Az anyukák is gyújtogattak gyermekkorukban

Úgy tűnik, a Porontyot olvasó anyukák épp olyan vásott kölykök voltak, mint férjeik, ha nem csintalanabbak, derül ki az apukák gyerekkori csínytevéseit boncolgató posztra érkezett kommentekből. Az anyák éppúgy részt vettek kiskorukban a különböző tárgyak felgyújtásában, mint az apák, de verekedésben és fára mászásban is remekeltek.


„Amikor kicsi voltam, nem lehetett felügyelet nélkül kiengedni a kertbe, mert kihúzgáltam a karalábékat. Semmilyen más növényt nem bántottam, csak nagyon szerettem a karalábét (ma is szívesen ropogtatom)” - osztotta meg gyöngy1 gyerekkori élményeit.

Peppermint sokszor volt büntetésben kiskorában: „Eltűntem egész délutánra 8 évesen. A városka másik részén szedett össze apám, miután kocsival járőrözött miattam, végigtelefonálta az összes ismerőst és kollégát. U-alakban meghajlított szigetelés nélküli drótot dugtam a konnektorba a nagyanyámnál. Azért írhatok most itt nektek, mert az a drótszár volt a hosszabb, amelyiket a nullás lyukba dugtam.”

Brumibaby tízévesen elengedte a halász csónakját, mert érdekelte, vajon elviszi-e a víz: „A folyó olyan lassú folyású volt, hogy nem hittem el, hogy folyik. Hát folyt és elvitte. Sose derült ki, hogy én voltam, de nagyanyám szerint igazán válogatott cifra átkokat szórt rám a halász.”

Druantia és öccse okoztak néhány kellemetlen pillanatot szüleiknek: „Az öcsém a western-filmek hatására tüzes végű bottal hónaljba nyomta apámat, mert azt játszotta, hogy ő a cowboy, apám meg a marha, akit meg kell billogozni. Én csak a rágómat ragasztottam a hónaljszőrzetébe.”

Anyatünde mászásban volt király: „Én gyerekkoromban minden lehető és lehetetlen helyre felmásztam. Garázstető, disznóól teteje, padlás egyik nagymaminál. A gólyafészekig nem jutottam fel, mert nem fértem ki a padlásablakon. Diófák, kerítésen át a szomszédba az elbitangolt kiscsibékért (amíg még kicsik voltak, át tudtak repülni a kerítésen) a másik nagymaminál. Most a 3 gyerekemből kettő (5 éves kislánykám és a kis töki 15 hónapos) ugyanezt csinálja, egyelőre leginkább lakáson belül, ill. játszótéren.”

Alvómackót egyszer elkapta a harctéri ideg és jól megrakta egy osztálytársát énekórán, majd belegyömöszölte a kukába: „A tanárnő nem bírt fegyelmezni bennünket, így felállította az osztályt vigyázzállásba. Egy hülye osztálytársam meg elkezdte a szoknyánkat felhuzigálni. Én meg baromira dühös lettem, már az önmagában a tény is dühített, hogy kedvenc tanáromnak nem fogadnak szót és az nem tud tenni semmit ellene. Így nagyon megvertem a kiskölyköt. A kuka meg az a nagy négyszögletes fa alkalmatosság volt a levehető tetővel. Igazgatói intőt kapott kollektíven az osztály.”

Koaladia is igyekezett változatos csínyeket kieszelni: „Mamáméknál én is csupa jó szándékból etettem meg a kacsákat és a libákat, bár én nem megtömtem, hanem a veteményesbe az összes répa zöldjét bedobáltam nekik. A szárnyasok örültek, tatámék nem annyira. Aztán elsősen belerajzoltunk egy pár autóba, mert azt hittük, hogy a kő nyomát ugyanúgy le lehet törölni az autóról, mint a betonról. Aztán autós rágó lopása a fél osztállyal csoportban is megvolt, illetve nem egyszer-kétszeri telefonbetyárkodás, amit a mai napig nagyon szégyellek, de akkor nagyon jó poén volt.”

Beros egy igen kellemetlen élményt osztott meg az olvasókkal: „Én egy rozoga udvari budiba szakadtam bele ötévesen, nyakig kaki meg miegyéb.....korhadtak voltak a deszkák és nem bírtak el a súlyomat. Szegény apám a slaggal mosott le kb. 10 méterről és állításuk szerint még napokig bűzlöttem. Nővérem ugyanezt a budit gyújtotta fel pár héttel később... A tetőről való leugrálást nyitott esernyővel már nem is részletezném. Ja és egyszer összegyűjtöttünk körülbelül 500 varangyosbéka-bébit, majd kiborítottuk a nappali közepére. Két hét szobafogságot kaptunk.

Az összefoglaló végén pedig egy történet, melyet Claire. Z. M írt férjéről: „Az én párom városi gyerek volt, de minden nyarat falun, a rokonoknál töltött. Állítólag négy éves körüliként nagyon tetszett neki, ahogy a libákat tömik, gondolta ő is megpróbálja. Viszont a libák túl nagyok voltak neki, félt tőlük. Gondolta, a kacsák is úgy néznek ki, csak kisebbek. "Jól" megetette őket, és szegények nem nagyon éltek túl. Majd bement és mondta, hogy "Szépen ebédeltek a kacsák és most tele a pocijuk, úgyhogy letettem őket aludni". Szépen kiterítve egymás mellé lefektette őket. Az összes kacsát eltette láb alól! Hetekig csak kacsát ettek ők is meg az egész szomszédság.”
Oszd meg másokkal is!
Mustra