SZÜLŐSÉG

Egyre több kisfiú születik hereproblémákkal

2008. január 24., csütörtök 15:40

Nem csak a lányok magzati fejlődését gátolják a ftalátok, amelyeket a műanyagok lágyítására használnak és megtalálhatók a csomagolóanyagokban, kozmetikumokban és ruhákban, a legfrissebb kutatások szerint a fiúkra is hatással vannak: azok a nők, akiknek a vérében magas a ftalátokkal kapcsolatos vegyületek szintje, nagyobb eséllyel hoznak világra le nem szállt heréjű vagy túl kicsi heréjű és péniszű gyermeket, írja az MTI a The Sunday Times brit hetilap legutóbbi száma alapján.

A nemi szervi rendellenességgel született fiúk száma egyre növekszik - fedezték fel cambridge-i kutatók, s feltételezésük szerint a hétköznapi vegyületek káros hatása lehet a jelenség fő oka. Jelenleg a fiúk hét százaléka születik le nem szállt herével, s ez a probléma - bár műtétileg helyrehozható - a terméketlenség és a hererák (nyolcszor, illetve hétszer) nagyobb kockázatát eredményezi ezekben az esetekben.


A cambridge-i kutatók másik szomorú felfedezése, hogy a súlyosabb nemi szervi rendellenességek száma is növekszik a fiúk között. Beszédes adat, hogy a hererákos férfiak aránya megkétszereződött az utóbbi negyedszázadban, s egy friss skót kutatás eredménye szerint hat férfiból egynek alacsony a spermaszáma. A cambridge-i kutatók vizsgálatának egyik fő célpontja a ftalátok - amelyeket a műanyagok lágyítására használnak, és megtalálhatóak a csomagolóanyagokban éppúgy, mint a kozmetikumokban és a különféle ruhaanyagokban -, mert ki szeretnék deríteni, hogy valóban gátolják-e a magzati szexuális fejlődést, számol be az MTI.

Korábban végzett állatkísérletek során kimutatták, hogy a ftalátok hatásának kitett vemhes patkányok és egerek rendellenes nemi szervű vagy alacsony spermaszámú egyedeket szülnek. Egy amerikai vizsgálattal pedig arra derítettek fényt, hogy azok a nők, akiknek a vérében magas a ftalátokkal kapcsolatos vegyületek szintje, nagyobb eséllyel hoznak világra le nem szállt heréjű vagy túl kicsi heréjű és péniszű gyermeket.

A cambridge-i kutatás 2001-ben kezdődött az Európai Unió másfél millió fontos támogatásával. Az EU annyira égetőnek tartja a különféle vegyületek emberi egészségre tett káros hatásának problémáját, hogy tavaly törvénybe iktatta: mintegy 30 ezer vegyi anyagot kell tüzetesen ellenőrizni, pedig ez összesen 2600 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül, írja az MTI.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.01.24 15:55:22babó

    oké, ezen túlmenően az érdekelne, honnan tudhatom meg, mely termékekben vannak ftalátok? hogy legalább annyiban kerüljem őket, amennyire ez az én döntésemen múlik.

  • 2008.01.24 16:35:09Hicudzsi

    Babó, megnéztem neked az eredeti cikket (a BBC-n volt fent) de abban sem írják pontosan miben vannak ezek a vegyületek, az biztos, hogy az Eu-n belül korlátozták már a felhasználást, tehát a gyerekjátékokban nagyon kis arányban lehetnek csak vagy nincsenek.



    Gondolom, ha igyekeztek természetes alapú ruhákat (itt fehérneműre és testtel érintkező ruhákra gonolok nem kabátra) és kozmetikumokat használni, akkor nem lehet gond.

  • 2008.01.24 16:47:47Hicudzsi

    Találtam neked egy ilyet is:

    www.eum.hu/index.php?akt_menu=3353



    "A ftalátok ipari alkalmazása meglehetősen széles körű, többek között ruházati és építőanyagok, kozmetikumok, élelmiszer csomagolóanyagok és gyermekápolási cikkek előállítása során használatosak, s a játékgyártásban az egyes játékok alapanyagául szolgáló PVC lágyítására szolgálnak. A ftalátokat azonban az emberi egészségre ártalmasnak tartják, mivel a reprodukciós rendszert károsítják, és megnövelik az asztma, az allergia és a rák kockázatát...

    ... * Háromféle ftalát (DEHP, DBP, BBP) alkalmazása tilos mindenféle játék és gyermekápolási cikk előállítása során, amennyiben koncentrációjuk meghaladja az alapanyag tömegének 0,1%-át (1999 előtt előfordult 30% koncentráció is!)

    * További háromféle ftalát (DINP, DIDP, DNOP) alkalmazása tilos (a fentivel azonos koncentráció-határérték mellett) abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a játék vagy gyermekápolási cikk a gyermek szájába kerülhet. ..."



    Gugli az én jóbarátom :)

  • 2008.01.24 16:47:54babó

    jaja, igen, ez már lassan az alap, de pl most lakásfelújítunk és gázos, hogy lehet, hogy beépítünk valamit, amiről 10 év múlva kiderül, hogy évekkel rövidítette meg az életünket. vagy valami.

    vagy mittudomén könyvek festéke. olvasni is szeretek, ki tudja azzal mi jut a bőrömre :))

    tudom, ezek ilyen para dolgok, de valahol reálisak... sajna.

  • 2008.01.24 16:48:49babó

    á, köszi, a másodikat csak küldés után láttam

    majd átnézem, most kakaóivási szertartás van

  • 2008.01.24 16:51:47szövetszöcske

    Nekem ez igazi paraztatos cikknek tunik. Van ez fitalat vagy micsoda cucc, ami barmiben lehet, ruhaban(de a ruha mijeben, festekeben, cimkejeben, anyagaban), kenocsben (de vajon melyikben), meg csomagoloanyagban, es ezt a fitalatot ha megetetik patkanyokkal akkor csokken a hereszamuk. Hat kiraly. Es akkor konkretan mit nem szabad? Megenni a pulovert meg a sampont, vagy mar az is gaz ha a virslit kibontom a fitalatos csomagolasbol, esetleg parolog a samponbol es a levegobol nem szabad beszivni? Konkretan kinek art, ferfinek, nonek, gyereknek, vagy csak varandosoknak? Mennyi art belole, es mennyi van egy kilo szemranckremben? Vagy az a tanulsag, hogy vegyek biosampont, mert most attol porog a gazdasag?

  • 2008.01.24 16:52:56Los Alamuszi

    Na, most kaptam frászt. Próbálom azal vígasztalni magam, hogy "mindig felfedeznek valami újat, amibe épp aktuálisan belehalunk", de, azért a frász akkor is frász.

    Mert, hogy az én fiam (15 múlt) is úgy született, hogy az egyik heréje nem szállt le. Két éves volt, amikor megműtötték (azt sem kívánom senkinek), de akkor azt mondták, azért a korai műtét, hogy a rák meg az egyéb kockázatokat elkerüljük....

  • 2008.01.24 17:24:43freddiekrueger

    Hát néha kedvem lenne kimenni a kert végébe egy ásóval és elföldelni magam. De a kert messze, úgyhogy maradok és paráztatom magamat...De minek is???:)

  • 2008.01.24 17:52:22Meni

    Ti hogy tudjátok, meddig kell elfoglalni a heréknek a végleges helyüket? Nálunk, igy 17 hónaposan még többnyire fent vannak, de tapintással "lehozhatók". A doki szerint ez igy oké, de valahol meg azt irták, hogy már lent kéne maradniuk...

  • 2008.01.24 19:33:13eino.

    Szövetszöcske, nekem is ez ugrott be elsőnek - a paráztatás. Attól függetlenül, hogy tényleg sok vackot vagyunk kénytelenek enni és magunkra kenni, ez így, ebben a formában semmire sem jó az ijesztgetésen kívül.



    Viszont: aki fogamzásgátlót szed, az a vizelettel együtt női hormont is ürít. Vannak, akik szerint a termékenységre és a férfiak ,,mellesédésére" ez nagyon nagy hatással van.



