SZÜLŐSÉG

Iskolaválasztás - csak közel legyen!

2007. szeptember 4., kedd 08:24

Amint a gyerek közeledik a hatéves korhoz, a szülők álmatlan éjszakákat töltenek azzal, hogy megtalálják gyereküknek a legmegfelelőbb iskolát. Úgy érzik, hogy egy életet meghatározó döntést kell a gyerekről, jövőjéről meghozni – és nem is nagyon tévednek.



Manapság Magyarországon az iskolák színvonala finoman szólva is hullámzó, és bizony a stabil alapok, a tanuláshoz való viszony, sőt, a tanulási és magatartási zavarok kialakulása vagy esetleg a megfelelő tanulási technikák elsajátítása ekkor történik, történhet meg.



És ezek bizony meghatározzák a gyermek további iskolai pályafutását, az meg a legtöbb szülőnek nagyon nem mindegy, hogy Pistike egy szakiskolában fog bukdácsolni, utálja a matekot és funkcionális analfabéta, avagy egy hangulatos gimnáziumban szerzi meg kis erőfeszítéssel az érettségijét, és végez el valami egyszerű, ám de praktikus szakképzését, majd érzi jól magát egy életen át a szakmájában. Mint ahogy természetesen a gyereknek sem mindegy. De az se utolsó, ha nem kap szem- és hátfájást a kicsi a mértéktelen mennyiségű cipeléstől és leckétől, valamint az ezzel egyenes arányban fellépő szaladgálás- és játékmegvonástól.

Nézzük meg, mi alapján választ az a pár szülő iskolát, akiket megkérdeztünk!

A legtalálóbb megfogalmazást Zsuzsi álnév mögé burkolózó olvasónk adta: az iskolaválasztás ártalomcsökkentés. Legfontosabb, hogy a suli közel legyen, legalábbis eleinte, hogy ne utazással teljen a nap. Ezért az alternatívok, bármily szimpatikusak is legyenek, kilőve – általában nem sok van belőlük, az se a város legfrekventáltabb helyein. Marad a pár hagyományos általános iskola - itt ki kell deríteni, milyen a tanító néni, ha szimpatikus, mehet, aztán ha gond van, akkor át egy másik suliba – legfontosabb, hogy szeresse a gyereket, és ne kínozzák a kicsiket túl sok mindennel. Jobb, ha békén hagyják, mint ha még azt se. Ennek egyik lényeges eleme, hogy ne kelljen napi 5 órát házit írni mondjuk.

Win, iskolasorozatunk írója szintén a kevés utazást tartja szem előtt. Az se utolsó, ha a gyerek korán kezd el nyelvet tanulni és az oviból többen mennek egy osztályba, tehát könnyebb a beilleszkedés.

Bucuska fedőnevű kisgyermekesünk jól ismeri magát, ezért a legközelebbi sulit választotta – elvégre vacak lenne, ha az ő felkelési tempója miatt késne el nap mint nap a gyerkőc. No és az önállóság is fontos: ha nem kell sokat közlekedni, hét évesen már egyedül sétálhat el az iskolába a kicsi. Ráér hatodikban menő sulit választani, hogy megalapozza a gyerek jövőjét. Ebben a korban a bandázást tartja fontosnak, hiszen neki épp ez hiányzott kiskorában a legjobban, ezért fontos a sok ovis ismerős és a jó napközi is – külön tanító nénivel, majdnem mindenki ott marad, így együtt írják a leckét is. És persze a szülőnek sem kell elrohanni a munkahelyéről nap közepén, majd magára hagynia a gyermeket.

Kata név mögé bújtattuk azt az olvasónkat, aki szintén a normál iskolára voksol az alternatívokkal szemben. „Az első szempont a tanító/nő személye volt, de ezen kívül az iskola közelsége, felszereltsége, híre, kinézete is számított. Végül több iskolát megnéztünk a környéken és egy tanítónőt választottunk, aki véletlenül pont a körzeti iskolánkban dolgozik... A következő gyereknél a helyzet és a szempontok hasonlók lesznek, persze ideális lenne, ha a pont megfelelő tanító vagy tanítónő az első gyerek iskolájában lenne (logisztikai szempontból).”

A titkozatos Ny anonimitásába burkolózó megkérdezettünk szempontrendszere talán a legkidolgozattabb, nem lehetett egyszerű megtalálni a megfelelő helyet: „1. ne legyen felvételi, 2. az első négy (kettő?) év legyen barátságos, minél kevesebb stresszel, szeretesse meg a tanulást, szerintem erre kell /lehet építeni aztán, 3. az iskola legyen lehetőleg közel, legyen udvara (fák, fű, tér), csendes helyen, 4. az igazgató személyéről benyomás, 4. a leendő tanító nénikről benyomás - elvileg ez a legfontosabb. Fontosnak tartom még : 7 éves kor körül kezdeni az iskolát, még akkor is, ha már 6 évesen tud olvasni. Aztán : amennyiben lehetséges "forgó" rendszerű (azt hiszem így hívják) tanítást választani, mivel ilyenkor két tanító néni van, akik megosztják egymás között a tantárgyakat, és felváltva látják el a napközit - ez azért is fontos, mert a napközis tanítót nem lehet előre megismerni, pedig déltől késő délutánig a gyerekekkel van.”

Hát igen, nem csoda, hogy a válaszok és saját, igen sok váltással tarkított iskolai pályafutásom fényében már most aggódom a gyerekem jövője miatt – pedig nekünk még csak hat év múlva lesz aktuális a kérdés.

Nektek mi a legfontosabb, hogyan választottátok ki a megfelelő iskolát?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.09.06 14:46:52Guruljka

    Nekem valaki azt is leírhatná, hogy egyáltalán hogyan működik a mai iskolarendszer. Még az iskola típusokat sem ismerem, hogy mik között kéne választani majd. Elvesztettem a fobalat a 11. osztály megnevezésnél kb.

    A héten kezdett a Nagy az oviban, úgyhogy most kezd el foglalkoztatni ilyen szintem a téma, hogy mire aktuális lesz képben legyek.

  • 2007.09.06 16:21:56nemeseszt

    Martine,

    mi mindenképpen olyan iskolát kerestünk, ahol komoly a nyelvoktatás.Azóta elköltöztünk a városból egy közeli településre, de a fiúk maradtak a suliban.A reggeli utazás kb.30 perc.Mi kocsival járunk, de a buszközlekedés is kiváló.Különben helyi iskola az utcánkban van, kb.200 m.Nekem, persze bizonyos ésszerű határok között nem az a legfontosabb, hogy közel legyen az iskola.



  • 2007.09.06 16:30:08nemeseszt

    Guruljka,

    Az általános 8. osztályig Ok, ugye?Az új szisztéma szerint utána a 9. osztály következik és így tovább.A 9. lehet gimi, szakközép, szakmunkás.

    Pl. az én fiam 11. osztályos, de ő 13-ban érettségizik.Na, most jól megkavartalak?Ő olyan gimibe ment, ahol 9-ben csak egy idegen nyelvet tanulnak és azt követően 4 éven keresztül végzik a gimit mint kéttannyelvű.Szerintem ez is egy jó lehetőség a nyelvtanulásra.Szinte ez az egyetlen jó reform az oktatásban.Egy évig csak nyelvet tanulhat a gyerek "ingyen".Ezalatt egyébként bele is sikerül verni a fejükbe.Pécsen van ilyen angol, német, francia, olasz, spanyol.Egy év után sokan középfokú nyelvvizsgát tesznek.Remélem érthető voltam.

  • 2007.09.06 16:41:39Guruljka

    nemeseszt, köszönöm:))

    Ezek szerint ugyanúgy 8. után van váltás gimibe, csak átnevezték? Amit Te írtál, hogy 9. csak nyelv utána ugynúgy 4 év gimi az volt anno is. Pécsett (eredetileg tüke vagyok:)))volt a Bartókban olasszal, a Keróban meg némettel. Ano ezt nulladik évnek hívták. Azt nagyjából értem. Azt hiszem.. Ami nagyon nem világos igazából, hogy most vannak 6, 8, 12 osztályos iskolák is? Mert valahogy ez a benyomásom. De lehet, hogy ez már nem is így van. De ha így van, akkor melyik milyen korú gyerekeknek van és mennyire átjárhatóak ezek egyáltalán?

    Egyszerűen kész, ebben a témában anyi a hozzáértésem, mint egy UFO-é, mert átneveztek variáltak mindent. Szóval minden infót köszönök! Én még a 8 osztály 4 év gimi-szakközép végén éretségi korszakból származom. Az egyetemi változásokkal majd akkor foglalkozom ha odaérnek a gyerkek, mert azt is érzékelem, hogy az is teljesen huváu nekem.

    Anyának van mit tanulni:)))

  • 2007.09.06 16:52:33Alvomacko

    Guruljka: és bonyolítja még a helyzetet az is, hogy a gimikből van 4, 6 és 8 osztályos.

    A Radnóti pl. 8 osztályos képzéesű gimi. Ez azt jelenti, hogy a 4. osztály végén a gyerekek felvételizhetnek erre a képzésre és ha ügyes, akkor fel is veszik.

    Ennek van több előnye és hátránya.

    Előnye: kimarad a nagy 8. osztályos felvételi mizériából.

    Hátránya: az átjárhatóság. Ha nem jön be valamiért a képzési forma vagy a suli, akkor nehezebben megy a gyerek alkalmazkodása az életkorának megfelelő általános iskolai osztályban. Mert más a tananyag felosztása, már könyvekből, más elvek szerint tanulnak. Egyéb hátrány, hogy viszonylag kevés ilyen iskola van és nagy a túljelentkezés.

    Aztán van a 6. osztályos képzés. Ekkor a 6. osztály végén felvételiznek a gyerekek.

    Ennek is hasonló előnyei vannak, mint a 8 osztályos képzésnek. De a gyerekek általában szeretik ezt a képzési formát.

    A felvételi vizsga meg kicsit felkészíti azokat is, akik mégsem kerülnek felvételre. A 8. osztályos felvételi már nem olyan sokkoló.



    És van a hagyományos 4 éves képzés, ami már sok suliban mégsem hagyományos, egyre több helyen 5 éves, mert valahogy a gimik preferálják a +1 évet, ahol nyelvet és informatikát oktatnak a gyerekeknek emelt szinten. Ilyen képzések vannak pl. a Kölcseyben, a Veres Pálnéban, a Madách-ban, holott ezek nem kéttannyelvű iskolák.

    A kéttannyelvűekben meg kötelező a +1 év, hiszen meg kell alapozni nyelvileg a későbbi idegen nyelven történő oktatást.

    Ezekben az iskolákban a matek, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem oktatása idegen nyelven történik.

    Angolos a Karinthy, spanyolos a Károlyi, olaszos a Szent László, franciás a Kölcsey. De ez csak néhány példa, ennél több suli is van, sőt vidéken is vannak elég sokan.



    Az központi felvételi meg magyarból és matematikából áll. Írásbeli. Elég sok suli honlapján megtalálhatók a régebbi felvételi feladatsorok. De az okev.hu-n is ott van. Érdemes megnézni.

    Ezt a központi felvételit elég sok suli elfogadja, erről érdemes érdeklődni előre, hogy mik a felvételi követelmények. De pl. a kéttannyelvű sulik saját felvételit iratnak.

    Nem egyszerrű a dolog. És még akkor nem beszéltünk a szóbeliről. Mert sok helyen az is van.

    Érdemes az iskola listát úgy összeállítani, hogy a gyerekenek a legkevesebb felvételit kelljen megírni.

    Pl. a Madách, Veres Pálné, Kölcsey, Eötvös, Trefort, Apácai mind elfogadja a központi felvételi eredményét. De a Kölcsey-ben és a Veres Pálnéban kellett még angolból is írni, ha a gyerek angol tagozatra akart menni.

    És a fenti iskolákban mindenhol volt szóbeli meghallgatás is, ahová csak azokat hívták be, akik x pont feletti írásbeli eredményt produkáltak.



    Szóval nem egyszerű, ha a gyerekünk jó képességekel van megáldva. Mert a kisebb kerületi iskolák két kézzel kapnak bárki után. De oda is kell a központi írásbeli eredménye. Azt nem lehet megúszni! Azt muszáj megírni a gyereknek.



    Nnnnah, remélem sikerült mindenkit jól összezavarni és elbizonytalanítani. :-)

    Lehet, hogy 8 és múlva majd ismét más rendszer lesz.

    Kitartás. :-)

  • 2007.09.06 16:59:02nemeseszt

    Guruljka,

    (A Bartók alatt szerintem te a Kodály gimire gondoltál.)

    Melyik oviba jár a gyermeked?

    Ha pécsi vagy, akkor néhány példa:

    Általános 6. osztálya után mehet a gyerek 6 osztályos gimibe Pl.Janus gimiben van ilyen lehetőség. 6+6

    Azt hiszem a 8 osztályos gimit megszűntették.Egy időben volt, hogy általános 4. után ment a gyerek gimibe. 4+8

    A 12 osztályos szerintem a 2-es Gyakorló + most nemrég hozzá kapcsolódik a Deák gimi, vagy az Árpád Fejedelem általános és gimi egyben.

    Tulajdonképpen mindegyik összesen 12 év, kivéve a nyelvtagozatosok, ahol a 9. az úgynevezett nyelvi előkészítő osztály.Ők végeznek 13-ban.

    Én most már az egyetemi rendszert próbálom megismerni, de szerintem szörnyű, amit ott tettek.

    Ahogy eddig látom, ha valamelyik gyerek később érő alkat, akko annak esélye sincs.Az én időmben a felvételi ha nem sikerült, akkor utána vagy még később újra lehetett próbálkozni.Addigra jól fel lehetett készülni a felvételi tárgyakból.Jelenleg az érettségid alapján vesznek fel, amit nem tudsz megismételni, illetve nem csak az a két felvételi tárgy számít.Most itt tartok, de ha valaki pontosabban tudja az érdekelne.

  • 2007.09.06 17:08:17Guruljka

    Na basszus ebből is látszik, hogy már régen eljöttem, tök igazad van Kodály(pirulok, ez nagyon gáz:)))Bocsánat!!

    Értem. Akkor van 8+4, 6+6 és 12.

    A régi nagy nevekkel mi lett? Itt Pesten egy ideig a Fazekas közelében laktam (kb Leöwei és Nagy Lajos) és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ált. iskolás díszítések vannak néhány ablakon. Meg jönnek mennek kisiskolások is. Gondolom akkor az 12 osztályos lett. Otthon mi a helyzet?

  • 2007.09.06 17:12:43nemeseszt

    Guruljka,

    én a Nagy Lajosba jártam, büszke is voltam rá.De most a fiam a Leőwey-ben van, francia tagozaton.Imádja és szerintem az lett a város vezető gimije.De most azt is vissza akarja kapni az egyház.Hát így állunk.Nem szoktál hazajárni?

  • 2007.09.06 17:14:24Alvomacko

    Guruljka: a Fazekas 8+4-es. Van 8 osztályos általános iskolai tagozata, majd a gyerekek felvételi után kerülhetnek be a gimibe.

    Igaz, ezen most változtattak, mert egy törvénymódosítás megszüntette a felvételi rendszert az ilyen típusú iskolákban. Most saját kritériumok szerint megy a válogatás. De ez jobb, mert mindenkinek az az érdeke, hogy a 8 éve oda járó gyerekek közül minél többen maradhassanak a gimiben is.

    Amúgy a hivatalos nevük: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. :-)

  • 2007.09.06 17:27:19Guruljka

    OFF

    nemeseszt,

    Szoktunk haza járni, csak minden időnket leköti a család. Ez a téma meg senkit nem érint még, így nincsenek is képben. Tesóm lánya hatodikos ugyan, de Ők nem témáznak ezen. Plusz anyámék is Pécs mellé költöztek, úgyhogy imádott városomat nem is gyakran látom, csak általában átutazóban. Na meg a párom is baranyai úgyhogy van kit látogatni olyankor.

    Én egyébként a Nevko gimibe jártam, amit szigorúan Apáczainak illett hívni, hogy ne keverje rossz hírbe a 2 anno rossz hírű ált. iskola. Nagyon jó suli volt. Még kínaiul is lehetett tanulni:) Sok volt a fiatal és tényleg lelkes tanár. Rengeteget lehetett kreatívkodni. De a volt osztályfőnököm 2 éve azt mondta, hogy sajna már más szelek fújnak ott is :(((

    Azért Pécs forever! Imádom! Aki még nem járt ott nézze meg!

    ON

  • 2007.09.06 17:33:54Guruljka

    Alvomacko, köszi az infot!

    Egyébként most felmerült bennem az a téma is, hogy régen nem volt kérdés érettségi után, hogy hova jártál. Manapság viszont úgy tűnik, hogy az van kialakulóban az érettségivel és a diplomával is, hogy az is nyom a latban, hogy melyik suliba jártál.

    Tényleg ennyire nagyok ma már a különbségek?

    Régen nyílván ugyanabból a tankönyvből ugyanolyan tanmenettel nem lehetett nagy a különbség. Bár voltak pocsék és egy-két kiváló tanár-ok. Meg volt 1-2 elit iskola, ahol nagyon gyúrtak a pluszra. De mostanában valahogy ennek az erősödését érezném.

  • 2007.09.06 17:35:36nemeseszt

    Guruljka,

    A Nevkóról én se hallottam jókat, de például ott van a kéttannyelvű angol.Hova jár a tesód gyermeke?

  • 2007.09.06 17:41:45nemeseszt

    Alvomacko,

    milyen kéttannyelvűbe jár a lányod?Melyik nyelvet gyűri.Egyébként az én fiam itthon szinte semmit nem tanul és amikor rákérdezek azt feleli, hogy ő figyel az órákon.Ez OK, de a gimiben néha az már kevés.De valóban sokat számít, hogy a tanár jól vigye az órát.Én mindig ott ülök a nyílt napokon és pont olyannak látom az órákat, ahogy a fiam meséli.Némelyik tanár még akkor sem készül fel az órára, de lehet látni fantasztikus órákat is .Na, azok a tanárok erre születtek.

  • 2007.09.06 18:06:14Alvomacko

    nemeseszt: a Karinthy-ba. Angolos. Még csak most kezdte.



    Pesten szerintem óriásiak a különbségek a gimiknél. Az én véleményem szerint igazán ott kezd el nyílni az olló.

    Mert van a top kategória (pl. Apácai, Radnóti, Fazekas, Trefort).

    Aztán vannak a nagyon jók (pl. Eötvös, Veres Pálné, Kölcsey, Madách) és jönnek az átlagos sulik.

    A kéttannyelvűk meg külön kategória. Az azért még mindig a "hűha" kategória.

    A felsőoktatás is megér egy misét. Az én fősulim ma már csak egy sokadrangú, vacak iskola, ahová a "hülyék" járnak. ELTE, Közgáz, Műegyetem. Ez a menő itt Pesten. A Gábor Dénes főiskolát (informatikai) pl. egy csomó munkahelyen nem ismerik el. Hiába van diplomája, jobban teszi, ha letegadja az állás pályázásnál.

    Én már nem is tudom, hogy mit tudnék javasolni a gyerekeimnek. Ez az a pont amibe már egyáltalán nem akarok és nem is fogok beleszólni. Majd ők kitalálják. Mindkettőnek megadtam a lehetőséget egy jó középiskolához, az én munkám itt be is fejeződött. Innentől nekik kell boldogulniuk és kitalálni, hogy mit is akarnak majd és hogyan sáfárkodhatnak a kezükbe adott lehetőségekkel.

  • 2007.09.06 18:20:06nemeseszt

    Alvomacko,

    azért én még figyelek a gimiben, mert a gyerek nem tudja, hogy merre induljon.Aztán beszéltem néhány tanárral, de egy volt, aki irányt tudott adni.Bizony arra már időben kell készülni, hogy a pontok meglegyenek.Nem szeretném, ha fizetős szakra jutna be a gyerek, mert az kész anyagi csőd.Persze tudom, hogy most az alap oktatásért is kell fizetni, de a fizetős szakokon 3-4-szer annyi a tandíj.

  • 2007.09.06 18:23:25Alvomacko

    nemeseszt: hát nem elég még a gyerekek frusztrálásából? Brrr.

    8. osztályban azon izgulnak, hogy hová kerülnek majd be, utána meg az egyetem...

    És ma már egy diploma nem is elég a jobb állásokhoz...

    Ááááá, hol itt a boldog gyerekkor? :-(

  • 2007.09.06 18:24:50Guruljka

    Alvomacko, ezek szerint jól érzem a dolgot...

    Hát ez elég ilyesztően hangzik.

    nemeseszt, nem jut eszembe a neve Uránban van. Nem egy új suli, de a neve...

    A Nevkoról akartam mondani, hogy teljes döbbenetemre országosan jó hírű volt, csak a városban volt rossz a híre.

    Anno az volt a kretívok, újságírók, színészek és igen sok informatikus bölcsője. Lehetett kínait is tanulni, meg TV műsort csinálni is... Az angol nyelv oktatása tényleg nagyon magas színvonalú volt. Nem csak a kéttannyelvűben. Nagyon jó volt a módszerük. Az én osztálytársaimnak kb 30% él Angliában per pillanat. 20 százaléka Máshol az EU-ban. Ketten EU-n kívűl külföldön. (És sokan itt Pesten, alig maradt valaki ott...)

    A volt ofőm szerint viszont mára már nem kretivitás barát a Nevko. Az igazgató elit gimnáziumot szeretne belőle csinálni.De azt is hallottam már, hogy most már ott is van valamilyen szakképzés is. Nem tudom. A régi tanáraim szinte mind elpályáztak onnan...

  • 2007.09.06 18:30:36nemeseszt

    Guruljka,

    Talán a TÁSI-ra gondolsz Uránban.Nincs jó híre.Oda veszik föl, akit más gimibe nem.

  • 2007.09.06 18:33:12nemeseszt

    Alvomacko,

    Az én gyerekeim boldogok.Ez rajtunk múlik.Mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének.Attól, hogy a lehetőségeket időben felmérjük és felkészülünk rá, nem vesztik el a gyerekkorukat.

  • 2007.09.06 18:36:23Guruljka

    Nem, nem Tási, hanem valamelyik régi sima ált. iskola. Egyébként nem rossz tanuló a kislány csak a matek nem az erőssége, de különben 4-es 5-ös. Mondjuk nem is egy agysebész típus. Olyan átlagos. A sulija neve meg még mindig nem bír beugrani...

    A Tási már nem sportban nyomul?

  • 2007.09.06 19:10:01nemeseszt

    Guruljka,

    Talán a Bánki Donát?Ott laktunk a környéken, anyósom is ott tanított.

  • 2007.09.06 19:17:19Guruljka

    Azaz!!!!!! Megvan a Bánki!

  • 2007.09.07 09:04:12Csöre

    nemeseszt! Az érettségi-felvételi egyben szerintem könnyebséget jelent: nem kell egy időben két - tartalmilag, vagy akár csak műfajilag különböző - vizsgára készülni. Ha vkit nem vesznek fel, vagy felnőttként szeretne egyszercsak egyetemet/főiskolát kezdeni, akkor a szükséges felvételi tárgyakból kell (gyakorlatilag) érettségiznie: a területileg illetékes érettségiztető központban kell jelentkezni, és tetszőleges vizsgaidőszakban (3 van egy évben: február, május-június, szeptember) és szinten (közép ill. emelt) levizsgázni. Szerintem még az is könnyebség, hogy ha nem sikerült az eredeti érettségivel a felvételi, a következő tanévig még háromszor (!) meg lehet próbálni. Azt nem tudom, kell-e, és mennyit fizetni érte?

  • 2007.09.07 09:05:52martine

    Nemeseszt! Úgy látom, nem sikerült jól érthetően megfogalmazni a dilemmámat :( Én a "közeli iskola" előnyeként jóval többet értek, mint azt, hogy lehet reggel később kelni és kevesebbet kell utazni! Úgy gondolom, hogy az vmiféle "szervesülés" a helyhez, ahol az ember él. Hogy ugyanazokkal laksz (egy utcában, környéken), mint akikkel a boltban találkozol, akikkel iskolába jársz, kirándulni, kertiparti, szülinap, sörözés - szóval, hogy az ott élő gyerekek és felnőttek kölcsönösen ismerik egymást. Az én gyerekkoromból ez hiányzott (a családtagjaimon kívül alig vannak olyan ismerőseim - nem a néhány gyerekkori barátra gondolok, olyan azért akad - akik 20 éves korom előtt is ismertek volna), most kezdem igazán érezni a hiányát, hogy nekem is gyerekeim vannak, szeretném ezt nekik (és hátralévő éveimre magamnak is) megadni. Ez nálam a közeli kontra távoli iskola vetülete a dolognak. A másik, hogy mit várok az iskolától: azt-e, hogy tárgyi tudást tömködjön minél többet a gyerekeim fejébe (nem), vagy azt-e, hogy olyan készségekkel segítsen felruházni, amelyekkel mi otthon nem tudjuk (igen). Na most akkor a számomra továbbra is ( némileg leegyszerűsítve) az a nagy kérdés, hogy ha a közeli iskola fejbetömködős, a távolabbi meg készségfejlesztős, akkor melyiké legyen a prioritás?

  • 2007.09.07 09:43:24nemeseszt

    Martine,

    úgy látom te már döntöttél melyik iskola legyen.Nem tudom pontosan mit értesz a készségfejlesztős ill. a fejbetömködős iskola alatt.Mi alapján mondod ezt?Az enyémek úgy mondják "elit" iskolába járnak.Ezt sem tudom, mi alapján mondták.Általában a nyelvet "komolyan" tanító iskolákra mondják ezt.De attól még lehet ott is jó és rossz tanár és tanóra is.Ebben a korban a gyerekek agya hihetetlnül szivacs.Ezt az életkort ki kell használni.A nagyfiam sokszor abból él a gimiben, amit 6-7-8 évesen olvasott, mert érdekelte.Persze a gyerekek nem egyformák, de ezt a szülőnek kell fölmérnie "szakemberrel" együtt.De a te kisfiad, ahogy eddig megismertem nagyon jó képességű.

    A fejbetömködős gondolat nagyon nem tetszett.Valóban sok hülyeséget is tanítanak, bár én úgy látom, hogy kicsit javul a helyzet.(Lehet, hogy rosszul látom.)Nagyon sok múlik a pedagóguson.De az én gyerekeim se vesznek be mindent.Sosem volt kitűnő a bizonyítványuk.A nagyfiam 8-ban 4-est kapott németből, utána 95%-ra leérettségizett.De a verseny eredményei alapján felvették a gimibe angol és német tagozatra is, ő mégis a franciát választotta, mert új kihívás kellett neki.Ő ezt nagyon jól megfogalmazta.Minek unatkozzon a többi tagozaton, ő újat akar.Az általánosban a tanárnak nem tetszett a gyerek.Ilyen mindenhol van.Az életben sem puszi pajtás mindenki.A gyerkedet nézd!A tanárokat nem tudod megszűrni, ezt már írtam.

  • 2007.09.07 10:22:41Guruljka

    martine, én értem a két verzió közti különbséget. És én azt tudnám tanácsolni így kéretlenül, hogy azt a típust válaszd, ami a gyereked egyéniségéhez passzol.

    A legjobb barátnőm egy fejbetömködős vagy elit gimnáziumba járt. Ahol rendszeresen évfolyam első is volt. Élvezte és szerette. Sokat adott neki. Mivel őt elsősorban az érdekelte, hogy mindent tudjon, amit elvárnak tőle. Én egy másik típusú ember vagyok, akit úgymond minden érdekel, mindent ki akartam próbálni de egyáltalán nem akartam mindenben jó lenni. Amikor elkísértem a barátnőmet egyszer az Ő sulijuk évzárójára, (mert bokától combig gipszben volt és kellett neki a segítség) én majdnem infarktust kaptam attól a rendezvénytől. De Ő szerette a suliját! Neki tehát az volt a jó! Nekem meg az volt a jó, hogy sok mindent kipróbálhattam fiatal tanárok között. Erre írtam fent, hogy kreatívkodós volt a sulim. Szóval ott a készségek fejlesztése inkább volt cél. Vagy inkább azt mondanám, azt akarták kideríteni, miben vagyunk tehetségesek. Nem versenyeztettek minket. Pl. sose tudtuk ki az évfolyam első. Csak azt, ha valaki valami klassz dolgot csinált, nagy eredményt ért el. Én ott tudtam, hogy úgy mondjam kivirágozni. Az én barátnőm valszeg az én sulimban lett volna lelki beteg. Szóval habitus, egyéniség kérdése, kinek mi a jó.

    Azt hiszem nyugodtan mondhatom így 30 évesen, hogy szakmailag mindketten sikeres emberek lettünk. Mindketten tovább tanultunk. A különbség inkább az, hogy az én volt osztálytársaim közt kevesebb a jogász és közgazdász, az Ő osztálytársai között meg Ők a többség. Mindkettőnk régi társai közt van orvos, mérnök , tanár csak más az elosztási arány. Tőlünk pl. egy csomóan lettek író emberek és jóval többen mentek például külföldre.

    De az is igazsághoz tartozik, hogy nem a szüleink, hanem mi választottunk iskolát magunknak. Ők csak rábólintottak. Tényleg mit mond a gyerek?

  • 2007.09.07 11:13:05nemeseszt

    Guruljka,

    szerintem egy 6 éves gyerek nem tudja milyen iskolát válasszon.Ez a szülő feladata, aki ismeri a gyerekét.

  • 2007.09.07 11:34:39Guruljka

    Bocsi, csak valamiért én azt hittem nagyobb a gyerek. Hat évesen tényleg nem tud még így különbséget tenni. De azért így sem ártana szerintem megkérdezni, hogy mit szeretne, mert 6 évesen még nagyon fontos az érzelmi stabilitás. Szóval csalódhat. De ezt ti tudjátok jobban, akiknek már sulis gyerekük van, hogy mennyire lehet később változtatni.

  • 2007.09.07 11:43:10nemeseszt

    Guruljka,

    szerintem gyereke válogatja, hogy lehet-e változtatni.A nagyfiam négy általánosba járt, de ez extrém eset.4. osztályban ment oda, ahonnan ballagott is.Neki nem okozott problémát.A kicsit viszont nem mertem volna mozgatni, mert ő nem olyan fajta.Ő nagyon nehezen alkalmazkodik, öntörvényű és nem szereti, ha kizökkentik a megszokott ritmusból, környezetből.(Pedig egy "alomból" valók.)

  • 2007.09.07 12:30:19Guruljka

    Hát nekem is ég és föld a kettő:) A suli meg "nekünk" csak 3 év múlva kezdődik. Addig meg meglátjuk, hogy miben mutatkozik a tehetségük, érdeklődésük:)

  • 2007.09.07 14:45:05martine

    Guruljka! Igen, még csak most lesz hat, úgyhogy nem nagyon lehet képe arról, hogy milyen iskolát szeretne! Persze, ha elég közel lesz már a beiratkozás, könnyen lehet, hogy együtt megyünk el megnézni a potenciális iskolákat, tanítókat, hogy neki melyik tetszik leginkább, de arra nem fog tudni válaszolni, hogy a készségeit fejlesszük-e inkább elsőként, a szociális kapcsolatait vagy az intellektusát :))))) Amúgy egy elég introvertált gyerek nagyon jó aggyal, az eszénél kevésbé fejlett szociális készségekkel, nagy adag önfejűséggel, sajátos érdeklődéssel, ugyanakkor nagyon érzékeny - és sztem a kortársak között, pláne, ha ismeri őket, van esélye feloldódni, a húgával nagyon jól kijönnek (többnyire, mert azért van visítozás rendesen)



    Nemeseszt! Nem, sajnos még korántsem tudom, hová adnám :( Fejbetömködősön azt értettem, hogy nagyon nagy hangsúlyt kap, hogy vki mit tud és elég konkrétan a tantárgyakra koncentrál, készségfejlesztősön meg inkább azt, amelyik a problémamegoldásra, kreativitásra, emberi kapcsolatokra összpontosít. TUdom, hogy "tiszta stílus" nincs, de talán 10-12 éves korig fontosabb a második. Ugyanakkor itt jönnek a családból és kívülről is jövő megjegyzések, jótanácsok, hogy milyen hú, meg ha dolgokat tud már most is, ne hagyjam elkallódni, a "sima" iskolában nem tudják kezelni az ilyesféle másságot (sem) - ettől egyébként magam is tartok, mert sem azt nem szeretném, hogy kis zseniként tartsák számon, mert nem hiszem, hogy a nagyképűség jót tenne neki - csak ezekben az iskolák többsége sajna nem túl erős. De azt sem szeretném, hogy betegyék a sarokba azzal, hogy úgyis mindent tud és ne foglalkozzanak vele, mert vannak fejlesztendő területei neki is bőven. Úgyhogy nekem ez az év ebből a szempontból még csupa jaj - aztán lehet, hogy jövő ilyenkor már nem értem magam, mit aggódtam ennyit ezen :)

  • 2007.09.07 14:45:48martine

    Guruljka! Igen, még csak most lesz hat, úgyhogy nem nagyon lehet képe arról, hogy milyen iskolát szeretne! Persze, ha elég közel lesz már a beiratkozás, könnyen lehet, hogy együtt megyünk el megnézni a potenciális iskolákat, tanítókat, hogy neki melyik tetszik leginkább, de arra nem fog tudni válaszolni, hogy a készségeit fejlesszük-e inkább elsőként, a szociális kapcsolatait vagy az intellektusát :))))) Amúgy egy elég introvertált gyerek nagyon jó aggyal, az eszénél kevésbé fejlett szociális készségekkel, nagy adag önfejűséggel, sajátos érdeklődéssel, ugyanakkor nagyon érzékeny - és sztem a kortársak között, pláne, ha ismeri őket, van esélye feloldódni, a húgával nagyon jól kijönnek (többnyire, mert azért van visítozás rendesen)



    Nemeseszt! Nem, sajnos még korántsem tudom, hová adnám :( Fejbetömködősön azt értettem, hogy nagyon nagy hangsúlyt kap, hogy vki mit tud és elég konkrétan a tantárgyakra koncentrál, készségfejlesztősön meg inkább azt, amelyik a problémamegoldásra, kreativitásra, emberi kapcsolatokra összpontosít. TUdom, hogy "tiszta stílus" nincs, de talán 10-12 éves korig fontosabb a második. Ugyanakkor itt jönnek a családból és kívülről is jövő megjegyzések, jótanácsok, hogy milyen hú, meg ha dolgokat tud már most is, ne hagyjam elkallódni, a "sima" iskolában nem tudják kezelni az ilyesféle másságot (sem) - ettől egyébként magam is tartok, mert sem azt nem szeretném, hogy kis zseniként tartsák számon, mert nem hiszem, hogy a nagyképűség jót tenne neki - csak ezekben az iskolák többsége sajna nem túl erős. De azt sem szeretném, hogy betegyék a sarokba azzal, hogy úgyis mindent tud és ne foglalkozzanak vele, mert vannak fejlesztendő területei neki is bőven. Úgyhogy nekem ez az év ebből a szempontból még csupa jaj - aztán lehet, hogy jövő ilyenkor már nem értem magam, mit aggódtam ennyit ezen :)

  • 2007.09.07 14:46:51martine

    Guruljka! Igen, még csak most lesz hat, úgyhogy nem nagyon lehet képe arról, hogy milyen iskolát szeretne! Persze, ha elég közel lesz már a beiratkozás, könnyen lehet, hogy együtt megyünk el megnézni a potenciális iskolákat, tanítókat, hogy neki melyik tetszik leginkább, de arra nem fog tudni válaszolni, hogy a készségeit fejlesszük-e inkább elsőként, a szociális kapcsolatait vagy az intellektusát :))))) Amúgy egy elég introvertált gyerek nagyon jó aggyal, az eszénél kevésbé fejlett szociális készségekkel, nagy adag önfejűséggel, sajátos érdeklődéssel, ugyanakkor nagyon érzékeny - és sztem a kortársak között, pláne, ha ismeri őket, van esélye feloldódni, a húgával nagyon jól kijönnek (többnyire, mert azért van visítozás rendesen)



    Nemeseszt! Nem, sajnos még korántsem tudom, hová adnám :( Fejbetömködősön azt értettem, hogy nagyon nagy hangsúlyt kap, hogy vki mit tud és elég konkrétan a tantárgyakra koncentrál, készségfejlesztősön meg inkább azt, amelyik a problémamegoldásra, kreativitásra, emberi kapcsolatokra összpontosít. TUdom, hogy "tiszta stílus" nincs, de talán 10-12 éves korig fontosabb a második. Ugyanakkor itt jönnek a családból és kívülről is jövő megjegyzések, jótanácsok, hogy milyen hú, meg ha dolgokat tud már most is, ne hagyjam elkallódni, a "sima" iskolában nem tudják kezelni az ilyesféle másságot (sem) - ettől egyébként magam is tartok, mert sem azt nem szeretném, hogy kis zseniként tartsák számon, mert nem hiszem, hogy a nagyképűség jót tenne neki - csak ezekben az iskolák többsége sajna nem túl erős. De azt sem szeretném, hogy betegyék a sarokba azzal, hogy úgyis mindent tud és ne foglalkozzanak vele, mert vannak fejlesztendő területei neki is bőven. Úgyhogy nekem ez az év ebből a szempontból még csupa jaj - aztán lehet, hogy jövő ilyenkor már nem értem magam, mit aggódtam ennyit ezen :)

  • 2007.09.07 18:28:37Guruljka

    martine, hát az ovi még egészen más:), de azt is megmutattuk a Nagynak egy séta során. Annyiban maradtunk a párommal a séta előtt, hogy ha nagyon nem tetszik neki, akkor nézünk másikat. De szerencsére bejött neki:) Valami ilyesmire gondoltam egy 6 évesnél is. Elmenni arra, hogy mit szól. Ha már a hely szimpi, akkor pozitívabban áll hozzá a gyerek, de ezt Te is írtad:)

    Ahogy itt a szavaitokból kiveszem azért lehetséges menet közben egy iskolaváltás, úgyhogy nyugtasson meg az a tudat, hogy nem hozol semmilyen megmásíthatatlan döntést.

    Én kívülállóként talán a Te helyedben egy fejbetöltős verziót választanék inkább. Mert ott valószínűbb, hogy hozzá hasonló gyerekekkel találkozik és valószínűbb, hogy nem lesz kívülálló. Ráadásul az ilyen típusú iskolában nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az iskolát egy nagy szellemi közös bázis képeként, a büszkeség forrásaként éljék meg a gyerekek. Ez szociálisan is erősítheti, fejlesztheti a gyereket, mert mindenképp az iskola közösségéhez, egy nagy dologhoz tartozik. Egy introvertált okos kisgyereknek talán statisztikailag is nagyobb ott az esélye egy neki való közösségre. Vagyis több hozzá hasonlító osztálytársra.

    Azt hiszem, hogy a befelé forduló típusú gyermek könnyebben talál rá arra, hogy Ő miben jó. Még ha nem is hívja fel erre a figyelmet, és nem hangoztatja annyira, hogy mit is akar csinálni. De azért valószínűleg ráfordul majd a jó irányra, hiszen abban van sikerélménye. Csak ilyenkor ezt észre kell venni és újra meg újra meg kell benne erősíteni.

    Egy extrovertált gyereknek (mint amilyen én is voltam) meg az kell inkább, hogy minden lecsóba belecsapjon, hogy tudja melyik tetszik neki. Az extrovertált típus szeret mindent kipróbálni, mindenhol ott lenni, és így kísérletezni. Hogy úgy fogalmazzak gyakran előfordul, hogy a szociális fejlettségünkkel pótoljuk ki a tudáshiányunkat:) Viszont mindkét típus szüleinek nagyon résen kell lenni, amikor kezd láthatóvá válni, hogy miben igazán jó a gyermek. Az extrovertáltat arra kell terelni, hogy maradjon meg ott, az introvertáltat meg sokszor meg kell erősíteni.

    Ez persze egy teljesen elméleti helyzetelemzésecske:)

    Azt nagyon fontosnak tartom, hogy minden gyereket a képességeihez mért teljesítménye szerint dicsérjük meg. Ez az egy dolog óvja meg a jóképességű, tehetséges gyereket attól, hogy nagyképű legyen, ahogy írtad. De mivel úgy látom nem vagy az típusú szülő, aki lila ködön át lát egy tökéletes gyermeket, nem hinném, hogy hibázni fogsz ebben a kérdésben:)

    Azért írtam le a véleményemet, hátha segít átgondolni a szempontokat.

    Ilyen választásokkor gyakran segít a döntésben egy ellene-mellette lista. Mindkét suliról megcsinálhatod, hogy utána már inkább a tények, mint az érzelmek csatázzanak. Időnként egy ilyen lista teljesen leegyszerűsíti a döntést.

    És némileg ennek ellentmondva:) még annyi, hogy hallgass az ösztöneidre!! Azok súgják meg az embernek, hogy mi is az igazán jó a gyereknek már csöpp korától fogva:)

    Sok sikert kívánok Nektek az iskolaválasztáshoz! És bocsi, hogy fogadatlan prókátorként így belebeszéltem.

  • 2007.09.07 20:55:15nemeseszt

    Martine,

    Nem tudom, hogy Bp-en vagy máshol éltek.Bp-en sokkal több lehetőség van.Nekem annak idején a Tehetség gondozóban az elemzés végén azt mondták, hogy ők nem tudnak segíteni, mivel vidéken élünk.Bp-en kívül nem volt rálátás az iskolákra.Neked az én olvasatom szerint a háttérben a család súg, hogy ne hagyd "elveszni" a gyereket.A párod mit mond?Mi a férjemmel mindig megbeszéltünk mindent és az számított, hogy mi mit döntünk.Nekem például a pedagógus anyósom "kiabált", hogy neee.Most mégis büszke, bár csak messziről szemlélte a gyerek fejlődését.Egyébként sokszor járunk Bp-en programokra.(Csodák Palotája,Planetárium,Állatkert,Múzeumok,Kiállítások)Sokszor nem is kellett a gyereknek a fejébe tömni a tananyagot, mert már volt a témáról élménye, olvasmánya.Azt sem értem az írásodban, hogy miért baj az, hogy hangsúlyt kap, hogy ki mit tud.Az életben is így van.Egy állás megpályázásánál az nyer, aki többet tud.Akár a diplomája ér többet.Oda pedig rögös az út.Szerintem te félted a fiadat, ami természetes is.De ne hagyd burokban.A sima iskolában(ahogy te fogalmaztál) tanára válogatja, hogy tudja-e kezelni a másságot.Örülök, hogy te is ezt a szót használtad, mert én is mindig ezt mondtam.A tanárok nincsenek erre felkészítve.Azt tudják, hogy aki lemarad azt hogy kell felzárkóztatni.De semmi pluszt nem adnak annak aki jó.(Tisztelet a kevés kivételnek.)És rengeteg az irigy szülő, gyerek.Én évekig nem mertem kimondani, hogy igen, tehetséges a fiam.Most azért tetszik ez az oldal, mert itt lehet.Én nagyon drukkolok, hogy másnak is sikerüljön.De nagyon alaposan át kell gondolni mindent és reálisan.Először én is azt hittem, hogy elfogult vagyok, de be kellett látnom, hogy nem.De a gyereket úgy neveljük, hogy ne szálljon el.Viszont ahogy nő rájön, hogy ő más mint a nagytöbbség.De megtalálja a hasonló "hülyéket" és nagyon jó kapcsolatokat épít fel.Az hogy jövőre nem fogod érteni, hogy mit aggódtál?Dehogynem.Én végig izgultam az iskolát.A gyerek tök laza és nem is érezte.De nagyon figyeltem a tanárokat és tartottam a lelket a gyerekben amikor kiközösítették, vagy szomorkodott, hogy őt miért nem dícsérték meg egy-egy verseny eredményért.Ez mind általánosban volt.Sokat beszélgettem vele és tudta, hogy bármi van rám mindig számíthat.Most a gimiben az igazgatói kar személyesen ismeri(pedig a város legnagyobb iskolája,1200 gyerek).Csak annyi, hogy néhány jó szót kap tőlük és ő már ettől röpköd.Az pedig ingyen van még a naplóba se kerül be.De a dícséret nagyon fontos.A családban is.Bocsi, kicsit sokat írok!

  • 2007.09.08 20:47:39ready_real

    Nálunk nem volt iskolaválasztással gond, sem nálam, se huginál: egy iskola volt a faluban, eszi nem eszi, nem kaptunk mást.:U Mondjuk szerintem falusi iskolához képest nem volt rossz, igaz , a tanárgyerekek mindig előnyt élveztek. Pl. hiába nyertem én a matekversenyt, a matektanár lánya mehetett a megyeire....

  • 2007.09.08 20:54:48ready_real

    "6 évesen nem azért lehet ártalmas az iskola, mert a gyerek még nem elég okos hozzá (bár előfordulhat), hanem mert ÉRZELMILEG, SZOCIÁLISAN nem elég fejlett ahhoz, hogy egész nap az anyjától távol egy elég szigorú követelményrendszernek alávetve, 30 idegen gyerekkel töltse az egész napot."



    Ez vidéken szintén ritka. Én nagycsoportos koromban kerültem a "faluba" , és ugye ott az ovisok tulajdonképpen az elkövetkezendő éveket , az iskolás éveket is együtt töltik. Tehát ott ez nem igaz, hogy 30 vadidegen gyerekkel tölti az iskoláséveket, hisz tulajdonképpen ovis társai lesznek egyben iskolatársak is. Mint írtam, én nagycsoportban kerültema faluba , így kicsit "kinéztek" és sajnos ez az elkövetkezendő 8 évet is keményen megbélyegezte.... Tehát ami másnak előny, az itt nekem hátrány volt:(

  • 2007.09.09 09:31:47nemeseszt

    ready_real,

    Gyereke válogatja, hogy bírja-e 6 évesen az iskolát vagy nem.Az oviban, de már a bölcsiben is vannak szabályok, amit a gyerek megtanul és alkalmazkodik.Van akinek ez még 8 évesen se megy.A szülőnek ismernie kell a gyerekét!

  • 2007.09.09 11:07:51martine

    Nemeseszt! A budapesti "sok lehetőség" inkább csak elméletben igaz, gyakorlatban mi legalábbis nem nagyon tudjuk kivitelezni, hogy a városnak esetleg egy tök másik pontjára hordjuk a gyerekeket, mint ahol élünk és ahol dolgozunk - de lehet, hogy csak mi vagyunk extra bénák vagy kevéssé önfeláldozók, nem tudom. (Ez kb Pécs vonatkozásában olyan lehet, mintha belekalkulálnád még Kaposvárt, Mohácsot, stb-t is - de gondolom, ezt kevesen engedhetik meg maguknak) Ráadásul még mindig nem vagyok eléggé meggyőződve arról, hogy biztosan jobb lenne a nem körzeti iskola, mint a körzeti (nem ismerem még azt az iskolát) és érdemes érte több áldozatot hozni (nem csak az utazásit, bár az sem mindegy), mint amennyit elsőre elbírni látszunk.



    ready_real: többen is túléltünk rossz iskolarendszereket, sőt, biztosan volt, akinek még rossz sem volt annyira, de azért a cél mégiscsak az, hogy közelítsünk az "ideális" felé, nem? :) Vannak, akiknél nagyon eltér az intellektuális fejlettség a szociálistól és/vagy az érzelmitől! HIába érett agyilag, tudásilag az iskolára, ha más tekintetben meg nagyon nem, akkor sztem nem szabad iskolába adni - de a közvélekedés (sőt, a nevtanok, pedagógusok egy része is) hajlamos csak az intellektuális fejlődés alapján ítélni - hibásan!



  • 2007.09.09 11:30:35Guruljka

    Erről a hány évesen menjen a gyerek suliba dologról nagyon meg van a véleményem. Mivel óvónőként diplomáztam és a gyakorlati időm alatt mintegy 5 óvodát bejártam, pedagógiai-asszisztensként pedig elsős gyerekek közt töltöttem a főiskola előtt mintegy fél évet. Plusz kiegészítésként van egy anyósom, aki szintén óvónő (Ő abban is dolgozott több mint 30 évet tavaly ment nyugdíjba) akivel többször beszélgettünk erről.

    Egyrészt leszögezném, hogy nyílván nagyon gyerek függő a dolog valóban vannak 6 évesek akiknek még szüksége van egy kis óvodai játékos közegre.

    DE A TÖBBSÉGNEK NEM!!! Ehhez képest manapság a többséget tartják vissza, és a kisebbség megy suliba. Ennek pedig az az oka, hogy az 1993-as közoktatási törvény (ide már bemásoltam a vonatkozó passzusokat: Guruljka 2007.09.06 12:56:52) A június 1.-december 31. születésű gyerekek beiskolázási időpontjának meghatározását, tulajdonképpen első körben az óvodára bízzák a szülő helyett. A szülő kérésére lehet ezen változtatni, de az ugye némi procedúrával is jár. Ilyenkor sok szülőben felmerül, hogy most mondjak ellent a gyerek óvónőjének? És ha mégis itt kell maradni egy évig akkor mi lesz?...Így az óvodák meg tudták tenni az elmúlt évek során, hogy annyi gyereket tartsanak vissza, amennyi biztosítja a kellő létszámot. Mára ezt gyakorlatilag szokássá alakították. Mivel a szülők ma már azt tapasztalják, hogy az 1. osztályokat nem 6 évesek töltik meg, hanem 7-8 évesek, ezért gyakran azok is a visszatartást kérik, akiknek a gyereke kor szerint is simán mehetne. 6-7-8 éves korban gyakran 15-20 centi magasságkülönbséget is jelenthet a 2 év korkülönbség! És ez csak a fizikai oldal.

    A probléma ezzel a helyzettel az, hogy egy fecske nem csinál nyarat alapon, itt sem tudunk belülről változtatni, csak beállni a sorba. De például a fenti problémakörhöz tartozik az a jelenség is, hogy sok szülő már megtanítja írni, olvasni a gyerekét az iskola előtt. Hiszen a többi gyerek is tudni fog mire odakerül, nehogy lemaradjon. Nem arról beszélek, hogy a gyerek kérdezgeti, hogy melyik nyomtatott nagybetű melyik és hogyan kell leírni a saját nevét. Az teljesen normális dolog. Nem is azokról a kiemelkedő képességű gyerekekről beszélek akik pusztán megfigyelés alapján ellesik, hanem a többiről. Ugye senki nem gondolja azt, hogy egy mai első osztályban 30 gyerekből 20 zseni... Bizony a nagy részüket apa-anya azért tanítja, hogy nehogy lemaradjon a csemete. Ennek általában 2 rossz eredménye van. 1. az elsős osztályban a többség már unja az írás-olvasás tanulást. 2. a helytelen írás-olvasási tanítási módszertan miatt lesz egy csomó gyerek írás-olvasás zavaros. Méghozzá olyan írás-olvasási zavara lesz, amit sokkal nehezebben derül ki a pedagógus számára, ha kiderül egyáltalán. Ezek a zavarok viszont, amíg csak nem kezelik és lesz rajtuk úrrá, komolyan megnehezítik a tanulási tevékenységet. Felnőttként meg a munkát.

    Ez a helyzet teljesen jót akaró szülők által jön létre, hiszen mindannyian csak a legjobbat akarjuk. Plusz az óvónők védelmében el kell mondjam, hogy az Anyósomék óvodájában például el ez abszolút felső direktíva módon működött. Ergo az állásával játszott, aki nem akarta visszatartásra buzdítani Pistike vagy Józsika anyukáját. Az érem másik oldala, hogy a mára már dugig tömött nagyvárosi ovikban is megcsinálják ugyanezt a visszatartósdit. Annak rovására, hogy a kiscsoportos korúak egy részét egyszerűen nem veszik fel. Értsd a kiscsoportosok helyein várakoznak a nagycsoportosok. Mivel kihasználják a közoktatási törvény azon passzusát mely szerint 5 éves kortól óvodaköteles csupán a gyerek. Azon a nüanszon átugranak, hogy 3 éves kortól nevelő intézménynek kéne lennie az óvodának.

    Na ez egy kisregény lett, de ez a téma már évek óta a begyemben van.



    Még egy dolog az iskolaérettségről.

    Aki elsősorban a gyereke fizikai érettségén aggódik könnyen letesztelheti, hogy átesett-e már a szükséges ún. alakváltáson a gyermeke. Egyszerűen kérje meg a gyereket, hogy a bal kezével a feje fölött átnyúlva (nem az arca előtt!!) fogja meg a jobb fülét. Ha eléri a fülét, akkor már túl van az alakváltáson, megnyúltak a végtagjai és betokosodtak annyira az ujjcsontjai, hogy képes legyen a gyerek a helyes ceruzatartásra és az írásra.

  • 2007.09.09 12:26:32Hicudzsi

    "marcangoló 2007.09.04 17:57:07



    Kint van egy átvezető előkészitős év, ugye?"



    Hú ezer éve kérdezted én meg még nem válaszoltma rá.

    Ahogy betölti a negyedik életévét a következő szeptembertől mehet Primary Schoolba.

    Idén lesz Édua 4 éves, októberben, így csak jövő szeptembertől fogja kezdeni.

    Van Playgroup vagy Nursery ahova járhat előtte. Hogy mi a különbség még nem tudom mert Édua csak Playgroupba járt eddig.



    Mikor visszamegyünk igyekszem feltérképezni a helyzetet :)

  • 2007.09.09 16:13:05nemeseszt

    Guruljka,

    nagyon tetszett az írásod!Sok mindenben egyetértek.Ezeket a dolgokat kell a szülők elé tárni és talán akkor reálisabban látják az iskolaérettséget és jobban tudnak dönteni.

  • 2007.09.09 16:18:11nemeseszt

    Hicudzsi,

    én csak távolról hallottam az angliai iskolarendszerről, de úgy tudom, hogy a Primary School teljesen máshogy kezdődik mint nálunk.Játékosan tanulnak a gyerekek írni-olvasni, nem a padhoz szögezve pisszenés nélkül.Szerintem a játékon keresztül egy gyerek nagyon sokat tud befogadni.Nálunk ez csak itthon a családban jött elő, de érdekes dolgok derültek ki a számomra.

  • 2007.09.09 17:17:06Hicudzsi

    Nemeseszt!

    Nagyon sok jót és rosszat is hallottam a kinti rendszerről, olyanoktól akik tapasztalatból szídják vagy dícsérik. Nagyon izgulok mi lesz :)

    A kis egyenruháikat már most nagyon csípem :)))

  • 2007.09.09 18:15:40Guruljka

    nemeseszt, köszönöm a jó szavakat. Engem ez kb. fősulis korom óta bosszant, de mióta gyerekem van már nyomaszt is. Senkinek nem tudnám megmondani, hogy valójában mi a jó megoldás. Rossz a helyzet, amihez igazodni sem jó, de eltérni se jó tőle. Viszont arról mindig igyekszem mindenkit meggyőzni, hogy ne tanítsa meg előre írni-olvasni a gyerekét, mert erre több rossz példát láttam elég súlyos következményekkel.



    Másrészt mégegy adalék a nevelési tanácsadókról. Szinte mindig az óvoda javaslatával értenek egyet.

    Egyrészt mert van a mundérnak becsülete

    Másrészt gyakran megegyezeik a fenntartójuk

    Harmadrészt normál esteben egy óvoda és a nevelési tanácsadó kapcsolatban áll egyébként is, tehát léteznek ott perszonális kapcsolatok is. (pszichológustul veszem, aki az egyik budapesti nevelési tanácsadóban dolgozik..)



    Talán az a legjobb, ha az ember felhajt egy olyan fejlesztő-pedagógust, gyógypedagógust vagy gyerekpszichológust, aki egy kis pénzért csinál egy objektív iskolaérettségi vizsgálatot és az alapján mérlegel.



    És mégegy dolgot le szerettem volna írni.

    Az iskolaérettségi vizsgálatnak közvetlenül nem célja, hogy egy gyermek szociális vagy érzelmi érettségét vizsgálja. Bár vitathatatlan, hogy az eredmény arra is utal.

    DE azt vizsgálja, hogy eléggé érett-e az IDEGRENDSZERE és a teste a gyereknek az iskolára. Ez pedig abból derül ki, hogy a gyerek mennyire önálló, mennyire érdeklik a feladatok, mennyire szabálytartó, milyen a kudarctűrő képessége és a feladattudata, mennyi ideig képes a koncentrált figyelemre, mennyire érti a beszédet és Ő érthetően beszél-e. Az idegrendszer érettségét jelzi például hogy milyen a gyerek tudásvágya, érdeklődik a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.

    És persze az is fontos, hogy mennyire érti meg az adott helyzetet és mennyire alkalmazkodik a szabályokhoz.

    Értsd, nincs olyan römizni tudó gyerek aki ne menne át az iskolaérettségi vizsgálaton.

    Az érzelmi és szociális fejlettség egy normális környezetet feltételezve, az idegrendszeri éréssel együtt kialakul, hiszen az agyi készég már megvan, a többit meg a környezet hatására tanuljuk meg. Baj csak akkor van, ha sérült a környezet, rosszak a minták.

    Ez persze nem jelenti azt, hogy mondjuk ne látnám azt indokoltnak hogy egy félénk és kistermetű, de teljesen érett gyereket esetleg érdemes visszatartani, hogy lélekben erősödjön. Csak azt jelenti, hogy ezt egy korrekt iskolaérettségi vizsgálat nem tudja eldönteni. Ha jó szakember végzi megsejtheti, hogy ez a helyzet.



    Plusz egy saját történet.

    A tesóm nevelt lánya majdnem 8 évesen ment iskolába. Mert a nevelési tanácsadó szerint 6,5 évesen az iskolaérettségi vizsgálaton bizonyos területeken messze a korosztálya felett teljesített, másokban meg az átlag alatt (megjegyzés: vagyis vannak dolgok amikben jó, másokban meg nem. Jé!) Figyelme, koncentrációs képessége rendben volt, de a számokkal kapcsolatban a matematikai készségekben komoly lemaradása volt. A vizsgálatot végző pszichológus aggasztónak tartotta, hogy túl könnyen barátkozott meg vele, mint felnőttel a gyerek. (De azt nem kérdezte, hogy mennyire mozog felnőttek között. A szülei elváltak. Járt a vérszerinti nagyszüleihez, és a mostoha nagyszülőkhöz, plusz az anyja 2 nagymamájához. A felnőttek és azok eltérő szabályainak kezelése egyszerűen rutinból ment neki.) Hát visszatartották. Az egész „vizsgálatot” lezavarták 20 perc alatt.

    Idén lett hatodikos. 1 fejjel magasabb szinte minden osztálytársánál (mondjuk magas alkat is) Tavaly kezdett menstruálni, nő a melle stb, egyedül az egész osztályában,39-es a lába...

    Hát a matek az a mai napig nem megy neki. Egy időben kitalálták, hogy lehet, hogy diszkalkuliás, de kiderült, hogy nem, csak a határon mozog. Másból meg tök jó. Időnként ugyan hihetetlenül szeles, egyszóval igazi nyakigláb kamaszlány. Csak éppen a hatodik osztályban, nem 7-8. osztályban...

    Na ez az ami szerintem nagyon nincsen rendben.

    Előre jelezte egy egyszerű teszt, hogy mire kell nála figyelni. De ez nem volt fontos, amíg nagyon eltérő eredményt nem produkált matekból, mint a többi tárgyból. Viszont visszatartották és finoman szólva jó pár évre hülye helyzetbe kényszerítették. Most már Ő jól tűri, de a családomnak mindig elmondom, amikor azt pedzegetik, hogy miért nem rendelkezik a korának megfelelő komolysággal, hogy hagyják már szegény gyereket, hiszen 2 évvel fiatalabb az életvitelénél.

  • 2007.09.09 18:16:54Guruljka

    nem az életvitelénél hanem az életvitele...

  • 2007.09.09 22:18:11nemeseszt

    Guruljka,

    nekem szerencsém volt.Én szembe mertem menni az óvónőkkel és sikerült.Lehet, hogy 10 éve még nem volt ilyen egyértelmű a helyzet és nem fogták annyira a gyereket, hogy maradjon az oviban.Na, persze én "problémás" szülő voltam.Nem hagytam, hogy a gyerek egy eszköz legyen.Én komolyan gondoltam a gyerekvállalást és felelősséget éreztem érte.És éreztem, érzem a gyerekeim rezgéseit.

  • 2007.09.10 15:36:56ready_real

    nemeseszt, és martine.

    Szerintem totálisan elbeszéltünk egymás mellett, mert én teljesen más aspektusból közelítettem az iskola téma felé. Ugyanis egy részletre reagáltam: " 30 idegen gyerekkel töltse az egész napot.".

    Sajnos itt nem lehet kiemelni , vastagítani, amit hangsúlyozni szeretnék.

    Tehát így kicsit értetlenül állok a "Gyereke válogatja, hogy bírja-e 6 évesen az iskolát vagy nem.Az oviban, de már a bölcsiben is vannak szabályok, amit a gyerek megtanul és alkalmazkodik.Van akinek ez még 8 évesen se megy.A szülőnek ismernie kell a gyerekét!" válasz előtt, miközben teljes mértékben egyetértek a benne leírtakkal... Csak olyan "ezt így miért nekem" érzésem van.



  • 2007.09.10 15:37:39ready_real

    nemeseszt, és martine.

    Szerintem totálisan elbeszéltünk egymás mellett, mert én teljesen más aspektusból közelítettem az iskola téma felé. Ugyanis egy részletre reagáltam: " 30 idegen gyerekkel töltse az egész napot.".

    Sajnos itt nem lehet kiemelni , vastagítani, amit hangsúlyozni szeretnék.

    Tehát így kicsit értetlenül állok a "Gyereke válogatja, hogy bírja-e 6 évesen az iskolát vagy nem.Az oviban, de már a bölcsiben is vannak szabályok, amit a gyerek megtanul és alkalmazkodik.Van akinek ez még 8 évesen se megy.A szülőnek ismernie kell a gyerekét!" válasz előtt, miközben teljes mértékben egyetértek a benne leírtakkal... Csak olyan "ezt így miért nekem" érzésem van.



  • 2007.09.10 17:23:15nemeseszt

    ready_real,

    nem akartalak megbántani.Csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szülőnek kell döntenie.Ezeken a fórumokon szerintem inteligens emberek vannak jelen.Szeretném a szülőket arra bíztatni, hogy higgyenek magukban, hiszen ők ismerik legjobban a gyereküket.Egy-egy szakember megerősítheti őket, de egy fél-egy órás "vizsgálat" alatt ők nem kaphatnak teljes képet.Igaz, hogy falun más a helyzet, de az otthon és a család sok mindent pótolhat.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta