Terhesnapló: A szülés megindul

Kedden este tizenegykor kezdődtek a fájások, bár olyan halványan, hogy nem voltam biztos benne, ezek már azok-e, de elég rendszeresnek bizonyultak, így úgy döntöttem, azok. Lám, még meg sem szültem, máris tudok tanulságokkal szolgálni kismama-társaimnak: ha elkezdődnek a fájások, fölösleges mérni őket, szerintem legalábbis. Én az egész éjszakát elcsesztem arra, hogy a fájások közötti szüneteket mértem, pedig hamar kiderült, olyan pontosan tíz percesek, hogy órát lehetne hozzájuk igazítani.
Na, akkor meg azért nem aludtam, mert biztos voltam benne, hogy a tíz percesből hamarosan öt perces lesz, abból meg reggelre gyerek. Hát nem lett semmi, így hajnali háromkor sikerült kicsit elaludnom, egészen fél ötig, amikor is erős fájásra ébredtem. Akkor bemásztam egy meleg kád vízbe, az egy órára megszüntette a fájásokat, de hamarosan újra kezdődtek, erősebben, de teljesen rendszertelenül. Persze aludni már nem tudtam.

Reggel betotyogtunk ctg-re, ami mutatott egy kis fájást, de nem túl sokat, a vizsgálat szerint még csak egy ujjnyit haladtunk, így hazajöttünk, a szülésznő lelkemre kötötte, hogy egyek és aludjak sokat. A szerda egész nap aztán ugyanúgy telt, mint a hajnal, rendszertelen fájásokkal, amik nem akarnak sűrűsödni, ettől persze kicsit kikészültem. Végül a délutánt a kanapén töltöttem fájogatva, egy Jóbarátok dvd társaságában, és a nap fénypontjaként délután végigcsúszott a combomon a nyákdugó, mint valami gusztustalan meztelen csiga.

Bár eléggé megviselt lelkileg az elmúlt két hét, amióta szülésre várakozunk, sok mindent tanultam belőle. A következő gyereket már biztosan inkább későbbre lövöm be magamnak is, és az ismerősöknek is, és nem hiszem el, amit az ultrahang-gép az adatok alapján kiköp, aszerint ugyanis már október 6-án meg kellett volna szülnöm. Sőt a 3D-n még olyat is mondtak, hogy ez a gyerek olyan nagy, hogy nem fog bent maradni októberig. Miután ez nem jött össze, utána számoltunk a szülésznővel, és aszerint október 11. lett volna a céldátum de mindez már teljesen mindegy, hiszen most 17-e este van, és egyelőre annyi történt, hogy a lányunk végre elindult kifelé, de mivel eddig is lustának bizonyult, úgy döntött, út közben pihen még egy kicsit. Kezdem azt gondolni, hogy nem lesz könnyű dolgunk vele.
Oszd meg másokkal is!
Mustra