    Most hirtelen ezt a cikket találtam hozzá, érdemes elolvasni. Akár elhisszük, akár nem. (Én igen.)



    www.paramedica.hu/200702/16_nepbetegseg1/index.htm

  • 2008.01.24 20:39:39gusztika

    Tünde,

    én csak annyit szeretnék mondani, hogy ma nagyon ott voltatok a szeren a posztokkal! Köszi Nektek!

  • 2008.01.24 20:51:15Vowel

    és mekkora az a kicsi? mármint heréből és fütyiből?

    és ezeket észreveszi az orvos?

    és,hogy mikor kell leszállnia az engem is érdekel...

  • 2008.01.24 20:59:02Vowel

    ja, és ez a kisbaba itt az elején, egyszerűen CSODASZÉP!! :D

  • 2008.01.24 22:36:39- zsu

    már megint egy brit kutatócsoport ;) bocs, nem akarom elhülyéskedni ezt a komoly témát, de akkor is...



    ez a téma most világszerte aktuális lehet, mert nemrég ázsiában voltam, és ott arról cikkeztek, hogy tajvanon, ahol "hagyományosan" műanyag zacskóba-tálkába csomagolják az elvihető meleg ételt, a környező országokhoz képest magasabb a nők vérében kimutatható ftalátokkal kapcsolatos vegyületek szintje, és emiatt magasabb a koraszülések és a születési rendellenességek aránya. hiába ugyanolyan a ftalát a világ minden részén, a helyi és egyéni szokások is nagyon sokat számítanak a probléma kialakulásában.



    egyébként meg a paráz(tat)ás monnyonle!

  • 2008.01.25 00:31:32Csöre

    A ftalát (többek között, nyilván) a rugalmas fóliával bevont termékek csomagolásában található meg. Pl. a csomagolt zöldség-gyümölcs. Veszélyesebbek azonban a csomagolt sajtok és húsáruk, mert a ftalát zsíroldékony, és így ezek - ha kis mennyiségben is - de kioldhatják a fóliából. Érdemesebb zehát inkább friss árut vásárolni (csemegéspult, zöldséges) mint az előre csomagoltat leemelni a polcról. Nekem amúgy az a véleményem, hogy nem olyan nagy energiaráfordítással (információgyűjtés és tudatos vásárlás) elég sok ártalomtól óvhatjuk meg a gyerekeket, a feltétlenül szükséges vegyi anyagokhoz meg majd úgyis hozzájutnak az ovi/suli menzáján... ;)

  • 2008.01.25 00:39:17katlan78

    A ftalátokat a műanyagiparban használjok, úgynevezett lágyító adalékként. Nem akarok senkit megrémíszteni, de nem lehet a mindennapi életben elkerülni őket. A jó hír hogy a gyermekjátékokban már nincsenek tavaly óta egy eu rendelet miatt.

  • 2008.01.25 07:40:29frakk

    Los Alamuszi! Lécci mesélj milyen volt a műtét, mert valszeg a kisfiamnak is lesz, most 14 hónapos és már előre félek tőle.

  • 2008.01.25 09:43:08Tünde

    Gusztika: nagyon köszönjük! :)

  • 2008.01.25 10:18:32Gesztenye

    Azért nincsenek konkrét adatok, meg foggalmuk sincs róla, hogy mennyiben befolyásol. És biztosan egyéni eltérések is vannak. Vagy van valaki, aki hisz a 88,5 %-kal dúsabb hajban is? :) Most akkor a ftalátokat felvehetjük a 8545962. helyre a tiltó listán...

  • 2008.01.25 11:07:13huhhh

    Én tegnap elolvastam a Sunday Times cikkét, ami ugyancsak nem szárnyalt tudományos magasságokban, de azért kiderült belőle, hogy

    1. Londonban nemrégiben 7%-nak találták a rejtettheréjűség és egyéb hasonló problémák arányát az 1992-ben Oxfordban megállapított 4%-hoz képest (nem sok, néhány száz újszülött vizsgálata alapján - ami nem elhanyagolható tény az eredmények jelentősége szempontjából),

    2. a ftalátokról bebizonyosodott, hogy vemhes egereknek vagy patkányoknak adva (az adás módjával és mennyiségével ugyancsak adós maradt a cikk) növeli az említett rendellenességek előfordulását (az nem derült ki, hogy milyen arányban),

    3. a témával foglalkozó egyik kutató szerint kb. 1000 különféle vegyi anyagból álló "keveréknek" vagyunk kitéve nap mint nap.



    Nos, hogy a fentiek alapján miért pont a ftalátok lettek a bűnösök? Ki tudja...

    Úgyhogy szerintem jogos a ftalátoknak a Gesztenye által említett 8545962. hely a tiltólistán. :))



    Még zárójelben: számomra továbbra sem világos, hogy mit kell csinálni a ftalátokkal, hogy AZ EMLÍTETT HATÁSUKAT KIFEJTSÉK (tehát nem ahhoz, hogy egyszerűen jelen legyenek a környezetünkben, hanem egészségi kockázatuk is legyen): nyalogatni, nagykanállal enni, a kajába keverni, vagy elég az is, ha hozzáér a bőrhöz vagy bekerül a levegőbe?

  • 2008.01.25 11:12:08Atina

    Én úgy tudom, hogy a műanyag, gumijátékokban vagy egyéb tárgyakban fordulhat elő, s a kisgyerek, aki hajlamos mindent a szájába venni, veszélyeztetett. De itt nem is az akut mérgezésről van szó, hanem, hogy felgyülemlik évek alatt a szervezetben.

    De úgy tudom, hogy mosóporban is található, így a ruhán és bőrőn keresztül is felszívódik.

  • 2008.01.25 11:15:38huhhh

    Atina, szóval mennyi kell belőle az egészségi kockázathoz???

  • 2008.01.25 11:17:39Atina

    antalvali.hu/a_ftalatok_hatasa



    "A hormonháztartást megzavaró vegyületek közül különös aggodalomra adnak okot a ftalátok, mivel hatásuknak folyamatosan ki vagyunk téve. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, mosóporban, testápoló szerekben, műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. A ftalátok az anyatejben is megtalálhatók, sőt a magzatokba bejutnak."



    "Az Európai Bizottság a ftalátok veszélyeinek napvilágra kerülése után betiltotta ezek használatát a gyerekjátékokban, azonban ezek az anyagok még mindig fellelhetők egyes gyermekjátékokban (a hazánkban emiatt letiltott játékok listája itt érhető el: www.fvf.hu/index.php?akt_menu=283). Ha a gyártók betartják a szabályozást még akkor sem lesznek biztonságban a gyermekek azen vegyületektől, hisz azokat a többi termékben továbbra is lehet használni.



    Más vizsgálatok szerint azonban a nők sem érezhetik magukat biztonságban ezen vegyületektől, hisz kapcsolatba hozhatóak a mellrákkal is."

  • 2008.01.25 11:23:33Atina

    "A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonzavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes. Ezeket a puhító hatású anyagokat gyártáskor adják a PVC-hez, hogy az kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. Egereken végzett kísérletek egyértelműen kimutatták, hogy a ftalátok és adipátok születési rendellenességeket okozhatnak, roncsolják a májat, a vesét, a tüdőt és gátolják a szaporodást. Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikk bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is."



    Az ételek MŰANYAG EDÉNYBEN ! való melegítésénél is körültekintőnek kell lennünk, mert ha az edényen szereplő jelölés szerint a műanyag MIKROhullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért jobban tesszük, ha a műanyag edény helyett a mikróban ÜVEG- vagy KERÁMIAedényt használunk!"



    www.greenfo.hu/mindennapi_mergeink/cikk_item.php?item=113&rov=mergek



  • 2008.01.25 11:24:40huhhh

    Atina, ezt én is olvastam, dehát ezek csak általánosságok, az ördög pedig - mint tudjuk - a részletekben rejlik.

    Az én problémám éppen az, hogy patkányokon és egereken lehet-e pontosan modellezni, hogy a gyerekem által a játékról lenyalt, illetve a mosóporokból a ruhámon keresztül felszívódott ftalát valójában milyen mennyiséget is képvisel, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy meg lehet-e mondani, hogy ennek mekkora hányada is kerül be végül az anyatejbe. Számomra nem igazán elrettentő, hogy az ártatlan kis állatkáknak nagykanállal adagolt ftalátokról kiderült, hogy bizony károsak (a betegségek kezelésére adott gyógyszerek is mérgek egy bizonyos mennyiségen felül).

    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell törekedni a káros anyag lehetősg szerinti kiküszöbölésére, csak ez így, ilyen formában számomra csak "vihar egy pohár vízben".

  • 2008.01.25 11:36:39Atina

    Igen, pontos adatokat sehol sem találtam, ezekről bölcsen hallgatnak, hiszen mindenben van, amit használunk.

    Ez olyan, mint a tavalyi guargumi botrány. Évek óta etették velünk. Aztán szennyeződött, így muszály volt az emberek figyelmét felhívni rá. Egy darabig olvasgatták az összetevőket az emberek a joghurtos poharakon, aztán el is felejtették.



    Közben nem tudják miért van annyi rákos megbetegedés.

    Mert a Domestos gőzét is belélegezzük takarításkor.

    ezek mind DNS károsító hatással vannak, amik lehet, hogy csak az unokáinknál fog előjönni. (Ha lesznek unokáink, s nem lesznek utódaink meddők)

  • 2008.01.25 11:38:32Atina

    Vannak sci-fi filmek ezekről a témákról, s utólag belegondolva nem is annyira fikció.



    Pl. láttátok az Ember Gyereke c. filmet? (Clive Owen)

    Nagyon megható, s ki tudja mikor válik valóra az a világ!?!

  • 2008.01.25 11:50:15huhhh

    Atina, pont erre gondoltam, hogy időről-időre bedobnak a "britt tudóscsoportok" (természetesen a média aktív közreműködéésvel) valamit, amin el lehet rágódni pár napig. Aztán persze egy idő múlva már senki nem tud arról semmit, hogy végül is hova vezettek a kutatások, tényleg ártalmas-e az adott szer vagy sem.

    A Sunday Times cikkében említi az egyik kutató azt a bizonyos 1000 vegyi anyagból álló "keveréket", ami naponta hat a szervezetünkre, de hozzáteszi azt is, hogy valójában nem sok fogalmuk van arról, hogy melyik és hogyan hat a szervezetre. Azért most mégis bedobták a ftalátokat (miért pont ezt az 1000-ből? ki tudja...), a múltkor - ahogy te is írtad - a guargumit, és biztosan megvan már, hogy holnap és holnapután melyik "szuperveszélyes" vegyi anyag hatásán kell majd rágódnia az embereknek. Én jobban szeretnék kicsit alaposabb adatok nyomán tájékozódni.

  • 2008.01.25 11:50:25huhhh

    Atina, pont erre gondoltam, hogy időről-időre bedobnak a "britt tudóscsoportok" (természetesen a média aktív közreműködéésvel) valamit, amin el lehet rágódni pár napig. Aztán persze egy idő múlva már senki nem tud arról semmit, hogy végül is hova vezettek a kutatások, tényleg ártalmas-e az adott szer vagy sem.

    A Sunday Times cikkében említi az egyik kutató azt a bizonyos 1000 vegyi anyagból álló "keveréket", ami naponta hat a szervezetünkre, de hozzáteszi azt is, hogy valójában nem sok fogalmuk van arról, hogy melyik és hogyan hat a szervezetre. Azért most mégis bedobták a ftalátokat (miért pont ezt az 1000-ből? ki tudja...), a múltkor - ahogy te is írtad - a guargumit, és biztosan megvan már, hogy holnap és holnapután melyik "szuperveszélyes" vegyi anyag hatásán kell majd rágódnia az embereknek. Én jobban szeretnék kicsit alaposabb adatok nyomán tájékozódni.

  • 2008.01.25 11:50:37szövetszöcske

    Az ilyen cikkek arra a legjobbak, hogy az ember vizualizalja, ahogy rotyog szomoruan a pullovernek valo muanyag az ustben, jon a gonoszarcu pulovergyaros, hozza a halalfejes uvegben a fitalatokat, beleonti a pullover-muanyagba oket, majd kapzsin pislog mikozben kavargatja, aztan a muanyagbol ontott pihere puhitott pullovert amiben ezek lapulnak magamra veszem a gonoszfeju pokszeru fitalatok meg huss bele a borombe rogton (brrr), aztan mennek le a herembe (meg nagyobb brrrr), aztan ott osszegyulnek jol, es belulrol tombolnak, majd szegeny kinjaban visszaugrik a hasuregembe(brrr-brrr).

  • 2008.01.25 11:56:49huhhh

    Szövetszöcske :))))

    Én még emlékszem gyerekkoromból a "minden étkezés után egy almát" szlogenre, aztán arra is, hogy évekkel később az okos tudósok kimutatták, hogy úristen bármit, csak almát ne, mert az a fránya almasav, az azán a fogzománc legnagyobb ellensége. Pedig szerintem csak arról van szó, hogy mi károsítja jobban a fogakat: az étkezés után ottragadt temérdek ételmaradék vagy az alma savtartalma. Nem vagyok fogorvos, de szerintem inkább az előbbi, úgyhogy inkább alma, mint semmi. Ezen a ponton viszont kétségtelenül bejönnek a képbe a rágógumigyárak érdekei, melyek valószínűleg nyomósabban képesek érvényesülni a köztudatban, mint a szabolcsi almatermelőké.

    Ennyit arról, hogy be lehet bizonyítani mindent és annak az ellenkezőjét is attól függően, hogy az adott "britt tudóscsoport" mit akar bebizonyítani.

  • 2008.01.25 12:00:38Atina

    Attól függ ki szponzorálja a kutatásokat.

  • 2008.01.25 12:01:50szövetszöcske

    huhhh: Nekem meg megvan az a tarsasjatek meg az atkosbol, amiben mesz-mesz es kartyathuzol es valaszolni kell, a fogmosassal kapcsolatban az volt a helyes valasz, hogy helyette el lehet ragni egy almat is, mert az feler a fogmosassal.

  • 2008.01.25 12:02:15huhhh

    Atina, hát persze, a "britt tudóscsoportok" is csak pénzből élnek. :)))) Na, ezért vagyok én ilyen szkeptikus.

  • 2008.01.25 12:05:05huhhh

    Szövetszöcske, szerintem így is van (pláne akkor, ha utána egy gyors szájöblítéssel még fel is hígítod azt a fránya almasavat, ha már annyira káros a tudósok szerint). Az alma ártalmaival kapcsolatos hírek nálam valahogy egybeestek azzal, amikor nálunk is tömegével jelentek meg a cukor nélküli rágógumit gyártó cégek. Persze, biztos csak véletlen egybeesés...

  • 2008.01.25 12:31:46Anura

    szövetszöcske az nem valami tisztasági izé társasjáték volt? Nekem valami ilyesmi lehetett, ha jól feleltél a kérdésekre, pl: vécézés után mi a legfontosabb teendőd? meg ilyesmi, akkor mehettél több lépést előre. :)



    Én csak azt nem értem, hogy a bazi nagy gyárak tulajdonosai, akiknek témába vág, hogy mivel dolgoznak, annak milyen hatása van, meg egyebek, azok kikerülik a saját termékeiket (pl a parizergyártók nem esznek parizert), vagy úgy vannak vele, hogy áh, úgyis mindegy, mert előbb-utóbb megdöglünk??

  • 2008.01.25 14:57:15szövetszöcske

    Anura: Pontosan az, valami kis barna dobozon rajzfigurak, korbe-korbe kell menni, kartyakat huzni, es tisztasagi kerdesek, hogy meg kell-e mosni a banant, vagy pisiles utan kell-e labat aztatni, ilyesmik. Jo kis jatek, multkor nyomtunk egy kort, annak idejen utaltam es unalmasnak tartottam, de most bejott nagyon:)

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta