Ki tudja, hol van a határ a hülyeség és az igazán jó ötletek között, én jelen esetben a határon állok. Nézegetem a Medve Művek oldalát, s a szívem egyik fele húz a mackógyár felé és tömnék magunknak egy pofásabb példányt, a másik fele pedig azt mondja, hogy több bőrt értelmetlen játékra már nem húznak le rólam. Persze ahogy azt a mami elgondolja! Hiszen izégyáros vagyok, így akár egy váratlan pillanatban simán megrendelhetem családom első, születési anyakönyvi kivonattal ellátott, egyedi gyártmányú mackóját. Kedves olvasóim, mit nekünk kutya, nem kell többet sétáltatni, törzskönyvvel bajlódni, itt az új, hasonló előkészületekkel bíró biznisz. Elég, ha az otthon hegyekben álló plüssállatainkra gondolunk, s máris rohanunk egy újabbért. A különbség az, hogy amíg a többi példánytól könnyebben megváltunk, ha karácsonyi csomagot készítettünk a Mikulásgyárba, addig ez esetben a ráizgulás miatt egészen biztos, hogy életünk végéig nézegetjük a szőrös barátot.
De ne fikázzunk minden különös kezdeményezést, van, akinek szép ajándék lehet egy házi készítésű állatka. Bizony, nem csak brummogó medvét tömhetünk, hanem bármilyen más állatot is. Miután kiválasztjuk a bundát és megpakoljuk, egy kicsiny szívecskét is elhelyezünk a játékban, amit előzőleg kezünkkel keltettünk életre. Ezután, egy kis szünetet biztosan tartunk, hogy a 10 perc tömény giccsre rápihenjünk, majd a névadás ünnepi pillanatai következnek (Oh, Teddy bear). A papírok (kapaszkodjunk meg, még írásba is adják, hogy balgák vagyunk) elkészültével nincs más hátra, mint hogy ruhát válasszunk új „családtagunknak” és hazavigyük. Szerkesztőségi kedvenc Sanyi, a béka.
Megszületett hát a gazdaságos háziállat, ágykedvenc, gyerekhaver. Csak a szőre ne hulljon.
