Az apák megünneplését az Egyesült Államokban kezdeményezték a XX. század elején. Egyesek szerint a nyugat-virginiai Mrs. John B. Dodd indította el apja tiszteletére, aki megözvegyülve is becsülettel gondoskodott hat gyermekéről. Mások szerint a Washington állambeli Spokane városában 1910 júniusában emlékeztek meg először az apákról Sonora Smart kezdeményezésére, akinek ugyancsak özvegy édesapja egyedül nevelte hat gyermekét. Az államok és különböző szervezetek próbálták kiharcolni a kongresszusnál, hogy az ismerje el az apák napját hivatalosan is ünnepnapnak, írja az MTI.
1916-ban Woodrow Wilson elnök jóváhagyta az ötletet, de nem tartották egészen 1924-ig, amikor is Calvin Coolidge elnök nemzeti eseménnyé tette azon célból, hogy "mélyüljön az apa és gyermeke közötti kapcsolat, és hogy elismerjék az apai feladat jelentőségét". 1966-ban Lyndon B. Johnson elnök rendeletben hivatalosan is Apák Napjává nyilvánította június harmadik vasárnapját, 1972-ben Richard Nixon elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését.
Ma már a világ számos helyén e napon köszöntik a gyermekek az édesapjukat (másutt augusztusban, illetve novemberben, Németországban tavasszal, Krisztus mennybemenetelének napján, azaz a húsvétot követő 40. napon). Az ünnepnek nincsenek még általánosan elfogadott és meghatározott kötött formái, mindenki úgy fejezi ki édesapja iránti szeretetét, ahogy azt szíve diktálja.
Magyarországon 1994-ben indult mozgalom az Apák Napja meghonosítása érdekében, s bár ennek már tizenhárom éve, még korántsem olyan elterjedt ez az ünnep, mint az Anyák Napja - noha apa is csak egy van és apának lenni sem könnyű.
A bécsiek 14 millió euró értékben ajándékozzák meg az apukákat, nagypapákat, a Poronty pedig arra biztatja az anyukákat, hogy ma apró figyelmességgel ünnepeljék őket, ha egyébként nem így tesznek minden nap. Lehet ez egy sör a focimeccshez, vagy a kedvenc étel tálalása, egy meglepetés-szex vagy a gyerekekkel közösen készített ajándék. Lényeg, hogy ma még jobban érezzék: pótolhatalanok.
