SZÜLŐSÉG

Emlékek apró, zöld fényei

2007. december 24., hétfő 08:19

Egy zöld fény hiányzik nagyon. Nem nagy, csak egy apró kis világító pont volt ez, amely a régi nappaliban, a könyvespolc alján égett. Azaz egy kis rádión foglalt helyet, jelezve, hogy a készülék üzemben van. Nem tudom, miért csak a hétfő este volt ilyen emlékezetes, amikor adásszünet volt.

Apám ilyenkor keresztrejtvényezett, anyám a konyhában tett-vett én a földön játszottam. Nyugalom volt. Akkor ott a panellakás második emeletén a padlószőnyegen még elhittem mindent. Hogy a jó az jó, a rossz pedig mindig csak mással rossz, hiszen én jó vagyok. És a gyermeki agyam ugyan fehéret és feketét látott és élt a kivattázott, védett világában, mégis minden színes volt.

Mert tudtam, hogy minimum régész leszek, vagy mélytengeri búvár, a családomban mindenki 100 évig fog élni, már ha nem örökre. Értem igenis el fog jönni a herceg. És egyszer majd a távoli jövőben, vagy a közeliben, mindegy, de biztosan minden, de minden, amit szeretnénk, de még nincs, egyszer majd valóra válik. De jó volt még elhinni mindent!



Sásdi Sándor egyik könyve úgy kezdődik, hogy öreg fejjel, fáradtan emlékezik vissza a gyerekkorára. Behunyt szemmel nem csinált mást, csak a régi hangokra emlékezett. Az apja papucsának csoszogására, ahogy reggel kiment a kúthoz. Emlékezett a padló nyikorgására, ahogy az anyja lopakodott mellé, hogy megnézze ébren van-e már, érezte a kezének melegét és a ruhájának az illatát. Hallotta a kutyájának az ugatását és akkor, abban a néhány percben megint otthon volt a szülői házban és minden élt körülötte, mindaz, ami közel 70 éve nem volt már sehol.

Ha most magamba nézek, tulajdonképpen már az a kislány sincs sehol, aki régen a zöld fény mellett, a rádiót hallgatva játszott. Mások a sejtjeim, az álmaim, az egész életem. A világ sokkal szürkébb lett, hiába szép az életem, elvesztettem azt a gyermeki hitet, amitől mese volt minden nap. Vagy ha az aznap nem is, a következő biztosan. Nem értettem még a miérteket, a hogyanokat, egyszerűen elhittem, hogy azért születtünk, vagyis születtem meg, hogy minden szép legyen és tökéletes.

Akkor azt hittem, hogy a kert vége nagyanyámnál a világ vége, de legalább is utána ismeretlen vidék van. Hogy a szomszéd házban tényleg lakik egy boszorkány, a Télapó valóban éjjel repül szánon és ha nagyon koncentrálok és nagyon akarok, akkor örökre élni fogok.

Ha behunyom a szemem, én is hallom, ahogy apám reggel kávét főz és köhécsel, mert sokat cigizett megint. Már nem fáj, hogy nincs sehol, csak ha rágondolok. Hallom a 4-es buszt, pedig már nagyon messze vagyok tőle, látom a tapétát a régi szobámban. Még azt is el tudom talán olvasni, amit minden évben fölvéstem a párkányra: idén ekkor esett először a hó.

Nézem a gyerekeket és arra gondolok, hogy vajon nekik is lesz-e egy zöld kis fényük, s hogy gondolatban ez a nappali is mézeskalács házikóvá válik majd, velünk együtt? Körül is nézek, megvan. Itt a gépen a zöld pont. Talán jó lesz ez is.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.12.24 10:04:32helgus

    az utolsó bekezdés gondolata engem is nagyon foglalkoztat. sajnos az én gyerekkoromban (így felnőtt fejjel visszatekintve már látom) a szüleim nem sokat törődtek azzal, hogy emlékezetessé tegyék számunkra az ünnepet. inkább a megélhetéssel, a saját kapcsolatuk megmentésével voltak elfoglalva.



    talán éppen ezért szinte már görcsösen próbálkozom, hogy nálunk minden tökéletes legyen, a fa, a vacsora, az ajándékok...



    remélem, az én gyerekeim máshogy gondolnak majd vissza a régi karácsonyokra, mint én.



    mindenkinek boldog karácsonyt.

  • 2007.12.24 10:20:02Por Cica

    Win,



    ez nagyon kedves volt, koszonom. Ahanyszor elolvasom, mindig visszakerulok a gyerekkoromba:-) jo ott lenni.



    helgus,



    ha jo fej vagy a kicsikkel, csak jo emlekeik lesznek, s rolad is ilyen szepeket fognak irni. Boldog karacsonyt!

  • 2007.12.24 10:37:04napos oldal

    szép

  • 2007.12.24 10:58:15Hicudzsi

    Win :)

    Ez nagyon szép volt!



    Békés és boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

    A betegek gyógyuljanak és nyugis ünnepet ülhessetek :)

  • 2007.12.24 11:35:41Pelikan

    Helgus,

    Az en gyerekkoromban is elegge hasonloan teltek a karacsonyok.

    Tavol alljon tolem, hogy megprobaljak tanacsot adni, vagy beleszolni, en is csak most kiserletezem ezzel..., de szerintem meg kell probalni ellazulni, nem a karacsony elotti nagytakaritas szamit, es az, hogy husz fele kaja legyen, hanem a kis szeretetteljes idiota hagyomanyok, amiket ti alalkithattok ki, milyen zenet hallgattok, mit enekeltek, hogy hogy figyelunk egymas oromere... Tok jo dolog a karacsony, ha nincs tulspirazva...

    Happy Christmas from Dublin!!!! (Nem am Merry, azt an angolok mondjak :-))

  • 2007.12.24 12:00:52emma

    Minden kedves Porontyosnak Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok piciny családommal együtt!!

    Teljenek az ünnepek szeretetben és békében!!

  • 2007.12.24 12:31:13cecameca74

    Mindenkinek boldog ünnepeket kívánok.Teljen ez a pár nap és aztán a többi nap békében ,szeretben,kívánom teljesüljenek az álmok ,a vágyak ez ó és az uj esztendőben.

  • 2007.12.25 09:26:00eszter

    Nekem Karácsonykor a mamám, meg a tatám tud úgy hiányozni, hogy egész mindenem fáj. Pedig régen haltak meg, de azért is fáj, mert már előre sírok azon, hogy mi lesz, ha nem csak értük égnek majd a gyertyák a szobában.





    Én is azon igyekszem, hogy a most 7és fél évesem még egy jó csomó ideig a mesében éljen. Minden hónappal nyert ügye van. A kicsikben még a kételkedés szikrája sincs meg, sőt segítenek bagatelizálni a lebukásveszélyes dolgokat.

  • 2007.12.25 09:51:29méregzsák

    off



    eszter: szia, írtam az iwiw-re!



    on



    Amúgy maximálisan megértelek, most, hogy apu nincs túl jó állapotban, sokszor jut eszembe, hogy mi lesz, ha már - nem is folytatom...

    Éppen a héten mondta anyukám, hogy Peti milyen játékos, annyira a játékban él. Ő ezt kissé negatívunmak hozta fel, én nem érzem annak. Bár néha elfog a kétség - nem járunk angolra, most még tücsökzenére sem, ha csak lehet, játszom vele, azt, amit ő akar, max. tavasztól megyek majd el vele néha a közeli bölcsiben nyílt játszóházba. És félek, mert az ismeretségi körömben a hasonló korú gyerekek már ovisok, úsznak, hokiznak, lovagolnak, síelnek, angolul tanulnak, igazi közösségi gyerekek, ő pedig visszahúzódó, félős, és féltem, hogy mi lesz majd vele a nagyvilágban. Hogy lemarad az átlagtól. Közben pedig remélem, hogy neki valóban mellettem a legjobb egyelőre, annak ellenére is, hogy időnként kikelek magamból, és nem vagyok a türelem mintaképe.

  • 2007.12.25 09:58:16méregzsák

    eszter: köszi, megkaptam, de egyelőre nem tudtam belépni, próbálkozom.

  • 2007.12.26 12:03:23Nilüfer

    Nekewm sok szép zöld fényem van..mi nagyon szeretetteljes családban nőttünk fel, bár persze voltak feszültségek, meg olykor esetleg nem úgy tűnt, de mostmár jól látszik:) MInden ünnep igazi ünnep volt, és ajándékok nélkül, mert akkor még ez szóba sem jött, Az ötvenes évek vége,a hatvanasok, hetvenötig , azok az évek falunk a szegénység évei voltak, de mivel mindenki ugyanúgy élt, nem is tűnt fel.Volt viszont rengeteg közösségi program, és nagycsaládi program. karácsonykor mindig volt fenyőnk, szaloncukor,kevés kis ajándék úgy hatvannyolctól, de legjobb a kántálás, a csillagosok, a betlehemesek voltak, és a kalácsillat..hétvégenként arra ébredni, hogy sül a szalonna, párállik a húsleves, mielőtt templomba mentünk, azt odatette anyu a sparheltra főni..szombat reggel a sütményillat..akármilyen szegénység volt, hét végén mindeki sütött valamit, ha kölcsön lisztől, akkor is,,ha labodás pogácsát, akkor is.Ilyet a szomszédban sokszor ettem:)És kenyérsütés illata..

    És minden vasárnap délután sétáltunk..sokat, messze, és útközben kaptunk bambit, meg a sör habját is megnyaltuk...ááá..soha nem lesz már ilyen, magam sem tudom ezt adni, mert minden olyan rohanós, pörgős.

    Ha valakit érdekel, majd írok egy nosztalgia posztot:DDDDDDDD

    Mondenesetra azt hiszem, megint jól sikerült az össznépi karácsomyi ebéd:)

    És további boldog ünneplést, és nyugis hétköznapokat mindenkinek!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta