SZÜLŐSÉG

Bébinapló: Abigél felfedezi a kezeit

2007. december 17., hétfő 08:04

Abigélnek rengeteg új tudománya van, és most már az egész napot el tudjuk tölteni úgy, hogy szinte csak őt bámuljuk, annyira szórakoztató, vicces és okos. Azt hiszem, amikor az ember elkezd gyerekre vágyni, korántsem gondolja, hogy a legjobban az egészben azt fogja élvezni, hogy napról-napra követheti, hogyan kezd el egyre több dolgot csinálni a kis lény.



Abigél például csütörtökön megtalálta a kezét. Kalimpált, kalimpált és egyszer csak megakadt a szeme az öklén és nagyon hosszan bámulta. Onnatól kezdve akármikor leteszem, az első dolga, hogy ráfókuszál az öklére és hosszas perceket tölt a tanulmányozásával. Néha aztán elfárad, olyankor lerakja a kezét és hatalmas ordítást rendez, mert nem tudja, hova tűnt az a kéz, amit ő bámult, és amiről persze fogalma sincs, hogy az tulajdonképpen az övé, és ő irányítja. Ebbe az egészbe úgy el is fáradt, hogy csütörtökön óránként elaludt.


A péntek reggelét ismét az ökle tanulmányozásával kezdte, majd egyszer csak elkezdte az ujjait ki-be nyitogatni. Én el sem tudom képzelni, mekkora agyi munka lehet ennek az egésznek az átlátása, éppen ezért végtelenül elkápráztat, hogy Abigélnek egy nap leforgása alatt kezdett derengeni, hogy van valami befolyása arra, hogy az a furcsa dolog – mármint a keze - ott van-e, vagy sem. Szombatra pedig már odáig jutott, hogy határozottan nyúlt a kedvenc, pandamacis kockája felé, miközben ki-be nyitogatta az ujjait. Persze megfognia nem sikerült, - néha ugyan beleakad a keze a kocka fülébe, - de akkor is hihetetlen teljesítmény tőle, hogy rájött arra, vannak a testén kinövések, amelyek irányíthatók.



Azóta nem győzöm csodálni, néha még féltékeny is vagyok, hiszen akár fél órát is elvan nékülünk, egyszerűen próbálgatja a kezét, egyelőre szigorúan csak a jobbot. Ha ebbe belefáradt, következik a másik új tudomány gyakorlása, a sikoltozás. Ezek a sikolyok először még csak egészen aprók és sikkesek voltak, meg is ijedt tőlük egy kicsit. Mostanra azonban már éles, hosszan elnyújtott kurjongatások, és néha nem is tudom távolról megállapítani, hogy valami baja van, vagy csak vidámkodik. Általában az utóbbi.

Nagyon meg tud hatni, hogy már mennyire okos, és most gondoltam először arra, hogy úristen, mennyire megváltozott, mennyire más, mint amikor megszületett, mennyire másként tartja a fejét, sőt az egész testét, másként mozgatja a végtagjait, megkülönböztethetők az arckifejezései, már tud hatalmasakat kacagni, ha jól érzi magát beszélget (értsd: azt mondja hogy „gö” meg „kö”), meg úgy általában, nagyon megnőtt, súrolja az öt és fél kilót. Pedig az egész nem volt olyan régen, csak nyolc hete.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.12.17 08:16:29Különálló

    Éljen Abigél! :-)) Csodálatos, mennyi minden is történhet nyolc hét alatt. "Azelőtt" egészen elszoktunk már ettől, aztán a terhesség-szülés egészen megváltoztatta a perspektívát... :-)

  • 2007.12.17 08:53:14liána

    M.M.!

    Nagyon gyönyörű az Abigél! Az én kislányom most 4 hónapos, de ő is szinte napra pontosan 2 hónaposan vette észre a kezeit úgy, hogy megdörzsölte a szemét, aztán jól megnézte, mivel is sikerült ez a művelet, majd megismételte. Attól a naptól kezdve egyre egyre ügyesebb lett, tényleg, szinte hihetetlen!

    Jó egészséget, sok kéz-nézegetést, ujj-nyitogatást és nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek!

  • 2007.12.17 09:30:17Popimami

    ügyes-ügyes!

    Popi is sikoltozós volt, kb öthónapos korában múlt el:) napról napra fárasztóbb lett:)))))))))))

    Abigél gyönyörû!

  • 2007.12.17 09:33:24Virgogirl

    Annyira nagyon szép kislány...

  • 2007.12.17 09:36:40jidele

    nagyon cuki:)

    érdekes, Dina nem csodálkozott így rá a kezére. A lábára sokkal később igen, de a keze vhogy nem tűnt fel neki ;)

  • 2007.12.17 10:11:42Nilüfer

    Samu unokám is hamar felfedezte a kezét, de most újra nézegeti..nyolc hónapos. Úgy láttam, most azon képed el, hogy tőle függ, mit csinál a keze.Mozgatja, lógatja, és figyeli,és összeveti a mások kezével, hét végén pl , ha kérdeztem, az én kezemet is megnézte, kivizsgálta, majd a sajátját.Szerintem most kezd rájönni, hogy egy csapatban vagyunk:DDDDD

    OFF.Jidele, sajnálom, hogy nem jött össze, de igazán nem gyógyult még meg senki, illetve csak Samu:)Majd legközelebb:)ON

  • 2007.12.17 10:29:32Nilüfer

    ja, és a hangok:)) Sikítozás is van, de Samu hümmögéssel, sikkantással, torokhangokkal tök jól elbeszlget, mindent ki tud fejezni,És el is van vele, bár ha néha megfeledkezik magáról, becsúszik egy mamam, baba, bo, an, pa,és a ka és ga gyakrabban.De nincs rászorulva:DDD tökélyre vitte a betű nélküli kommunikációt:DDD

  • 2007.12.17 12:43:32kisbalas

    De aranyos!!! Nem lehet több képet? Elnézegetném szívesen!

    Kurjongatás nálunk is most indul, eddig csak boldogan borogatta, lökdöste a keze ügyébe kerülő tárgyakat, most már folyamatosan mondja is közben a magáét :)) Plusz rájött: ha mosolyog egy nagyot, nincs az a felnőtt, aki odébb tud állni... kezdődik a rafinéria! ;))

  • 2007.12.17 12:49:27énisénis

    Gyönyörű gyerek! És még okos is :)))

  • 2007.12.17 13:25:34Békanőci

    De édi! :)



    Zozóm nem tartott kéz-,és lábvizsgálatot,de már öt hónapja fülsiketítően-falrengetően sikít.Közben elkezdett babául beszélni,de a sikítás maradt.

    Biztosan megveszett... Beoltatom! :)))

  • 2007.12.17 13:57:14tulip

    annyira örülök az abigéles sztoriknak meg képeknek!

    azon ámulok mindig, milyen szép haja van ennek a kislánynak!

  • 2007.12.17 14:22:57pearl25

    MM!

    Gratulalok Abigelhez! Nagyon aranyosak a kepek, mindig varom a hetfot!

    Nagyon edi ahogy a pici oklet nezegeti, latszik h erosen koncentral!:)

  • 2007.12.17 14:48:03eperke

    gyönyörű kislányod van! :) és nagyon jó olvasni az írásaidat!

    mi holnap leszünk 3 hetesek. amit tudunk már: hason fekve fejet átfordítani egyikről a másik oldalra, és okosan nézni anya és apa szemébe (néha homlokára:), és egyszerűen tudunk "csak" cukik lenni :)))))))

  • 2007.12.17 15:54:13oreille

    Mother Mary!

    imádom olvasni a bébinaplódat! mi csak 4 héttel járunk előttetek, szóval minden élményed nekem is friss és részben mégis felülírt.



    Amikor Anna felfedezte a kezeit, napokig úgy éreztem, hogy mutatja nekem is: "nézd mit találtam!" dícsértem is nagyon!

    most épp a járóka oldalán lévő kacsáknak meséli, hogy ma fodrásznál volt anyával, meg cipőt is vettünk :-))

  • 2007.12.17 18:55:01Moira

    MM: Abigál gyönyörűűű!

    Réka is kb ilyen idősen kezdte felfedezni a kezét. Olyan édes volt, néha annyira figyelte, hogy bebanzsídott. Aztán közelítí a szeméhez és bele is nyomja néha :-)

    Most az a mutatván, hogy egyik mancsával fogdossa a másikat.

    És tegnap kacagott először!

  • 2007.12.17 18:56:07piszeorr

    Nagyon cuki Abigél!

    Szeretem olvasni a sztorikat!!!!



    Máté vasárnap lesz 8 hónapos, de nem emlékszem, hogy ő szentelt e ekkora figyelmet a kezének. Mostanában megfogja kezecskéit és ha nagyon örül, tapssal jelzi.



    Ő elég mély hangon gőgicsélt, aztán elkezdett magas, vékony hangon nyekeregni, amitől apa teljesen kiakdt. "Nics v.mi baja ennek a gyereknek?" A te,tete ilyen hangon "jön ki belőle", A haha,hehö,ba,bab a normál hangján.

  • 2007.12.17 21:27:00helgus

    Abigél hétről hétre szebb.

    A kéznézegetés nekem is nagyon meghatározó szakasz volt a lányom életében (most 10 hónapos), azért is, mert a fiam (4 éves) annak idején egyáltalán nem csinálta. Gréta odáig tökéletesítette ezt, hogy teljesen jól elvolt minden játékszer nélkül, csak a kezeivel meg a lábaival akár egy fél órát is, egészen 5-6 hónapos koráig. Elmerülve nézegette és igen, sokszor ne is bandzsítot a koncentrációtól :)

  • 2007.12.17 22:57:15Jutta

    Sziasztok!



    Gratula a megtalált kézhet! Mi is megtaláltuk, kb ilyenkor... Dorka fürdés előtt amikor puci nézegette először a karját, és hozzá be is feszített.. a kis díjbírkózó!

    Sikítás örömében, az is van... bár nálunk sírás is... főlg ha fáradt...



    OFF: tapasztaltabbak, kicsi lányom sírva alszik el, ölben - kiságyban... bárhogy... leginkább / leggyorsabban akkor, ha leteszem és hagyom sírni... közben én majd frászt kapok és persze, hogy frusztrál ez az egész... ha altatgatom, akkor csak annyit érek el, hogy elszenderedik, majd megriadva felkel... ezt akár órákon át is képes előadni... Ez most normális? Vagy rossz anya vagyok? (lassan mindenhol, mindenkitől ezt kérdezem... nem a saját kényelmem miatt rakom le, hanem tényleg nem alszik el, ha csitítom - pedig dög fáradt, így meg úgy érzem, hogy egy kőszívű nőszemély vagyok...)

  • 2007.12.18 08:18:12Nilüfer

    Jutta, ha így alszik el, akkor ne aggódj.Gondoldom , a fáradtságát "sírja ki".Dehogy vagy rossz anya!!!

  • 2007.12.18 08:35:39landi

    Jutta, mennyi idős a picur? Nálunk most 8 hónaposan detto ez van. És ugyanúgy lelkiismeretfurdalásom volt, hogy hagyom a gyereket ordítani este (mondjuk mi 1,5 óra ordításról indultunk, most 2 hét után már csak 5 perc hüppögés, és alszik.) Nem azért csináltam én sem, mert lusta vagyok ringatni, hanem mert én is észrevettem, hogy ha foglalkozom vele, annál rosszabb. Ez valami se veled se nélküled csiki-csuki állapot. El szeretne aludni egyedül, de nem tud, de segíteni sem igazán lehet. Valószínűleg most tanul meg egyedül elaludni és ezért a kínlódás.



    Persze most azt írtam, hogy én ordíttatom este, de a helyzet az, hogy a férjem támogatása meg fegyelme nélkül nem ment volna. Nagyon szar hallgatni, ahogy kínlódik a gyerek az elalvással. De csak kinövi ezt is. Szóval nem vagy rossz anya! Sőt, jól csinálod.

  • 2007.12.18 08:53:41landi

    Mother Mary, gratula a csudaszép Abigélhez! És ahogy olvasgatlak, nem csak szépek vagytok, hanem ügyesek is mindenben.



    Nem gondoltam volna én sem, hogy ennyi örömöt okoz látni, miket produkál a gyerkőc hétről hétre. Vannak stagnáló időszakok, aztán meg olyan gyors ugrások, hogy csak kapkodom a fejem. Néha teljesen hihetetlen, miket tanulnak meg nagyon rövid idő alatt, vagy éppen miken küzdenek eltántoríthatatlanul hetekig, hogy aztán egyszercsak diadalmas nézések közepette bemutassák az új tudományt!



    Terhesség alatt a rosszabb napokon, vagy amikor rám jött a para, mindig arra koncentráltam, milyen jó lesz majd a kis kerek puha tappancsokat puszilgatni. Hát persze ez is megvan, de ezen kívül még mennyi minden!

  • 2007.12.18 10:52:22Jutta

    Andi, mi még csak 2,5 hónaposak vagyunk... de akkor most kezdem el a nevelést... a másfél óra masszívnak hangzik... kb 20 perc a "szintidő", remélem hamar lecsökken 5 perc hüppögésre.

    Ja és minél fáratabb annál rosszabb a helyzet...

  • 2007.12.18 11:42:44sme

    Jaj nagyon kis édes baba és milyen ügyes:-)))

    Eygébként pont nemrégiben beszéltük mi is a férjemmel, hogy milyen érdekes a dolog. Születik egy szinte magatehetlen kis emberke és micsoda változásokon megy keresztül szinte hetek alatt.

    Gratula.



    Az fincsi dolgok még csak most jönnek, majd amikor az arcodat fedezi fel és ki akarja nyomni a szemed, állandóan benyúl a szádba, belekapaszkodik a hajadba és ütöget ahol ér, mert marhára tetszik neki:-)))

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta