Ennek ellenére tény, hogy pár hetes kora óta magától alakított ki egyféle napirendet, amit szeret is betartani, én pedig követem ebben, és ma már én vagyok az, akit megzavar, ha Abigél valamit nem akkor és nem úgy csinál, mint ahogy megszoktam. Általában azonban nagyon kiszámítható, lehet például tudni, hogy ha felébred, szinte percre pontosan másfél óra múlva álmos lesz, és ezt jelzi is. Bár most, hogy 3 hónapos lett, néha már két órát is kibír ébren.
Abigél reggel hét és kilenc között kel, de hogy pontosan mikor, azt sosem tudom, mert amikor én felébredek, akkor már élénk párbeszédet folytat a lámpával és a függönnyel. Hagyom még egy kicsit magyarázni, és amikor kifogyott a témából, átjön hozzánk a nagy ágyba. Ez a kedvenc részem a napban, mindenki friss és kipihent, és Abigél megállás nélkül röhög és magyaráz, akár egy órát is eltöltünk még az ágyban, aztán amikor megéhezik, reggelizik, szintén az ágyban. Addigra nagyjából el is fárad, és megy a délelőtti alvásra az ágyába, de általában nem alszik többet háromnegyed óránál. (Persze vannak kivételek, most például azért kezdtem el írni, mert már másfél órája durmol.)
A délelőtti alvás után kap valami csinos ruhát, aztán megy a járókába a nappaliba. Mindenképp szerettük volna ugyanis, ha nappal együtt van velünk, és úgy gondoltam, szüksége van valami kuckóra, ami az övé, a földre azonban nem teszem le, mert a földszinten lakunk, félek, hogy megfázik, és van egy óriási szőrős macskánk is. Egyelőre azonban szereti a kuckóját, délelőtt egy órát is eljátszik magában. A sztár a feje fölé szerelt, forgó zenélő méhecskék, illetve most a szárnyait csapkodó gólya, szinte extázisba kerül, amikor meglátja őket, (a karácsonyfát pár napja leszedtük). Emellet a barátja egy nagy puha kocka, és egy rongyokból varrt, zörgő könyvecske, valamint egy kockás nyúl. De van, hogy csak szemlélődik, egy mintás szalvétát is elnéz hosszú percekig. Ezután ebédel, aztán jön a nagy alvás, ami általában levegőn történik, vagy elmegyünk sétálni, vagy kint durmol a teraszon, ilyenkor három órát is alszik.
A társasági programokat általában 3 és 6 közé iktatjuk be, ilyenkor látogatunk meg más babákat, és ilyenkor jönnek hozzánk is a vendégek, vagy a másik szociális opció a közös séta, de az inkább csak nekem program. Ha nincs programunk, akkor a délutáni alvás után is játszunk, ha van kedve a járókájában, ha meg ahhoz fáradt, akkor együtt hempergünk a szobájában egy szivacson. Persze van, hogy minden összekeveredik, délelőtt jönnek a vendégek, vagy délelőtt alszik nagyot, délután kicsit, stb. Aztán öt-hat körül Abigél még egy rövidet alszik, felkészül az estére. Ez után már nem túl aktív, hat után már csak a kanapén ücsörög az apukájával az úgy nevezett pihenő székében. Apja néha ringatja, ő meg nagyokat beszélget a macikkal meg a nyuszival, ha élénkebb akkor apával is, és mostanában mindehhez nagyokat sikongat, vagy ha fáradt még, szundít egy negyed órát. Hét körül jön a már említett közös fürdés, ha még van türelme utána egy masszázs, aztán már csak ketten maradunk, és már nem jövünk ki a hálószobából.
A nagy ágyban vacsorázik, enyhe hangulatfénynél, zenét is hallgatunk. Nappal már nagyon gyorsan szopik, de ilyenkor este szeret még sokat cicizni, egy idő után azonban elengedi a cicit, nagyot sóhajt és becsukja a szemét. Ilyenkor berakom az ágyába, szerelmes szavakat suttogok a fülébe, aztán vagy elalszik rögtön, vagy dünnyög még egy negyed órát, vagy ha nagyon fáradt öt-tíz percet sírdogál, aztán alvás. Abigél egy ideje már nem nagyon kel fel éjszaka, pedig mióta hazahoztunk a kórházból, mindig ébredt pontban kettőkor. Néha még hallom kettő körül, hogy mocorog meg nyögdécsel de már nem ébred fel rá, általában fél öt-öt körül jelez először, akkor szopik és mindketten alszunk tovább reggelig, és alig várom, hogy kezdődjön minden elölről.
