SZÜLŐSÉG

Mikor akar egy pasi gyereket?

2007. november 15., csütörtök 15:00

Nekünk, nőknek genetikailag kódolva van, hogy gyereket kell szülnünk. Van, akinek később jön el az inger, hogy most azonnal gyereket akar, van akinek már ifjúságának hajnalán. És ilyenkor, bőszen kukucskálunk minden babakocsiba, elérzékenyülünk az összes babaruha, pelenka, cumisüveg láttán, idétlenül integetünk vadidegen kölyköknek, egyszóval az agyunkat egy dolog tölti csak ki: GYEREK, GYEREK, GYEREK.

De vajon hogy állnak a pasasok ezen a fronton? Eljutnak egyáltalán oda, hogy maguktól akarjanak gyereket, ne csak a nő miatt? Vagy menekülnek azonnal, amikor kiszagolják, hogy a nő babázni akar?

Mi ugye babázunk piciként, meg főzőcskézünk, papás-mamást játszunk már a bölcsiben is. A másik oldal viszont épít, autózik, szerel. Nyilván mindenki a saját sztereotípiája felé halad, de később hogyan is működik ez a gyerekvállalósdi? 

Vannak anyalelkű apák, akiknek teljesen természetes, hogy amint lehet, nekiállnak a babagyártásnak. Vannak viszont olyanok, akik valahol szeretnének gyereket, de csak egyszer, valamikor a távoli jövőben. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem tudják elképzelni, hogy gyerekük lesz, de azt sem, hogy nem lesz. Nos, őket egy nő hamar átlendíti a hezitáláson, így nekik is lesz gyerekük viszonylag hamar.  

És mi van azokkal a férfiakkal, akik határozottan megrettenek attól a gondolattól, hogy babázni fognak? Mellékesen attól is, hogy egy nő mellett le kell az életüket élni, de egészen biztosan őket is elkapja majd a nagybetűs szerelem és nem fogják megúszni ezt az össznépi játékot. Fenekestől felforgatjuk a férfiak életét. Mert gyereket akarunk. Azonnal.

Vagy egy kicsivel később, de mindenképpen. És ezért meg is teszünk mindent. De mit csináljunk, ha a férfi nem akar? Győzködjük őt? Kivárunk, hogy egyszer majd magától akar, s megérik a kérdésre? És ha nekünk addigra már késő lesz? Sőt, ha várunk, várunk és végül egyáltalán nem akar gyereket? Mennyire fontos hogy gyerekünk legyen?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.11.16 18:18:19Dr. Han Fastolfe

    Manci: pontosan erre gondoltam, nálam is így volt. szerintem minél több férfit kérdezel meg, annál több ehhez haosnló választ fogsz kapni:)

  • 2007.11.16 23:11:21babó

    Dr. H. F. elgondolkodtató amit írsz...



    egy haveromet kérdezve (bőven 30 felett a feleségével együtt), hogy mikor lesz gyerek náluk (nagy volt a szám friss pocakosan) a következő választ kaptam:



    hát... őszintén szólva nem nézem ki belőle, hogy végig tudja csinálni.



    hát, dobtam egy hátast... ezer éve együtt vagytok, könyörgöm elvetted feleségül, és ennyire tartod???



    lehet amúgy, hogy igaza volt. de erre feltenni az életét? hogy akkor nem is lesz gyerek és kész...?

  • 2007.11.16 23:33:55cozumel

    Babo!



    Ez nagyon durva. Azt hiszem, ha ilyen ertekelest kapnek az eletem tarsatol, foleg nyilvanosan, csendben csomagolni kezdenem a borondjeimet. Vagy az ovet.

  • 2007.11.17 00:18:02atleta.hu

    A ferfiak nem gyereket akarnak, hanem dugni. Ilyen egyszeru. Bonyolultabban ugy is lehet mondani, hogy mindket nem akar ugan utodot nemzeni, a ferfiaknak meroben mas a(z evoluciosan sikeres) strategiajuk, mint a noknek. Az utodnemzes 'kovetkezmenye' ohatatlanul a novel marad, vele van jobban rautalva (a szuletes elott ugye es a szuletes utan kozvetlenul). Ellenben ferfi nelkul remekul mukodik a dolog. (A pszichologiat nem erdemes iderangatni, mert annak a fajfentartsashoz nem sok koze van.)



    Ezert aztan a noknel osztonos az, hogy akarjanak gyereket (igy mutatkozik meg a fajfentartasi oszton) a ferfiaknal viszont nem. Ott leginkabb szocializacio, tanult viselkedes. Hat ilyen egyszeru ez. De nem art eszben tartani, ha erteni akarjuk egymast.

  • 2007.11.17 08:15:56Mamszi

    atleta.hu:azt gondolom, ez nem egy általános vélemény, amit Te képviselsz, meghallgattuk, tudomásúl vettük, de reméljük, hogy a kisebbséget képviseled.

  • 2007.11.17 08:16:55Mamszi

    Guruljka: igazad van, de ez azért csak azokra a felelősséggel gondolkodó, intelligensebb férfiakra vonatkozik, akikből sajnos nincs túl sok.

  • 2007.11.17 11:28:23wish73

    hát, mikor felkerült a poszt, nekem is hasonló gondolataim támadtak, én is valami hasonlót próbáltam volna megfogalmazni, mint atleta.hu, de mivel nem sikerült, így nem erőltettem. sztem nagyon frappáns, még, ha fáj is.

    én nem úgy érzem, h ez az ő személyes hozzáállása a dolgokhoz, így aztán maradjon is kisebbségben, hanem úgy, h, ha körbenéz az ember, akkor épp ezt látja. van ugyan olyan ffi, aki gyereket szeretne, de mindig konkrétan az adott nőtől, a nők egy (nem is kis) része viszont gyereket szeretne, és ehhez keres ffit. nagy különbség. és ugye, a válásos posztból is kiderült-nem mintha újdonság lenne, h bár alkalmanként jobb lenne, ha a férfinál lenne elhelyezve a gyerek, a bíróság mégsem így dönt, az esetek többségében az apák nem is igénylik, hiszen ők tévedtek újabb vadászmezőkre (bár néha az új vadászmező nem újabb nőt jelent, ha munkamániás, alkoholista, szerencsejátékos, bulizós lesz, az is csak egy másik terület, ami bizonyos határon túl nem egyeztethető össze a családi fílinggel). tudom, nem mindig, de a többség mégis ez.

    szóval a fajfenntartó ösztön és a családi tűzhely melegét őrizni két külön dolog. ha tetszik, ha nem, vannak genetikailag kódolt dolgok, és vannak a tanult, szocializáció útján elsajátított viselkedési formák. ez utóbbi a ffiak jelentős részének kevéssé sikerül úgy, hogy az a nők megelégedésére szolgáljon.

  • 2007.11.17 12:03:29napos oldal

    manci, ez nem semmi :)

    az én férjem is ilyesmiket mond ilyesmi kérdésekre, és igen, leginkább a kérdést sem érti már...

  • 2007.11.17 15:48:36"izé"

    atleta.hu elemzése alapján a fajfentartás - ami ugye az utódokat eleve feltételezi - a férfinél nem úgy jelentkezik, hogy utódot akar. Gratulálok, kitűnő, logikus okfejtés! Azoknak is az éleslátásért, akik lelkendeznek érte.



    Értem én, hogy mi motoszkál, és ezzel nincs is baj, csak azt le is kéne akkor írni pontosan, logikusan. Akkor megteszem. Mint férfi és mint logikus gondolkodásra képes lény.



    A fajfentartás ösztöne természetesen mindkét nem esetében jelentketik, ez alapvető biológiai tétel, ilyen hülyeséget, hogy a férfiben a gyemek utáni vágy, csak "szocializáció, tanult viselkedés", talán nem kéne... Ja, a ponty meg a meg a keresztespók hímjénél is szocializált meg tanult, meg minden előlénynél, amely nem osztódással szaporodik, hanem nőstény és hím közreműködésével, mi? Hogy aztán a növények női és hím ivarszerveiről ne is beszéljünk. A pókfiú hol szocializálódikágokra ilyen, ösztönei által ezek szerint nem sugallt fimomságokra? Délelőtt a pókoviban, esténként meg a PókTV2-n, miközben pici plüsspókot dédelget, bazmeg? :-))))))))))))))))))))))

    Ekkora hülyeséget, lányok...! :-)))))))))))))))



    A fajfentartás, ami tehát MINDKÉT nemben megvan, az utódnemzés vágyában jelentkezik. Ha a férfiben nem lenne meg ez a vágy, akkor hogy a faszba akarná fenntartani a fajt? Elmegy a Média Marktba és megveszi?!



    A különbség a két nem között természetesen nem ez, hanem az, hogy míg a nő, akiben a gondoskodás ösztöne erősebb, mint a férfiben, csak a saját és saját maga által gondozott gyermekre vágyik, ezzel megakadályozva azt, hogy a túl sok utód miatt az egyes utódok gondozása csorbát szenvedjen, így összességében a faj silányuljon, addig a gondoskodás ösztöne által annyira nem terhelt férfi biológiai kódja a minél több utód nemzése azzal, hogy a nő és a természet meg majd szelektál.



    Persze, ha azt akarjuk kihozni az egészből, hogy aférficsakdugniakar, akkor azt lehet, sőt még igaz is valahol, de ez a "a férfi nem akar gyermeket"-szöveg még öltönybe öltözött, Givenchy Gentlemantől illatozó feminista tüntetésen hurcibált kétméteres vibrátor hegyére tűzött zászlóra írva sem lenne sokáig védhető ...

  • 2007.11.17 16:28:08wish73

    az egyetértés (a hsz lényegi tartalmával) és a lelkendezés között épp annyi a különbség, mint izé és atléta hsz-a között. szóval lehet osztani az észt, kicsit kevesebbet, mint korábban, de azért káromkodni, ahogy kell, de a lényeg nem változott, max. alaposabban átgondoltad a mondanivalót. mivel ez nem szakdolgozat, mi meg nem opponensek vagyunk, nekem ennyi belefér.

  • 2007.11.17 17:24:57Moira

    hogy mikor akar a pasi gyereket? Most :-))

    Azt mondta jöhetne még egy kislány... Pedig még a kisasszony is későbre volt betervezve.

    A végén még egy csomó porontyunk lesz :-DD

  • 2007.11.17 17:40:23"izé"

    Hozzáteszem, Fastolfe dokival sem értek egyet, úgyhogy elfogadom e helyesbítését, amivel a "mi"-t "én"-re változtatta. Nekem például világéletemben teljesen egyértelmű volt, hogy szeretnék gyereket. Pont. Szó sem volt ilyen "hamegtaklálomazigazit"-feltétleről (megjegyzem ez a "igazi" kérdés szintén érdekes, van egy-két bazdmeggel telizűzdelt gondolatom erről is. Mindegy, nem ide tartozik). Egyértelmű volt hogy szeretnék - az más kérdés, hogy nem feltétlenül attól és nem feltétlenül akkor, de ez a nőknél is így van - amikor izzadt tenyérrel szerelmetesen szorongattam egy_egy) kisleány kezét egy könyvtár vagy színház eldugott zugában, és akkor is, amikor buli után egy(-egy) mellettem fekvő hölgyet megpillantva, az első gondolatom - már amennyire iszonyú állapotom a gondolkodást egyáltalán lehetővé tette - az volt: "uhhh.. tejóóóisten!" Esetleg továűbbfűzve: ...ez ki...?..."



    Nekem ugyanis nem attól függ, hogy szomjas vagyok-e, hogy van-e a közelemben víz. Érthető ez, ugye...



    Ennyit az általánosításokról.







    PS1: kicsitominak meg sziciliai apucinak üzenem, hogy szégyeljétek magatokat testvéreim, én itt egészségemet kockáztatva küzdök a női szakasz affekta-lavinája ellen úgy érzem több-kevesebb sikerrel, egyre magasabb a tűrésküszöb, már csak egy szűk réteg az, akinek a gépén ha megjelenik egy beírásom, megszólal a sziréna, villog a jelző, a tag meg ugrik és csúszik lefele a rúdon beírni a káromkodás-mantrát, erre idejöttök ilyen gyík nickekkel... :-))))))))))))))))))))))))))))) )



    PS2: Légy résen Moira! Ez a "most" gyanús. Szerintem most csak csinálni szeretné... :-))))))))))))))))))))))))



  • 2007.11.17 18:20:58Guruljka

    Ezt a férfi csak dugni akart ebben a formában én sem hiszem. De ha ez a része igaz lenne is, akkor is atleta. hu mellétrafált a női igényeknél.

    Ha lemegyünk az ösztönállathoz, akkor a nő nem CSAK gyereket akar, hanem egy pasast aki gondoskodik róla ÉS az utódjáról (bárki legyen is az apa!). Nem az apát feltétlenül. Szerintem a pasasok meg utódoKAT akarnak és EGY nőt aki gondoskodik őróluk (nem feltétlenül a meglévő összes gyerekük anyja. Erre vagyunk kódolva. Az is egy modernkori hülyeség, hogy megy ez férfi nélkül. Nem véletlenül alkotta meg az ember a pasasok által irányítot kis világában piszok hamar a házasság intézményét. Nem véletlenül kötelezi minden vallás szigorúbban a pasasokat a gondoskodásra a nőket pedig hűségre. És tulképp el is várják azt a házasságot na. Elég régi dolog a család. Nem hinném, hogy ellenkezne az ösztöneinkkel.

    Olvasgassatok csak vissza, jelentkezett itt valaki aki csak gyereket akar? Nem. Mindenki (aki akar-t) pasast+gyereket akar-t. Ösztönösen.

    Persze ezt a család dolgot egyre jobban nyírbálja a társadalmi fejlődés. Nem kötelező és igen manapság már megoldható, hogy egy nő vagy egy pasas egyedül is képes léegyen gondoskodni magáról és az utódjáról, de az elmúlt évezredekben, ha valaki meghalt a párja újraházasodott. Mert ezt sosem volt szokás egyedül csinálni. Egészen a XX. századig.



    Én tényleg bírom Csányit meg a vislekedés kutatást, meg a pszichológiát, de egyik sem adja meg a NAGY választ. Az nem úgy van, hogy az emberet csak az ösztönei vagy csak a lelki alkata irányítja vagy a szocializáció során egész mássá alakul. Szerintem ezek szépen egymásra épülve adnak ki egy formát. Kizárólag az egyikből nem lehet levonni a nagy választ. Nyílván nincs is mindenkire igaz válasz erre a kérdésre sem, csak egy statisztikailag valószínűbb.

  • 2007.11.17 18:31:14urbanlegend

    Guruljkára reflektálva, már nem tudom, hol olvastam, hogy a nő más típusú férfit keres a gyerekei apjának és más típusút annak, aki felneveli őket. VAgyis kell egy jó génállományú, vonzó egyed, és egy pénzes/nagyhatalmú/gyerekszerető, aki mellett könnyű felnevelni őket.

    Kéretik ezzel kapcsolatban nem utalgatni a nickemre, viszont érdekel, mit gondoltok erről.

  • 2007.11.17 18:40:18Moira

    "izé" : a most az kb 3-4 év múlva lesz, ugyanis itt a picur, aki most lesz 3 hós. De MOST jött rá, hogy kell kistesó is. Addig meg gyakorlunk, nehogy elfelejtsem, hogyan kell csinálni :-))))

    Csinálni egyébként is jóóóóóóóóóóóó! :-DDDD

  • 2007.11.17 19:00:23"izé"

    12 db ó-betű... Télleg kezdjétek... :-)))))))))))))))))))

  • 2007.11.17 19:18:03manci

    urbanlegend: szerintem meglepődnénk, ha megtudnánk, hány férfi neveli -tudtán kívűl- más utódját.

  • 2007.11.17 19:31:36Guruljka

    urbanlegend, talán ez az egyik oka annak is, hogy Németországban a gyerekek kb 10%-a "kakukkfióka". (itt, ki tudja:) Vagyis nem az az apja, akiről ő hiszi. És apa sem tudja, hogy a gyerek nem az övé.

    Meg ugye van az a jelenség is, hogy vonzónak tartjuk azokat a sztárokat, akiktől egyébként elfutnánk a világ végére is, ha a szomszéd házban lakna...



    Komolyra fordítva, ahogy leírtam,szerintem ösztön szinten pasast és utódot akarunk. Nem feltétlenül apát. Manapság szerintem abszolút mérlegeljük a "génállományt" és a pasas sikerességi potenciálját. Hogy jól el is tudjon tartani minket vagyis férfimódon gondoskodjon rólunk.

    A jó génálománnyal szoktunk csak kufircolni.

    A jó sikerességi potenciállal szoktunk csak járni, de eszünk ágában sincs vele házasodni.

    Ha jó a gén és sikeres is vagy várhatóan az lesz(!) akkor akarunk házasodni és gyereket szülni.



    Persze vannak variációk bőven, de azt hiszem erre törekszünk. Amikor azt mondjuk, hogy fontos egy pasasaban ez meg az, akkor vagy a génjeit vagy a sikerességi potenciálját ajnározzuk. Nyílván mindenkinek más a jó kombináció.

    Szerencsére...

  • 2007.11.17 19:32:55Guruljka

    manci, egyre gondoltunk..,

  • 2007.11.17 19:59:49Mamszi

    velvet.hu/trend/oregffi1117/

    Na puff neki, ez a cikk is idevág, szóval azért ne várjunk már olyan sokáig se, hogy akarja-e a párunk és tőlünk és HOGYAN legyen a kérdés, és meg is értsük, hogy a MIÉRT-re miért HOGYAN a válasz.

    Kedves férfiak, nehogy lecsússzatok aztán, az idő nem Nekted dolgozik ez ügyben (sem).

  • 2007.11.17 20:02:56Mamszi

    urbanlegend: a legjobb, ha a kétféle palitipus egy és ugyanaz, nem? :o)

    De ez ritkán jön össze, sajnos. Amúgy nem hiszem, hogy az az igazi kapcsolat, szerelmen alapuló, ahol egy nő a férfi pénztárcája alapján gondolja, hogy Őt választaná gyermeke apjává...

    Nekem ilyen fel sem merült...akinek sok pénze van, általában ideje is kevesebb a családjára, mert a több pénzből mégtöbbet gyártani szokott napi 24 órában, ez hajtja. Vannak ritka kivételek, de ma nehéz szerezni, megtartani és növelni is a pénzt.

  • 2007.11.17 20:20:33"izé"

    Gurulj



    "jól el is tudjon tartani minket vagyis férfimódon gondoskodjon rólunk".



    Vigyázz, mert ezzel a harcos feministákat, a férficsakdugniakar-osokat magadra haragítod, de legalábbis halk megvetésüket szórják majd csinos kis fejedre.



    Mamszi



    "Kedves férfiak (...) az idő nem Nekted dolgozik ez ügyben (sem)". Sem. Ja. Jól esett leírni? Egészségedre. De mi az a sem? Vagy ott a válasz a beírásban, csak én vagyok aki a "akarja-e a párunk és tőlünk és HOGYAN legyen a kérdés, és meg is értsük, hogy a MIÉRT-re miért HOGYAN a válasz" ...ööö... egész belezavarodtam..., szóval csak én vagyok az, akinek ez zavaros, mint az olaszrizling a sarki kocsmában...?) :-))))))))





  • 2007.11.17 20:45:34Guruljka

    "izé" valahogy majd kibírom:)



    Egyébként tényleg kéne az a feminizmusról szóló poszt...



    Nos én vagyok az a nőtípus, aki nagyon-nagyon örül annak, hogy felnézhetek a pasasomra, mint férfira.

    De a feminista vonásaim igénylik, hogy ő is felnézzem rám, mint nőre.

    Ez persze kissé lila, hogy mit is jelent. De számomra az jó, hogy a férjem egy olyan pasas aki többet keres, többet tud a technikáról, szerelésről, autókról és bla bla.. szóval olyan igazi férfias, így én felnézhetek rá mint családfenntaróra. Mert ő az.

    Ő meg megeszi és megdícséri a főztömet. Értékeli, a tiszta kéglit és a tiszta ruhát.

    Egymást becsüljük azért, hogy olyanok a kölkeink amilyenek. Elvégre őket együtt csináltuk:))

    De attól még irgum-burgum, hogy t. férfi kolléga ugyanazért a melóért többet kap, mint én vagy a kolleginák.

    És nem kell, hogy minden nő így érezzen. Vannak akik jobban meghaladják az ösztöneiket, mint én:) Ők nyílván máshogy vannak összerakva, mint én.

    De ők is lehessenek (és már lassan magamnak is követelnem kell) már úgy boldogok ahogy nekik jólesik. Ne vessék már meg azt a nőt se, sőt becsüljék is, aki azt szereti, ha ő keres többet mint a párja és mondjuk a férje főz, mert ő nem tud.

    Na bumm.



    Az én idealista, feminista, liberális világomban egyáltalán senkit nem csesztetnének azért, hogy kivel, mit, hol, miért csinál, ha az nem ütközik törvénybe és nem bunkóság.

  • 2007.11.17 20:52:03Alvomacko

    Én nem kérdeztem meg az exférjemet. Mert eszembe jutott, hogy másképp is lehetne... 21 évesen ez olyan természetesnek látszott. Engem anyává tett a gyerekek megszületése, de ő nem lett apa... És én ezt évekig nem vettem észre... így nem is tudtam neki segíteni apává válni. Sosem lett apja a lányoknak. Ha újrakezdhetném a közös megbeszélés és a férj beleegyezése nélül nem szülnék...

  • 2007.11.17 20:53:09Alvomacko

    eszembe SEM jutott.

  • 2007.11.17 21:03:49urbanlegend

    Alvomacko ne haragudj meg a kérdésért, de milyen az, amikor a férj beleegyezése nélkül szül valaki?



    Guruljka, tényleg kéne egy poszt a feminizmusról. Mondjuk lehetne tisztázni a fogalmat, mert a feminizmus nem férfigyűlölet, ahogyan sokan használni szokták.

  • 2007.11.17 21:32:10"izé"

    Má elnézést, de a férj megkérdezte, hogy hova lőheti a tárat? Ha védekezés titokban elhagyását nem feltételezek, márpedig nem teszek ilyet, ezekhez a dolgokhoz manapság már két ember kell.

  • 2007.11.17 21:41:56Guruljka

    Látom Alvomacko már nincs itt.

    Így lábjegyzetelek kicsit helyette, legfeljebb majd megírja, hogy jól nem úgy van ahogy írom.



    Azt hiszem úgy értette, hogy az esküvő után fel sem merült benne, hogy nem akarnak mindketten gyereket, csak ő. Így valszeg csak köüzölt és nem megbeszélte, hogy nem védekezik tovább és meg is lett a bébi.



    Másrészt az is hozzá tartozik a sztorihoz, hogy az ő gyerekei már kamaszok. Nem feltétlenül volt tizenix éve ugyanez a kommunikációs alaphelyzet férj-feleség közt...

  • 2007.11.17 21:42:55Guruljka

    köüzölt=közölte

  • 2007.11.17 22:18:01"izé"

    Hát erről is van véleményem, de inkább hagyjuk, ne találjuk ki, hogy mi volt és különösen ne ítéljük meg a kitaláltak alapján. Ha akarja, majd elmondja. Én biztos nem tenném. Hogy majd itt mindent okostojás faszfej outsider* elugassa a Nagy Véleményét az életemről. Namégcsak az kéne...!



    *a hozzám hasonlóakra gondolok itt elsősorban. Én inkább le is szállok erről a tripről...

  • 2007.11.17 23:42:14Dr. Han Fastolfe

    atleta.hu: szerintem ez így nem igaz. az ősztön nem a "dugásra" hajt, hanem szaporodásra, fajfenntartásra. Ha arra gondolsz, hogy a férfi biológiailag poligám, akkor ennek az áll a hátterében, hogy az ősi ösztön arra "buzdítja" a hímet, hogy a lehető legtöbb nőstényt termékenyítse meg biztosítva ezzel a faj fennmaradását és természetesen az ő egyéni génkészletének dominanciáját. Szóval az ösztön nem az öncélú aktusra ösztökél hanem a szaporodásra bár abban igazad van, hogy az előbbi nélkül nem megy (ment) az utóbbi:)

    A fenti kis dolgot az árnyalja, hogy egyes fajoknál a génkészlet fennmaradását nem a mennyiségi hanem a minőségi elv irányítja, azaz monogám de a "családját" igyekszik mindenáron megvédeni.

    Speciel ez az embernél is így van.

    Már akinél, persze...

  • 2007.11.18 06:53:49Mamszi

    Szabadság, egyenlőség, testvériség! :o) Nekem ezek jutnak eszembe. :o)

    De félretéve a tréfát, én sem tartom magamat klasszikusan feministának, de azt szeretem, hogyha van valami féle egyenlőség egy kapcsolatban, nem alá-és fölé rendeltségi viszony.

    És tisztelet a másik iránt.

    Egyébként meg "a jól kiegészítjük egymást" megoldásban hiszek, mert ami a férj erőssége, ne legyen a feleségé és viszont.

    Nálam inkább valahogy alkatilag, öröklés, van egy kicsit nagyobb adag szabadság, függetlenség és szuverenitás utáni vágy, szókimondással és elég nagy önállósági törekvéssel karöltve, meg elég nehéz elviselni, hogy sokszor nem vagyok épp hagyománytisztelő, inkább irónikusan és gúnyosan humorizálom le a világot. Ezt kevesen értik, de aki igen, azt ezt szereti. :o)

    Ettől még nem érzem magamat feministának, de a klasszikus nő/anya szerep sok helyen nekem már nem menne, mert inkább kiugranék az ablakon. Viszont a házasság intézményét, a hűséget és nem a nyitott kapcsolatokat, tartom fontosnak, a nem kényszerű szingliséget nem igazán tudom elfogadni, aki ezt jó kedvéből csinálja, nem értem, miért jó neki. :o)

    Mert emellett, hogy elvágysz az utaidra, sok kis útra, kell mindig egy pont, egy ember, akihez fix helyre visszakanyarodhatsz. Annak az embernek meg ezt el kell fogadnia, hogy ez nálam nem a kapcsolatból való kikacsintás, vagy nagy feminizmus, önmegvalósítás meg ilyen közhelyszerű dolgok, hanem ilyen vagyok bekódolva, szegény apám után és valahol anyám után is.

    Jó, hogyha egy nő ráébred, mit tehet meg az életben, mihez érthet, miben lelheti örömét és mi az, amiben valami más oldalát is megláthatja és ezzel saját maga is fejlődik maga előtt, az önképe meg ilyenek. De ezt lehet úgy is tenni, hogy ezzel ne bánts meg senkit, csak okosan kell.

  • 2007.11.18 06:56:14Mamszi

    izé: nem kell hatalmas dolgokra gondolni, hanem a férfiakat is éppúgy, mint nőket érintő egészségromlásra, vagy a kopaszodásra gondoltam, többek között, a "sem"-mel.:o)

    De azért ebben a cikkben mégiscsak van valami, nem? Nehéz ezt bevallani magadnak? :o)

  • 2007.11.18 08:07:07mazsola84

    Most nincs időm végigolvasni a hsz-eket, de szerintem férfiak 90%-a ugyanúgy akar gyereket, mint mi. Csak másképp képzelik el, élik meg. Ha megkérdezel egy 25 éves pasit, hogy akar-e gyereket, lehet, hogy azt válaszolja, hogy nem, de ha azt kérdezed, hogy hogy képzeli el magát 10-15 év múlva tuti azzal kezdi, hogy a kölkökkel focizik majd a kertben. Szóval szerintem csak a folyamatot nem látják át annyira, de a vágy ugyanúgy megvan. Meg nekik abból a szempontból nehezebb, hogy mi 9 hónapig csak erre készülünk, ők kevesebbet érzékelnek belőle.

  • 2007.11.18 08:40:22Mamszi

    mazsola84: egy kulcskérdést ragadtál meg:o)

    A kilenc hónap az apa számára kívülállóság, nem érzi át a dolgokat, csak próbálja közelebb helyezni magát a várható eseményhez és gyerekének érkeztéhez, ebben segít az UH meg ha apás könyveket tudnak olvasni, vagy ilyen músorokat kezd el tévében nézni, esetleg forgat mondjuk Kismama magazint vagy hasonlóakat.

    Ezért nem kárhoztathatjuk őket, mert ha megvan az érdeklődés, akkor a későbbi apasági érzés is könnyen ki tud alakulni. Ha nincs meg, akkor is van még nagy remény erre, mert valakiben a szülés élménye, ha férfiként részt vesz, hozza meg ezt az érzést. Akkor van baj, ha sem ez, sem az első hetek, hónapok nem, inkább menekülőre venné a férfi a dolgot és elkezdi magát sajnálni, hogy már nem Ő van a középpontban és elkezd a gyerekére féltékeny lenni, mert előtte talán a nő jobban a középpontba helyezte az életében és most hírtelen Neki kell inkább a nőt kiszolgálni és lemondani olyan dolgokról, amit egyedül vagy a nővel együtt tudott csinálni még a terhesség vagy szülés előtt.

    De ez már egy másik topic, lehetne cím, ha valakinek van ilyen tapasztalata (nálunk szerencsére nem volt ilyen, sőt, a férjem akarta a babát igazán), "Apák a szülés után, milyen érzés, féltékenyek vagyunk a gyerekünkre vagy elfogadjuk az új szerepet?" Vagy valami hasonló. :o)

  • 2007.11.18 08:59:27mazsola84

    Az én páromnak 36 éves korában született egy egyéjszakás kalandból egy fia. Nagyon nem volt felkészülve rá, nem is akarta és a mai napig nem alakult ki a kötődés a gyereke iránt. Nekem is sikerült véletlenül teherbe esni tőle, de sajnos nem maradt meg a baba. Órákon keresztül összekucorodva zokogott mikor elvetéltem, szinte én vigasztaltam őt. Most 2 év múlva tatunk ott, hogy először tudtunk komolyan arról beszélni, hogy milyen is lenne hármasban. Neki sokkal több idő kellett a lelki regenerálódásra és azt az egyet megfogadtam, hogy nem fogom siettetni.

  • 2007.11.18 15:54:18wish73

    én tartom magam a korábbi véleményemhez. sok nő, pláne 30-on túl elsősorban gyereket akar, és ehhez keresi a "donort", a ffiak pedig -akikben mindig az élt, h naná, egyszer majd lesz gyerekem-, egyszer csak meglátják-megismerik-megszeretik azt a nőt, akivel ezt el is tudják képzelni. de nem él bennük olyan gondolat, h nem baj, ha nem sikerül a kapcsolat, mert a gyerek a lényeg. nem tudom, lehet-e érteni a különbséget.

    az, h a ffi-nő együtt neveli a gyereket, nem ösztön-inkább praktikum. mindkét fél számára van előnye, évszázadok alatt megszoktuk. de, ha ennél távolabbra nézünk, vagy az állatvilágot figyeljük meg, viszonylag kevés az együttnevelők száma. anya/nőstény nevel, apa/hím vadászik, de, a mikor már önállóak az utódok, ennek nem sok jelentősége marad. talán nem váletlen az anyajogú társadalom kialakulása sem. anya a biztos, az apák jönnek-mennek. sztem.

  • 2007.11.18 16:04:19bongi

    huhhh (2007.11.16 07:19:06), ha még benézel ide: csak biztatni tudlak, hasonló helyzetben szültem újra, nagyon jó 40 fölött babázni, az ember érettebbnek érzi magát az anyaságra, lazább, természetesebb, de a szeretetet, a kötődést, a gondoskodást ugyanolyan mélyen átéli, mint fiatalon. Vagy még mélyebben. Ráadásul egy "kései" bébi rengeteget ad a nagyobb kölköknek is, áttételesen a szülők velük való kapcsolatát is gazdagítja. Hajrá!

  • 2007.11.18 18:21:11ani2

    Mamszi 2007.11.16 07:44:01:

    Van olyan 25 eves ferfi ismerosom aki direkt szeret a novere babajaval foglalkozni, vele mutatkozni az utcan, mert tudja, hogy ugy lehet a legjobban baratnot fogni. Es be is jon neki. De a srac alapban imadja a gyerekeket es nem csak ezert foglalkozik a picivel.

  • 2007.11.18 19:33:42Mamszi

    ani2:el is hiszem!:o)

  • 2007.11.18 19:39:13Guruljka

    wish azért az állatvilágban én nem használnám a nevelés szót. Az inkább gondozás.

    Másrészt pont az a lényeg, hogy részben a hím dolga biztosítani a vadászattal a nőstény és a kicsinyek táplálékát. Szóval vice versa ugyanúgy szükségük van egymásra, mint az embereknek. A hímnek kell a nőstény, a szexuális ösztön, vagyis a fajfentartás kielégítésésre, a nősténynek meg kell a levadászott kaja és a védelem a többi fajtárstól és a többi állattól. Vagyis mindenkinek meg van a maga feladata, nem a nőstények járnak vadászni, gondozzák a kicsinyeket, építenek "fészket" és csinálnak mindent egyes egyedül. Az állatok többsége közösen teszi ezeket, egymást kiegészítve.

    Persze vannak kivételek, pl. van a fekete özvegy is ugye:D

    Amit a 30 feletti nőkről írtál az meg VADONATÚJ dolog! De nyílván létezik. Szerintem alapvetően annyi történik 30 körül, hogy bizonyos nőkben tudatosodik, hogy az apának és a társnak nem kell feltétlenül 1 személynek lennie. Ugyanis akik megszülik apa nélkül a gyereküket többnyire egyáltalán nem mondanak le a társról, sőt többségében igénylik is, a férfi gondoskodást és tovább keresik az ideális partnert. Nem olyan nagy változás ez szerintem...

    Vagy keresnek egy apának való donort, akivel együtt is maradnak és nem kifejezetten szerelmi a viszony.

    Ez meg majdnem természetes, hiszen azt is tudjuk, hogy a szerelmi házasság eléggé újkeletű szokás.

    Szóval ha már a múltba nézünk, akkor nem csak azt érdemes nézni mi volt évezredekkel ezelőtt, hanem azt is, mi volt 100 éve, vagy 50 vagy akár 20 éve. Tulképp jelentősen átalakul a társdalmi szerkezet és nagyon felbomlóban vannak a nemi szerepek is.

    Mert, már van sperma bank is pl. És ma már nem vadásznak a pasasok hanem melóznak, de azt már a nők is csinálják és így tovább...

  • 2007.11.18 20:56:50wish73

    Guruljka, ha nevelés nincs is, tanítás azért létezik az állatoknál. amúgy a családosdi csak ideiglenes náluk, amíg önellátó lesz a kölyök.

    illetve vannak a csordában élők, de azok aztán a nyitott házasságok. régen meg, bár egy életre szóltak a házasságok, senkit nem érdekelt, h akár csak egyetlen percig is boldog volt-e a nő. és látszólag a ffiaknak nem az volt az első reakciójuk, h elköltöztek, elváltak, mert ahhoz mit szóltak volna mások, de, hogy hány asszonyt vertek, aláztak, csaltak, arról nem szól a fáma.

    á, sehogy sem jó.

  • 2007.11.18 21:13:08Guruljka

    wish:) Pont ez az.

    Nem véletlen, hogy az oktatás és a nevelés fogalma csak nemrég vált szét.

    Én úgy gondolom, hogy amire mi törkeszünk család címszó alatt az egy szép és ma már talán nem is lehetetlen idea. De mindenképp kompromisszumot igényel mindenki részéről. Nekünk nőként le kell mondanunk arról, hogy a jobban kereső, erősebb pasasokhoz pártoljunk ha adódik. A pasasoknak meg le kell mondaniuk arról hogy minél szélesebb körben hintsék magjaikat. Ez az ösztön szint. Aztán kinek-kinek az egyéni sorsában mások a nehézségek amiket még pluszban meg kell oldania a közös siker érdekében.

    Számomra minden estre nem lenne kifogás egy 2 diplomás pasastól, hogy hajtott a vérem, ezért csináltam még gyereket a Gizinek meg a Rozinak is:D

    Mint ahogy egy nő számára se mentség, ha azért neveltet kaukkfiókát a párjával, mert a másik pasas szexibb volt:D

    És piszok gyorsan változik a világ. Ma már a házasságot sem várja el senki, pedig nagyanyám korában mekkora szégyen volt úgy maradni! És még anyám idejében is ciki volt. Persze semmilyen változás nem hoz csak jót...

  • 2007.11.19 08:03:43Mamszi

    Az tény, hogy a világ, közhelyesen szólva, felgyorsúlt. A szerepek változnak, bővülnek, eltolódnak időben és nem mindenkinél jelennek meg a várt szerepek, mert már annyi más alternatíva között lehet választani, hogy az életünket leéljük.

    A nőknél már nem az első helyen, hanem az első három hely egyikén szerepel a családalapítás (ezen belül a férjhezmenés, gyerekszülés), mert ott van a tanulási vágy, karrierépítés és talán sokan, felfedezőbb alkatúak, utazgatásokkal is eltöltik az életük nagyobb részét.

    A harmincas év valahogy a nőknél sokunknál úgy jelenik meg, hogy a média, a dokik súlykolják, hogy 35 felett már nem ajánlatos szülni a komplikációk és genetikai bonyodalmak miatt, és a nők is érzik, hogy elkezd fogyni az energiájuk.

    De azt is szerintem észre lehet venni, hogy az emberek nagy része, már nem elégszik meg az életkorával, mindenki fiatalabb akar lenni, és mikor ez már nem megy annyira, akkor kezd el gondolkodni pl. a gyerekvállaláson, mikor még régebben mindenki jobban elfogadta a korát és az volt a természetes, hogy a fiatalabb, huszas évek a legjobbak gyerekszülésre, és minden családalapítással kapcsolatos fő döntések meghozására, mivel a felnőttek is hamarabb haltak.

    Mára ez kitolódott és ezért sem a nőktől, sem a fériaktól nem lehet elvárni, hacsak ez nem belső indíttatás, hogy így döntsenek.

    Még anno a nőknek milyen életük volt? Se választójog, se nem tanulhattak felső iskolákban, max. alapfokon és csak egy alternatíva volt: férjez menni és gyereket szülni, ahogy ezt látták a szüleiknél és azok szüleinél és azok szüleinél és így tovább. De az, hogy a fiatalabb nemzedék mind ruhaviseletében, mind külső egyéb jegyekben, mind értékrendben, mind bármiben másolja a szüleit, úgy a hatvanas évek óta megszünt, más akarnak a fiatalok már és ehhez megtalálták a lehetőségeket, tanulás, utazások, karrier, ezzel lehet magyarázni, hogy nem akarnak huszonévesen beállni a sorba.

    A férfiaknak is ehhez kellett idomúlni, azt hiszem, Nekik kellett először elfogadni, hogy a nők változnak, változtatnak a helyzetükön, folyamatosan, már a második világháború alatt, mikor rájöttek a saját fontosságukra, a hátország miatt, és utána meg pláne.

    És aztán meg jött a feminizmus is, a hippi korszak, stb.

    Na szóval szerintem a változásokat mi nők indítottuk el és a férfiak próbálnak minket azóta is utólérni, de Ők még tudták volna ezt az ösztönös életet is tovább csinálni, szállni virágról virágra még.

    Amúgy meg mindig voltak renitensek, de régebben az emberek tényleg csak a közvetlen környezetüket ismerték egész életükben, ezt a példát látták.

    Amióta viszont "kinyílt a világ", láthatóak a más példák, felnagyítva és ettől is változik a követendő példa.

  • 2007.11.19 08:35:17Alvomacko

    Guruljka: köszi a magyarázatot, tényleg úgy volt. Férjhez mentem és tovább nem védekeztünk. De nem beszéltünk erről különösebben, hogy jó lesz-e ez így vagy sem. Mindketten úgy gondoltuk, hogy ez így természetes vagy netán törvényszerű és majd jön a gyerek, amikor jönnie kell.

    De ennek már 16 éve...



    Bocsi, ma sem leszek többet. Csak benéztem egy pillanatra, mert nagyon hiányoztok ám.

  • 2007.11.19 08:39:15Alvomacko

    Ja, és természetesen nem a férjem beleegyezése nélkül szültem. Tudott a terhességről és ha csak egy szóval is ellene lett volna, biztos másképp döntöttünk volna...

  • 2007.11.20 12:52:42tulip

    Szerintem a férfiak egy részének, köztük az én férjemnek a szeme előtt is rózsaszín köd lebeg, mikor a családalapítást próbálják elképzelni. főleg a gyerekeket! 3-4 gyerek, mind rá hasonlít, kosarazik, focizik az összes, tehes felesége mosolyogva babcipőt kötöget a kandalló előtt. kisbusszal mennek síelni...

    közben fogalmuk sincs arról, hogy akár egy gyerek is mennyi pénzt, lemondást, felősségteljes odafigyelést és időt igényel. nem tudják, nem akarják elképzelni, mivel jár egy terhesség, szülés.

    személy szerint nagyon éretlennek találom ezt a hozzáállást és kézzel lábbal küzdök az ilyen idalista elképzelések ellen.

    ne értsetek félre, nem csak a gondot látom egy babában, sőt én is majd meghalok, úgy szeretnék már egyet, de próbálom reálisan nézni a dolgokat.

    például próbálok abba belegondolni, hogy jó pár évig nem lesz romanitkus nyaralás kettesben. és nem fogok mindig mosolyogni, mikor pelenkát cserélek és nem lesz egyszerű még egy szimpla bevásárlás sem és egyáltalán kerülöm a rózsaszín felhőket.

    csak attól félek, hogy férjem a valóságra csak az első babánál fog ráébredni és jó nagyot fog puffanni, mikor a felhőből a földre ér.

  • 2007.11.20 13:01:46Mamszi

    tulip:igazad is van, de azért nem jó általánosságban így bekasztozni a férjeket.

    Van, aki azért látja a pénzügyi hátteret és pont ezért indokolja, hogy még nem keres annyit, hogy bírja a gyerek+a Te eltartásodat, mert gyesből és gyedből nagyjából a havi kajapénzt tudod majd fedezni, a többit a férjed fogja, nem beszélve a hírtelen támadt dolgokról, mert mindig kell valamit venni, akinek gyereke van, mert jönnek az újabb elvárások...

    Nálunk, bár a férjem szerencsére nem annyira realista, mint én vagyok, én már túlzottan is az vagyok, amúgy, meg prózai és nagyon is földön járó, azért azt látta, hogy persze, ha kisfiú, akkor az ilyen legyen, ha lány, akkor meg ilyen, de Ő is tudja, hogy nem így van, meg pl. én is mondtam Neki, hogy én nem igazán voltam olyan lányos, és Ő sem az az igazi fiú tipus, annál lágyabb természetű, és kiskorában is ez jellemző volt.

    Abba mindketten belegondoltunk, hogy nem lesznek kettesben romantikus privik, de előtte, hogy teherbeestem, ezt kiéltük, kellőképp, évek alatt, sok alkalommal, itt-ott, ilyen-olyan formában.

    Nem mondom, hogy nem hiányzik, de már kettesben nem lenne az igazi, mert nekem biztos hiányozna a lányom, Neki mégjobban, azt hiszem, és ezért várunk, idővel megint nekieredhetünk majd, mikor már jobban ráhagyjuk nagyszülőkre, és még akkor sem leszünk öregek. Hidd el, a nyaralások, éttermek, szórakozó helyek, utazási irodák és wellness-szállodák megvárnak! :o)

    A kispapák sokszor sokmindenben valóban kicsit vagy nagyon csalódnak, főleg, ha egy nyugodt természetű babát várnak és lesz egy izgő, mozgó, temperamentumos baba, mert hát az elöbbit könnyebb kezelni és hát a férfiak szeretik a dolgokat a könnyebb végéről megfogni, nagyáltalosságban.

    De aztán a napi teendőkkel bele lehet ebbe is rázódni. Csak megértés kell. Mi vettünk emellé direkt két kisapapáknak szóló könyvet is, ami humoros módon szól a kispapaságról.

    Ajánlom a férjednek! :o)

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta