SZÜLŐSÉG

Lea egyedül, üvöltés nélkül alszik el

2008. január 30., szerda 09:55

Lea négy napja egyedül alszik el a kiságyában. Betakarjuk a macit, betakarjuk a Leát, adunk egymásnak mosolyogva finom esti puszit, pápát, illetve jóéjszakát intünk, én kilibbenek a szobából, egy ideig még gügyörészik bent a kis drága, majd néma csend, és alvás.


Nem vagyok az a nagy egyedülalvós-párti, sőt. Imádok Leával együtt aludni, átölelve, összebújva. Csak hogy a gyerkőc láthatóan felnőtt. Már hónapok óta nem alszik el szopás közben – eleinte egyre tovább szopizott, de sírt, ha elvettem. Amikor tarthatatlan volt a cummogás, akkor aludtunk énekelve, átölelve, mindenhogy, de nyűglődött sokat. Sokszor meg szépen elaludt közben.

Úgy két hónapja átvittem az ágyát a szobájába, mert annyira rosszul aludt, hogy gondoltam, ennél rosszabb nem lehet. Nem is lett. Pont ugyanolyan volt. Azóta az ágya mellett ülve várom, hogy aludjon. Illetve vártam. Sokszor egy, másfél órát. Sírt, kivettem-betettem, vigasztaltam, de nem aludt. Gügyögött, piszkált, magában énekelt. Ha kimentem üvöltött, mint akit ölnek. A nagy ágyról, matracról szökni akart, ki az apjához bulizni. Én meg csak egyre idegesebb lettem, minden estém erre ment rá, mosogatórongyként támolyogtam ki a szobájából tíz körül. A helyzet annyira megromlott, hogy már sokszor kiabáltam, lenyomtam az ágyba, ha felült. Éreztem, hogy ez neki is rossz, lassan traumatikus lesz az altatás, de nem tudtam mit tenni.

Nemrég egy hetet nyaraltunk. Ott első nap katasztrofális volt a helyzet: nem értette, hol van, az apját szólongatta. Másnap és harmadnap sem volt sokkal jobb. Majd szépen, de lassan elaludt. Én pedig eltökéltem: otthon véget vetünk a cirkusznak: bár legszívesebben vele aludnék el, de mivel ez nem megy, egyedül fog aludni.

Első nap betakargattuk a macit, a babár, a Leát, pisszegtünk, hogy alvás (ezt a szót már érti és mutatja babajellel). Kimentem, üvöltés. Majd kétségbeesett mama-szólongatás. Bementem, kivettem, mutogatott az ajtóra. Na, ezt nem játsszuk, gondoltam. Minden indulat nélkül visszatettem, elmondtam, hogy most alszunk, nincs semmi baj, majd letelepedtem egy párnára az ajtó mellé, ahol nem lát, de tudja, hogy ott vagyok. Méltatlankodott, de nem üvöltött, időnként felállt, időnként elmondtam,, hogy most alszunk. Háromnegyed óra volt. Másnap ugyanez, de tíz perc után kijöttem. És csend, majd kis gügyörészés, és újra csend. Harmadik nap Lea intett az ágyban fekve pápát, kijöttem, és húsz perc múlva aludt. Tegnap még behívott egy kicsit, adtam még egy puszit, de semmi sírás. Ma letettem, kijöttem, és aludt.

Kicsit szomorú vagyok, hogy többet nem alszunk egymást átölelve. (Azért olyan húsz perc szopi van elalvás előtt a matracon. Az alatt kibecézgetem-simogatom magam.) Nekem nagyon nehéz elszakadni, és tudni, hogy ennyire önálló már a gyerekem. De nagyon örülök a szabad estéknek, és főleg annak, hogy nem vagyok rá dühös.

Nem gondolom, hogy már rég így kellett volna tennem. Talán pár héttel korábban is ment volna (voltak kísérletek), de mostanra értünk meg rá biztosan. A következő nagy projekt, ha ez már biztosan megy, az lesz, hogy kilenctől hatig nem szopik. De ahhoz még ennél is sokkal-sokkal nagyobb levegőt kell vennem.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.01.30 19:36:30babesz

    Az én tapasztalatom az, hogy ahány gyerek annyi féle alvási szokás. A nagyobbik lányom két hónaposan végigaludta az éjszakát, és nem sokkal később egyedül aludt el. Mi is ezt a bemegyek-megvigasztalom-kijövök módszert alkalmaztuk. A kisebbik most 1 éves, és még mindig nem alussza át az éjszakát. Jobb napokon kétszer-háromszor kelünk, rosszabb napokon százszor. Ilyenkor beveszem magam mellé, cici és ha nem alszom el, akkor megy vissza kiságyba. És bár borzasztóan imádok összebújni vele, ezt szívesen megteszem napközben, egyátalán nem igénylem, hogy az ágy szélén fekve aludjak, vigyázva arra, hogy nehogy leessen. Arról nem is beszélve, hgoy ő akár fél nyolcig is el-el alszik, de a nővére hatkor kel, és akkor már nekem is talpon kell lennem. Szóval, nem igazán értek egyet azzal, hogy ez az együtt töltött éjszaka feltétlen az anyuka igénye, sem azzal, hogy van egy megfellebbezhetetlen megoldás arra, hogyan altassuk a gyereket.

  • 2008.01.30 20:23:01cozumel

    Verkaverka



    Vannak olyan ikrek is, akik 2 honapos koruktol rendesen vegigalusszak az ejszakat. Vagy legalabbis a kettobol egy:-)

  • 2008.01.30 20:45:38verkaverka

    Nekem peldaul a bemegyek/kijovok sem menne, azzal vegul is magara hagyom a gyereket mikozben sir, (kiveve talan valami olyan verzio amiben azonnal bemegyek ha sir, es csak akkor jovok ki ha nyugodt, de tekintve hogy az enyem pl a kisagy folott a LEVEGOBEN mar vonyitott, sose jutottam volna ki a szobabol :)) holott arra szerzodtem hogy en vigasztalom es en vigyazok ra es en gondoskodom rola. Ebbe belefer hogy nem kapja meg amit akar, nyilvan, de az nem, hogy sir es nem vagyok mellette. Mert legjobb tudomasom szerint a gyereknek nem csak arra van szuksege hogy megkapjon ezt vagy azt, esti meset, karbanalvast, hanem arra is hogy megertik a banatat, es nem hagyjak vele egyedul, ez nagyon fontos tud nekik lenni, mindenben. Azt vettem eszre hogy az emberek hajlamosak (en is) ingerultte valni egy ido utan ha valamit eppen meg kell tagadniuk a gyerektol, valahogy 'osszeveszni' vele hogy abban a viszonyban aztan kevesbe kelljen rosszul erezni magunkat hogy epp nemet mondunk, tiltunk stb. Nagyon nehez dolog figyelni ra hogy az ember hangsulyosan kedves maradjon es ne eljen ezzel az egeruttal. Ebben segit az hogy tudom hogy fontos neki hogy megertem, hogy fontos neki hogy ezt megmondjam neki. Ettol meg nem csinalom tokeletesen, o, egyaltalan nem, :) de legalabb nem vele vagyok morcos ha tudatositom magamban hogy o meg most tanulja a rendszert, ez a normalis.

  • 2008.01.30 21:28:08renoci

    szerintem keménynek kell lenni, nekünk is bevált, egyszer-egyszer még kicsit sírva alszik el, de pl ma 4. alkalommal magától. kicsit ma nyöszörgött, de nem üvöltött.

  • 2008.01.30 21:32:02renoci

    szerintem is keménynek kell lenni, nekünk is ez vált be. Simi puszi és otthagyni néha ha nagyon üvölt bemenni, és kijönni. már egyre többször magától elalszik szó nélkül. Ma csak kicsit nyöszörgött, de ennyi.

  • 2008.01.30 21:50:31renoci

    a délutáni alvásnál én is zenére ringatva altatok, sajnos ez még nem oldódott meg. délelőtt a levegőn babakocsiban.

  • 2008.01.30 21:54:05renoci

    a délutáni alvásnál én is zenére ringatva altatok, sajnos ez még nem oldódott meg. délelőtt a levegőn babakocsiban.

  • 2008.01.30 22:12:49Cobold

    2008.01.30 12:09:36 Subbantósdi

    5-en nőttünk fel egy szobában, fogzás ide vagy oda :) sztem nem volt gáz, én jól aludtam. Pedig én vagyok a legnagyobb.

  • 2008.01.30 22:38:28Cobold

    2008.01.30 12:46:21 Normi

    Hát nállunk is para meg személyes igények miatt eleve szóba se jöhetett az együttalvás.

    Para, hogy bölcsőhalálozik éjszaka, ment az ágyába a légzésfigyelő mellé. Para, hogy apa ráfekszik (sanszos, nagyon forgolódik, és nagyon mélyen alszik, egyszer totál lezsibbadt a karom, és nem bírtam felkelteni, a másik karommal kellett kirángatni, mert a zsibbadt kezem már nem működött).

    Nekem apa mellett is nehéz aludni néha, de ha ott pörög a baba is (és nem nyugis alvó), akkor kész... az a halál. Meg simán le tudott ugrani az ágyról újszülött korában is. (Mikor hazahoztuk a kórházból, már oldalára tudott fordulni.)

    Nem mondom, hogy sose felejtődött ott az ágyban éjszakai szopi után. De ha később felébredtem, kivert a hideg veríték, hogy mi történhetett volna. Nekem a szoptatószékes éjszakai szoptatás nagyon nem jött be, ezért az ágy, de tiszta para volt néha.

  • 2008.01.31 09:48:23denii

    sziasztok,



    én még nagyon friss vagyok itt ezen az oldalon, de végig olvastam a hozzászólásokat az alvászat témakörében. Bálint baby ma 8 hetes és egészen a kezdetektől nagyon figyelmes volt velünk éjjel, csak párszor volt rossz éjszakája és egyben nekünk is:). Nálunk kulcskérdés volt, hogy az éjjelek viszonylag nyugodtan teljenek, mert én rettentő rosszul bírom az éjszakázást. Ha nincs meg a 6 óra alvás legalább, akkor engem nem lehet semmire sem használni és még a szokottnál is türelmetlenebb vagyok... Bálint kb 5 hetes korától már képes volt 5-6 órát átaludni. A mai éjjel pedig maga volt a tökély! f10-től (8-kor evett utoljára) 4-ig aludt, aztán kajcsi, és utána megintcsak reggel 8-ig alvászat. Persze én még mindig nem alszom valami sokat este, mert hála az elmúlt heteknek olyan éberen alszom, mint a nyúl, de legalább nincs nyafi éjszaka és így az esetleges nappali nyafikat is jobban bírom:) De már előre aggódom, hogy mi lesz ha a fogzással kell felvennünk a harcot. De ha már alvás, akkor kérdeznék is... Bálint csak hason hajlandó elaludni, a hátán kb max fél óráig bír aludni. Ezzel nekem éjjel nincs is semmi gondom, mert erős baba és van légzésfigyelőnk is. De nappal már jó lenne, ha elkezdene nézgelődni a felakasztott plüssfigurák meg ilyesmik iránt, viszont ezt hason viszonylag nehéz abszolválni. Kinek mi a tapasztalata ? aakinek hason fekszik a babája és már nagyobb, az később fektethető volt háton legalább nappalra? Így még a lábujjacskákát sem fogja tudni bekapni:)

  • 2008.01.31 10:36:57verkaverka

    Pihenoszeket probaltatok? A mi gyerekunk varazsutesre abban kezdett el nezelodni meg ellenni egyedul meg ilyenek. (Szinten hasonalvo.) De haton is elvolt kesobb, nem maradtatok le ti se meg semmirol, a labat is ette rendesen. :)

  • 2008.01.31 10:38:13Subbantósdi

    denii: szerencsés vagy babáddal.:o)

    Szerintem próbálgasd azért a hátára tenni, de akkor, mikor mellette vagy és ne közvetlenül evés után, mert akkor még visszabukhatnak a dolgok és elzáródást, fulladást okozhatnak, még jól büfiztetés után is.

    Nálunk is a lányom inkább hason szeretett aludni, nappal meg háton volt, a babakocsiban viszont hason szeretett lenni megint, elég sokáig, ahogy felfordítottam, rögtön sírt, mert hát arra készült, hogy aludni fog, a kocsiban tolva. Ez persze csak az első hónapok, utána már jelzi, hogy a hátán szeretne feküdni.

    Nálunk pont az volt a baj, hogy nagyon szeretett a hátán feküdni, ki is jött könnyen a haja hátúl, ezt mindig meg is jegyezte a doki, hogy a mozgásfejlődése miatt tegyem azért a hasára, viszont ott meg nem szeretett lenni, ha éppen fent volt, van ilyen, nem minden baba szeret hason lenni, míg nem tud megfordulni. :o)

  • 2008.01.31 10:39:27Subbantósdi

    Cobold, köszi a tanácsot, azért eleinte nem fogom egy szobában altatni őket, mert nem hiszek abban, hogy a nagynak ez jó lenne. :o)

  • 2008.01.31 10:40:20druantia

    Én elfogult hasonalvás-párti vagyok, mert szerintem több okból is nagyon hasznos egy babának, ha így fekszik le. (Egészséges, érett, erős babának, ezt azért hangsúlyozzuk.) Szerintem hason egyrészt nyugodtabban is alszanak, mert nem ébresztik őket fel az akaratlan izommozgások, ez a póz segít a hasfájáson, a baba teljesen megtámasztva, biztonságban érzi magát. A nyugodt, mély alvás pedig sokat segít a babák fejlődésében :).



    A hasonalvás azért is jó, mert (szintén szerintem) a gyerekek izmaira is pozitívan hat. Az én gyerekemet pl. a terhesség utolsó két hónapjában gyakorlatilag lefogta a köldökzsinórja, úgyhogy kicsit hipotón nyakkal/háttal született, de egy hónapos korára már nem is lehetett észrevenni, hogy valaha baj volt. Hason aludt, folyton emelgette magát, rengeteget tornázott, és később is nagyon dinamikusan fejlődött a mozgása (hat hónaposan állt, tíz hónaposan elindult). A mozgás ráadásul állítólag az iq-jukra is hat :).



    A nézegetés szempontjából meg szerintem azért nem gáz a hasonalvás, mert alvás közben úgysem leseget a gyerek. Én azért ébren is gyakran tettem hasra, hadd gyakorlatozzon, de jól elvolt háton is. Most másfél éves, legtöbbször most is hason alszik el, de megy neki háton, oldalt, sőt, ülve is :).

  • 2008.01.31 10:40:32Subbantósdi

    renoci: egyetértek, mi is hagytuk néha kicsit sírni, de nem sírt, érdekes, órákig, beletőrődő tipus, illetve elég fáradt volt ahhoz, hogy inkább elaludjon, lehet, a cumi is segít ilyenkor vagy az ujjszopás, nem tudom, de nem volt ilyen, hogy már fél órája ordít és mi meg nézünk, hogy akkor most mi legyen... :o(

  • 2008.01.31 10:41:50Subbantósdi

    babesz:hát remélem, nálunk nem ez lesz, Nálad is a nagyobbal jobb volt az alvási szokás, a kisebbel meg nem, mi is így állunk és most, hogy a jön a második, ettől félek a legjobban, meg persze, nehogy valami gonddal szülessen, betegséggel.

  • 2008.01.31 10:43:48druantia

    Subbantósdi, én is ismerek egy kisfiút, aki a babakocsiban hason aludt. Amikor először megláttam, teljesen el voltam képedve :). Nekem a babakocsis alvás egyenlő volt a háton alvással (legfeljebb kicsit oldalra fordítva). De az a kisfiú órákat aludt a babakocsijában, az én gyerekemet meg félóránként ki kellett venni, annyira ordított :).

  • 2008.01.31 10:46:52Subbantósdi

    Lehet, hogy nem értek valamit, segítsetek nekem:

    Azt olvasom és már nem először és nem csak ebben a topic-ban, és nem értem, nem áll össze nekem, de mert nem szoptattam, hanem tápszer volt, talán, hogy van, hogy átalussza az éjszakát, mert már nem szomjas/éhes, pár hónaposan, aztán nem a fogzás miatt, 8-10 hónapos kortól vagy hamarabb, vagy utána elkezdi megint, hogy felkel éjjel, egyszer vagy többször, hogy éhes/szomjas és kezdődik minden előlről, szóval nem konfortszoptatás nem a fogzás miatt, hanem ténylegesen éhes még....

    De ha már van hónapok óta szilárd táplálék hozzátáplálás, akár naponta kétszer is, hogy lehet ez, nomeg a gyomra is nő és hosszabb távon tudja nagyobb mennyiséget megtartani, hosszabb ideig emészt, ezér nem is ürül ki olyan gyorsan, szóval ezeket összetéve, mert én így hiszem ezt, ez a logikus számomra, de bocs, ha nem az, miért éhezik meg ezek mellett, egy éves kora felé haladva?

