Orgazmus helyett ilyenkor a mellbimbód bizsereg be és lövi ki magából nagy nyomással az anyatejet. Ekkor megkönnyebbülsz és a felszabaduló hormonoknak köszönhetően valóban érezheted úgy, hogy egy kisebbfajta katarzist éltél át.
Sosem értettem azokat a nőket, akik eleve eldöntötték, hogy márpedig ők nem fognak szoptatni. Ismerek ilyet személyesen, nem egyet. Hideg vizes ruhával borogatta a melleit, hogy elmenjen a teje és ne kelljen szoptatnia. Ha tudná, miről maradt le...
Bori szerint olyan a tej megindulása, mint amikor az embernek tüsszentenie kell: birizgálja az orrod, borzasztóan kell tüsszentened, de tudatosan nem tudod befolyásolni. Aztán végre sikerül, elindul a tej és akkor jó. Dexterke hasonlót érez, mint mikor valami nagyon csiklandozza és végre megvakarja.
Az első kellemetlenségeket kell csak átvészelni, amikor a mellbimbó kisebesedik, esetleg begyullad. Ha túléljük ezt az időszakot és folytatjuk a szoptatást, mindenki jól fog járni. A baba egészséges anyatejet kap, a holtfáradt anyuka pedig egy kis extra örömhöz jut szoptatás alatt.
