Bébinapló: Abigél vakondozik

Zanza!

Azt hiszem nagyjából óvodás koromban érett meg bennem a gondolat, hogy gyereket szeretnék, sok gyereket, aztán sokáig tologattam a programot, meg persze kellett hozzá egy minden tekinteben megfeleő apa is.



Számos ok miat szerettem volna gyereket, mert az nyilván jó, mert egy gyerek édes, mert milyen furcsa, hogy két ember keverékéből lesz egy másik, meg milyen jó lehet neki megtanítani dolgokat, nézni hogy okosodik, meg eleve milyen érdekes, hogy az én testem képes egy gyereket növeszteni, vétek lenne nem kipróbálni. Arról nem is beszélve, hogy milyen szar lenne, ha nem lennének unokáink, kuksolnánk otthon a kanapén, és bámulnánk egymást.



Aztán megszületett a gyerekem, és kiderült, ez az egész százszor jobb annál, mint ahogy elképzeltem, hiszen ezt nem lehet elképzelni előre, mert hirtelen olyan lesz minden, amilyen előtte sosem. Mert én sok mindenért szerettem volna gyereket, de azt álmomban sem gondoltam:
- hogy egy kisbaba ennyire de ennyire jószagú, hogy legszívesebben egész nap csak szagolgatnám és hülyén hangzik, de ha alszik is azt várom, hogy ébredjen fel, hogy szagolhassam megint,
- hogy valakit egy mosollyal ennyire boldoggá lehet tenni, hogy így fog nekem örülni, és fülig ér a szája minden egyes alkalommal, ha csak ránézek,
- hogy egyszer ennyit fogok nevetni, mert ő a legszórakoztatóbb dolog a világon, minden nap kitalál valami vicceset,
- hogy hárman aludni az ágyban még jobb, mint ketten,
- hogy a szoptatni a világ legintimebb dolga, és még az éjszakai szoptatásokat is lehet nagyon szeretniv - hogy milyen élvezetes újra Halász Juditot hallgatni és verseket tanulni.

Abigél pont négy hónapos, hat és fél kiló és 68 centi. Imád a játékaival játszani, különösen azzal, ami zörög, szereti a színes képeket, a kezeit, a nyuszit meg a kisvakondot, állandóan jár a keze meg a lába, ha valami érdekeset lát az oldalára fordul, mindent azonnal a szájába vesz, már a szoba másik felén is észrevesz dolgokat és mindenkire mosolyog, aki örül neki. Utál hason lenni, utálja, ha valami nem fér be a szájába, mert túl nagy, vagy túl lapos, és borzasztóan utál öltözni.

Blogmustra