Milyen nyelvet tanuljon a gyerek?

Az, hogy nyelvekre van szükségünk Európa közepén, egy kicsiny országban, nem kérdés. Ha meg akarjuk magunkat értetni, az anyanyelvünkön kívül más nyelvekkel is kell próbálkoznunk.



Ezt a „felfedezést” támogatja az oktatási rendszerünk is, hisz a gyerekek legkésőbb az általános iskola alsó tagozatával megismerkednek egy idegen nyelvvel. Szóval kell egy nyelv, (de inkább kettő, esetleg több) Az, hogy melyik legyen ez a nyelv, már vita tárgya lehet.


A világon mintegy háromezer nyelv létezik. Az Európai Uniós tagsággal huszonhat másik országgal kerültünk szoros kapcsolatba. Ez mind újabb nyelveket jelent. Ezt a széles kínálatot a személyi, tárgyi feltételek alaposan leszűkítik. A szülők döntését az álmok mellett az iskolák lehetőségei határozzák meg.

A legtöbben úgy gondolkodnak, ez az idegen nyelv az angol legyen, hisz ez az a nyelv, mellyel a legjobban boldogulhatunk. A világon a legtöbb helyen ezt a nyelvet tanítják idegen nyelvként, tehát a legvalószínűbb, hogy használható lesz a nyelvtudás.

Ez nem is vonható kétségbe egy bizonyos pontig. Ha az ember egy nyelvet tanul meg az anyanyelvén kívül, ez valóban legyen mondjuk az angol. Az is mellette szól, hogy viszonylag egyszerű alapszinten a nyelvtana.

Ha a gyermek gimnáziumba kerül, egy másik nyelvet, úgynevezett második idegen nyelvet is el kell kezdenie tanulni. És a problémák ekkor kezdődnek. Amikor a tanuló, ha nem is tud még idegen nyelven gondolkodni, de felfogta és elfogadta, hogy ez egy másik nyelvi rendszer, tehát sok dolgot másként kell kifejezni, mint az anyanyelvén, akkor belép egy újabb nyelv, amely szinte biztos, hogy bonyolultabb nyelvtanú mint az angol. És ekkor bizony keményen kell küzdeni a különböző ragozásokkal, névelőkkel, még akkor is, ha a két idegen nyelv egyébként rokon nyelvként sokban hasonlít egymásra.

Nagyon egyszerűen kikerülhető ez a probléma, megfordítjuk a tanulandó nyelvek sorrendjét. Ha első nyelvként nem az angolt, hanem tulajdonképp bármely más idegen nyelvet választunk, nem jelentkezik ez a tanulási nehézség, hisz a bonyolultabb rendszer után könnyen megy a kevésbé bonyolult. Ez könnyen belátható, és persze a gyakorlat is igazolja ezt a tényt.

Tehát egy jó döntéssel megspórolhatunk gyerekeinknek egy tulajdonképp felesleges küzdelmet. Hisz a nyelvtanulás, mint oly sok minden az életben, sem megy erőfeszítés, energiabefektetés nélkül. Gazdálkodjunk okosan az erőnkkel!

Éva
Oszd meg másokkal is!
Mustra