    Ezt a szoptatós kismamák írásából láttam és mindig csodálkozom, de ha épp más a téma, nem kérdezem meg, mert a téma érdekesebb, csak mostmár nagyon fúrja az oldalamat.

    Kérek választ, nem mintha félnék, hogy hasonló sorsrja jutok, mert valszeg a második gyerekem is tápszert fog kapni, ez nálam nem kivánságműsor, csak szeretnék tájékozódni, hogy többet tudjak. :o)

  • 2008.01.31 10:48:51Subbantósdi

    druantia: a lányom is eleinte csak a hasán aludt, nem is tudom, mikor kezdte jelezni, hogy maradhat a hátán, először mindig úgy tettem be, aztán ahogy nyikkant, már fordítottam a hasára, aztán egyszercsak egyik napról a másikra nem nyikkant és maradt a hátán. Azt hiszem, ez már inkább az újszülött kor utánra tehető volt, három hónapos már elmúlt. Mondjuk nem bántam, mert így ha valaki elmegy mellette és éppen beleköhög, vagy beletüsszent vagy bármi a kocsiba, mert vannak ilyenek, akkor mégsem éri rögtön az arcát, mégha el is van fordítva a feje, mint háton fekve, mert akkor telibe kap egy ilyet. :o(

  • 2008.01.31 10:50:09Subbantósdi

    Amúgy én is hasonalvó tipus voltam, elég sokáig, pedig akkor még nem paráztatták az anyákat, hogy akkor erről sürgősen leszoktatni, oldalt fektetni, kitámasztani, légzésfigyelő, bölcsőhalál, semmi ilyen szerintem túlfokozott hiszti nem volt és ez odáig ment, hogy a mai napig is imádok a hasamon aludni. :o)

  • 2008.01.31 10:50:53verkaverka

    Subbantosdi, oszinten szolva en azt gondolom hogy ilyenkor nem ehes az a gyerek. Mondom ezt ugy hogy en is etettem boven ejjel egyevesen is sot utana is. :)

    De en is oda jutottam mikor vegre voltam annyira magamnal hogy vegiggondoltam, hogy lehet hogy 4 honaposan meg amikor csak szopott akkor ehseg miatt is kezdett ujra felebredni, de hogy egyevesen nem errol volt szo dupla vacsora utan az biztos. :) Szoval jogos a kerdes, es szerintem az a valasz, hogy olyan babanal aki mar eszik mindenfelet es este jol belakik, ott nem errol van szo.

  • 2008.01.31 10:58:30Subbantósdi

    verkaverka:köszi, bár nem lettem beljebb. :o) És ha mégis megeszi, szóval olyan gyerek nem iszik tejet, aki nem éhes vagy szomjas, nem? Mert úgy érzi, hogy full van...vagy nem? Nálam, ha nem éhes vagy nem szomjas, mosolyogva eltolja az üveget vagy erősen összeszorítja a száját és elnéz máshova, meg rugdossa az etetőszéket.

  • 2008.01.31 11:04:22Subbantósdi

    Nem ide tartozik, de friss élmény, amit elmesélek: szerintem ott is folyik ám a nagy egészségügyi pazarlás, hogy pl. nekem most másodszorra csináltak vércsoport kimutatást, a 12. héten, mikor erre már volt papírom, de az itt senkit nem érdekelt, mert már kórházban készült, pedig vércsoportot nemigen vált az ember. Kiváncsi lennék, mennyi egy ilyen vizsgálat?

    Aztán meg, megcsinálják az összes labort az SZTK-ban és a kórházban is, szóval nem lehetne ezt egységesen, csak egyik helyen, mert így elég sok pénz folyik innen és onnan is?

    Nekem a dokim pl. 16. héttől a kórházba kéri majd a laboros vizsgálatokat, az összeset, de közben az SZTK is csinál mindent, végig, még a cukrot is, meg persze AFP, hepatitis, stb.

    És ott is fent van tartva egy terhesgondozó, meg ha valaki kórházba jár, ott is, igaz, ha valaki nem választ orvost, az jár az SZTK-ba, jobb esetbe, egy ottani dokihoz, de ha ott amúgy is van nőgyógyászati rendelés, minek még egy terhesgondozót is ott teljes gárdával fenntartani?

    Nem értem és most nem az ottani védőnők és asszisztensek ellen vagyok, csak ha már veszik ki az emberekből a pénzt vizitdíj, meg kórházi napidíj címen, akkor lehet, hogy nem is ez lenne a megoldás, hanem racionálisan eldönteni, ki hol és miért menjen, de csak oda, nem?

    Vagy nagyon hülye vagyok? :o)

  • 2008.01.31 11:06:39katakarika

    Szerintem a fentebb taglalt esetekben rossz szokásról van szó, ami nem csak a mama, a család, de a baba éjszakáit is megzavarja.

    20-30 éve az éjszakai teaivás volt ilyen cirkusz, most az igény szeinti szoptatás időszakában a "cicizés".

  • 2008.01.31 11:19:01Subbantósdi

    katakarika: igazad lehet, velem úgy megutáltatták a teát, anyám és a bölcsöde, meg az óvoda, hogy csak huszonévesen kezdtem megint hozzászokni, naponta két bögrével azóta megiszom, gyümölcsöset és zöldet, feketét nem és semmi ízesítéssel. :o)

  • 2008.01.31 11:28:09Subbantósdi

    Az egészségügyi rendszerrel kapccsolatban meg, szerintem úgy kéne, hogy egyik vagy a másik, vagy megindokolni, hogy kiknek kell pl. az SZTK-ban intézni az összes terhesgondozással járó vizsgálatot, akik pl. nem választanak orvost, aki szülészük lesz, tehát nem fordulnak kórházhoz vagy mennek egy kórházi doki magánrendelésére.

    Az viszont, aki választ dokit, vagy már van és annál akar szülni is, meg abba a kórházba, ahol a doki van, és ezért fizet is akár magánrendelésen, az intézze az összeset a kórházban. Ehhez persze minden kórházat, ahol van nőgyógyászat és szülészet, jogosítvánnyal kell ellátni és felszereltséggel, hogy képes legyen minden labort, UH-t és egyéb finomságot ellátni, de ez a kiemelt kórházaknál szerintem eleve természetes, a többinél sem hiszem, ahol meghagyták ezeket az osztályokat, nem kivitelezhetetlen.

    Szóval nem vagyok SZTK ellenes, de a nők egy része választ dokit és akkor miért ne járjon inkább a kórházba. Aki meg nem választ és csak az ügyeletesnél, akinél beesik, kívánja megszülni, járjon SZTK-ba. Nem hiszem, hogy ezzel diszkriminálnék, mert azzal, hogy valaki kórházas dokit választ, még nem jár automatikusan, hogy annak a magánpraxisára járna, egyfelől mert nem mindegyiknek van még és mert nem lehet erre kötelezni, szóval nem az lenne a lényeg, hogy akinek nincs pénze egy nődokit pénzelni hónapokon át, az persze maradjon az SZTK-nál, mert én pl. most olyan dokinőnél vagyok, akinél a kórházba járok, tehát nem fizetek, szóval mintha az SZTK-ba járnék, egy ottani nem kórházas dokihoz.

    A másik meg, érdekes volt, ahogy még a EKG-nál járva, az első kötelező macerák során az asszisztens, aki végezte a dolgot, nem is annyira az EKG-val foglalkozott, hanem hogy valami bio gyógyszeres buliba bevonjon, telefonszámokkal, hogy majd keressük egymást, ha érdekel, szóval ez szerintetet etikus?

    Sajnálom, mert ez biztos plusz pénz Neki, de nekem meg kellemetlen, vagy másnak, hogy ha ki akar ez elől térni, és hát nem olyan egyszerű, a dolog milyenségéből adódóan, mint alúljáróban a cetliadogatók elől.

    Azt már fel sem sorolnám, hogy hány helyen van finom céloztatás és agitálás arra, hogy ne legyen meg a mostani egészségügyi törvény és hogy a népszavazáson szavazzam le a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, ezt csak úgy vizsgálat közben meg beszélgetve azért elmondogatják.

    Ez sem etikus és nem hiszem, hogy politizálni kéne, mégha engem nem is lehet semmire sem agitálni, amit nem akarok, elég erős véleményem van és éppen egyet is értek a dolgokkal, abszolút ezek ellen vagyok, meg az egészségügyi törvény ellen, amit ránk tukmálnának...de még így is kellemetlen ez.

    Vagy csak én vagyok ilyen érzékeny?

  • 2008.01.31 12:51:23Cobold

    2008.01.30 13:08:14 Alessia

    Sztem ezt komoly szülői elhatározás és makacsság, konokság nélkül nem lehet megoldani. Más sem tudja megoldani helyettetek.

    Egyrészt, én megpróbálnám megbeszélni a kölykökkel, hogy ez a ti szobátok, ez a miénk, ti ott kellene aludjatok, mi itt nélkületek, ez nekünk probléma, mit javasolsz, mit tegyünk.

    Persze az ő szintjükön, akár külön-külön, akár együtt.

    Ha ezzel elértek valamit, jó, ha nem, akkor pedig itt az ideje, hogy a gyermeki zsarnokságot felváltsa a szülői terror. Üvöltsenek. Mindkettő. Akár 1-2 hónapig. Ha nektek nagyon szar ez a helyzet, akkor sztem nincsen más megoldás.

    Persze nem bezárni őket hangszigetelt szobába, de akkor sem hagynám, és következetes lennék.

    Anyám szerint mind az 5en kitaláltuk, hogy ott alszunk. Egyikünknek se sikerült. Nagyon helyes.

  • 2008.01.31 13:17:15Alessia

    Verkaverka, Ziz köszönöm és mindenkinek.ez a matricás jó ötlet:))))))))))))))NAGYON

  • 2008.01.31 13:32:58Alessia

    Cobold neked is köszi:))))))

  • 2008.01.31 13:38:26Alessia

    lEGALÁBB BIZTOSABBNAK ÉRZEM MAGAM, H KITARTÓ LEGYEK és elviseljem ami következik.

    dead line: febr 8 a Pattus szülinapja......onnantól aszobájukban alszanak....matricás módszer + "üvölts ha akarsz, de ez a Te szobád".SZorítsatok

  • 2008.01.31 13:45:10Hübele

    Valaki tegnap kérdezte, hogy hogy is működik ez az együttalvás. Nem propagálni akarom, csak leírom, hogy nálunk ez hogy működött úgy, hogy az egész családnak jó legyen:-)



    Szóval terhességem alatt nagy bőszen elhatároztam, hogy én bizony külön szobában, a kiságyban altatom majd a fiamat, mert ugye csak ne menjen tönkre a házasságunk a házasélet krónikus hiánya miatt, és egyébként is következetes leszek, meg előrelátó, és már pár naposan is úgy alakítom a dolgokat, ahogy később szeretném. Meg egyébként is, szükségem van privát szférára, saját időre stb. Akkor még voltak elveim, de aztán gyerekem lett:-)

    Szóval, nálunk sajnos szülés közben gondok voltak, sürgősségi császár lett, kisfiamat pedig átszállították másik kórházba, 2 napig nem is láttam. Amikor 10 nap után hazahoztuk, nekem bizony erős hiányérzetem volt, elmaradt az, hogy a kórházban már összeszokjunk. Első éjjel még tartottam magam ahhoz, hogy a gyerek a kiságyban alszik, csak szopizni veszem ki. Ennek az lett a következménye, hogy fél éjjel azt lestem, jól van-e, lélegzik-e stb. Az éjszaka másik fele pedig azzal telt, hogy próbáltam az ágyból kipattani hozzá, ami császár után nekem percekig tartó mutatvány volt:-))Aztán második éjjel a férjem látva szenvedésem megkérdezte az ágyból: "miért nem hozod ide, és alszol vele együtt?". Tényleg, miért nem? Szóval innentől kezdve kisfiam fekve szopizott, én végre tudtam aludni szoptatás közben is, és nem aggódtam érte, mert úgy éreztem, hogyha mellettem van, akkor nem lehet semmi baj. Elég sok parám volt, de hogy ráfekszem, az nem tartozott közéjük. (Kamaszként aludtam 6 hetes kismacskával, arra se feküdtem rá.-)))

    Így sokkal pihentebb lett az egész család (természetesen az fontos pont volt, hogy férjemnek is rendben volt a dolog). Nekem érzelmi többletet is adott, szerintem így hamarabb tudtunk egymásra hangolódni a kisfiammal, nekem legalábbis nagyon jól esett az összebújva alvás:-) Bár, mondom, mi a szülés miatt elég nagy hátránnyal indultunk.

    Természetesen mi is szeretünk a férjemmel este összebújni, szexelni vagy csak dumálni egy nagyot. A saját ágyunkban. Erre az a megoldás, hogy miután este bealudt a szopizásba a gyerek, átteszem a kiságyba. Így amíg az éjszaka közepén felébred, van mindenre idő bőven:-)))Aztán meg jön át hozzánk, gyakorlatilag önkiszolgáló módon szopizik, mi meg békésen alszunk tovább:-)

    Azt hiszem, a következő babánál már alapból így fogom csinálni, mert mostmár így érzem természetesnek. Aztán persze meglátjuk, hogy neki mi lesz az igénye:-)

  • 2008.01.31 13:49:19Hübele

    Még csak annyit, hogy szerintem nagyon gyerekfüggő, hogy meddig igényli az együttalvást. Bátyámék mindhárom gyerekkel együttaludtak, náluk a gyerekek 2-3 éves korában jelentkezett az az igény a gyerekek részéről, hogy most már külön szeretnék folytatni. A 2,5 éves ikrek mellé most már nem lehet odabújni, szigorúan rászólnak a szülőkre, hogy az ágy az ő felségterületük.



    Az én kisfiam 9 hónapos, és most 1-2 hete kezdem úgy látni, hogy már nem az igazi neki ez az együttalvás, könnyebben felriad arra, hogy mi forgolódunk és rosszabbul alszik velünk. Szóval szerintem 1-2 héten belül beszámolhatok arról, hogy az egész éjjelt a saját kiságyában tölti:-)

  • 2008.01.31 14:10:51babybeluga

    Üdv,

    Nekem csak az a fura, hogy sokan az egyik vagy a másik végletet képesek elgondolni. Pedig szerintem egy gyerek nem ugyanúgy működik a születésétől kezdve 18 éves koráig. Na jó, azért hülyének nem nézek senkit, ezzel nyilván mndenki tisztában van. Mégis az a különös, hogy aki pl. különalváspárti, az azt mondja, hogy akkor az első pillanattól külön szobában, saját ágyban, jöhenek fogak, betegség stb., akkor sem engedünk. A másik oldalon meg van az "együtt alszunk, 3-an, 4-en stb., ha a gyerekek úgy igénylik, akkor iskoláig". Nem úgy van ez, hogy alkul idővel? Mondjuk eleinte nagyobb szüksége van az anya közelségére, éjszaka is táplálékra a gyereknek, aztán eljön , amikor már nem keresi az anyát 3-4 óránként, esetleg átalussza az éjszakát, és akkor mondjuk úgy már tényleg igényli a különalvást? Mondom nálunk mi volt: első 6 hónapban közös szoba, abban a gyereknek külön ágy, de nagyon sokszor kötött ki közöttünk. Aztán saját szobába át, továbbra is ébredt 3-4 alkalommal, de én mentem hozzá szoptatni, 13-14 hónaposan átaludta az éjszakát vagy max. 1szer ébredt, ekkor kb. 2 éjszaka alatt leszokott teljesen az éjszakai szopiról (és ezeken az éjszakákon sem volt üvöltés). Én továbbra is bementem hozzá, ha felébredt, sőt megyek a mai napig is, ha kitakarózik, felsír rossz álom miatt stb. Az elalvás: eleinte szopival, majd szintén 13-14 hónapos kora körül áttértünk arra, hogy mese, éneklés, de bent vagyunk, és olyan másfél éves kora óta elalszik egyedül (ezeket sem előzte meg durva ellenállós időszak). Bár lehet, hogy a hosszas okoskodás végére eljutok én is arra az örökbecsüre, hogy minden gyerek más?

  • 2008.01.31 14:11:33babybeluga

    Ja, és Subbantósdi/Mamszi "coming-out"-jának szívből örülök.

  • 2008.01.31 14:24:58Alessia

    Minden gyerek más:)))

    Barátnőm kislánya 6 hetes !!!!!!korától végigalussza az éjszakákat, nem vicc!!!!10 kor szoptatta és 7kor kelt......saját szobában.

  • 2008.01.31 15:29:55babó

    Alessia!

    muhaha, az enyém is átaludta. 3-4 hónapos koráig. aztán legközelebb 8-9 hónaposan. :)) semmi sem megváltoztathatatlan...



    sztem sem valószínű, hogy egy gyerkőc, aki már rendesen vacsorázik, éhségre ébredne fel. a szomjúságra annál inkább. mi egy aventes csőrös cumisüveget teszünk régóta a gyerek mellé éjjelre vízzel. eleinte fel kellett kelnem, hogy igyon, de kb másfél éves kora óta csak felneszelek rá, hogy felébredt, kivette a szájából a cumit, ivott, cumi vissza, alvás. nagyon jól működik. ha nagyob lesz, rendes ágyban, akkor gondolom menni fog pohárból is.



    legszebb, amikor hason fekve, iszonyatosan kitekeredve iszik egy slukkot, aztán fejeli le a matracot és már alszik is :))

  • 2008.01.31 15:33:52cozumel

    Subbantosdi



    Egyeves kor felett mar biztos nem azert ebred, mert ehes 3 orankent:-)

    VIszont az alvasi szokasai meg mindig nem kialakultak, lehet, hogy ilyen-olyan okok miatt tobbszor is ebred egy ejszaka.

    A szoptatos anyukak megszoptatjak ilyenkor, mert ezzel lehet a leghamarabb visszaaltatni a gyereket.

    A nem szoptatosak meg probalkoznak massal.

    Tapasztalatom szerint:

    HA kifogtunk egy rosszalvot, AKKOR jobb a szoptatas, mert a leggyorsabb visszaaltatasi modszer.

    Az en szemembe meg ez a lenyeg:-)



    Ezt a kovetkeztetest egyebkent nagyon sok kismamaval valo ertekezes utan vontam le.

  • 2008.01.31 15:41:01denii

    verkaverka: köszi az ötletet, utánajárok, bár először azt hiszem megvárom a 3 hónapot. Ha a próbálkozások ellenére nem szereti a háton fekvést, akkor beszerzek egy pihenőszéket.

    Amúgy pedig most jöttünk meg a második igazi önálló sétánkból, az elsőt tegnap hajtottuk végre és még a boltba is berohantam egy kis csokiért:)) Igaz mihelyst megállt a babakocsi, volt nagy nyivákolás, de kezdetnek nem is olyan rossz ez:)

  • 2008.01.31 16:36:07druantia

    Subbantósdi, lehet, hogy valami új dolgot tanult/tanul. Az enyém akkor szokott a legproblémásabb lenni éjjel.

  • 2008.01.31 17:10:11Subbantósdi

    cozumel:köszi, ezen elgondolkodom. :o)

  • 2008.01.31 17:10:56Subbantósdi

    babybeluga:köszi,jól esik,hogy nem mindenkinek vagyok vörös posztó a szemében. :o)

  • 2008.01.31 19:06:14Cobold

    2008.01.30 13:58:04 miramira

    Mi nem használunk bébiőrt. Egy ideig használtam, eredménye, fél éjjel nem aludtam, minden hangosabb lélegzetvételre felébredtem.

    Kikapcsoltam.

    Azóta jól alszom, de ha baj van, meghallom, nem olyan nagy a hangszigetelés.

  • 2008.01.31 23:03:04eperke

    Bocsánat, ha előttem valaki már ajánlotta, de sajnos nincs időm elolvasni az összes hozzászólást. És tudom, h volt az a topic, h könyvből tanítsam aludni a gyereket, de nekem egy könyv tényleg bevált és nagyon tudom ajánlani mindenkinek (nem csak alvás terén). Szóval a Tracy Hogg: A suttogó mindent megold c. könyvről van szó. Persze nem azt akarom mondani, h én aszerint élek, de sokminden tanulságos volt belőle és sok dolgot át tudtam alakítani a mi igényeinknek megfelelően. És néhány dolgon meg mosolyogtam, v. kiakadtam. A lányom persze, lehet, h alapból kisangyal, de nekünk nincs problémánk az alvással. Néha sírdogál 5-15 percig (ritkán ordít9, de utána elalszik és ha felveszem, akkor se jobb a helyzet, sőt. De a legtöbb esetben és egyre gyakrabban sírás nélkül alszik el.

    Azt hiszem az a lényeg, hogy figyelni kell, hogy mikor álmosodik el és akkor hamarosan letenni aludni és kibírni, ha eleinte sír. Van amikor cumival alszik el, van amikor anélkül (ez van többször). És a napirendet is fontosnak tartom, hogy legyen egy ritmus a gyerek életében (pl. nálunk: evés, játék, pellusozás, alvás) Ezt a sok okosságot mind a könyvből tanultam és bevált :)))))

    A könyv megpróbál azoknak is segíteni, akiknek nagyobb babáik vannak. Szóval sztem érdemes elolvasni, max. nem fogadja meg az ember, de ártani nem árthat, sőt esetleg használ is :)))) Hát ennyi....

  • 2008.02.01 13:05:48Cobold

    2008.01.31 10:46:52 Subbantósdi

    Hát, hogy miért van, hogy van, nem tudom, de tényleg fel szokott kelni néha enni-inni.

    Függ páratartalomtól is (szomjúság), meg fejlődési ugrástól is, meg ha szar az éjszakánk, és fenn vagyunk (fogzás), én is megéhezem, nna, ha van egy kis szünet, én is eszek. Sszal sztem így van ez.

  • 2008.02.01 13:08:13Cobold

    Nna mondjuk az én babám evés kérdésben egyedi eset. Drukkoljatok, hétfőn megyünk kórházba, kivizsgálásra, mire érzékeny vajh, ha még mindig 6-7 hónaposoknak való kajákat eszik, mert minden más kicsapja.

    Előre parázok a kórházi altatástól, itthon hintában szokott...

  • 2008.02.01 13:24:00Cobold

    2008.01.31 23:03:04 eperke

    Van, ami bejön Tracy-től, van ami nem. Néha a hajamra kenhettem a tanácsait, csak felhúztam magam, ami meg jó ötlet, és bevált, azt már magamtól úgy csináltam általában.

    Lehet, hogy Tracy MAGA meg tudná oldani a mi altatási hercehurcánkat, de én a KÖNYVÉBŐL nem tudom.

  • 2008.02.01 17:41:25gusztika

    Subbantósdi: nekem még nincs elég tapasztalatom az éjszakai szoptatásból, mert csak 10 hónapja csináljuk.



    Kb. 1 hónapja a gyerekem minden éjjel csinálta az óránként, 20 percenként kelést, ez ment 10 napig, már nagyon kétségbe voltam esve, és kezdett megrogyni a hitem önmagamban, az igény szerinti szoptatásban, a nevelési elveinkben (mert ezt ugye férjjel együtt csináljuk). Kezdtem begazolni, hogy tessék, elbaltáztam, a gyerek eddig max. 2x kelt, most meg diliház, elrontottuk. Ment a fogzási hullám, meg felállni tanul, érik az emésztése is, de aztán időlegesen elmúltak a problémák és végre újfent 1-2x kel csak, sőt nem egyszer önállóan aludt vissza, vagy el.



    Csak amit mondani szoktak: türelem. (Persze kialvatlanul marha nehéz, és ezt nem is ragoznám tovább.)



    Tegnap este megint zaklatott volt a baba, többször volt fent, de csak az első alkalommal volt az éhség az ok, utána már komfortszopizott, mert anyára/segítségre volt szüksége.



    Ha nem szopizik nappal eleget, éjjel pótol, de az anyatej nem csak étel, ital, hanem fájdalomcsillapító, altatást segítő. És én hiszek abban, amit a Nők Lapja Cafén Eszter, a szoptatási tanácsadó szokott bíztatásként mondani a kialvatlan anyukáknak: az egyedül elalvást ugyanúgy tanulniuk kell a babáknak, mint a forgást, felállást. Ezekre se kell külön tanítani a babát (vannak persze speciális esetek), mert ezek mennek maguktól, amikor megérett rá a gyerkőc teste, vagy alvás esetén az idegrendszere.



    Egyébként remekül lehetett altatni régen a gyerekem úgy, hogy lenyugtattuk, betettük az ágyba, simi-simi és már horpasztott. De amióta mozog, azóta felkel, elmegy. Egy korszak lezárult, most új szelek fújnak a divatban. Aztán majd lesznek még újabbak, és amíg abba belerázódunk, tuti lesz pár álmatlan éjszakám.

  • 2008.02.01 21:36:34Vakmacska

    Gusztika kitartás, nálunk ugyanez ment, ugyanekkor. Most három és fél éves. Alszik. De ahogy egy-két hete Druantiának már elárultam: a mai napig se egyedül.



    De azzal vigasztalom magunkat, hogy együtt szuszogni tulképp jó (tényleg, csak nem elég széles az ágy néha), és úgyse onnan megy majd érettségizni.:OOO

  • 2008.02.05 23:57:10csibeanyu

    Sziasztok.



    Az én lányom 5 hónapos, 10 hetes korától átaludta at éjszakát este 7-től, reggel 6-ig, de kb. 3-4 hete többször is felkel éjszaka. Miért? Kint van már 2 foga. Legtöbbször csak iszik pár kortyot és visszaalszik, de van, hogy elkezd játszani, nézelődni a TÖK SÖTÉTBEN egyedül vagy éppen kínlódni, pörögni-forogni, kukacmozgással haladni az ágy fejrészéhez, amíg a feje szorosan a rácsvédőn keresztül a rácshoz nem ér, eközben folyamatosan sírdogál. Persze hallom és felkelek rá. Ilyenkor próbálom felvenni, letenni, simitni, stb. de legtöbbször csak 1 kis adag tápi segít langyosan...nem éhes, mert max 60ml-t eszeget és belealszik. Napközben pedig ha le akarom tenni, 20 percig vörösre ordítja a kis fejét, könnyei mint a zápor, és feszeng, pörög, forog, feltolja a popóját stb... nincs semmi baja, persze ilyenkor többször végigmegyek a nem éhes, men szomjas, nincs tele a pelus, nem nyom a ruha, nincs hideg-meleg körforgáson. Ha viszont nem altatom, csak mikor már nyűglődik a fáradtságtól, leteszem az ágyába és magától elalszik...így viszont csak napi 2x fél-1 óra alvás jut. Nem kevés az ennyi idősen? Van valakinek valami ötlete? Mi egy szobában alszunk, ő a saját ágyában és lefekvés után(este) ha ébred is nem beszélek hozzá, nem játszom vele stb...



    Előre is köszi a tippeket.

  • 2008.02.06 00:50:28cozumel

    Csibeanyu



    Barcsak tudnek valami tuti modszert mondani, de az az igazsag, hogy nincsenek.

    A kicsik alvasi szokasai rengeteget valtoznak az elso egy-masfel evben.



    Van, aki folyamatosan ebred akar ket eves koraig is, masok fel eves kor korul atalusszak mar az ejszakat, mas babak meg hol atalusszak, hol nem.



    Rengeteg oka lehet, de ha Te mindent kizarsz, amit felsoroltal, akkor a valasz leginkabb az, hogy CSAK. Mert eppen nem almos, akar ejjel kettot is mutathat az ora.



    Vigasztalaskepp: az en gyerekeim feleves korukig soha, egy percet sem aludtak nappal. Akkor elkezdtek kuszni, mozgolodni, lefaradtak, elaludtak. 7 honaposan mar naponta ketszer masfel orat aludtak.



    De az ejszakat ket es fel eves korukig nem aludtak at.



    Szerintem ne hagyd 20 percig bogni, inkabb ringasd. Neked is jobb, neki is...Attol ne tarts, hogy "elrontod", ekkora babat meg nem lehet! Ha sir, es mar mindent leellenoriztel nala, akkor valoszinuleg csak szuksege van Rad, arra a biztonsagra, amit Te nyujtassz neki.

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta