SZÜLŐSÉG

A Waldorf vajon mi? Talán saláta?

2007. november 22., csütörtök 14:52

Ha elég bátrak, kreatívak, esetleg elkeseredettek vagyunk, vagy úgy gondoljuk, hogy a mi gyermekünk mást érdemel, mint a száraz, poroszos iskolarendszer, írassuk hát be egy Waldorf-óvodába, iskolába, főiskolára.



De előtte mindenképpen ássuk bele magunkat mélyen ezen irodalomba, mert könnyen lehet, nem is arról van szó, és úgy, mint amire mi először gondolunk. Még ha nem is a saláta az...


Első ránézésre jó ötletnek tűnhet, mivel a gyerek élete csupa derű és boldogság egy waldorfos helyen. Mert a reklám az egész pedagógia mögött azt sugallja, hogy az ilyen intézményekben nevelkedett gyerekek élete 1000 százalékkal tartalmasabb, minőségibb és tudatosabb alapokra épül, mint a hagyományos helyeken.

A Waldorf szellemi atyja, Rudolf Steiner azt az alapfelvetést fogalmazta meg, hogy akkor tud a társadalom jó és alkalmas embereket felnevelni, kitaníttatni, ha a nevelés kikerül az állami irányítás alól, s a társadalom saját szervezetén belül, önigazgatás útján működik. A cél olyan szociális minőség megteremtése volt, amelyet a szabadság, egyenlőség, testvériség belső mozgatórugójának is nevezhetnénk. Ugye milyen utópisztikus gondolatok?

Az első Waldorf-iskola 1919-ben nyitotta meg kapuit Stuttgartban, amikor Steinert felkérték, hogy a WaIdorf Astoria cigarettagyár munkásainak hozzon létre egy iskolát. Az elmúlt közel egy évszázadban nagy karriert futott be a világon a Waldorf-szellem. Hazánkban az első ilyen iskola 1926-ban indult, még részben német nyelven, az első magyar nyelvű pedig 1989-ben Solymáron. Ma már 16 Waldorf intézmény működik nálunk is.

De mitől más mindez, mint a hagyományos pedagógiai intézmények? Valóban nagy-e a szakadék egy normál és egy Waldorf-hely között, vagy csak árnyalatokkal térnek el egymástól?

A legfontosabb különbség az oktatók szerint, hogy a Waldorf-pedagógia meghagyja a gyereknek azt a (máshol) luxust, hogy gyerek maradjon. Az óvodai élet gyakorlatilag minden szempontból elfogadható, nem támadható, hiszen a követelmények ekkor még nincsenek egyértelműen megfogalmazva. A hagyománytisztelet, a közös, játékos tevékenységek pedig csak a javára válhatnak a gyerekeknek. A gyerekek vegyes csoportokban vannak, a kicsik együtt a nagyobbakkal, akik segítik őket, s ez a családot mintázza. Az élet menete az évszakokhoz igazodik és az ünnepekhez, ami jól követhető a gyerek számára.

Az érdekes és vitatott pont az iskoláztatás. A lényeg mindenekelőtt a feszített tempó kiküszöbölésén van. Egy Waldorf-iskolában a gyerekek második év végére tanulnak meg írni, míg az állami intézményekben már az első év végén ez követelmény. Nincs bukás, dolgozat. Mi ez a gyerek szempontjából, ha nem kánaán?

Sokunkban felmerül azonban, hogy jó-e a gyereknek mindez, nem fogja-e később a kárát látni ennek a nagy szabadságnak. Mindenkinek eszébe jutnak az alternatív iskolák kezelhetetlen gyerekei, akik később képtelenek beilleszkedni valamelyik egyetemre, főiskolára. Tévhit azonban, hogy a Waldorf-iskolákba gyenge képességű gyerekek járnak. A nevelés szellemisége mélyen belenyúl a gyerekek életébe. Nagy általánosságokban csak néhány példát említünk. Nem kell a gyerekeknek vegetáriánus étkezést követni, de csak otthon. Az iskolákban, óvodákban nem esznek húst. A játékok kizárólag természetes anyagokból készülnek, mint fa, háncs, nád. Nem használnak bizonyos színeket, amelyek árthatnak a gyerekek fejlődésének és még sorolhatnánk a modern világtól való elszigetelésre törekvéseket.

Nagy probléma az állami iskolák és a Waldorf iskolák közötti átjárhatóság is. Általában 3. és 6. osztályban lehetséges, amikor kapcsolódási pontok vannak, de alapvetően különbözeti vizsgával tudnak csak a gyerekek váltani.

S ugyan van már lehetőség Waldorf-iskolában folytatni a főiskolai tanulmányokat is, elgondolkodtató, hogy valóban szükség van-e a gyerekünket elszigetelni a normál tömegtől? Hiszen előbb-utóbb nyilván integrálódnia kell a gyereknek, ha nem az iskolarendszer keretein belül, hát a munkahelyén. A kezdeti könnyítés később nem lesz-e nagyobb nehézség, amikor sokkal később találkozik azokkal a problémákkal, amellyel más már gyerekkorában szembesült?

A szélsőségek mindenhol károsak. Nevelésben, politikában, vallásban, szerelemben. Vagyunk-e olyan bátrak, hogy a gyerekünket merjük nem átlagossá nevelni, neveltetni? Vagy maradunk inkább Waldorfban is csak a salátánál…

Forrás: Vekerdy Tamás: A Waldorf pedagógia, Jármay Balázs: A Waldorf pedagógia

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.11.26 17:31:47Csöre

    Egyetértek azzal, hogy jó (lenne) előre megismerni az ovit, sulit. DE! A Magyarországon működő alternatív oktatási intézmények nekem egy kicsit elzárkózónak tűnnek. Mire gondolok? Másodéves csitri voltam az egyetemen, amikor a neveléselmélet tanárnőnk minél több különböző helyre el szerette volna vinni a (5 fős!) csoportot. Voltunk végülis gyakorló gimiben, normál általánosban, még börtönben is (kizárólag mint látogató;)), de pl. egyik Waldorf sem fogadott minket. Indok nem volt, talán arra gondoltak, hogy nem akarnak vásári majmot csinálni a tanítványaikból. Ámbár gondolom a saját tanárjelöltjeik is járnak valahová hospitálni, gyakorolni. De hogyan ismerhetné így őket meg jobban az - ebben az esetben inkább szakmai, mint szülői - közvélemény? (Nekünk bőven elég lett volna, ha tanórán kívül, mondjuk egy tanár tartott volna egy összefoglaló, bemutató jellegű előadást, de úgy viselkedtek, mint akiknél ott a bölcsek köve, és azt bizony ki nem szolgáltatják.) Azóta egyébként volt alkalmam közelebbről megismerni waldorfos tanárokat, a pesthidegkúti iskolát, de nekem őszintén szólva egy kicsit "elvarázsoltak", vagy én vagyok nagyon kívülálló, nem tudom.

  • 2007.11.26 18:23:13Guruljka

    wega, én elmondtam mit gondolok. Elég sokat olvastam a Waldorfról sőt tanultam is, és most sem lepődtem meg amikor felmerült az antropózófia, a hármas tagolás és társaik. Nem állítom, hogy annyit tudok róla, mint te vagy mások, akik gyakorló waldorfosok, de azért éépen tájékozatlan sem vagyok aki az előítéletein át nézi a dolgot.

    Én magamról beszéltem. Az én viszonyulásomról a dolgokhoz. Nekem nehezemre esne úgy beadni egy filozófiai rendszerre épülő pedagógiai módszerrel dolgozó iskolába a gyerekemet, aminek a filozófiájával nem értek egyet teljesen. Lehet, hogy tán azért, mert én magam is pedagógusként diplomáztam és hiszek benne, hogy nagyon sok múlik azon, hogy milyen egy pedagógus világnézete. Másrészt én mások bizalmát ebben abszolút tisztelem. Ugyanúgy nem vonom kétségbe mint mások nevelési elveit. Valamint annyi előnyt látok a rendszerben, hogy nagyon komolyan elgondolkodtam rajta, amikor aktuális volt az óvoda kérdés, hogy mindezek ellenére mégis megpróbáljuk. Nem ugrottam csak úgy át a lehetőséget gondolkodás nélkül. De ahogy írtam a gyerekem ismeretében végül nem próbálkoztam be vele.

    Remélem most már nem érzed úgy, hogy magyarázni kell nekem valamit vagy segítségre szorulok, mert nem. Csak mások a nézeteim.

  • 2007.11.26 18:24:08Guruljka

    OFF

    boribon, az én fiam a 20 évvel ezelőtti tanítók álma. Bizonyos szempontból ő a nem létező "átlagos" gyerek. Mindent az elvárások szerint teljesít. Másrészt nemhogy szereti a szabályokat, hanem igényli is. Iszonyat rend igénye van. Rendszeresen rászól a felnőttekre, ha valamit szabálytalanul akarnának csinálni. Mondhatom, hogy tulképp születéstől fogva ilyen "rendes", mert már a szopizási szokásaihoz is órát lehetett volna igazítani.(hát ezt sem tőlem örökölte:)) Mikor bekerült a bölcsibe, nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy lubickol benne. Kicsit poroszos, idősebb gondozó nénije volt és ő imádta. Ma is emlegeti.

    Én úgy gondolom, hogy neki nehezére esne elfogadnia, amikor kikerülne a waldorfos burokból, hogy a világ nem olyan. Bármennyire is hiszek benne, hogy minél tovább kéne hagyni a gyerekeket gyereknek lenni és ennek része, hogy hagyjuk a saját tempójukba fejlődni, a saját nagyfiam olyan szinten orientálódik a "jól viselkedés" irányába, hogy legtöbbször abból van hiszti és konfliktus, ha valami extra helyzet miatt nem a megszokott rend szerint működik.

    Leginkább azt hiszem az számított, hogy láttam gyakorlatban, hogy neki a hagyományos szisztéma mennyire jól fekszik. Jól fejlődik hatalmas benne a tanulási vágy és boldog. Ez már így volt bölcsiben is. Esküszöm hiába a diplomám és a szakmai hozzáállásom a fejlesztéséhez, hiába hagytam neki teret, hiába nem szabályoztam le, csak egyszerű korlátokat tartottam, ő mégis a bölcsiben még jobban ki tudott virágozni, mint itthon. Mondjuk ezért is került oda egyáltalán, mert éreztem, hogy akaratlanul is, de visszatartom, ha itthon marad. Ilyen a tempója. És akkor még nem beszéltünk az elmúlt közel 3 hónapnyi ovi hatásairól, ahol már komolyabb a pedagógiai háttér is ugye. Elég legyen annyi, hogy mi szülők, a szintén óvónő nagyszülő (meg persze a többiek is:))és az óvónénik is elégedettek mindennel. Mi meg velük.

    Ha azt láttam volna, hogy nem érzi jól magát a bölcsiben, akkor nagyon is lehetséges, hogy ovit már valamilyen alternatívat kerestem volna. Vagy ha most azt látnám, hogy nem boldog és kiegyensúlyozott ebben a rendszerben, akkor is elgondolkoznék rajta. De tényleg olyan mintha rászabták volna a dolgot.

    Viszont a Kicsi egészen már személyiség. Ő most lesz kettő és hamarosan megy bölcsibe.. Hát majd meglátjuk nála mi lesz a helyzet.

    ON

  • 2007.11.26 18:35:17boribon

    Guruljka, köszi a bővebb kifejtést. Ilyesmire tippeltem én is, vannak szabályszerető gyerekek, ők lehet, hogy tényleg kimondottan rosszul éreznék magukat egy olyan közegben, ahol nem mondják meg, hogy akkor most ezt szabad, amazt meg nem. Márpedig, ha jól értettem, a waldorfban ilyet nem mondanak, legalábbis direktben semmiképp.

  • 2007.11.26 18:54:25Para

    Csöre!

    A Waldorf iskolák általában nem nagyon fogadnak hospitálókat. Mi sem. Tény, nálunk kicsik az osztálylétszámok, ha két-három, pláne, ha öt "idegen" hospitáló tanárjelölt benn volna az osztályban, már úgyse úgy viselkednének a gyerekek, mint szoktak, akkor meg minek az egész. Egyébként ez nálunk kifejezetten pedagógiai témának számít, ezért a tanári szabadság körébe tartozik, így az SzMSz a tanárok kizárólagos döntési jogkörébe utalja.

    Ja, a pesthidegkúti "elvarázsolt" tanárok vérprofik.

  • 2007.11.26 19:12:15hanna

    Csöre!

    Én is kíváncsi voltam a tanárképzés során a Waldorfra, mivel szigorlati témáénak választottam, szerettem volna nem csak könyvből ismerni. Lehet, hogy szerencsém volt, de épp akkor volt nagyon igényesen megrendezett nyílt nap a pesthidegkúti intézményben: Vekerdy megnyitójával, szemináriumokkal, bemutató foglalkozásokkal, miegymás. Nem tudom, mennyire rendszeres ez, de érdemes utána nézni, és mindenesetre nem egy elzárkozó magatartás.

  • 2007.11.26 20:18:35wega

    Guruljka



    Elnézést kérek, hogy "feltettem a tolólapátot", természetesen nem érzem úgy, hogy nekem kellene tovább magyaráznom, vagy segítséget nyújtanom számodra, és teljes mértékben elfogadtam, sőt ki is emeltem,hogy abban, amiről beszéltünk, neked is van egy álláspontod, és nekem is.

    Üdv!

  • 2007.11.26 20:42:59Csöre

    Igen Para, tudom, hogy nagyon jól csinálják, de az én stílusom mégis más. Nekem ők olyan "elvarázsoltak" (tényleg, lehet, hogy egy meséből jöttek elő egyszercsakúgy?)

  • 2007.11.27 08:57:07manci

    Valaki már kétszer is megkérdezte előttem, de nem találtam rá a választ (bocs, ha csak figyelmetlen voltam:)), úgyhogy én is rákérdeznék:



    Mi alapján veszik fel a gyereket a waldorf iskolákba, óvodákba túljelentkezés esetén?

  • 2007.11.27 09:15:30greee

    Megpróbálok válaszolni, habár nem teljesen tudom pontosan csak szülőként amit hallottam:

    Ha túljelentkezés van sajnos muszáj valami alapján szelektálni, így elsőként nézik az iskolaérettséget, és még egy év óvodát javasolnak szükség szerint, lehetőleg waldorfot. Előnyt élveznek azok a gyerekek, akiknek nagyobb testvérük ugyanoda jár. (Szerintem érthető.) Előnye van a waldorf oviból jövőknek, hogy ők ezt az utat folytathassák. De összességében az osztálytanító megpróbálja a gyerekeket annyira megismerni, hogy el tudja dönteni, tudnak-e majd együttműködni az elkövetkező 8 évben, miközben a szülőkről másik tanárok az elbeszélgetés során megpróbálnak meggyőződni, hogy a szülőkkel is létrejöhet-e a hatékony együttműködés (mennyire tudnak azonosulni ezzel a pedagógiával). És még szempont, hogy törekszenek a nemek egyenlő arányára, és a jellemek szintén nagyjábol egyenlő arányára, illetve ha több valamilyen kissebb testi vagy szellemi fogyatékossággal rendelkező jelentkezik, akkor mérlegelik hogy mennyit tud az osztály szeretettel hordozni, anélkül, hogy teher lenne (egy-két ilyen gyerek kerülhet az osztályba).

    Hangsúlyozom, hogy ezek a szempontok túljelentkezés esetén jönnek csak számításba. Kivéve a fogyatékos gyermekekre vonatkozó részt.

  • 2007.11.27 14:33:52manci

    gree: köszönöm a választ! :)

  • 2007.11.27 18:33:32levendul

    elolvastam a gödöllői suli lapját, sztem az érettségi adatai megdöbbentőek

    leginkább az vágott a földhöz, hogy matekból asszem ketten érettségiztek emelt szinten, az átlag 1,5 volt



    ezeknek a srácoknak vajon senki nem szólt, hogy ennyire messze vannak az elvárásoktól,

    vagy nem lehetett meggyőzni őket, hogy mégis inkább középszint



    persze, biztos másutt is van ilyen



    a helyesírás tanításának fontosságát (ez kicsit béna lett) boncolgató cikk sem rossz, különösen helyesírási szempontból :P

  • 2007.11.27 18:59:42zolnaid

    levendul, végülis nem tudjuk, ezt az eredményt milyen képességekkel érték el. Az is lehet, hogy nem volt előtte konkrét felkészítés. De egy jobbfajta gimihez képest ez bizony gyenge. (Azt én nem tekinteném mérvadónak, hány ember tanul tovább felsőoktatásban, gyakorlatilag ma már mindenki bejuthat valahova, aki eléri azt a mini-minimális 70 vagy hány pontot. Legfeljebb valami harmatgyenge szakra, vagy olyanra, ahonnan elhelyezkedni lehetetlen.)

  • 2007.11.27 19:04:58Alvomacko

    Pepa Marquez: most látom, hogy írtál nekem, csak néhány napra eltűntem. És látom, hogy mérgelődtél rám.

    Nem, nem kifejezetten neked szólt a kommentem. Én mindig megszólítom azt, akinek reagálok. Ha nem írok megszólítást, akkor nagy általánosságban szoktam hangosan gondolkodni. Tudom, ez nincs itt definiálva, de úgy láttam, hogy mások is élnek néha ezzel az eszközzel. A te hozzászólásod elindított egy gondolatsort bennem, de igazából nem akartam veled vitatkozni, ezért nem szólítottalak meg.

    Bocsánat, ha kellemetlen pillanatot szereztem neked.

  • 2007.11.28 08:52:00manci

    levendul: megnéztem én is az eredményeket, és bár egy "elitebb" iskolával nem versenyezhet, de azért nem rossz az átlag amit elértek.



    Ami engem inkább elgondolkodtat, az a matekeredmény, ill. hogy senki nem választott fizikát, kémiát az érettségire.



    Korábban is ez járt az eszembe, mármint hogy a módszer remek lehet humán tárgyak oktatására, de a többinél vannak kételyeim. És ez nagy általánosságban nem is zavarna, hacsak a gyerekem ki nem találja mondjuk a 11. osztályban, hogy matematikus vagy orvos szeretne lenni.



    Waldorfos szülők: van arról tapasztalat, hogy a sikeres felvételi eredmények hogyan tagozódnak?

  • 2007.11.28 08:58:58zolnaid

    Egyébként engem kifejezetten azért gondolkodtatott el a matek (persze fent írtam, hogy ez lehet elméleti, mert pár tanuló eredményeit tükrözi), mert a művészeti tárgyakon kívül ez lenne az, ahol nem elég a bőven szerzett tárgyi ismeretek, főként emelt szinten, hanem kreativitás is kell. Fizikát, kémiát nem szoktak érettségi tárgyként választani amúgy, csak a felvételizők.

  • 2007.11.28 09:09:39manci

    zolnaid, persze, de pont ez az: 10 gyerekből egy sem választott a fenti tárgyakhoz kapcsolódó pályát. Persze ez nem egy nagy minta, ezért lennék kiváncsi a Waldorf iskolák részletesebb felvételi eredményeire.



    Pl. ha a gyerek orvos akar lenni, akkor milyen esélyei vannak.

    Vagy egyáltalán: akarnak-e a waldorfos gyerekek reál irányba menni, vagy elviszi őket az iskola teljesen humán irányba?

  • 2007.11.28 09:59:21zolnaid

    Nekem belefér egy humán irányultságú gyerek érdeklődésébe az orvosi, állatorvosi pálya... vagy a kertészet és a mezőgazdaság pl, hiszen a waldorf, amennyire látom, elég természetközeli.

    (próbáltam ott egy pdf-et megnyitni, ami állítólag általánosabb statisztikát szoldáltatna, de már nincs. Remélem előkerül valaki aki tud róla.)

  • 2007.11.28 10:26:31greee

    Az érettségi eredményekhez szeretném hozzáfűzni, hogy az adatokat azt szem előtt tartva nézzétek, hogy a waldorfos 8. után az osztály egy az egybe megy tovább, azok is akik esetleg normál rendszerben szakközép, vagy szakiskolát választhatnának csak az eredményeik alapján, sőt előfordul, hogy az igen jó képességűeket ilyenkor, vagy már 6.-ban átviszik menő gimikbe. Az osztály tehát nem egy megszokott gimis osztály, hanem egy sokkal vegyesebb, képességek tekintetében. Én ha belegondolok, hogy az általános iskolai osztálytársaimmal mentem volna tovább gimibe, és együtt éretségiztünk volna, hát jópár társamnak rendesen fel kellett volna kötnie a gatyáját szerintem, de lehet hogy nem teljesen van igazam.



    Ezen a humán-reál dolgon én is gondolkodtam, de szerintem ez inkább Gödöllőn lehet csak ennyire kiugró. Én is érzem, hogy a waldorf után inkább az orvosi, tanári, szociológiai, bölcsész, kertészeti-mezőgazdasági vagy művészeti továbbhaladás az egyértelműbb, el is gondolkodtam rajta, mielőtt döntöttünk, de nekem 2 lányom van, és ha mégis nagyon reál irányba mozdulnának majd, még mindig válthatunk, vagy különórázunk...

  • 2007.11.28 10:36:18greee

    Amúgy képzeljétek épp a múlt héten járt nálam egy tanuló védőnő, aki gyakorlaton van, és mivel a lányom waldorfba járt, megemlítette, hogy ő is waldofot végzett, én meg persze kiváncsiskodtam kicsit, és elmesélte, hogy a félév gyakorlati ideje után Finnországba megy egy félévre ösztöndíjjal, ott fog védőnősködést tanulni angolul, és azért nyerte el pont ő a pályázatot, mert aktívan TDK-zott, meg lerakott egy szakmaival bővített angol nyelvvizsgát.

    Valahogy nekem az jött át, de lehet hogy csak ezt akartam kihallani :D, hogy amit szeretne, azért tudja mit kell tenni, meg is tudja tenni, és ez nem is esik nehezére.

    Azt gondolom, és remélem, hogy ha ez a pedagógia egy kiegyesúlyozott, nyitott, érdeklődő, harmonikus személyiséget hoz létre érettségiig, akkor pont ezért könnyebben megvalósíthatják a terveiket, tudni fognak jól dönteni, ezért tenni is tudnak, és elindulnak szépen a saját útjukon. Mégha ezért mondjuk plussz egy évet matekfelkészítőre is kell járnia, ha mondjuk matematikus szeretne lenni. :)

  • 2007.11.28 10:45:49zolnaid

    A matekkal különben az a baj (azt azért fontosnak tartom, hogy nem dől össze a világ ha valaki nem lehet matematikus), hogy egy ennyire elvont gondolkodást nem biztos, hogy felnőttként egy év alatt tudsz pótolni. És rengeteg pálya van már, alapvetően humán pályák is, ahol nagyon fontos lenne. A biológiában pl. én sokkal inkább látom ezt a lehetőséget, ott egy év alatt nagyon jól fel lehet készülni egy egyetemre, vagy egy nyelvet is el lehet sajátítani középfokon.

    És a másik, amit írtam is, hogy a matekkel kapcsolatos kreativitás is kreativitás, azt is lehetne fejleszteni, nem csak a zeneit, pl.

  • 2007.11.28 11:06:43wega

    greee

    Szeretném megerősíteni azt, ami neked 'átjött' a védőnővel való találkozásból. Én is úgy látom a lányom osztályából (idén végeztek) sok gyerek (bocs, fiatal ember) jól eligazodik a lehetőségei, képességei és vágyai között, és valóban önállóan, és hatékonyan tudják a saját életüket vinni. Ezt megtanulni az iskolában elég sok lehetőséget kaptak.



    Pl. A lányom maga intézte, hogy 2 hónapra kimehessen, nyelvet tanulni egy német waldorf iskolába. Mi csak annyit tettünk, hogy barátunkon keresztül kerestünk egy családot, akik arra az időre befogadták, de az iskolával és a családdal történt egyeztetést már ő intézte a nyelvtanárával, megvette a jegyét a neten, én meg feltettem a buszra. Hazajött, és rájött hogy ez még nem elég, beiratkozott 1 évre a Goethe int.-be és letette a középfokot. Nem kellett nyüstölni. És az osztálytársai hasonló talpraesettséggel boldogulnak.



    Úgy tudom, többen is tanulnak az osztályukból reál szakokon, a felvételhez (emelt sz.érettségivel) szükséges tudást sikerült megszerezniük. Pontos adatokat nem tudok, de ha vkit nagyon érdekel, utánanézhetek.

  • 2007.11.28 11:07:47greee

    Szerintem fejleszti is a waldorf, és úgy gondoltam az egy évet, hogy kiegészítésnek, merthogy tanulnak matekot, és szerintem jól. Hiszen ugyanazt az érettségit teszik le. Úgy gondolom a matematikai gondolkodásuk meglesz a végére, sőt... legfeljebb még akad gyakorolni, és biflázni való. :) De erre már tényleg nincs rálátásom, jó lenne ha hozzászólna egy gimiskorú waldorf-gyerek szülő!

  • 2007.11.28 11:27:02levendul

    greee, nekem ebből az eredményből pont az jött le, hogy nagyon rossz döntés született, hiszen nem kötelező emelt szinten érettségizni matekból



    az alapján, amit a szülői pedagógusi együttműködésről, párbeszédről elmondtatok, nekem ez furcsa (persze nem felejtem el, hogy ez Gödöllő, és nem gondolom, hogy másutt is feltétlenül így van)



    szóval alapvetően nem az zavar, hogy preferenciái, erősségei, gyengéi van egy iskolának, gondolom soknak van

    a szülők, gyerekek tájékozódhatnak, ha meg később fordulnak a dolgok, esetleg rásegítenek máshogy, ahogy greee írta

  • 2007.11.28 11:31:09wega

    zolnaid, manci



    Humán-reál ügyhöz. Mint előbb is írtam egypáran sikerrel mentek un. reál pályára (egyről biztosan tudom), és ha minden igaz a felkészülésükhöz extra időt használtak az iskolai tanáruktól is, és külső forrásból is. Arra szeretnék ezzel utalni, hogy ez az (fajta) iskola nem csak kimondottan humán beállítottságú, hanem nyitott. Arra, hogy a gyerekekben megjelenő érdeklődés, tehetség kibontakozzon, és az lehet ilyen is olyan is.

  • 2007.11.28 11:48:38wega

    A matekhoz, kapcsolódva

    zolnaid 2007.11.28 10:45:49 -hoz.



    A matematika nagyon korán megjelenik, hamarabb és másképp, mint a nem w.-ban. Pont azért, amit a jelzett hozzászólásban megjegyeztél. A matekban ui. nem lehet lelazsálni az értést. Nem nagyon lehet mellébeszélni. A matek segít a tiszta és logikus gondolkozás képességének megszerzéséshez, ápolásához. Ez elég idealisztikus megközelítés, nem minden tanár dolgozik azonos intenzitással ezen a területen, de alapvetően ehhez tartják magukat.



    Pl. 'számelmélet' A gyerekek szeretnek csillió-billió-trillió nagy számokkal dobálózni. De ahhoz, hogy érezzék is a számok nagyságát, amit elmondás útján vagy megért-vagy nem, a mi tanárunk azt találta ki, hogy na akkor számoljunk. Félretolták a padokat és kiborított egy kis zsák kukoricát középre, nekiálltak és csoportokban, szemenkét végigszámolták az egészet. Egy hétig számolták, volt rá idő, mert itt nem csak a pontos eredmény a fontos, hanem tapasztalták hogy milyen sok az 20 akárhány ezer. Tapaszatalták, ez a fontos.

  • 2007.11.28 11:52:12wega

    kicsit kapkodok, bocs :

    jav.:

    ... a fontos, hanem tapasztalás, hogy milyen ...

  • 2007.11.28 11:53:57wega

    most már azért is leírom jól:

    mégjav.:

    ... a fontos, hanem a tapasztalás, hogy milyen ...

  • 2007.11.28 11:53:58manci

    Köszönöm a válaszokat! :)



    Igazából azért nehéz kérdés ez, mert számomra úgy tűnik, hogy aki emelett az iskola mellett teszi le a voksát, az nagyon hosszú időre választ, pont az átjárhatóság nehézségei miatt.



    Az egyértelmű számomra, hogy a waldorfokban boldog, kiegyensúlyozott gyerekek nevelődnek, (persze csak ha otthon is minden rendben van), nincs felesleges frusztráció, és nemcsak a diák jegyei számítanak, hanem a személyisége is, jó a közösség, stb., és ezek talán a legfontosabbak.



    De az is nagyon fontos, hogy a kimondottan okos, értelmes gyerekek minden lehetőséget megkapjanak ahhoz, hogy később akár a legjobb egyetemekre bekerülhesenek.



    És egy picit úgy érzem, hogy választani kell, mert a kettő egyszerre nem biztos, hogy megy.



    És nagyon hamar kell választani, amikor még nem is tudom, tényleg annyira eszes-e a gyerekem, mint hiszem, nem tudom, melyik lesz a kedvenc tantárgya, fazekasként lenne-e boldogabb vagy atomfizikusként....

  • 2007.11.28 11:56:46manci

    Ja! Én pont gödöllői vagyok :)

    És bár csak 20 hónapos a lányom, nagyon érdekel ez a téma :)

  • 2007.11.28 12:04:15greee

    levendul,

    nem védeni szeretném azt a két gyermeket, sem a waldorf matematika oktatását, csak belegondoltam, hogy mi is történhetett:

    Az emelt szintű matekérettségin nem a leggyakoribb típusú feladatokat szokták feladni, hanem inkább hogyismondjam olyan peremvidékűeket, namost ha nincs oda-vissza agyongyakorolva a sokezer típusú példa, de a gyereknek van egy magabiztossága, mert mondjuk nagyon jó a matematikai gondolkodása, és szeretne ebbe az irányba továbbtanulni, akkor bizony előfordulhat hogy pont olyan feladatot kap, amit bizony még nem gyakorolt, és nincs ideje az alapoktól végiggondolva megoldani. Na bumm, szerzett egy tapasztalatot, hogy az emelt szintűre bizony többett kell készülni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én 5-ös matekos voltam gimiben, de egyszer-kétszer írtam 2-es dogát. Mert olyan feladatok voltak benne, amin átsiklottam. Hát nekem is tapasztalat volt, hogy míg magyarból töriből kidumálhatom magam, matekból sajnos vagy tudom azt ott gyorsan vagy nem.

    Milyen jó is lenne, ha az érettségi a matematikai gondolkodást tudná felmérni!

  • 2007.11.28 12:13:59greee

    manci,

    ezen én is elgondolkodtam a döntésünk előtt, főleg mert apukámnak ez a kedvenc témája, hogy hová fogják felvenni.

    Arra jutottam, hogy ismerőseim körében találtam olyat, aki jó suliból bejutott jó egyetemre, aztán vagy elvégezte, vagy nem, de rájött, hogy inkább mást csinálna szívesen, és most sem a szakmájában dolgozik. Meg olyan is akadt közeli családomban, hogy a képességei szerint csak szakközépbe továbbtanult, és ott is csak közepes eredménnyel végzett fiatalember 2 év kallódás és útkeresés után rádöbbent hogy filozófiát szeretne tanulni, rástartolt, felkészült a felvételire, felvették, és nem is akármilyen eredményekkel elvégezte. Mert ez érdekelte, és ezért bármit képes volt megtenni.

    Összegezve, aki atomfizikusnak született, az az is lesz, ha éri ilyen impulzus, és megtanulja hogyan tehet ezért.

  • 2007.11.28 13:09:28ikrekmama

    idekopizom:



    Forrás: PTMIK hírlevél 2003/02



    Tavaly leérettségiztek azok a gyerekek, akik 1989-ben, Solymáron, az első Waldorf-is-kolában kezdték a tanulmányaikat. Hogyan állták meg a helyüket az érettségin és az egyetemeken az - azóta Pesthidegkútra köl-tözött - intézmény diákjai? Sokan kételked-nek abban, hogy az alternatív pedagógiák az életben való beválásra kellőképp felké-szítik a diákokat. Az iskola irányítását végző Igazgatási Konferencia tagjai, Beöthy Hanna és Kovács Gábor alaposan megcá-folták az alternatívák szkeptikusainak e kételyét. Bár ezúttal nem a módszerekre voltam elsősorban kíváncsi, érintőlegesen megtudhattam néhány műhelytitkot is a Waldorf-pedagógiából.



    Beöthy Hanna: Tavalyelőtt már végzett egy - még nem "tiszta" - Waldorf-évfolyam. (A gyerekek fele ötödik osztálytól járt hoz-zánk, a másik fele a legkülönbözőbb idő-pontokban csatlakozott az évfolyamhoz.) Nagyon kíváncsiak voltunk mi magunk is, hogy mi lesz velük az érettségin és a to-vábbtanuláskor. Szerencsére megnyugod-hattunk, hiszen nagyon jól vizsgáztak. A jelentkezettek többségét felvették főisko-lákra, egyetemekre és úgy tűnik, jól meg-állják a helyüket. A gyengébb képességű tanulók az érettségi után szakmát tanulnak, sőt van, aki közülük is megpróbál helytállni valamilyen főiskolán. Hozzátenném gyor-san, hogy mi nem szűrjük meg a gyerekeket, ezért a mi eredményeink - ilyen értelemben - nem vethetők össze azokkal az iskolákkal, amelyek már első osztályba - aztán a gimná-ziumba lépéskor újra - válogatott gyerekeket vesznek fel. Sokszor már korán látjuk, hogy osztályonként egy-két tanulónak nagyon ne-héz lesz eljutni az érettségiig is. (Ezek a gyerekek más iskolákból bizonyosan kihul-lanának.) Nagy siker, hogy ennek ellenére mindenki leérettségizett, pedig határozottan amellett döntöttünk, hogy nagyon kemény, szigorú vizsgán kell a diákoknak megfelel-niük. Néhány tárgyból központi teszt és ér-tékelés van, de ahol mi alakítjuk ki a köve-telményszintet, igyekszünk magasra emelni a lécet.



    Hogy teljesítettek tavaly azok a gyerekek, akik végigjárták a tizenhárom évet?



    Beöthy Hanna: A tavalyi érettségi elnök-nek nem volt semmi tudomása a Waldorf-pedagógiáról. Látszólag nem is érdekelte túlságosan, csak egy dolog: az érettségi dol-gozat. Amint elolvasta ezeket, egészen megváltozott, a szóbeli feladatok után pedig el volt ragadtatva a gyerekek önállóságától, problémalátásától, kommunikációs képessé-gétől. Nagyon jó minősítést kaptunk. Ha, úgy tetszik, a gyerekek alaposan meggyőzték a Waldorf-szkeptikus elnököt arról, hogy e módszerrel kitűnően fel lehet ké-szülni a kimeneti vizsgákra. Ezek a diákok épp most végezték - többen kitűnően - az első félévet orvosi, jogi egyetemen, bölcsész szakon, a Zeneakadémián, illetve főiskolákon. Úgy tűnik, hogy akik nálunk jók vol-tak, egészen prímán teljesítenek a további-akban is. Nagyon könnyedén, ügyesen ve-szik az akadályokat. Van persze egy-két gyerek ezen az évfolyamon is, akiknek nem sikerült bekerülni a felsőoktatásba, ők szakmát tanulnak.

  • 2007.11.28 13:31:58zolnaid

    Greee, egyre inkább a matematikai gondolkodást méri fel az érettségi, nem a begyakorolt feladatokat. Na ezért érzem ezt a "furcsaságot" a matekkal kapcsolatban. Meg azért is, mert ott nincs "kidumálás".

    De azt készséggel elhiszem, hogy mondjuk kifogtunk a statisztikában egy olyan évfolyamot, akiknek ez nem ment, pl., van ilyen.

  • 2007.11.28 13:32:34manci

    A cikk kapcsán jutott eszembe: a felvételi pontok hogyan állnak össze, ha nincs osztályzás? Vagy gimiben már van? Vagy csak az érettségi eredmények számítanak?



    Az, hogy a diákok nagy része bejut valamilyen felsőoktatási intézménybe, lássuk be, nem egy nagy eredmény manapság, amikor 400 millió iskola, kar, szak van. Az már többet elárulna, hány gyerek jutott be az első helyen megjelölt intézménybe. Ez persze más iskolákra is éppúgy igaz. Meg az is igaz, hogy attól még, hogy bejut, nem biztos, hogy boldog, sikeres ember lesz, de azért mégiscsak érdekelne.

  • 2007.11.28 13:43:24levendul

    nem akarom nagyon erőltetni ezt a dolgot, mert nem hiszem, hogy ez alapján az egy példa alapján messzemenő következtetést kellene levonni az összes w suliról, de



    sztem greee ebben az utóbbiban nincs igazad



    én úgy gondolom, hogy abban, hogy milyen tárgyat, milyen szinten választ érettségire a gyerek, a tanárnak és a szülőnek is van felelőssége,

    különösen a w esetében, amiből egyébként is nehéz mezei iskolába (vizsgarendszerbe) integrálódni (ez nyilván akkor a legfontosabb, ha meg akarunk felelni a felvételin, ilyenkor megy a gyerek emelt szintű érettségire)



    ráadásul azért zavar ez engem olyan nagyon, mert a w-nak ez (mármint a suli, szülő, gyerek együttműködés) pont egy erőssége kellene legyen, legalábbis azok alapján, amit írtatok

  • 2007.11.28 13:45:45wega

    manci 2007.11.28 13:32:34

    Nálunk, az utolsó gimis években a teljesített %-oknak megfelelő osztályzatok voltak, ezek alapján álltak össze a felvételi pontok, ez alól itt sem lehet 'kibújni'.



  • 2007.11.28 13:52:12manci

    Köszi, wega! :)

  • 2007.11.28 14:03:20wega

    levendul 2007.11.28 13:43:24

    Teljesen egyetértek amit a felelősségről mondtál, de kérlek ne essünk át a ló túlsó oldalára. A waldorf oktatást, mint egy ideális (nem a többi oktatási rendszerhez, hanem saját magához viszonyítva!) rendszert élő emberek töltik be, amitől el fog térni ettől az ideától. Itt is lehet tévedni, nem sikerülni valaminek, mint máshol, ez nem waldorf specifikus dolog.

  • 2007.11.28 14:08:33zolnaid

    Ja, Okoska, te ismersz engem valahonnét? Amúgy igen, elfogult vagyok a matekkal, de szerintem a matekot lehet úgy tanítani, hogy a kevésbé tehetségesek is kreatívabbnak érezzék magukat, és legyenek is azok, hiszen igazán annyi ága van... nem kell más, csak egy jó tanár hozzá... Az ember azt gondolná, (már így kívülről), hogy ez az a terület, ahol a w. igazán ki tudna bontakozni (már a művészeteken kívül)

  • 2007.11.28 14:16:35wega

    matematika



    Megosztok veletek egy jó kis feladatot (matematika, számtan), otthon mindenki kipróbálhatja. A (lehet hogy elsős, már nem emlékszem pontosan, vagy másodikos) gyerekeknek nagyon ment, ezt láttam saját szememmel, a szüleiknek már kevésbé.

    Ők együtt csinálták, az egész osztály hangosan számolt egytől emlkedően. A 2-vel osztható számoknál taps, a 3-mal oszthatóaknál dobbantás, ha mindkettővel akkor mindkettő. Nem könnyű, nekik mégis könnyedén ment.

    Aki veszi a fáradságot és gyakorolja, rájöhet, hogy gondolkodással és számolással nem tud elég gyors lenni, hogy a ritmusból, ami elég feszes, ne essen ki. Ezt érzésből lehet hibátlanul csinálni, érezve a páros és páratlan közti különbséget. Itt készséget fejleszetnek, nem az agyukkal számolnak.

    A miértek-re nem térnék ki, azt kutassa fel az, akit érdekel.

  • 2007.11.28 15:28:40greee

    levendul,

    igazad van, ha innen nézzük nem volt igazam, a választásban valóban felelőssége van szülőnek, tanárnak egyaránt, és értem az elvárásodat is, hogy ez w esetén hangsúlyozottan így kéne, hogy legyen.

    De én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy mennyire nem lehet két gyerek nem jól sikerült emelt szintű érettségijéből következtetéseket levonni. Egyébként, habár a gödöllői waldorfot csak internetről ismerem, merem feltételezni, hogy nekik is jó kis tapasztalat volt, és most jobban odafigyelnek erre, tanárok is, diákok is, szülők is. Lehet idén már tök szuper matek eredményeik vannak! :)

  • 2007.11.28 15:55:55ikrekmama

    Rohanasban vagyok, rovid leszek.

    Az en ferjem, kutato matematikus, mikor eloalltam a Waldorffal, az elso felvetese a matematika oltatassal volt kapcsolatos. Nem akarok belemenni a reszletekbe, de tole szkeptikusabb embert nem lattam ezen a teren. de mint alapos ember, elkezdett tajekozodni, olvasott, utanajart, waldorfos matektanarral bezselt. En kozben cidrizve vartam az "iteletet", mert ez nala annyira kardinalis kerdes volt, hogy ha nem kapott volna megnyugtato valaszokat, nem vittuk volna W-ba a gyereket. De vegul poztitiv lett a vegkifejlet, elmondta, hogy miert nincsenek ketsegei, most nem tudom kifejteni, mert egyreszt idom sincs, masreszt meg nem is ertek a matekhoz (3-asra erettsegiztem, buszken :)), a lenyeg asszem annyi volt, hog ymindent megtanulnak, muveleteket, absztrahalni stb, mas a tempo (van amikor lasabb, van amikor gyorsabb), ertelemszeruen a modszer is.



    Es meg egyet, meg mielott elfelejtem, ez az iras-olvasassal kapcsolatos, ez a mondas is a ferjemtol szarmazik: az embernek az az erzese, hogy nem jutnak el az A betutol a B-ig, aztan egyszercsak elkezd folyekonyan olvasni es irni a gyerek es falja a konyveket.

  • 2007.11.28 15:58:00ikrekmama

    oltatas=oktatas

  • 2007.11.29 21:42:35Para

    Áááá igen! Valóban van egy olyan korszak a gyerek életében, amikor egyszerűen nem tud nem olvasni. Ha valahol betűt lát, azt neki muszáj elolvasnia. És ez tényleg minden gyereknél eljön valamikor 5-7 éves kora között.

  • 2008.02.09 21:17:23boglár

    Ma olvastam a 3. évezred című féltudományos, vagy inkább negyed-tudományos havilapban egy (számomra) hajmeresztő dolgot. A cikk címe: Van lehetőség a reinkarnációra? A cikk először taglalja a lélekvándorlás fogalmát, olyan alcíme is van: "Tudományos törvényszerűségek", majd egy bekezdésben a következő olvasható: "X.Y. pedagógus a 3. évezrednek elmondta: A mai napig ebben a hitben nevelik a Waldorf-iskolák tanárait" (mármint a reinkarnáció hitében), "akiknek a gyermeknevelés során az örökölt karmáról szóló elképzelést kiinduópontjuknak kell tekinteni."



    Ez igaz?! Ezt tanítják a waldorfban a gyerekeknek?

    Akkor részemről teljes döbbenet!

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta