SZÜLŐSÉG

Már az egyéves gyerek is meg tud tanulni olvasni

2007. június 19., kedd 14:30

Megdöbbentőnek tűnik, de a legújabb kutatások szerint egy egyéves gyerek is meg tud tanulni olvasni, és nem csak a zsenik, hanem egy teljesen átlagos képességű kisbaba. Ezen a videón a 13 hónapos Emily olvassa el az apukája által mutogatott cédulákat, úgy hogy a kis Emily még beszélni sem tud. Bár meglehetősen abszurdnak tűnik, hogy olvasni tanítsunk egy pár hónapos gyereket, a videón látható kisbaba kifejezetten élvezi a megmérettetést, és a hatalmas sikert.




Az Egyesült Államokban már olyan szakkönyvek is kaphatók, amelyekből a szülő sikeresen taníthatja olvasni kisbabáját, aminek sok értelme ugyan nincsen, de állítólag fejleszti gyermekünk intelligenciáját és kreativitását, és újabb bizonyítéka annak, hogy a kisgyerek sokkal több mindent tud és ért, mint amit mi gondolunk róla.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.06.20 08:35:54tistedur

    Meni!

    hát,valószínűleg összezavarod :)egyáltalán,hogy tanítják a héber olvasását? milyen módszerrel?

    ha a latin betűs irás-olvasást akarod nekik tanítani,akkor várj addig,amíg a gyerek biztosan olvas vagy ír már héberül..:)

  • 2007.06.20 09:10:35Meni

    Fogalmam sincs, egyelőre még csak a beszédtanulásnál tartunk. A mások gyerekeink úgy látom, hogy betűket tanulnak, és azt - próbálják - összeolvasni. De hogy emellett esetleg szóképeket is tanulnak-e, hát azt nem tudom...



    Nem tudok addig várni a magyarral, amig tuti lesz a hébere, mivel tele a lakás magyar nyelvű mesekönyvvel, és ha úgy fogja falni a könyveket, ahogy anno én, akkor max. 1-2 évem van, és saját magának fogja olvasni a Harry Pottert (ez utóbbival viccelek, nehogy megkövezzetek, természetesen 4 évesen még nem HP könyveket olvasni!)...

  • 2007.06.20 09:15:03Borcsika

    Én lehet, hogy maradinak tűnök, de a Romankovics-Meixner módszert tartom a legjobbnak, ha csak tehetem, a Muki is azzal a módszerrel fog tanulni. Otthon biztosan. Elég sok módszert kitaláltak már, de én még mindig a szótagoló olvasásra esküszöm. A NYIK, meg az összes többi csak próbálkozás. Én elhiszem, illetve tudom, hogy a NYIK-ben pl. nagyon pörgősek az órák, de kérdem én, miért kell egy 1. osztályos gyereknek tudni az ember csontjait oda-vissza. Tudtommal (legalábbis a főiskolán ezt tanultuk) írni, olvasni kell megtanulni, illetva megismerkedni a számokkal ill. megismertetni őket a szám fogalmával. A négy alapművelet megismerése ráér 2.-ban. A kéttannyelvű oktatás jó, és hasznos. Az iskolában mindent el fognak mondani nektek, hogy hogyan a leghatékonyabb a tanulási folyamat, illetve, hogy mikor, és milyen körülmények között melyik nyelvet használjátok. Egy azonban tutti, ahhoz, hogy hatékony legyen az oktatás, a szűk környezetükben legalább egy embernek lenni kell, aki nagyon jól, de inkább tökéletesen beszéli a nyelvet.

  • 2007.06.20 09:27:12Meni

    Hát azzal nincs hiba, az apja már igy is héberül beszél a gyerekkel, mert ő abban hisz, hogy igy eleve két "anyanyelvű" lesz...majd meglátjuk :)



    Utána fogok majd nézni ennek a módszernek, amit irtál, köszi a tanácsot. Remélem igazad lesz a sulival kapcsolatban, és tényleg segiteni fognak. Bár attól tartok, hogy addigra már pontosan ki fog alakulni, hogy mikor melyik nyelvet használjuk stb.

  • 2007.06.20 09:31:03jidele

    á, akkor nem csak én nem tudom soha, kit hogy hívnak a regényekben. Mondjuk ez iszonyúan zavaró, ha hasonló nevű szereplők vannak, é meg soha nem tudom, kiről van szó.

    Zsolnaiból én csak az írást ismerem (grafológiát tanultam). Nem betűket tanulnak, hanem betűelemeket, és abból épül fel az írás. Vagyis pl egy m áll egy nyitó elemből (nem tudom a hivatalos nevüket) két ívesből meg egy záró elemből. Ami nagyon szép, egyenletes, kidolgozott írásképet eredményez...ne, ha nem 6-7éveseknek tanítanák, akiknek a finommotoros mozgása még a ceruza szabályos tartására se elég, nemhogy a Zsolnai betűelemeire. Meg iszonyatosan lassú, az említett m-nél 3szor kell felemelni az íróeszközt.

  • 2007.06.20 09:35:26jidele

    Meni, nővéremék kint élnek, a nagylány (nyáron lesz 5éves) ismeri az összes héber és latin betűt, egész ügyesen írja a nyomtatot betűket. Viszont magyarul is balról jobbra, és a magánhangzókat kihagyja néha

  • 2007.06.20 09:38:36Meni

    Biztató :)

  • 2007.06.20 09:51:23kovvacs

    jidele, húgom meg jobbról balra írt hibátlanul magyarul, nyomtatott nagybetűkkel, folyamatosan, a betűket is megfordítva 5 évesen.

    Merthogy a nővérét az anyukája sok sírás-rívás, végtelenített balhék és szenvedés árán tanította olvasni (ugye Zsolnai, rendben, csak hát minket sehogyse _tanítottak meg_, csak a teljesítményünket (vagy a szülőkét?) értékelték.)

    És miközben a húgom nővére olvasni tanult, a húgom érdeklődve ült a kisasztalnál - szemben. És megtanulta azt magától, amire a nővérét a "gonosz" anyukájuk "kényszerítette".

    Érdekes, hogy a fejjel lefelét megfordította, de az irányt megtartotta. Tündéri volt. :)



    De ez tetszik, hogy magánhangzókat kihagyva :))))

  • 2007.06.20 09:53:06kovvacs

    jidele, viszont kéne innom egy kávét, mert majdnem megkértelek, hogy írjál már le ide egy-két mondatot héberül...

  • 2007.06.20 10:02:40kovvacs

    Egyik egyetemi kolitársnőm végül szakmunkás- és szakközépiksolába ment tanítani, Dél-Alföld, kisváros. Az egyik szakja magyar volt.

    Ő mesélte, hogy hamar rájött: a lehető legnagyobb megalázás az, ha megkéri valamelyik 14-18 éves kölköt, hogy

    olvasson fel

    hangosan.

    Mert nem tudnak olvasni.

    És feltette nekem a költői kérdést a lány, hogy mi a fenét csináljon egy ilyen helyen?!



    Szerintem ez irtó nagy gáz. Valahogy át kellene pofozni a közoktatást. Igenis _mindenki_ tanuljon meg olvasni, számolni, négy alapműveletből legalább hármat írásban nagy biztonsággal elvégezni. És nem kéne versenylovakat csinálni a teljesen különböző képességű kölkökből. Ha valakinek 6 év, akkor 6 év megtanulni olvasni. Lehet téglával lebombázni, de az a véleményem, hogy ha a gyerek nem tanulja meg, mikor volt a mohácsi csata DE tud olvasni, többre megy vele, mint a mai rendszerben, mikor valahogy bemagolja a mohácsi csatát de nem tanul meg olvasni:(

    Amúgy meg csak ezt erőltetném általánosban: a fentieken kívül egy kis számítógépkezelést és CSAK az angol nyelvet. Ha valaki ezt a 4 dolgot (olvasás, alapmatek, számítógépkezelés, angol) tudja, nem lehet vele végzetesen nagy baj az életben. Itt a naivhíradó publicisztikája hangzott el.



  • 2007.06.20 10:04:31Tjuca

    Zseni: a fogalmaim szerint ez egy többletképesség, nem tanulás eredménye. Zseni az a gyerek, aki a krumpliföldön elmélkedve rájön a relativitás elméletre. :-) Szvsz egy zsenit nagyon nehéz lehet nevelni, és úgy cseperíteni, hogy kitárod a világot, mégis szocializálod.

    Akit itt zseninek aposztrofáltok, egy nagyon szorgalmas, "edzett" gyerek, mint a Polgár lányok.

    Átlaggyerek: mint az enyimé is (hála az égnek), aki egy évesen ismerkedik az állatokkal, fákkal, vrágokkal, fűvel, homokkal, kosszal, vízzel, pocsolyával, autóval, és ezek hangjait próbálja visszaadni, és egy pár szó első szótagját. A DADDY helyett inkább mesélek neki Gonosz Ferkót, meg Csúf kiskacsát, meg mikor mit, igyekszem választékosan beszélni, és akkor mikor odaér, hogy olvas, a rőzse összerakása után tudja is, hogy mi az, meg azt, hogy orsó, pelyva. Miért kell a sorrendet megbolygatni? Megtanítani a betűket, amikor nem tudja mi van mögöttük, esetleg idegen nyelven, amikor még az anyanyelvet is most kezdi magába szívni mint a szivacs?



    Én nem vagyok pedagógus, csak agrárközgazdászból elfajzott pénzügyes. Szóképolvasással frankón nem tanultam meg olvasni, aminek a pótlása sok fölösleges + energiát követelt és önbizalomhiányt okozott. Ezt a lányomnál szívesen kihagynám. Ja és a "ne költs" mellé jött "a nem fájhat a hasad, nem ettél olyat", mert ugye nekem hasfájásba, és hányásba torkollt az olvasásgyakorlás. :-(



  • 2007.06.20 10:10:27kiralybeka

    Sziasztok!

    Szerintem a 3 éves lányom megfejtette ezt a kérdést. Esténként diafilmeket vetítünk és már a dobozokról tudja, hogy melyikben milyen film van. Megkérdeztem tőle: "Te tudod, mi van ráírva?" Mire Ő: "Igen, csak nem tudom elolvasni." Hát így működhet valahogy a kicsik "olvasása":).

  • 2007.06.20 10:10:58Borcsika

    El se hinnétek, hogy milyen sok dislexiás gyerek van, akik valójában rejtett analfabéták, mert a nem kezelt dislexia oda vezet. Tjuca, nagyon sajnállak, és összeszorult a szívem, amikor olvastam, hogy neked milyen gondot okozott az olvasás. Ezért mondtam én a szótagoló olvasást, mert azzal egyidőben megtanulja a gyerek az elválasztást, és a helyesírás is jobban rögzül. Ha van lehetőség, akkor a porontyokat eszerint kellene taníttítni.

  • 2007.06.20 10:20:51GMS

    Zsolnayit kéretik nem szidni. A módszer jó, sőt kiváló. Tanítani igaz nagyon nehéz, így felteszem kevesen viszik ezt tökélyre. Nagyon melós is, sokkal többet kíván meg, mint az átlagos oktatás. Aki valaha is tanított már több szinten ugyanabban az osztályban (differenciált oktatás), az tudja, miről beszélek. És az még nem Zsolnay. Anyám 2 osztállyal tudta végigvinni a Zsolnay magyar és képességfejlesztő részét (nem az összes tárgy!). Utána az iskola gyakorlatilag kinyírta a programot, ma már senki sem csinálja (ti. nincsenek elhivatott tanítók tanárok ott, a drága könyvek, segédanyagok meg porosodnak). A két osztály gyerekei és szülői ma is szuperlatívuszokban beszélnek a tanítóról, mindenki brillírozott általános után. Mindenki a saját kapacitása szerint, sokat gimiben, mások szakmát tanultak, de minden akadályt könnyen vettek. Vallom, hogy hülye gyerek nincs, csak rossz program, vagy tanár, és én is tanár vagyok. Minden gyereket lehet fejleszteni a saját kapacitása szerint (és ne hasonlítgassunk, az nem mérce).

  • 2007.06.20 10:41:20Tjuca

    Borcsika!



    Most már tudok olvasni. :-)



    Két aprócska megjegyzés.

    1. Tudtommal ma iskolakezdés előtt NEM kell tudnia olvasni a gyereknek, ergo a tanítónéni dolga, hogy megtanítsa, nem a szülőé. (Ha tud, pedig ne barmolja szét a tudását)



    2. Baromira nem vagyok pedagógus, de a pedagógus humánerőforrásnál, és a gyerekanyagnál is azt kell figyelembe venni, hogy az a nyerő módszer, amivel a gyerekek megtanulnak olvasni, tökéletesen! A Többi nem jó, nem kell erőltetni. Lehet a Zsolnai módszere zsenilis, ha az átlagos tanítónénik nem érnek el vele eredményt az átlagos gyerekeknél, és ugyanígy a többi módszerrel.



    1,2. Az unokatesóm gyerekének tanítónénije elhűlten nézett a gyerekre az évnyitón, hogy 7 évesen még nem olvas, majd fennhangon megjegyezte, hogy a 21 fős osztályból csak 7-en nem olvasnak. Hurrá. Az, hogy a 0. napon mit érzett az a szerencsétlen gyerek, azt inkább nem ecsetelem.



    1,3. Minden pedagógusnak figyelembe kellene venni (mondjuk gimiben is), hogy nem a jó képességű gyerekből kunszt kihozni a jó eredményt, hanem az átlagos képességű gyerekből kihozni a tőle telhető legtöbbet, lehetőleg volumenben: 600 évszám év. hó. nap. pontossággal.

    Mikor fog már végre kihalni a versenyistálló szellem, és jönne helyette a motiváció, lelkes lurkesz, aki megy a suliba mert szeret járni, mert érdekes, meg jófej a tanítónéni... és nem azért mert viszik reggel, vagy mert kötelező.



    Ezek csak olyan elméleti kihörgéseim, most már eldugulok mára.

  • 2007.06.20 10:42:57Tjuca

    lehetőleg nem volumenben. elírtam.

  • 2007.06.20 10:48:41tnyúl

    Két tannyelvű iskola: a nagyobbik fiam most fejezte be ott az első osztályt. Angol a másik nyelv, mivel itthon a férjemmel azt is használjuk - többnyire ugyan nem beszédben. A gyerkőc simán vette az akadályokat, nincs összekavarodva, viszont időnként átvált az angolra, ha neki úgy tetszik.

    Zseni-képzés: a szótól kiráz a hideg. Mi az, hogy zseni? Ki a zseni? Szerintem minden gyermek tehetségesnek indul, valamely területén az életnek, csak ki kell nyitni a szülő szemeit. Az enyém négy évesen hisztizett, amikor meglátott minket sakkozni a férjemmel. A férjem azt mondta erre, hogy ha már biztosan tudod a számokat, betűket, akkor megtanítalak. Öt évesen a városi sakkbajnokságon ezüstérmet szerzett. Nem akarok belőle új Lékót csinálni, de támogatom, itt vagyok (főként anyagi és anyai) háttérnek, hogy megadjam az esélyt rá. A kisebbik fiam autószerelő akar lenni, most öt éves és órákat tölt A3-ok telerajzolásával - autókat tervez. Őt ebben kell támogatni. Mert, ha a tehetséget visszaszorítják a szülők, abból nagyobb baj lehet - tapasztalatból tudom.

    Olvasás-tanítás: én a 80-as évek legelején tanultam meg olvasni, a 70-es évek gyermeke vagyok. Körülöttem egészen mostanáig egy diszlexiás nem volt, de lehet, h szerencsés környezetben nőttem fel?

    Kötelező olvasmányok: a fiam, mint említettem most volt elsős - nyárra a kritérium: egy könyv elolvasása, de szabadon választhatunk.

  • 2007.06.20 11:04:26Borcsika

    Tjuca, én mondhatom, mert az vagyok. A tanító nénik többsége nem normális. Ezt komolyan mondom. Besavanyodott öregcsajok, vagy maguknak való fiatal hölgyek. Engem azért szeretenk a kölykök, mert laza vagyok, de nagyon következetes. Aki megakad, azt nem barmolom le a többiek előtt, hanem próbálom segíteni. Ha valaki elsőbe úgy jön, hogy már tud olvasni, illetve ismmeri a betűket, ugyanúgy foglalkozom vele, és gyakoroltatom, mert kell a gyakorlás.

  • 2007.06.20 11:12:49Tjuca

    Borcsika! :-)



    Ne vedd magadra, az már az általános rész volt, csak elfelejtettem odabiggyeszteni a Lányok!-at.

    Amúgy szomorúan olvasom, amit írsz. :-( Azt hittem egyedi eset a tyúk.

  • 2007.06.20 11:16:47babateve

    Sztem az 1 éves gyerek olvasástanulásának felvetése is a gyermekvédelemért kiált!!!!! Egyben legyen pránaevő is, úgy kevesebbet is fogyaszt... remek!

  • 2007.06.20 11:21:22marywolf

    Meni

    én ismerem a héber nyelvet, holnap vizsgázok az ószövetségi héber részéből:)

    Sokan kérdezik, hogy pl nem zavar e a hogy ellenkező irányba kell olvasni, jelentem még soha sem okozott problémát, mert a betűkre ránézve annyira természetes, hogy soha sem kellett elgondolokozni rajta.



    Igen, totál más a nyelvtan, de nem is nyelvkönyvből fognak tanulni a gyerekeid, és nem úgy fogják nekik magarázni, mint nekünk az egyetemen. Nálunk az tudta túlélni, aki jól ismerte a magyar nyelv nyelvtanát, mert amugy egy kukkot nem értette a nyelvtani részből (pl minek milyen igeidő, meg szenvedő, meg etc). De aki használatban tanulja, annak úgyis egészen más.

  • 2007.06.20 11:29:49marywolf

    Áldott tanítónánik zsenialitása, van egy tanítványom áltisk 3. os. Az év közepén tollbamondánál egyszerűen minden szót egybe írt és nem érezte a hosszú, rövid magánhangzókat. Év végére sikerült elérni, hogy még a vesszőket is be tudta tenni a mondatba, általános hangsúlyozás mellett.

    Év végi záródolgozat, csak ékezet hibái voltak, abból tényleg sok, de minden vessző a helyén volt és egyetlen szót sem írt egybe, mint korábban amikor 4-5 is sikerült attó függően mennyi fért el a sorban.

    Tanítónéni osztályoz, elégtelen. Azért csak átengedte kettessel, a gyerek le volt törve, zokogott, kidolgozta a belét is és rengeteget fejlődött, hihetetlen, hogy mennyit, de hát az ő szintjéről és tanárnéni akkor is majdnem megbuktatta. Egyszerűen nem volt hajlandó azt értékelni amit a kiscsaj elért, közölte, hogy nem üti meg a szintet és kész. Épphogy csak le nem hülyézte.

  • 2007.06.20 11:44:54Tjuca

    Marywolf!



    Bakker nyílik a bicska.

    Tanítónéni meg jöjjön, kimegyünk egy tehenészetbe, aztán vezessen le egy ellést, vagy inszeminációt. Elméletben biztosan van fogalma, ja, hogy nem muattta meg senki, meg nem magyarázta el, és a tehen nem is olyan, mint ez ember? Majd megbuktatjuk. Meg megrúgja a tehen. :-)

  • 2007.06.20 12:16:18Paramami

    Úgy látom, Emily nagyon faxán érezte magát 13 hónaposan bekötözve az etetőszékébe. Folyamatosan járt a kis keze-lába, de biztos nem azért, mert ez most a motoros képességek fejlesztésének kiváló időszaka. Emily buta kislány! Rohangászni szeretne olvasás helyett. De nem baj, mert okos az apukája, és rávezeti, hogy mi is az igazán jó elfoglaltság egy 13 hónaposnak! Bocs, de ezen a videón én eléggé kiakadtam.



    A 7 éves és 220 kilós Jessicát láttátok? Neki is okos anyukája van, aki szerint Jessica nem kövér. Úgyhogy reggelire belenyomja szépen a családi méretű pizzát pár doboz jégkrémmel. Jessicáról az orvosok azt mondták, ha így halad, egy éve sincs hátra. Na ott nagyon nem értettem, hogy a családvédelmi szolgálat miért nem lép közben a gyerek érdekében.

  • 2007.06.20 12:18:49boribon

    Szerintem nincs általánosan üdvözítő módszer, se a szóképes, se a szótagolós, se semelyik másik nem húzható rá mindenkire.

    Én öt évesen teljesen magamtól tanultam meg olvasni, tehát fogalmam sincs, hogy magamat milyen technikával tanítottam meg olvasni(nyilván a betűket kérdezgettem anyukámtól), de elég jól sikerült. Aztán kéttannyelvű suliban kezdtem, így szerencsére nem untattak azzal, hogy még egyszer megtanítsák amit tudok, mert ott a cirill abc-vel kezdtünk. Ott szótagolva tanítottak, úgy is jól megtanultam olvasni.



    Ami szerintem sokkal fontosabb a módszernél, hogy legyen motivációja a gyereknek olvasni. Ne külső, szülőtől, vagy tanártól jövő, hanem belső. Ő maga gondolja azt, hogy olvasni jó. Ez - saját tapasztalatból - úgy jön össze legkönnyebben, ha a gyerek a szüleit folyamatosan olvasni látja. Nálunk ez talán túlzottan is megvolt, emlékszem hétvégén ebéd után (meg hétköznap este is többször)síri csendben olvastak a szüleim, én meg utánozni akartam őket és én is elővettem a mesekönyvemet. Viszont ha ilyenkor kérdezősködtem, hogy melyik betű melyik, arra mindig válaszoltak.(De sose magától nyomatta anyukám, csak ha kérdeztem.)



    Meg olyanra is emlékszem, hogy még ovisként kérdeztem valamit anyukámtól, és úgy válaszolt, hogy közben elővett egy megfelelő könyvet és mondta, hogy ez ebben le van írva, ha nagyobb leszek, majd elolvashatom. Én ezt úgy fordítottam le magamnak, hogy azok az érdekes dolgok, amik engem érdekelnek, benne vannak a könyvekben, tehát jó lesz mihamarabb megtanulni olvasni.

  • 2007.06.20 12:29:29Chang Yai

    het eve volt, hogy 18 eveseket keszitettem fel angol erettsegire / nyelvvizsagara, akkor a Rigo utcai vizsgaban volt szovegertes feladat, nem tudom, hogy ez meg mindig igy van-e. olyan csapnivaloan sikerultek az elso probalkozasok, hogy par hetig magyar szovegekkel, magyar kerdesekkel gyakoroltuk a szovegertest, mert meg ha tudtak is "olvasni", fogalmuk sem volt, hogyan szedjek ossze az informaciot a szovegbol. amikor ezt mindenki kepes volt 80% korul hozni magyarul, akkor kezdtunk el angolul is szovegerteni. tanulsagos volt....

  • 2007.06.20 12:32:26Borcsika

    Marywolf, nem töröltétek pofán azt a mocsok banyát?

    Hogy lehet valaki ekkora szemét. Ezt sose tudnám megtenni egy gyerekkel, de még felnőttel sem.

    Paramami, Jessica tragédia. Belegondolo, hogy az én fiam 90 cm, és "csak" 12 kg, és szóltak, hogy adjak neki többet enni. Én dagi voltam kiskoromban, és emléxem, hogy nálunk állandóan enni kellett. Mostanra már van annyi esze a gyerekemnek (meg beszédtudása is), hogyha éhes szól. De csak úgy nasiból nem eszik meg semmit. Asszem rosszul van kódolva, és sose lesz 220 kg. :-) No nem baj, de legalább túléi. Jessica anyukája egyelőre gondatlanul veszélyeztet, de ha meghal a kislány, akkor embert ölt, és ráhúzható a szándékosság is. Vagy rosszul látom?

  • 2007.06.20 12:53:04B-

    Szerintem azért elgondolkodtató, hogy akik maguktól tanultak meg olvasni, a betűket tanulták meg egyenként, és nem szóképeket. Szerintem egyszerűen logikus, hogy könynebb úgy megtanulni olvasni, hogy szétszeded véges számú kicsi egységre a szavakat, és aztán ezeket az egységeket mindig össze tudod tenni, akkor is, ha egy olyan szót látsz leírva, amit még sosem hallottál. Ezzel szemben szóképből végtelen számú van, sokkal többet kell megtanulni és a már megszerzett tudás nem feltétlenül segít az ismeretlenek megfejtésében.



    Nagyon sok diszlexiára hajlamos gyerek szenved még ma is a szóképes olvasástanulás miatt, és pl Franciaországban is próbálják most már visszafogni (igaz, ott sok pedagósus pont a szóképes rendszer mellett áll ki). A diszlexiának pont az az egyik lényege, hogy a gyerek nem tudja kisebb egységekre bontani a szavakat (ezért segít, ha lassítva hallja őket pl) és a szóképes módszer is hanyagolja az egységek felismertetését.



    Nyilván van egy csomó gyerek, aki látszólag kihagyja a betűkre-szótagokra bontás fázisát, mert magától is megy neki, de a többieknek segítene, ha explicit kimondanák, milyen egységekből áll össze egy szó.



    Egyébként minket elsőben egy nap azzal küldött haza a tanárnéni, hogy "házi feladat: (nem vicc!) megtanulni olvasni". Ez komolyan így volt.



    Szerencse, hogy én ezen már óviban túl voltam...



    Egyébként aki tud angolul, biztosan emlékszik rá, hogy mennyivel nehezebb egyenként megtanulni a szavak helyesírását, és mennyire frusztráló, hogy az írásképből nem tudod kitalálni a kiejtést. Nekünk megadatott, hogy a mi helyesírásunk majdnem teljesen fonetikus, ahol nem, ott is logikus legtöbbször (szóelemző), akkor mi a fenének nehezíteni szóképekkel???

  • 2007.06.20 13:00:00cseresznye

    Nekem is az tűnt fel, hogy a kislánynak a videón folyamatosan jár keze-lába. Nagyon sajnálom!

    Az két dolog, hogy ki akarja váltani apa dicséretét, meg hogy örömet okoz neki a feladat. Apuka talán most kezdi megnyomorítani a gyereket, hogy ilyen nehéz dolgokkal lehet csak neki megfelelni. Brrr...

  • 2007.06.20 13:05:37marywolf

    Jaja, a Jessicas linket lementettem, mert van egy két ismerősőm, meg rokonom, aki minden gyereket cukorral töm, amire én ki vagyok akadva, és amint nekem gyerekem lesz, ezt a felvételt álladóan a laptopomba fogom tartani, és aki cukorral közelít, megnézetem vele, na a kólára is vonatkozik.

    Amugy asszem arra is elvehetnek gyereket, ha pl nem hajlandóak neki a vega szülők húst adni, na abba sokkal kisebb eséllyel hal bele egy gyerek, mint ebbe. Ha azért elvehetik a gyereket, ezért miért nem.

    Én még azt is kötelezővé tenném, hogy a gyerekek mozogjanak, mármint normálisan. Számomra még az is megdöbbentő volt, amikor kiderült egy egy barátnőmről, hogy soha életében nem sportolt semmit, ja és tesiből is fel volt mentve.



    Úszás, én 3 évesen tanultam meg, valaki írta fenn hogy 5-6 évesen, ha jó az oktató, az enyém szenzációs volt, akkor meg lehet tanulni. Gimiig versenyeztem is, utána medence undorom lett, ma már tanítok barátok gyerekeit.

    Babaúszás szerintem jó, nem a szabályos úszás megtanítása miatt, de a vízben nem tud megsérülni, értem itt a meghúzódást, meg beütődést, de jó kis izommunka, sőt a legjobb, mert tényleg mindent megmozgat, akkor is ha nem szabályos mellúszást produkál, hanem pancsikol.

  • 2007.06.20 13:47:48tnyúl

    A fiam azzal jött haza egy hónapja a suliból, h milyen ciki, az orvosi vizsgálatnál ő volt a legkisebb súlyú, de nem a legalacsonyabb. 23 kg, 8 éves lesz, 130 cm. Szerinte ciki, h a lányok is kövérebbek, mint ő. Egész délután a lelkét ápoltam. Hiszen ritkán beteg, sportol (úszik) kicsi kora óta, egészséges, okos lurkó. Régen a dagikat cikiztük, most őt figurázzák ki, mert csak izom van rajta, zsír egy szál se. Hogy is van ez?

  • 2007.06.20 13:48:17kiralybeka

    Amikor én olvasni tanultam, a szóképes olvasás-oktatás volt a divat, de nekünk egy idős tanító nénink volt, aki valószínűleg nem tudta elfelejteni az "elavult" módszereket és rendszeresen szótagoltatott minket. Amikor pedig már tudtunk olvasni, rengeteget olvastunk hangosan és minden olvasmány után el kellett mondani a saját szavainkkal, hogy miről olvastunk. Nálunk mindenki megtanult olvasni és fogalmazni is. Úgy emlékszem, a helyesírással sem volt senkinek nagy problémája. A férjem "zsolnais" iskolába járt, hát nem is tud jól olvasni! Halálra röhögöm magam, amikor mesét olvas a gyereknek és átkölti benne a szavakat, meg lemaradnak a toldalékok. Biztos van, akinél beválik ez a módszer is, de annak valószínűleg az átlagosnál jobb nyelvérzékkel kell rendelkeznie. És itt a fiúk nagyobb veszélyben vannak, mert tudjuk, hogy nekeik általában nem a kommunikációs készségeik az erősebbek. A családunkban van egy kisfiú, akiről 3. osztályos korában derült ki, hogy diszlexiás, addig azt mondogatták a tanárok, hogy csak egy kicsit lassú. El tudjátok képzelni, hogy addigra mennyi kudarc élményt gyűjtött be a gyerek? A tanárai beskatulyázzák lassúnak, rossz képességűnek és nem veszik észre, hogy a saját szakmai hibájuk áldozata. Elég felháborító!

  • 2007.06.20 13:59:55dijon

    Tjuca, unokatesód gyerekének tanítónénijét fel kéne tessékelni a Holdra, hogy mondhat ilyet?! Amúgy meg sajnos nem egyedi példa, a Waldorf suliban, ahol tanítottam, elég sok, tanítónénik beszlásaitól alaposan megsérült gyerkőccel találkoztunk. Azért persze olyan is előfordul minden évbe, hogy anyuka, apuka rémüldözve viszi el gyermekét, mert az még karácsonyra nem ír, olvas, a szomszéd elsőse meg már igen. (Az persze más kérdés, hogy mennyire értve teszi mindzet.)



    Amúgy meg a magyar érettségi első feladata, a szövegértés meg egy vicc, miért nem evidens, hogy egy 18 éves tud értelmezni egy másfél oldalas szöveget?



    Babúszásra mi is járunk, egyáltalán nem azért, hogy a gyerek megtanuljon úszni. Élvezi a mozgást, rengeteget éneklünk, mondókázunk, és nem utolsó sorban igen jó bizalomépítő eszköz:)



    ps:Hat évig oktattam úszást, nálunk nem életkorhoz volt kötött, hanem ahhoz, hogy stabilan leérjen a nebuló lába a medencében)

  • 2007.06.20 14:42:40Tjuca

    Dijon!



    No, ha Kingát úszni kell tanítani, megyünk. :-)



    Lányok!



    Nekem már most tele van a hócipőm, és attól rettegek Kinga ne járjon úgy, mint én. Mert ugye egy ismerős ismerősének a gyerekével ez történt, meg nem vették észre, hogy diszlexiás... de majd az enyémmel mit csinálok?

    Hááát persze, felhívom a porontyos védőszentjeimet, hogy segítség, korrepetálás, lelki pátyolgatás, és olvasástanítás szükségeltetik! :-) Csak ez azért érezzük, hogy nem ilyen vicces.

  • 2007.06.20 14:51:04Tjuca

    Dijon!



    Ja és nagyon sokáig tanultam úszni, mert minden alkalommal a harmadik nap szúrták/kifakadt a fülem. Pedig volt speckó viaszos füldugóm is. Mai napig nagyon tré a fülem, ha belemegy a víz, és nem sikerül "kiugrálnom", akkor utána két hét mire kitisztul, vagy mennem kell a fülészetre. :-(

    Bicajozni meg azért tanultam lassan, mert mindig tereptárgyra buhantam, így visszaestem (rózsaágy, sóderos lejtő...) mert lejött az összes bőröm, korizni csak azért mert lassan tanultam, a pingpongozás meg soha nem ment mert a kötélen lógás, meg a szőnyegen randalírozás izgibb volt, mint a szerva, és kitiltott az edző, tollasozni meg azért, mert kupánvágtak az ütővel, felszakadt a bőr, és ömlött a vér a fejemből, a látvány után a tanár nem javasolta, hogy tovább járjak, kézilabdázni szerettem, de annyira ügyetlen voltam, hogy végül inkább abbahagytam... asszem ennyit röviden a sportmúltamról. Viszont a Zagyvaparton sícsoszogásban verhetetlen vagyok, valamint egy évig művészi tornáztam, imádtam, bár nem voltam penge, mikoris a tanítónéni elment szülni, majd meg sem állt három gyerkőcig, így én végeztem mire ő visszaigazolt. :-)



    Asszem én a motivált, bár rendkívül tehetségtelen kategóriába tartoztam gyerekként. 8)

  • 2007.06.20 15:01:09cantaloupe

    UPDATE: a szulok nem adtak fel.

    Megtekinthetitek az immaron 17 honapos Emily olvasasat, szinten a youtube-on.



    youtube.com/watch?v=k1OdBcNAfIw



    Hat gratulalok a szuloknek. :(((

  • 2007.06.20 15:42:24manci

    Szegény kiscsaj! Nagyon megsajnáltam. Jár keze-lába, látszik, szívesebben lenne máshol...

    Miért nem jó, ha ehelyett csak simán mesélünk egy képeskönyvből egy ennyi idős gyereknek?

  • 2007.06.20 15:49:54tnyúl

    Tjuca!

    Először is, nem esel pánikba, másodszor is eleve úgy könyveled el a gyerekedet, h nem lesz diszlexiás. Harmadszor: ha te is meghallgatod, h az ovis gyereked egy felmérés alapján úgysem fog megtanulni olvasni, akkor fapofát vágva azt mondod magadban, h dehogynem.



    Mi elsőben dislexia felméréssel kezdtük, jött is a tanító néni, h az osztály felénél dislexia-gyanú áll fenn. Ekkor még a gyerekek többsége betűt sem látott. Az én fiam is a csapat része volt. Odamentem a tanító nénihez, megkérdeztem, hallotta-e már a fiamat olvasni? Miért - jött a válasz - tud? Tud. Meghallgatta. Onnan kezdve a fiam a zseni-csoport és nem a dislexia-gyanús csoport tagja lett. (ergo a zsenit és a "hülyét" egy (anyai) hajszál választaná el egymástól?) Ezért ne pánikolj, légyszi!

  • 2007.06.20 17:13:40Tjuca

    Tnyúl!



    Nem pánikolok. Ahhoz, hogy dis legyen túl sokat mászik, immáron 7 hónapja. Ha mégis az lesz, akkor ebből fogok tudományos dogát írni.



    Én állítólag értelmes vagyok. Csak nem tanultam meg olvasni, mert a tanítónéni töketlen volt, és töketlen módszerrel töketlenkedett. Ekkor baromi sok szinonímát tudtam egy szóra, ami jóóó, és megmaradt.

    Azután másodikban keményvonalas másik tanítónéni megtanított olvasni sokadmagammal, de a volt osztálytársaim a mai napig nyekegnek, holott van, aki matek OKTV-n az első 50-ben volt. Na csak ennyi. Én egyelőre nem feltételezem, hogy a dedem gyengus lenne agyilag, mert akkora homloka van, hogy vitorlavászonból kell rá kendőt varrni, csak ugye a fentebb említettek alapján nem is olyan kicsi az esélye, hogy megint kikapjon egy töketlen módszerrel tanító töketlen tanítónénit, aki mondjuk végigtöketlenkedi velük az alsótagozatot. :-(

  • 2007.06.20 20:11:17katampusz

    tjuca, akkor jössz te mint tökös anyuka, és keresel egy normális tanítót a dednek.

  • 2007.06.20 20:59:04pafff

    Hát sajnos én már hétévesen kerültem iskolába, és addigra nemhogy olvasni meg számolni (még osztani is) tudtam, de egy könyvből megtanultam sakkozni és sajnos már igen hamar első osztályban előszedték az anyukámat, hogy komoly fegyelmi probléma van a gyerekkel, mert folyamatosan unatkozik és nem bír magával. Emlékszem, hogy rühelltem iskolába járni mert annyira untam mindent. Később meg persze egyszer csak lemaradtam. A tanítónéninek is megterhelő volt állandóan külön feladatot adni. Nem hiszem, hogy ez olyan jó dolog.

  • 2007.06.20 22:57:55boribon

    Pafff,

    pontosan ezt a problémát akarta kiküszöbölni anyukám, mikor kéttanyelvű(sőt, voltaképpen idegennyelvű)iskolát választott nekem. Az óvónénik azt tanácsolták neki, hogy próbáljon meg rögtön másodikba iratni, mert elsős, írni-olvasni-számolni tanuló gyerekek között tutira csak uncsizni fogok(írni-olvasni-számolni tudó gyerekként), és magatartási problémáim lesznek.



    Ezt anyukám szerencsére nem pártolta, nem akart az amúgy 4 évesnek kinéző pöttöm gyerekéből kis zsenit csinálni, akit kinéznek a másodikosok, és így jött ez a klassz mentőötlet, hogy akkor tanuljak meg inkább egy nyelvet.(Amiből azóta politikai okokból kettő lett, pedig én még egyet tanultam. Találós kérdés: Na, akkor milyen iskolába jártam? ;-) )



    Szerintem ez egy nagyon klassz döntés volt, bárkinek tudom javasolni, akinek hasonló "problémája" van. (Soha ne legyen nagyobb. :-) )

  • 2007.06.20 23:52:16evaandrea

    A vicc az, hogy az úgynevezett zsenikből, akik már ekkor-akkor olvasnak, számolnak stb később semmivel sem tanulnak jobban, mint kortársaik, vagyis nincs előnyük. Max az önbizalom. És az nem kevés, de megéri a szabad játék kárára????

  • 2007.06.20 23:57:17habitang

    evaandrea



    Most elfelejteném ezt a klipet, korábban már leírtam, mi a véleményem, de a hozzászólásodra muszáj válaszolnom..:)



    Magyarországon nincs előnyük, mert Magyarországon gyakorlatilag nincs "zsenikezelés". A gyerek jár ugyanabba az osztályba, ahová a többiek, rossz szokásaokat cesz fel (nem tanul, mert nem kell neki!), semmi inspirálóval nem találkozik.



    Pár évvel ezelőtt olvastam egy beszámolót arról, hogy Magyarországon és Ausztriában mennyire másként kezelik a kiugró tehetségeket, és mi történi kvelük. Mo-n rengetegszer valóban az, amit írtál.



  • 2007.06.21 07:15:33druantia

    Evaandrea, nem értek veled egyet abban, hogy a korai "zseniség" önbizalmat ad. Illetve bizonyos szempontból és bizonyos ideig talán igen. De mellette ott van az az érzés is, hogy ha kis "zseni" vagy, nem hibázhatsz. Később meg nincs annál rombolóbb, mint amikor valaki "zseniből" visszacsúszik az "átlagos" kategóriába, vagyis amikor a kicsi csoda beáll a sorba...

  • 2007.06.21 07:48:27Alvomacko

    habitang: igen, itthon nincs zseni kezelés. De azért vannak megoldások. Vannk különböző erősségű iskolák és van közöttük átjárhatóság hál'istennek.

    Nekem viszonylag jó képességű gyerekem van, nem zseni, de átlagon felüli. Az első 4 évben sok gondom is volt vele. No, nem a tanulással, hanem a közösségbe illesztéssel, az elfogadással. Az okossága sajnos nem párosul szerénységgel, hiába könyörgünk neki. Így még nehezebb őt másokkal elfogadtatni. Felső tagozatra átvittük őt - egy a képességeinek sokkal megfelelőbb - iskolába. Nagyon jól érzi magát, bár a közösséggel itt is van gondja, de jobban tolerálják a stílusát, nem lóg ki túlságosan a sorból. Amúgy azt hittük, hogy megtörik kicsit a lendülete, de az első hónapok nehézségei (a gyerek nem tud írni és lassú - mondta a magyar tanára) után ismét formába lendült és osztály ill. iskola első a maga korosztályában. Néha úgy kell visszafogni. És mindezt különösebb erőfeszítés nélkül csinálja. De én soha nem akartam zsenit faragni belőle, mert volt szerencsém néhány évig egy valódi zseni szenvedéseit látni és megundorodtam a szülőktől is.

    A gimibe, ahol dolgoztam, hoztak egy 12 éves zsenit. Felvételizett, bekerült. A 16 évesek közé! Kisfiú volt. Mindennap az anyukája hozta, vitte. Sokszor ott ült a mama az előtérben és várta a gyereket. Ha nem jött érte, akkor meg a gyerek üldögélt az előtérben - sokszor elaludt a fotelben - és várta, hogy jöjjön valaki érte. Nagyon kilógott a sorból. Valaki megiratta vele az orvosi felvételijét és 90%-ot írt. Nem akartuk elhinni.

    Kérdeztük az osztálytársait, hogy milyen. Mondták: kicsi. A reál tárgyakból jó volt, de a magyarhoz kicsi volt. Nem volt annyi bölcsessége, tapasztalata, hogy elemzzen egy irodalmi művet. Nehezen tudott esszéket írni. Az angol is nehezebben ment neki. És az anya csak nyomta, nyomta előre szegény gyereket. Én néha sírni tudtam volna, amikor a kis nyamvadt testű, vézna gyereket szomorú szemekkel egyedül láttam ballagni a folyosón. Nem is volt gyerekkora. 14 vagy 15 éves lehetett, amikor felvették az orvosira! Elképzelem, ahogyan megkérdezi gyakornokként a maga kis 18 évével Ilonka nénitől, hogy "Hol fáj a néninek?"

    Én boldog gyerekkorral rendelkező gyereket szeretnék, nem egy koravén, szomorú, kirekesztett zsenit.

  • 2007.06.21 08:01:59Alvomacko

    druanti: tökéletesen igazad van. Az én kislányom is hajtotta magát, hogy az új suliban is megtarthassa éltanulói szerepét. Soha nem tudott veszíteni. Ma sem. És ez nem jó. :-(

    Kicsiként nem is lehetett vele társasozni, mert ha nem ő nyert, akkor dühkitörése lett és csapkodott, rombolt. Próbáltuk kezelni, csillapítani, de nem hallgatott ránk. El is tettük az összes társast, mert féltünk, hogy rosszat teszünk tudatlanságunkban vele. Nem lehetett megtanítani veszíteni.

    Mostanában is, ha valamihez hozzáfog, akkor abban rendszerint nyer is. Próbálom visszafogni, mert legszívesebben indulna minden versenyen. De csak azokon indulhat, amiről úgy gondolja, hogy meg is tudja nyerni, mert szívesen meg tesz majd mindent a nyerésért és képes is megtenni mindent. Szóval ez nehéz. A múltkoriba megzsarolta az énektanára, hogy induljon a Háry versenyen. (Írtam róla akkoriban). Nagyon dühös voltam, mert ez egy kreatív verseny volt és mi nem tartozunk a kreatív családok közé. A Háry egyik jelenetét kellett valahogy megvalósítani. A gyereknek meg nekem ötletünk sem volt hozzá. És mégis révették, hogy induljon a versenyen. Végül meglett az ihlet és két napig készítette a színházat, amihez én szolgáltattam az alapanyagokat. Megnyerte. Ha nem nyer, biztos sírt volna, hogy mennyit kínlódott vele.

    Legutóbb valami manga rajzoló pályázaton nevezett. nagyon szépet rajzolt. Nem is tudtuk, hogy így tud rajzolni. :-)



    Szóval nem könnyű egy maximalista gyerekkel és szerintem a zsenik is maximalisták.



    Azt is látom, hogy a kis zseninek kikiáltott gyerekek később nem maradnak zsenik. Azért mert kicsinek tudja minden dinoszaurisz nevét (bocsánat, de ezt több családból is hallottam, nem akarok megbántani semmit) még nem biztos, hogy zseni lesz. Mert később lehet, hogy elveszti érdeklődését a kötelező dolgok iránt.

    Szerintem örülni kell a kicsik különleges képességeinek, de nem szabad mutogatni őket, mint valami csodagyerekeket. Nekik is kínos lehet az állandó szerepeltetés és emiatt is elveszthetik különleges képességeiket, mert nem akarnak különlegesek lenni. Na, ez lehet, hogy nem volt érthető...

  • 2007.06.21 08:29:57Tjuca

    Alvómackó!



    Mint ahogyan írtad a valódi zseni nem mindenben kiemelkedő. A gimiben az egyik csajszi, eszméletlen fej volt, totál máshogyan kattogott az agya, meg is állapítottuk, hogy Mártika egy UFO. Két szólamban fütyült, de a végén úgy, hogy az egyik dallamaot előre a másikat visszafelé. Aztán elmutogatta, hogyan kell "kikattantani a fület", mikor bedugul. Meg matekból is tök másképp jutott el a végeredményhez, a tanárai nem tudták követni, ő is nyerő típus volt, ugyanakkor nagyon szorongó, és nem tudta elfogadni a csodabogárságát. Elképesztő szeretetéhsége volt, és csak azt hajtogatta, hogy ő is csak egy ember. Nos őt nem nyomták a szülei előre, a term. tud. tudása is egy csomó "ösztönös" volt, egyszerűen ráérzett a dolgokra, anélkül, hogy tanították volna neki. Azóta asszem biosztanár lett belőle, meg angolul tanít Debrecenben az orvosin, meg gondolom a pasijait szédíti a kétszólamú fütyüléssel. :-)

    Ezeknek az embereknek kellene valami olyan hely, ahol egyrészt kibontakozhatnak, másrészt megtanulnak szocializálódni, meg átlagos emberekkel mindenféle kapcsolatokban együtt élni, mert azt hiszem nekik az az igazi feladat.

  • 2007.06.21 08:48:34Alvomacko

    Tjuca: "másrészt megtanulnak szocializálódni, meg átlagos emberekkel mindenféle kapcsolatokban együtt élni, mert azt hiszem nekik az az igazi feladat."

    Jól megfogalmaztad! Igen, ez a legnagyobb gond. Még az én épp csak átlag feletti gyermekemnél is. :-(

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta