Gyilkos kórok, amelyeket legyőztünk

Gondoltunk már arra, amikor éppen az antibiotikumot adtuk be rossz szájízzel a gyereknek, hogy néhány évtizede enélkül meghalt volna? Vagy amikor hevesen vitatkozunk különböző fórumokon arról, hogy mennyire fölösleges is a védőoltás, eszünkbe jut, hogy milyen járványoktól, szövődményektől kíméljük meg őket? Vajon hányszor gondolunk arra, hogy mi lett volna, hacsak 100 évvel ezelőtt születtünk volna? Hiába beszélhettünk már 1876-ban telefonon távoli rokonnal, és 1903-ban már 12 másodpercet repült az ember, 23-ban rácsodálkozhattunk a tévére, a Holdra pedig 69-ben léptünk, a betegségeket csak most kezdjük el legyőzni. Felsorolunk néhány betegséget, amelyekbe néhány évtizede még belehalt az ember lánya.


Gyermekágyi láz

A XIX. században a halandóság a szülészeti osztályokon 57 százalék volt, így anya, ha bement szülni, vagy meghalt, vagy nem, de inkább igen. Semmelweis felfedezése pedig egy egyszerű klóros vizes kézmosás volt gyakorlatilag, melynek alkalmazásával a minimálisra redukálták a gyermekágyi lázat. Amikor kollégája ugyanis egy fenti kórban elhalálozott nőt boncolt, s véletlenül megszúrta magát, nemsokára maga is meghalt. Így kézenfekvő volt a megoldás, a vérmérgezést maguk az orvosok vitték a nők testébe a vizsgálatok során. Ugye milyen ijesztő, hogy ennyin múlt 150 éve egy nő élete? A sors fintora, hogy szegény Semmelweis maga is szepszisben hunyt el.

Torokgyík, más néven diftéria

A baktériumok a torokban, garatban és orrnyálkahártyában telepednek meg. Ha a nyálkahártya leválik, azt jobb esetben felköhögi a beteg, de ha nem, hát megfullad. A kötelező védőoltásnak köszönhetően a fejlett országokban csaknem teljesen eltűnt, korábban azonban vezető halálozás volt a torokgyík, nagyanyáink jó pár gyereket eltemettek miatta.

Gyermekbénulás

Ronda betegség, 1838-ig még majdnem minden gyerek, aki elkapta belehalt, vagy örökre megbénult, esetleg elsorvadt izommal élt tovább. Ugyan a fenti évben azonosították a betegség kórképét, csak néhány év múlva derítették fel fertőző jellegét. Nagy köszönet jár Albert B. Sabinnak, aki után elnevezték a Sabin-cseppeket, mely először oltás formájában, később pedig cseppekben lett kötelező a gyerekeknek. Ennek köszönhetően 1998-ban három, azóta pedig egyetlen egy beteg sem volt Magyarországon.

Cukorbetegség

Jó, ez nem csak a gyerekeket érinti, de történetesen egy 14 éves haldokló gyereket mentettek meg inzulinnal először. 1920-ig ugyanis biztosan minden cukorbeteg meghalt, s addig azt sem tudták az orvosok, hogy a hasnyálmirigyben kell keresni a szükséges, vagyis a hiányzó anyagot. Itt egy injekció ugyan nem elégséges, egy életre szólóan szúrhatja magát a beteg, de ahhoz képest, hogy biztosan meghalt volna, sokkal jobb a helyzet. Ezért a felfedezésért 1922-ben Nobel-díj járt.

TBC

Ez ellen a súlyos betegség ellen, amit, milyen vicces, magyar betegségnek is hívtak, élete során a legelsőt, a BCG oltást adják az embernek. A történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta, a baktérium a tüdőt támadja meg. Néhányan sajnos elvesztik az immunitásukat az oltás után, azonban még mindig jobb a helyzet így is, hiszen a fertőzött betegek 50 százaléka biztosan meghalt régen. Ma már gyógyítható, ha lassan is, de még ma is kétmilliárd ember fertőzött. Talán ezen a fronton nem is állunk olyan jól.

Kanyaró

Hiába jut eszünkbe róla, hogy ez is csak egy pöttyös betegség, régen, különösen a szövődményekben belehaltak a betegek, a legijesztőbb az agygyulladás és az életre szóló agykárosodás. A kötelező védőoltásnak köszönhetően már gyakorlatilag nem fordul elő, az 50-es években azonban évente legalább 150 gyerek halt bele.

Feketehimlő

A legrettegettebb betegség volt, a legtöbb áldozatot szedte, számos történelmi személyiség is áldozatul esett. Aki véletlenségből nem halt bele, az megvakult, akárcsak Kölcsey. Jó hír, hogy a feketehimlő az egyetlen világszerte felszámolt fertőző betegség. A rossz hír azonban, hogy mostanában a biológiai fegyverkezés miatt újabb veszéllyel fenyeget. Még 1967-ben is 10 millióan estek áldozatul egy járványnak. 1978-ban a WHO bejelentette, hogy a Föld feketehimlő vírusmentes, azonban egy újabb járvány mindeddiginél több áldozatot követelne. Ugyanis ma már gyakorlatilag nincs olyan ember, aki immunitással bír ellene.

Végezetül hadd hajtsunk fejet a penicillin előtt, amelyet a hanyag Flemingnek köszönhetünk, miután 1928 nyarán egy baktériumoktól nyüzsgő pipettát felejtett az asztalán egy egész nyári szabadságra. A penészgombák pedig megtették jótékony hatásukat, s azóta vidáman maradunk életben az antibiotikumoknak hála akár egy bivalyerős baktériummal szemben is, amitől régen illett meghalni. Nem is beszélve számtalan olyan orvosi eljárásról, amelyek a technikának és nagy elméknek köszönhetően végzetes betegségektől szabadítanak meg, rögöket semmisítenek meg akár a fülünkön keresztül, lézerrel zúznak szét gonosz sejteket és sorolhatnánk. Ugye milyen jó, hogy most születtünk? Reméljük, nem marad lassan más félelmünk, csak a stressz, a globalizáció és a fránya genetika. De talán lassan azzal is megbirkózunk.

(Forrás: www.vital.hu; www.geographic.hu; www.drinfo.hu; www.mcd.hu; www.egeszsegkalauz.hu)
Oszd meg másokkal is!
Mustra