Apa nem akar több gyereket

Zanza!

Egy éve még közösen ábrándoztunk arról, hogy egy harmadik porontyot is a világra hívunk, aztán ahogy teltek-múltak a hónapok, a bébi pedig nem akart megfoganni, lelkesedésünk is csökkent. Olyannyira, hogy úgy döntöttünk, maradunk kétgyermekes szülők. Egészen addig boldog voltam a döntéssel, amíg két legjobb barátnőm egyszerre jelentették be, hogy babát várnak. Akkor hirtelen fellobbantak anyai ösztöneim és ismét vágyakozni kezdtem egy kisbaba után. Apa viszont hallani sem akar róla.

Hiába imádja a lányait és nézi őket csodálattal, ahogy cseperednek, nem érez késztetést további szaporodásra. Legfőbb indoka, hogy egészséges, boldog, kerek család vagyunk, ne kockáztassuk az egészet. Mert mi van, ha beteg lesz a kicsi, vagy terhesség alatt történik valami? A másik pedig az első egy év, amely – valljuk be – embert próbáló és megerőltető: az éjszakai kelések, a sok gyereksírás, amikor ő még egy halvány mosolyon kívül nem kap visszajelzést a picitől. Biztos nehéz neki is.


Nyilván elment a maradék eszem is, hogy most, hogy végre a lányaim kezelhető életkorúak (3 és 5 évesek), most akarom elölről kezdeni a pelenkázást, bevállalni az alváshiányt, a kötöttségeket. De amikor olyan jó érzés, ahogy a hasamban mocorog egy kis lény! A szülés minden fájdalom ellenére maga a csoda, a babaillat, a pirinyó ruhák és a szoptatás gondolata pedig felpiszkálja az érzelmeimet. Főleg, mikor Anita barátnőm kisfia finoman rugdossa belülről a pocakra tett kezem. A kérdés az, hogyan győzzem meg Apát arról, hogy kell még egy baba. Az igazi persze az lenne, ha rábeszélés nélkül érezne ellenállhatatlan vágyat egy bébi után. Vajon van erre esély?
Blogmustra