeg a spanyol lesz, ha olyan környezetben éltek (vagy magyar, ha hazajöttök)

    angollal meg csak ellesz valahogy, de az már harmadik nyelv...



    ismerek gyerkőcöket akik (családi okok miatt) ovis korukra négy nyelven beszéltek, és semmi gondjuk nem lett vele

  • 2008.02.26 22:46:04cozumel

    Mormi



    Egy barati hazasparnal

    -anya japan, japanul beszel a gyerekkel

    -apa cseh, csehul beszel

    -egymassal angolul kommunikalnak

    -Mexikoban elnek, a gyerek ott jar bolcsibe, spanyol nyelvkozossegben



    Most 6 eves, es mind a 4 nyelvet beszeli folyekonyan.

    Azt nem tudom, hogy japanul es csehul helyesen beszeli-e, de angolul es spanyolul en is tudok, tehat azt letudtam merni, hogy az utobbi ket nyelven tokeletesen beszel.

  • 2008.02.26 22:49:18babó

    subidubi... a te gyerekeid, te döntesz :))



    "amiig nem kommunikálnak velem, nekem sincs sok mondanivalóm a számukra"



    ez azért nekem fura. mert bár tény, hogy nem verbálisan, de születésüktől kommunikálnak. és igénylik a nonverbális választ is (a cicit a szájba :)) de úgy vannak kitalálva, hogy a nyelv azonnal érdekli őket.



    van olyan ritmusos mondóka, amivel már több, négy-öt hónapos babát lebeszéltem a rosszkedvről (persze csak átmenetileg). ez akkor nem mondanivaló? másrészt ez alapján a lányom még mindig nem kommunikál: 22 hós, csak pár szót mond, de olyan istenien mutogat és gesztikulál, hogy tök komplikált dolgokat is elmesél...



    szóval te tudod, ilyen a hozáállásod és kész. attól még nem követném.

  • 2008.02.26 22:49:58cozumel

    Az a lenyeg, hogy mindenki az adott partnerhez kovetkezetesen ugyanazon a nyelven beszeljen.

    Anya a gyerekkel az anya nyelven.

    Apa a gyerekkel az apa nyelven.

    Anya apa egymas kozt azon a nyelven, amin legjobban tudnak egyutt kommunikalni.

  • 2008.02.26 23:17:43subidubidu

    Babó,



    Nem is követendő példának iirtam, csak hogy ilyen elvetemült anya is van. Vállalom, én magamban iigy vagyok hiteles.



    Egyébként tényleg nem partner nekem a gyerek szellemileg, beismerem, én felnőttekkel szeretek eszmét cserélni. Ideig-úráig persze eltársalgok a gyerekekkel is sziivesen, de nem elégiit ki. (Nem is én, hanem a férjem akart gyereket - na azért belejöttem, most már látom, hogy aranyosak a picik, ha nem fáj órákon át a hasuk, na de úgy homokozni, hogy én két órán át kommentálom, az nekem unalmas volt).

    És a mai napig a legnagyobbal a legfárasztóbb, mert imád olvasni, beleássa magát egy témába, és akkor egyfolytában pl. Hitler van músoron, vagy a halálos betegségek, vagy az, hogy ha erre vagy arra megyünk, milyen utcába jutubnk, és utána, és utána - amit hallgatott 2 évig, azt már rég behozta (a hiperaktivitásához fokozott közlésigény járul). Van még két gyerekem, akik szintén szeretnének néha szóhoz jutni. :-)

  • 2008.02.26 23:21:40subidubidu

    Ja, cici a szájba, az volt, igény szerint, bő egy évig. Ringatás, cipelés, rengeteg ének mindkét nyelven. Nem hatotta meg az elsőszülöttet. Mindent igyekeztem jól csinálni. A nyelvet meg úgy, ahogy nekem volt igényem. Jusson nekem is valami jó. ;-)

  • 2008.02.26 23:56:11cozumel

    "Egyébként tényleg nem partner nekem a gyerek szellemileg, beismerem, én felnőttekkel szeretek eszmét cserélni. Ideig-úráig persze eltársalgok a gyerekekkel is sziivesen, de nem elégiit ki."



    Ez erdekes:-)

    En sem vagyok egy tipikus gyerekbolond, a csecsemokkel meg kifejezetten nem szimpatizalok:-)

    Viszont ahogy ekezdtek a gyerekeim viszonylag erthetoen karattyolni, minden megvaltozott. Imadok veluk beszelgetni, imadok nekik magyarazni, a kismillio keresre valaszolni.

    Szoval kommunikalni, SZAVAKKAL.

    Autozni, varat epiteni, tundert rajzolgatni....haaat, meg kell magam eroszakolni, nna. :D



    A felnott tarsalgas termeszetesen hianyzik, de eleg jo potlek az internet!

  • 2008.02.26 23:57:04cozumel

    nem keresre, hanem KERDESRE valaszolni, of course...

  • 2008.02.27 00:18:17mormi

    Nagyon koszi a valaszokat, sokat segitettetek!!! nekivagunk a haromnyelvusegnek

  • 2008.02.27 01:40:35kanga

    Mormi, hasonlo helyzetben vagyunk, nemet ferj, en meg magyar vagyok, amerikaban. O nemetul beszela gyerekekkel, en magyarul, egymas kozott angolul. A nagyobbik 2 es fel eves, jol beszel magyarul meg nemetul, angolul ert, de egyelore nem szolal meg, igaz, oviba, napkozibe meg nem jar. Ja ha harmasban vagyunk akkor is mindenki a sajat anyanyelvet hasznalja ha a gyerekhez szol, igy altalaban 3 nyelven megy a tarsalgas az asztal mellett. ha idegenek vannak velunk akik nem tudnak magyarul, akkor sem valtunk at angolra ha a gyerekhez szolunk, szerencsere eddig meg senki sem szolt meg minket emiatt, de az is igaz, hogy mivel foleg az itteni egyetemen dolgzonak az ismeroseink, elegge nemzetkozi tarsasag szokott osszejonni...

  • 2008.02.27 04:44:21Oreo

    Nagyon erdekes es izgalmas ez a tema, es mivel a ferjemmel magyarok vagyunk, de itt, az USA-ban fog szuletni a kisbabank nagyon erint a dolog.

    Azt addig tiszta sornak erzem, hogy a babahoz magyarul fogok szolni, hiszen a ferjemmel is magyarul beszelunk, termeszetesen az angol akcentussal megy, es nem erzem ugy, hogy a babanyelv, a becezgetes osztonosen jonne angolul.

    Ketseget es a bizonytalansagot az atmeneti idoszakkal kapcsolatban erzek, azaz amikor a gyerek kozossegbe kerul: mennyire fog megkavarodni, hogy a jatszoteren vagy a doktorneninel anya idegen nyelven karattyol, es nem erti, hogy az idegenek mit mondanak neki. Nagyon orulnek ha elmeselnetek ezzel kapcsolatban a tapasztalataitokat!

  • 2008.02.27 07:07:32cozumel

    Oreo



    Az utcara csak ki fogsz menni a gyerkoccel:-)

    Szoval nem kifejezetten gyerekkozossegben fogja eloszor hallani az angol nyelvet.

    Nagyon sokat felszednek a gyerekek csak ugy, boltban, parkban, barhol.



    Ismerek magyar hazasparokat az USAban, mindketten magyarul beszelnek a gyerkoccel, sot, a barati koruk is szinte kizarolag magyarokbol all.

    A gyerekuk ugy 3 eves kora korul mar mindket nyelven jol beszelt, holott soha nem jartak angol nyelvu gyerekkel egy kozossegbe.

  • 2008.02.27 09:26:44babó

    subidubidu

    az ének nem a nyelv kategóriába tertozik? :))



    értem ám mire gondolsz, néhány átgyerekezett nap után olyan közléskényszerem van, amit a gyerektelen barátnőim egyáltalán nem tudnak felfogni. próbálom visszafogni, de nem megy, maradnak a gyerekesek.



    szóval igen, bár nem úgy fogalmaznék, hogy nem kielégítő, hanem egyoldalú és borzasztó fárasztó.



    pedig a gyerekkel játék az élet:

    mikor kicsi: barcoba (éhes? igen/nem. kakis? igen/nem stb.)

    amikor nagyobb, de nem tud beszélni: activity (ő mutogat, én találgatok)

    ha beszél: tabu (pont azt nem mondja, amiből rájönnék mit akar)

    és ahogy nő: ki nevet a végén?

    :)))

  • 2008.02.27 15:04:09indapass

    Babó,



    Mint pszichológusoktól megtudtam, a kötött nyelvhazsnálat nem ugyanaz. Én a napi rutint, a mesét stb. mind idegen nyelven csinálom. Néha-néha van egy-egy magyar mondóka vagy ének. Pont úgy, mintha a magyar lenne az idegen nyelv. :-)

  • 2008.02.28 13:11:53sandia

    mormi, a helyzetünk nagyon hasonló, én is Spanyolországban élek.



    A kislányom alig pár hónapos, tapasztalatból nem, csak olvasás alapján tudok hozzászólni. A harmadik nyelv, amit rendszeresen hall a pici, de amin vele nem kommunikálnak, passziv nyelvtudás lesz számára: nagyjából meg fogja érteni, mi hangzik el, de mivel ő nem használja, beszélni nem fogja a nyelvet. Viszont ha a későbbiekben pl. iskolában tanulni fogja a nyelvet (nálatok angolt), sokkal gyorsabban fogja elsajátitani, mint akinek teljesen új a nyelv.

  • 2008.02.29 23:15:11indapass

    Istenem, Spanyolországban élni...! De jóó nektek, Morni és Sandia!!!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta