SZÜLŐSÉG

Sosem lesz már babánk?

2007. október 4., csütörtök 08:06

Hogyan éli meg egy pár, hogy hiába próbálkoznak, hiába küzdenek, a várva-várt baba nem akar megfoganni? Mit tudnak tenni, amikor kiderül, mindketten egészségesek, a bébi mégsem jön? Olvasónk, Adrienn számol be a kellemetlen vizsgálatokról, az érzéseiről és a végső döntésről.


Kislány korában (majdnem) mindenkinek voltak babái, játszott papás-mamást, sőt az elvetemültebbek – mint például én – odáig mentek, hogy a függönyt mennyasszonyi fátyolként használva bevonultak a szoba közepére, elnézést, az oltárhoz.

Amikor találkoztam a férjemmel, még annyira fiatalok voltunk, hogy semmi ilyesmire nem gondoltunk, csak egyszerűen élveztük az időt, amit egymással eltölthettünk. Szerencsére azért hamar kiderült, hogy férjnek való tészta, ahogy egymás között mondjuk!

Körülbelül hat évvel ezelőtt kezdtünk először beszélgetni a gyerekről, úgy általában, de ez a téma egyre többször szóba került. Nem tudom, kinél hogyan született meg a döntés, de mi annyit agyaltunk a témán, hogy kezdtem azt hinni, szegény gyerek örökre csak gondolati síkon fog létezni. A döntést végül is teljesen prózai körülmények között hoztuk meg, in flagranti megkérdezte az uram, hogy belevágjunk? Rábólintottam, és persze aznap este úgy aludtam el, hogy én már úgyis terhes vagyok.

Hónapokig a föld felett jártam, mosolyogtam mindenre, mindenkire. Aztán úgy fél év után már kezdett egy pici rossz érzésem lenni az újabb menstruációnál, de körülbelül egy év után kezdődött el számomra a pokol. Elkezdtük az orvoshoz járkálást, rendszeresen a recepciónál – hátam mögött a tömött sorral – kellett taglalnom a nemi életünket (mikor, hányszor, stb.), megszoktam a váróban való többórás ücsörgést, a sorstársak történeteinek meghallgatását és a „feküdjön fel a vizsgálóasztalra” kérést.

Vérvételek, hormonvizsgálatok, petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, ultrahangos vizsgálatok és ez még nem is a teljes lista, sőt mi a piskóták közé tartozunk, mert nálunk mindkét félnél mindent rendben találtak, tehát minket olyan sokáig nem „kínoztak”.

Három meddőségi klinikán jártunk és egyik helyen sem találtak okot, miért nem sikerül teherbe esnem. Közben pedig múltak az évek, mialatt mi próbálkoztunk különböző módszerekkel, végig kellett asszisztálnom a baráti körben az összes gólyahírt és persze ilyenkor az utcán, a tévében, az újságokban mindenhol csak terhes nőt, kismamát látni. A világ felé mosolyogtam, de belül felemésztett a fájdalom, a szomorúság és a düh, utáltam végighallgatni azokat a jó tanácsokat, hogy „lazítsatok, biztos azért nem jön össze, mert görcsöltök rajta”.

Persze ezek a kiváló ötletek mind olyanok szájából hangzottak el, akiknek fogalmuk sem volt arról, milyen néhány hónapnál többet várni a gyermekáldásra (légy szíves, ne is tanácsolj ilyet senkinek, elég fájdalmas ezt századszorra végighallgatni, arról nem is beszélve, hogy legtöbbször nem is helytálló). Kifordultam önmagamból, egész nap sírtam, sokszor az utcára sem tudtam kimenni. Persze nem csak én szenvedtem, a férjemet az viselte meg a legjobban, hogy az addigi állandóan csacsogó, mosolygós, poénkodó felesége egy kisírt szemű, szomorú, néma kísértetté változott. Nem szeretek visszagondolni erre az időszakra.

Aztán 2005. februárjában történt valami. A Húgom, kicsit félve, elárulta, hogy babát vár. Egyszerűen kisütött a nap, éreztem, hogy kitörtem a fekete réteg alól, mert végre teljes szívből tudtam örülni más boldogságának, nem voltam irigy rá, visszakaptam önmagam! Annyi boldogságot hozott az unokahúgom ebbe a családba, hogy elmondani nem lehet, ő a szemünk fénye és segített nekem feldolgozni a feldolgozhatatlant.

Segített rátérni arra az útra, amin most járunk. Megértettük, lehet annyira szeretni egy kisembert, hogy nem számít, ki hozta a világra. Egy évvel ezelőtt beadtuk a jelentkezésünket az örökbefogadásra és azóta minden megváltozott, megnyugodtunk, fellélegezhettünk, hiszen az örökbefogadás hosszú procedúrája garantálja azt, amit egyik meddőségi központ sem: szülők leszünk!

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.09 11:32:41Vierre_

    Pandi , csakhogy nem a függés a téma, hanem a baba és így a függés másodlagos. A cselekvés a lényeg. Hogy ki mit tesz, és hogy ítél. És így nincs morális különbség és majd ha lesz egy topic a függésről akkor ott megdumáljuk ezt a témát is :DD

    Még egyszer grat.. és Pont :))

  • 2007.10.09 11:35:48Pandi

    Így van, a döntés, az akarat és a cselekvés.

    Ok, majd akkor megdumáljuk részletesen.:))

  • 2007.10.09 12:41:08papirbirka

    Vierre, naposoldal, ok, ok nekem ez "cicám".

    De azt hiszem szövegértelmezésben az is benne van, hogy miért nem tudok szemet hunyva bólogatni.

    Mert közelről érint, mert személyesen, mert nagyon.



    Még egy adalék, hogy miért: két gyárkéménnyel nőttem fel, akkoriban nem volt divat egy gyereknek erről véleményt alkotni, eszembe se jutott, de a mai napig fel tudom idézni a hányingert és a szemfájást amit nap-mint-nap okozott a terjengő füst. A szüleimet egyébként imádom és az élet egyéb területein abszolút mintaképeim, de utólag is kitolásnak érzem, hogy ennek kitettek. Csakhogy akkor ez természetes volt, ma meg szerencsére nem az.



    Nem mennék ki vadidegeneknek szórni az észt, de a saját gyerekemet-rokonomat igenis próbálom befolyásolni, mert ha elpatkol nekem fáj és én nézem végig a rokonok idegösszeroppanását.

    Igen, igen csúnya önző dolog, hogy csak magamra gondolok.



    Próbáltam egy másik nézőpontot adni, hátha egy de csak egy ember elgondolkodik rajta, hogy ki mindenkinek okozhat ezzel elkerülhető fájdalmat.

    Nekem akkor már megéri.



    Nem ér olyan dolgokkal példálózni amiket RAJTAD KÍVÜL álló körülmények miatt nem, vagy csak nagyon nehezen tudsz megváltoztatni. Igen ezekkel és még sok mással is ártok a gyerekemnek és vannak is rossz gondolataim miatta. De orvosilag igazolt, komoly károsodást okozó veszélynek, amit akármilyen piszok nagy akaraterővel is, de én MAGAM, mások életének borítása nélkül megelőzhetek, na olyannak nem teszem ki. Ettől még nem érzem magam bezzegnek és szerintem igenis van morális különbség.



    Nem értünk egyett, nagy ügy, ebben az ügyben nem vagyok megbocsájtó, nagy ügy. Ezer más dologban lehetünk a legnagyobb haverok. Bár ha a szembembe fújod a füstött akkor tuti nem ;-)))

  • 2007.10.09 12:42:00Hicudzsi

    Vierre! Tudod mi a gond...

    az, hogy van arcod ahhoz, hogy ezt egy olyan posztba told bele ahol anyukák évek óta hiába várnak babára. Akik mindent megtennének azért, hogy babájuk legyen. Neked pissz-passz összejött ugye és még a drága bagódról sem kellett lemondanod.



    Hát tudod mit? Emberségből nekem mára mínusz egyesre vizsgáztál...

    Hány évesek a gyerekeid? hányévesen jöhetnek elő az anyai dohányzás káros tünetei RAJTUK?

    Tudod ezt???

    És még pofátlanul hirdeted is???



    Van orvos-kutató ismerősöm és vele rengetegszer beszélgettünk a várandóság alatt kiküszöbölhető és nem kiküszöbölhető káros hatásokról és következményeikről.

    Szívemből kívánom, hogy egsészégesen nőjenek fel akicsikéid és azt is, hogy mire ők felnőttek lesznek, a cigit sorolják a drogok közé és ne lehessen árusítani sem!

  • 2007.10.09 12:46:08másutt

    En asszem felre lettem ertve. :)



    Akik ismernek itt egy ideje tudjak, hogy nalamnal liberalisabbat keves talalni. Mindenki valasztasi, elteviteli es onpusztitasi jogat tamogatom. A sajatomet is.

    Ebben benne van az is, hogy aki barmifele mereggel akarja magat, magzatat pusztitani, ahhoz joga van. (kipufogogaz, cigi, pia, fu, heroin, akarmi). Mint ahogy emlitettem, en magam nem eltem soha, nem is fogok elni szent eletet es ebbe senkinek beleszolni nem hagynek.



    DE.



    Azt ultra arrogancianak tekintem, ha valaki bejelentkezik egy olyan forumra, ahol gyerekek utan sovargo de meddo nok arrol beszelnek, hogy hogyan lehetne maximalizalni a teherbe eses (es minimalizalni a veteles) eselyet.. es itt a mellet buszken dongeti, hogy

    -o mit ossze dohanyzot es megis lett 2 (nagymeretu) gyereke

    -o milyen iszonyuan fantasztikusan laza es jofej ember (reszben ettol? bocsika, 18 eves korunk ota nem az volt a klassz csaj aki dohanyzott, bar ugy tunik le vagyok maradva. nem attol lesz valaki liveralis, hogy masoknak dicsekszik a karos szenvedelyeivel)



    Ha ezt 1 naiv ember elolvassa es elhiszi, egy befolyasolhato 16 eves azt veszi ki belole, hogy OK dohanyozni, jo fej es 'laza csaj' vagy ha dohanyzol terhesen, akkor ezzel Vierre-nek kell elnie.



    Egyebkent meg Vierre, akar tetszik akar nem, a dohanyzas karossaga a magzatra es a gyerekre bizonyitott teny (hosszutavon is... nem csak a szuletesi suly mulik ezen, majd meglatjuk 20 ev mulva mi lesz veluk es az O reproduktivitasukkal). A gyumnolcsle fogyasztasa nem. A varosban eles sem.

    Ha ezzel te tudsz elni, nem szolok bele.

    Toled tobbezer kilometerre lakom, nem ismerlek, meg a fustodet sem kell beszivnom es egyebkent sem erdekel, hogy mit csinalsz.



    De ez a 'en dohanyzom, megis lett 2 gyerekem, bibibiiii' melldongetes a 'Meddoseg' oldalon szerintem pofatlansag.



  • 2007.10.09 12:49:33zolnaid

    Vierre, ugye tudod, miket okoz a cigi terhesség aatt? Könnyen dobálózhatsz a felelősséggel, így, hogy nem történt baj, de ha a gyereked mondjuk szájpadhasadékos és koraszülött lett volna miatta, akkor milyen felelősséget válalsz? Vagy szerinted, vígasztalta volna a gyereket, hogy az anyja tehet róla? Ha egy vázát törsz össze, akkor lehet felelősséget vállalni, de ha egy életet teszel tönkre, a mea culpa tökéletesen haszontalan.

  • 2007.10.09 13:02:35Hicudzsi

    Lányok én komolyan kiakadtam...

    Ez a terhesen bagózni olyan, mintha a kétévesed szájába tennéd a jointot, és ugyebár azt törvény tiltja..

    Ezt miért nem??

    Nem hiszem, hogy nem lehet kibírni..

    Basszus ezek a kifogások nevetségesek...



    és oroszrulett a gyerek életével...



    Ja és én is bagós voltam, keresztülmentem kemény dolgokon és mégis le tudtam tenni, pont a legszarabb időszakban...

    hülye kifogásai vannak Ikúnindzsa...

  • 2007.10.09 13:04:56másutt

    Hicudzsi, igy kell ezt, egyszerre, korusban.



    15 evvel ezelott Magyarorszagra latogattam...egy olyan varosbol, ahol akkor eltem Kaliforniaban, ami az egyik elso volt a vilagon ahol a dohanyzast betiltottak MINDEN kozhelyen, kocsmakban, ettermekben, diszkokban, meg a parki padon ulve is.

    Akkor en kb napi 1 paklit szivtam... de mivel folyamatosan az 'arcomban volt' a propaganda es a dohanyzas karossaganak igeje, elegge jol informalt voltam.

    Mo-on egy nagyon eles vitaba keveredtem egy 2 egyetemet vegzett, egyebkent szuperinteligens rokonnal, aki azt allitotta, hogy 'semmifele bizonyitek nincsen a dohanyzas karossagara, ez egy nagy baromsag, az emberek tobbszaz eve csinaljak, minden mas IS karos, az egesz elet karos, kulonben is az ezesez szomszed dohanyzott es most halt meg 90 evesen, es egyebkent is azt csinal amit akar, stb.'



    Teljesen megdobbentem, hogy mennyire mas Mo-on a hozzaallas... es most meg inkabb meg vagyok lepodve, hogy 2007-ben, irni olvasni tudo inteligens anyak ugyanazt hiszik es hirdetik buszken, meg mindig, mint Gabi bacsi a 90-es evek elejen.

    Azota o leszokott, de tul keso volt.



    Namindegy, asszem nagyon elszalltam az eredeti tematol... lassan megyek szulni (remelem) egyebkent is. :)





  • 2007.10.09 13:06:37Hicudzsi

    Másutt! Sokat gondolok ám rátok :)



    Anyukám is bagózik, utálom... de nem tudok hatni rá sajnos :(

  • 2007.10.09 13:07:13zolnaid

    Komolyan mész, másutt, vagy még csak reménykedsz? Gondolunk rád!!!

  • 2007.10.09 13:14:56másutt

    Tegnap voltam vizsgalaton, gyerek a kifutopalyan, motor bekapcsolva, felszallasi engedely megadva, feje teljesen a helyen. Egesz ejjel nem aludtam, figyeltem a bizsergeseket, kis (rendszertelen) fajasokat.

    Addig ki nem nyomom, amig ide be nem irtam, hogy mi van. ;)

  • 2007.10.09 13:28:48druantia

    Másutt, meglesz az a tizedike :))).

  • 2007.10.09 14:49:40cantaloupe

    Engem is felizgatott Vierre hozzaallasa, epp azokat a dolgokat irtam volna, mint Hicudzsi...azzal, hogy megszuletik a gyerek 3,6 kilosan, meg nem lehet kifujni a faradtgozt, kesobb asztma, allergia, egyeb legzesi-es horghurut problemak lephetnek fel. En sajnos passzivan dohanyoztam es a mai napig undorodom attol, ha valaki lakason belul cigizik, mint apuek tettek. Masutt, veled is egyetertek, a drogos kismama peldaja is jo volt...ott is lehet, hogy 10-es APGAR-ral szuletik a kicsi, de kesobb hiperaktiv lesz, idegerendszeri problemakkal.



    MASUTT, megy a drukk, ugyesek legyetek! :)



    KERDES: Nem tudja valaki, hogy a cickafark teat lehet-e kulfoldre is postazni? Atengedik a vamosok az ilyen cuccot, ha valaki egy vastagabb boritekban postazza?

  • 2007.10.09 15:35:35Paramami

    Másutt: "Ebben benne van az is, hogy aki barmifele mereggel akarja magat, magzatat pusztitani, ahhoz joga van. (kipufogogaz, cigi, pia, fu, heroin, akarmi)." - ezzel nem tudok egyetérteni.



    1) A magzatomat szerintem nem pusztíthatom úgy, ahogy akarom. Ilyen logikával ugyanis a büdös kölkét is úgy verhetném, erőszakolhatnám, stb., ahogy akarom, hiszen az ENYÉM, nem? Én szültem, nevelem, stb. Mégsem így van. Szerencsére. Szóval amíg bennem van, addig pusztíthatom, csak akkor ne ártsak már neki, ha kijött? Szerintem nem.



    2) Magamat is csak a saját kontómra lenne jó pusztítani. Magyarországon sajnos ha valaki iszik, dohányzik, stb., pontosan ugyanannyi társadalombiztosítást fizet, mint ha nem. Semmi nem ösztönzi arra anyagilag, hogy spórolja meg az államnak a például tüdőrák kezelésének iszonyatos költségeit. Bár nem vagyok a több biztosítós rendszer híve, azzal teljesen egyetértek, hogy aki kockázatot vállal, az igenis felnőtt módra vállalja érte a felelősséget. Vagy fizessen emelt biztosítási díjat például ha dohányzik saját akaratából (és elég sok országban ezt nézik, a barátom biztosítója pl. az USA-ban elemezte a vérképét, és mondták, hogy ha akár egy szál cigit elszívott az elmúlt öt évben, ki fogják mutatni, tehát jó lenne nem kamuzni a biztosítás megkötésekor), vagy ha nem fizet magasabb biztosítást, akkor a saját maga által tudatosan okozott betegség gyógyításának költségeihez járuljon hozzá. A tűzkárért is csak akkor fizet a biztosító, ha nem szándékosan gyújtottam fel a házamat. Igenis nem szeretném, ha az általam fizetett NAGYON SOK TB-t arra fordítanák, hogy egy olyan embert gyógyítsanak, aki a képembe fújta a füstöt még egy éve is, vagy akár tegnap is, és még nekem is ártott, nem csak magának.



    Sajnos sokan leragadnak ott, hogy "jogom van megtenni", ami a kamaszkorban természetes korszak, de odáig már nem jutnak el, ami már a felnőtt korban társul a "jogom van megtenni"-hez, hogy "felelős vagyok önmagamért, és vállalom is a felelősséget a tetteimért".

  • 2007.10.09 16:39:59Vierre_

    Megmondom őszintén nem nagyon érint meg a szemkikaparós reagsorozat.

    Nem véletlen írtam ide, és már ezerszer leírtam hogy nem a dohányzás mellett lobbizom. Aki nem dohányzott elötte, annak a legkisebb moralizálni valója sincs, aki meg igen és lerakta az ügyes. Sőőőt hozzá teszem , hogy senkinek sincs semmi joga a másik felett pálcát törni.

    Azért írtam ide, mert azt gondolom, hogy minden nőnek van valamiért lelkiismeret furdalása, hogy miért nem jön össze, hogy mit csinálok rosszul és az én személyes véleményem még mindig az, hogy sajna vagy sem , misztik vagy sem, én nem három dében gondolkodom és ha tüzet köp rám a fél fórum Hicudzsi vel az élen hát legyen: nem ezen múlik.

    Szerintem.

    Nem volt bibibiii

    a kérdésre válaszolva hat és kettő és fél

    ítélkezős banda, lesz majd hogy felettetek is ítélnek, kiváncsi vagyok, nektek valóban nincs e elszámolni valótok :) (nem , nem vagyok vallásos)

    Akinek nem inge.

    És akinek nem sikerül pedig sikerülhetne még mindig azt üzenem amit már párszor leírtam:

    -nem szabad görcsölni és élvezni kell az életet...nem, nem a sörre borra pálinkára gondolok... és én hiszem, ha jönnie kell valakinek jön, ha még nincs itt az ideje nem jön...és akkor fel kell tenni azt a kérdést hogy miért? És válaszolni kell rá, magunknak, ha belepusztulunk is. az én gondolataimban ez így működik.

    Könnyű ezt így kimondani? Nem könnyű mert az ember tudja , hogy nem könnyű, könnyű mert van akinek könnyű.

    Akinek meg nem inge az ne vegye magára.

    További szép, előítéletektől, ítéletektől, fanatizmustól, hörgéstől mentes napot sok megértéssel, jó szövegértelmezéssel és jóindulattal.

  • 2007.10.09 17:09:52Hicudzsi

    Vierre!

    Én nem csípem az előítéleteket, se a szűklátókörűséget ha találkoztál már velem a neten akkor ez az írásaimból, hozzászólásaimból kiderül.



    Pár dolog mellett nem tudok elmenni ezek egyike a szemétkedés (tapintatlanságból fakadó akár) és a gyerek szándékos károsítása.



    Most nem tudom visszakeresni, de azt hiszem Adrienn is írta, hogy milyen sz@r mikor azt mondják: csak lazíts, összejön a baba.

    Kösz, hogy csak ezt tudod ismételni ez baromi tapintatos...

    És képzeld vannak akiknek nem elég a lazítás!



    Másrészt tudod a bagózás árt a babádnak, és ha terhes vagy az kurvára nem csak a te tested neki ugyanolyan jogai vannak mint másnak, hogy egészségesen fejlődhessen!





    Attól félek, a fene nagy szabadságodban erről megfeledkeztél.



    Ja és vigyázzunk a kis bagós, ivós, kábítós anyukák lelkecskéjére, nehogy lelkifurdalást okozzunk nekik a szúrós banyatekintetünkkel, de ugyanígy simogassuk meg a nótórius gyerekbántalmazókat és lehetőleg ezt ebben a posztban ugye?





    Adrienn! Ne haragudj, hogy teledühöngtem az egyébként nagyon jó posztodat és kommenteket...

    Megpróbálok távolmaradni a jövőben az ilyen idegesítő szituációktól.

  • 2007.10.09 17:13:15Juliet

    Atyaég!



    ha helyem lenne a topicban, akkor most sírnék... Ilyen arcátlan embert még nem láttam, aki idejön, és beletapos az amúgy is érzékeny és amúgy is labilis idegzetű leendő (!!) kismamák lelkébe...



    Másutt: fenntartással, de egyet értek. Pedig nem vagyok liberális, sőt. Nagyjából mindenki ugyanazt mondja, csak más a megközelítés, de egyáltalán nem bántó.



    Pofám nem lenne leírni és kimondani, amit Vierre büszkén vállal. Lelke rajta, gratulálok.



    Hibái mindenkinek vannak, de azért vannak bizonyos határok, amik már kiverik a biztosítékot...

  • 2007.10.09 17:21:31lii

    emberek! :) ne hozzunk fel a süllyesztőből vmi dohányos-vitatkozós topikot inkább, ott én is szívesen beszállok, mint dohányos (és terhesség + szoptatás alatt + gyerek közelében nemdohányos). de nemár a meddőséges-örökbefogadásos posztot izéljük széjjel. én ide be se mertem írni eddig, mert lecsap zeusz egy villámmal, mint piszkos mázlistát.

  • 2007.10.09 17:23:24Hicudzsi

    Bocs Lii!

    Ezt próbálom Vierre-nek is elmagyarázni, de nem tágít...

  • 2007.10.09 17:32:24lii

    Hicudzsi, én csak az ördög + mindenki ügyvédje vagyok már megint. :)

    itten van egy témába vágó poszt, ni: Vierre + többiek, toljuk át ide a biciklit.

    velvet.hu/poronty/2007/05/31/nem_eleg_az_akaratero_a_leszokashoz

  • 2007.10.09 18:22:09Hicudzsi

    Lii :) De szerintem itt mindenki azon fáradozott eddig, hogy tessék átfáradni máshova ezzel a témával:)

  • 2007.10.09 18:33:00Guruljka

    Én is a piszok mázlisták táborához tartozom, úgyhogy csak másodkézből jövő infóim vannak erről a helyzetről. Viszont a környezetemben egymás után váltak érintetté a dologban, általam szeretett emberek. Szerencsére már két pozitív kimenetelű eset is van a házunk táján. Van egy 1,5 éves fiatalember meg egy másik párnál egy várandósság. Ami miatt írok, hogy mindkettő páros sok-sok tortúrán ment át és végül mindkettőjüknél egy (két különböző) természetgyógyász segített. Szóval én ehhez a természetgyógyász témához nem igazán értek és nem volt benne eddig túl nagy bizodalmam, de megdöbbentő volt, hogy a két sztori amit hallottam mennyire hasonló. Azért is mert a két pár más-más városban él és nem is ismerik egymást. Most rajta van az ügyön a legjobb barátnőm is, de Ő sajnos a másik mumus betegségben, endometriózisban szenved. Így nem egyszerű. De esküszöm ha neki is összejön természetgyógyász segítségével, akkor megírom ide.

    Mindenkinek sok sikert a teherbeeséshez!!!

  • 2007.10.09 21:17:49cozumel

    Vierre



    Az itt elhangzott ertelmes ervekhez csak annyit tudnek hozzafuzni:



    Te allandoan az eloiteletekkel,itelkezessel takarozol. Nem lehet, hogy tudat alatt Te is eliteled onmagad s most onmosdatast folytatsz?



    Kurvara tudom, milyen eros dohanyosnak lenni. Azt is, milyen leszokni. Tobbszor is probaltam.

    De amikor 18 ev dohanyzas utan 33 evesen terhes lettem, azonnal letettem a cigit.

    Szerencsem volt, mazlista voltam, nekem abszolut nem hianyzott, pedig egy darab rosszulletem sem volt a terhesseg alatt.



    De ha harc lett volna, kuzdelem, akkor is feladtam volna. Idegesseg, stressz...kurva jo duma. Azzal a dokival is visszaadatnam a diplomajat, aki ilyennel felmenti a dohanyzo kismamat.

    Attol basszus meg senkinek nem indult be a szulese, mert felidegeltek es nem gyujthatott ra.



    Es ami vegkepp felhaborit, az, hogy Te vallaltad volna a felelosseget a serult gyerekert is. Hat ez a nonpluszultra.

    Ha mondjuk szellemi serult lenne a gyereked, vagy 26 hetre erkezett koraszulott-igen, a dohanyzasod miatt!-vagy maradando szervi karosodasa lenne, akkor is laza csaj lennel?



    Kivagtad nalam a biztositekot, de ezzel biztos szerzek most Neked egy jo pillanatot, hisz az ilyen laza csajok ezt szeretik.



    Ja, es nincsenek eloiteleteim. UTOITELETEIM vannak.

  • 2007.10.09 23:14:57cantaloupe

    En szerintem az a baj, hogy Vierre nem ertette meg, hogy pofatlansag ERRE a forumra ILYEN lazasagokat irni.

    Mint ahogy pofatlansag betorni a horomonzavaros koverek forumara es fennhangon dicsekedni, hogy en milyen vekony vagyok, pedig csipszen, spagettin es pizzan elek.

    Vagy eppen ilyen a mozgaskorlatozottak elott hencegni, hogy en epp most nyertem egy futoversenyt.



    De mindegy...ne varjunk sokat attol, aki ervnek a gyumolcsleivo es a dohanyzo anyuka kozt von parhuzamot. :/

  • 2007.10.09 23:30:22Vierre_

    Jézusom :)) Ez igen. :)) Mintát mutattatok nekem , így kell ezt látom :) Köszönöm. Nem is rabolom tovább a helyet a további fikára, mivel annyian tudják mi a helyes, hogyan kell és annyian biztosak immáron az én morális seggségemben, továbbá tudják, hogy ki vagyok és milyen. Így hát gyorsan idomulok is ezekhez a képekhez rólam és még annyit benyögök, hogy én meg nektek gratulálok. Szenny ember vagyok, megyek is és elásom magam. Egy remény maradt már csak, hogy talán van aki felfogta amit újra és újra írtam. Nem a nikotin mellett lobbizom és igen is hiszem, hogy az életöröm és a görcsmentesség segít. Nem megold, segít.

    de jaj, még meg kell keresnem az ásót, pás, egy élmény volt itt veletek.

    (Vajon hágy reag jön majd hogy helyes? weh.)

  • 2007.10.10 00:08:13cantaloupe

    En attol kerdezem, aki MAR nem gorcsol: hogyan lehet ezt abbahagyni? Nekem is van eletem, elfoglaltsagom, barataim, nem rozsaszin reklikkel es ortodontikus cumikkal almodok, de azert mindig gondoloka peteeresre, hogy mikor jo az idopont, aztan a 25 nap utan izgulni kezdek, hatha most jott ossze...mikent szokjak le errol?

  • 2007.10.10 00:49:30Vierre_

    cantaloupe: Igen. Ez az a kérdés, amivel visszakanyarodunk. Kemény kérdés. Jó kérdés. Mert az akarás nagyon nagy, a vágyakozás meg felemészt. Én is láttam a közvetlen környezetemben, mit tesz. Nem direkt jön, elhatározta a barátom is, nem görcsölök rá..közelgett a teszt ideje és jött a stressz..

    Azt hiszem erre nincs válasz, illetve van egy talán, de lehet, hogy megfoghatatlan. Mégpedig azért, mert amíg az ember szíve lelke vágyik és vágyik és akar és akar és ezzel nagyon nehéz ellenkezni addig a görcs marad. Minennel kapcsolatban, nem csak ezzel. Talán vagy egy esetleges válaszom, mely lehet, hogy nem kielégítő, de én csak ezt tudom mondani. Kő kemény mentális munka. Iszonyú nehéz, tudom. A helyzetedbe nem tudom bele élni magam, de az akarás és vágyakozás helyzetébe igen.

    Így talán:

    -Tudatos önkontroll, mellyel megszilárdítható talán a magunkba vetett hit ha nincs technikai akadálya a dolognak.

    -A mindegy életérzés kialakítása, magyarán a vágy elengedése. Ez szinte lehetetlen tudom, ne érts félre, nem azt mondom, hogy ez hipp hopp, sőt azt sem, hogy pikk pakk. De talán segít valami önmagad által kitalált rituálé, egy lufi melyet elengedsz, vagy bármi ami akár tirviális akár nem, de szimbolizálhatja, nem tudom.

    Kell a mentálnak egy kemény kontroll, hogy ne engedje el magát és kell a léleknek egy lágy, felszabadító érzés , hogy jönni fog, ha akar, jönni fog ha itt az ideje, mindenképp jönni fog, de addig élni kell, boldogan.

    Tudom. Ne mondd. Tudom. CSak ismételem magam: ehhez vagy nagyon elkeseredettnek kell lenni , vagy nagyon erősnek. Nagyon nehéz. De remélem, sikerül. :)

  • 2007.10.10 00:52:19Vierre_

    ui: és talán valami figyelemelterelés, valami amit már rég szeretnél csinálni, de nem volt rá időd, valami ami leköt annyira, hogy bár eszedbe jut, a jelen cselekvése tovább sodor.. és lehet hogy észre sem veszed, de már kisebb az a görcs. Valamibe belevetni magad, testestül lelkestül.

  • 2007.10.10 09:51:31Guruljka

    cantaloupe, én nagyon kibic vagyok a témában, de körülöttem azt látom, a spiritualizmusra való ráfordulás sokat segített többeknek is. Van olyan is, aki az agy-kontrollal kezdett el foglalkozni. Abból szerzett "technikát" az elengedésre. Van akinek Hamvas Béla meg Müller Péter olvasgatása segített. Talán ha az ember tudatosabbá teszi a tudattalanja egy részét, akkor könyebb irányítani vagy legalább befolyásolni. De mondom én csak egy kibic vagyok, aki nagyon könnyen dumál. Vagy méginkább egy külső szemlélő, aki nagyon szeretne segíteni. Az is lehet, hogy az segít, hogy egy idő után a gyerek iránti vágyról átkerül a fókusz, a vágy leküzdésére az önmaguk megértésére, megismerése. De nem tudom, csak próbálkozom...

  • 2007.10.10 10:06:53druantia

    Nekem így sikerült a Peti. Tizenkét év szomorúság, remény és elkeseredettség után úgy döntöttem, hogy ha nem, hát nem. Elindultam egy teljesen ellenkező irányba, tényleg mindegy volt minden, annyi volt csak a lényeg, hogy aznap jól érezzem magam. Utazgatni akartam, csak magamnak élni. Elég volt abból, hogy akarok valamit és azon kesergek, hogy nem jön össze. Letettem az egészet. Éppen megkaptam álmaim melóját. Úgy terveztem, amíg lehet, egyik helyről a másikra vándorolva dolgozom majd. Elkezdtem még a szokásosnál is könnyebben venni a dolgokat. Külföld, haverok, buli, fanta.



    Na és akkor pozitív lett a terhességi teszt. Éppen ma volt két éve :). És akkor vissza az egész. Két út állt előttem: megyek tovább arra, amerre elindultam, siker, pénz, csillogás, de gyerek nem. Vagy gyerek igen, siker, pénz, csillogás nem. Egyértelmű volt, hogy az utóbbit választottam :).



    Ja igen, Péteremet új pasival két hónap alatt összehoztuk, pedig az előző kapcsolatomban két évig próbálkoztunk hiába, előtte meg egy élettársi kapcsolatban öt évig.

  • 2007.10.10 11:01:20napos oldal

    Nem tudom, van-e jogom beledumálni, én csak 8 vagy 4 hónapot vártam a gyerekre, ezt nem tudom pontosan. Várni kb. négyet. Roppant türelmes alkat lévén, én ekkor szabályosan megsértődtem, hogy mi az, hogy nem?



    Eddig nem azért szedtem tablettát, hogy ne legyen, most meg azért nem szedek, hogy legyen, nem igaz? Akkor meg mi van? Peteérés kiszámolva, szexelve van, mi kell még? Idegesített ez a peteérésfigyelés, meg faxnizás a szexszel, feladtam az egészet, kábé azt gondoltam, hát én megpróbáltam, ha nem hát nem, orvoshoz még nem mehetek, majd csak fél év múlva, addig pont lesz időm megtanulni vezetni, meg amúgy is kell néhány új ruha, nézzük a jó oldalát, addig is tehetek-vehetek.



    Az a kérdés, hogy "mi van, ha nem lehet gyerekem?" meg nekem olyan komoly volt, hogy nem is akartam vele foglalkozni, amíg ez nem aktuális. De az a gondolat megfogalmazatlanul is bennem volt, hogy nem harcolok érte évekig, akkor máshogy orientálom az életem. Egyedüli kis félelmem az volt, hogy a férjem szívesen fogadott volna örökbe, én pedig tartottam attól, hogy fogom-e azt a babát ugyanúgy szeretni, nem gondolok-e valami hülyeséget, ha pl. rosszalkodik. Pedig anyukám is örökbe lett fogadva. De erre is azt gondoltam, majd megoldjuk ezt is, ha felmerül.



    Ahogy ezt így átgondoltam, pár napon belül terhes lettem, új ruhákat hordani nem tudtam, vezetni most kell megtanulnom, de már nagyon izibe...



    Ez az én történetem, szerintem sincs recept, önismeret kérdése, hogy megtalálja az ember a saját útját. Tanultam ebből is. Nekem az segített, hogy egyszerűen bosszantanak a nyitott kérdések, inkább félreteszem, és lezárom azzal, hogy nem lehet.

  • 2007.10.10 11:04:42másutt

    Most ez nagyon butan fog hangzani, mert sokaknak ez nem opcio (szerintem canteloupe-nak nem).. csak Druanita megjegyzesere irom...

    nagyon sokaknak segit a 'partnertvaltas'.

    akar hosszu tavu (uj kapcsolat) akar rovid tavu (a hosszu tavu 'mellett').

    Mielott barki felreert, en nem buzditok senkit a hutlensegre (istenkem, tavol alljon tolem) de egy biologiai teny, hogy az 'uj sperma jobban hat'.

    :-D

    Nem csak azert, mert a teherbeeses akadalya a papajeloltnek is lehet, hanem azert, mert valami tortenik a mamajelolt szervezeteben, amikor 'uj anyag'-gal talalkozik. Azt olvastam, hogy ezert (is) van, hogy szokatlanul nagy azon gyerekek aranya, akik megcsalas altal fogannak, nagyobb, mint ennek 'lennie kellene'

    Druanita, Petike sokszorosan egy aldas!



  • 2007.10.10 11:21:33yuyu79

    Ez elég abszurd helyzet azért.. nem tudom mit tennék, ha tudnám, hogy lehetne gyerekem, csak éppen mással, nem a férjemmel. Akkor azt hiszem én is elgondolkodnék az örökbefogadáson..



    Persze ha tönkremegy egy házasság/kapcsolat, az más, de csak azért újat kersni, hogy legyen baba, valakitől, akárkitől... hát az fura lenne ;-)

  • 2007.10.10 11:38:11másutt

    yuyu, aha, pont erre gondoltam mikozben irtam.

    van, akinel a gyerek irant valo vagy nagyobb, van akinel a kapcsolat az elso. en bevallom, a 2. kategoriaba tartozom.



    mindig azt mondtak, hogy 30 fele majd beindul bennem a 'biologiai ora panik' es mindenarom gyerek kell majd.

    a harmincadik szuletesnapomon Pekingben buliztam mint az allat... es fel sem merult bennem a bolcsovasarlas utani vagy. SOHA! kb 35-ig SEMMI!

    (csak egy halovany erzes, hogy 'vajon hianyzik belolem valami??')

    es ez reszben azert volt, mert nem volt megfelelo apajelolt. jokepu pasi volt, vagany is, okos is, gazdag is. apajelolt egy se!!!!



    amikor Draga Parommal, sokeves kapcsolat utan megerett a helyzet (egy varosban laktunk, kapcsolat ok, oriasi szerelem ami nem akarodzik elmulni, stb) akkor meg EZERREL akartam (AKARTUNK) gyereket.



    szoval... most azon toprengek, hogy ha ez a kapcsolat nincsen, akkor lett volna-e valaha olyan, hogy 'gyerek minden aron'. akar egy kapcsolat aran is.... Sosem fogom megtudni!!!

  • 2007.10.11 00:02:17nutika

    napos oldal, nálunk is hasonlóan történt... Fősuli után alibi hatórás állás, aztán ha jön a baba, hát jöjjön, közben esküvő... De az esküvő után egy évvel sem jött, a meló untatott, "viccbéli szőke" kollegina az idegeimre ment... Aztán szembejött velem álmaim állása (akkor koncentráljunk most erre), megpályáztam, megkaptam, minden hiperrózsaszín - és kb. a kezdés napján teherbe is estem. :-)

    Néha olyasmin múlik, ami eszedbe sem jut. Ki kell próbálni mindent! Hajrá, drukkolok mindenkinek!

  • 2007.10.11 05:10:10cantaloupe

    Koszi a tippeket! :)

    Vierre: jelenleg nincs akkora hordereju mentalis feladatom, ami leszivna az agyam nap mint nap.

    Agykontroll, termeszetgyogyasz: nem hinnem, hogy rajtam segitene, en nagyon mindent szazszor megemesztos tipus vagyok, sokat gondolkodok, elemzek.

    Masutt: sajna, a te tipped sem jo, nem mindegy, kitol szarmaznak a kiskatonak. :)



    Na, majd meglatjuk...igyekszem, de tudjatok, ez olyan, mint az a pasi, aki ugy buntette a kisfiat, hogy lekevert neki egyet, ha a feher elefantra mert gondolni. Idonkent csattant a tasli, gyerek meg kerdezte: honnan tudtad, hogy megint arra gondoltam? Amit tiltanak vagy amire vagyunk, arra nehez NEM gondolni.

    Ugyanakkor tenyeszbikanak sem szeretnem nezni a paromat, magam pedig szintugy nem petricseszenek. Azert az osszebujasnak nem szabad "projektnek" lennie...

  • 2007.10.11 08:23:03manci

    cantaloupe: szerintem nem lehet abbahagyni csak úgy az akarást, és a jó hír, hogy szerintem nem is kell.



    Egyszer régen írta itt valaki a porontyon, hogy amikor sok idő után sem esett teherbe, mindenki ilyeneket mondott neki, hogy ne görcsöljön rá, meg ne akarja annyira. Egyedül a papája (vagy nagypapája) mondta azt, hogy akard csak nagyon, csillagom. És hogy ez segített neki a legtöbbet.



    Nekem is ez segített volna, nem az, ha olyasmi miatt is még plusz szarul érzem magam, amit nem tudok másképp csinálni, lásd akarás. Oda, hogy már nem akarja annyira, nem döntés által jut el az ember.



    Ja igen, szerintem a legtöbb megfogant gyereket igenis nagyon akarják. Én legalábbis így voltam az enyémekkel. És igen, az első perctól hőt mértem, meg peteérést számoltam, meg párnát tettem a popsim alá, mégis terhes lettem :)

  • 2007.10.11 08:31:20yuyu79

    manci: akkor Te szerencsés voltál ;-)



    Reméljük hogy nekünk is csak idő kérdése lesz a dolog..

  • 2007.10.11 12:21:18napos oldal

    én is még azt akartam mondani, amit manci, csak állandóan fagyott tegnap. hogy attól, hogy pl. nálam így volt, az másnak semmi gyakorlatit nem jelent, ez csak egy kis történet, és nem akarat által jutottam ide, hanem mert ilyen a természetem.



    a férjem is pl. mindig úgy beszél, hogy ha van egy cél, ő azt úgy éri el, hogy mindenáron és nagyon akarja. én meg úgy érem el a céljaimat, hogy mindig a fejemben van, hogy azt is megoldom majd, ha nem sikerül, úgyhogy nincs rajtam ez az óriási teher, hogy itt a világ vége, ha nem sikerül, muszáj sikerülnie. engem ez blokkol. mást meg inspirál.



    cantaloupenak talán pszichológust javasolnék, vagy valamilyen önismereti tevékenységet. én is nagyon elemzős vagyok, és ha elakadnék egy ilyen ügyben, én ezt tenném. tettem is már, segített is sokat. hát meg ez, hogy kibeszéli az ember másokkal, nekem még ez segít nagyon sokat. pl. két nagy horderejű dolgot oldottam meg a fejemben azáltal, hogy anyuval 1-1 félnapot dumáltunk.

  • 2007.10.12 15:27:56horadi

    Vierre!

    Egy piszok nagy mázlista vagy, de szerintem ezt Te is tudod, akármennyire nem akarod még talán magadnak sem bevallani. A dohányzás gyerekekre káros - akár 10-20 év múlva jelentkező, mint pl. a leukémia - tüneteiről a többiek már írtak, de látom, nem igazán hat meg. Szerinted a cigi nem hogy késlelteti/akadályozza a teherbeesést, de még csak nem is káros a babára. Ez a véleményed az, ami hiteltelenné teszi a többi mondanivalódat is.

    Konkrétan a görcsölés témára gondolok. Leírtam már párszor a kommentekben, sőt a posztban is (én írtam a posztot), hogy nem általánosítható, sőt a legtöbb esetben egyáltalán nem igaz, hogyha elmúlik a görcs, összejön a baba. 2 éve elmúlt bennünk minden görcs, "meggyászoltuk" a vérszerinti gyermekünket, elfogadtuk, hogy nem fogjuk soha átélni a terhesség, a szülés szépségeit, izgalmát. Egészen egyszerűen muszáj volt ezt feldolgozni, elfogadni, mert különben beleőrültem volna! Mégsem jött össze azóta sem a baba. A több, mint 5 év alatt, amig jártunk orvostól orvosig, rengeteg hasonló helyzetben lévő embert ismertem meg és ha másnak nem is, legalább nekem hidd el, hogy a görcs megszűnése egyetlenegy ismerősömnek/barátomnak, tehát SENKINEK sem hozott gyermekáldást!

    Az a spiritualista megközelítésed pedig, hogy mindennek oka van, így annak is, hogy egy párnak miért nem jön össze a baba, szerintem erősen sántít. Miért sújtana a sors/Isten/vagy akárki, akármi egy párt az egyik legnagyobb fájdalommal? Miért jó az szerinted, ha egy pár mérhetetlen időt, energiát, egészséget, pénzt áldoz a gyermekáldásra és mégsem sikerül? Ha tényleg úgy jó minden ahogy van, akkor pl. Hitler, Sztálin, Oszama bin Laden miért születhetett meg?!

    Mindenki abban hisz, amiben akar, annyira lehet fatalista szemléletű, amennyira szeretné, de az én véleményem egyszerűen az, hogy c'est la vie! Az élet soha nem volt igazságos, nekünk ezért nincs gyerekünk ennyi.

    Adrienn

  • 2007.10.12 15:33:32horadi

    Napos oldal!

    Írtad, hogy Anyukád örökbefogadott volt. Hány éves korában került a nagyszüleidhez? Volt bármi rossz érzése az örökbefogadással kapcsolatban? Elnézést, ha indiszkrét vagyok, nem muszáj válaszolnod, de megköszönném! :-)

  • 2007.10.12 15:46:19horadi

    Remélem már megszületett Másutték a babája! Tudtok róluk valamit?



    Az új partnerről szólva, szerintem ott inkább placebo hatás érvényesül, mert egy új kapcsolatban nyilván dúl a láv, izgalmas, az ember ilyenkor a padló felett 5 centivel járkál, stb. Ilyenkor a szervezet, a hormonrendszer is rendben működik, tehát ez lehet az oka a hirtelen babásodásnak.

    A Húgomnál is így volt. A párjával hiába próbálkoztak éveken keresztül (csakúgy, mint nálunk, a Húgoméknál sem találtak semmilyen okot), aztán a Húgi megismerkedett egy sráccal, összejöttek és 3 hónap múlva már beköltözött a pocakjába Csengebaba! :-)



    Mi 13 éve vagyunk együtt a férjemmel, igazi diákszerelem (2.-os voltam a középiskolában), tehát nálunk már nincs az a gyomorremegés, inkább egy nagyon mély szerelem-szeretet-összetartozás. Ha nekünk, kettőnknek nem lehet vérszerinti gyereke, akkor mástól egyikünknek sem kell. Mi együtt fogunk gyereket vállalni, együtt leszünk szülők. Ha a gyámhatóság lassan örlő malmai is úgy akarják... ;-)

  • 2007.10.12 16:27:13Vicky

    Sziasztok!

    Véletlen keverdtem ebbe a fórumba,és nem hagyhatom szó nélkül ezt a Viere egyént!

    Te aztán egy igazi anya vagy....röhej.

    Képzeld! más is élt fiatal korában,és tény,hogy lehet mindenki felelőtlen,és ettől akkor igazán boldog!

    DE

    Amikor egy kis élet megfogan benned....akkor már azért vagy felelős!És lehet,hogy nem mondta senki...de NEM TE VAGY A FONTOS!!!...furi mi?

    Nem vagyok bioanyu,és szó sincs tökéletes anya vagyok imázsról!!!Én is belehúztam a terhesség elött...de amint megtudtam,hogy babát várok,meg sem fordult a fejembe,hogy a magam élvezetére,kárt tegyek a saját gyerekembe! Igazán HÜJÉNEK kell lenni ahoz,hogy úgy gondold, szíved alatt egy élettel Te vagy a fontos....hmm...ez elég gáz!

    Felhúztál,bár biztos csak provokálni jöttél erre az oldalra,de elég pofátlan dolog egyébként is gyerek után sóvárgó emberek elött szellőztetni a felelőtlen viselkedésedet.

    Az ég óvja a gyerekedet attól,ami vár rá....

    Ki tudja mivel enyhíted még az Ő kárára a feszültséged!

    Bocs a többiektől...de ez hihetetlen sötétség!

  • 2007.10.12 17:25:31Zsömi

    Juj, annyi mindent karok írni!!

    Először is, köszi mindenkinek, aki próbálja visszaterelni a topicot az eredeti témához! Hagyjuk már Vierre véléményét és a meddő vitát! Légyszi légyszi légyszi!

    Én is érintett vagyok, másfél éve próbálkozunk. Nemrég elkezdtük a kivizsgálásokat, eddig minden rendben, nem találtak semmi okot, mégsem akar összejönni. Most clostilbegitet szedek, ami serkenti a peteérést.

    Cantaloupe: igenis akarni kell, nem lehet nem akarni, csak nem mindegy, hogy hogyan akarod! Pozitívan gondolkozz, a babára koncentrálj, ne a baba hiányára, meddőségre. Képzeld el kicsikédet, képzeld el magad terhesen, szóval vizualizálj. És árj türelmesen, bízva abban, hogy lesz babád. Tudd, hogy lesz. Én ebben hiszek, így gondolkodom és hiszem, hogy meg lesz az eredménye.

    Horadi: nagyon szorítok, hogy legyen hamar gyeremekd, megérdemled! Én sem hiszek abban, hogy oka van, ha jön a baba és oka, ha nem. Pszichés oka lehet, persze, de szerintem se született volna meg Hitler, vagy az a sok baba, akik az udvari vécében végzik, már elnézést. Még nektek is összejöhet, 30 leszel, még akár 10 év múlva is szülhetsz!

    Ja, és a zárszó: 16 évig dohányoztam, hónapja hagytam abba. Le lehet tenni. Nehéz, még most is hiányzik, de kibirom, megoldom. :-)

  • 2007.10.12 17:28:37Zsömi

    Hú, tele van elütésekkel, azért remélem nagyjából érthető!



    Szóval 6 hónapja hagytam abba!



    És még valami: Napos Oldal, te egy nagyon culi csaj lehetsz, csípem a humorodat! (LEhet, hogy ezt mr írtam valahol, vagy csak akartam? Te miért nem írsz egy posztot, tök jó lenne!)Amikor tavaszi/nyári/őszi ruhatáramat frissítettem, mindig eszembe jutott ez a sztorid, hogy lehet, hogy ezeket már nem fogom tudni hordani :-)))

  • 2007.10.12 17:29:29Zsömi

    culi=cuki

    Nem vagyok normális!!!

  • 2007.10.12 18:25:03horadi

    Zsömi!

    Nagyon jókat írtál! A pozitív gondolatok teremtő erejűek lehetnek. Sokszor képzelem el én is, amint a karomban tartom a gyerekünket, sokszor jelenik meg a szemeim elött az a kép is, hogy itt rohangálnak a nappaliban a gyerekek. A legjobban azt szeretem, amikor este fekszünk az ágyban, már minden csendes. Fogjuk egymás kezét, vagy kiflik vagyunk és beszélgetünk arról, milyen lesz az első este, mikor már hárman leszünk. Vajon hallani fogjuk a szuszogását a másik szobából, egyáltalán velünk alszik majd? Szóval ezer kérdés felmerül, de olyan jó beszélgetni arról és belegondolni, mikor majd elöször hozzuk őt haza és körbejárjuk a lakást, megmutatunk neki mindent, amikor első este fürdetjük itthon, stb. Én nagyon sokat gondolok ezekre. :-)

    Én is nagyon szurkolok Nektek a babához!!! :-)

  • 2007.10.12 18:56:41tokcs"sz

    Horadi: IR ügyben mizu? Lehet, hogy metformin kell neked, nem örökbefogadás...

  • 2007.10.12 19:28:35Zsömi

    Köszi Adrienn :-))

  • 2007.10.12 20:19:11Vierre_

    Zsömi , már ne haragudj de rég vissza van terelve.

    Ha jól emlékszem

    cantaloupe 2007.10.10 00:08:13 óta.

    De igazán köszönöm, hogy ismét teljesen feleslegesen szóba hoztál.

    És csak hogy tipicba maradjak az én hozzászólásom

    cantaloupe 2007.10.10 00:08:13 alatt olvasható, azt gondolom semmivel nem kevesebb mint az utánna jövők

    üdv.

Blogok, amiket olvasunk

OTTHONTÉRKÉP Ide költözött az Obama család a Fehér házból

Ízlés és pénztárca kérdése, hogy sokalljuk-e azt a 8,1 millió dollárt, amit a volt amerikai elnök és felesége kifizetett azért a washingtoni házért, amiben január óta lakik. Az mindenesetre biztos, hogy az új otthon felettébb impozáns.

MÁS TÉSZTA Alakbarát palacsinta

Van egy jó ötletünk, hogy jutalmazd meg magad egy isteni reggelivel, ami ráadásul még nem is terhelő, hiszen javarészt egészséges, izomépítő fehérjéből van.

STÍLER Csúcstechnika a tökéletes bikini titka

Ha jól választunk, és esetleg hajlandóak vagyunk egy kicsit többet költeni, sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. Lássuk, milyen a jó bikini!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta