SZÜLŐSÉG

Az anya, aki kiborít: a Naccsasszony

2007. október 9., kedd 12:00

Sok olyan embertársunkat veséztük már ki itt a Porontyon, aki valamilyen oknál fogva kiveri a ragyát a fejünkre. Volt már Bezzeg Anyánk, megszólítottuk az utcák népét, aki beszól, az ideális anyáról is lerántottuk már a leplet, sőt, a játszóterek emberét is kategorizáltuk. Egyvalaki kimaradt: az anya, aki két pillanat alatt üti ki az agyadban a biztosítékot: a Naccsasszony, született Jólmegmondom Jánosné.

Nehéz persze a határt meghúzni, hiszen az életben semmi sem fehér vagy fekete és bizonyára mindenkiben van mindegyik fenti kategóriából. A mi emberünk jelszava azonban: Mert megérdemlem!

Érdekes módon, rám ragadnak ezek a nők. Persze hosszú távon azért meg tudok szabadulni tőlük, de mivel szeretek szociológiailag tanulmányozni, konkrétan a hülyéket is, szívesen hallgatom őket. Egy ideig.


Mert ők azok a nők, akik, azon felül, hogy mindenhez értenek és mindenre van valamilyen pörfektli tanácsuk, szeretik magukat hallgatni. És ugye önmaguknak nem sztorizgatnak, mondják hát például nekem. Történetesen azt, hogy hová megy ez évben ötödszörre nyaralni, közvetlenül az után, hogy közöltem vele, idén is anyámnál töltjük a nyarat és nem, nem megyünk az Adriáig sem.

Nem tudom, mennyire hiteles ilyenkor az ember hangja, mindenesetre nehéz percek ezek. Mert mit lehet tenni – kérdezi - ha a Bahamákon csak a befizetett program felét nézheti meg az ember, vagy a Távol-Keleten nem sikerült megkóstolni azt a megjegyezhetetlen nevű halat. Érdemes egyáltalán tovább élni?

Jobb pillanataimban bírom kívülről nézni magam, meg őt, hogy mennyire abszurd az egész szitu. Én is az vagyok, mert a hangom őszintétlenül gáz, hiszen tényleg mekkora törés ez most Naccsasszony életében: Kééépzeld! (drámai hatásszünet) A repülő csatlakozása hajnal háromkor van csak! És most akkor kimarad egy egész délelőtt városnézés. (ekkor már sír). És ennél a pontnál kell végül is rátenni a beszélgetésre egy lapáttal, s aztán megy minden magától. A telefon túlsó vége csak löki a rizsát, mi meg gyakorlatilag gondolhatunk közben bármire, feltéve ha jó időközönként házunk és sajnálunk: "Na ne mondd!" Ezek a beszélgetések természetesen minden negyedévben megismétlődhetnek, a világ különböző tájait elemezve. Hiszen megérdemli.

Mint ahogy hetente el is mondja, hogy megérdemli azt is, hogy a takarítónő (mit takarítónő, bejárónő) ádáz harcot folytasson otthona működéséért. Neki konkrétan feladata csak az újonnan elhelyezett tárgyakkal, valamint a szokásos vendégsereg előtti gyakorlatozással van. Mert az élete egy múzeum, ő meg a teremőr. De ezt nem tudja. "Kééépzeeeld!" - sírja a telefonban. - "Ki kellett takarítanom, mert lebetegedett a takarítónő. Nagyon ki vagyok borulva. A gyerekekért meg már délután mennem kell anyámhoz. Most mondd!" "Aha." - válaszolom, miközben végignézek az atombomba sújtotta lakáson, ahol a két gyerek örömtáncot lejt éppen a kupacokon. "Ez igazán szörnyű lehet". De hát a boldogság belülről jön.

Az ő gyerekei felettébb nehezen kezelhetőek. Szerinte. De még nem volt közelről és hosszútávon gyerekekkel. Így az a kevés idő is, amit kénytelen velük tölteni, felér egy örökkévalósággal a számára. Szerencsére (csak hogy asszonyunk ne essen egy pillanatra sem ki a szerepéből) emberek tucatjai veszik körül, akik a hónap, hét, sőt, a nap bármelyik pillanatában ugraszthatóak. S neki mégis olyan nehéz! Az érdekes azonban az, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis kellett neki gyorsan két darab belőlük. A gyerekekből mármint. Gyorsan. S a tapintat valahogy elmúlt belőle, mert ha valakinek nem jön össze akár egy év próbálkozás után sem a gyerek, tele szájjal panaszolja, hogy ő bizony egy ciklust kellett, hogy várjon az elsőre, annnnyira borzasztó volt, most mondd meg!

Neki valahogy mindig közbejön valami, így felhőtlenül nem tud örülni a jó szerencséjének soha. Mert nem jött meg időben a másfél milliós ülőgarnitúra, ráadásul csak egy árnyalattal sötétebbet tudott venni, így nem passzol sajnos a plazmatévé színéhez sem. Szerencse azonban, hogy sikerült időben megvenni a hétszemélyes családi egyterűt, így befér a kocsiba a bébiszitter, a gyerekek és a barátnők is, a jógaoktatóval együtt.

Naccsasszony énképe hihetetlenül stabil. Ő az, akit a férje mindennél és mindenkinél jobban szeret és rajong érte mindenek felett. Felállítottam azt az elméletet, hogy egy Jólmegmondom Jánosnénak tulajdonképpen hihetetlenül nagy kompromisszumot kell kötnie az életben. Mert egyrészt kell találnia egy Bólogató Jánost, akinek az ingerküszöbe magas és bírja Naccsasszonyt, másrészt a valódi érzelmeket barátnőnk innentől kezdve elfelejtheti.

És az igazság az, hogy rájövünk, évek óta nincs is olyan neki. Mert amíg mi a kis normál életünkben leülünk este és beszélgetünk egy igazit, meg gyerekezünk egy igazit, meg szeretkezünk egy igazit, meg veszekszünk egy őszinte igazit, aztán boldogan kibékülünk, addig Naccsasszony fogja magányos estéjén a poharát és belenéz a tükörbe a tökéletes világából. És rájön, hogy nem is ismeri azt a nőt, aki visszanéz.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.15 22:06:47kovvacs

    Hicudzsi, hát, nem tudom.

    Mondjuk én is biztosan együtt dolgoznék vele. (Már attól is mindig rosszul éreztem magam, amikor túlóráztam a multinál és közben takarítottak körülöttem.)

  • 2007.10.15 22:08:21Hicudzsi

    Marcangolo! Ezt az első pár alkalommal ki lehet tapasztalni, te mit szeretnél és ő mit szeretne, és mire képes. :)



  • 2007.10.15 22:12:59Hicudzsi

    Mellesleg én nagyon szeretek barátnőknél segíteni, mert dumcsizás közben szuperül össze lehet hajtogatni a gyerekruhákat amit szegény egy hete próbál összerakni és szortírozni, otthon nemszeretem munka ez :)

    Lehet, hogy vetésforgóban kéne csinálnunk, nem? :)

  • 2007.10.15 22:13:33eszter

    anyukámékhoz járt egy csajszi évekig. Tök jól ismertük, jóban is voltunk. Aztán mikor a házba költöztünk, akkor ide is eljött a költözködés utáni mocskot segíteni rendbe tenni. Aztán eljött néha együttcsinálni a nagytakarítást (akkor volt 2 és fél gyerekem), aztán pedig bevállalt egy reggeltől estig munkát, úgyhogy se ide, se anyukámékhoz nem ment többet.



    Mi még próbálkoztunk a gondolattal, hgoy mi lenne, ha lenne valaki....de nem....nézni nem nézném, együtt csinálni meg...akkor inkább megcsinálom egyedül. És kapaszkodj meg kovvacs, a negyediknél már erre is van idő!!



    Amúgy én szeretem tudni, hogy én nyaltam fel a koszt, mert akkor tudom biztosra, hogy milyen minőségben. Az áruházban sem bízom meg a taka-néniben, hogy bizti lefertőtlenítette a WCt

  • 2007.10.15 22:21:36kovvacs

    eszter, akkor folytatjuk :)

    Tényleg sokkal egyszerűbb kettővel, mint eggyel, utólag is bocsánatot kérek azoktól, akik ezt állították és nem hittem nekik.

  • 2007.10.15 23:28:54marcangoló

    Kovvacs, ahogy telik az idő ez csak egyre jobb lesz. :-)

  • 2007.10.16 07:52:55Anyatünde

    Marcangoló, sajnos ez nálam nem műxik minden határon túl...

    Úgy értem, rengeteget javultam a gyerekek számának növekedésével gyorsaság meg időbeosztás tekintetében, de így is mindig az események és a tennivalómennyiség után kullogok.

    Lehet, hogy én vagyok béna, nem tudom.

    Mióta hárman vannak, a lakás és egyebek takarítása csak részletekben megy.



    Amúgy nekem is egyszerűbb volt kettővel, mint eggyel.



    Egy prózai kérdés: mennyi az órabére egy takkernéninek? Vagy valaki tud legalább valami intervallumot? Amúgy idegenkedés bennem is van ezzel szemben, Alvómackó nagyon jól megfogalmazta, kb. ezt érzem én is. De akadémikus is az egész, (a takkernéni) mert vsz. úgyse fér bele a büdzsébe.



    No megyek is. Nem szabad nekem porontyoznom. A gond csak az, hogy a "percre sincs megállás" üzemmód, amiben a sulikezdés óta nagyon gyakran létezni vagyok kénytelen, igencsak frusztrál. (Ja és fogytam vagy 3 kilót szept. eleje óta, normál kajálás mellett, a nasira odafigyelek, de azt se mindig.)



    No tessék, most pl. Poronty helyett szőrteleníthettem volna... :P



    Csőváz!





  • 2007.10.16 08:44:31manci

    Hát, félve vallom be: nekünk van segítségünk. És akkor most el se kezdenék mentegetőzni miatta. Tényleg nagyon nagy segítség, és hatalmas szerencsénk van vele, mert egy jófel, agilis nyugdíjas, de nem néni, inkább csaj.



    Egy héten egyszer jön, és megcsinálja a javát: porszívózás, felmosás, törölgetés. Mivel én sosem voltam egy házitündér és mindig borzasztó erőfeszítésembe került a takarítás, nekem ez egy baromi nagy ajándék a sorstól.



    A férjemnek a megismerkedésünk előtt is volt ilyen jellegű segítsége, én meg az összeköltözésünk után se ragaszkodtam ahhoz, hogy akkor mostmár én akarok csinálni mindent :)



    Nekem is furcsa volt eleinte ezt a helyzetet kezelni, én sem így szocializálódtam. Eleinte nem tudtam, hogy mondjam meg, ha vmi nem tetszik, nehogy megbántsam, de aztán rájöttem, hogy ez sem más, mint egy főnök beosztotti viszony, ahol a felek nyugodtan lehetnek jóban, attól még valaki irányít.



    És ha most vki azt mondja, hogy mekkora naccsasszony vagyok, mert az a legfőbb problémám, hogy hogyan szóljak a bejárónőhöz, akkor nagyon csalódott leszek :)

  • 2007.10.16 08:51:56énisénis

    manci! Te mázlista! Én ezer éve keresek egy normális takkernénit vagy csajt, bácsit, mindegy! Már a negyediket próbálgatom pár év alatt, pedig gyerekem sincs, csak egy finoman szólva nem rendmániás pasim, aki radásul imád főzni...szerintetek? A kaja isteni, de a konyha és az ebédlő is romokban! Mindez hetente többször! Az meg tényleg nem egyszerű, hogy hogyan szólj neki, a mostanit én már elküldeném, de a semminél jobb! Szerintem a naccságáskodás nem ezen múlik!

  • 2007.10.16 09:02:23Guruljka

    manci naccsasszony én kicsit irígykedem:)))))

    De tudod nem úgy...

    De komolyan, ha megkérdezhetem mennyibe kerül a segítség?

    Nekem a környezetemben vannak páran ahol van takker néni, de nem lehet róla beszélni, hogy mennyi meg hogyan, mert tényleg mindenkin azt látom, hogy szabályosan szégyenli, hogy van. Én meg nem akarok senkit kellemetlen helyzetbe hozni.



    Egyébként meg ez a szégyenlősdi még engem is kicsit visszatart, de alapvetően tényleg azt gondolom, hogyha visszamegyek dolgozni akkor keresni fogok egyet.



    Én önmagam "meggyőzésére" azt mondogatom, hogy ez is egy szolgáltatás, amit megfizetek. Mint a kozmetikust, fodrászt,vagy a könyvfutárt vagy bármi mást. Vagy nem így van?



    A másikfajta szégyenlősségemmel kapcsolatban meg azt találtam ki, hogy ha akozmiban megengedema fazongyantát, akkor azt is kibírom, ha valaki a kanapé mögé néz be:))))

    Na előkészítő filozófiám leleplezve és feltárva!

  • 2007.10.16 09:17:08énisénis

    Guruljka, ugyan nem engem szólítottál meg, de mivel én nem szégyenkezek a segítség miatt...az árak, úgy rémlik, hogy Te is bp- vagy! Szóval hetente egyszer jön, minden héten megcsinálja az alap takarítást, porszívózás, törölgetés, felmosás stb, és hetente valamit nagyon alaposan, felváltva fürdő/konyha/ablakok. Ezért 25 ezret fizetek neki/hó.

  • 2007.10.16 09:19:57énisénis

    ja és egyébként az érvek tök jók! Remélem meggyőzted magad!

  • 2007.10.16 09:24:50Guruljka

    énisénis, ez jól hangzik! Köszi!!! Manci írd meg a konkurencia árát is:)

  • 2007.10.16 09:30:47kovvacs

    Nem saját takarítónőm, rokonnál dolgozott, 1000Ft/ó volt. Heti háromszor ment, egy hosszabb és két rövidebb alkalomra.

  • 2007.10.16 09:48:08manci

    Guruljka: szerintem is marha jó érveid vannak! :))



    Hozzánk heti egyszer jön a segítség, fél napot van itt, ugyanazt elvégzi, amit énisénis írt, mindezért 4000 ft-ot kér. Talán nem mellékes, hogy a házunk 150 nm-es.



    Az egyik barátnőm hasonló nagyságú házát 3000 ft/alkalomért takarítja ki egy néni, mondjuk ők faluban élnek, lehet, hogy ennyi a különbség a falusi és kisvárosi árak között.

  • 2007.10.16 10:11:28AMG

    Sziasztok,

    hálistennek nem vagyok egyedül a takkernéni utáni vágyammal...

    Manci, nem tudom, hol van az a kisváros, de a környéken az 5000/nap a minimum... igaz, min. 6 órát dolgozik a segítség...és aki felkapottabb, az 1500-at is elkér óránként.

    Mi is fontolóra vettük, mert elmegy a takarítással a hét vége, Guruljka érvei pedig meggyőzőek!:-)

  • 2007.10.16 10:13:08AMG

    Ja, azt elfelejtettem írni, hogy ezek falusi árak...Pest megyében....

  • 2007.10.16 10:18:21begyszli

    Unokahugom dolgozik egy pesti lakásban, takarít, főz és bevásárol. Asszem heti 3 nap. 75000,- Ff/hó.

  • 2007.10.16 10:34:24manci

    AMG: Gödöllőn lakunk, és úgy tűnik nagyon szerencsések vagyunk. A mi takarítőnőnk kb. 5-6 órát van itt, mondjuk ebből fél órát a lányommal játszik. Imádják egymást! :)



    Ja egyébként a barátnőmék, akiknél 3000 ft egy alkalom szintén Pest megyében élnek.

  • 2007.10.16 10:58:55mazsola84

    Nálunk "jó" környéken Pest megyében kb. 1000 forintos óradíjat kap a takker néni. Bár szerintem van ahol többet kér, de minket állítólag nagyon szeret, bát én nem vagyok vele megelégedve, csak hát anyósom fizeti meg nagy barátnők is, úgyhogy kussolok.

  • 2007.10.16 11:00:06AMG

    Manci, merre Pest megye? Nem lakunk messze Gödöllőtől, de a takarítónőnek nagy utazás lenne...

  • 2007.10.16 11:11:59napos oldal

    Szigetszentmártonban van ismerősöm, 800 ft/óráért takarít.



    Nekem olyan aggályaim nincsenek, hogy szép házunk van, legalább erre képes lehetnék, vagy más is megcsinálja, én mér nem bírom. Lehet, hogy onnan jön, hogy a szüleim tanárok, vagy máshonnan, de nekem nagyon nagy prioritás a szabadidő. Volt idő, amikor napi 6,5 órát dolgoztam, csak 1,5 óra a különbség, de közérzetben ég és föld volt a későbbi 8 órához képest. Nagyon törekedni fogok erre is, ahogy tudok, hogy vagy kevesebbet dolgozzak, vagy kevesebbet utazzak a munkahelyre, illetve, hogy az otthoni munkákat is minél jobban csökkentsem. (Mosogatógép már a láthatáron, hurrá!!!! A Gastroyal pedig már élő valóság - legyenek áldottak!)



    Takarítónőt otthon én se láttam, szombat délelőttönként együtt takarított a család, bevásárolt, főzött. De hétköznap nem 7-re estek haza a szüleim, nyáron otthon voltak, és szerették is a munkájukat.



    Tudom, hogy emberek tömegei csinálják ezt másképp, több gyerekkel is, ez engem nem befolyásol, nekem magamnak kell megoldani a saját jóérzésem, a szomszéd néni itt irreleváns. Hacsak tehetem, nem szeretnék megszakadni, szívesebben töltöm az időm olvasással, a családdal. Takarítani pont utálok is, csak vasalni meg vásárolni szeretek, meg főzni, de azt csak önszántamból.



    A kényszer az más. Ha az életben bármi kényszer van, akkor az ember nem filozofál, igyekszik csinálni, oszt jónapot. (Egy évig takarítottam napi 8 órában nyelvtanulás kényszere miatt :)))



    Takesznénivel kapcsolatban engem csak az izgat, amit manci is mondott, hogy hogy szóljak, ha valami nem tetszik, ill. kicsit idegesít, hogy nem úgy lesz megcsinálva, ahogy kéne, meg hogy a dolgaim között mászkálnak. De majd túlteszem magam ezeken valahogy :)



    Én abban vagyok tanácstalan, hogy lehet, hogy havonta-kéthavonta rábíznám a gyereket a szomszédnénire, akit nagyon szeret, ill. erre a takesznéni ismerősömre, 2-3 órára, egy mozi, étterem erejéig, inkább talán a szomszéd nénire, de ingyen nem, azt se tudom, mennyit szoktak ezért kérni, ill. baromi ciki ezt előadni, vagy nem tudom. A szomszéd néninek jól jönne a pénz, csak nem megalázó-e vagy nem tudom. Mondjuk onnan közelíteném meg a dolgot, hogy nézd Gizike, szeretnénk elmenni moziba, van is egy szitternéni, de téged sokkal jobban szeret a gyerkőc, nem bánnád-e, ha blablabla... Mit szóltok? Lehet, hogy hagyom az egészet, és megoldjuk mindig a nagymamával, az a legsimább ügy.



    Na, megyek porszívózni :)

  • 2007.10.16 11:53:00énisénis

    Jaj, én azt elfelejtettem mondani, hogy nekem ezért a pénzért vasal is! Azért tűnhet talán első ránézésre soknak. És bizony a drágám öltönyös-munkás ember! Azaz minden hétköznap ingben jár!

  • 2007.10.16 12:01:00Guruljka

    éniénis, pont a vasalást akartam kérdezni, mert én nem vasalok, de párom a Tiedhez hasonló, így reggelente Ő maga vasal egy inget magának. Illetve anyám-anyós látogatásonként amennyi ingre jut idejük: innen csók nekik érte! Nekem is egy heti egyszeri takkeros-vasalós kolléga kéne, aki ezzel teljesen szabaddá teszi a hétvégét:)Nekem havi 20-25 ezer reálisnak tűnik. Nálunk mondjuk az alsó része, mert tényleg nem nagy a lakás.

    Mindenkinek köszi, mert ez már tök jó viszonyítási alap!!!

    És fényderült arra is, hogy ez nem is amolyan úri passzió:))



    Ja és az a naccsasszony, aki panaszkodik az albérletbe lakó szerényebb életet élő ismerősnek, hogy mennyi gond van a takkernénivel! Nem az aki alkalmaz egyett vagy azért nem alkalmaz mert feszélyezi:) Szerintem.

  • 2007.10.16 12:05:37boribon

    Jaj, én nagyon értem kowacs szégyenkezését... persze nem kell ezért naccsasszonynak érezni magunkat, meg szégyellősködni, de én mostanában elég sokat rágódom ezen. És cikinek érzem leírni, mert a rágódás központi gondolata az, hogy, de hát miért ne, ha egyszer megengedhetjük magunknak. Akár a takarítónőt, meg az ételszállítást is egyszerre. Ez olyan naccsasszonyosan hangzik... Én duplán cikinek érzem, mert gyerekkoromban anyukámnak semmi ilyenre nem volt pénze, mondjuk nálunk erre az volt a megoldás, hogy mocsok volt, kupi, és hétköznap sose volt meleg kaja. De ehhez képest ennek az ellenkezője, baromira urizálásnak tűnik nekem, mármint a saját életemben.

    De ezzel nem kell törődni, ez az én kis egyéni pszichózisom, hogy szégyellem magamat minden jóért, ami van az életemben. (Márpedig igen sok jó van az életemben.)



    Egyébként én már el is kértem egy barátnőm takarítőnőjének a telefonszámát(csak egy hónapja hezitálok, hogy felhívjam-e), és ő 1000 ft/ óráért dolgozik, a barátnőmnél heti egy alkalommal, kb. 3 órát takarít. Állítólag gyors és ügyes.

  • 2007.10.16 12:05:46kovvacs

    nézd csak, napos oldal, mit találtam:

    www.epiac.hu/request.php?SiteID=0&SearchID=42&from=etarget_bebiszitter



    Én kérnék ajánlatot helyedben, aztán max nem fogadnám el, de ahhoz hasonló árat ajánlanék a szomszéd néninek.

    vmi olyasmit mondanék neki:

    nézze, el szeretnénk menni vacsorázni kettesben, ezért bébiszittert kell hívnunk. Viszont akkor vagyunk a legnyugodtabbak, ha ismerjük azt, akire a gyereket bízzuk, és a gyerkőc is szereti azt az embert, aki vigyáz rá. Szeretném megkérni önt, hogy legyen hivatalos bébiszitterünk, rendesen, fizetségért. Utánajártam, ennyi és ennyi a szokásos összeg egy esti vigyázásért, megfelel önnek? Semmiképpen sem szeretném megsérteni! Úgy gondolom, hogy a gyerekre való vigyázás bizony munka, amit meg kell becsülni és tisztességgel megfizetni.

  • 2007.10.16 12:09:55kovvacs

    babysitter.lap.hu/

  • 2007.10.16 12:52:58AMG

    Énisénis: vasalással együtt érthető. enyém is inges, én meg kosztümös, szóval tudom, miről beszélsz:-)Két hétig gyűjtögetem, aztán nekiállok...

  • 2007.10.16 13:00:00manci

    AMG: nem tudom merrefelé laksz, de a takarítónőnk hozzánk is utazik, mivel Őrbottyányi. A barátnőmék a Szentendrei-szigeten laknak amúgy.



    Az én férjem is öltönyös állásban van, de valahogy a vasalást nem akarom ki engedni a kezeim közül. Mondjuk vasalni nem is utálok, és gyorsan és szépen csinálom. Valahogy jó érzés, hogy én vasalom a férjem ingeit.



    Főzni meg kimondottan szeretek. Néha rendelünk is, de valahogy mindig tól sósnak, fűszeresnek érzem ahhoz az ilyen kajákat, hogy a gyereknek is azt adjam, ha meg már neki külön kell készíteni, akkor egyszerűbb ha főzök az egész családnak.

  • 2007.10.16 13:03:56AMG

    Manci: Sződön, az pont a másik irány, nem tudom, vállalná-e.

    Főzni szinte minden nap főzök én is, hétközben egyszerűbbeket, hétvégén meg kívánságműsor van. ( mert különben nem eszik meg, hiába finom) a fiúk egyébként is a sült csirke meg a milánói között szoktak választani...Esetleg még ki is ránthatnám a husit, főzelékféle csak az oviban..

  • 2007.10.16 13:27:11manci

    AMG: ha gondolod, hétfőn meg kérdezhetem, vállalná-e. Azt tudom, hogy Bp.-re bejár dolgozni, de oda biztos jobb a közlekedés.

  • 2007.10.16 13:28:33kovvacs

    ááá, délutáni elfoglaltság: füldugót gyártok vattából. Bárkinek jobb ötlete van, szóljon. Nem a gyerekek miatt: lemerült az aksi a kocsimban (naccsasszonynak sajátja van), felszereltem a töltőt, de du 5 körül le kell szednem, mert megy le a nap, le fog csapódni a pára, és be kéne állni a kertből (naccsasszony) a garázsba (naccsasszony).

    És amikor vissza fogom szerelni az aksit, akkor bele fog ordítani a riasztó az arcomba. És ettől már most rizsszem nagyságúvá van összeszorulva a gyomrom, annyira utálom és félek tőle. Ráadásul határozott és gyors mozdulatokra lesz szükség, hogy ne kelljen többször próbálkoznom a visszaszereléssel, mert ahányszor összeér a kör, megszólal a riasztó és mindaddig ordít, amíg ki nem kapcsolom a harmadik kezemben tartott slusszkulccsal. És akkor ugye fel kell tételeznem, hogy egyik gyerek se pont akkor akar valami halaszthatatlant művelni odabenn a házban (naccsasszony).

  • 2007.10.16 13:30:21kovvacs

    már eccer feltaláltam, hogy kb az M0-ás vonalában kellene egy körvasút, HÉV féle járgány. Botrány, hogy mennyi idő alatt jutsz el pl. Vecsésről Érdre, vagy Érdről Vácra.

  • 2007.10.16 13:49:23begyszli

    Áááá, kedves Kowacs! Te nem vagy való naccsasszonynak:) Már bocsi! De egy ilyen horderejű probléma megoldásához legalábbis márkaszervíztől kellene, hogy jöjjön a szerelőbácsi, max. enyhén félrebillent fejjel, eltartott kisujjal nézhetnéd, hogy mit művel. Amíg ezt nem tudod teljesíteni, nem lehetsz naccsasszony!:)

  • 2007.10.16 13:59:55AMG

    Manci, köszi!ha esetleg igen, vagy legalábbis elgondolkodna rajta, kérlek, adj valami elérhetőséget, és keresni foglak!

  • 2007.10.16 14:00:06Alvomacko

    kovvacs: nem tudod, hogy a riasztót lekötni?

    Már percek óta lázasan gondolkodom, hogy ez hogy lehet nálad... Mert nekem is merült le akksim az autóban. Én is szedtem már ki, tettem töltőre, majd szereltem vissza, de a riasztó meg sem nyikkant. A tiéd mi a csudát érzékel az áramkör helyreállításánál? A nyitott motorházat? És mitől aktiválódik automatikusan?

    Én eztet most nem értem...

  • 2007.10.16 14:01:17Alvomacko

    Hopp! Helyesen "nem tudod valahogyan a riasztót lekötni?"

  • 2007.10.16 14:03:45huhhh

    Érdekes, amit írtok a takarítónőkkel kapcsolatos rossz érzéseitekről. Nekem mondjuk nincs takarítónőm (régebben egy ideig volt), és egyelőre nem is hiányzik, de miért kellene rosszul érezni magatokat, ha takarítónő segít? Ismerős persze, hogy mi jár ilyenkor az ember fejében, de gondoljatok arra, hogy semmi mást nem csináltok, mint vásároltok magatoknak egy is (szabad)időt (ebből - gondolom - úgysincs senkinek elég). Vagy arra, hogy a takarítást meg tudja csinálni helyettetek más is, máshol (például a gyerkőcök életében) pedig senki más nem helyettesíthet benneteket, miért ne töltenéted az időtöket a takarítás helyett inkább ezzel? Remélem, így azért könnyebb :)) További szép napot kívánok mindenkinek!

  • 2007.10.16 14:05:36marcangoló

    Mingyá megkérdem a zuram, riasztókat szerelt. ;-)

  • 2007.10.16 14:07:46manci

    AMG: nagy.manci kukac gmail.com

  • 2007.10.16 14:12:39AMG

    köszi, manci!

  • 2007.10.16 14:34:34marcangoló

    Kovvacs, azt mondja a zuram, hogy ha újabb típusú riasztó, akkor abban a helyzetben marad, ahogy levetted az akkumulátort. Ha kikapcsolod, akkor nem fog beriasztani, ha visszateszed a cájgot. Viszont, ha régebbi, akkor tényleg riasztani fog, amit úgy lehetne megakadályozni, ha kihúzod a biztosítékból, viszont akkor meg lehet, hogynem indul a kocsi. Aszongya, ha elárulod a fajtáját, meg tudja mondani, lehet-e valamit tenni.

    Esetleg nem jön az össze, hogy szerzel még egy embert, aki a riaszókapcsolót kezeli, amikor te visszateszed az aksit?

  • 2007.10.16 16:22:09Csöre

    Teljesen meg tudom érteni azt, aki idegenkedik attól, hogy egy (kezdetben legalábbis) vadidegen matasson a lakásban. Mondom ezt úgy, hogy egész gyerekkoromban volt a családnak takarítónénije, bizony, szégyeltem is az osztálytársaim előtt azokban az "osztályharcos" időkben... Pedig Margitka néni igazán már szinte családtag volt. Viszont amióta ő szegény nincs többé, takarítónéni sincs - sem nálunk, sem a szüleimnél. Nehéz megint úgy megbízni valakiben. (Van viszont ablakmosó, ugyanis szüleim elég alacsony termetűek, a lakás és az ablakok magasak,és egyikük sem szeret 3 emelet magasban billegni egy létrán a nyitott ablakban. Így aztán jön Tomi a maga 2 méterével, és sámli nélkül letörli még a felső ablakfélfát is.)



    Van néhány tanácsom azoknak, akik most gondolkodnak takarítónéni (vagy bármilyen háztartásbéli segítség) igénybevételén:

    Először is jól át kell beszélni, hogy mit vártok tőle. Tehát

    - pl. azt igen, hogy a fürdőszobát felmossa, kádat kimossa, de mondjuk a polcon ne nyúljon a cuccokhoz.

    - Vagy érkezzen pontosan, mert utána időre el kell mennetek valahová.

    - Vagy a fizuját órabérben kapja (- na ez éri meg legkevésbé) avagy alkalmanként.

    - Hajlandó-e rendet is rakni (esetleg kerülgeti a legódarabokat), vagy a családnak kell takarításkész lakást elővarázsolni.

    - Hoz-e takarítószereket, vagy azt Ti biztosítjátok; van-e valami preferencia (pl. Pronto és nem Opti, ilyesmi)

    Másodszorra érdemes első alkalommal együtt elvégezni a takarítást, hogy tudja, mit mivel miért és hogyan? Sok későbbi félreértés megelőzhető ezzel.



    És még ezután is előfordulhat, hogy a takarítónéni egy idő után saját képére szeretné formálni a hajlékot. A már említett Margitka néni például sokszor szerette volna nagyságszerint sorbaállítani a család könyveit, merthogy azt úgy könnyebb portalanítani. Nem kell engedni a nyomásnak... :)

  • 2007.10.16 17:22:20kovvacs

    marcangoló,

    Tündér vagy!

    mosmá fehér só is van az aksi tetején, felhívtam az öcsémet, hogy jöjjön. Ennyit az öntudatos nőről, aki mindent megold magától. Minden bizonnyal ki kellett volna tekernem a kupakokat a tetején, de nem gondoltam rá. Úgy haraxom magamra, hogy minek erőltettem azt a korareggeli indulást. :(

    Marcangoló, amúgy régi a járgány, 10 éves, és pici, akárcsak az aksija, és átlag félévente megszívom. Pl. nem megyek sehova 10 napig és nem indul be. Csak most speckó a párom külhonban, így nem tud mindent megoldani.

  • 2007.10.17 11:34:52napos oldal

    Kovvacs, nagyon köszi, amit írtál, tutter szöveg!!!



    (gyerek a szomszédban/bölcsiben, takesznéni kitakarít, gastroyal főz, férjem keresi a pénzt... kihagytam vmit?)



    Csöre, nagymamámnak is volt Margit nénije, őt is így hívták. Főzött, meg takarított, ill. vigyázott a dédire, aki egész napos felügyeletre szorult. Na, hát, gazdagok azok nem voltak :) Apukám tőle tanult főzni. Én csak később ismertem meg, egyszer meglátogattuk, sütizett és fényképeket mutogatott amerikai unokáiról. Csak a dédi haláláig volt a nagymamám segítsége.

  • 2007.10.17 11:50:39Alvomacko

    kovvacs: bebikázás nem segít? És nem inkább akksit kellene cserélni? Egy új akkumulátor csodákra képes! :-)

    És annyira nem is drága. Neked meg fontos lehet, hogy bármikor legyen működőképes autód, mivel többször vagy teljesen egyedül otthon.

    Vagy mi van, ha lekötöd a sarukat, ha huzamosabb ideig nem használod? Igaz, olyankor a riszató sem működik. De ha garázsban van, akkor mindegy.

  • 2007.10.17 12:06:18-hattori-

    Én is falun lakok, a szitter/takanéni keresés felért egy rémálommal. Itt ugyanis az ilyesmit a család oldja meg, és furcsa nekik, hogy vannak emberek, akik ezért másoknak fizetnek,húúúúúha, akkor azok biztosan kőgazdagok (hát nem) vagy ufók (erről se tudok)



    Először babavigyázót kerestünk, a védőnéninél tapogatóztam, hogy kit lehetne...ő mondott egy címet. Elmentünk, becsöngettem, bemutatkoztam, mondtam, hogy az lenne a gondom, hogy ha elmegyek dolgozni 4 órában kéne valaki Marci fiam mellé, és őt ajánlották. Az egyébként nagyon szimpatikus csaj mondta, hogy szívesen átjön néha, és vigyáz rá, szokott a szomszédok gyerekeire is. Mondtam, hogy de nekem nem néha kéne - mire mondta, hogy hát, jó, ha ráér, akkor megteszi. Folytattam, hogy lehetne-e esetleg arról is szó, hogy heti 1x eljön és segít takarítani. Itt már igen csúnyán nézett, féltem, hogy megbántottam, és mondtam, hogy ha nem, akkor nekem a gyerekvigyázás is hatalmas segítség. Búcsúzáskor vetettem fel, gondolja ki, milyen órabért, vagy napibért szeretne. Mire mondta: hogy ő ezt ingyen gondolta, csak nem képzelem, hogy ő pénzt fogad el. Gondolhatjátok, köpni nyelni nem tudtam. Hazamentem, és végig azon rágtam magam, mit gondolhatott rólam, hogy vadidegenként odamegyek, és ilyeneket kérek tőle - ő azt hitte mindezt szívességből. Aztán többször találkoztunk, megbeszéltük a dolgokat, most úgy néz ki tényleg lesz 4 órás állásom, és napi 5 óra gyerekvigyázásért 2000 Ft-ban egyeztünk meg.

    A takarítást azonban nem mertem még egyszer felhozni :((((



    Először is, mint sokan mások rosszul érzem magam, hogy ha itthon vagyok, és mint mások mondják: "semmi más dolgom nincs" nem bírom rendben tartani az otthonomat. Pedig napokra lebontottam a teendőket, évek óta nem vasalok, a nem használt dolgokat igyekszem kirakni a garázsba, és mégis péntekre általában elborít a kupi. Egyelőre még tartom magam és a néha beeső anyós, vagy megtáltosodó férji segítséggel tűrhetőek az állapotok, és most pl. porontyozni is van időm :))) Ha meg lesz melóm, lesz hivatalos indokom is, hogy miért kell a takarítónéni-programot újraindítani. Addigis titokban szereztem egy telefonszámot, aki 2 faluval arrább egy külföldi házaspár bejárónője, azaz szokva van ehhez a "naccsasszonysághoz" és nem botránkozik meg rajta. Egyelőre talonba tettem :))))

  • 2007.10.17 12:19:01begyszli

    Én is babavigyázó bajban vagyok. Illetve nem bajban, csak nem tudom mennyit szoktak kérni, adni. Szóval nálunk 3 gyerkőc van (11, 6, 2,5) és olyan eseti alkalmakkor kellen rájuk vigyázni, ha mi szülők elmennénk v.hová vacsorázni pl. Szóval este-éjjel. Akit kérdeztem, az 1000,- Ft/órát mondott. Szerintetek?

  • 2007.10.17 13:40:30Alvomacko

    Itt Pesten 700 és 1500 Ft között van az árfolyam. 700-at a diákok kérnek. Az az 1000 Ft lehet reális ár érte.

    Ma egy angol óra 2400 Ft környékén van és az 45 perc. Matekot meg másfél órában 4000-ért tanítanak.

  • 2007.10.17 14:12:28begyszli

    Köszi Alvomacko! Azért lehet, hogy táncolni már nem megyünk...:)

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta