SZÜLŐSÉG

Ágyban, párnák közt, gyerek nélkül

2007. szeptember 4., kedd 11:23

A ded a nagyszülőknél, anya-apa pedig egy vidéki wellness szálloda jacuzzijában koktélozik péntek este. Miután elszopogatják a Mojitot és a Cosmopolitant, viháncolva vonulnak fel a szobájukba, hogy egész éjjel felszabadultan szeretkezzenek végre.


Reggel sokáig lustálkodnak, a reggeli végére épphogy leérnek az étterembe. Kézenfogva sétálnak egy hatalmasat, saját tempóban, nem kell megállniuk megsimogatni az összes kóbor macskát. Ebédre beülnek egy hangulatos csárdába, ahonnan nem nézik ki őket a ricsajozó gyerek miatt és még a hirtelen lehajtott kávé sem égeti végig a nyelőcsövüket, ezúttal az ízt is élvezhetik végre.

Ebéd után alszanak egyet, esetleg úsznak a medencében, vagy befizetnek egy kényeztető masszázsra. Újságot és könyvet olvasnak, jókat beszélgetnek egy pohár bor mellett, most kivételesen hallják is, amit a másik mond. Egymásra hangolódnak, kicsit újra visszatér a bizsergés, végre csak egymással foglalkozhatnak.

Nem kell attól rettegni, hogy szex közben benyit a gyerek és nem kell visszafogniuk magukat, a sikítozást maximum a szomszéd szoba lakója hallja, de az meg kit érdekel?

A wellness szálloda helyett megteszi a gyerekmentesített saját lakás is, némi gyertyával a kád körül, behűtött pezsgővel, esetleg egy thrillerrel a dévédélejátszóban. Aztán ha kellőképpen kipihente magát apa és anya, lehet menni a gyerekért a nagyihoz, és meglepő módon még az sem fog zavarni, ha be nem áll a szája egész vasárnap este.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.09.06 17:31:31Alvomacko

    Guruljka: hűűű, ez tök jó! Ezzel a 3 szóval már a világon mindent el lehet érni és még éhen sem marad! :-)



    Igen, ez a ramaty idő a felnőtteknek is betesz. Én meg azt érzem, hogy öregszem. Már olyan nehezen szánom rá magam dolgokra. Valahogy mostanában semmit nem akarok csinálni. Bár ez sem igaz. Nagyon szélsőséges vagyok. Néha semmit nem akarok csinálni, néha meg mindent. Egy kolléganőm szülni megy majd és azt fontolgatom, hogy a munkája egy részét át kellene venni. A napi munkára viszont hihetetlenül nehezen szánom el magam, de ha mégis, akkor viszont még pisilni sem vagyok hajlandó kimenni, az evésről meg nem is beszélve. Már 3 napja hurcolászok egy almát magammal.

    És most képes vagyok nem enni, még akkor sem, ha ki akar esni a szemem az éhségtől. Elegem van már a súlyfeleslegemből is, viszont a kalóriákat is utálom számolni, meg azt is, hogy nem ehetek azt, amit szeretnék. Így mostanában csak napi kétszer eszem.

    Mikor süt már ki a napocska? A családomat is ezzel vigasztalom, hogy nyugi, mindjárt visszatér a jó idő.



    Ja, és tessék. Most én is panaszkodtam. Asszem ma elszakadt a cérna nálam is. :-(

  • 2007.09.06 18:08:45Guruljka

    Alvomacko, sose bánd. Én azt szoktam mondani, hogy a gyereknek is lehet szar napja. Elmúlik. Holnap lesz egy szebb és jobb.

    Fogyókúráról meg annyit, hogy én mostanában katasztrofálisan táplálkozom. Pont most, amikor életemben először neki kéne ennek állnom. (na jó lehet, hogy pont ezért) Végigmentem már a teljes kivizsgáláson és nem találtak semmit. Kivéve, hogy nyilvánvalóan túlsúlyos vagyok. Rám nézett a kardiológus, aztán felmondatta velem a családi betegség listát, amiben diabétesz, magas vérnyomás és szívbetegség is van. És ezek csak a szüleim.. Vizsgálat nélkül mondta, hogy sürgősen fogyjak le. Aztán megállapította, hogy minden rendben velem, de akkor is sürgősen fogyjak le, mert az alkoholizmuson és a dohányzáson kívül minden kockázati tényezővel rendelkezem egy jó kis szívbetegséghez.

    Erre én mit csinálok? 2 év finom liszt és finomított cukor mellőzés után 3 napja péksüteményeket eszek. Nem is, inkább zabálok... Erre mondják, hogy hülye. No szóval nem vagyok én sem jóban magammal, de holnap remélem sütni fog a nap, és végre helyre rakom magamban a dolgot.

    Ha fogyózni akarsz, akkor annyit még, hogy a kardiológus doki néni szó szerint Béres Alexandrát ajánlotta módszereként. Még nem tudom milyen és én is irtózom a számolástól, de valamit tenni kell...

  • 2007.09.06 18:18:40Alvomacko

    Guruljka: én most szeretnék egy hónapra álomba szenderülni majd karcsúbban felébredni. Most úgy érzem, hogy a súlyom tudnám tartani (sajna most is csak ez megy), de a fogyás az nem megy. És ha fogynék, akkor tuti biztos, hogy szívesebben is mozognék.

    Mert az is biztos, hogy a mozgás az tuti recept.

    Tegnap néztem az orosz teniszezőnőt. Hihetetlenül vaskos volt és azon gondolkodtam, hogy ha így néz ki intenzív sport mellett, akkor mi lenne vele sport nélkül. :-(

  • 2007.09.06 18:32:52Guruljka

    Alvomacko, Kuznyecova bringás családból származik:)))Onnan vannak azok astabil lábak:) Hihetetlen mennyiségű izom van rajta!!

    Igen. Fejben kéne nálam is valaminek végre bekattanni a helyére. És nekilátni, mert ésszel tudom, de valahogy nem megy a nekiveselkedés. Az egy hónap alvás engem is vonz...

    Húú, akkor is felszívom magam és nekiállok, csak ezt még vagy százszor el kell mondanom magamnak.

  • 2007.09.06 19:19:48Alvomacko

    Guruljka: én mondogatom neked, te meg mondogasd nekem! :-)

  • 2007.09.06 19:32:13Guruljka

    Alvomacko, rendben:))

  • 2007.09.06 19:54:29Alvomacko

    Akkor most ülj te is a fotelba és gondolj arra, hogy mi most fogyunk. :-)))

  • 2007.09.06 20:08:04Guruljka

    Alvomacko, okés, de nincs fotelunk:)))) (kanapé, szék, puff van:) de erősen koncentrálni fogok:)))

  • 2007.09.06 20:23:54Tori

    Lányok, édesek vagytok, hogy vigasztalni próbáltok, és rutinos depisként tudom, hogy ez az idő is betesz, de ez nem most kezdődött. Inkább mostanra kezd betelni az a bizonyos pohár, és nálatok csapolom le néha, hogy minél később boruljon.



    Alvomacko, Guruljka! Ha megoldható, mindkettőtöktől átveszek 5-5 kilót. Simán. Két hete nem eszem egy falatot se, csak ásványvízen élek. Ja, és szoptatok. Dunsztom sincs, mitől élek még egyáltalán.



    Aki szeret kórusban depizni, és megvan neki a teljes és hivatalos nevem, az megtudakozhatja, mert itt megadni nem fogom, telefonkönyvben sem vagyunk. És nekem is jól jönne a társaság. Csak ne ma hívjatok, nem vagyok egyedül. :) (Szülőtúltengés)

  • 2007.09.06 20:41:24Guruljka

    Én megkezdtem az érrendszerem karbantartását egy kis antioxidáns bevitellel!



    Éppen egy pohár száraz vörösbort kortyolgatok:))) Tedd ezt Te is Maci és holnap folytatjuk:)

    Majd csak összekukázunk valahonnan egy kis energiát...



    Tori, kilókat küldöm fénypost :) Csapold csak a poharat, de néha felrúgni sem árt, csak arra kell figyelni merre fog repülni.

    Na csak kihúzzuk valahogy.

    Mindenkinek kitartás!!!

  • 2007.09.07 09:18:10Guruljka

    Alvomacko, ma nagy lendülettel keltem! Majd este megírom, hogy meddig vitt:)

    Most húzok egy alapos takarítás irányába, mert az elmúlt napok (óvoda kezdés és az esős idő depresszáló hatása +anyós,após látogatása) kissé leamortizálta a kéglit.

    A cél, hogy szundi időben meglegyen a torna, illetve hogy ma már végre úgy egyek, mint egy normális ember.

    Neked mára azt a feladatot adnám, hogy drukkolj! Mivel a drukkolás roppant nagy kalóriaégető:)) Egyébként meg, ma már edd meg azt az almát. Irgum-burgum!

  • 2007.09.07 09:47:45Hicudzsi

    Gyerekaltatási mizéria :)

    Akinek még új a történetünk olvassa, aki meg már olvasta az ugorgyon :)



    Nagyobbik szemem fénye egész egyszerűen felcserélte a nappalokat az éjszakával, ez kegyetlen volt, főleg az átszoktatós időszak, mikor nappal ébren kellett tartani, míg majdnem beledőltél a kajádba. :) Ha a kiságy fölé ért a feneke (ahogy az apja tette volna be) felébredt és üvöltött. Na erre bevezettük, hogy kivettük akiságya matracát és letettük az ágyunk mellé a földre, így mikor bealudt közöttünk letoltuk rá, éjszaka meg visszamászhatott, ennek az hátránya (vagy előnye?:)))) hogy a házaséletet alternatívabb helyszíneken kell megoldani :). Ez olyan 8 hós korában történt (mármint a matracozás) utána kapott egy új kiságyat (közeledett a kistesó születésének ideje) amiből ki lehetett venni elől a rácsokat és ki-be mászkálhatott (na ezt imádta) persze ez az ágy is a mienk végében volt.

    Megszületett az öcsike aki eszméletlenül sokat lógott a cicimen, mert nagyon kevés tejem volt és szinte állandóan szoptatnom kellett, hogy gyarapodjon (olyan nyaka volt mint E.T.-nek :S), eleinte még megpróbáltam közlekedni a szoptatósfotel, akiságy és miágyunk háromszögben (a bölcsőhalál para miatt csak kiságyban akartam altatni) de egy szoptatási tanácsadó tanácsára végül beadtam a derekam és hagytam, hogy velem aludjon. Gyerekek! Az volt az első végigalvós éjszaka :) Csodás, mennyei volt.

    A gyerek ha felébredt, kitapogatta a cicit (ezt már háromhós korban profin csinálják) és kiszolgálta magát :) én meg aludtam tovább.



    Néha még szopizik éjszaka (2,5 éves) észre sem veszem mikor átjön, (csak kicsit ébredek fel rá, míg kigombolozom) és reggelre általában mindkettő a mi ágyunkban landol de ez tök jó :)

    Most is az apjukkal együtt szuszmákolnak azért tudok itt írogatni :)

  • 2007.09.07 09:48:30Hicudzsi

    Csajszik! 90 naposat nem próbáltátok még? A férjemnek nagyon bejött pedig addig semmi de semmi nem ment neki pedig még sportolt is mellette keményen.

  • 2007.09.07 10:29:39Guruljka

    Hicudzsi ezt a 90 napost most már megnézem magamnak:)

  • 2007.09.07 10:36:52tokcs"sz

    Guruljka: kérj az orvosodtól egy inzulinterhelést, és nézd meg a www.pcos.hu oldalon a tesztet. Lehet, hogy ezért nem tudsz lefogyni. DE EZ IGAZ MINDEN NŐRE!!!!

  • 2007.09.07 10:38:40marcangoló

    90 napos király, nekem is bejött, csak most nincs kedvem ahhoz, hogy megmondják, melyik nap mit egyek.

  • 2007.09.07 10:39:44marcangoló

    Seva, most nem olvastam el, de ez nem feltételezi a policisztás petefészket?

  • 2007.09.07 10:39:57Hicudzsi

    Guruljka, az első két turnus nehéz (*4 nap) de utána nagyon hamar rá lehet állni.

    A lényeg, hogy délig csak gyümölcs, de ebéd előtt egy órával már ne. Ez beindítja abélműködést.

    Utána napnak megfelelő ebéd, uzsi és vacsora. Az étkezések között legalább 2 óra teljen el. Inni kell sokat és az első két gyümölcsnap kemény, de nagyon megéri! :)



    Én pl. tejeskávés vagyok, ugye azt csak fehérje-napon ihatnék, de ha reggel 8 körül azzal kezdtem akkor két óra múlva megehetettem a gyümölcsömet, délben meg az ebédet.



    Friss zöldsalátát minden nap lehet enni az ebédhez IS.

    ha kell leírom neked rendesebben - a wiw-en dobj egy kispirost :)

  • 2007.09.07 10:42:31B-

    Én még a terhesség előtt fogytam a 90 napossal, és most is azt tervezem, ha már nem szoptatok majd. Csak ajánlani tudom. A lényeg a kitartás: az első látványos fogyós szakasz után jön a stagnálás (nálam 3 hétig meg se mozdult a mérleg nyelve), de érdemes kibekkelni, mert utána folytatódik (má a fogyás, nem a stagnálás...). Nem nehéz kitartani, mert gyakorlatilag minden nap többször is jóllakhatsz, az ajándékba kapott csokit elteheted szénhidrátnapra, úgyhogy pszichésen is könnyebb, mint a drákói diéták.

  • 2007.09.07 10:43:39tokcs"sz

    Marcangoló: nem mindenkinél. Inzulinintolerancia bárkinél lehet.



    Nálam is. Évekig nem voltam cisztás: az már a durvulásnál van. Csak nem tudtam fogyni. Majdnem ráment a házasságom is.. :(



    Komolyan: minden 10. nő inzulinrezisztens, csak nem tud róla. Aki nem tud fogyni, hízik ha csak rágondol a kajára: az gyanús.

    Szénhidrátfalási rohamok, zsíros-hulló haj, pattis bőr szintén.

  • 2007.09.07 10:43:59Hicudzsi

    Csak röviden: első nap fehérje: sajt, tojás, hús, tej

    második nap: keményítő rizs, krumpli, hüvelyes zöldségek én borsópörköltet gyártottam meg rizottókat ez a kedvenc napom :)

    harmadik nap: szénhidrát: tészta, kenyér (fincsi pestós tészták, frissensült kenyér zöldsalátával nyamiii )

    negyedik nap: gyümölcs-gyümölcs-gyümölcs - gyümölcslevek :) de túl lehet élni.

    Mi csináltunk rakott gyümölcsöt kókuszreszelékkel leszórva meg ilyesmiket) én ettem gyümölcsnapon is kenyeret mert én lazábban vettem.



    A mindmegette.hu-n rengeteg 90 napos sikertörténet van és sok jópofa fórum :)

  • 2007.09.07 10:49:42B-

    Hicudzsi: én úgy csináltam, hogy napi háromszori étkezés volt, reggeli (gyümölcs - aszalt gyümölccsel összeturmixolva nagyon fini trutymókat lehet csinálni, bele néhány szem diót, hogy ne marja a gyomrodat), aztán ebéd majd vacsora. Mindig jóllakásig ettem, de azért nem brutál adagot, de nem is minit, olyan normált :-) Nagyon jó volt, hogy nem kellett éhezni!

  • 2007.09.07 10:50:19B-

    ja, és nekem is a második nap volt a kedvencem :-)

  • 2007.09.07 11:26:59Guruljka

    Na csajok én leszeke az új tesztember:) Már a sógornőm mondta korábban a 90 napost és azt is, hogy fent van a mindmegette.hu-n. Úgyhogy már megnéztem. Örömmel olvasom, hogy ma is elékezdhetem, ugyanis eddig almát és banánt ettem. (már amit a Kicsi hagyott, mert ugye Ő nem szereti a gyümölcsöt, csak amit anya eszik :)))

    Szóval ebédre valami húst eszünk, valami paradicsomos, paprikás salátával, (mert más most nincs itthon)!

    seva1979, most vagyok túl egy igen alapos kivizsgáláson, ahol aztán minden nyílásomba belenéztek, átvilágítottak, ultrahangoztak, vértvizsgáltak meg minden és annyi a konklúzió, hogy allergiás és kövér vagyok:( Kicsit alacsony a koleszterinem:)))

    Úgyhogy megpróbálom ezt a 90 napost mert tényleg nem tűnik bonyolultnak vagy károsnak. Meg egyébként a kardiológus azt mondta, hogy tartsak gyümölcsnapokat időnként. Hát akkor mostantól 4 naponta...

  • 2007.09.07 13:18:24tokcs"sz

    Guruljka!



    Ugyanez volt velem is... végül önköltséges terheléses inzulinra mentem el, mert a dokik feladták...

    Egy terheléses inzulin még beleférhet, nem? Mert ha ez az ok, tehetsz bármit.. esélytelen lesz :(

  • 2007.09.07 13:41:07marcangoló

    Nekem a fehérjenap! Asszem most sem a kenyér miatt nem csinálnám rendesen, hanem a napi 1- 1,5 liter tej miatt, ami nekem most a szoptatás alatt _kell_.

    :-)



    Seva, mi az a terheléses inzulin? Terheléses vércukorvizsgálat, vagy valami más? (Mondjuk én a teszt alapján abszolút nem vagyok benne a buliban, meg mérem is időnként a vércukrom, és oké.)

  • 2007.09.07 14:15:57manci

    seva1979: szerintem igen okosat mondtál. Mindenkinek, aki 20 év felett pattanásos, hízásra hajlamos, esetleg erősebb szőrnövekedést tapasztal, érdemes lenne megcsinálltatnia ezt a vizsgálatot.

    A barátnőmnek 3 év orvosokhoz rohangálás után, a meddősége okán derült ki a fenti betegsége. Hozzáteszem, a vicc az egészben az, hogy endokrinológusnál is járt, meg is állapították, hogy alulműködik a pakjzsmirigye, ami ugye a PCOS-soknál gyakran előfordul, mégsem jártak utána a dolognak.

  • 2007.09.07 14:33:39Guruljka

    seva, tök jó, hogy írtál az inzulinrezisztenciáról. Kicsit utána néztem a neten. Egy nem világos egészen, hogy a vizsgálat megegyezik-e a sima terheléses vércukor vizsgálattal?

  • 2007.09.07 16:39:18tokcs"sz

    Terheléses inzulin.

    Nemugyanaz mint a vércukor.



    A cukrom normál volt.

    Az inzulinom 83. (30 a normál felső határ.)



    Nekem szerencsém van, nem akkor derült ki, amikor nekiálltunk volna babát alkotni, hanem hamarabb. Így helyrerakható a tervezett időpontig.



    De sok nő szeretne teherbe esni. A női meddőséget 80%ban PCOS okozza, minden 10. nő beteg, de nagyon sokan nem tudnak róla. Ráadásul fokozza a vetélés esélyét is. :(

  • 2007.09.07 16:41:31tokcs"sz

    manci: a nagyon durva az, hogy a nőgyógyászok többsége, ha meglátja a cisztás petefészket, a következőképpen reagál:



    "semmi baj hölgyem, nem kell vele foglalkozni, szedjen tablettát, és majd ha babát szeretnek, kap egy kis Clostyt, meg esetleg egy kis lapar, és minden ok lesz."



    Holott ez egy endokrin betegség, a nőgyogyi ciszta csak egy tünet!!!

  • 2007.09.07 17:45:23Guruljka

    seva, ez nagyon durva.

    És mi a kezelés? Gyógyszer vagy diéta? Egy életen át, vagy be lehet állítani a dolgot?

    Mindig kiakadok amikor ilyen derűlnek ki.. A minap beszélgettünk itt az endometriózisról is, amiről szintén sokan nem hallottak még és hasonlóan nem tudnak vele mit kezdeni a nőgyógyászok...

  • 2007.09.07 17:58:07B-

    Guruljka: azért biztos ami biztos a 90 napos mellett szedjél valami vitamint is. Nekem vitaminhiányom lett tőle, bár én erre amúgy is hajlamos vagyok.

  • 2007.09.07 18:36:43Guruljka

    B- azt amúgy is szedek. Azóta mióta beleástam magam az egészséges életmód témába, meg vagyok róla győződve, hogy nagyon fontos hogy vitaminokat pluszba is vigyünk be.

    Hja és had dicsekedjek milyen hős vagyok, elballagtam a nem messze lévő gilda maxba (érted nem a neten néztem meg, hanem elsétáltam:))))informálódni. És nagyon klassz mert van ingyenes gyerekmegőrzés is, úgyhogy ha a Kicsinek bejön, akkor megyek mozogni is. Itthon egyszerűen nem megy vele:) Az estéket meg egyszerűen nem akarom beáldozni. Akkor vagyunk négyesben ugye.

    Úgyhogy drukkolni nekem, hogy bejöjjön a Kicsinek a gyerekmegőrző :) Nem túl nagy, de van ott egy csomó játék és egy helyes néni.

  • 2007.09.07 19:24:32marcangoló

    Valaki írja már le könyörgöm, hogy mi ez a vizsgálat? Seva, az inzulinszinted lett magas? Attól inzulinintolerancia, hogy sok inzulin nem jut el a cukorhoz, és nem tudja lebontani? És ez normál vércukorérték mellett? Az hogy lehet?

  • 2007.09.07 21:18:46Guruljka

    marcangolo, elég sokatt lehet megtudni a www.pcos.hu-n. Nézz ott körül.

    Azért ezt bemásolom:

    Inzulinrezisztencia.

    Akkor áll fenn, ha az éhgyomri inzulinszint nagyobb, mint 10 mIU/ml. De van számos egyéb tesztje is a rezisztenciának. Néhányan az éhgyomri vércukor és éhgyomri inzulinszint hányadosát nézik (HOMA-mutató). Egy másik módszer a terheléses vizsgálat, melynek során nemcsak a vércukor-, hanem az inzulinszintet is nézik. Ha a 120 perces inzulinszint legalább 5-szöröse az éhgyomrinak, úgy biztos az inzulinrezisztencia. A leggyakoribb teszt az éhgyomri szint levétele. A hasra-derékra történő hízás az inzulinrezisztencia rizikófaktorjának tekintendő.

  • 2007.09.07 21:25:53Guruljka

    "www.pcos.hu/pcos_belgyogy3.html" na ez részletes!

  • 2007.09.08 13:20:18tokcs"sz

    marcangoló, guruljka:



    A hasnyálmirigy hiába termel inzulint, a sejtek nem elég érzékenyek rá, ezért nem veszik észre, így nem megfelelő a tápanyagfelhasználás, így zsír lesz belőle.



    Nagyon alattomos és gyógyíthatatlan, de legalább gyógyszer + diéta + mozgás kombóval kezelhető és normál szinten tartható.



    3 pontos terheléses inzulinvizsgálat a legjobb hozzá. A BELGYÓGYÁSZOK ÉS NŐGYÓGYÁSZOK ÉS HÁZIORVOSOK NAGYJÁBÓL 70%-ÁNAK LÖVÉSE NINCS RÓLA!!!!



  • 2007.09.08 13:22:35tokcs"sz

    Ja, életem végéig 145 grammos szénhidrátdiéta vár rám :) mi az a palacsinta nutellával? :(

  • 2007.09.10 09:34:57Guruljka

    Alvomacko merre vagy?

    Jó ez a 90 napos a gyereknek is. Ma gyümölcsnapom van és most eszi el előlem a 2. almámat:))) Eddig alig evett gyümölcsöt...

  • 2007.09.10 11:31:02marcangoló

    Diétás nutella? :-( Seva, nagyon pocsék lehet. Remélem, a babaprojektig rendbejössz!



    Guruljka, kitartás! Én a sokadik gyümölcsnapot már csak aszalt gyümölccsel bírtam, de megérte. :-)))

  • 2007.09.10 11:31:49marcangoló

    Bár, ha jobban meggondolom, szerintem én a gyümölcsnapoktól fogytam egyáltalán, mert egyébként ettem annyit, amennyi kellett, és az nem volt azért annyira kemény.

  • 2007.09.10 11:44:17Guruljka

    marcangoló, eddig nincs gond, de majd meglátjuk este. Nekem a szénhidrátnap nem volt az igazi, tegnap éhes voltam. Ma még nem, pedig már ebédelhetnék is:) Meddig csináltad?

  • 2007.09.10 11:45:51marcangoló

    Végig. :-) De mondom, lájtosan, én a végén már simán ittam tejet mindennap. Olyan 8-10 kiló ment le vele.

  • 2007.09.10 12:00:28Guruljka

    marcangoló, jó hallani:) És persze gratulálok. Én még a büdös életben nem fogyóztam, úgyhogy ki tudja mi lesz:)

  • 2007.09.10 12:28:42marcangoló

    Köszi, ez még a második gyerek után volt, az eredményét elvitte a következő terhesség. ;-)

    Ha sosem fogyóztál, akkor biztosan jó lesz. Még nem védekezik olyan radikálisan a szervezeted. :-)))

  • 2007.09.10 12:29:25marcangoló

    Na, közben bezsélek telefonon, szóval az első gyerek után volt....

  • 2007.09.10 12:40:29Guruljka

    marcangoló, remélem is:)

  • 2007.09.28 21:14:51weeyoulee

    Mazsola&druantia hozzászólásához...a kérdésem az lenne, mi van, ha az édesanya lép le (mert momdjuk kissé "bekattant" és x év és x gyerek után ráunt a családosdira)? És teszem azt, szépen lassan ritkítja a találkozásokat, egyre ritkábban látja a gyerekeit. Majd nemsokára apuka újranősül, lesz egy új anyuka a gyerekek életében, és jön még mnodjuk pár kistesó...anyuka tehát eltűnt, gyerekek tudják amit tudnak (mama lelépett ezért vagy azért), mert vagy emlékeznek a dologra vagy elmesélésből..de mondjuk felnőve kíváncsiak lesznek a vérszerinti anyjukra, fel is keresik, ha az nem zárkózik el, és ő is elmondja a maga verzióját...de mi van, ha az ő verziója nagyban különbözik az eddig tudottól? (valamennyire bizonyára fog is, hisz a gyerkek eddig csak az apjuk verzióját hallották) és az eddig "gonosz"/gondatlan anya most áldozatként tűnik fel? Vagyis eddig volt ugye az édesanya, aki "rútul otthagyta őket", és az "aranyos nevelőmama" akitől sok szeretetet kaptak.. magyarán az eddig jó és szeretett nevelőanya lesz a "mumus", hisz mondjuk miatta szakította meg az édesanya a kapcsoatot a gyerekeivel...

    amúgy meg mi a jó a gyerekeknek? ha teljesen eltűnik az édesanya vagy ha fennmarad vlee a kapcsolat? (tévedés ne essék, nem én vagyok az elhagyott gyerek és a gyerekeit elhagyó anya sem...):-)

    Kicsitomi esete elég hülye ügy..én a helyében nem hagynám magára a családomat, szerintem elég nagy szemétség csak azért otthagyni őket, mert a zasszony nem akar huncutkodni...más tészta persze, ha már nem szereti a felségét, ha nem a helyzet miatt akar elmenni, hanem a nőből szeretett ki..persze ez sem egy pozitívum, de van ilyen ,gondolom...:-S

  • 2007.09.28 22:20:40druantia

    Weeyoulee, szerintem az egy dolog, hogy két felnőtt ember már nem tud és akar együtt élni, az meg egy másik, hogy az ember a gyerekét nem hagyja el (normális esetben). Ha valaki képes elfogadható magyarázat nélkül, arra, hogy hátat fordítson a gyerekének és a saját gyerekét bizonytalanságban tartsa (a gyerek nem tudja, hol van, mikor jön, szereti-e őt egyáltalán, gondol-e rá), arra szerintem nincs mentség. A legpatkányabb dolog a világon.



    Félreértés ne essék, én a gyerekem apjának nagyon hálás vagyok, hogy 12 év után végre teherbe tudtam esni és hogy ilyen tökéletes kisfiút hozott össze nekem. Soha de soha nem fogok rosszat mondani róla a gyerekemnek, nem fogom őt gonosznak vagy elvetemültnek beállítani, mert nem tartom annak. Gyávának, önzőnek és bolondnak tartom :). (De erről a gyerekemnek persze nem kell tudnia.)



    Nem nekem kell megmagyaráznia, hogy miért nem tartja a kapcsolatot a fiával, amikor megtehetné, hanem a Petinek. Nem nekem kell megbocsátanom, hanem a gyerekemnek. Ha ő megteszi, örülni fogok, ennyivel is kevesebb terhet cipel a lelkén. Én ezzel együtt haragszom az apjára, mert kiteszi a gyerekét olyan fájdalmaknak, amiket én nem biztos, hogy teljes mértékben enyhíteni tudok majd.



    Az meg egy másik dolog, hogy sokkal könnyebb lenne az életünk, ha nem egyedül kellene mindent megoldanom fizikailag, érzelmileg, anyagilag.



    Az, hogy eltűnik, mint szürke szamár a ködben a terhesség alatt, aztán megjelenik, amikor megszületik a gyerek és házassági ajánlatokkal bombáz, végül megint eltűnik, számomra annyit jelent, hogy megbízhatatlan. Nem számított neki, hogy én mit érzek (ez végül is oké, felnőtt ember vagyok, én vállaltam a terhességet egyedül is), és nem számít neki az sem, hogy a gyereke mit fog érezni.



    Annál, hogy semmit sem tudunk róla, az is jobb lenne, ha legalább évente egyszer küldene valami e-mailt vagy bármit. Vagy egyáltalán csak tudnánk róla, hogy itt és itt él, jól van. Innét kezdve szinte mindegy lenne, hogy kéthetente vagy félévente látja a gyerek, a lényeg az lenne, hogy tudja, van apukája. Ez a teljes hátat fordítás a fiának szerintem a legdurvább dolog, amit tehet.



    Mondom ezt úgy, hogy a Peti szempontjait nézem. Ha rólam lenne szó, tökéletesen mindegy lenne, hol és hogy van. Engem személy szerint teljesen hidegen hagyna, ha soha nem hallanék róla többet.



    Az a legfurcsább, hogy nem is haraggal váltunk el, én soha nem zsaroltam sem érzelmileg, sem más módon, nem jártam a nyakára sírni. Úgy érzem, az a legtöbb, amit tehetek, hogy megőrzöm a saját méltóságomat és próbálom az övét is :). Emellett persze megőriztem a fényképeit, leveleit, e-mailjeit a Peti számára, mesélni fogok majd sokat róla. Már fent is írtam, ha akar, minden előzmény ellenére jöhet és bármikor láthatja a gyerekét, feltéve, ha a gyerek is akarja látni őt.



    De. A Peti így fog felnőni, ez lesz a természetes a számára. Ez egy állapot, nincs benne dráma vagy sokk. Szerintem az sokkal rosszabb lenne, ha végig kellene néznie, ahogy tönkrevágjuk egymást az apukájával, arról nem is beszélve, hogy biztos nem tudnék én sem ennyi szeretetet és figyelmet adni neki, mert el lennék úszva a saját bajaimmal. Elsősorban azért költöztem haza még terhesen, hogy az egész elválási cirkusz, az én mélypontom (nagyon mély volt ám), meg úgy általában a dolog sűrűje őt ne érje, csak engem.



    Nem tudom, hogy a Peti mit fog majd érezni az apukája iránt, én igyekezni fogok, hogy leginkább elfogadást.

  • 2007.10.02 20:26:23weeyoulee

    Hát igen. A mai gyerekeknek sajnos már sok minden természetes. Bár végülis talán jobb így, kevésbé szenvednek. Másrésről meg egxetértek veled, valóban sokszor így a jobb, inkább legyenek külön a szülők és legyen a gyerek otthona egy nyugodt hely, mint hogy együtt maradjanak és marják egymást a szülők. Nagy naívan azt gondolná az ember, hogy minden jobb, mint a válás, hát rá kell jönni ,hogy nem biztos...(de ez eléggé közhely, még ha nekem, csak filmekben válást látottnak tán ez elsőre furcsa volt). sajnálom, hogy ilyen szomorúan alakult az életed, életetek, bár persze te tudtad a legjobban, hogy lesz a legjobb neked és a kisfiúnak ..mindenesetre nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember ezt a megoldást válassza, hogy merje egyedül is vállalni a babát, és ne menjen hozzá az apához/keressen sürgősen pótpapát, csak a gyerek kedvéért. Minden elismerésem! (történeted egy kicsit egy másik ismerősöm történetére emlékeztet, remek fiatlameber lett a kicsiből, igaz, ott a gyerek ismerte az édesapját és találkotak is néha, ..ez pedig biztos kicsit más...de valahogy a hozzáállás hasonló volt)

    A múltkor vázolt történethez csak annyit még, hogy az óvodáskorú gyerekek nagyjából tudják, hol van az édesanyjuk, némi fogalmuk tán van róla, mikor jön, de nem tudom, menyire érzékelik már reálsian az időt (a nagyobbik egyelőre a "mennyit kell addig aludni?"- séma szerint próbál tájékozódni), a nagyot tán foglalakoztatja, hogy gondol-e rá az anyja, szereti-e még, de asszem túl sokat nem vár a mamától, a kicsi az meg még kicsi...ki tudja, mi jár a fejében, de az tuti hogy meg van ő is kavarodva, hogy akkor hogy is van ez. Igazából engem is főleg ez érdekelne, hogy ők hogy élik meg mindezt, őket sajnálom, mert bár valamit tán felfognak, értelmes gyerekek, sok mindent elfogadnak úgy, ahogy az van, de tuti van azért sötét folt, és ezért biztos bizonytalanok (mondjuk ez látszik is rajtuk néha). (továbbra is, nem én vagyok az édesanya, nekem még sajnos nem született gyerekem..de ami késik, nem múlik...és tuti nem fogom otthagyni őket).

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta