Muszáj húst adni a gyereknek?

Kevés olyan téma van a gyermek felnevelését illetően, amely ennyire bősz indulatokat képes kiváltani, mint a vegetarianizmus. Amikor a védőnőnk meghallotta, hogy mindketten vegák vagyunk, és fontolgatjuk, hogy a gyerek se kapjon húst, rögtön ropitörékenységű gyermekcsontok víziójával riogatott.

Mielőtt mindenkiből előtör a maga személyes Vezúvja, előrebocsátom, hogy továbbra sem döntöttük még el, hogy kapjon-e húst a gyerek, vagy ne. Azt gondoljuk, hogy ha már képes lesz önállóan dönteni, akkor majd rábízzuk, ám az addig eltelő időszakot illetően egyelőre még vacillálunk.

A kérdés jó esetben a gyermek hat hónapos koráig fel se merül, hiszen a legideálisabb a magyar orvosok szerint is a kizárólagos anyatejes táplálás. Persze vannak egyedi eltérések: a mi védőnőnk már a négy és fél hónapos gyereket almalével, almapürével kínálta volna. (A hozzátáplálás kezdete egyébként a másik szép nagy vitatéma, tervezzük egy következő posztban.)


No, de most maradjunk a húsnál. Szóval a hús és más proteindús táplálékok (tofu, hal, sajt) bevezetését nyolc-kilenc hónapos kortól javasolják a szakértők. Persze már korábban is adható, például bébiételben zöldséggel vegyesen, a teljes porciónyi fehérjedús étel azonban a kisebb csecsemők veséjét túlságosan megterhelné. Egyéves kor fölött megfordul a helyzet, addigra a gyerek fehérjeszükségletét már nem elégíti ki a vegyes bébiételekben levő kevéske hús, több kell neki.

Bár Magyarországon valamilyen rejtélyes okból még orvosok is vannak azok között, akik hisznek abban, hogy a hús alkotói nem pótolhatók más ételekkel, az igazság az, hogy kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem szükséges húst enni. Az igaz, hogy a hús (más állati eredetű táplálékokhoz, például a tojáshoz és tejtermékekhez hasonlóan) tartalmazza mind a kilenc esszenciális aminosavat, amelyekre szüksége van az emberi szervezetnek a test fehérjéinek felépítéséhez. Ezek az aminosavak azonban a növényekben is megtalálhatóak, csak nem az összes: bizonyos növényi táplálékokban ez van, másokban az.

Ha például tésztaféléket, rizst és hüvelyeseket is eszünk, akkor biztosítottuk a szervezetünk aminosavszükségletét. Persze a legegyszerűbb tojást és tejtermékeket is enni, ám ezeket allergén voltuk miatt egyes szakemberek csak egyéves kor után javasolják. De nyolc hónapos kortól már lehet magas proteintartalmú tofut és lencsét, babot adni: zöldborsót pedig már jóval korábban. (Igaz, a tofu alapanyagául szolgáló szója is allergén.)

Proteinből egyébként is jóval kevesebbre van szükségünk, mint sokan gondolják: felnőtt férfiak számára 63 grammot javasolnak, nők számára 50 grammot (testsúlykilogrammonként 0,8 grammot). Ennyi van például 25 deka csirkemellben, vagy 20 deka steakben. Mivel más ételek is tartalmaznak fehérjét, általában jóval többet eszünk belőle a szükségesnél, mint ahogy például zsírból is. 

Az Amerikai Dietetikusok Szövetségének állásfoglalása szerint a vegetariánus diéta egészségesebb a húsevőnél, és gyermekek számára is követhető. Mindössze arra kell figyelnünk, hogy a gyermek megkapja a napi kalóriaszükségletét, kiegyensúlyozottan táplálkozzon, és hozzájusson azokhoz a vitaminokhoz (kalcium, B-12, D vitamin, vas), melyek a növényekből kevésbé szívódnak fel, mint az állati táplálékokból.

A sarki bioboltban egyébként kiváló szójapárizsit lehet kapni, ami pont olyan, mint az igazi párizsi, ami amúgy is javarészt szójából készül, és teljesen ehető tofuburgert. Azért a gabonakolbászért már nem tenném tűzbe a kezem.
Oszd meg másokkal is!

Az oldalról ajánljuk

Érdekességek