SZÜLŐSÉG

Az anyaság izgalmas kihívás

2007. augusztus 17., péntek 10:40

Még nincs egy éve, hogy a 26. születésnapomon azt éreztem, valami elmúlt. Elmúlt belőlem minden félelem, ami ezzel a fogalommal kapcsolatosan egy fiatal nőben - teljesen érthetően - összegyűlik az évek során. Tudtam, hogy nincsenek meg azok a körülmények, amelyek a gyermekvállaláshoz kellenek, és nem jelenthetjük ki, hogy érettek lennénk a feladatra, és azt sem, hogy már épp ideje lenne. Nem, nem volt semmi ilyesmi. Egész egyszerűen csak azt éreztem, hogy ha holnap kiderülne, hogy babát várok, már nem esnék kétségbe. Csak elmosolyodnék, és azt gondolnám, jöjjön, aminek jönnie kell, megbirkózom mindennel.


Így utólag belegondolva, szerintem csak arról van szó, hogy még nem volt az életemben semmi, ami ilyen hatalmas feladat lenne. Nem volt semmi, ami komoly küzdelemre hívott volna. Szerintem várom az erőpróbát, tudni akarom, mire vagyok képes, szeretném magam megméretni, és végül eredményként valami olyasmit felmutatni, amire mások is elismerően bólogatnak, hogy na, ez már igen, gratulálok.

Pedig voltak ilyen dolgok az életemben. 10 évesen felvettek a gimibe, nyertem fordító versenyt, szereztem 2 nyelvvizsgát, 2 diplomát, szereztem állást és jó fizetést, lefordítottam az első könyvem (na az azért tényleg komoly kihívás volt), pályát módosítottam, szereztem még egy szakmát, közben nyertem félmilliót egy tv-s vetélkedőben...

Szóval nem mondom, hogy soha nem kellett küzdeni, folyamatosan, magas szinten teljesíteni, hogy végül elérjem a kitűzött célt, de ezek mind csak akkor tűntek nagy és komoly kihívásnak, amikor benne voltam. Amikor már - az eredmény láttán, hallatán - a vállamat veregették, és meleg kézszorításokkal gratuláltak, úgy éreztem, hogy ugyan, nem nagy dolog, csak tettem a dolgom. Na, az anyaság olyasmi, aminek sosincs vége.

Ha a mai életpályamodellek szerint végig gondolom, mi a következő logikus lépés, akkor arra jutok, hogy két dolog jöhet: karrierépítés és/vagy anyaság. Valójában mindkettő vonzó és érdekes dolog, mindkettővel kapcsolatban nagy adag kíváncsiság van bennem. Csak tudom, hogy a karrierépítés nem hozna olyan elképzelhetetlenül iszonyatosan nagy változást az életembe, mint az anyaság. És a nagyobb és izgalmasabb feladat jobban piszkálja a fantáziámat.

Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy míg a karrierépítéshez tökéletesen elegendő vagyok én egyedül, az anyaság - jó esetben, és kezdetben tutira - kétszereplős játék, ezért illene inkább családalapításnak nevezni. De fontos szabály, hogy kétszereplős játékot csak úgy érdemes/lehet/szabad játszani, ha mindkét félnek van kedve a játékhoz. Csakhogy annak, akinek már most is lenne kedve játszani, olyan érzése támad, hogy itt kérem a másik diktál, akkor lesz játék, ha ő szól, hogy oké, most már játszhatunk. Kár, hogy a játszópajtásom még maga sem tudja napra, hónapra, de még évre sem behatárolni, hogy mikor lesz játszós kedve. Szóval a dolog egyáltalán nem fair, de úgy vagyok vele, hogy amíg nem akarok mindenáron anyaságot játszani, addig ott a másik lehetőség: szabadon építhetem a karrierem.

Csak furcsa abba belegondolni, hogy még évek telhetnek el úgy, ahogy az elmúlt hónapok. Vajon tényleg olvasgatni fogom még évekig a babás fórumokat, blogokat, cikkeket anélkül, hogy érintve lennék a témában? Elég bizarrul hangzik.

Egyébként, ha szerencsém van, ez az 'évekig' már csak 2-3 évet jelent, mert nagyon szeretném magam tartani ahhoz az elhatározásomhoz, hogy az első gyermekemet még 30 éves korom előtt megszülöm. Ennyi idő elég kell, legyen az apajelöltnek is, aki azt a marha okos tanácsot kapta (28 évesen 2 gyereket nevelő apukától), hogy egy pasinak 30 éves kora előtt ne legyen gyereke. Még jó, hogy egy évvel idősebb nálam és két év múlva betölti a harmincat.

Andie

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.08.17 15:42:57Aurin

    itt hát...ha köll valami, szólj, és mögyök...

    elmondok mindönt ezzel kapcsolatban

    :-)))

  • 2007.08.17 15:54:15Alvomacko

    Hűűűű, ez tök jó! Na, most ezért irigyellek. Van valami szabálya az ö-zésnek amúgy?

  • 2007.08.17 16:02:14Tish

    Andie, nagyon jó a poszt!:)



    Nos, nálunk a férjem két gyereket, (lehetőleg kislányt) tervezett már 12 évesen, és a mai napig tartja magát ehhez, kampányol a másodikért.

    Nálunk fordított a helyzet, ahogy korábban már írtam, nem szeretnék második gyereket, nincs rá késztetésem. És akaratom ellenére, nem fogok gyereket vállalni. Akkor sem, ha imádom a férjem, az életem adnám érte. Nem.

    És nem mentegetőzök, ez az én döntésem.



    Sajnálom, de megértem, ha valaki nem szeretne gyereket, vagy szeretne, de csak egyet, vagy 10-et. Ez a személyes döntése, Ő érzi, hogy mit és mennyit tud vállalni.



    Jöhetnek a kövek...

  • 2007.08.17 16:16:15lii

    nálunk se volt egyszerű meccs apát rávenni, h. akarjon már gyereket, és ne csak elméletben, "majd egyszer".

    most meg... ha lenne melle, szoptatná is őket. de tényleg mindenben lehet rá számítani, pelenkázás, fürdetés, levegőztetés, babysittelés, hogy én néha beugorhassak a városba 1-2 órára, csak magammal lenni.

    neki az volt a nagy félelme, hogy a gyerek érkezésével vége az életnek, onnan már egyenes út visz az öregek otthonába. nagyon sok rázós, lelkizős beszélgetés után aztán egy napon megadta a zöld lámpát a projekthez - igaz ehhez az is kellett, hogy karnyújtásnyira kerültünk végre a saját lakástól, mert addig albérletben laktunk.



    de az ő beleegyezése nélkül nem mertem volna abbahagyni a bogyószedést.

    nem azért, mert féltem, hogy elhagy - annál jobban szeret engem.

    nem azért, mert féltem, hogy el akarná vetetni a babát - abszolút életpárti, abortuszt ellenző.

    hanem azért, mert nem lett volna tiszta a lelkiismeretem. egy vitában bármilyen apróságot a másik fejére tudunk olvasni. és egy ilyen húzást elég nehéz lett volna kijavítanom.

  • 2007.08.17 16:29:01andie

    Tish, köszönöm!

  • 2007.08.17 17:44:32Különálló

    Nyugi, az, hogy valaki nem akar gyereket 30 fölött is megváltozhat. A párom 35 volt, amikor teljes fordulatot vett, és az azelőtti egyértelmű NEM-et felváltotta a MINDÉL ELŐBB. :-)

  • 2007.08.17 18:28:49fecske

    Lányok,



    szerintem ez a karrier/gyerek szembeállítás teljesen hibás dolog. A karriert a gyerek(ek) vállalása csak félbeszakítja, de semmiképp sem lehetetleníti el, ha az a nőnek valóban fontos. Ez az én tapasztalatom, és a környezetemben nagyon sok ilyet látok. Eltelnek az évek, és az anya ott folytathatja, ahol abbahagyta, bár a legtöbb esetben nem is hagyta abba teljesen hosszú időre, legfeljebb 2-2 évre. Ez három gyerekig még biztos így van, ha többről van szó, az már nehezebb dió.

  • 2007.08.17 18:38:54marywolf

    Alvomackó a zárt e-ket kell ö re cserélni, asszem ezt jelölik két ponttal a nyelvészek, de ezt mög köllene néznöm, mert nem vagyok benne biztos.

    Nem vészös ő-zni, egyször köll rájönni az ízire, oszt mögy magától.

  • 2007.08.17 18:42:06marywolf

    Nekem ma jelent meg a két csík, az egyik szakomon megvan az abszolutórium, a négy részes nyelvvizsga egyik része hiányzik, a másik két szakomat januárra fejezem be, kb 3 órám lesz, az egyik szakdolgozat megvan, a másikkal dolgozni kell.

    Párom attól lett volna inkább szomorú, ha csak egy csík van. Ja, amúgy 5 hetes házasok vagyunk és a férjem 22 éves.

  • 2007.08.18 08:22:12B-

    Húú, marywolf, úgy számolom, ez nászéjszakai baba :-) Egyre romantikusabb a sztoritok! :-)))



    Én sajna nem tudom, hol van a szavakban zárt e :-( Általában elégedett vagyok a magyartudásommal, de ezt az egyet nagyon tudom irigyelni.

  • 2007.08.18 08:41:26marywolf

    B- nem nászéjszakais, legalábbis naptár szerint, de elég korai, ami személy szerint nem bánok



    ha tükör előtt mondasz ki e-s szavakat, pl este, meg.

    Akkor látod, hogy a meg szónál kicsit széjjelebb húzod a szádat, nah az ilyen e-ket kell ö-re váltani, leellenőriztem gyorsan neked a tükörnél





  • 2007.08.18 09:13:49Alvomacko

    marywolf: östö? És a szerint szörint lösz?

    Most mán mög kénö ezt tanúni. :-)

  • 2007.08.18 09:17:31marywolf

    Sikerül pontatlanul fogalmaznom, pont a két véglet a két szó, mer az este e je totál más mint a meg-é

    és a meg sz e hangját kell e re cserélni

    az este fajtát nem, ideje lenne felébrednem:)

  • 2007.08.18 09:20:42B-

    marywolf: szerintem én minden e-t ugyanúgy ejtek. Azt viszont hallom, ha valaki különbséget tesz a két e között (pl a 2 háború között készült filmekben, akkor még Budapesten is ez vot a sztenderd). Azóta viszont Pesten csak egyféle e-t ejt a többség, tudomásom szerint ezért is szokás mondani, hogy a pestiek mekegnek.

  • 2007.08.18 10:08:32Alvomacko

    B-: nekem is ez volt a bajom, hogy nem éreztem különbséget az e-k kiejtése közben, hiába póbálgattam. Én is mekegek asszem. :-)

  • 2007.08.18 12:10:02donna

    Itt ülök 32 hetesen, és még mindig nem tudom értelmesen előadni, hogy hogyan lett a "köszi, de ezt nem"-ből "hordozó-rakéta-projekt". Tudom, h ez hülyén hangzik, de én nem adtam fel h nekem nem "kell" gyerek. Lett, mert így jött össze. Védekeztünk, aztán néha nem, főleg a nem kritikus napokon, oszt az is "kritikus" volt. :-)

    Mostmár átállt a kapcsoló a fejemben, nem problémázok h eddig miért nem, de az sem volt kétséges hogy megtartjuk.

    Leendő apukát is riaszották a gyerekek, aztán betöltötte a 30-t (idén 33 lesz) és elkezdte mondogatni, h nem szeretne túl nagy korkülönbséget közte és a leendő gyereke között. Olyan beszólásai és kijelentései voltak, amiből kiderült, h igen is foglalkozott a témával, átgondolt elvek és szituációk vannak a fejében. Csak nem adta elő ezeket, (bár amúgy sem egy beszélgetős tipus).



    Kérdezgetem tőle, hogy "nagyon megrázó" élmény, h gyereke lesz, de hál istennek, nem tekinti annak. Ő is a "van, mert ez a természet rendje" - elvet vallja. Sőt, egyre jobban apa-szemmel nézi a világot. (és közben arra is rájött, h gyerekkel, tök jól lehet csajozni! :-))

  • 2007.08.18 13:38:59marcangoló

    Az ewnyém azt vallotta, hogy essünk túl rajta, másodszorra meg azt, hogy mikor lesz már még egy. Kár, hgoy eddig és ne tovább. És a harmadik gyerek kérdése kb. olyan, mint az elsőé. Mert tudom, hogy ha lenne, megtartanánk, de szabad-e gyereket foganni a jóapja akarata ellenére?

  • 2007.08.18 13:39:33marcangoló

    Becsszó, javítottam a hibákat pedig. :-(

  • 2007.08.18 14:35:20Athenea

    Úgy örülök, hogy ez a téma világra került. Maximálisan egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy gyermeket csak akkor szabad vállalni, ha mindkét fél igazán akarja. Az eszembe sem jutna, hogy meglepjem a párom egy két csíkos teszttel.

    Egyébként ketten is nagyon harmonikusan élünk (+2 macska), nem hiszem, hogy általános párkapcsolati vagy jellembeli problémáink lennének.



    Tudom, hogy nem vág teljesen ide, de a jellemről sokat elárul:

    Emlékszem arra az 1 évre, amikor fűztem a férjemet, hogy legyen 1 cicánk, ő pedig hajtogatta, hogy "a házba macskát soha". Aztán egyik nap beállított egy kiscicával, aki azóta is a szeme fénye, úgy babusgatja, mint egy kisbabát. Ja és azóta még egy cica költözött a házba, nem az én rábeszélésemre.

    Én - optimista hangulatomban - simán el tudom képzelni, hogy ha előadom az "úgy érzem, kész vagyok az anyaságra, ha te is úgy akarod majd" témát, akkor ő is gondolkodik rajta egy sort, aztán ha minden jól megy, úgy járunk, mint a cicákkal... :)

  • 2007.08.18 21:31:15Anyatünde

    Donna, pont ma számolgattam, h. ha úgy alakult volna, ahogy még év elején terveztük / szerettük volna a párommal, akkor kb. ugyanannyi idős várandós lennék, mint Te most. :-))

    Csak épp a 4. babával.



    Az első babánk kicsit korábban jött, mint ahogy eredetileg elgondoltuk. (Természetes családtervezés rulez! ;-)) )

    És most van egy gyönyörű, 7 éves, suliba menő "nagyfiunk". (Plusz egy 5 éves kislány és egy 1.5 éves kislegény.)

  • 2007.08.18 21:34:56Nilufar

    Én a most 8 éves fiammal kettecskén éldegéltem amikor megismertem a páromat. közel 2 hónapig csak barátként viszonyultunk egymáshoz és Én akkor nagyon sok álmomat megosztottam vele és még sok-sok mindent. Beszélgettünk arról is, hogy nagyon szeretnék még egy babát. Minden vágyam egy 4 fős átlagcsalád volt.Akkoriban olyan messze voltam ettől, mint Makó Jeruzsálemtől, hisz nem volt párom csak egy fiocskám:)

    Annyira "bejöttünk" egymásnak, hogy első beszélgetésünk után két hónappal összejöttünk és első dolgunk a babakérdés megbeszélése volt, mert neki 32 évesen még nem volt gyermeke és már nagyon vágyott egy sajátra. Most vagyok a 38. hétben a közös csemetével de párocskám már a következőt tervezi:)tényleg sokat számit az, hogy megbeszéltük és hajnali kettőkor is lemegy az éjjel-nappaliba ha kell valami, meg apás szülés lesz meg minden ami eddig kimaradt az életemből:)

    Nah..Ő olyan pasi, aki vonzó tulajdonságnak tartotta bennem, hogy gyereket szeretnék.:)

  • 2007.08.18 22:15:10donna

    Anyatünde :-)

    Minden tiszteletem a 3. és több gyereket bevállalóknak, ez nekem már matekpélda.



    A családtervezést én 18 évesen lerendeztem: majd akkor lesz gyerek ha lesz neki saját szobája. Nem néztek hülyének, á dehogy. Aztán úgy jött össze, h tényleg így van: tavaly költöztünk ki a városból, és van szobája. (persze nem ez volt az alapoka annak hogy összejött)



    Érdekesség még, hogy úgy félidő környékén felmerült bennem, h nem akarok egykét. (nincs semmi baj velük, kérlek ne protestáljanak az egykék, ez csak az én hozzáállásom a témához:-))

    Mármint nem lesznek ikrek, de még emberi időn (az én időmön) belül kéne egy tesó, mert ... no mert csak. (ha megírnám, h ezért v. azért biztos lenne ellenvélemény, de most nem ilyen irányba akarok elmenni, bocsi)

    És ez már nem volt olyan egyszerű téma, mint a jelen helyzet elfogadtatása, mivel párom vmiért egyre állt be. Nem volt vérre menő vita, de biztos futunk még néhány kört ez ügyben. És én is úgy gondolom, h ha bejön Neki az első, a másodikat már majd tervezzük.

  • 2007.08.19 09:15:30Hicudzsi

    Marywolf :)

    Gratula :)



    Arról, meg amit Andie említett:

    "aki azt a marha okos tanácsot kapta (28 évesen 2 gyereket nevelő apukától), hogy egy pasinak 30 éves kora előtt ne legyen gyereke. "



    az a véleményem, hogy ez tényleg egy baromi nagy hülyeség.



    A férjem egy nappal az esküvőnk előtt töltötte be a 19-et és 22 éves volt mikor a lányunk megszületett (23 mikor a fiunk).

    Mindegyik alkalommal azt hallgattam jószándékú, segíteni akaró emberektől, hogy jajj ez neki túl korai, a férfiak nem így működnek. Majd el fog hagyni, mert még túl fiatal a házassághoz/gyerekhez stb..



    Azt már nem is említem, hogy Éduánál még én nem voltam kész a gyerekre, a párom hozta fel a második házassági évfordulónkon, hogy le kéne állnom a bogyókról, mert szeretné ha lenne kisbabánk. :)



    Szóval a férfiakra nincs általános szabály ugyanúgy utálom mint a beskatulyázós egyéb hülyeségeket. A férjem a legjobb apuka a világon és tervezünk még babá(ka)t.



  • 2007.08.19 10:27:06evatomi

    23 évesen találkoztam életem nagy szerelmével. Ő azonnal esküvőt és gyereket akart (pont 30 volt), de én még korainak tartottam. Akkoriban csak messziről voltam hajlandó kisgyerekeket megnézni és az összeset "kisdezsőnek" neveztem, nemtől függetlenül.

    Telt az idő, 4 év után beadtam a derekam, hogy házasodjunk össze, aztán másfél év múlva megszületett a kisfiunk is :-). Most 30 vagyok, várjuk a második gyerekünket és ennél jobb dolog, mint az anyaság, nem történt velem. Örülök, hogy megint babázhatok :-).

  • 2007.08.19 11:42:45ildanyóka

    Nilufar

    Micsoda pasi!! Amikor a fimmal egyedül voltam (1 és 6 éves kora között), akkor én folyton olyan pasikkal talákoztam, akiket riasztott a gyerek gondolata. De aztán visszjött a gyerekem apja, mert közben felnőtt, és sokáig ő sem akart második gyereket. Azt mondta, hogy nem biztos benne, hogy tudna olyan jó csinálni, mint az első. Pár év után mégiscsak rálett, hogy legyen baba. Amikor megtudtuk, hogy kislány, akkor egy kicsit magzakkant, mert azt hitte, hogy ő csak fiút tud. DE amikor látta megszületni a lányunkat, valami megváltozott benne. Olyan szerelmesen tudja nézni, babusgatni. És még nem is tudja, hogy a lányok menyire tudják imádni az apjukat.



    Érdekes, hogy a lányokat elfogadott dolog úgy nevelni, hogy ott lebeg, hogy ők egyszer anyák lesznek. Vajon a fiúkat miért nem próbáljuk apának nevelni?

    Az én fiam kb 4 évesen a "mi leszel, ha negy leszel?" kérdésre így felelt:

    Mozdonyvezető apuka leszek. Két gyerekem lesz, egy fiú és egy lány. :))

  • 2007.08.20 20:00:09Nilüfer

    De fura:) Nilufar...most majd jól összekevernek minket......

  • 2007.08.20 20:01:10Nilüfer

    A Nilüfer török név..gondolom, a tiéd arab.

  • 2007.08.22 14:18:13mazsola84

    Csak egy jó tanács még gyermektelen nőknek! Soha-soha ne akarjatok ti egyedül gyereket, mindig tudjon róla a férfi is!

    Az én párom előző kapcsolatából van egy ilyen nem kívánt gyereke. A csaj akarta, ő nem. Elhagyta, sőt már mi együtt voltunk, amikor kiderült a terhesség. Senkinek nem jó. A csaj egyedül neveli a gyereket, ez neki és a gyereknek sem jó, a párom lelkileg nem tudja kiheverni a dolgot és emiatt nem akar még velem gyereket vállalni. Ez meg nekem nem jó.

    Ismeretségi körömben van egy srác, akit szintén megleptek egy gyerekkel. Náluk pereskedés is volt a pénz miatt, a srác iszonyú pénzeket fizet, a nő még is egyre többet akar. Ez őt annyira kikészítette, hogy elkötette magát. Ott vannak az azóta beújított feleségével, fiatalon, egészségesen és nem lesz közös gyerekük, mert a fiú azt mondta "engem többet egy nő se húz be a csőbe".

    Szóval óvatosan a meglepetés babákkal, személyes tapasztalatom szerint életeket tehet tönkre.

  • 2007.08.22 14:42:36mimi

    mazsola84, ne haragudj, mi az, h megleptek valakit egy gyerekkel???

    adott fiatalembernek hiányosak a biológiai ismeretei, vagy netán megerőszakolták?

    én is érintett vagyok a dologban, én "leptem meg" valakit..., nevelem egyedül a gyerekem, mert az apja lelépett, amikor igazán leesett neki, hogy mi a helyzet. 20 hetes terhes voltam. no persze azóta az eredeti történet is módosult, ő nem is akarta ( dehogynem ), nem tudott róla h terhes vagyok ( dehogynem )...stb. stb, nem sorolnám, gusztustalan a dolog, de abban biztos vagyok hogy az új kapcsolataiban ő a mártír, én meg aki "akarta" illetve "meglepte" őt. basszus.



    szerintem a gyereküket egyedül nevelő nők igen kis százaléka került úgy egy ilyen helyzetbe, hogy tudatosan akarta volna, mégis ha szapulni kell valakit, csak ezt az extrémnek nevezhető példát hozza elő mindenki.

    basszus mégeccer.

  • 2007.08.22 14:59:27B-

    mazsola: nem lehet, hogy a pasival van valami hiba, ha a saját gyereke születését úgy fogja fel, hogy őt egy csaj jól csőbehúzta? Nem akarom a párkacsolatotokat innen távelemezni, de nekem a Te párod szövege is kissé alibidumának tűnik. Vagy ezek szerint nem biztos, hogy veled akarja leélni az életét, hogy attól tart, ha majd nem lesz veled, sakkban tartod a gyerekkel?



    Igazából szerintem minden kapcsolat más. A mi babánk gyakorlatilag becsúszott baba (bár mindketten ott voltunk, amikor fogant, de nem igazán hittük komolyan, hogy elsőre összejöhet), mindkettőnket nagyon meglepett de mindiketten nagyon örültünk neki. Mert szerintem a kapcsolatunk már érett volt annyira, hogy jöhetett a baba, bár ezt a felelőséget tudatosan nem mertük felvállalni.



    Szerintem ha a pasi nem akar gyereket, az azt is mutatja, hogy még nem kész rá, hogy az életét úgymond lekösse. A függetlenségnek legalább az illúziójához ragaszkodik.És ha ott a pirinykó kis csecsemő, aki ráadásul hús a húsából és vér a véréből, és az a nő hordta ki és szülte meg, akit szeret - és mégsem képes örülni neki, akkor szerintem az a kapcsolat nem volt jó. Szóval kifele állt belőle a srác szekere rúdja. Mert különben nem élné meg olyan tragikusan, hogy a gyerekkel még szorosabbra fűződtek a szálak.

  • 2007.08.22 15:43:43mazsola84

    mimi!



    Pasit gyerekkel meglepni igen könnyen lehet: azt mondta, hogy szedi a fogamzásgátlót és kiderült, hogy hónapok óta nem szedte. Nyilván nem az olyan meglepetésekre gondolok, amikor an egy jól működő kapcsolat és oda érkezik egy nem várt baba. Csak azt akartam mondani, hogy sajnos sok olyat láttam amikor egy nő ezzel akarta magához láncolni a férfit és amikor nem jött össze még ő volt meglepve.



    És nem akartam szapulni az egyedülálló anyákat, sőt tisztelem őket, mert tudom magamról, hogy én nem lennék képes egyedül vállalni egy gyerkőcöt.



    B-

    A párommal való kapcsolat tényleg elég bonyolult, arról van szó, hogy lelkiismeretfurdalása van a gyerek felé, hogy apa nélkül fog felnőni, ugyanakkor az adott nővel semmilyen szinten nem tudta elképzelni az életeét.

    Egyébként hála istennek egyre nyitottabb ebben a kérdésben is. Illetve megmondtam neki, hogyha nem akar gyereket tőlem akkor ne pazaroljuk egymás idejét feleslegesen, mert én szeretnék.

  • 2007.08.22 15:50:23Kékfelhő

    mimi: szerintem ti vagytok a kisebbség.



    Tényleg sok olyan nő van, aki mást mond és mást tesz, azt gondolván, hogy egy gyerekkel a hasában már minden sínen van. Anyám háromszor esett úgy teherbe, hogy minden esetben azt állította, hogy nem lesz gond, majd 5 hónapos terhesen bejelentette apámnak, hogy terhes. Apám mindhármunkat felnevelt, bár nagyon döntési lehetősége nem volt a dologban. És jó pár lányt ismerek, akik ezt a mai napig így csinálják.

  • 2007.08.22 15:52:46Guruljka

    mazsola84, szerintem senkit nem lehet meglepni egy babával, csak felelőtlenül lehet szexelni. De abban teljesen igazad van, hogy az biztos, hogy senkinek nem jó. Tényleg ritkán ítélkezem, de ezúttal igen, mert szeretném ha végre eltűnne ez az elavult világnézet, hogy a nő "hibája" vagy "erénye" a terhesség. Még mindig 2 ember kell hozzá és két embernek kéne érte vállalni a felelősséget is.

    Egyébként meg én is ismerek egy ilyen "csőbe húzott" pasit. Amikor megkérdeztem tőle, hogy hogyan lehet az, hogy nem tudta, a csaj nem szed gyógyszert, az volt a válasz: eszembe sem jutott megkérdezni, természetesnek vettem, hogy szól, ha nem védekezik. 2 év után esett teherbe a csaj és végig nem védekeztek egyszer sem!!!!!

    Igen egyértelmű, hogy a csaj mit akart, de miért is CSAK a csaj hibája?

    Hogy én ezt a közös felelősség dolgot, hogy bele fogom nevelni a fiaimba...

  • 2007.08.22 16:00:30Kékfelhő

    azért pontosítsunk

    ha egy pasi megkérdezi, és a nő állítja, hogy szed gyógyszert, így nyugodtan szexel, azt nem nevezném felelőtlen pasinak



    vagy minden este ellenőriznie kellett volna a gyógyszerbevételt?



    ennyit a bizalomról, ami ugyebár minden kapcsolat alapja....

  • 2007.08.22 16:02:07mazsola84

    Guruljka



    Csak az egyszerűség kedvéért, a következő zajlott le az ominózus párnál( most nem a saját kapcsolatomról beszélek)



    Férfi: Szedsz gyógyszert vagy használjunk óvszert?

    Nő: Nem kell, szedem a gyógyszert.

    3 hónap múlva: Terhes vagyok! Hát nem is örülsz?



    Persze, hogy két emberen múlik, de azért én nem várnám el egy férfitól sem, hogy napra pontosan kövesse a nő ciklusát.

    Én anno monden este a pasim előtt vettem be a bogyót, nem direkt, csak így alakult, de ennyi erővel lehtett volna c vitamin is, soha nem kérdezte meg, hogy bevettem-e, mivel megbízott bennem.

  • 2007.08.22 16:02:37Guruljka

    Mindig mondom, hogy mi NŐK gondoljuk a legrosszabbakat a többi NŐről és ez baromi szomorú. Az a lényeg, az ilyen történetekben, hogy mindig a kérdezett fél tűnik ártatlannak. De a kapcsolatok sokkal bonyolultabbak ennél.

    mazsolla84 nem állítom, hogy a Te párodat nem palizták be, csak azt ne higgyétek Kékfelhővel, hogy az egydülálló anyák többsége így kerül ilyen helyzetbe. Az általam ismertek közül (mondjuk nem sok van) legalábbis egy sem így került ebbe a helyzetbe. Viszont 2 olyan családról is tudok ahol egy kései harmadik gyerek volt az összetartási kísérlet. Az egyik házaspár még együtt van, a másik már elvált. Úgyhogy abban teljesen egyetértünk, hogy baromság azt gondolni bárkinek, hogy egy gyermek megmenthet egy kapcsolatot. Legfeljebb lassítja a kapcsolat halálát...

  • 2007.08.22 16:03:48Kékfelhő

    erről beszélek én is

  • 2007.08.22 16:07:49Kékfelhő

    Guruljka: nincs nagy véleményem a nők többségéről. Sok, nagyon sok rosszat tapasztaltam már. Kedvelem az ittenieket, itt legalább mindenki őszintén kimondja, amit gondol. De ez általában nem jellemző. Szerintem.

  • 2007.08.22 16:12:33Guruljka

    Kékfelhő, a hazugság természetesen nem ugyanaz a kategória. Másrészt az időben visszaemlékezve nem nagyon emlékszem pasira aki ezt a kérdést firtatta volna. Mindig én firtattam. Érted mire akarok kilyukadni? Szerintem a pasik jó részéből hiányzik a bármilyen nemű érdeklődés a fogamzásgátlás iránt, mert úgy gondolják (ez nyílván általánosítás), hogy ez a NŐ dolga. Ez az amit nem helyeslek, mert ebben a kérdésben nincs pardon. A szexxel együtt jusson eszükbe a védekezés is.

  • 2007.08.22 16:14:23Kékfelhő

    látod, nekem más tapasztalataim vannak

    tőlem mindig megkérdezték, sőt, sok olyan futó pasim volt, aki óvszer nélkül ágyba sem bújt velem

  • 2007.08.22 16:16:19mazsola84

    Egyre gondolunk Kékfelhő.



    Guruljka, sajnos az életemben eddig az összes bántás 90%-a nőtöl érkezett és nem férfitól. Én csak arra akartam rávilágítani, hogy nem mindig a pasi a szemét, aki eldobja magától a gyerekét és annak anyját. Nyilván sokkal több nőt hagynak el szemét pasik, mint ahány nő bepalizza őket, de az én környezetemben erre több péda van. Sajnos. Egyébként a leírt események nem az én párommal estek meg.

    Az enyém marha volt, nem kérdezte meg, hogy a nő szedi-e a bogyót, mert természetesnek vette, hiszen a kapcsolatuk alatt végig szedte. Szóval az én párom a tipikus felelőtlen pasi volt, de becsülettel látogatja a gyereket és fizeti a gyerektartást, segíti a csajt. Csak egyszerűen kizárólag a gyerek kedvéért nem akart élete végéig egy döglött kapcsolatban élni. És lehet, hogy elfogult vagyok, de látszólag sokkal jobban megszenvedte lelkileg az egészet, mint a nő. Legalábbis tudom, hogy mekkora töprengés és hónapokig tartó lelkizés árán mondta azt, hogy nem.



    Jó hülyeség, tudom a nőnek bizti nehezebb, de nem minden férfi intézi el ezt egy vállrándítással. Van a rendesebb fajtája is.

  • 2007.08.22 16:19:12Guruljka

    mazsola84 ez nagyon szar szituáció. Neked sem lehet könnyű. De szerintem az alapján, amit írsz a pasid teljesen felelősségteljes. Legalábbis szerintem az jó, hogy nem ment vissza a csajhoz, hogy pokollá tegyék egymás és a gyerekük életét. Az jutott eszembe erről, hogy így lesz egy gyerekből teher a terhesség után is. Pedig tök nem tehet róla...

    Úgyhogy kitartást Nektek!

  • 2007.08.22 16:27:55mazsola84

    Én is sajnálom a gyerkőcöt, de nem tudom mit érezzek iránta, hiszen mi már együtt voltunk mikor megfogant, tehát abból született, hogy engem megcsaltak. De erről ő nem tehet. Nem is tudja mekkora galibát okozott azzal, hogy megfogant, de ez nem is az ő problémája, hanem a mienk.



    Azért nehéz így elfogadni a gyerkőcöt, legalábbis nekem.

    És örülök, hogy végre valaki nem azt szajkózza, hogy miattam nincs annak a szerencsétlen gyereknek apja, mert én elszerettem. Senkinek nem jut eszébe, hogy ebben a kapcsolatban nem én voltam a harmadik. Mindenki eleve úgy gondolja, hogy ahhoz a nőhöz tartozik, akitől a gyerek van és nyilván miattam hagyta el őket.

    Na mindegy nem sajnálom magam, mert imádom a párom és ő is engem :)))

  • 2007.08.22 16:29:49Tish

    Húha csajok, a családomban van ilyen csőbehúzott férfi, konkrétan a bátyám. Kriszti, ha olvasod, nincs jogod megsértődni!

    Szóval a bátyám akart gyereket, azonban a sógornőm leállította, hogy nem kell neki gyerek. Majd pár év múlva felvetette, hogy mégiscsak kéne, akkorra azonban a bátyám gondolta meg magát. Ment minden a maga útján, amikor egyszer csak terhes lett, állítólag gyógyszer mellett. Persze már hónapok óta nem szedte, csak erről elfelejtett szólni!

    Így most van egy aranyos kislányuk, akit főként kapcsolat megtartási céllal szült. Nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy a bátyám imádni fogja a lányát. Öngólt lőtt! A szeretetét akarta kicsikarni, megtartani, most meg a kicsilány miatt, neki nem jut szinte semmi belőle:)

  • 2007.08.22 16:35:41Guruljka

    Kékfelhő, mazsola84, engem is kevesebb pasi bántott, mint nő, de szerintem egyszerűen azért, mert a pasiknak nem kereszteztem úgy az útját. Viszont a pasik sokkal hajlamosabbak a sunnyogásra, a melóban meg az életben is. Csak az nem olyan feltünő, mint mikor két nő egymásnak esik. De ha látnátok, hogy mi folyik egy tisztán pasikból álló munkahelyen eldobnátok az agyatokat(párom melóhelye). Komolyan olyan szurka-piszkákat bírnak nyomni egymás közt, hogy Szörnyella de Frász csak jelenthetne nekik. Szóval nem hiszem, hogy jobbak, csak mások és máshol van a tyúkszemük. Idegen csaj meg ritkán lép rá.

    Meg úúútállom, hogy mi Nők magunk is másodrangúként nézünk magunkra. Ezt nem nem nem akarom. Igenis első osztályúak vagyunk. Bizonyos dolgokban jobbak, más dolgokban meg rosszabbak. Szerencsére nem egyformák, azt méginkább nem akarom. Csak annyit, hogy becsüljük a saját nemünket.

  • 2007.08.22 16:44:12Guruljka

    mazsola84 én az elszerető harmadikban sem hiszek. Szerintem már más gázok vannak a kapcsolatban ha egy 3. mellett köt ki valaki. Általában nem ok, hanem következmény. Biztos ez alól is vannak kivételek.

    Ebben a történetben aztán sehol nem vagy Te hibás.

    Hülye klisék.

  • 2007.08.22 16:45:53Kékfelhő

    Bocsáss meg, de ez nem azt jelenti, hogy másodrangúan nézek a saját nemünkre. Ez egy őszinte vélemény, tőlem.



    Én rengeteg olyan helyen dolgoztam, ahol én voltam az egyetlen nő sok pasi között, és egyáltalán nem tapasztaltam, hogy rosszabb lenne, mint nőkkel dolgozni. Sok nővel összezárva dolgozni sokkal szarabb. Sokkal.

  • 2007.08.22 17:23:52Guruljka

    Bocsi Kékfelhő, de számomra az, hogy általánosan a nőkről rosszabat gondolsz, feltételezel, mint a férfiakról, az azt jelenti, hogy másodrangúnak, kevesebbnek, rosszabbnak tartod a női nemet. Ezért írtam, így.

  • 2007.08.22 17:26:39Kékfelhő

    a férfiakról is van véleményem, jó is, rossz is

    ahogy a nőkről is van véleményem, jó is, rossz is



    ebben a témában én a felsorolt rosszakat tapasztaltam a nők részéről



    ettől még általánosságban egyik nem képviselői sem jobbak, sem rosszabbak a másiknál

  • 2007.08.22 17:37:56Guruljka

    Akkor viszont teljesen egyetértünk, csak a téma miatt úgy tűnt, hogy általános a véleményed.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta