SZÜLŐSÉG

Hol aludjon a gyerek?

2007. október 9., kedd 08:06

Épphogy megszületett a kicsi, anyai ösztöneink máris működésbe lépnek, igyekszünk óvni őket és megadni nekik mindent, amit csak tudunk. (Ez az érzés később sem múlik el.)

Sokan úgy gondolják, a babának szüksége van a folytonos testi kontaktusra, ezért attól érzik magukat jó anyának, hogy éjszaka is egy ágyban alszanak a csemetével. Akad viszont olyan is, aki születéstől kezdve külön szobában altatja a bébit. És vajon hol a legjobb a gyereknek?



Amikor az első lányom megszületett, icipici lakásban éltünk, a gyerekágy szinte karnyújtásnyira állt fekhelyünktől, így nem volt kérdés, hogy hol fog aludni a baba. Egy szobában, mégis külön töltöttük az éjszakát és tökéletesen kielégített, hogy hallottam a szuszogását, de mégsem aggódtam azon, hogy álmomban agyonnyomom szegényt, mint ahogy éreztem, ha mindketten elaludtunk az éjszakai szoptatás közben.

A második lányom már az új lakásba érkezett, ahol viszont a hálószobába nem fért el a kiságy. A gyerekszoba ugyan közvetlenül a háló mellett található, ám a praktikus szempontok miatt néhány a babakocsi hordozható mózeskosarában aludt a bébi az ágyam mellett. Így csak át kellett emelnem megetetni, majd egy mozdulattal visszafektettem a helyére és mindenki nyugodtan aludt tovább. Körülbelül hathetes korában költöztettem át a testvére mellé a másik szobába. Ekkortól kicsit kényelmetlenebb volt éjszaka átmenni és megszoptatni, de legalább a hálószoba megmaradt a férjemnek és nekem.

Éjszaka a mai napig nem engedjük át a gyerekeket az ágyunkba, ha rosszat álmodnak, visszakísérjük, megnyugtatjuk és álomba simogatjuk őket és tudják, ha szükség van ránk, jövünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem bújhatnak reggel a takarónk alá és nem kucorodunk összebújva. Nincs is jobb egy békésen szuszogó poronty hátát simogatni, miközben beszívjuk illatát. Csak mi úgy gondoljuk, hogy éjszaka a gyereknek a saját ágyában a helye.

Más családokban pedig a világ legtermészetesebb dolga, hogy együtt alszanak a gyerekkel, akár kisiskolás korig is, mint ahogy más kultúrákban nem is kérdés, hogy a baba állandóan az anyja mellett van.

És ti hogy csináljátok? Együtt vagy külön?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.09 13:37:00mókusfácán

    Hali!

    nálunk a külön szoba és ágy vált be! Egyből odakerült és nem volt gond.

    A hajnali szopik sem okoztak gondot,mivel kezdettől vegyes tüzelésű (tejcsi+táp)volt a ygerek ígyis,úgyis kelni kellett a táp elkészítése miatt!

    Akkor emg mindegy hova nyúlkálok, és így apa is aludt rendesen.

    Nekünk az esti ringarással volt 2 hétig gond, ugyanis mindig azt láttuk,hogy ringatják,babusgatják a picit és gondoltuk ezt így kell,aztán volt hogy 12kor még riszáltuk a ygerek seggét,s nem aludt.

    Aztán ezt befejeztük és láss csodát 1 perc alatt elaludt a ygerk! mi zavartuk a riszával.

    azóta is elalszik magától,sőt már megy az ágyába, a álmos(15 hós).



    ez megint egy olyan téma,hogy kinek így jó,kinek úgy jó.Max. ötleteket lehet emríteni,s próbálkozni!

    Az igazság az,hogy az embernek vanak elevei,elképzelési,aztán megszületik a csemete és borul minden!:)))))))))

  • 2007.10.09 13:55:39katampusz

    na ez igaz, kira.

    én elég önző malac vagyok az alvás kérdésében.

    férjemmel is úgy alszunk évek óta, hogy egy ágy, külön térfél. ne lógjon át láb, könyök, de halljam a szuszogását, és ha olyanom van, odavackolódhassak hozzá.

    a poronty érkezése sem sarkallt arra, hogy változtassak ezen. kiságy mellettem, szuszogást hallom, éjjel csak egy mozdulat kivenni és megszoptatni.



    csakhogy.

    alakítgattuk az egyszobás kéglinket. felspéciztuk egy galériával, ahová felköltöztünk aludni, gyerek meg lent maradt a sajátban. itt kezdődtek a bajok, mert az akkoriban féléves gyerök szorgosan kelt éjjelente, komfortszopizni. egy majdnem leeseés után döntés elé kerültünk.

    vagy szállítjuk továbbra is fel-le a kölyköt

    vagy én ingázom fel-le

    vagy leköltözöm mellé, apa fent marad

    mindannyian odaköltözünk mellé.

    utóbbi változat mellett maradtunk. gyerök ezen még annyit dobott, hogy az apadó éjszakai tejforrás és a növekvő fogak okozta zűr miatt egyre nehezebben aludt vissza. ha letettük, nyomban felébredt.



    szóval 8 hónapos kora óta együtt alszunk. sűrűn ébred még most is, 3-4szer minden éjjel. egy kis simi, sustorgás és alszik. ha nem vagyunk ott, éktelen ordítás. a könnyebb utat választottuk, de így nyugodtabbak vagyunk.

  • 2007.10.09 13:57:19katampusz

    és továbbra is nagggyon kíváncsi vagyok egy igazi brit kutató véleményére...

  • 2007.10.09 14:12:22szanna

    Mamszi!

    Mi egy szobában alszunk a picilánnyal, aki már 6 hetesen átaludta az éjszakákat. Most már 11 hónapos lesz, és a fogzás miatt volt kb. 5-6 éjszaka, amikor kelnünk kellett hozzá. A fiam a mai napig egy szobában alszik velünk, jobban mondva felettünk, galéria ágyon. Az osztálykirándulásokat leszámítva, mindig velünk aludt. Olyan jó alvó, hogy ágyút lehetne sütögetni a füle mellett.



    Szóval a jó alvás kialakulásának nem feltétele a külön szoba. A külön ágy már lehet (nálunk az van), mert a gyerkőcök forognak éjjelente, mint a ringispíl. És az egy szobában alvásnak meg volt az az előnye, hogy a fiam még sose kéredzkedett az ágyunkba. (Még egy dolog: már nem emlékszem, hogy mikor szeretkeztem abban az ágyban, ahol alszom. De ez azóta nem gond, amióta a párom olvasott egy cikket, hogy inkább abból szokott gond lenni egy hosszú házasságban, ha az alvás és a szex helye egybeesik.)

  • 2007.10.09 14:12:51Guruljka

    Húha! Úttörő becsületszavamra mondom én nem értem miért alakult ki itt ekkora szócsata. Bár a téma tán determinál...

    Szerintem Mamszi felemlegetett pár olyan dolgot, amiről valóban nem szokás beszélni.

    Én tudok olyan párról, ahol a férj pár hónap múlva nyögte be, hogy Ő ezt az együttalvást mégsem bírja. Elég komoly baj lett belőle, szóval ez azért nem olyan földtől elrugaszkodott felvetés. Mint ahogy az sem, hogy vannak olyanok, akik "védőpajzsként" használják a gyereket, mert gondjuk van, és ki akarják kerülni a szexet. De természetesen ez nem szükségszerű, és nem jelenti azt, hogy minden párnál gáz van vagy lesz, aki együtt alszik. Sőt nyílván ugyanezek a problémák megtalálhatják a különalvókat is, csak ezt nem takarja el adott esetben a fent említett "védőpajzs". Nyílván lehet más kifogásokat is találni, ha akar az ember lánya. De ettől még tényleg tény, hogy előfordulhat ilyen eset is.



    Másrészt nagyon elgondolkodtatott, hogy mindenki úgy érzi, hogy az Ő alvási szokásaik eltérnek az elvárásoktól és ezt a döntését mindenkinek igazolnia, illetve védelmeznie kell. Arra jutottam, hogy ezek szerint akár mit is teszünk, mindig jönnek az okosok, hogy megmondják, hűha az nem helyes! Sőt gyakran azt is mondják káros...

    Ha vele alszol: akkor oda a szex, meg a nyugalom, meg a fejedre nő, stb.

    Ha nem vele alszol: akkor nem elégíted ki a gyerek igényeit, meg nem lesz rendes kötődés, meg rohangálhatsz és nincs nyugalom, stb...

    Hát ez mind nagy baromság. Mivel nem vagyunk egyformák, nem egyformák az igényeink sem.

    Kinek ez, kinek az jön be. Lehet, hogy ami nekem jó (na jó biztos), az másnak maga a komplett rémálom. Mindenkinek azt kéne tenni, ami a CSALÁDJÁNAK a legjobb.



    Szerintem bármelyik "módszert is választjuk csak három dolog fontos. Amiből kettő elsőre ellentétesnek is tűnhet. Az első a következetesség, a másik meg az hogy legyen bátorságunk változtatni. A harmadik meg a közös döntés.

    A következetesség, hogy ha egy "módszert" kezdünk alkalmazni, akkor tartsunk ki mellette, mert nem lehet a módszereket csak úgy váltogatni. Konkrétan: ne csináljuk, hogy az egyik héten itt, a másikon ott altatjuk a gyereket. Szóval, ha valaki az együttalvást választja, akkor az elején tudnia kell, hogy nem két éjszakára vagy csak hetekre szól. Ha pedig a különalvás mellett dönt valaki, akkor csak azért, mert ahhoz van kedve, vagy mert egyedül érzi magát az ember, ne vigye át magához a gyerkőcöt.

    Másrészt a változtatásra való bátorság, azért kell, hogyha bármelyik módszerrel tarthatatlanná válik a helyzet, mert lehet ilyen bármikor, akkor legyen merszünk azt mondani, hogy ez pedig így nem megy és lépjünk! Ha állandóan sírdogál a gyerek és nincs nyugalom és mindenki hulla fáradt a külön létben, akkor tudni kell azt mondani, hogy mégis magunkhoz vesszük. Vagy ha zavar minket a gyerek az ágyban, vagy nem tudunk tőle nyugodtan aludni, akkor legyen merszünk mégis ezt beismerni és neki látni az átszoktatásnak.

    A harmadik dolog, amit mondtam szerintem egyértelmű. Nyílván a párunkkal közösen kell meghozni a döntést a dologról. Ezt nem is cizellálom.

  • 2007.10.09 14:13:25Vakmacska

    Háát, hirtelen friss brit kutatási eredményeket nem tudok prezentálni, olvastam viszont egy elég komoly antropológiai tanulmányban, miszerint:



    ember eredendően csordában létezett, primitív népeknél megnézhette volna a baba magát ha otthagyják egyedülaludni (megette a tigris vagy megfagyott esetleg)



    középkorban udvariatlanság volt a vendéget NEM a saját ágyában altatni a vendéglátónak a legtöbb európai kultúrában



    parasztházban egyszoba volt jellemzően a 20-40es évekig, oszt ott aludt mindenki - apa időnként az állatok mellett az istállóban.



    szóval az egész hitvita onnan datálódik amikor már voltak emberek akik afféle helyeken laktak, ahol egynél több szoba (vagy helyiség) volt.



    Nálunk amúgy NEM ezért alszik velünk hanem mert 6-8 hetes kora után elég sűrűn elkezdett felébredni, én egy idő után bekómáltam, lefeküdtünk szopizni, és én előbb elaludtam. Már 3 éves de most sem mindig vagyok benne biztos ki alszik el előbb. Ez nem a gyerek hibája.



    Van ágya, néha megkínáljuk vele. Kétéves koráig ha kipróbálta otthon vagy máshol az egyedülalvás szinte mindig leeséshez vezetett - a leesésgátló beszálló lukából képes volt leesni, a rácsoságy meg igazából sosem volt használva mint mondtam 6-7 hetes kora után (ja és a kórházban is velem aludt az első napokban, naná, majd abban a kis bevásárlókocsiban).



    Sztem (bár az egyszobás lakás azért necces) apával az együttlétgondok inkább a fáradtság, mint a babaazágyban miatt vannak.



    Ja, és van egy barátnőm, kicsinek sose aludt a fia vele (még rémálmai is voltak h agyonnyomja) aztán amint menni megtanult kezdett vándorolni, átesve minden létező tereptárgyon. Évekig aludt szülői ágy mellett matracon vagy köztük.



    És eccer pár éve céges tréningen: jaaaj, éjjel rugdosott a gyerek...a tiéd is veled aludt???? Énisénénisénis (gyerekek kora: 7hó, 2éves, 4éves, 12 éves - na jó, az utóbbi egyszeri előfordulás volt abban a 12 hóban, de azért vicces volt)

  • 2007.10.09 14:15:20Hicudzsi

    Katampusz, majd megkérem a páromat, hogy a kutatásait erre a témára szűkítse le és akkor lesz egy magyar de Nagy Britanniában kutató véleménye is, az jó? :))))

  • 2007.10.09 14:15:31Vakmacska

    ja, és ha elalszom akkor egy darabig ébreszthetetlenkómás vagyok.Talán ez is oka hogy bennragadt a babó, aki viszont legtöbbször felébredt bömbölve ha a saját ágyába akartuk paterolni.



    Próbálkozunk szorgosan h megszerettessük vele az ágyikóját, de egyelőre a kis cuki ölelget álmában, és a vadul ellenző nagymama....nos ha vele van éjszakára, ők is együtt alszanak. Gyerek-elvek 1-0, ez van.

  • 2007.10.09 14:19:15Vakmacska

    Különben is....tökmindegy hol vagy apával kettesben, ha a kis pupák már tud menni és felébred akkor begyalogol ő bárhova. Ezt számos ismerős mesélte, szerencsére mi még megúsztuk...igaz egy szép vasárnap reggelen csak éppenhogyosan. Erre nincs ötletem:))))

  • 2007.10.09 14:22:19Vakmacska

    Guruljka, igenjókat írtál. Csak akkor láttam meg mikor kiléptem, nyilván egyszerre csépeltük a billentyűket.

  • 2007.10.09 14:30:30katampusz

    off

    esti elalvás nálunk most épp úgy van, hogy aki otthon van, annak le kell feküdnie vele aludni, különben nem is hiszi el, hogy aludni kell.

    tehát:

    én odabújok, simizem a hátát, félig becsukom a szemem, ő az apját lesi, hogy a szgépnél ül és dolgozik, a kislámpa fénye mellett. konklúzó: átverés, nem is kell még aludni.



    fogja magát, sprint négykézláb ki a nagypárnák között (földön alszunk) félúton vigyorogva visszanéz rám. mondom neki, hogy hova lesz a séta, itt aludni kellene, erre ő boldog sikkantással menekül fél métert, megáll, visszanéz és vigyorog. megint szólok valamit kicsit dorgáló hangon, félig röhögve. erre ő még nagyobb sikítással menekül négykézláb, közben gurgulázik belőle a kacagás.

    irány az apu. fél méterenként ellenőrzi, hogy komolyak-e az üldözési szándékaim...



    esti program három napja az elalvás előtti fogócska...

    :Dv

  • 2007.10.09 14:35:04gusztika

    Az eredeti tervek szerint én beköltöztem a gyerekszobába azon ideig, amíg éjjel is kell szoptatni. Viszont az én gyerekem 5 hetes koráig nem bírt a kiságyban aludni, ezért először próbáltam magam mellett altatni, de neki kifejezetten csak a szülein volt jó. Kezdeti félelmeim, mely szerint egy 12 éves gyereket hogyan fogok a mellkasomon altatni, gyorsan elmúltak, a kölyök 5 hetesen már megérett arra, hogy tudjon a saját fekhelyén is horpasztani.



    A következő lépés az volt, amikor 4,5 hónaposan kiköltöztem tőle, mert túl sokat mocorgott az ágyában (zombi anya nappal nagyon rosszul muzsikál), feltehetőleg zavartuk egymást oda-vissza. Most ha hív, megyek, még éjjel 1-2 alkalommal szopizik (6,5 hónapos), ha viszont hajnali 3-kor nekiáll 5 percenként nyühögni, akkor inkább áthozom a szülői ágyba, és ezt különösképp a férjem kérte, hogy ne szivassam magam a rohangálással.



    Mi arra is nyitottak vagyunk (tehát nem én döntöttem el, hanem a férjemmel közösen), hogy a törpe velünk aludjon, a lényeg, hogy reggel mindenki pihenten ébredjen. A fiunk egyébként elég meggyőzően tudja előadni azt, hogy velünk vagy nélkülünk kíván éppen aludni.

  • 2007.10.09 14:43:12k.arika

    13éves koromig anyukám mellett aludtam...

    A mai napig nem merek egyedül fény nélkül aludni, de igazándiból egy másik ember szoros közelségében sem, mert reggelig képes vagyok azt figyelni, hogy ne zavarjam az alvását...

    A kisfiam 20hónapos, az első 10hónapot külön ágyban egy szobában töltöttük, aztán az élet egy költözés formájában úgy hozta, hogy külön szobája lett.Azóta alszik csak igazán minden zavar nélkül.

    És arról most nem beszélnék, hogy milyen nehéz volt minden egyes anyukámról való leválás az életben.Sokáig (33év) gyereket sem akartam...

    Szóval szerintem mindkét véglet veszélyes.Én sem bírtam volna elképzelni, hogy a picike fiacskám szuszogását ne halljam az első hónapokban, viszont az is nagy büszkeséggel tölt el, hogy hihetetlenül bízik bennem, és nem kell a közvetlem közelségem neki, hogy ne féljen a világban.

  • 2007.10.09 14:47:55napos oldal

    Most olvasok egy brit kutatást, hogyaszondja mindkét csoport galériát épített a gyerek féléves korában, szülők fennt szándékoztak aludni, lennhagyva a gyereket, aki szíve szerint fogócskázott volna alvásidőben, de legalábbis sírt-rítt, ha lennhagyták.



    Az egyik csoport leköltözött vígasztalni, a kontrollcsoport pedig fennmaradt, és "cscscs", "psztpszt", "anya alszik", "apa alszik", "baba is szépen alszik" mantrákat nyomott.



    Az első csoport babái alig sírtak, egészen 20 éves korukig, amikor nagyon, mert kollégisták lettek, és a szülők oda nem mehettek.



    A kontrollcsoport babái üvöltöttek, mint a fába szorult féreg 20-30-40 percig, de csak 1-2 éjszaka, utána szépen aludtak.



    A cikk végén a szerzők előre vetítik további kutatási terveiket: az együtt vagy a különalvók között gyakoribb-e a "buta kinézetű" gyerek, illetve, hogy a tűz/víz vagy vezetékes gáz jegyűek-e az adott idő alatt a legtöbb japán kutya.

  • 2007.10.09 14:56:23napos oldal

    k.arika, baromira nem vicces :(

    hogy ilyen télleg van...

  • 2007.10.09 14:56:49Guruljka

    napos oldal:D

  • 2007.10.09 14:59:16Guruljka

    k.arika, biztos nem a dícséretért írtál, de szerintem megérdemled:)Rossz személyes tapasztalat után nem estél át a ló túlsó oldalára. Szerintem nagyon ügyes vagy!!!!!!!

  • 2007.10.09 15:02:11bebike

    Végig olvasván a kommenteket, azt hiszem én köveket kapnék ,vagy mégsem?? :D Nem tudom eldönteni.
    Egy biztos mi a külön alvás híveit szaporíjjuk.
    Ugyanis a férjemmel közösen lefektettünk néhány alapvető szabály még Benyó születése előtt.
    1. Külön szobában alszik, ez megoldható volt.
    2. Nem minden kis nyüszkölésre lesz a gyerek felkapdosva, persze lehet kivétel betegség....stb.
    aztán jött még hozzá nehány idővel, de java részt be tartottuk a magunknak tett ígéreteket.
    Nos valóban külön alszik mióta hazahoztuk, DE nekünk állati mázlink volt,hogy az első éjszakától kezdve végig szundizta az éjjelt.(elég nagy súllyal született, talán ez is közre játszott).
    Kicsikének sokszor már büfi közben elaludt Apa vállán, aztán volt meseest is, majd köztünk az ágyban és be a sajátban( ilyenkor mondtuk is neki, hogy azért még bevisszük,igaz csak kb 5 hós volt de mondtuk),most 15 hónapos és újjabban az a szokása,hogy miután megitta a tejet,kakaót még tekereg köztünk a nappaliban a kanapén, majd pl tegnap először mondta "gyikó" és mi kérdeztük menjünk az ágyikóba erre ő bólintot. Ilyenkor visszük mindketten Apával és betesszük ,betakarjuk és kijövünk, nincs sírás semmi egyszerűen elalszik.
    Megjegyzem mielőtt bárki elítélne ha bennmaradnánk indulna a móka és játék ,mert volt ilyen is, ezután képtelenség volt bennt hagyni.
    Amikor jöttek az első fogacskák inkább csak annyi baja volt hogy ivott volna ezért betettünk neki vizet és azt itta, hangját nem lehtett hallani, mert tudta ott a víz.
    Egyébként 3 hónapja költöztünk új házba itt volt egy két éjszaka, de inkább hajnal amit nem viselt jól ,de megszokott.

    Negatív példa a sógoromék akiknél 3 hónaposan elkezdett Anyuka a gyerekkel aludni mert beteg volt .Na attól kezdve nem volt külön alvás egyészen mostanáig 4 éves most a gyerek.
    Viszont sógorom már annak is örült hogy van valakihez hozzábújni.

  • 2007.10.09 15:17:59k.arika

    Gurujka:Nem a dicséretért, de azért köszi.Csak azért, mert ez a téma elevenembe vág.

    Amúgy meg néha nehéz túllépni a rossz példákon, de ahogy öregszik és bölcsebb az ember esetleg könyebben megy.Na ezért jó, hogy sok rázós év után szültem csak!De ez már másik téma...

  • 2007.10.09 15:19:30begyszli

    napos oldal: kifelejtetted az elemi kár jegyűeket:)

  • 2007.10.09 15:50:21Vakmacska

    Höhöhö....



    Eccer amikor elkezdte valaki hogy következetesnek kéne lenni ám és nemámhogy beszokjon az ágyba, akkor beszóltam hogy az alvásmegvonás a Gestapo és az ÁVH kedvenc módszere volt, mert igen hatékony hogy rövid idő alatt félhülye (vagy tán egészen az) legyen belőled. Úgyhogy akinek a gyereke tökmindegy miért de olyan mint a Szusz8-é vagy az enyém (aki elmúlt már rendesen 2 éves mire képes volt éjszakát végigaludni, és leesik mindenről vagy kopog a feje a kiságyon) az egy idő után hajlamos azt mondani hogy felőle a csillárról függeszkedve fejjel lefele is aludhat a büdös kölök, csak aludjon máááá, és legalább 3 órát egyhuzamban.



    Mert nekünk volt 40 percenként ébredős korszakunk is, fog vagy intenzív fejlődés vagy franctudjami de tartott vagy 3 hónapig, hát mitaszondjak volt körülötte 2 karikás szemű kelekótya felnőtt, meg még egy (a nagymami) aki aludt ugyan, de őt meg a két másik féllüke felnőtt őrjítette meg.



    Igaz, az hálisten senkinek nem jutott eszébe hogy altatózza a gyereket. Én is csak annyit mondtam utólag neki hogy fiam ha macska lettél volna már régen előkerült volna a papucs....de túléltük. Viszont volt ismerős, aki azt állította, ha a gyerekei fordítva születnek, akkor ma nem kettő van, csak egy (első jó alvó, a második pont ilyen holdkóros katasztrófa éjjelenként). Én azért még szívesen vállalnék még egyet, még akkor is, ha az sem hagy két évig normálisan aludni.



  • 2007.10.09 15:53:28Hicudzsi

    Szerintem itt is meg ott is át lehet esni a ló túloldalára, példákat nem mondanék, szerintem mindenki tudja.

    Nameg az együttalvás-különalvás eszméletlenül ember-, személyiségfüggő, aki nem bír együttaludni arra hiába is akarjuk rákényszeríteni, mondván: ettől a gyerek haja majd jobban nő... aki meg hajlik rá egy picurit vagy esetleg együtt is alszik a csemetével nem kell Freud bácsi hülyeségeivel elriasztani :)



    Mi a nagyobbikkal próbálkoztunk a kiságyban altatással a légzésfigyelő mániám miatt... de együttalvás, majd kismatrac a matracágyunk mellett és gyerek arra legurítása, végül saját, komoly ágyhasználat lett belőle. Kisebbikemmel kicsit nehezebb volt - ugyebár mi is galériátépítettünk :) 23-nm-re két gyerekkel kellett.. :) -

    és végül a pinduri végig mellettem aludt.



    Persze vannak hátrányai, de nem kellett hajnalban kókadozva rohangálnom szoptatni, hanem csak rákapott én meg aludtam békésen tovább.



    Most meg szépen a kis szobájukban alszanak DE van, hogy a mi ágyunkban alszanak el és átszállítjuk őket és van, hogy hajnalban átcsatangolnak itt ébredni.



    Ha meg betegség vagy egyebek miatt einstandolták az ágyat, a nemi életet simán át lehet helyezni izgalmasabb helyszínekre, gondolom azért nem kell tippeket adnom :) bár azért a ház liftjéig mi már nem mentünk ki :)

  • 2007.10.09 15:56:11Hicudzsi

    Vakmacska!!

    Húhúú az enyimek is ilyenek voltak, mindegy volt hol, csak aludjon, ezért jött az együttalvás, meg a kismatrac a nagymatrac mellett stb......

  • 2007.10.09 16:18:23katampusz

    köszönöm a kutatási infókat napos oldal. :)

    Hicudzsi, azért ha unatkozik a férjed és nagy pénzt akar szakítani, szerintem még vannak feltáratlan összefüggések a témában :DDD

  • 2007.10.09 16:23:18Vierre_

    Aki nem akarja végig olvasni.. én sem mindig szeretem, de ezt most érdemes, annak szólok , én úgy vettem észre a feszkó abból áll hogy:

    -Nagyon sok olyan anya is írt ide aki a külön alvás mellett kardoskodott, egyel sem volt baj, a feszkó Mamszi kőkemény megmondó stílusából fakadt gyanúm szerint. :))

    suo tempore: kufirc:

    -másik szoba

    -ha nincs: konyha, fürdő.

    -előszoba.

    ennyi. Ne legyünk prüdek. Aki igényli a szexet megoldja. Én hibrid vagyok, nálam külön alszanak és átjönnek de nem találok problémát sem az egyik sem a másik oldal érvelésében, pláne, hogy mivel mindkét oldalnak van jó és rossz tapasztalata dülőre sosem jutnánk...

    Nekem stílus és hozzá állás béli problémáim akadtak. Sosem volt partner számomra az aki meg van győződve önön morális-gyönyörűségéről--és ezt bántó lekezelő stílusban adja elő... és itt nem az a hangsúlyos hogy meg van győződve...kb mindenki meg van győződve :D

    Guruljka: továbbra is azt a tábort képviselem: A nem tetszik valami bökje ki, két ember vállalása, tudnia kellett a férfinak is mire számíthat, úgy hogy néha a nő sem tudja, továbbá ha az együtt alváson megy szét egy házasság akkor az nem azon ment szét.



    jahm és ui: én alkalmazom az asztrót, de abban sem vagyok fanatik, ha valaki nem tudja beemelni, próbálkozzon úgy, hogy leveszi a misztik hablatyot és behelyettesíti a pszihóba: kolerikus, flegmatikus, melankólikus stb.

    Én személyiségfejlesztésre és kezdő temperamentum megállapítására használom igen jó eredménnyel :D:D

    Üdvözletem.

  • 2007.10.09 16:39:21lii

    mi egy szobában, külön ágyban alszunk (nincs is több szobánk, szóval ez legalább nem dilemma). :)

    franciaágy a szoba egyik végében, babaágyak a szoba másik végében. egyszerűen nem tudtuk másképp kilegózni a bútorokkal, csak így, h. van egy külön "gyerekrészleg", ami sajna egyben van a dolgozósarokkal, de a monitor fénye ellen szoktak kapni takarót a rácsos ágyra. a 2 baba 2 külön kiságyban alszik, a légzésfigyelő miatt, meg h. ne használják egymás orrát-száját kapaszkodónak (valós probléma! :).

    első hetekben lelkesen magunk közé vettem őket - aztán egyszer megláttam a férjem az egyik gyerkőcbe könyökölve aludni, és 5 percembe tellett, míg egyáltalán fel tudtam ébreszteni. na azóta nincs együttalvás éjszaka. én egy egér cincogására is felébredek, de a férjem mellett ágyút lehetne elsütni, az se zavarná. a baba személyes terét pedig főleg nem centizgeti álmában.

    mondjuk nem tudom mi lesz, ha már nagyobbak lesznek és saját lábukon jönnek oda hozzánk, h. aludjunk összebújva. szerintem nem fogok tudni nekik ellenállni.

  • 2007.10.09 16:53:49Vakmacska

    Igen, és egyszer a legmegátalkodottabb is leszokik, mert felnő, ilyen az élet...



    Hicudzsi, együttérzek, amúgy az egyik megfigyelt alany (aki nem az enyém) most lesz 13 éves, eddig nanehogymá ő külön, csukott szobában aludjon, most meg, mikor 2 két éve egy afféle vasúti kocsi jellegű lakásba költöztek (nagy tér, galéria, de teljesen csak a wc van szeparálva) hirtelen úgy döntött hogy egyik napról a másikra felnőtt és azóta az a műsor hogy "MITMÁSZKÁLTOKFOLYTONRAJTAMÁTEGYTELJESENKÜLÖNSZOBÁTAKAROKMOSTAZONNAL"



    Mire az anyja: "NajóÁronmostvegyünk megint másik lakást csak a te kedvedért?"



    Utána nekem titokban: Igazából nekünk se ártana egy rendesen leszeparált dolgozószoba, vagy valami irodaféle....csak ugye...



    Hú, azért egyszobában macerás lehet, na nem az alvás, a lomok miatt. Most elég nagy házunk van, és mégis néha odanemvaló tárgyakba lépünk este.



    Viszont mostanában figyeltem meg, hogy már vannak olyan éjszakák, amikor egyszercsak felébredek, és nem fél 3, nem éjfél után 10 perccel, hanem....hűűűű hétóra mars dolgozni. Még akkor is ha mellettünk szuszog a kölök. De jóóóó!



    Azóta kevésbé akarom a mobilt a fridzsiderbe rakni, a macskát pedig a retikülömbe...és nem töprengek munkahelyen a liftben hogy melyik gombot kéne megnyomni.



  • 2007.10.09 17:19:10Hicudzsi

    Vakmacska :)

    Szegény macska a retikülben :)



    Na nálunk a nagyobbik összecserélte már születésétől a nappalt az éjszakával, ami azért volt durva, mert nappal ébresztegetni kellett, azért nem aludtam, éjjel meg ébren volt, akkor meg azért nem...

    Ja és olyan a gyerek, hogy dörgés nem ébreszti fel... de az se ha az apja felülteti az ágyban...

  • 2007.10.09 18:42:49manci

    Azt állítani, hogy egy házasság a gyerekkel való együttalvás miatt megy tönkre, pont ugyanolyan durva, mintha azt mondanám, hogy akit hagynak sírni kiskorában éjszaka, az kábítószerezni fog kamaszkorában.



    Mi 1 éves korig együttaludtunk. Most másfél éves a lányom, este bevisszük a saját szobájába, szépen elköszönünk tőle, majd kijövünk, ő pedig szépen elalszik. Mindezt anélkül, hogy valaha is sírattuk volna. Ez nem példa vagy bizonyíték semmire, egyszerűen csak nálunk így esett.



    Azt még hozzátenném, hogy fel sem merült bennem az együttalvás a gyerek születése előtt, mert fel sem merült bennem, hogy hasfájós, nyűgös baba lesz. De az lett, így a pihent reggelek záloga mindhármunk számára az egy ágyban alvás lett.



    Ja igen, aki attól fél, hogy agyonnyomja a gyereket, meg az megfullad éjszaka, az ne aludjon egy ágyban a gyerekével, de azért tudjon róla, hogy ez egy teljesen irracionális feltevés. Egészséges, nem alkoholista, nem kábítoszerélvező, nem gyógyszerező szülőknél ennek az esélye nulla.



    "Ez valóban gyerekfüggő, de azt hiszem, egy gyerek éjszakai álma attól is függ, nem keveset, hogy nappal milyen aura veszi körül, milyen egy napja, mert éjjel újraéli a napot és hogyha sok idegesítő, zavaró vagy fájdalam élménye van, akkor azokra riad fel."



    Mamszi, lehet, hogy tévedek, de mintha azt sugallnád a fenti mondatoddal, hogy a rosszalvó gyerekek, azért alszanak rosszul, mert nem valami jól bánnak velük nappal. Na, ezt kikérnem magamnak.

  • 2007.10.09 19:08:55druantia

    Én is kikérem magamnak :). A gyerekem lehet a bizonyíték arra, hogy nem (bizots, hogy) azért alszik egy gyerek rosszul, mert nappal olyan dolgok történtek vele, amit nehezen dolgoz fel. Pici babaként nagyon gyakran felébredt, aztán egyre kevesebbet, végül most már csak nagyon ritka, hogy egyáltalán megébred éjjel. Én biztos vagyok abban, hogy ez azért alakult így, mert akkor érett meg az idegrendszere ahhoz, hogy estétől reggelig aludjon.

  • 2007.10.09 19:11:43Guruljka

    manci, csenben halkan mondom, bár nem látok bele mások életébe, hogy mi-mit mozgat, de az én ismerőseimmel az elmesélés alapján tényleg az történt, hogy először közölte apu, hogy persze, szuper aludjon velük a csemete. Aztán azt jó sokáig nem közölte, hogy ez neki még sem jó és lett belőle baj. Aztán nagy baj. Végül kibökte, hogy tulképp mi is a baja. Szóval nem vagyunk egyformák és ez is megesik. Szerintem az, hogy előfordulhat, nem jelenti azt, hogy tutira meg is esik, csak lehet. Végképp nem egy mindenkire vonatkozó szabály.

  • 2007.10.09 19:13:37Guruljka

    Vierre- persze ez egy szép álláspont, hogy ha valakinek nem tetszik valami bökje ki, csakhogy vannak emberek, akik csak akkor szólalnak meg, ha már hónapok óta belül rágják magukat.

    Szóval nincsenek mindenkire érvényes szabályok az ilyen dolgokban. Hiába mondod, hogy együtt vállalta a pasi a nővel, tudnia kellett volna mivel jár. Nem tudta. Nem gondolta. Megszívta. És nem csak Ő, hanem anya és gyerek is. Egyébként nem mentek szét, de nem is a régiek.

  • 2007.10.09 19:30:34manci

    Guruljka: az általad említett kapcsolatban szerintem a gond nem az együttalvás volt, hanem a kommunikáció hiánya.



    Ez pont olyan, mintha valaki azt mesélné, hogy a felesége vett egy új parfümöt, megmutatta az üvegét, a férj beleszagolt, és azt mondta, hogy milyen klassz. Aztán az asszony el kezdte használni, és a férj rájött, hogy nem is tetszik neki annyira. Aztán telt múlt az idő, a férj egyre jobban undorodottt, de nem szólt semmit. Mire kibökte, már rég megromlott az egész kapcsolat. Ugye, azért érezzük, hogy nem a parfüm a hibás a történtekért?

  • 2007.10.09 19:34:44katampusz

    Gurujka, ez nekem sántít.

    Tutira van a dolog mögött vmi más indok, mert önmagában az, hogy együtt alszanak, és őt ez zavarja...

    hááát...



    jó persze nem ismerem a szitut.

  • 2007.10.09 19:47:40Guruljka

    manci én nem akarlak meggyőzni, meg nem is az én életem. Csak azt gondolom, hogy az emberek olyanok amilyenek. Ha valakit szeretünk nem akarjuk, hogy megváltozzon. Ha valaki introvertált és nehezen mondja el a dolgait és egy beleegyező típus, akkor ezzel a kommunikációval rendelkezik a következő 60 évben is és a nagy találkozás pillanatában is. Ez nem változik. Ezek az élethelyzetek meg előadódnak és kialakulnak pikk-pakk. Nem szabad mindig magunkból kiindulni.

    Másrészt a parfüm szerintem nem jó hasonlat. Mert el tudom képzelni, hogy maga a pasas is vívódott magában, hogy mi a helyes, hiszen együtt hoztak előtte egy fontos döntést a kérdésben. Tehát előtte kommunikáltak róla Mondjuk én csak a csajtól tudom a sztorit. Egyébként akkor mondta el a csaj amikor terhes voltam az első gyerekkel. Tulképp négyszemközt szeretett volna figyelmeztetetni, hogy ne járjuk meg mi is. Szóval bennem nyomot hagyott a sztori, és hitelesnek tartom, ezért is írtam le. Ez csak egy szempont.

  • 2007.10.09 19:51:36Guruljka

    katampusz, ki tudja? Max. Ők ketten. Én csak ennyit tudok.

  • 2007.10.09 20:03:53martine

    mi pld együtt :) először csak ketten a leendő apával, mert jó volt összebújni, aztán hárman, mert így is jó volt, aztán négyen (igen, szex által), és még mindig jó - de most meg már, hogy jó nagyok (4,5 és 6) sok önálló akarattal és némi belátással,most hol így, hol úgy, hol ezzel, hol azzal, hol itt, hol ott - mármint lakáson belül és négyünkön belül :))) és éppúgy igyekszem én őt megtartani, mint ő engem, meg mindketten egymást. és vannak rózsaszín cukorhabnapok, meg vannak nem olyanok, meg még sötétek is - de szerintem ez szinte teljesen független akár a gyerekekkel, akár az egymással való együttalvástól, vagyis nem, mert minden mindennel összefügg, persze :)

  • 2007.10.09 20:46:33Szisz8

    Évi!

    Az ágyában alszik el.Idáig oké.Aztán mikor még csak éjfél van ,de már legalább háromszor kelt ,na akkor még próbálkozunk egy utána meg ugye alig bírunk kimászni az ágyból ,mert mint mondtam ez mindennapos.Olyankor áthozom.Ja azt elfelejtettem írni,hogy ő legtöbbször ordít.Ne kérdezd,hogy miért ,mert szerintem ő sem tudja.

    Reméltem valaki ír valami okosságot,mert én már mindent kipróbáltam.

    Persze ha átmegyek nincs villany kapcsolva csak akkor beszélek hozzá ha nagyon muszály,nem veszem fel,nem iszik fekete teát.......és mégsem alszik

  • 2007.10.09 20:55:59Gézengúz_Évi

    Vonatkoztassunk most el a vitától...

    Nem próbáltatok még vele aludni?Akár csak te...Persze lehet, hogy próbáltatok, nekünk ez jött be anno, mindenki jól járt...



    Illetve lehet, hogy hülyeség, de pl átrendezni picit a szobáját, vagy kicsit kuckósabbra megcsinálni az ágyát, ebben a korban azt általában szeretik...

    Valahol olvastam oylan történetet, hogy a baba egyik pillanatról a másikra nem aludt nyugodtan a helyén, ott az lett a megoldás, hogy kiderült, hogy egyszer a fal túloldalán összetörtek valami vázát, vagy mi, és megijedt a zajtól, és félt utána azon a helyen, áttették az ágyát, és semmi baj nem volt utána...

    Bocsi, ha ezeken már túl vagytok, csak próbálok ötletelni, én fiam is ilyen rosszalvó volt, bár ő nem sírt, és az együtt alvással elmúlt ez nála...



    És bocsi, ha zagyva lett, de a múlt éjszaka nem aludtunk, kezdődik a fogzás, asszem...:(

  • 2007.10.09 20:57:31Gézengúz_Évi

    Ja, és még az jutott eszembe, hogy valami anyaszagú dolog, pl hálóinged, pólód, ilyesmi az ágyába, amihez oda lehet bújni?

  • 2007.10.09 21:00:59katampusz

    Szisz8

    fiam ilyen üvöltve ébredős.

    mi most már együtt alszunk, így felébred ugyan, de rögtön alszik is vissza. az a pár pillanat, amíg fent vagyunk ilyenkor, még nekünk sem szúrja el az alvásunkat.

    nagynéném mindig vigasztalóan néz rám, miközben meséli, hogy unokatesóim 2-3 éves korukig ébredtek minden éjjel... (külön szoba, külön ágy, sosem volt náluk együttalvás)

  • 2007.10.09 21:07:33martine

    ja, és a követelt brit tudósok :)))



    dr. william sears: éjszakai gondoskodás c. könyve



    valószínűleg kismamás, mert ott hirdetik, én nem olvastam, de szakértő (gyerekes + pszichológus) barátnőim szerint jó

  • 2007.10.09 21:09:39katampusz

    :D egyébként nem vagyok együttalvás-ügynök

    mint már írtam, inkább csak önző-aludni-akarós.



    amikor kicsit elmélázom azon, hogy miért van ilyen-olyan kínlódás a gyerökkel, mindig azzal vigasztalom magam, hogy más téren meg szuperül működik a porontyom, és a következő palánta már biztos hibátlanra sikerül :D

  • 2007.10.09 21:37:23manci

    katampusz: én is így vagyok ezzel. Pl. a kistesónál is az az alapkoncepciónk, hogy saját kiságya lesz a mi ágyunk mellett, aztán, ha nem ébred már sűrűn, akkor mehet a nagytesóhoz. De ha olyan rossz alvó lesz, mint a nővére, akkor jöhet a közös ágy, csak már megtakarítjuk a vívódásokat, amiket korábban az ijesztgetős vélemények okoztak :)

  • 2007.10.09 21:41:44opti

    Ahh, az egyik kedvenc témám :)

    Azt tapasztalom, hogy akik együtt alszanak a babájukkal, azok sokszor ezt ha nem is szégyenlik, de belül folyamatosan küzdenek ,hogy saját maguk is elfogadják ezt a helyzetet. Ennek pedig az oka ilyenkor az, hogy ösztönösen és kényelmi szempontoktól vezérelve szívesen alszanak egy ágyban, de a könyvek és a szomszédasszony és az anyós és mindenki csak háborog ilyenkor.

    Én is küzdöttem a belém sulykolt normák ellen, de szerencsére túltettem magam ezen. Mivel a legény éjjel nappal két óránként szopott és már olyan voltam mint az elemes hulla, a férjem (a legjobb ember) javaslatára Jenőke beköltözött az ágyunkba. 23 hónapos koráig ott is aludt, ebből másfél év intenzív éjszakai szopizás, a végén már csak hajnalban kellett neki egyszer. És egy szép napon amikor a szobájában játszottunk, akkor közölte hogy itt akar aludni. Aznap átvittük az ágyát, azóta ott alszik, önként s dalolva. A szopiról ez után az akció után kb három nappal mondott le. Én azt gondolom megérett rá. Mi mindig mondtuk neki, hogy majd ha nagyfiú lesz, akkor majd a szobájában fog aludni, és az milyen klassz dolog lesz meg ilyesmi. Őrülök, hogy nem erőltettük a különalvást előbb, mert így gond nélkül átköltözött. (Persze én nem aludtam három napig, de aztán kiiktattam a bébiőrt és azóta nyugodt vagyok)

    Viszont aranyszabály mindenfajta alvásra (szerintem): Csak akkor és addig amíg az mindenkinek jó. Ha ezek teljesülnek, akkor ott senki nem lesz elrontva és félrenevelve, és senki házassága nem lesz fenyegetve:)

  • 2007.10.09 22:01:55eszter

    mindet nem bírtam végigolvasni, de amiket olvastam, azok tök vicces emlékeket ébresztettek az elmúlt 7 évről.



    mi is mindig elvemberek voltunk, lehet, hogy minden nap más elvett vallottunk, de amellett mindig kitartottunk, amíg meg nem dőlt :))



    Regényt írhatnék, hogy a 4 gyereknél milyen szokások voltak, míg a mostani felálláshoz eljutottunk. De tény, hogy se a szülők, és nyilván főleg a gyerek lelkivilágába nem érdemes belegázolni. Kicsit presszionálni ér mindkét oldalról...

  • 2007.10.09 23:13:46cozumel

    Nalunk a felallas a kovetkezo volt.

    Kisagy a franciaagy mellett, karnyujtasnyira. Eszembe sem jutott volna az egyuttalvas, tobb okbol.

    1. Ikrekkel egy kicsit zsufolt lett volna.

    2. A ferjem neha ugy fordul egyik oldalarol a masikra, hogy a RIchter skalan 8as kilenges lathato. Ennek kovetkezteben mar landolt a terde a gyomromba, a karja a fejemen. Nem volt kellemes.

    3. Lehet, hogy irrealisan, de rettegtem attol, hogy rafordulok a gyerekre. Konkretan megtortent, hogy ejjeli etetes alatt elaludtam...majd nem tudom mennyi ido, gondolom talan csak 1-2 perc mulva felebredtem, es nem talaltam a gyereket. Komas fejjel tapogattam mindenfele, majd a hasam alatt megtalaltam...alhattam volna akar fel orat is rajta, nem biztos, hogy meg elne:-(

    4. Eber alvo vagyok, es a ket gyerek is az volt sokaig. Ha megfordultam az agyban, arra is felebredtek, ha ok pukiztak egy hangosabbat, arra meg en.



    A megvaltas akkor tortent, amikor 6 honaposan kulon szobaba butoroztunk. Meg igy is ket orankent keltem, de legalabb ket ebredes kozt aludtam valamit. Volt, amikor azt ereztem, hogy ha ez egy vallato modszer lenne, akkor beismernem, hogy en allok szeptember 11. hattereben...:-)





    Ket es fel eves korukig nem aludtak at egyetlen ejszakat sem. Azota-kopp, kopp, kopp-ejjel 10-11 orat alszanak egyhuzamban, nappal 2-2 es fel orat.



    Szoval konkretan, nekunk sehogy sem volt jo:-), de talan igy volt jobb.



  • 2007.10.10 01:47:30Matykoka

    mi együtt alszunk mind a négyen. Ezért is csináltattunk egy faltól-falig (240 cm) széles ágyat, ami mostmár kezd kicsi lenni.

    Nem is tudnék elaludni, ha nem lennének mellettem, a kicsi még szopik (1,5 éves) a nagy pedig ott szuszog (4 éves) a másik oldalamon.

    Mivel éjszaka szoptatok, ez nekem igy a legpihentetőbb.

    Sok helyen olvastam, hogy az anyuka az együttalvással védekezik az apuka ellen. Ez hülyeség, hála Istennek van másik szobánk is, nem csak az az egy, illetve meggyártottuk mi a második gyereket is, és tervezzük gyártani a harmadikat is.

  • 2007.10.10 10:01:33Vakmacska

    Matykoka, de irigyellek...



    Ti. a mi ágyunk 140 cm, ezen vagyunk hárman, mindenki forog, naná. Azért ekkora, mert még a babó előtt vettük, nem gondoltuk hogy beszokik, ráadásul az akkori hálószobában csak úgy lett volna nagyobbnak hely, hogy kitölti az egész szobát (és sztem nem volt egészen 240 széles), és ablakot nyitni csak akrobatamutatványokkal lehet.



    Azóta én is nagyobb ágyról álmodom...



    de tudok én aludni fürdőkádban vagy polcon is ha muszáj, hálistennek. Csak akkor nem, ha térdtől lelóg a lábam....egyszer keresztbe próbáltak bennünket külköket altatni egy nagy ágyon valami lagzi után, és azóta tudom.



    1ébként semmilyen tevékenységet nem gátol a dolog...talán a számítógépezést kivéve, ami az L alakú háló-dolgozó másik szárnyában lakozik, és zúg nekije a ventillátora.

  • 2007.10.10 10:02:21Vakmacska

    Úgylátom nálatok másként lehet, ha a komment éjjel kettő fele érkezett:))))))))

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta