SZÜLŐSÉG

Turbó Lehel világra jön

2007. november 29., csütörtök 08:00

"Hatalmas baba. Biztosan idősebb néhány héttel a számított koránál. Tuti, hogy előbb fog születni. Hát, anyuka, hótziher, hogy még áprilisig sem húzzuk ki." Ilyen, és ehhez hasonló mondatok hangzottak el a méhemben hordott gyermekkel kapcsolatban az alatt a bizonyos 9 hónap alatt. Naptár szerint április 20-ra voltunk kiírva, bár ebben nem volt két szakember sem, aki egyetértett volna.

Aztán április 3-án hajnalban (ez a 38. hét volt) érdekes érzésekre ébredtem. Mintha keményedne a hasam! Igen, ez biztosan az, keményedik. Mértem az időt, beszéltem a fiamhoz, aki akkor még csak Pocok volt. 2,5 óra szabályos 15 perces „fájás” után felkeltettem a párom, akinek édesen az volt az első mondata, hogy hol a telefonom, van azon stopper? Miután közöltem vele, hogy nem kell stopper, azon már túl vagyunk, elkezdett készülődni, én is lezuhanyoztam, és elindultunk a kórházba.


Felvettek a szülőszobára, de közölték, hogy csak egy ujjnyi a méhszájam, ami már hetek óta így volt. De eddigre már a fájások is kezdtek elmúlni. Óránként kötöttek CTG-re, gyenge fájásokat mutatott, de semmi jele nem volt, hogy én most tényleg szülni fogok. Nem is szültem. Ennek ellenére nem engedtek ki a vajúdóból, végignéztem, ahogy 6-an vajúdnak mellettem, majd elmennek szülni, hiába mondtam, hogy már nem fáj, ne haragudjanak a vaklármáért, legalább hadd egyek valamit, úgyse szülök, csak nem engedtek. Végül délután 3-kor, miután már hajnali 3 óta bent voltam, és előző este óta semmit nem ettem, kitettek az osztályra. Itt dekkoltam 3 napot, mert megfigyelés címszóval nem engedtek haza. Mit tudtam én még akkor, hogy csak úgy eljöhettem volna, saját felelősségre!

Teltek múltak a napok, gondoltuk, na majd a nyuszi meghozza, de semmi. Eljött a bűvös 20-a is, de a gyerek még mindig sehol. Az orvosom 26-ában határozta meg a rettegett dátumot, amikor be kell feküdnöm a kórházba, ez is eljött, gyerek nélkül.

Bementünk a kórházba, vártak még két napot, ami borzasztó volt, mert folyton csörgött a telefonom, hogy nem szültél még meg? Miért nem indítják már meg? Adj pénzt a dokinak, biztos megindítja! És társai. De Drága Kispockom jól érezte magát odabent. Végül 27-én délután kimondták a végső „ítéletet”: 28-án reggel 6-kor indukció. Hát megvan. A várva várt első gyermek születésnapja 28-a lesz.

Talán viccesen hangzik, de amikor elkezdtünk a bébiről álmodozni, heteket töltöttünk azzal, mikor szülessen, hogy a szülinapja legalább két hét távolságra legyen minden családi, állami, és egyéb ünneptől. Tettük mindezt azért, mert velem a szüleim úgy ki találtak tolni, hogy december 30-i születéssel Évának neveztek el. Paff. Karácsony, névnap, születésnap, Szilveszter, 1 hét alatt. Ezt nem kívántam a gyerekemnek… Erre richtig a nagynénje névnapján jön világra. Ez foglalkoztatott az utolsó éjszaka, csak erre bírtam gondolni.

Reggel fél 5 kor bejött a nővérke, azzal a hírrel, hogy az orvosomnak be kellett jönnie egy császárhoz, ha gondolom, mehetek a szülőszobára, megindítja így egy órával korábban. Én meg gondoltam. Azt mondták, a páromat elég ha 10-11 óra körülre behívom, még akkor is sokat kell várnia. Én azért azt mondtam neki, jöjjön azonnal. És milyen jól tettem!

Mivel a császáros lányon és rajtam kívül senki nem volt a szülészeten, azonnal saját szülőszobát kaptam. Ez volt az egyetlen parám a szüléssel kapcsolatban, hogy hosszú-hosszú órákat kell a vajúdóban a párom nélkül töltenem a falat kaparva. Hála Istennek nem így történt. 5:10-kor megrepesztették a burkot. Azonnal elkezdtem fájogatni, de nem volt vészes, sétálgattam, telefonálgattam. Közben kaptam kúpot, ami itt a beöntés helyett van, valamint meg akartak borotválni, de előrelátóan megelőztem őket, így nem volt velem munkájuk. 6:30- kor már 2-3 perces fájásaim voltak, de az orvosom szerint nem elég erősek, így kaptam némi oxitocint 1ml/órával (ha jól emlékszem, de az adható legkisebb dózissal). Mire a párom 6:45-re beért, már csak az ágyon oldalt fekve az infúziós állványt szorongatva bírtam létezni, mert nekem ugyan nem kell EDA, sokmilliárdnyi nő szült már így, nekem is menni fog.

7:50kor még bejött a doki, hogy most megvizsgál, aztán előkészíti a császárt; mielőtt elkezdené, megnézzük mégegyszer hol tartunk, és aztán a császár után együtt folytatjuk. Úgy találta, hogy még nagyon az elején vagyunk, felhívta a feleségét, hogy maradjon otthon - valami - szerelőt vártak, mert mostanában nem megy haza. Ekkor már csak azt bírtam sziszegni az összeszorított fogaim közül a páromnak, hogy ha méééégegyszer…ilyen hülyeséget találnék mondani….hogy fájdalomcsillapítás nélkül akarok szülni…hát minimum vágjon kupán!!!

Már nem volt szünet a fájások között, és éppen azon morfondíroztam, mit morfondíroztam, kétségbeesve könyörgésre készültem, hogy kérek valami fájdalomcsillapítót, mert még 3 óra se telt el, ha még egy napot itt szenvedek, hát belehalok. És akkor jött az orvos, még a műtétje előtt, megvizsgált, sokat sejtetően ránézett a főorvosra, aki valamiért vele volt, ő is megvizsgált, és innentől a következő 3 mondatra emlékszem:

"Azonnal tegye fel a lábát és nyomjon!"
"Nem, hagyjad, nincs idő vágni, nincs idő vágni!
"Nincs idő varrni, nincs idő varrni!"

És már csak valami kellemes csiklandozást éreztem a fenekemnél, és nem is tudtam, hogy akkor most mi van? Megszültem? Én? De hát még csak negyed 9 van! Aztán mondták a páromnak, hogy vágja el a köldökzsinórt. Ő határozott nemmel válaszolt. Ezt eljátszották még vagy ötször, már majdnem szóltam, hogy vágja már el valaki azt a rohadt köldökzsinórt, mire a doki megértette, hogy nem, és nem fog a kedves apuka élni ezen jogával. Róla tudni kell ugyanis, hogy annyira irtózik a kórháztól, hogy eddig a születésén kívül összesen egyszer volt, amikor a törött lábú nagymamáját látogatták meg, és olyan rosszul lett, hogy elájult, pontosan rá a törött lábikóra.
Hihi, az én hős férjem, aki ennek ellenére végig velem volt a szülőszobán. Miután végre valaki elvágta a köldökzsinórt – fogalmam sincs, hogy kicsoda, esküszöm az égre, azt se tudom, kik voltak bent szülésnél, hogy volt e bent szülésznő, vagy ilyesmi, annyira más dimenzióban voltam éppen – hasamra tették az én drága elsőszülött fiacskámat. Végre. Olyan hihetetlen volt. És amint hozzáért a bőrömhöz, abbahagyta a sírást. Döbbenetes volt. Nem volt magzatmázas, nem volt ráncos, csak egy icipicit lila. Gyönyörű. Tökéletes. A mi fiunk.

Bár ezt senki nem mondta akkor, de tudtuk, hogy fiú. Kicsit barátkozhattunk, aztán elvitték megfürdetni, megvizsgálni, és megkérdezték, mi legyen a neve. Én nem is tudtam hirtelen mit mondani, még jó, hogy a férjem ott volt. Lehel András lett. 3480 gramm és 56 centi. Méricskélés és egyebek után visszahozták hogy megszoptassam. Azt mondta a védőnő, hogy tartsam a cicit a szájában, legalább 10-15 percig mindenképpen dolgozzon rajta. Persze az én drága éhenkórász kisfiam már akkor is fél órát lógott rajta, mindenféle unszolás nélkül. Addig engem összestoppoltak. Mivel Lehel nagyon gyorsan jött, nem volt idő gátmetszésre, repedtem, hat helyen. De nem volt vészes a varrás, kicsit kellemetlen inkább.

A két óra elteltével kivittek az osztályra, elmentem lezuhanyozni, mire végeztem, vissza is hozták a közben még vizsgálgatott fiamat. Onnantól kezdve vagyunk együtt a nap 24 órájának minden percében. Najó, kisebb-nagyobb szünetekkel.
A szoptatás szerencsére nagyon jól ment, első pillanattól kezdve, ezért nagyon hálás vagyok az Égnek, mert végig azt szuggerálta belém a család, hogy úgysem tudsz majd szoptatni, anyád, meg nagyanyád sem tudott egy cseppet sem. A kórházban természetesen minden nővér mindenről mást mondott, gyakorlatilag semmit nem mutattak meg, mindent a második babás szobatársamtól tanultam. Mentem volna haza már a szülés másnapján, annyira elfeledtetett minden fájdalmat ez a kis gézengúz, aki ma már hat hónapos. Összességében nagyon pozitív élmény maradt a szülés, bár legközelebb már felkészültebben megyek, hogy ne az orvos szerelője irányítson.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.11.29 16:07:33huhhh

    Hát ez azért durva...:)))) Pontosan négy órája fenn van ennek a tündéri babának a képe, és még senki nem írt ide, hogy milyen édes? Csak beszélünk itt gyerekpofozásról, balettóráról, adventi koszorúról meg aszalt almáról... :))

    Hát szóval, ha már mindenki hallgat, akkor leírom, hogy Lehel András olyan huncutul mosolyog a második képen, hogy csuda, szívből gratulálok hozzá!

  • 2007.11.29 16:15:50yuyu79

    Hát ez tényleh hihetetlen ;-( Én is már órákkal ezelőtt be akartam írnmi, csak hát annyira dolgozok, hogy nem értem rá :-(( Úgyhoyg csatlakozom huhhh-hoz: gyönyörű baba, tényleg!

  • 2007.11.29 16:27:53Moira

    tényleg nagyon ééééédes!A babák olyan aranyos vigyorokra képesek!

  • 2007.11.29 16:30:24huhhh

    Na, végre... :))))

  • 2007.11.29 16:43:42ikrekmama

    Szia Turbó Lehel!

    Cuki vagy!

  • 2007.11.29 18:51:02yuyu79

    nem akarom megsérteni a személyiségi jogait az anyucinak, de ha rákeresel a lehel névre, az "Örülj hogy fiú...." poszton megtalálhatod, hogy kinek van ilyen nevű gyermeke ;-)

  • 2007.11.29 18:57:42marcangoló

    Nagyon, nagyon édes, és nagyon, nagyon gratulálok, végül is nem volt rossz szülés. :-)

  • 2007.11.29 20:04:16Anura

    Tényleg, olyan málé vagyok én is, elolvastam pedig a történetet, nagyon tetszett is, jót szórakoztam. Szeretem, mikor humorral mesélnek el valamit.

    De írni meg nem tudtam mit, mert.. nemtom mért. :))

    Pedig szép kis stramm gyerek, gratulálok én is. :)



    (Még jó, hogy ezen vitatkozni se lehet ;] )

  • 2007.11.29 20:37:57Gézengúz_Évi

    Stipistopi én vagyok a anyukája:)

    A Yoghurt and Crispes óriásmilkámra esküszöm, hoyg odaírtam, de valamiért lemaradt...



    Az viszont az én hibámból maradt le, hogy a csecsemősnővérek nevezték el TurbóLehelnek, amiért kiröpült belőlem, meg mert akkor egyedüli fiú volt az osztályon, így nagy kedvenc volt:)



    És köszi mindenkinek:)

  • 2007.11.29 20:43:50huhhh

    "Stipistopi én vagyok a anyukája:)"

    Kár, pedig szívesen elfogadnám harmadiknak :)))

  • 2007.11.29 20:46:00huhhh

    Évi, gondold meg az ajánlatomat :)) Rajtam kívül még két nagylány kényeztetné éjjel-nappal, három anyukája lenne egyszerre :))

  • 2007.11.29 20:50:45Gézengúz_Évi

    huhhh:)



    de egy se szeretné annyira, mint ez az egyszem igazi:) Megaztán ma kb 1 órát töltött a nagymamámmal, én meg már kínomban összevissza beszéltem, annyira hiányzott:))))

  • 2007.11.29 20:54:32Anura

    Évi, melyik kórházban szültél?

  • 2007.11.29 21:05:43huhhh

    "de egy se szeretné annyira, mint ez az egyszem igazi:)"

    Hát ezzel nem tudok vitatkozni, sajnos :)) De mindent megteszünk, hogy legyen egy saját "gyártású", lehetőleg minél hamarább :))

  • 2007.11.29 21:37:27Gézengúz_Évi

    Anura, Fehérváron...



    huhhh. Mi is:) Úgyhogy mennem is kéne, olyan bioszóra nem rémlik, hogy kommentelésből lesz gyerek:)))

  • 2007.11.29 21:55:51napos oldal

    hívja a kötelesség :DDD

  • 2007.11.29 22:04:50Guruljka

    Évi gratulálok! Lehel András egy huncut manó:)

  • 2007.11.29 22:08:36marcangoló

    Évi, ez igen, hamar belecsaptok a kistesó programba. :-)

  • 2007.11.29 22:11:51Gézengúz_Évi

    marcangoló, ebből a szériából gyorsan kell még egy, már a szülőágyról is úgy szálltam le, hogy akarok mégegyet, MOST:)))



    És most mondott a barátnőm egy aranyosat, júniusra várja a babáját, és kérdeztem, mit szeretne? Mire azt mondta, hogy szeretné, ha lenne valami a lába között...Kuki, vagy nuni..:))))

  • 2007.11.29 22:15:56marcangoló

    :-) Ez jó. Na, mars akkor fogantatni! :-D

  • 2007.11.30 07:54:08fecske

    Évi, gratulálok a szüléshez is meg a babához is. De....7 hónapos, nem? (csak azért tünt fel, mert az én fiacskám is április végén született, és mi már 7 hónaposként emlegetjük.

  • 2007.11.30 08:17:07Gézengúz_Évi

    fecske, igen, elmúlt már 7 hónapos, 2napja, de amikor írtam a posztot, még 6 se volt:)



    Éééééés, az utazás tényleg csodákra képes, két napig anyuméknál voltunk, és megtanult hasról hátra fordulni, ülésből négykézlábra állni, kezdetlegesen kúszni, és úgy érzem, kibújt az első fogacska is, de nem mutatja meg a kis zsivány:)))

  • 2007.11.30 09:08:38rnagy8

    Évi kinél szültél? Esetleg írj egy monogramot, kiváncsi vagyok, mert én is ott szültem, igaz júliusban.

  • 2007.11.30 09:28:30Gézengúz_Évi

    rnagy, Dr. Schwarczingernél...

  • 2007.11.30 09:32:47rnagy8

    hihi, ő volt az ügyeletes, amikor én mentem, és csendesen megjegyezte, remélem bejön az orvosa, mert maga már a sokadik lenne ma éjjelre. Jófejnek tűnt.

  • 2007.11.30 09:43:00Gézengúz_Évi

    Ja egyébként nagyon jófej, nagyon bírtam:)

  • 2007.11.30 09:48:20Gézengúz_Évi

    ééés igen, láttam, láttam, végre van egy foga Lehelnek:)))))))És hadd kopogjam le, hogy onnan vettük észre, hogy reggel megharapta az apja ujját, mégcsak nem is nyűgös...Kop-kop-kop...:)

  • 2007.11.30 10:38:12r-v-timi

    Szió Évi! Gratula a kicsidhez!

    Valahogy annyira tudtam már amikor olvastam, hogy fehérváron szültél, nem tudom honnan, de éreztem. Az első hármat én is ott szültem, és nagyon sajnálom, hogy a negyediket már nem ott fogom nyáron... De pestről nehéz lenne lejutni.

  • 2007.11.30 11:55:59Popimami

    Jaj, nagyonnagyon kedves manó!!!!!!!!!!!

  • 2007.11.30 17:53:03Gézengúz_Évi

    rnagy Te kinél szültél végül?

  • 2007.12.02 08:52:10r-v-timi

    Én az elsőt, Dr Bácskainál szültem 2000.12.05-én, a másodikat Vass Aleftyinánál 2001.10.28-án Nem ért be a Bácskai doki, mert negyed órával az érkezés után meglett a kicsi:))) A harmadikat 2005.06.26-án pedig Kalamász Nikolettnél (addigra már nem ebben a korházban rendelt a dokim:(, noss ez nem volt valami nagyon jó élmény amihez a kedves ügyeletes doktornő is nagyban hozzá járult.

    Az első kettő még a régi részben született, az akkor egyetlen egy ágyasban, így már azok is apás szülések voltak. az a rész sem volt rossz...

    A Kicsi már az új részben született, a dokinő kivételével minden nagyon tetszett, nagyon színvonalasan megcsinálták, komolyan sajnálom, hogy a negyedik babámat már nem ott tudom megszülni.

  • 2007.12.02 09:02:55Gézengúz_Évi

    Húúú...Kalamász NIkolettet nem ismerem, de dr. Bácskai vizsgált meg úgy a szülés előtti nap, hogy azt hittem hasbarúgom, pedig előtte sose fájt még a magzatvízvizsgálat se, amivel riogattak, a Vass Aleftyina meg ügyeletes volt, mikor vaklármáztunk, nekem ő se volt szimpi..:(

    Amúgy a régi rész nemtom milyen volt, nincs egy éve, hogy ideköltöztünk, de ez az új rész nagyon tetszik...Ha jól tévedek, a nemhogy zöld, de nincs is csempe:)))))

  • 2007.12.02 09:27:39martine

    Évi! gratulálok :) nagyon gyönyörű baba! és az a kellemes csiklandozás... :)))))

  • 2007.12.02 10:52:40Pandi

    Évi, én is gratulálok, csodálatos a fiad és majdnem egyidős az enyémmel (május 2.).:)

    Ja, és az enyémnek is egy foga van.:)

  • 2007.12.02 14:58:29Nilüfer

    Évi, nagyon édes ez a Lehel baba, és igazi huncut férfi már:)

  • 2007.12.02 16:37:54Hicudzsi

    Évi :)

    Olyan málé vagyok, hogy nem is láttam meg ezt a posztot.

    Gyönyörű a fiúcska és a történet is nagyon tetszik :)

    Sok-sok boldogságot nektek! :)

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta