SZÜLŐSÉG

Hisztéria a szoptatás körül

2007. október 3., szerda 12:20

„Ha hungarofób vagy, az a baj./ Ha szabadkőműves vagy, az a baj. / Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.” Ezt énekli a Belga, és kábé ilyesminek érzem a szoptatást is. Nem érvek, hanem hívők csapnak össze.

Ha igény szerint, akkor az a baj, hogy nem lesz megnevelve az a gyerek, sőt el lesz kényeztetve, fel lesz kapatva, túl lesz etetve, tejcukortúlterhelése lesz, és különben is, mi lesz az anyjával, nem az őserdőben élünk!

Ha napirend szerint, akkor az, hogy miért nem etetjük elég gyakran/ritkán, hogy miért sír, hogy minek kínozzuk a szegény csepp kis angyalt. Hogy akkor majd elapad a tej, akkor majd sérül a kis psziché.

Ha éjszaka is, akkor az a baj, hogy ki fog merülni a szegény anyja, és egy olyan nagy gyereknek már tudnia kell aludni, kivéve persze ha totálisan félrenevelték.

Ha éjszaka nem szoptatunk, akkor éhezik, kiszárad, biztos kegyetlenkedtünk vele titokban vagy megbuheráltuk az agyát.

Ha tápszerrel, akkor az, hogy miért mérgezzük a gyereket, hogy nem lesz erős az immunrendszere, és hogy nem elég jó anya, aki azt ad neki és nem egy fejős tehén.

Ha nem tápszerezzük, akkor biohippik vagyunk, akkor biztos azért sír, mert éhes, mert fáj az anyatejtől a hasa, akkor azért nem alussza át az éjszakát.

Ha adunk neki cumit és/vagy cumisüveget, akkor majd szopási zavar lesz, ferde lesz a foga és heroinista lesz.

Ha nem adunk, akkor hogyan nyugtatjuk meg a kocsiban, az orvosnál, az apjánál. Hogyan adunk neki teát, vizet és egyéb hasznosságokat. Akkor függeni fog tőlünk.

Ha a cici a cumija, akkor az a baj, hogy miért kapjuk elő szíre-szóra minden megállóban. Ha a cumi a cumija, akkor az, hogy miért dugjuk be a gyerek száját egy műanyaggal.

Ha igény szerint etetjük és szoptatjuk két és fél évesen is, akkor az a baj, hogy soha nem fog rendesen enni, hogy majd nem eszik darabosat, hogy meddig akarjuk még szoptatni azt a nagy melákot, hát még öt évesen is szopni fog az ovi után. Hogy meg kell tanulnia a türelmet, az önállóságot és különben is. Még szoptatsz? Tényleg? És mit eszik? Hányszor, mikor, mennyit?

Ha elválasztjuk hat-nyolc hónaposan, mert nekünk így kényelmes, akkor az, hogy miért helyezzük magunkat a gyerek elé, miért vonjuk meg tőle a drága anyatejet.

Ha nem szoptatunk, mert fáj, mert vérzik, mert nem megy neki, akkor gyengék vagyunk, nem elég kitartóak, rossz anyák, szoptatni minden áron, még ha közben a falat kaparjuk is!

Ha stresszelünk a szoptatás miatt, akkor nyugodjunk meg, higgadjunk le, adjuk oda a gyereket a nagyszüleiknek, és virágos kedvvel vegyünk ki egy kis szabadságot.

Semmi se jó. Az anyák a gyerekkel kapcsolatban nyilván a világ leginkompetensebb lényei. Az a baj.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.04 12:53:45zolnaid

    nagy az isten állatkertje... de amúgy szerintem is magyarossy csak provokál. Vagy valóban kirúgta a felesége, amin nem csodálkozom.

  • 2007.10.04 13:16:02Pelikan

    Sziasztok,

    Szoval nekem minden eroltetett al-lazasagom ellenere sikerult ezzel a post-tal almodnom. Pedig ezt a temat a szoptatas nagyon kemeny 6 honapja alatt azt hittem annyiszor atragtam, hogy mar total immunis vagyok mindenki vallasos hevvel nyomatott buzgosogara (as in idiotasagara), de ugy latszik megsem.

    Szoval almomban nagy csaladi talalkozo, es ott vagyunk pellengerre allitva, mert 6 honaposan vegleg elfogyott a tejcsi es a gyerek szajabol log a cumisuveg, es az osszes nagymama, nagyneni, es a meg nem szult unokastvernok (mindannyian oltari nagy szakertok) osszesugnak a hatunk mogott, majd megkerdezik, hogy miert nem AKARTAM szoptatni. Nem emlekszem a reakciomra, hogy eppen elmenekultem-e zokogva, vagy elovettem vmi agressziv buncselekmeny elkovetesere alkalmas eszkozt. Szerintetek?

    Eljen a pszichoterapia!

    Ha valoban letezik ekkora allat, mint Mr. Magyarossy, akkor mindannyiunk neveben kivanom neki, hogy kovetkezo eleteben legyen egy ket orankent 40 percig evo gyereke (ezzel ugye nincs semmi baj, AMDE) ne legyen eleg teje, ugyogy kelljen meg a tapszerezesen is gorcsolnie mindezt 12 etetes es 12 fejes mellett. Ez kb napi 12 ora elfoglaltsag a gyermek taplalasa vegett, es ugye nyilvan mert Mr. M is imadna a gyereket, mint mi alkalmatlan anyak, ezt o is frankon bevallalna. Mindehhez kivanjunk neki meg egy beszologato anyost, hogy a gyereknek mennyi baja lesz a tapszer miatt es az emiatt adodo napi aktualis sirogorcsot az alkalmatlansag es hullafaradtsag miatt. Szerintem ez eleg bunti lesz meg neki is, es akkor az elso nehany napi fajdalmat es a 2 mastitist (bocsi nem tudom, hogy hivjak magyarul) meg meg is sporoltuk neki. De azert egy otole emiatt elhidegulo ferjet szerintem meg megerdemel. Lehet tul kegyetlen vagyok, itt mar megint szar ido van.

  • 2007.10.04 13:21:16magyarossy

    Hát persze, hogy egy kicsit provokáció volt. A magam korlátozott eszközeivel csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a legelső védőnőnknek kb ilyennek lehetett érezni a hozzáállását. Semmi olyan hogy persze persze szépen fejlődik a baba vagy ilyesmi, hanem komor arccal és hümmögve a próbálta ezt a szoptatást dolgot erőltetni. Na kérem szépen. A gyermekem már két éves kiválló egészségnek örvend, semmi allergia jó az étvágya, imádja az általam fözött rizses sajtos brokkolit.

  • 2007.10.04 13:38:04Mocoria

    sme, ne csodálkozz az anyósodon. Az én gyerekeim idejében (77 és 82 évjárat) 3-4 hetesen indult az alma- és sárgarépalé, egy-két héttel később a reszelt alma, 6-7 hetesen az első főzelék (azaz krumpli ill. sárgarépapüré), aztán sorban a többi. 4 hónaposan már csirkemájat és husit is kaptak a főzelékekbe. Volt olyan ismerősünk, aki kivett a felnőtt kajából a 4-5 hónapos gyerekének, összeturmixolta, és cumisüvegből nyomta bele a paprikáskrumplit meg a pörköltet nokedlival. Ez nem vicc! Tehát sok mai huszon-harmincéves így nőtt fel, és az ő szüleik nem értik, mit kell mostanság az a sok FAKSZNI a babák táplálása körül. És ők azok, akik félnek, hogy az unokájuk éhenhal, ha nem kap néha egy kis kolbászt az anyatej mellé...

    Ha volt akkoriban néhány renitens anya, aki úgy döntött, hogy anyatejen/tápszeren kívül nem ad mást féléves koráig, az megnézhette magát!

    A védőnőnk (Fiatal és Gyermektelen - természetesen) gúnyosan leszólt egy rendelőnyi ember előtt, hogy mit fogok kezdeni később, ha már most sem bírok a gyerekemmel, és nem tudom hathetes korában a torkán lenyomni a krumplit...



    magyarossy, látod, sikerült a provokáció. Én annak külön örülök, hogy mégse az ex-férjem vagy... :)))

  • 2007.10.04 13:46:39kaposztalepke

    jidele: a fülbevaló-hiszti ismerős..nálunk főleg apja ellenezte, de én sem erőltettem, mi is megbeszéltük, hogy majd ha ő akar..ha ovisan akar, akkor majd úgy..persze akkor meg jön mindenki, hogy akkor már jobban fáj, meg tudomisén...

    persze hogy azt honnan tudjuk, hogy egy újszülöttnek mennyire fáj/zavarja, stb, amikor van elég más új testérzése bőven, ami zavarhatja...?

    de mindegy, néha én is csak nézek, hogy narancssárga fodros ruhában fiúnak titulálták, merthogy nincsen fülije...pedig még az arca is inkább csajszis..



    Amúgy nekem csak "finoman" mernek beszólni mindennel kapcsolatban (úgy látszik elég nagydarab vagyok és széles a vállam:))) ), nekem csak mosolyogva az "én úgy csináltam a gyerekemnél, hogy..." (és persze a folyt, hogy az úgy milyen tökéletes volt)...szóval ezt a megfogalmazást kapom mindennel kapcsolatban, én meg mindig azt mondom, hogy "Ő meg az én gyerekem, és én meg így csinálom és kész". Meggondoltam, eldöntöttem/eldöntöttük és annyi. És igen, lehet, hogy bizonyos helyzetekben lenne jobb megoldás is, és lehet, hogy elbukok egy-két dolgot, de más módszerrel meg más dolgokat bukik el az ember, ezért is tetszett ez a cikk is...nincs semmiben egyetlen üdvözítő módszer, sztem mindent nyitottan és rugalmasan kell kezelni, legjobb meggyőződésünk szerint dönteni, próbálkozni, és ha vmi müx, és jó mindnekinek, akkor ok, ha meg nem, akkor váltani. Aki meg beledumál, az meg inkább megnézheti, hogy a saját életét hogy tolja el...

  • 2007.10.04 13:47:19bebike

    Régen reméltem ,hogy lesz egy ilyen poszt is. Tavaly nyáron jól jött volna nekem is egy kis megerősítés. Sajna nálunk valszeg genetika is van a pakliban én sem voltam egy bőven tejelő egyén, de Anyukámat így is leköröztem. persze ő még ezt is képes volt lehurrogni egy félmondatban, de ez már nem érdekelt. Ugyanis neki semmi teje nem volt ,hasonlókép a Nagyimnak se, nekem volt 6 hétig elegendő, de utána nem szaporodott csak stagnált egy szinten. 4 hónapos volt Benyó mikor Neki nem kellett a cici. én kértem részben a tápot, de a védőnő és a gyerekorvos is elismerte a jogosságát. Most 15 hónaposak vagyunk egészségesek és jól fejlettek.
    Megjegyzem nehezen indult be a tejem is, de Azuram :) ,így is büszke rám, mert tudta a családi sztorit és végig bíztatott és nem haragudott a tápi miatt, sőt Ő is mondta kéne a lurkónak.
    Ellentétben egy ismerős pár nem akart tápot adni és nem akarom mondani, de a majd 1 hónappal idősebb gyerek olyan véknya, hogy nem merem megemelni ,mert félek elröpül a kezemből. Ezzel nem a tápit akarnám reklámozni ,de vannak helyzetek mikor már és még kell adni a gyereknek ,mert a szervezetének szüksége van rá.
    Mindezt úgy mondom, hogy gyerekápoló vagyok. és tisztában vagyok a tápszer pro és kontra dolgaival.
    Bocsi ha zavaros voltam kicsit, de nagyon örülök ,hogy ismét tudok netezni egy költözés miatt.

  • 2007.10.04 14:01:48sme

    mocoria:

    nem is ezzel van baj és már én is 3 hónaposan ettem az almát, hanem azt nem látja be, hogy akkor azért más volt az élelmiszerek összetétele is, talán nem volt ennyi műanyag benne, vidéken meg pláne könnyebb volt, mert ott volt a kertben az almafa és mindig tudták mit adnak annak a gyereknek enni.

    Például a párom nővérének a fia azért lett lisztérzékeny, mert az anyja túl korán adott neki tésztát és még nem volt felkészülve az emésztésre.



    Szóval nem az ellen vagyok, hogy ez akkor jó volt, csak próbálja meg rám bízni a dolgot, hogy mikor mit adok a gyerekemnek

  • 2007.10.04 14:05:51nago

    Sziasztok!



    Kb. 1 éve olvasom a Porontyot, de mostmár nem tudom megállni, hogy ne szóljak hozzá. Az én babám 5 hónapos. 1 hónappal előbb jött a vártnál, és annyira kicsi volt és gyenge, hogy nem tudott szopizni. A szája is ici-pici volt, alig bírta bekapni. Így nem maradt más, mint a fejés...

    Minden etetés előtt fejtem, mert annyi tejem nem volt, hogy egy adagot félretegyek a következő etetésre. Ez nappal nem is volt baj, de éjszaka kelt, apa vigasztalt, anya fejt, kb. fél óra sírás, aztán evés. Ez borzasztó volt!

    A párom családja folyamatosan kérdezgetett, lesajnált, hogy miért nem szoptatom stb. Annyira bestresszeltem, hogy ki sem lehetett ejteni a cici, szoptatás, tej szavakat a jelenlétemben.

    Nagyon nehéz, nyűgös dolog volt ez így mind a hármunknak, de nem mertem megpróbálni cicire tenni, mert annyira féltem, hogy megint csalódást fogok okozni.

    Míg egyik este, fürdetés előtt babci sírt, mert éhes volt, én sírtam, hogy megint fejni kell és az plussz fél óra. Párom leült mellém és valami hihetetlen hagsúllyal azt mondta ettesem meg a cicimből, én megtettem és sikerült!!! Akkor 6 hetes volt a lányzó, onnantól kezdve nem is látott cumisüveget.

    Örökre hálás leszek a páromnak és büszke, a türelméért és, hogy ennyire mellettünk volt érzelmileg és tudta, mit tegyen!

  • 2007.10.04 19:14:49Hicudzsi

    Hát nem tudom visszafogni magam, hogy ne írjam meg a történetünket. Mindegy hátha valaki talál benne hasznosat. :)

    Prog. császár, első gyermek. Első két óráját tőlem távol töltötte és csak nagy könyörgésre sikerült felhozatni mikoris mellémvágták az ágyra: tessék anyuka csináljon amit akar... Ugye felülni nem lehetett csak hanyattfeküdni 24 órán át.

    Alig tej, hazamenve segítség nélkül. Azaz senki nem jött, férjem éjjel-nappal a számítógép előtt görnyedve dolgozik... szokásos körök, laktoherb, homeobogyó stb... majd jött a tápszer, a négyhónaposan elválasztódás. Egy alkalommal fejtem ki a két mellből összesen 80 milit.



    Szar anya vagyok stb... majd begurultam és írtam a Kismamának egy levelet, hogy hagyják már a szerencsétlen szoptatni nem tudókat elég szar ez nekünk nélkülük is...

    Mikor a csajszi 6 hónapos volt újra babás lettem. A szerkesztők megkerestek és belekezdtünk egy "projectbe": szoptatni Csongort. :)



    A dolog ott kezdődött, hogy 6 órás spináltűket szereztem, hogy ne kelljen 24 órát feküdnöm a császár után. Aztán a kórháziak is összekapták magukat, mert az "újságíró, szoptatási tanácsadó" bennt volt a császárnál és amikor csak lehetett. Szóval nem volt babaodavágás, stb... (ezt később megbosszulták sajna a tesómon...).

    Csongort megkaptam mihelyst feltoltak a műtőből és azonnal mellre is tehettem, majd másnap reggeltől baba-mama szobában voltunk. Állandóan mellretettem az első nyikkanásra, amit meg lefejtünk a kötelező távollétek alatt azt eldugtuk és titokban adtuk neki oda kispohárból :)))



    Elég sok rossz dolgon mentünk keresztül, fejtem állandóan, szoptattam, de sikerült, nem halt éhen a gyerek és szépen ki is gömbölyödött a kevés tej ellenére (mert igen kevés termelődött - nem tudják a dokik mitől van, mert végül mirígymennyiséget nem néztek - ezért kellett gyakran mellretenni). Már 2,5 éves és még mindig szopizik.



    Ami nekem tanulság volt:

    SOHA, SENKINEK, SEMMI köze hozzá, hogy szoptatod-e a babádat avagy sem. (Na jó a gyerekdoki érdemes, hogy tudjon róla :))



    Ha csesztetnek miatta, - engem a lányomnál azzal bántottak lépten-nyomon, hogy miért tápszerezem, a fiamnál meg, hogy miért szoptatom... - akkor egyszerűen ne válaszoljatok, vagy kérdezzetek vissza, hogy és Ön mit evett tegnap ebédre.



    Szóval nyugi és mosoly :)

    A lányom ugyanolyan szépséges és okos (nekem) mint a fiam és se alkati se értelmi képességeikben nem látok különbséget, ráadásul enni is ugyanúgy esznek és szerintem a kötődésünk is azonos. Ja és ugyanúgy erős az immunrendszerük.

    Szóval nem látok különbséget a tápszeres meg az anyatejes gyerekem között.

    Ami különbség:

    az anyatejes táplálás sokkal kényelmesebb ha már bejáratódott (nem kell fejni, csak előkapni :)),

    míg a tápszerezés sajna megviseli a családi költségvetést és elég macerás kifőzni a cuccokat, felforralni majd lehűteni a vizet az éjszaka közepén...

    Ja és a fiam kb. 9 hónapos koráig csak szopizott... :S kimaradt a bébikajás időszak, mert utána már a mienket ette nagyából (a tiltott élelmiszerek + erős fűszerezés nélkül :))



    De ez csak az én személyes tapasztalatom :)

  • 2007.10.04 19:45:23zolnaid

    már vártalak, Hicudzsi...

  • 2007.10.04 19:58:52ruju

    Nálunk sajnos már nem aktuális a téma. Én nagyon szerettem szoptatni, és nagyon megküzdöttem érte. Nem azért, hogy legyen tejem, hanem azért, hogy a nagymaamák, akik állítólag segíteni voltak nálunk, ne erőszakolják rám a saját elképzeléseiket. Amik közül nagyjából mindegyik olvasható az eredeti cikkben... De a legdurvább az volt, amikor a saját anyám azzal paráztatott, hogy kísérletezem a gyerekkel (mert nem mértem, nem tudtuk, mennyit szopik, viszont hasfájós volt, úgyhogy ha nem szopott éppen akkor ordított), ki fog száradni... Kb 1 hónapig tartott, hogy rájöjjek, hogy nem szabad rájuk figyelni, és jobb, ha békén hagynak minket. Ez azután történt, hogy zokogva hívtam fel a védőnőmet, aki annyira megnyugtatott, hogy elkezdett ömleni a tej. Utána nem volt gond, és miután látták, hogy az unoka egészségesen fejlődik, a nagymamák is lehiggadtak. De addig nem volt egyszerű.

  • 2007.10.04 20:43:01Hicudzsi

    Zolnaid!

    Baj, hogy írtam? Olyan fura az a három pont a végén.

  • 2007.10.04 20:54:00zolnaid

    Nem, nem baj, csak jó volt olvasni egy (végülis) sikertörténetet is. :) Aztán vártam, hogy valaki olyan is írjon, akinek sikerült a szoptatás, és (jó, nem elsőre, de) megfelelő segítséget is kapott hozzá :)

  • 2007.10.04 21:27:31Meni

    Azért az tényleg tök furcsa, hogy egy olyan országban kérdezgetik az emberek, hogy mit eszik a baba, ahol felhördülnek, ha valaki nyilvánosan szoptat...Itt, Izraelben is mindenki ezzel kezdte: mit eszik a baba? de itt legalább a tömött buszon, kávéházban, munkahelyen, bárhol lehet szoptatni. Pedig itt elvileg még a vallás(ok) is nehezitenek a dolgon...

  • 2007.10.04 22:31:17hamsa

    Arról van ötletetek, hogy hogyan lesz vége? Hicudzsi, mit mondanak erre a szoptatási tanácsadók? Én igyekeztem követni az általuk javasoltakat, aztán 'úgy maradtunk', 3 és fél éves és még szopizik. Reggel és este, de elképzelésem sincs, hogy hogyan lesz vége. És ha kiderül - ajjaj!

  • 2007.10.05 00:23:22szanna

    Arra lennék kíváncsi, hogy aki konkrétan tudja, hogy miért nem tud szoptatni (kevés tejmirigy pl.), az hogy érte el, hogy megvizsgálják? Ki és hol végez ilyen vizsgálatot?



    Lassan talán megbékélek már azzal, hogy nem tudtam szoptatni rendesen, DE AMÍG ÉLEK DÜHÍTENI FOG, HOGY HIÁBA KÉRTEM, HOGY NÉZZÉK MEG MI A PROBLÉMA ÉS SEGÍTSÜNK RAJTA, LERÁZTAK. A védőnő és a nőgyógyász is elintézte a témát azzal, hogy van tápszer anyuka, nem fog a gyermek éhen halni. Márpedig én tudni akarom, hogy miért nem ment, és meg akarom oldani a problémát, ha orvosilag lehetséges, hogy a harmadik gyermekem boldogan szoptathassam.

  • 2007.10.05 01:08:32Hicudzsi

    Szanna!



    Nekem sem nézték meg, a doki megtapogatta a melleimet és mondta, hogy szerinte nincs benne elég mirígy. Mondjuk gyanús is volt, mert nekem nem lettek hatalmas tejelő melleim, soha nem változtak se méretben se sehogy. Ja egyszer begyulladt még Éduánál a kórházban.



    Utána - mikor jöttek az epe- és gyomorbajok - csináltak mindenféle vizsgálatokat, vérvételek stb. és kiderült, hogy valami bibi van a parathormon szintemmel (most meg nem mondom, hogy alacsony vagy magas volt, de mindenesetre gyanús). Megpróbáltak utánanézni a csajok - Kismamások - a szakirodalomban, de nem jutottak messzire, csak annyira, hogy LEHET valami összefüggés a kevés tejnek ennek a hormonnak szintjével.



    Ha jól emlékszem valami mammográfia szerű vizsgálattal tudják megnézni a mirígyállományt, de azt ugye szoptatós anyukának nem csinálnak.



    Van egy családi ismerősünk aki a parathormon termelődéssel is foglalkozó fő-főorvos, és mikor kétségbeesve felhívtam, hogy tudna-e segíteni, kideríteni ezt meg azt, akkor "kedvesen" lerázott...



    Én ettem a szoptatós-sütit, rengeteg kesudiót :) és szoptattam-szoptattam amikor csak lehetett, végül egyszercsak beállt a rend valahogy, de ugye a lányommal ugyanez volt és vele meg nem állt be semmi...

    Lehet, hogy az segített, hogy ott volt mögöttem egy "stáb" azaz Judit :) szerencsétlent zaklattam ha bármi gond volt.

  • 2007.10.05 07:29:53zolnaid

    Szanna, én úgy tudom, ultrahanggal lehetne megnézni. Hogy igaz-e, vagy ott cska gyanú lehet hogy nincs elég tejmirigy, azt nem tudom. Utalhat erre az is ha a terhesség alatt pl. nem változik a mell alakja. Különben ezermegegy oka lehet, ha nincs elég tej, bár a minimum lenne szerintem is, hogy kiszűrjék azokat, akiknek nincs elég tejmirigyük. Rendben, hogy az 100 anyukából 2-3, de akkor is.



    Hicudzsi, szerintem rengeteget stámít a mellretétel, ha valakinek rosszul van mellen a babája, az a fájdalomtól annyira begörcsölhet, hogy alig ad le tejet, aztán ez mint egy reflex, beépül. Ráadásul a baba se tanul meg jól szopizni, és ezt egyre nehezebb korrigálni. A baj meg az, hogy azért ez nem annyira egyértelmű, segítség nélköl egy első gyerekes anyuka honnan tudja, mikor van a baba jól. Szóval akár az is baj lehetett, meg hát a segítség, az elengedhetetlen. lenne.

  • 2007.10.05 07:32:05zolnaid

    Hamsa, nekem egysezrűen abbahagyta, tulajdonképp átmenet nélkül kihagyott napokat, aztán leszokott róla. Igaz, 3 év 4 hósan, egy év tandemezés után. Már akkor sose kérdezte meg senki, szopizik e még.

  • 2007.10.05 07:41:00Anyatünde

    Szanna, zolnaid: igen, UH. Nekem az István kh. szoptatási ambulanciáján javasolták a vizsgálatot, hátha kiderül, hogy miért mindig a bal mellem gyullad be (kb. 7-szer a 3 gyerekkel). Azaz nekem nem csökkent mirigyállomány gondom van, de nyilván a mirigyállományt is lehet "látni" UH-val.



    Végül nem jutottam el a vizsgálatra, alapvetően a sok gyerekbetegség és a megoldatlan baby-sittelés miatt. És azóta már a jobb mellem is begyulladt egyszer, wow!! (Amennyire meg tudom ítélni, tejkő okozta, épp vidéken voltunk, szóval elég esélytelen lett volna szoptatási tanácsadót előkapni, nőgyogyóhoz menni nemigen akartam ezzel ott helyben.)



    Hamsa, a lányom 27 hónaposan hagyta abba, nála úgy történt, hogy az utolsó pár hónapban már csak akkor szopizott, elalvás előtt, ha ő kérte. (Ez nyáron volt, akkor már tudtam, h. ősztől bölcsi, így nem kínálgattam neki, ha ő nem kérte. Egyszer csak nem kérte többet.)

  • 2007.10.05 09:15:50marcangoló

    Hamsa, én is valahogy így csináltam (hozzátenném, már 4 hónapos terhes voltam a kicsivel). Utoljára maradt az esti szopi, és mindig megvártam, hogy kéri-e vagy nem. Aztán amikor már pár nap kimaradt, mondtam, hogy hagyjuk is, a cici is álmos, mesélek inkább. Az én fiam akkor volt 20 hónapos, és azért nekem elég motiváció volt, hogy érzékenyek lettek a melleim, és nem esett jól a szoptatás.

    Hicudzsi, azért ahhoz képest, hogy mögötted volt egy stáb, nem voltak túl készségesek a kórházban... Sajnálom, szegény tesódat, hogy még őt is érte a bosszú. :-( Mocsok dolog!

  • 2007.10.05 09:47:122cica

    hamsa, gratula a 3 és fél évhez!

    én a fiamnak 2 1/2 évesen elmondtam szépen, értelmesen, hogy a cici már elfáradt nem akar több szopit, és minden más módon próbáltam elvenni a figyelmét a szopiról (mesével, bábozással), az elalvás előtti szopit pedig masszázs váltotta fel.

    Ez kb. 3 napig tartott (a masszázs kivitelével, de kinek nem esne jól egy jó kis maszírozás közben álomba szenderülni?). szóval 3 nap után kiiktatódott a szopi az életünkből.

  • 2007.10.05 10:02:31szeszter

    lehet h hülye kérdés, de befolyásolja a szoptatást, ill a tej mennyiségét/termelődését az hogyha hason alszom? Annyira vágyom már újra hsaon aludni, de ez miatt nem merek...

    Van vkinek ezzel kapcsolatban ismerete?

  • 2007.10.05 10:11:27marcangoló

    Szeszter ismeretem nincs, de ahogy a cicim engedte, én egyből hasra vágtam magam. Nem tudom, mennyi tej lett volna, ha háton fekszem, de semmi gond nem volt így sem.

  • 2007.10.05 10:54:23kaposztalepke

    sztem sem gond a tejtermelés miatt a hasonalvás, max kényelmetlen amikor még nagyon telítődik éjjel a cici, de később már sztem az sem, és esetleg könnyebben folyik, vagy ha elnyomódik egy tejcsatorna könnyebben becsomósodik/hajlamosabb gyulladásra...de végülis azt meg ha érez az ember kis csomót, akkor szopi előtt/közben szépen ki kell masszírozni, aztán nem lesz belőle semmi...legalábbis én ezeket tapasztaltam.



    Amúgy én is rendesen küzdöttem mindig a tejmennyiségért, sztem nekem sincs elég mirigyem, a bal cicimben tuti nem, de mondjuk nem vizsgálták..gyerekek előtt ez a tipikusan "kúp formájú", pici cickóm volt, terhesség alatt sem nőtt igazán, nem is feszült..aztán meglett a fiam, és mint igazi pasi ezerrel cicifüggő volt, erősen és jól szopizott, és bármennyit hajlandó volt dolgozni a tejért, és cicin lógni...úgyhogy sírós/aggódós hetek után, de beállt, soha nem volt sok, csak épp amennyi kellett, de fejlődött szépen, és kihúztuk 6hóig csak cicivel, kétévesen, 3hónapos terhesen választottam el...előtte még 3 szopink volt, a reggelt kiváltottuk mese+túrórudival (lehet, hogy enm a legjobb ötlet, de akkor jó volt, azóta elhagytuk a túrórudit is:)) ), a du-t könnyen elhagytuk, csak eltűnt a du-i alvás...de nem volt nyűgös, és este előbb elaludt, így nekünk jó volt...ezzel is ijesztegettek, hogy mi lesz majd oviban...na, most már pár hét ovi után mondhatom, hogy az első ottalvós alkalomtól kezdve a fiam gyönyörűen alszik az oviban, ugyan este később alszik el, és reggel korábban kell kelnie, így az összóraszám persze maradt, de semmi gond nincs..(marcangoló: úgy tűnik a másik gondunk is rendben van/jó úton halad, ha elsz időm megírom iwiw-en rendesen, mégegyszer köszi a tanácsokat)..

    az esti cicielhagyás volt kritikusabb, azon aludt el..befogtuk apucit, ő feküdt a gyerek mellé a földre a kiságy mellé, fogta a kezét, emsélt neki, megvígasztalta ha sírt..később nagyágy, apuci melléfekvés, azóta is rendben van..úgyhogy az elhagyásnál sztem ki kell taláni vmit a cici helyett, megbeszélni a nagy gyerekkel, hogy neki már nem szükséges atejci, emrt eszik sok mást (fel lehet sorolni a kedvenceit, én ezt csináltam akkor is, amikor meglett a tesó, és újra szopizni akart, közösen sajnáltuk a végéna picit, hogy neki csak a vacak tejci van, ő meg nagyfiú, és ehet tésztát, almát, stb..)..és meg lehet mondani, hogy már anyának sem jó, vagy fáj, bibis, vagy bármi...szépen megértette már a kétévesem is, gondolom egy nagyobbal meg pláne meg lehet dumálni. CSak határozottan el kell dönteni, és sztem ha több szopi van, akkor egyesével elhagyni, de amit elhagytunk, azt vissza nem hozni..ismerősöm kinlódott sokáig, hogy egyik nap már nem adott cicit, aztán másnap nyaflizott a gyerek, erre engedett neki, aztán megint nem, aztán megint, és totál zavar lett belőle...ha vége, akkor vége, és kész...könnyebben belenyogszanak szerintem.



    A második gyerekkel (kiscsaj) meg megint kinlódtunk kicsit a szopival, de már rutinosabb votlam, és nem aggódtam. Ő lányként nem volt hajlandó annyit szívni, meg cicin lenni, amennyi jól jött volna az én gyengus cicijeimnek az elegendő tejért..így sokszor félálomban ciciztettem, mert akkor kitartóan jól szopizott, különben benyakalta ami könnyen jött, és kiköpte, és vigyorgott. Nem volt sírós, semmi, de mindig megkaptuk, hogy határeset a gyarapodása, és tényleg nehezen jött össze amennyi kellett...tápit aztán bepróbáltam egy szomorúbb pillanatomban, de még szopi előtt éhesen sem fogadta el, így végül 4 hóig kihúztuk csak anyatejen, utána napi 1 tejpépet beiktattunk, azt kanállal szívesen ette. Cumisüveget nem láttak így, a kicsi most 14.5hós, még szopizik, sikeresen ráneveltem ugye a cicin elalvásra. De látszik a gyerekek közt a különbség, a fiam ha hagytam volna, bármikor rám cuppant volna, és még nagy korában is ha meglátott meztelenül, vagy együtt fürödtünk már jött, hogy cici, meg minden..a mai napig bekapná, ha hagynám (szép finoman leszerelem, hogy enki ez már nem kell)..a lányom az elalváshoz "eszközként" hazsnálja, főleg éjjel, ha megébred, de igazán úgy látom nem különösebben hatná meg, ha nem lenne..ha du. elalszik babakocsiban, akkor nem keresi, ha este edzésről későn esek be, és elalszik apjával, akkor is megvan nélküle...de velem nem nagyon alszik el máshogy, ahhoz ez kapcsolódik, akkor keresi. De pl még így sokkal kisebben sem érdekli a cicim pl a kádban ülve, vagy ha öltözök és meztelenül lát, ha nem volt álmos, vagy nyűgös, soha nem jött oda csak úgy rácuppanni..



    Úgyhogy ahány gyerek annyi féle, és tényleg ha vkinek amúgyis alkatilag kevés a teje, és még kifog egy olyan babát elsőre, hogy nem nagyon akar órákat dolgozni érte, akkor tényleg elég nehéz minden jótanács ellenére. Nekem mázlim volt, hogy elsőre olyan gyerkeem lett, aki egész nap cicin lógott, és összehozta magának éppen amennyi kellett...de kemény volt, főleg a "jótanácsokkal", hoyg miért hagyom ennyit cicin lógni, ha van elég, azt megeszi 20 perc alatt, ha meg nincs, adjak tápot...:/



    Bocsi, zavaros lett, közben nyúz egy kisleány, és mászik fel midnenre, és esne le/teszteli a reflexeimet;)

  • 2007.10.05 15:57:34hamsa

    Köszi a biztatást mindenkinek. Tulajdonképpen már sosem kínálom ezzel, próbálgatom elterelni, beszlgettünk is már róla, hogy ilyen nagyfiúknak már nem kell, de ha álmos lesz és nyűgös és elalvós, akkor a síoverallt is leoperálná rólam... MAjd csak lesz valahogy. Viszont én mint 'veterán' állítom, hogy szabad és lehet hason aludni - legalábbis én az amúgy sem pici cicimmel tudok. És van tejcsi is - tudom, mert néha lefolyik a szája szélén. És el is mesélte persze, és állítólag 'finmabb még a csokinál és a fagyinál is!'

  • 2007.10.05 18:25:57kaposztalepke

    hamsa: hát, erre csak azt a megoldást látom, ha elaltatásnál nem Te vagy mellette...mondjuk be kell fogni Apát:) Akár úgy is (mivel már nagy, és a szomszéd szobában is megtalál:) ), hogy elmész barátnő-capuccinozni, vagy bármi hasonló, hogy otthon se legyél, mert tudom, hogy énis ha itthon vagyok, és kettőt nyikkan, és tudom, hogy segít a cici, akkor minden elhatározásomnak lőttek:))) Aztán ha nem vagyok itt, vhogy mégiscsak elalszik, és azért akkora nagy sírás/probléma mégsem szokott lenni;)

  • 2007.10.06 15:00:31kismica

    Ez a genetikai szoptatóanya nem mindig igaz. Nagyanyám 4 éves koráig szoptatta anyám, anyám engem 2 hónapos koromig, én a fiam 9 hónapig. Mikor növekedési ugrás volt, anyám rögtön "segített", h neki sem volt teje, éjjel egyébként is aludjon a gyerek, nappal 4 óránként, közben tea (vajon miért nem volt tovább teje...). A fiam 2 óránként szopott 3 hós koráig, utána megváltás volt a 3 óra.

    Engem nagyon felháborít, h fiatalként nincs magánéleted: van gyereked, miért nincs, mikor lesz? Van, miért ennyi és nem több/kevesebb? (És mindig meg is válaszolják a kérdést, mintha ott sem lennél.) Terhes vagy? Akkor köztulajdon a pocakod, mindekit érdekel a neme és ha megmondod, megtutd, miért rossz ha lányod/fiad lesz. Van nagy tesó? Mekkora korkülönbség? És hallod is miért rossz a kicsi/nagy korkülönbség.... Hogy szültél? Szopi? Cumi? Ht? Hol alszik? Szobatiszta már?... DE ne panaszkodj, mert nekik nehezebb volt. Gyerek 10 éves kora után felnőtt leszel és senkit nem érdekel a nemiéleted (lesz-e még gyerek) és úgy egyáltalán...

  • 2007.10.11 22:30:00kovvacs

    jajjajajjaj,

    mosmá gyenge lesz, hogy ráhivatkozom jól a kétgyerekes állapotomra, amiér

    1, nyolc napig tart megtalálnom egy posztot

    2, és még akkor se olvasom el mind a 135 hozzászólást...

    ...tudom, tudom, tényleg bocsánat:)



    Amúgy képzeljétek, a 6 hetes mázsáláson az ifjabb 5 kilót nyomott:) méghozzá "éhgyomorra". Ez kb. 1 kiló 70 deka hízást jelent a születéséhez képest. Azér ilyen marha fontos ez most nekem, mert így a második gyereknél nem szereztem mérleget, nem paráztam és nem hagytam magam kicsit se paráztatni, viszont a lelkem egyik titkos bugyrában ott volt a lelkiismeret-furdalás maradéka, meg az aggodalom. Hogy mér? Hát olvasd el a posztot fentebb, azér. Osztán csak leesett a kő a szívemről.



    Szóval éppen Tracy "Kegyetlen" Hogg könyvét olvasom, a suttogóegyest, a szoptatós-etetős részt, és erről jutott eszembe, megnézem, mikor ment itt legutóbb témában a szoptatás.



    És nagyon rendben van a poszt,

    hanna,

    gratulálok:)



    Amúgy Kegyetlen Tracy majdnem hasonló hangulatút ír a suttogóegyesben. Illetve frászt, nem a hangulata hasonló, hanem a tanulság. Miszerint kedves anyuka, önnek jogában áll, aztán álljon a sarkára, a többieknek meg kuss.



    De meg azért is jöttem ide,

    mer már frissanyukás mindent felejtő agyamban csak rémlik,

    hogy ugye lii, Neked vannak ikerbabáid? Bocs, ha nem, mert télleg agyam helyén káposzta, van erről is poszt.

    Meg hogy ikergyerekekkel a szoptatás, főleg császár után...



    Hát Tracy, a Kegyetlen leírt egy példát az életből, hogyan oldották meg az egyik anyukával.

    Akinek a császár után nehezen lett teje, az ikrei pedig nem voltak teljesen a topon.

    Amellett, hogy az ikrek tápszer pótlást kaptak,

    kétóránként(!) mellre tette mind a kettőt 20-20 percre(!),

    majd a szoptatás utén fejt,

    illetve egy órával a szoptatás után is fejt.

    Na mikor idáig eljutott a leírásban,

    felnéztem a könyvből,

    belegondoltam ebbe,

    és arra gondoltam,

    Jézus Máriám.

    Ebbe bele lehet bolondulni.

    Majd olvastam tovább a könyvet.

    Tracy a Kegyetlen következő mondatai úgy hangzottak: ne legyenek illúzióink, ettől az anyuka teljesen kimerül. Nem csoda, ha az említett konkrét esetben az anyuka a harmadik napon a földhozvágta a mellszívót. Ameddig kitombolta magát, addig ő, meg a férj elvonultak a lakás túlvégébe.

    A negyedik nap táján kezdett lenni teje.



    Hát csajok...

    Ez elég kőkemény.

  • 2007.10.15 10:24:53vica_eva

    Jó a poszt! Teljesen egyet értek vele.

    Engem nem nagyon érdekel, hogy mit szólnak mások. Én simán rávágtam/vágom, hogy nem szopik már a gyerek. Mit csináljak vele? Nem volt elég tápláló a tejem, mert mennyiségre rendben volt. Persze, ilyen, hogy nem elég tápláló, ugye nem is létezik, úgyhogy biztos UFO vagyok. A nagyobbik 3 hósan kapott tápszert, de még 6 hónapos koráig szopott is, aztán egyik napról a másikra már nem kérte. A kisebbik meg 4 hósan kapott tápszert, és 1 hét múlva már nem is akart szopni. Egy darabig még fejtem, és azt odaadtam neki, de aztán már nem sok értelmét láttam, a tápszertől is jól fejlődött, sőt jobban is. Persze a kisebbiknél a szoptatási tanácsadó is befigyelt, képes volt havi 10 gramm hízásra azt mondani, hogy lehet, hogy a gyereknek ennyi is elég, szoptassam csak, nem kell a tápszer. Na, itt azt mondtam, hogy mehet a búsba az egész banda, ennyire azért ne legyen már senki szopi fan, 10g/hó az lópikula. Úgyhogy jött is a tápszer.

  • 2007.10.15 11:04:42napos oldal

    az hogy van, hogy ha (majd, egyszer...) le akarom pattintani a kiscsákót a ciciről, akkor nem lehet csakúgy elvágólag (most napi kétszer szopik, másfél éves), mert benne marad a felesleg a ciciben és szétrobbantja, nem? vagy elszivárog vissza a talajba?



    sztetek jobban kihúzza a bölcsit, ha majd még akkor is szopik? úgy értem megússza a sok betegséget? (és majd akkor tör rá hirtelen, mikor abbamarad a szopás?)



    amúgy a földig fog lógni az ember cicije, ha sokáig szoptat, vagy ez nem befolyásolja, más miatt nem nézek úgy ki mint 20 évesen?



    gyerekorvos szerint a szoptatás 15-18 hós kor fölött orvosilag indifferens. mindenben hiszek neki, de ez olyan gyanús nekem.



    (van, aki sandán néz rám, hogy ekkora gyereket már "nem szabad" szoptatni - ők szívesebben melegítenének tejet reggel 6-kor? költői kérdés volt.)

  • 2007.10.15 11:25:38Alvomacko

    napos oldal: én nagyon nem hozzáértő vagyok, de imádok okoskodni, tudod. Gyanítom, hogy a bölcsis betegségeket így sem fogjátok megúszni.

    Nekem volt egy nagyon furcsa és kövezésre méltó taktikám a vitaminok mellett és bevált. Az elején az enyémkék is otthon voltak egy hétig egy kis orrfolyással is. Ha orvoshoz is elvittem őket, akkor aztán meg főleg, mert az ő elvük, hogy a beteg gyerek legalább egy hetet maradjon otthon. Ez tök jó, meg lehet szükséges is, de ki az isten bír kéthetente egy hetet táppénzen lenni? Nincs az az anyabarát munkahely, ahol ez megengedhető...

    Szóval enyémkék egy idő után folyó orral, de láztalanul is jártak bölcsibe. Néha volt érte morgás, hogy minek megy a gyerek, meg hogy fertőz, de fertőzött ő az orrfolyás kiteljesedése előtt is, sőt, őt is valaki más fertőzte meg. Meg mentek, ha láztalanul köhögtek.

    Most nagyon sokan azt mondják, hogy galád vagyok, követ rám. De volt ennek egy érdekes pszichés hatása is. Nem tudom jól megmagyarázni, de valami olyan, hogy a lányok nem is akartak betegek lenni. Illetve elkezdtek egyre kevesebbszer lázas betegek lenni. Egy idő után maguk is felismerték, hogy mikor betegek komolyan és olyankor szó nélkül ágyba feküdtek és ott is maradtak. Bármikor biztos lehettem benne, hogy ha a gyerek otthon akar maradni, akkor komolyan beteg és otthon is kell maradnia. Mind a mai napig így csinálják. Volt év, amikor egyik sem hiányzott egy napot sem a suliból.

    De akadt olyan is, amikor egy hétig ágyban fekvő volt egyszerre mind a kettő én meg ugráltam közöttük és vizszámlánk a kétszeresére nőtt a rengeteg hűtőfüdő miatt. Na, akkor aztán jól kétségbe is voltam esve a legyengült 11 és 12 éves gyerekkel.

  • 2007.10.15 11:27:32Alvomacko

    Ja, és közel 10 éves korukig szeptembertől áprilisig vitamint szedtek. Rágótablettásat. A barátnőm meg Béres kanalas vitamint adott a fiainak.

  • 2007.10.15 11:42:44zolnaid

    Napos oldal: kijöhet a betegség, ugyanúgy, de ha más okod nincs rá, a bölcsi miatt ne válaszd el.

    Elvágólag is le lehet szoktatni, de lelkileg ez a nehezebb. A melled tényleg begyulladhat tőle, ha túl sok tej pang benne. Azért is jobb a fokozatosság.

    Négy éve szptatok, már második gyereket, (volt benne egy év tandem), nem lóg a cicim a földig. Tulajdonképp majdnem olyan, mint 20 évesen, (férj szerint is) de persze eltelt közben 12 év. Szerintem ez sokkal inkább genetika, mint szoptatási kérdés. Amúgy mivel a mirigyállomány már terhesség alatt megnő, tulajdonképp mindenkinél ott van a biológiai alap a lógásra. Ha valaki sokáig szoptat, a zsírszövet "lefogyhat" a mellben, de ez pár hónap alatt úraépül. A drasztikus fogyókúra szerintem messze többet árt a mellnek.

    Tápanyag szempontjából indifferens, betegségnél én tapasztaltam pozitív hatást, meg a statisztikák is. De azért ez a mi körülményeink közt nem annyira jelentős, mint a sivatagban, pl.

  • 2007.10.15 11:44:56moon

    napos oldal: az elvalasztast fokozatosan erdemes csinalni, kulonben begyullad a melledben marado tej. Csinalhatod azt is, hogy szoptatas elott sok kajat adsz a gyereknek, hogy csak keveset szopjon, igy 2-3 nap alatt el lehet hagyni 1 szoptatast, es mondjuk 1 hettel kesobb ugyanigy a masikat is.



    Ha nem akarod a gyerekkel csinalni a fokozatossagot, akkor le kell fejned a bent marado tejet, ilyenkor minden nap egyre kevesebb ideig erdemes fejni, mennyisegtol fuggoen ezzel is nehany nap alatt elhagyhato egy szoptatas. A gyereknek meg valamivel vond el a figyelmet, etesd meg, jatsszon apaval, ilyenek.



    Az irodalom szerint a mell alakjat nem a szoptatas "rontja el", hanem mar a terhesseg soran atalakul. Elmeletileg szoptatas utan kb. fel evvel ter vissza az eredeti formajara, vagy legalabbis kozelit hozza :)

  • 2007.10.15 12:41:00napos oldal

    ez az előtte beetetés lesz a tuti!



    és a vitaminozás is jó ötlet! tényleg nem lehet állandóan hetekig otthon lenni...



    ha úgyse menti meg a szoptatás a gyereket a dögvésztől, akkor minek szoptatni? (most leszámítva azt, hogy reggel hatkor ez a legjobb megoldás.)



    a doki szerint a tehéntej ugyanolyan jó. na, ez fura nekem, de nem vagyok én élelmiszervegyész, se biológus, hogy ellentmondjak.



    ja igen, én is mindenhol azt olvastam, hogy a terhesség, khm, változtat a mell alakján, nem a szoptatás. úgyhogy már mindegy. azt meg tudjátok szakérteni, hogy mennyire gáz, ha nem hordok melltartót (80A)? nincs kedvem. itthon legalábbis. meg a játszón. boltban. munkahelyen venném a fáradságot. (ha már nem lesz késő, ugyebár, höhö :))

  • 2007.10.15 12:59:03zolnaid

    Szvsz ha nincs nagy melled alapból, nem feltétlen kell az a melltartó.

    Na a tehéntejjel azért vitatkoznék - persze én is azt iszom :), de nem véletlen van az úgy kitalálva, hogy a várandós nőknek a tejmirigyeik nönek, nem pedig melléjükszegődik egy tehén.(bár nekem akkor már lenne két tehenem, egész kis vagyonka) Minden állatfajta tejének más az összetétele cukor, zsír és fehérjetartalom szempontjából. A tehéntej fehérjetartalma nekünk nehezebben emészthető.

  • 2007.10.15 13:48:57méregzsák

    (ex a:a)



    Én most is megfogadtam, hogy 4 hónapig kitartok, utána jöhet a gyümölcs. Mert ugyan fejőstehén vagyok, mint Petinél voltam, tejem literszám, de mellgyulladásom is majdnem hetente. Igen, igen, már mindent kipróbáltam, fejek, masszírozok, és nem, nem ennyire egyszerű, ha hajlamos vagy a gyulladásra, akkor masszír ide, fejés oda, rá...tál. Már bocs a vulgaritás miatt, de ez így van. Helka 8 hetes lassan, és már a 4. gyulladáson vagyok túl. Ez Petinél is így volt, őt is elkezdtem elválasztani az 5. hónapban. Végül majdnem egy éves koráig szoptattam. Jöhetnek a kövek, de én amondó vagyok, hogy semmi para, ha megy, megy, ha nem, akkor jöhet a tápszer. És akinek nem tetszik, az tehet egy szívességet.

  • 2007.10.15 13:49:08manci

    Hát, én igazán szoptatás-párti vagyok, de azt mondani, hogy a szoptatás tutira nem viseli meg a mellet, hát szerintem megviseli, ha nem is mindenkinél.



    A terhesség alatt kb. 1 számot nőtt a mellem, a szoptatással meg 6-ot, így szerintem önmagában a terhesség nem csinált volna különösebb károkat.



    A szoptatás abbahagyása után látszott igazából csak, hogy azért történt némi amortizáció. A terhesség előtt C-s volt a cicim és teljesen feszes, most D-s, de érezhetően puhább, és egy kicsit meg is ereszkedett.



    Egyenlőre így is teljesen megfelel, de ha a következő két gyerek szoptatása után is ennyit romlik, lehet, hogy felkeresek egy plasztikai sebészt.



    Szóval a szerencsések megússzák mindezt, és nekik tök jó, de igazából nekem is tök jó, mert szoptatni tudtam a gyerekemet, és mi ehhez képest egy kevésbé formás cici!

  • 2007.10.15 14:06:30Guruljka

    napos oldal, a tehén tejjel csak óvatosan. Enyim kicsi tejcukorérzékeny, ami a tehéntejfogyasztással jött elő.



    Két gyerek szoptatása után kifejezetten lógnak a melleim, pedig anno úgy álltak hogy csak na. Melltartót sem kellet feltétlenül hordanom, pedig nem voltak kicsik. Most a D kosaras a minimum és muszáj:(((

  • 2007.10.15 14:22:39shovika

    Nekem az első gyerekemnél,csak levágták az ágyra,hogy tessék ismerkedjenek!Még felvenni is alig mertem!A szopihoz szilikon cici kellett,amit a férjem vett nagy nehezen a patikában.Csak így ment.Igaz a fiamnak csak11 hétig müködött rendesen a szopi,mert fogyni kezdett,nem is vettem észre,hogy kevés lenne neki,mert nem cirkuszolt.A kislányommal pedig 10 hónapig is,amikor is szépen abbhagyta magától.Csak azt akartam írni,hogy lehet így is,bár probálták nekem is mondani minek erőltettem.A gyerekorvos meg már félév után mondta nem kéne annyiszór(3-4szer),pedig inkább vékony a lányom.Ezt hallotta akkor más is,tölem kérdezte ezt miért mondta az orvos.Nem tudom,de úgysem halgattam rá.Tettem amíg csak akarta a baba.

  • 2007.10.15 15:00:16napos oldal

    hát én is a mezei eszemmel arra tippelek, csak jobb az én tejem, mint a tehéné.



    szerintem akkor tudnánk megmondani, hogy most a terhesség v. a szoptatás okozza-e a cicirombolást, ha szoptatás befejezése után sok hónapig nem lennénk terhesek.

  • 2007.10.15 15:12:48babó

    jidele!



    (bocs, nem olvastam végig, csak a kislány-kiisfiú témához)



    -de helyes kisfiú!

    -kislány...

    -ja, fiúnak néztem... az öktözéke (akkor is, ha van rajta rózsaszín)

    -attól még puncija van, higgye el.



    de általában nem vagyok ilyen vagány, csak hümmögök. múltkor egy középkorú nő előadta azt, amit soha nem hittem volna: de helye, hogy hívják? mondom a becenevét és a teljeset is, a félreértések elkerülése végett. jajj de aranyos, és mondja a nevét, és aztán kiböki: és kisfiú vagy kislány? anyám borogass! :))) hát lány, na.

  • 2007.10.15 15:25:20méregzsák

    Sólyomszem: nálunk ugyanez volt a helyzet a fiunkkal. Három hónaposan 6 kiló volt, és 4 hónaposan 9. Nem tévedés, egy hónap alatt 3 kilót hízott. Olyan volt, mint egy helyes kis malacka, szép, kövér, rózsaszínű. Sokan ki voltak akadva, volt olyan kollégám - akit egyébként nagyon kedvelek, de ez a megjegyzése szíven ütött -, aki megkérdezte, hogy ugye orvos látja a gyereket, és biztosan nincs hormonzavara? A háziorvosunk erre közölte, hogy szerinte a kollégámnak van hormonzavara... És azt is mondta, hogy ha egy tisztán anyatejes baba zabálni akar, akkor tegye.

  • 2007.10.15 15:36:57babó

    én nem értem, nálunk a gyerekdokinéni azzal kezdte az első látogatásakor, hogy figyeljünk a gyerek jelzéseire, ha kéri tegyük cicire, amúgy anyatejjel képtelenség túletetni, mert annyit eszik, amennyi jól esik neki. és az első hónapokban nem lehet "elkényeztetni" azzal, hogy felvesszük, neki ez még fizikai szükséglet.



    ezzel nyugtatom a barátnőimet is, akik pár hetes babánál azon paráznak, hogy túl sokat szopik a kicsi :))



    örüljenek :))

  • 2007.10.16 20:53:24méregzsák

    lányok, nyugtassatok meg, hogy a q...hasfájás ELMÚLIK a harmadik hónapban!!! Csórikám gyakorlatilag nem evett este, mert amint belekezdett, jött a hasgörcs. Üvöltött, ahányszor megpróbáltuk, ennyire zűrös még nem volt. Mondjuk még így is messze alulmúlja Petit, de ez most este elég gáz volt. Jó, tudom, nem hal éhen, ma már hatszor evett, beleértve az éjszakát is, és jó kis zöldes, túlzabált a kakija, de akkor is, sajnálom.

  • 2007.10.16 22:50:51eszter

    csak most olvastam ezt a posztot...hátigen..evvan.





    Tesómtól kaptam két cikket, nagyon jók sztem. A GEO magazin októberi számában vannak. Egyik az anyaságot, mint olyat foglalja össze, de nagyon, a másik hasonló bio-és antibio gyermeknevelési szemléleteket veséz. Nekem nagyon tetszettek, és nagyon alaposak is.

  • 2007.10.16 22:54:18eszter

    méregzsák: NYUGI! ELMÚLIK! SŐT! ELMÚLIK HOLNAP - CSIRIBÚÚÚÚÚÚÚÚ-CSIRIBÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! értek én ehhez. Ha cicin van, akkor is nyüstölődik a hasfájástól?



    Nálunk a Kettes lehet, hogy hasfájós lett volna, de cicizni szeretett, így ha nekiállt nyüzsögni, akkor 24 órát szopott. Vittem mindenhova, játszottam a nagyobbal, magamrakötöttem, meg ilyenek. 3 hónapot símán át lehet vészelni, aztán már csak 23 órát szopik/nap, és így tovább. De csönd van, meg vigyorgás.

  • 2007.10.17 08:16:16méregzsák

    eszter: köszi! :-))))))





    Igen, akkor igazán. Napközben csak nyüszít egyet-egyet, meg összerándul a fájdalomtól, de este igazán pocsék, mert amint enne, jönne a kaki is, és tekereg, kapkodja a lábait, meg minden, ahogy kell. Amúgy szeret enni, 80-100-120-at eszik meg, a cicin nem igazán alszik, csak eszik és annyi. Sokkal gyorsabban eszik, mint anno Peti, hamarabb nyomatja magába a megfelelő adagot. Amit írtál, arról jutott eszembe, hogy talán késő délután még egyszer mellre kellene tennem, jelzés nélkül is, mert akkor nem lenne olyan éhes a fürdés után, és talán kevésbé lenne mohó.

  • 2007.10.17 08:52:03Anyatünde

    méregzsák:

    amit írtál, arról jutott eszembe, hogy a Kicsi is nagyon hasfájós volt, nappal gyakran segített némi dajkálás, de az éjjeli szoptatás+hasfájás+járkálás+már ágyban ülve tudom dajkálni+újabb szopi után beájul és alszik kábé 1.5 órás projekt volt az első 2-2.5 hónapban. Nálunk az segített, mikor éjszakánként fekve kezdtem szoptatni, úgy tűnt, akkor kevésbé mohón eszik, hamarabb elbóbiskol.

    Innentől kezdve az éjjeli ébredés után velünk aludt persze reggelig. meg volt, hogy többször felkelt enni éjszaka. de legalább aludtunk...



    ja és ő 1 óra/szoptatás, ahogy abbahagyta az evést, már kezdte is a kínlódást. de ezek szerint van ennél rosszabb is...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta