SZÜLŐSÉG

Paramamák kedvenc félelmei

2007. október 2., kedd 13:31

A gyermek érkezése többnyire még a leglazább, legnyugodtabb nőkből és férfiakból is folyton aggódó paragépet csinál. Néhány hónap elteltével azért a többség rájön arra, hogy a gyerek nincsen cukorból, a második gyermeknél pedig már fel se néznek, ha mondjuk a csöppség feje egy sikertelen felállási kísérlet következtében koppan a padlón. Persze aggódni nem csak racionális dolgokon lehet.


Nekem kedvenc aggodalmaim közé tartozik a "jaj, miért nem iszik elég vizet, ki fog száradni a gyerek", a "leveszi a sapkáját, biztos meg fog fázni" (húsz fokban), és az "engem leköhögtek a metrón, most biztos hazaviszem a fertőzést".

A nagy félelmeink nyilván ugyanazok: a gyerek elveszítésétől való félelem, és az aggódás, hogy nehogy baja legyen. De mik azok az apróságok, amelyek miatt hétköznap is paráztok? És milyen módon igyekeztek megnyugtatni magatokat/párotokat?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.03 08:49:11-hattori-

    Kedves éhanhalás-parások, azt képzeljétek el, hogy én meg attól paráztam, hogy túletetem. Mert az én Marci fiam hízott, mint a kölyökgólya, anyatejes korában a percentilis görbe normális határát felülről súrolta, és Cicihuszár volt a beceneve. A vegyes táplálástól csak még jobban gömbölyödött...8700 gramm, 6 és fél hónaposan... és erre felállt. Én meg persze sírva paráztam, hogy görbe lába lesz, mert nagy a súlya, és én rossz rossz rossz anya nyáron nem adtam rendesen a D vitamint. A következő "okos" dolgokat bírtam elkövetni: folyton a földön játszottam vele, hogy ne álldigáljon...(pont egy napig sikerült) és banán, tejpép megvonást tartottam, krumpli helyett almával sürítettem. (ezt 1 kerek héten át) Aztán találkoztam egy 10 kg-os 7 hóssal, megtekintettem az egyenes lábait, plusz a védönéni is megnyugtatott, úgyhogy Marci ismét zabálhat... teszi is. Reggeli 2 alma minimum...úgyhogy most tépek reszelni, mielőtt felelősségre von :)

  • 2007.10.03 09:14:17jidele

    látod Babzsák???? Samu is mindjárt feláll és elszalad, ahogy azt korábban már említettem:)

  • 2007.10.03 09:15:43jidele

    ja, a férjem nem parázik, áááá. csak felhívta rá a figyelmemet, hogy ha elüti a babakocsit a busz, akkor ne engedjem el a tolókart, mert akkor csak kipörgünk a centrifugális erőtől, de nem száll el a gyerek...no comment

  • 2007.10.03 09:25:27katampusz

    igen, de attól függ, hogy jobbról, vagy balról üt el, mert ha jobbról, akkor pont nekivágódsz a busznak.

    ha balról, akkor szerintem megúszható.

    :D

  • 2007.10.03 09:30:52papirbirka

    fruzsb, enyém sem alszik és ő is beszél. És én attól félek, hogyha megjön a második, akkor majd a pár hetessel rohangálhatok át a fél városon délben mert akkor már tényleg nem fogják hagyni, hogy ott aludjon, most muszáj mert dolgozom.

    Ja és attól is rettegek, hogy majd utálni fogják a gondozók és akkor nem lesz neki ott jó.

    Ehhez képest nagyon szereti a Csilla néni. Azt mondta, nehéz vele szigorúnak lenni, mert az alvástól eltekintve a jógyerek mintaképe, az alvásnál meg ha már nagyon kihúzta a gyufát, akkor benyög valami haláli szöveget,végső fegyverként meg elsuttogja, hogy nagyon szeretlek. Ezt honnan tanulta?;-))

    Jó, hogy ez a szépen beszél dolog még nagy szám a bölcsiben, asszem az oviban már nem fog tudni ezzel kompenzálni.

    Az a baj, hogy otthon el tudjuk altatni, csak vagy sokáig tart, vagy rövid ideig de akkor gonosz szülőként ki kell vonulnom a szobából. Meg sem próbál utánnam jönni, pedig kiságya van megtehetné, párszor elmondja, hogy anyu ne menj el, aztán a harmadik nem akarok aludni felénél elalszik, mégcsak nem is sír.

    De mégsem javasolhatom a gondozóknak, hogy tegyék külön szobába és hagyják ott.

    Ja és nekem sem fáklyás menet, hogy nem alszik, mert hatványozottabban kétéves és ahhoz a hetedik hónapban, a napi robot után én is nyügös vagyok egy kicsit.

    Bocsi, jól kipanaszkodtam magam, de nem látom a megoldást és ez aggaszt, vagy paráztat?

  • 2007.10.03 09:47:49babzsák

    Samu körbekúszta az ágyat,de a földön nem produkálja. Most parázom,hogy baj van vele :D Egyébként nem...ettől...Hanem attól,hogy nem szeret,vagy mást sokkal jobban szeretne,meg attól,hogy ugyan anyóspajtiékat én nem állhatom,de őt majd jól magukhoz édesgetik,meg attól,hogy nem fogja sokáig tűrni,hogy össze-vissza puszilom,meg attól,hogy felnő,és elköltözik....Ja,meg attól,hogy túl duci????

  • 2007.10.03 10:08:42babzsák

    Ja,meg attól,hogy buta lesz,rossz tanuló és rendetlen. Amúgy tök hülyék vagyunk,ill. én,mert tele vagyok elvárással,holott nem kéne na!Nem értem,miért nem érem be annyival,hogy hála Istennek egészséges !???

  • 2007.10.03 10:13:08mazsola84

    Parák még gyerek nélkül:

    - nem tudok teherbe esni

    - teherbe esem, majd elvetélek

    - apa nem örül a gyereknek

    - apa annyira örül, hogy folyton körbeugrál, 5 percenként felhív, hogy hogy vagyok és ezzel az őrületbe kerget

    - nem törődöm kismama leszek

    - egyfolytában mindenkivel csak a születendő gyerekről tudok beszélni, kifordulok magamból

    - találnak valami bajt

    - nem találnak semmit, nyilván csak 2 éves kora körül derül ki, hogy súlyos beteg

    - nem tudom megszülni, csak úgy, mert én ehhez béna vagyok



    Tovább is van, mondjam még?

  • 2007.10.03 10:19:11jidele

    mazsola, jaj de ismerős:)

    és babzsák, jaj de ismerős. olyan okosan néz mindkettő, miért hisszük, hogy buták lesznek? és annyira szeretnek minket, miért hisszük, hogy majd máshoz fognak húzni?

  • 2007.10.03 10:27:56gerinckutató

    fruzsb: ettől én is paráztam. Meg a mi bölcsinkben az ekkora (19 hónapos) gyereknek már nincs kiságy. Attól paráztam, hogy nem fog aludni, mert nem elég, hogy nem otthon lesz egyedül a szobájában, ráadásul még nem is rácsos ágy lesz. És erre tessék: első naptól fogva simán aludt, egy hang nélkül. Csak arra "panaszkodnak" néha a csajok, hogy amikor felkel, fekszik tovább simán, de dumál ezerrel és így nem hagyja aludni a többieket:D

    Az én parám meg az, hogy nem szeret. De néha már annyira belelovallom magam ebbe, hogy nekem lesz szükségem pszichiáterre. Főleg mióta bölcsibe járunk. Úgy tűnik nekem sokkal nehezebb feldolgozni a dolgot, mint neki. A bölcsit imádja, utána meg otthon totál dilis tud lenni.

    Ez a lábkörmös szemkiszúrós ez aranyos volt;)

  • 2007.10.03 10:30:18Nilüfer

    Akit illet:) ne parázzon, nem nyúlom le az unokát:)) Okos, ügyes, szép, és nem kövér hanem jól fejlett és nagy.Én meg alig vagyok elfogult:)))))Buta nem lesz, máris megvan a magához való esze!

  • 2007.10.03 10:30:36Nilüfer

    Akit illet:) ne parázzon, nem nyúlom le az unokát:)) Okos, ügyes, szép, és nem kövér hanem jól fejlett és nagy.Én meg alig vagyok elfogult:)))))Buta nem lesz, máris megvan a magához való esze!

  • 2007.10.03 10:31:40abominog

    -néha elfelejtem a D vitamint - miattam lesz fejlődési rendellenessége

    ugyanakkor ha 2 naponta adom (ahogy kell), az jut eszembe, nem adagolom-e túl neki és nem lesz-e tőle baja.

    tényleg, nektek mit mondott a doki, hány naponta kell?

    -csípőkörzéskor (amit mellesleg olyan gyengéden csinálok, h lehet, h az már alig használ) kitöröm a lábát.

    -hordozókendőben megfullad - amikor nagyon mélyen alszik, megállok, visszatartom a levegőt, amíg nem érzem az ő légzését.

  • 2007.10.03 10:50:36Vvuk

    Az is néha felmerül, hogy mi lesz ha most azonnal teherbe esem újra a 4,5hós mellett? Persze védekezünk, de így is. Zsófim is csak "becsúszott"

    Na akkor tényleg nem lenne diplomám.

  • 2007.10.03 11:01:58Ditke

    Sziasztok!



    Kedvenc parám a gyerekorvos. 2 hós volt a gyerek, amikor lebacarintott, mert némi fülzsír volt az egyik fülében. Azóta minden havi meeting előtt két-három napig cidrizek, hogy most vajh miért kap el. Aztán kifelé jövet meg nagyot sóhajtok.



    Másik kedvenc, ez viszont állandó: gyerek nem nő. A súlya már lassan 2,5 hónapja alig változik, az utóbbi hónapban egy hajszálnyit sem hízott, előtte 1,5 hónap alatt 300 gr-ot. Holott az első hónapokban havi szinten 800-900 gr-okat hízott. Elkezdtük a hozzátápit 1 hete, nagyon bíztam benne, de letörtem, mint a bili füle. Tegnap este megmértem, megenst csak 6 kiló, mint egy hete. Fél éves múlt vasárnap. :( Holnap doki, már előre félek, mit szól.

  • 2007.10.03 11:14:56Sólyomszem

    Parám, hogy ha elárulom másnak a parámat (bármelyiket a százhuszonhat közül), biztos bekövetkezik. Úgyhogy sajnos nem oszthatom meg veletek...

    De a legjobb a lábkörmös, lehet, hogy felveszem százhuszonhetediknek. :-D

  • 2007.10.03 11:52:48Moira

    babzsák: Nálunk nem véletlenül hívjuk Pufirizsának a kisasszonyt. Igazi kis zabagép. Én is aggódom egy picit, h nem lesz-e ebből probléma, de gondolom, azért eszik ennyit, mert ennyire van szüksége.



    abominog:Nekeünk azt mondta a Doki, h napi egy csepp. Nekem is volt h elfelejtettem :-(

    És volt már akimegkérdezte tőlem h kap-e levegőt a kendőben a gyerek.

  • 2007.10.03 11:55:55Moira

    Ja Apu meg azon parázik, ha velem fürdik a nagykádban a pici, h telemegy a füle vízzel. (kicsit megértem, neki tucatszor szúrták fel a fülét picikorában, nem is igazi a hallása :-S )

  • 2007.10.03 13:13:39papirbirka

    Ditke dokijáról jutott eszembe, mi akkor szembesültünk azzal, hogy valószínűleg túlaggódtuk az első pár hónapot, amikor a gyerekdoki leültetett minket a férjemmel, mélyen a szemünkbe nézett és azt mondta: "Törödjenek már bele, hogy szép és egészséges a gyerekük."

    Nekünk fel sem tűnt, de biztos nagyon zizik voltunk.

  • 2007.10.03 13:21:58dulimanó

    Ne röhögjetek ki, de nekem volt egy kis parám magammal kapcsolatban... kicsi korom óta előre-hátra hintázom, ha meg akarok nyugodni. Már húszéves vagyok, de még mindig csinálom, és új közegben többen mondták, hogy szerintük autista vagyok. Mindig kiröhögtem őket, hiszen nem vagyok autista, de valaki végül addig cukkolt, hogy beparáztam, és mélyen utánaolvastam a dolognak. És tényleg nem vagyok autista!!!!

    Kistesómmal kapcsolatban attól szoktam félni a legjobban, hogy depressziós lesz. Tök olyan, mint én, ezért örökölhette a hajlamot is. Mondjuk én be voltam nyugodva, neki meg be nem áll a szája... de kb. ennyi a különbség. Meg attól is félek, hogy túl sokat beteg... mert szerintem sokat. Mindig elkap valami vackot... már mikor hazamegyek, hallom a hangján, ha van valami. Őt nem zavarja, mert imádja, ha gyógyszert kell szednie. Ez is para.

    Mondom neki: - Hallom, megint milyen náthás hangod van.

    Erre ő, a gyógyszeres szekrény felé tendálva huncut vigyorral: - Dincs.:))))

  • 2007.10.03 13:22:16Ditke

    Papirbirka, ez jópofa. Nálunk is laza a doki, de nekem kissé túl laza. Néha úgy érzem, futószalagon van a kisfiam. És ez nem egy kellemes érzés.



    Egyszer már visszaütött a lazasága, és most utsó pöttyös labdázik, mert minden ismerős azt mondta, hogy az egyik legjobb szakember a városban. Különben nem kapott volna még egy esélyt.

  • 2007.10.03 14:01:56Pelikan

    Huha, mindenki olyan keves dolgot irt. Akkor en most nagyon szarul erzem magam, biztos ultra-hyper para-mama vagyok, el sem merem kezdeni a listat. De nagyon kuzdok magammal, es pl. nem uvoltok mindenkire ra, aki a lanyom kezet megtapizza, csak minden masodik emberre most mar...

    Az aktualis moat az, hogy egy hetre el kell utaznom munka ugyben es biztos nem fog utana megismerni es ez orok torest fog okozni a kapcsolatunkban. Jol fogok tudni koncentralni a meetingeken, tuti... :-(

  • 2007.10.03 14:25:16begyszli

    Az én parám a Valamit elrontottam címet viseli. 6 éves kisfiam mostanában nagyon nyeglén beszél, viselkedik velem. Semmi nem tetszik neki (csak ami nincs), semmi nem jó neki. A múltkor egy vita alkalmával nekiállt öltözni, hogy akkor Ő most elköltözik. Fél órán át beszéltem hozzá, hogy mégse tegye (s mindezt úgy, hogy aránylag én is jól jöjjek ki a helyzetből). Közölte velem, hogy Ő nagyon szeret engem, de én nem szeretm Őt. :( Szörnyű ilyet hallani.

    Az elköltözős duma óta jogos parám, hogy nem jön haza a busszal a suliból, elcsavarog, stb. Nagyon-nagyon fáj ám!

  • 2007.10.03 14:57:00mazsola84

    Gyerektelen parák folyt. köv.

    - nem tudok majd szoptatni

    - ömlik a mellemből a tej

    - a csecsemős nővérek folyton cseszegetnek

    - az égvilágon senki nem jön majd oda, hogy megmutassa mit hogyan kell

    - kiröhögnek, amiért bevallom, hogy soha az életben nem volt még csecsemő a kezemben

    - terhesgondozáson minden alkalommal lebasznak, hogy mennyit híztam (egyébként is érzékeny vagyok a témára)

    - amíg nincs mellettem a kórházban a gyerek tutira cukros vízzel tömik, amit nekem letagadnak

    - hazaviszem a gyereket és fogalmam sincs mi a bánatot kell vele csinálni

    - mindenki tanácsokat osztogat, amitől roppant ideges leszek és mindenkivel üvöltök, aki bele akar ugatni

    - nem tudok majd aludni, azt nézem vesz-e levegőt...

  • 2007.10.03 17:01:40Gézengúz_Évi

    Kedves duciság miatt aggódók!:)



    A kisfiam 28-án volt 5 hónapos, és 9,4kg, valamint 70cm...No para, ő is tök normális, ma sikerült neki hasra fordulni, már rutinszerűen többször is, a talpánál fogva felnyomja a fenekét, és rövid ideig egyedül is ül, valamint, folyton állna segítséggel...Szóval a nagy babák is tudnak jól fejlődni:)))



    Amúgy nekem is van jópár parám, a legerősebb a bölcsőhalál, 4hónapig velünk aludt, most saját szobában kiságyban, légzésfigyelővel, és folyton azon parázok, hogy biztosan elromlik, és nem vesszük észre...Ez állandó félelem...



    Aztán van az, hogy mivel elég erősen spricelős tejem van, soxor félrenyel, és néha látom magam előtt, ahogy megfullad a kezemben...



    D-vitamin elfelejtés szintén játszik...Tuti a hülye link anyja miatt lesz nyomorék...



    Nagyjából ennyi:)

  • 2007.10.03 17:21:58boribon

    Még egy voks a D-vitamin-elfelejtésre...

    (Ha nem írjátok, ma is elfelejtem. :-))

  • 2007.10.03 18:07:57Ditke

    Pelikan, dehogy vagy ultrahiperparás, legalább kétezer dolgot tudnék felsorolni, amitől várandósan és a szülés óta paráztam. De inkább nem borzolom az idegeket. Ha szeretnéd olvasni, leírhatom a veszélyeztetett terhességem összes paráját, amit 32 hét otthon feküszke alatt sikerült összegyűjtenem. Nem lenne rövid lista.



    Most du-n begyűjtöttem egy újabb parát. Itt volt a védőnő (5 hónapja nem láttuk, csak tanácsadáson), mondtam neki a súlyproblémát. Megnézte a gyerkőt, ránézésre vérszegény is lehet bőven, és a fehérje is kevés a gyereknek. Szal holnap tanácsadáson tápszert kapunk. :( No ettől aztán igazán parázok, 2,5 hétig evett tápszert, őrült módon ordított tőle, fájt a hasa, zöldeket kakilt és nem is gyarapodott. Már megint látom ugyanezt magam előtt.



    Jövő héten meg majd a vérvétel miatt fogok parázni. Facántos.

  • 2007.10.03 18:48:13Guruljka

    Ditke, sos-ben vegyél másik tápszert ha ilyet tapasztalsz!!!!

    Én a másodiknak fél éves kora után adtam tápot, mert egy hányós-fosós vírus kettényeste a szoptatásomat. Ugyanezek a tünetek, amiket írtál nálunk is kijöttek, de csak a második doboz tápszernél amit vettünk. Más márka volt, mert egyszerűen amikor vettük nem volt a másik a patikában. Így hamar rájötünk, hogy az a baj. Úgyhogy nyugi!

  • 2007.10.03 19:20:47manci

    Off (kettő is):



    Szerintetek adhatok egy másfélévesnek gomolyatúrót?



    Ti megmondjátok a gyereknek előre, hogy oltást vagy injekciót fog kapni a doktornénitől/bácsitól?

    Vagy ha már rá tud kérdezni, bevalljátok vagy letagadjátok?

  • 2007.10.03 19:30:47zolnaid

    Manci: adhatsz, ha nem tejérzékeny. (nyilván ellenőrzöttet akarsz, nem útszéli árustól valamit, igaz?)

    Igen, megmondom minden körülmények közt, hogy mire számíthat a doktorbácsitól. SOse szoktam kertelni. Kellemetlen percek így is úgy is vannak, de nem fog rettegni előre feleslegesen. (Mert elég egy rossz tapasztalat, és már az évenkénti súlyméréstől is félne, hogy megszúrják...)

  • 2007.10.03 19:34:29Guruljka

    manci én mindig igazat mondok. Az előre elmondást, meg esete válogatja. Álatlában azért azt hiszem az oltást csak az orvonál mondtam meg vagy ha rákérdezett a Nagy. Ja és sosem mondtam, hogy nem fog fájni, hanem azt, hogy csak egy rövid ideig fáj, nem tart sokáig az egész. Nekem is ezt mondták anno és sosem féltem az oltásoktól:)



    gomolyatúró ügyben meg nem tudom mit evett eddig. Mármint milyen tejtermékfélét ha evett eddig egyáltalán. Enyém Kicsi tejcukorérzékeny és Ő pl. a túróra reagált a legrosszabbul:(

  • 2007.10.03 19:34:58zolnaid

    Ha már úgyis hozzászóltam, beírom az egyik legnagyobb parámat, konkrétan: szülés után elviszik a gyereket, és nem hagyják mellettem aludni. (Hát pl. ezért is szültem ott, ahol, itt simán kirakják a hármasikreket is anyu mellé, császár után.) És, megvan ám a para eredete is, nagyapám nővére 45-ben szült, mikor Debrecent bombázták, és szülés után más óvóhelyre került, mint a csecsemő lánya. És úgy aggódta végig az első pár órát, hogy nem tudta, melyikük marad meg, ha egyáltalán.

  • 2007.10.03 20:01:54manci

    Csajok, köszi! :) Persze, bolti cuccot akarok neki adni, sima túrótól meg nincs semmi baja. Cak valahol olvastam régebben, hogy gomolyát csak később szabad adni a gyereknek, de emlékszem, hogy mennyivel később.



    Megmondom őszintén, hogy ez a szuri dolog azért gondolkodtatott el, mert én még néhány évvel ezelőttig is, ha tudtam, hogy vérvételre megyek vagy injekcióra, előtte már egy nappal rosszul voltam. Aztán jött egy fasza betegség, és a rengeteg szurkálás után megszabadultam ettől a parámtól.

  • 2007.10.03 20:02:40manci

    ...de nem emlékszem...

  • 2007.10.03 20:36:01zolnaid

    A gomolyát a zsírossága miatt adják később, szerintem.

  • 2007.10.03 20:59:59Békanőci

    Az a legújabb,hogy nem foglalkozom eleget a gyerekemmel,és a kis lelke ezt megérzi,és érzelmi sérült felnőtt lesz belőle...

  • 2007.10.03 21:00:17mamafáni

    Az én legnagyobb parám az, hogy valamit nagyon elronthattam vele. olyan típusú gyerek, aki nem szeret ölben lenni, ritkán bújik hozzánk. A szeretetet term. igényli, de csak akkor, ha ő akarja. Sokszor előfordul, hogy tőlünk is nehezen fogadja, ha ölbe szeretnénk venni. Konkrétan azonnal le akar mászni, és sírni kezd. Ez para, vagy tényleg gond???

    Ma voltunk először Ringatón, és ott is a legtöbb gyerek az anyja ölében ücsörgött, persze Balu vígan sétálgatott és szaladgált.

    Mi elfogadjuk, de pl. nagymamák elég nehezen viselik, hogy nem lehet a drága kis unokájukat folyton ölelgetni, puszilgatni. És folyton szekálnak minket emiatt.

    Amúgy más gyerekeket folyton simogat, a kisebbeknek puszit ad. És nagyon anyás. De félek, hogy én nem jól, vagy kicsinek nem elégítettem ki minden szeretetigényét, és azért lett ilyen kis "Tüskeböki".

    Röviden ennyi. Egyéb parámról nem tudok, esetleg, hogy túl laza-mama vagyok.

  • 2007.10.03 22:07:48diaz

    Ma szert tettem egy vadiúj parára: az orrszívóval megsértem a orrnyálkahártyáját, sőt a nagy kapálózásban véletlenül egészen felnyomja az orrába a szívót. Mindez azért, mert az esti orrszívás után (kicsit taknyos a drágám) nagyon pici vért fedeztem fel az orrszívóban.

    Ja, és valaki írta, hogy 2 naponta kell adni a D-vitamint. Erre is beparáztam, mert én naponta adom az orvosi utasítás szerint. De van hogy elfelejtem és van, hogy véletlenül két-három csepp is kerül a kanálba:-(

    De ezeken kívül tényleg laza vagyok:-))

  • 2007.10.03 22:46:46KuncillaBrazovics

    Én attól félek, hogy kitöri azokat a kedves pici fogait. Naponta többször ellenörzöm, hogy megvannak-e még.

  • 2007.10.03 22:56:16Ditke

    Guruljka, köszi, megfogadom. Biztos nem a régit kapja, azt még a kórházban írták fel neki, Aptamil HA-t. Most már azért fél évesen csak valami mást kap, gyanítom AR-est. Csak annyira ódckodom tőle. LEhet, hogy neki nem is lesz baja tőle, csak anyának, lelkileg.

  • 2007.10.04 07:39:04manci

    Kuncilla: ez a fogdolog nálam is megvan. Minden botlás után hatalmas kő esik le a szívemről, amikor látom, hogy mind épek.



    Mondjuk nálam viszonylag újkeletű a para: azóta van, hogy egymás után 2 barátnőm gyerekénél is történt ilyen típusú balaset. Az egyik gyereknek tőből fordult ki a a metszőfoga, visszaülteték, de még most, 2 hónappal később sem biztos, hogy megmarad. A másik esetben "csak" beszürkült a kislány egyik foga egy esés után.

  • 2007.10.04 07:48:26Békanőci

    Aludtam egyet rá,és hülyeség,hogy nem foglalkozom a gyerekkel.

    De.Tegnap megkapta a puha műanyagkanalát rágcsálni,mert asszem jönne a foga és mindent rág és nyálzik,de mindentől sípol...

    A kanálkával elvan,persze csak felügyelet mellett,mégis árgus szemekkel figyelem,nehogy túlságosan meggigázza magát és véletlenül lenyelje a nyelvét...

  • 2007.10.04 09:15:41anyaabanya

    Azt hiszem, anno elég lazán kezeltem a dolgokat, de biztos megvoltak az aktuális paráim. Most, hogy már 7 éves a fiam, mintha több parám lenne:

    -nem vagyok elég gondoskodó anyja

    -felnevelem egészségebn, és 10-12-15, ki tudja hány évesen kiderül, hogy van valami veleszületett betegsége, amit nem tudnak gyógyítani, ez nagyon sokszor eszembe jut:(

    -problémás kamasz lesz, és nem fogom tudni kezelni a helyzetet

    Na, ezek gyakran okoznak rossz perceket...

  • 2007.10.04 09:36:51babzsák

    nlü!

    Nem rád gondoltam...

  • 2007.10.04 10:05:20Sólyomszem

    manci, az én nagyobbik fiamnak is kifordult tőből mindkét maradandó metszőfoga, visszaültették és még most, egy évvel később sem lehet tudni, hogy megmaradnak-e. De tudod mit? Már ott tartok, hogy manapság gyönyörű műfogakat tudnak beültetni, úgyhogy ha arra kerül a sor, nem dőlök a kardomba.

  • 2007.10.04 10:35:02Karrier

    Én nem parázok előre, és kispapa vagyok. A kismama viszont mindenen. :) Én csak a születés közben és után kezedem majd el, mire ő lenyugszik végre. Ilyenek vagyunk.

    De annyi miden érheti az embert, nem csak a gyereket, hogy egyszerűen nem lehet ezekkel foglalkozni.

    És ha buta lesz?

    Akkor buta lesz. A buta emberek is élhetnek teljes életet, boldogan....

    És ha csúnya lesz?

    Ki mondja meg hogy mi a csúnya?

    Ilyen kérdésekre kell megfelelnem és emésztehtő válaszokat adnom. :D

    A feleségem mércéje szerint én rossz gyerek voltam, de szerintem boldog és teljes életem volt. Milyen lesz a gyerek? Olyan mint én? Akkor a kardjába dől. :D De én büszke leszek. Hogy önálló és életrevaló lett.

  • 2007.10.04 12:54:15manci

    Tök igazad van, sólyomszem :)



    A barátnőm most tanulja az implantológiát (így képben vagyok), már a szomszéd fogakat sem kell hozzá lecsiszolni.



    De tudod, a para az para! :)

  • 2007.10.04 13:16:35druantia

    A Peti elég jól megedzett bizonyos dolgokban, pl. esések, odacsípések. Egy olyan gyerekkel, akinek 12 hónaposan az volt a kedvenc mulatsága, hogy szaladgál az árokparton és a legváratlanabb pillanatban egy vigyor kíséretében beleveti magát az árokba, meg kell szokni bizonyos dolgokat. A múltkor pl. a fotel háttámlájáról esett le, amíg én a másik szobában törölgettem a port. Rutin :).



    Néha nyekergek egy kicsit a Porontyon, hogy nem eszik és társai, de az egyetlen igazán komoly parám teljesen más természetű. Már az első nap, amikor hazahoztam a kórházból, ezért bőgtem rá sezgényem fejecskéjére. Hogy mennyien fogják bántani! Az oviban elveszik a játékát, megbántják, egyest kap az iskolában, elhagyja a szerelme, ilyesmi.



    Tegnap pl. majdnem megszakadt a szívem, amikor elmentünk két kétéves kiscsajjal a játszótérre és az egyik (aki éppen belépett az önző korszakába) nem engedte játszani semmivel, sőt, egyszer el is lökte, amikor a Peti meg akarta simogatni az arcát. Az én édes kicsikém csak állt ott ártatlanul, én meg majdnem elbőgtem magam. Na, nekem ez az, amitől nem tudok aludni :).

  • 2007.10.04 14:22:59kisbalas

    A mennyien fogják bántani nálam is top-para, plusz a nem fogom-e túlszeretni, vagy nem eléggé szeretni, vagy rosszul szeretni. Nehogy elbizonytalanodjak, vagy elkeseredjek valamitől, mert azt tuti megérzi és túl nagy teher lesz a lelkének. Eleget fogok-e vele foglalkozni? Apája mit fog szólni hozzá, ha már tényleg itt lesz és sírni fog, meg nem hagyja aludni. Nem okoz-e neki maradandó lelki sérülést az, hogy ő az első gyerek (!) és rajta tanulunk bele a szülőségbe... Tetszeni fog-e neki a világ, ha mi mutatjuk meg? Nem okoztam-e már most is maradandó lelki sérüléseket neki, még mielőtt megszületett volna, mivel nem volt tervezett baba és nekünk is hozzá kellett szokni a gondolathoz, hogy vége a huligánságnak...

    Apája attól fél, hogy 1. nem lesz szép kislány (ja ettől is parázok, hogy miért pont ezen parázik!!) 2. szép kislány lesz és majd a csúnya huligánok jól összetörik a szívét 3. nem törik össze a szívét a csúnya huligánok, viszont teljesen gátlástalan lesz és nem lesznek erkölcsei... :))))

  • 2007.10.31 15:00:00Vvuk

    Hogy hirtelen elfogy a tejem, vagy hogy egyszer csak nem fogadja el a cicit.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta