SZÜLŐSÉG

Hurrá, nyaralunk!

2007. július 4., szerda 10:55

Nyaralni készülünk. Ami azzal kezdődik, hogy megpróbáljuk kitalálni, mikor is menjünk. Már hónapokkal előtte, naponta tudatosítom a férjben a pontos dátumot, valahogy az utolsó előtti napon mégis meglepődik: "Tényleg most megyünk? Miért nem mondtad?" Itt ér az első sokk és meglegyint az utazás sokkos szele. De haladjunk.



A következő akadály a csomagolás és egyéb vidámságok, mikor is nagyjából 4 napig elméletben pakolok, szervezek, intézkedek és rendkívül boldog vagyok attól, hogy lehetséges, hogy az évszázadban először mindent pöpecül elintézek. Nem fog itthon maradni a fürdőruhám, a papucsom, a gyerekek alvós mackói és egyéb felejthetetlen darabjaink, különösen kiemelten a TB kártyák, nem! Most mindennel időben végezni fogok, hiánytalanul. Aztán eljön az indulás napja, amikor is nekiállok gyorsan kimosni, minek következtében a ruhák bizonyos százalákát vizesen szállítom, így a második sokk majd kipakoláskor ér, hogy bepálltak a ruhák. De ne szaladjunk ennyire előre!


Szóval rohamtempóban nekifeszülök a pakolásnak. Négy ember cuccát pakolni az utolsó percekben, a különböző pániklehetőségekre felkészülni, s közben a legkisebb versenyzővel is együtt lenni - bámulatos pillanatokat tud okozni. Az indulás előtti egyenesben eljön az a perc, amikor a háborús övezet lakásban, elkanászodott kölökkel és szétzihlált idegekkel feladom és kimegyek a kertbe, hogy számoljam a galambokat a fán. Miközben a remek ember teljes nyugalomban autózik haza, hogy neje, azaz én, mindent elintézett, bepakolt, kockás terítőben elemózsiát csomagolt és tündérien mosolyogva várja haza őt, hogy lesuhanjunk a Balatonra. De ez csak egy álom, rájöhetne erre ő is egyszer.

Az utolsó előtti pillanatban csukom be a bőrőndöket, amit az utolsó utáni pillanatban majd még kétszer kinyitok és a rendkívül hasznos dolgok mellé bepréselek majd olyan dolgokat is, mint ruha, gyógyszer, ami a játék és szabadidős cuccok mellett alig fér el a batyukban. És ez az a pont, amikor belép Ő, a logisztika mester, akit legtöbbször csak úgy emlegetek, hogy az agyunk. Amit én két órája pakolok, és nem fér be, hiába ültettem a bőröndre a szomszédot is, úgy elteszi, hogy lötyögnek a csomagjaink. Ettől én rendkívül ideges leszek. Egyrészt azért, mert már megint igaza lett, másrészt azért, mert ezt hangosan el is kell ismernem. Szóval szörnyű, na! Aztán itt vannak a bőröndökből kimaradt létfontosságú szatyrocskák. Kajás szatyor, útra egy, meg egy, ami a lenti hűtőbe kerül, egy, ami majd megy kifelé a kukába.

Ezeket persze rendszeresen összekeverjük, és bámuljuk a kukás cuccokat végig az M7-en, miközben kidobtuk a szendókat bőszen. Aztán van egy cipős szatyrocska, egy játékos zsákocska, egy az útra, egy a csomagtartóba, kell egy szatyor az éppen lent ünnepelendő ünnepek ajándékainak és így tovább. Én ezeket úgy pakolom, hogy közben hallom a remek ember szitkait: "Szatyooor nélkül, mindig megkérlek: szatyoooor nélkül!" Hiába, a dolgok nem változnak…



Nem tudom, máshol hogy van, de nálunk az utazás a legjobb katalizátor a veszekedésekre. A hangulat tetőpontja, amikor bezárjuk a kaput és mindannyian elhelyezkedünk. S ekkor kezdünk el visszafutkosni a bentmaradt szatyrokért, ilyenkor tereljük be a véletlenül kizárt kutyát a kerítésen belülre és ilyenkor üvöltjük le egymás fejét, hogy tulajdonképpen ki is tehet erről a káoszról, ahogy mindig indulunk. Mert az természetes, hogy nem én…

Ilyenkor a fejem speciel már lüktet. Mert ez az a pillanat, amikor a kicsi kitalálja, hogy a nagy ülésében akar utazni, amikor kiderül, hogy hátra tettük az úti játékokat és végleg eldől, hogy ez alkalommal is a két gyerekülés közé kell bepréselnem magam, mert Első András nem tágít az anyjától tíz centiméterre sem.

Aztán itt van az az apró momentum, hogy lett egy kocsiban hányós gyerekem. Mindig sejtettem, hogy egyszer visszakapom a sorstól azt, hogy az elsőszülöttem nyugodt és jól kezelhető, hát tessék, most bepótoltunk már az első két évben mindent. Miután már fény derült erre a hányós dologra, a család minden tagja árgus szemekkel lesi a legkisebbet és egy-egy furcsább szájtartás után egy emberként ugrunk rá: hányni kell? Mire a válasz száz százalékban az, hogy nem, s mi mindig teljes nyugalommal dőlünk vissza, majd meglepetten pislogunk a lehányt ölünkre, családtagunk tarkójára és ijedten retkes fiunkra. Takarító félóra következik, ami után az újra indulás már a fent ismertetett keretek között zajlik, persze azért rövidített változatban.

Aztán megérkezünk, kihömpölygünk a kocsiból néhány köbméter játékkal és utánozhatatlan szaggal mögöttünk, s hiába készül fel ránk rettegve szegény nagymama minden érkezésünk előtt, azt hiszem erre igazán nem lehet. S az egész mégcsak most kezdődik, hiszen hurrá, nyaralunk!

folyt. köv.

win

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.07.04 11:25:43jidele

    és ha még pici, lehetőeg ne egy egészet adjatok neki, különben úgy jártok, mint mi, amikor a nővérem a gyógszerosztáskor (mi mindhárman hányósak vagyunk) véletlenül a hugunknak is egészet osztott-aminek következtében a Jeli arborétumot gyakorlatilag alva, és így nyakban, kézben tekintette meg.

    Különben nagyon ismerős az indulás, mi is így csináltuk-csináljuk:D

  • 2007.07.04 11:41:12princesse

    Naa, igeeen! Már előre be vagyok rezelve az augusztusi nyaralástól. Tutti, hogy valamit itthon felejtünk (netán a legfontosabbik dolgok egyikét - pelenkát?:))))

    Az induláskor ha csak ilyen káosz lesz nálunk is annak örülni fogok.

    NO SZATYOR! Talán egy, na jó max kettő, pas plus:P

  • 2007.07.04 11:42:52princesse

    Ja igen, állítólag a B12 vitamin is oké hányingerre. És ha nincs inger, nincs más sem. De legalább a tudatalattinkra hat az a kis bogyó.

  • 2007.07.04 11:52:03fülemüle

    :) Ez jó!



    Mi is elindultunk először hármasban. Nálunk egy kicsit másképp zajlanak a dolgok.

    A gyerek és a saját cuccaimat összepakolom. A páromra rászólok, hogy készítse ki a cuccait, amit hozni szeretne. Aztán a felét visszapakoltatom vele, mert minek egy hétre 12 gatya?!? Egy pulóvert és egy hosszú nadrágot azért hozzácsomagolok neki, mert igaz, hogy nyár van, de azért mégis...

    Nálunk az utazás az érdekes ugyanis nincs autónk. Szóval BKV + MÁV. Adott négy kéz, 1 bőrönd, 1 nagy hátizsák, 1 kis hátizsák, 1 babakocsi + a gyerek, aki még nem tud járni. Ahogy mi felszállunk a vonatra az egy Chaplin filmel felér.

  • 2007.07.04 11:56:42opti

    A B12 tényleg jó! A homeopátiás cuccok közül pedig a Cocculine, amit szerintem már minden gyógyszertárban lehet kapni. És ez nem okoz aluszékonyságot és mégsem gyógyszer.

  • 2007.07.04 12:13:13Eledh Laure

    Dedalonnál sztem van már korszrűbb, sok gyereknél aluszékonyságot okoz (ami persze elsőre jól hangzik) de pl nálam ez olyan szinten ment, hogy alig lehetett felkelteni..

  • 2007.07.04 12:44:56thais

    Ha valaki nem autóval megy, nem szabad mindent magával vinni. Mindenből a minimumot. Pelenkából pl. éppen annyit, amennyi arra a napra elég. A maradékot a helyszínen szoktuk megvenni. Ennivalót is csak az útra, a többit a helyi közértben. A helyi üzletben veszünk olcsó műanyag, de mikróba tehető edénykét, evőeszközöket. Utána ott marad. A gyerekek is erősen megszelektálják a vihető játékmennyiséget. Egy kollektív játék a nagyobbaknak, s fejenként egy apró alvóállat. Könyv iskolás gyereknek. Szoktam vinni mosóport és mosogatószert egy kicsiny üvegcsében. Az indulás előtt egy héttel már elkezdem irogatni, mire lesz szükség. Van ami marad, van, amit kihúzok. Nálunk nagyon fontos a lefolyódugó. Akárhol voltunk, eddig nem adtak. Szárítani a "pókon" szoktunk. Vonaton még nem volt Daedalonra szükség. Tudnak mozogni, ha nincsenek sokan szaladgálnak is. Volán busz esetén állítólag a babakocsi poggyásznak minősül, s elvilegben külön fizetni kellene érte. Szerintem szemétség, szerencsére nem nagyon ismerik ezt az előírást. Én mindig felviszem a buszra. Az ülésen nem tudom tartani, a kocsiban meg alszik. Eddig még nem pampogott emiatt senki. Eddig a legnagyobb gondot a bili elhelyezése okozta. Aztán mezei módon egy neylontáskába téve rákötöttem a hátizsákra. Nem túl esztétikus, de praktikus. Ha valami olyasmi marad otthon, ami pótolható, nem parádézunk. Vagy kibírjuk nélküle, vagy beszerzünk egyet, a szükségességtől és ártól függően. Meleg ruha mindig kell egy kevés. Volt rá példa, hogy nagyon lehűlt az idő és összekente. Vettem egy szabadidő ruhát, s utána otthon használtuk. Aki autóval megy, ne feltétlen olvassa végig, kicsit hosszúra sikeredett.

  • 2007.07.04 12:47:15ladygodiva

    B6, a B6 vitamin tényleg jó a hányingerre. B12-t azt nehogy.

  • 2007.07.04 12:47:19kaposztalepke

    opti: és ha olyan az ember, nem is használ:)))

    Nálunk én voltam mindigis rosszullévős..felnőttkoromat azért már Daedalon nélkül húzom általában, mert tényleg álmosít, de nem jól..csak oylan nyűglődős leszek tőle, és gyerekként is ez rémlik..hogy már bizsergett mindenem, mint aki mindjárt alszik, de nem ment, csak kinlódtam sokszor. Az egész az nagyon sok valóban, gyerekként mi negyedeket szoktunk kapni, később felet és már az is hatott.

    Nomeg úgy 16évesne jártam úgy, hogy négy napra zenesulivan No-ba mentünk, és kisbusszal. Persze a felnőttek ültek elöl, mi hátul. Én a négy napban (minden nap vittek ide-oda minket) folyamatosan daedalonon éltem, de közben pörgetnem kellett magam fel a szereplésekhez meg minden, nem lehettem félkóma. Negyedik nap már nagyon jól voltam gyógyszer mellett is, se álmosság, se belassulás, se semmi. Na, ahogy hazaértem, és nem szedtem a gyóygszert, két napig síkideg voltam, és pattogtam egész nap...:DDD

  • 2007.07.04 13:21:19Döby

    Deadalonettát már 6 év alatt is lehet adni, csak azt hiszem felet. Nekünk a doki mondta.

  • 2007.07.04 13:24:05marcangoló

    Szerencsére én 18 éves korom óta rendszeresen utazom hétvégézni. A tapasztalat szerint két napra majdnem annyi cucc kell, mint egy hétre... Mostanra már annyira profi vagyok, hogy felírni sem kell. Persze többnyire ott derül ki, hogy valami itthon maradt (most pl. a fogkefe, de azért az pótolható). Maci, alvós takaró ("pájja"), iratok, pénz. Ezek pótolhatatlanok, a többi megoldható. Ja, meg Banglának a cici.

  • 2007.07.04 13:32:54Döby

    egyébként én is attól tartok, hogy amilyen nyugodt az első gyerekem (utazáskor is) majd másodszorra "kifogok" egy hányós, izgágát. :-)

  • 2007.07.04 13:32:56Guruljka

    win, én ma sík ideg vagyok (valszeg a 10 fokos lehűléstől), de végre egy jót röhögtem! Hálás köszönet!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • 2007.07.04 13:34:37kovvacs

    Iiiiiigen, így éltem meg gyerekként az összes nyaralásunkat. Tán négyéves lehettem, mikor először mentünk a Balcsira, és onnantól kezdve minden évben. Apám mindent jobban tudott de anyámnak kellett becsomagolnia. Üvöltözés, veszekedések, velünk is persze, és akkor ez még csak a bevezető...



    Mikor a párommal összeismerkedtem, és meghallottam a száján kicsusszanni a Balaton szót, az volt az első reakcióm, hogy NEM. Magamban. Mert túl szerelmes voltam kimondani.

    A csomagolásokat pedig - akárhova utazunk, akármennyi időre, akár repülővel, akár autóval - magam intézem, általában egyedül, zseniális logisztikával - ami rám tökéletesen NEM jellemző. Viszont a gyerekkori sokkok után úgy döntöttem, hogy inkább megcsinálom én magam és nem vagyok hajlandó veszekedni miatta.

  • 2007.07.04 13:36:10kovvacs

    Thais,

    ünneprontó módon megjegyzem, hogy a repülőgépes utakra is érdemes ésszel csomagolni - lehetőleg a minimumot.

  • 2007.07.04 13:44:18kovvacs

    Írhatnánk listát a szükséges cuccokról.

    Hátha valakinek jól jön :)

  • 2007.07.04 13:44:44fair

    Cocculine - homeopátiás hányás/hányinger elleni.

  • 2007.07.04 14:05:39opti

    Na hülyeséget írtam. Nem b12 hanem b6.

  • 2007.07.04 14:16:21opti

    Ja, hogy már észrevettétek.



    Káposztalepke: én pont ezek miatt a hatások miatt nem szeretem a gyógyszereket. Van egy jó hatásuk és mellé sok rossz.



    A kétnapos utakra meg tényleg szinte ugyanannyi kell mint a két hetesre. Én akárhogy igyekszem, mindíg rengeteg a cuccunk. Meg kell, hogy mondjam, én élvezem a nyaralás előtti pakolást, intézkedést, nagymosást stb. Indulásra mindíg készen állok, de azért visszaszaladok a házba valamiért, az tuti. Annak, hogy ne legyen fejetlenség az utolsó nap, az a nyitja nálam, hogy már napokkal előbb elkezdek listát írni, hogy mi kell. Ha eszembe jut a nap közepén valami, akkor azt is odaírom. A fogkefét fedig kiírom nagy betűkkel egy a4es lapra és ráragasztom az ajtóra.



    Hazaérkezéskor kicsomagolni viszont utálok.

  • 2007.07.04 15:25:13Alvomacko

    Nálunk mindenki maga csomagol. :-)

    Mindenkinek van egy táskája, bőröndje vagy akármije és abba ő pakolja be a cuccát. Van egy kisebb hátizsák a tisztálkodó szereknek, mert sampont pl. mindannyian egyet használunk a nyaralás során, meg fogkrémet is, meg szőrtelenítő kencét is (ja, azt a Kapitány nem használ! :-) ). Meg abba mennek a telefontöltők, egyéb elektromos kütyük (GPS, palmtop, VAPE szúnyogriasztó), naptej, OFF-szúnyogriasztó, sebtapaszok, gyógyszerek (láz-, fájdalomcsillapító, ACC, Coldrex, No-Spa, Imodium, Neocitran, Fenistil).

    Az autóba az embör pakol. Mert ő jobban tud logisztikázni. Mondja ő. :-)

    A kisebb résekbe jönnek a cipők, némi kaja, Á-víz, párnák, macik, dzsekik.

    Ha úgy adódik, akkor egy sporttáska megy a lányok közé az ülésre. Kitűnően tudnak aludni rajta. :-)

  • 2007.07.04 15:28:20Alvomacko

    opti: én meg kinevezem napokkal korábban az ebédlőasztalt fészekrakó helynek. Oda hordhatja mindenki a kisebb cuccát, amit indulásig már nem használ (vagy még használ, de oda teszi vissza). Meg a szobák sarkaiban is kupacokban állnak a ruhák indulás előtt 3 nappal, hogy azokat már ne vegyük fel.

    Van, hogy alig marad ruha a szekrényben és minden nap ugyanazt vesszük fel a nyaralásig. Este kimosom, reggelre megszárad. :-)

  • 2007.07.04 15:37:23opti

    Alvómackó, nálunk az a gond az ebédlőasztallal, hogy ott szinte mindíg nagy a kupi, ha nyaralunk, ha nem, oda hordunk mindent. Vannak ilyen tipikus kupifelületek a házban. Szerintem ez kivédhetetlen, egyszerűen csak odateszem a töltőm amíg iszok egy vizet, ledobom a postát, a székre terítem a kardigánom, stb stb. Iszonyat. Alapjáraton rendszerető ember vagyok, de egyszerűen ez az asztal erősebb nálam :)

    És az előszobai komód is :(

  • 2007.07.04 16:05:30marcangoló

    Opti, meg kell szüntetni ezeket a helyeket. Vagy jól tele kell pakolni, hogy más ne férjen oda. Nálunk ilyen még a konyhapult is. :-)

  • 2007.07.04 16:17:56opti

    Ahh, konyhapult! Ne is mond! És még van pofám ideírni, hogy rendszerető vagyok :) De tényleg szeretem a rendet, más kérdés, hogy mennyire van nálunk az.

  • 2007.07.04 16:52:43mátyásmadár

    Ne is mondjátok!...Én 15 éve használok egy standard listát: "Útra"..."Kocsiba"...Strandra"..."Piperék"..."Iratok"..."Olvasnivalók-CD-k"..."EÜ-i csomag"...

    stb.Indulás előtt pipálom a listát.

    Külön lapon:- vizet elzárni

    -gázt elzárni

    -villanyt elzárni

    -kukát kitenni

    -ablakok, ajtók: zárni

  • 2007.07.04 16:57:47mátyásmadár

    De a legnagyobb gond a virágboltnyi szoba-és kerti növényeink elhelyezése...Nincs valami jó ötletetek 2 hét távollét esetére?...(szomszéd kizárva).

  • 2007.07.04 18:51:13kovvacs

    Leírtam és eltűnt :(



    Szobanövényekre sose kipróbált elvi recept:

    Nagy lavór vagy vödör víz le a földre.

    Köré sok-sok szék.

    Székre cserép virágok.

    Virágok földjébe hajlítható hosszú szívószál, másik végük érjen a lavórba-vödörbe.

    Nemtom, működik-e, állítólag kiszívják a nekik szükséges mennyiségű vizet.



    Vagy kaktusz és korallvirág :)

  • 2007.07.04 18:58:19Tori

    Vagy bazi nagy tálcára vastag filc, arra a cserepek persze kaspó nélkül. Filcet vastagon eláztatni, ha nem kifejezetten vízigényes a növény, 10-12 napot kibír. kovvacs példájához nem fontos a szívószál, egy elég vastag zsineg is megfelel, az is viszi a vizet. Vízimádó növényeknél ásványvizes/üdítős palack kupakjára lukat kell fúrni és beleszúrni a földbe.

  • 2007.07.04 20:03:52babesz

    mi is minden hétvégén utazunk. Borzalom, de sose hagynám ki. Kb így megy: péntek de játszótér után cuccokat összedobálni, egyetlen logisztikai alapelvet szem előtt tartva: be lehessen húzni a táska cipzárját. Nagyobbik gyereket megebédeltetni, ha esetleg marad valami, akkor én is ebédelek. Hűtőtáskába bepakolni, elvégre vacsora is fog kelleni. Autóba bepakolni, nem elfelejteni a motort is berakni! Kisebbiket megciciztetni. Két gyereket és az ebet kocsiba beszuszakolni. Ajtót bezárni, és egy pillanatig sem gondolni arra, hogy mi maradt otthon. Nyomni a gázt, hogy háromra apa munkahelyére beérjünk. Átadni a volánt és az első lehetőségnél venni egy jégkrémet, hátradőlni és próbálni nem meg hallani, hogy "anya simogasd a talpam!!!". Utána másfél csodés nap, majd valami hasonló visszafelé.

  • 2007.07.04 23:02:42hamsa

    Lányok, nekem van csomagolólistám, abc-ben, elmentve a gépen. MAximalista lista, előtte mindig át kell nézni és aktualizálni kell, de nagyon hasznos. Van külön kórházas változat is, azbmost nem aktuális, de az általánost idekopizom, hátha valakinek segít:



    Alufólia, Arclemosó, Betét, Bicska, CD, Cipők, Cipődezodor, Esernyő, Ékszerek, Fásli és krém, Fehérnemű, Fésű, Fotó bérlethez egyéb, Fürdőpamacs, Fürdőruha, Gumikesztyű, Gyógyszerek (Paracetamol, imodium, betadin, fenistil, lázmérő, szúnyogriasztó, kötszer), Gyufa, Hajszárító, Hálóruha, Harisnyák, Hitelkártya, Kézitáska, Köntös, Lábszőrtelenítő. Napszemüveg, Olló, Olvasnivaló, Papucs, Pillanatragasztó, Pelenka, Pótszemüveg, Ragtapasz, Sampon, Szemüvegtörlő, Telefon, Telefonszámok, Toll, Tornaruha, Törlőkendő, Utazópárna, Útikönyv, Útlevél, Varrócucc, Zseblámpa





    Baba:

    Fürdőpelenka, Textilpelenka, Papírpelenka, Popsitörlő, Hintőpor, Krém, Zokni, Sapka, Bodyk, ruhák, Lázmérő és csillapító, Neomagnol tabletta

    Cumisüveg, Sterilizáló kendő, Géztekercs, fogkefe, Szemetes zacskó, Cebion, Kiskanál, Almapüré, 1–2 bébiétel, vakdugó



    Hát ebből elég sok már nem kell, papírbili viszont újabban igen - de legfontosabb a vakdugó! VAgy egy tekercs szigetelőszalag, amivel az egész konnektort le lehet ragasztani, de az elég vicces azért.

  • 2007.07.04 23:22:41anyaallat

    Mi a legutoljára a gyerek útlevelét hagytuk otthon, szerencsére az uram 2 utcára otthonról rákérdezett. Én biztos voltam benne hogy ő rakta el ő biztos volt benne hogy én. Előző este a haverunk rákérdezett, hogy ugye mindenkinek megvan az útlevele.

  • 2007.07.05 01:13:01hanna

    Nem emlékszem ki írta, de valami modern Márai-féle, hogy úriember nem utazik nagy cuccal, hitelkártyát és fogkefét visz, minden mást megvesz. Szerintem elég a hitelkártya:) De úriembernek nincs gyereke:)

    Egyébként nagyot röhögtem a cikken. Nálunk is ez ment, gyerekként rémes volt. Most már nem parázok a csomagoláson, mert mi még sose nyaraltunk a sivatagban, és pl a Balatonon vagy Bécsben mindent meg lehet vennni, amit otthon hagy az amber.

    A könyvben,amit fordítottam tavaly, van egy annyira király mondat az utazásról. (Ez itt a reklám. Ősztől a boltokban. A közelben maradunk):)

  • 2007.07.05 08:27:11marywolf

    mátyásmadár

    a növényekből mi kiválogatjuk azokat, amelyek tuti nem bírnak ki két hetet és beletesszük a fürdőkádba, engedünk alájuk vizet és boldogan élnek.

    A nagyon napigényesek mennek lavorba, vödörbe, kiskádba.



    Másik módszer, vödörbe vizet tenni és jó sürü anyagot belelógatni, aminek az egyik oldala csíkokra van feldarabolva, a csíkok a növény alján vannak és szépen átszipákolják a vizet.

  • 2007.07.05 09:01:51ylang ylang

    Nalunk is ez az anyagcsikos dolog ment gyerekkoromban, ha jol emlekszem, suru vaszon lepedot szabdaltunk fel, es mukodott. Nem baj, ha a vodor kicsit magasabban van, mint a novenyek.

  • 2007.07.05 09:27:50papirbirka

    hahaha, jót mulattam.

    Thais nyugi bili ügyben, a WC szűkítő sem szebb, viszont legalább minden megállásnál gondolkozásra késztetjük a nem-gyerekeseket, hogy ez mi a túró.

    Hanna, nem írtad le a tuti utazós mondatot, ez így csak félreklám.

    Nemtom ti hogy vagytok vele, de nálunk a gyereknek annyi cucca lesz a végére, mint nekünk kettőnknek együtt, vagy több! Az első hármasban utazásunk óta értetlenül állunk a jelenség előtt. A ded növekedésével nem javul a helyzet, sőőőt most már alvós ezt-azt is csomagolni kell és persze sosem jó a legkisebb csak az óriás nyulak.

  • 2007.07.05 09:50:11Alvomacko

    papirbirka: gondolj bele, két gyereknél majd mi lesz. :-)

    És valszeg ennyi cuccal sem vagy elég körültekintő, mert valami biztosan hiányozni fog.



    Mi már vettünk nyaraláskor szabadidőruhát, mert télbe fordult az idő, a csajok meg nyakig sarasak lettek és az istennek nem akartak megszáradni a kimosott ruhák, pedig volt mosógép a házban.



    És természetesen egyetértek, hogy mindent lehet ma már venni, ami otthon marad, csak nem mindegy, hogy mennyiért. Meg mi a fenének pl. még egy második bili, vagy extra cumisüveg/tányér/kanál, vagy isten tudja hányadik hajkefe vagy egy újabb epilátor, fényképezőgép stb. Szóval az sem mindegy, hogy mi marad otthon... :-)

  • 2007.07.05 09:55:04Alvomacko

    Nekünk jobb a locsolós technikánk. :-)

    Programozható, képes meghatározni a locsolás mennyiségét, eltávolítja a nem kívánatos leveleket, kártevőket is. Sőt, még földdel is feltölti a cserepeket. :-)



    A neve: Anyu 3.2 :-)

  • 2007.07.05 10:35:21napos oldal

    Tökjók ezek a locsolós tippek.



    Mi jövőre beköltözünk a nyaralóba, úgyhogy vége a heti utazásoknak. Szép, szép a maga nemében, de nálunk is pont ez a win-féle útistressz van. Veszekedés? Emlékszem, egyszer nem volt. Aggódtam is.



    Érdekes, gyerekkoromban nem volt ilyen stressz. Persze, akkor az ég is kékebb volt. Vagy nem kötött le. Mindig vonattal mentünk a nagyszüleimhez. Az volt a Kánaán.



    Mióta a hátsó ülésen utazom, szinte mindig rosszul vagyok, néha elég durván. Hányás nincs, csak émelygés, mint terhesen. Remélem, a gyereknél ilyen nincs!

  • 2007.07.05 11:17:28a:a

    napos oldal: végre! assztem, csak én vagyok rosszul összerakva... Mert mióta hátul ülök, én is folyton émelygek. Nem bírok térképet nézni, csak bámulok magam elé. És melegben még rosszabb. Ha meg bukkanókon megy át a kocsi, az maga a vég.

  • 2007.07.05 12:30:38Alvomacko

    a:a : térképet nézegetni azt én elöl sem tudok. :-)

    Amúgy az utazást jól bírom és hál istennek és sosem ültem hátul. Mert Trabink volt és a két gyerekülés közé max. egy papírlap fért volna be. :-)

    Én elölről vigyáztam a gyerkőcöket, onnan énekeltem telitorokból, hogy ne aludjanak el. :-)

  • 2007.07.05 12:53:46napos oldal

    a:a, én nem is jöttem rá rögtön, hogy a hátul üléstől van... aszittem megváltoztam.

    a többi meg pont, ahogy mondod :(

    mondjuk, ha lesz mégegy, tényleg előre kell ülni, nem? akkor nagy lesz a bőgés... vagy megszokják? nehogy bántsák egymást. alig utazunk egy félórát, de tiszta cirkusz, 5 féle mesekönyvvel rotációban. ha nagyon szarul vagyok, akkor erre se vagyok képes, akkor bőgés vagy elalszik. felőlem... akkor már nekem úgyis reszeltek :)

  • 2007.07.05 12:55:06napos oldal

    én tudok térképen tájékozódni, de csak szép lassan, nyugodtan, nem mikor harminccal suhan az autó... akkor még a bal-jobbot is keverem.

  • 2007.07.05 12:57:57Sólyomszem

    Régen (még úgy 3-4 éve) én voltam a csomagoló, legalább egyvalaki tudja, mit viszünk alapon. (Listám is volt.) Azóta besokalltam és az alapállás az, hogy ha együtt megyünk, mindenki magának, aztán én ellenőrzöm. Közös holmik, neszeszer, gyógyszer, ilyesmi az én reszortom.

    De a legfontosabb: nem szabad rögtön táskába pakolni, először ágyon-asztalon-akárhol össze kell gyűjteni, kupacolni a cuccokat! Igy látod, mi van már kikészítve, nem marad otthon valami azért, mert úgy emlékszel, már beraktad.

    Most nagy gondban vagyunk, mert ugyan három gyerek még rendesen bekötve (2 magasító + 1 gy.ülés) is elfér a hátsó ülésen, de a holmiktól már most sem nagyon lehet becsukni a csomagtartót, honnan biztosítjuk majd a harmadik kölökkel járó több köbméternyi helyigényt?? Apa most hétszemélyes autóban gondolkodik, de sajnos túlságosan szeretjük a mostanit...(az élet nagy problémái: ennél nagyobb gondom ne legyen!)

  • 2007.07.05 13:13:24Alvomacko

    napos oldal: az enyémkék néha csépelték egymást hátul én meg elölről, a volán mellől üvöltöztem velük, hogy ezt azonnal hagyják abba.

    Én nagyon sokat autóztam velük, így nem is merült fel, hogy ha nem ülök a volánnál, akkor közéjük is ülhetnék.

    Én különben is azt vallottam, hogy olyasmit nem engedtem meg a gyerekeimnek, amelyet később meg kellett, hogy vonjak tőlük.

    Mint pl. ez a hátul ülés. Mert néha közöttük ülhettem volna, de az esetek többségében meg nem. Tudom, hogy vannak gyerekek akik képesek különbséget tenni helyzetek között (ma apa vezet, holnap meg anya egyedül), de azt is láttam, hogy az esetek jó részében meg nem. Akkor meg mi a fenének cirkuszoljak velük.

    De ne aggódj, két bekötött gyerek nem tud sok kárt tenni egymásban, max egymás haját húzhatják. Ha meg nagyobb lesz a korkülönbség, akkor meg azért nem. :-)

  • 2007.07.05 13:22:53mókusfácán

    Jéé, mi gyerek nélkül indultunk így.

    Most egy gyerkkel milyen lesz?? Már nagyon várom, a hétvégi kiruccanásokkor is mindig itthon hagyok valamit!

    A listázás segít?,(Bár bevásárló cetleket is elhagyom!)

  • 2007.07.05 14:14:47Vvuk

    Jó, hogy említetted a bevásárlást.

    Az én nagy kérdésem:

    Babakocsival hogy vásárolsz be olyan helyen egyedül ahol csak bevásárlókocsik vannak?

  • 2007.07.05 14:27:26Hicudzsi

    Ha könnyű sportkocsid van és egy gyereked a bevásárlás ilyen helyenken egyszerűen megoldható (sportkocsi összecsuk, bevásárlókocsi fülére akasztani gyerek a kocsiba és uzsgyi).

    Ha több gyerek és esetleg tesókocsi akkor nagyjából kivitelezhetetlen, - azonban arra alapozva, hogy akinek kiskorkülönbséges gyerekei vannak az nem retten meg semmitől - végülis megoldható én viszek saját háncskosarat és abba pakolok, de előbb szépen mosolyogva jelzem a biztonsági őrnek és a pénztárosnak). A kosarat teljesen kiapakolom a plnztárnál és esetleg meg is mutatom, hogy üres. Eddig soha nem volt ezzel gondom. :)

  • 2007.07.05 14:29:25kaposztalepke

    Vvuk: nem engem kérdeztél ugyan,d e babakocsis bevásárlásról van tapasztalatom. HA nics kosár, csak bevásárlókocsi, akkor meg szoktam kérdezni a biztonságiőrt, vagy a pénztárost, néha van kosár, csak kérni kell (anno így volt az Europarkban, az információnl lehetett kérni és visszavinni), most nem tudom hogy van...

    ha nincs, akko meg lehet mutatni mi van nálatok, hogy ne legyen félreértés és vagy a babakocsi aljába szokták hagyni, hogy bepakoljak, vagy egy reklámszatyorba..szóval töbybnire meg lehet bezsélni vmi alternatív módszert, de szólni kell..

  • 2007.07.05 15:18:38Vvuk

    köszi a segítséget, azt hiszem a bevásárlós szatyor lesz a megoldás, mert az összecsukósdi még nem megy mert a babakocsi mózeskosaras verzióját használjuk, még csak 7ésfél hetes a szentem :)

  • 2007.07.07 12:44:13manci

    Sziasztok, csajok! Megjöttünk a nyaralásból: nagyon-nagyon szuper volt! :)



    Ez a zatoni üdülőfalu (Horváto.) egyszerűen földi paradicsom egy kisgyerekes család számára. Homokos, lassan mélyülő tenger, nulla autósforgalom, árnyas lombok mindenhol, sok csúzda, hinta, mászóka, gyerekmedence...



    A lányom az első napon összehaverkodott egy cseh 2 éves kisfiúval, Szásával, annyira cukik voltak! 3 apartmannal arrébb laktak mint mi. Reggel amikor kiléptünk a teraszra és meglátták egymást, úgy repültek egymás felé, mint egy romantikus film szerelmespárja. Az én lányom sötétbarna fürtös hajú, a kisfiú tejfölszőke, szintén göndör... képzelhetitek, mennyire cukik voltak. Persze negyedóra múlva már ment a harc valamelyik játékért! :)

    Mindenesetre nekünk szülőknek király volt: ült mindenki a saját teraszán, a gyerekek meg középen a fenyőfák alatt félárnyékban játszadoztak. A strandon is -a viszonylag széles homokos partrész után- egyből ott volt az erdő. Mi mindig itt vertük fel a táborhelyünket, mert nem akartam szétaszalni a lányomat a tűző napon, viszont cserébe nem is lettünk csokibarnák.



    Úszógumit, karúszót nem viselt el a gyerek, viszont a kis csónakját nagyon szerette és persze a legjobb a mi karjankban volt fürödni :)



    Olyan szívesen felraknék egy képet, csak nem tudom, hogy kell.



Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 13 dolog, amire jó még a hullámcsat

Nem is gondolnád, mennyi mindenre jó még ez a kis hullámos fémdarab. Tuti tippet hullámcsatra, a frizuránkon túl.

HATÁTÁTKELŐ Milyennek látom Amerikát egy év után?

Panni egy év után reflektál saját első benyomásaira, így kiderül, tényleg mindenki barátságos, de a barátot itt nagyon nehezen adják, a környezettudatosság nem erősségük, viszont a stressz sokkal kevesebb.

FILMVILÁG 2017 legpocsékabb filmjei - eddig

Melyek voltak 2017 első felének legjobb filmjei? Összeültünk hárman, és megbeszéltük. Voltak átfedések a listáinkban, de nem annyi, amennyire számítottunk, sőt néhány filmmel kapcsolatban véresen komoly vita alakult ki. Podcast.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta