SZÜLŐSÉG

A 6-10 évesek agya fejlődik a legjobban

2007. május 29., kedd 11:00

Hogyan is működik valójában a gyermekek és fiatalok agya? Egy amerikai kutatócsoprot nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy erre a kérdésre megtalálja a választ. Kutatásaik első eredményeit nemrég hozták nyilvánosságra.



A Bostoni Gyermekkórház és a Harvard Egyetem Orvosi Karának kutató vizsgálataikba 18 év alatti egészséges gyermekeket vontak be. A fiatalokat fejlődését születésüktől kezdve kísérték figyelemmel, és intenzív pszichológiai és neurológiai teszteknek vetették alá őket időről időre, valamint agyi működéseiket MRI vizsgálatokkal is ellenőrizték, írja a MediPress.

A kutatás során igen érdekes dolgokra derült fény:
11-12 éves korukra a gyermekek agyában az összes fontosabb funkció már egy felnőtt agyi funkcióinak szintjén működik
6 és 10 éves kor között történik a legtöbb fejlődés az agyban
Tinédzserkorban az agy befogadóképessége csökken, és így új képességek elsajátítása helyett átkerül a hangsúly a már meglévők továbbfejlesztésére
A fiúk és lányok agya közt ugyan van némi különbség, de közel sem annyi, mint korábban gondolták.

Ahogy várható is volt, a szegényebb családokból származó gyerekek gyengébben teljesítettek az IQ teszteken és szociális magatartásuk terén is hagytak kívánni valót maguk után, számol be a MediPress. Azonban az ő helyzetük sem olyan rossz, mint azt korábban gondolták. A szellemi fejlődés ugyanis szorosan összefügg a testi egészséggel, így ha a gyermek szegény családból származik, de teljesen egészséges, akkor akár ugyanolyan jól is teljesíthet, mint tehetősebb famíliákból származó társai.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.29 12:00:20druantia

    Végre van hír valami értelmes kutatásról is az USA-ból :-).

  • 2007.05.29 12:05:28babó

    a legtöbb fejlődés mennyiségi vagy minőségi? az agysejtek száma vagy a köztük lévő kapcsolatok száma érdekes? ehh...



    volt róla cikk, és én is többször ajánlottam: Bölcsek a bölcsőben című könyv. egy egész fejezet fogalkozik ezzel a témával, nagyon érdekes.



    és hogy kapcsolódjak a korábbi topicokban taglalt nevelési könyvek témájához: éppen ezért jó ez a könyv, nincsenek benne tanácsok, trükkök. nem is az a cél, hanem az ismeretterjesztés. ugyanakkor miközben olvastam mindig agyaltam a gyakorlati oldalán, hogy a mindennapokban az adott dolog hogyan jelenik meg (vannak benne példák is) és lesürtem belőle pár dolgot magamnak. pl hogy hagyjam a gyerkőcöt játszani. de persze ezt már Vekerdy is megírta.

  • 2007.05.29 12:52:29marcangoló

    Mivel az IQ- tesztek erősen kultúra és műveltségfüggőek, nem meglepő, hogy a szegény gyerekek rosszabbul teljesítenek...

  • 2007.05.29 13:01:43druantia

    Marcangoló, de azért gondolom, hasonló adottságokkal, esélyekkel születnek. (Oké, az anya táplálkozása, dohányzás, stb. azért okoz talán különbségeket.) Ezzel együtt van egy kérdésem.



    1.) A kevésbé előnyös környezetben felnövőknél ezek az adottságok tompulnak, vagy

    2.) az előnyös környezetben élő gyerekek adottságai javulnak, vagy pedig

    3.)minden marad a régiben, csak a megnyilvánulásukban van különbség?



    Melyik a helyes válasz?



    (Talán sikerült úgy fogalmaznom, hogy rajtam kívül más is megértse, de nem vagyok benne biztos :-).)

  • 2007.05.29 13:08:36marcangoló

    Druantia, ez egy évszázados vita, ami még nem dőlt el. :-) Vannak pl. biológiai beállítottságú pszichológusok, akik azt mondják, hogy minden eleve meghatározott, csak még nem ismerjük az összes gént. Volt, aki azt mondta, adjatok nekem 100 csecsemőt, és azt nevelek belőle nektek, amit akartok. A többség azt mondja, hogy a kettő egyvelege a helyes. De gondold el, egy értelmiségi családban eleve jobbak lehetnek az adottságok, és ehhez jön, hogy pl. anya értelmesen beszél veled, jókat játszik, nem hanyagol el (feltehetően megteheti, mert nem a létfenntartás a cél), és ott a könyvespolc, meg amiről a nagyok beszélnek... Nyilván sokkal jobban teljesítesz egy olyan tesztben, ami a szókincset, általános ismereteket is méri. (Ettől pl. a konstrukciós, vagy a matematikai készséget mérő feladatokban akár lehet egy rosszabb hátterű gyerek is ügyes, ezek inkább kultúrafüggetlenek). Szóval nem feltétlenül tompulnak a jó képességek, csak inkább megfelelő táptalaj híján nem biztos, hogy továbbfejlődnek, megnyilvánulnak. Ráadásul egy adott közeg nem feltétlenül, nézi jó szemmel a kitörni akaró, tehetséges gyereket.

  • 2007.05.29 13:10:57druantia

    Kösz a választ, és bocs, hogy mindig téged b.sztatlak ilyenekkel :-).

  • 2007.05.29 13:12:34marcangoló

    Engem ugyan nem zavar. :-) Nehéz ügy. Gondold el, mozgássérült gyerekeket milyen nehéz tesztelni...

  • 2007.05.29 13:25:11Alvomacko

    És nem szabad megfeledkezni az iskoláról sem!!!!

    Ugyanolyan családi háttér + különböző iskolák nem egyenlő egyforma kultúra, műveltség, logika!!!

  • 2007.05.29 15:51:36Tjuca

    Alvómackó!



    Tény. Ámbátor a poliszi sem minden. Egy erősen önbizalomhiányos, introvertált gyerek egy poroszos követelős, nem dicsérős, hanem elvárós iskolában haldoklik. (Én Sárospatakon) Kevésbé követelőző koncentráltabb, ösztönző dícsérő stb. már jobb. Viszont a lusta disznó fajta, akit állandóan rugdosni kell jól elvan egy kevésbé poroszos suliban megcsinálja félgőzzel. Ez nehéz kérdés.



    Lányok!



    Alkesz szülők gyereke aki sorkoszton élt annak idején a nagyapámék házában lakott, egy nyáron úgy tanult olvasni, hogy a nagyapám újságját böngészte, és kérdezgette, hogy ez meg az milyen bötű. Én meg két év alatt tanultam meg, de ma sem 100%, ahogyan olvasok. Szóval biztosan sokat jelent háttér, kultúra, miegymás, de azért ez nem ennyire sarkos. Pedig állítólag nekem is van eszem. :-) Érdemes lenne azt kutatni, hogy kik azok, akik gyakorlatiasabb tudást szedik fel könnyebben (fizika...) és kik azok, akik elméleti szinten jók (matematika...). Ja és az IQ teszt mellett érdemes azt a felmérést is nézni, amit mostanában csinálnak, és olyanok vannak benne, hogy menetrenden kell igazodni, meg egyéb életszerű példák. Most nem jut eszembe, de tudom, hogy mindig rosszul teljesítenek a gyerekek. Én pl. ilyen gyakorlatiasabb ember vagyok. Lehet koordinátageometriából fos vagyok, de a boltban megsaccolom, hogy kb. fél kiló gyümit vegyek pár dekás eltéréssel, és nagyjából fejben tudom a végösszeget. s a menetrenden is eligazodok. Ezek most hülyén hangozhatnak, de nekem volt pár osztálytársam gimiben, aki nem ment Pestre mert nem tud tájékozódni. Tehát a tudá/ismeret/érdeklődés tárgykört érdemes lenne bővíteni, mert sztem arról van szó, hogy a 6-10 éves korosztály a legérdeklődőbb/befogadóbb, és még nincs rajtuk a tinikre jellemző spleen. :-)

  • 2007.05.29 16:09:22Szilvesszter

    Egyetértek Marcangolóval,





    A szociális háttér versus értelmi képességek összefüggése terén.



    Ha egy gyermek nem jár múzeumba, csak kereskedelmi TV-t néz, mert nincs ismeretterjesztő csatorna amit nézhetne, nem lát színházat, balettot, változatosabb zenei előadásokat, nem kapja meg azokat a könyveket, amelyek akkor és ott érdeklik, (szép, képes nagyalakú jó minőségű lexikonok)

    akkor a legfogékonyabb korszakában maradnak ki olyan dolgok , amelyek befolyásolják a tudásának sokszínűségét.



    Ezek egy része pótolható, sőt jól esik pótolni, de bizonyára a gondolkodásunk sokszínűségét befolyásolják, ha már az "anyatejjel" szívjuk magunkba.







  • 2007.05.29 16:44:38kaposztalepke

    Tjuca: én tökéletesen kiigazodok a menetrenden, térképeken, elég jól saccolok összeget/tömeget, de mindig ment a matek, és egyéb elmélkedős ugyancsak elméleti tárgy is. Úgyhogy nem tudom hova tenni magam..ill igen, idegen nyelvekkel és joggal hagyjanak békén:))))

  • 2007.05.29 17:16:43Tjuca

    Kaposztalepke!



    Na eszembe jutott. Pisa felmérés. Abból az derül ki, hogy a mai tanítás olyan gyakorlattól elrugaszkodott. Lehet egy gimis tud deriválni, de a "realitásérzéke" igen gyenge. Számolgatnak lejtőről leguruló kő enerdzsit hosszasan, de pl. Újhelyben a hegyről eszetlenül rohannak le, aztán csodálkoznak a bokaficam után, hogy úgy felgyorsultak. Mikor magyarázzuk, hogy a kő behelyettesíthető emberrel, akkor meg csak néznek... Na ezt támasztja alá ez a felmérés is, mert itt nem a "zöld könyv" feladatai vannak, hanem gondolkodni kell. Csak azt akartam kimekegni, hogy szeretném, ha Kinga a 160 pontos IQ tesztjét (hahaha nagy pofa) elcserélné egy élelmes "tudásra", nyitott lenne, érdeklődő, és nem föltétlenül mindent "benyaló" arany pedál-medál díjas diák. (Én most sokkal kevesebbet tanulnék, és azt, amit szerettem. Rengeteg időt energiát fecséreltem hülyeségre, az önbizalmam zsugorodott, mert soha nem volt elég a tudásom, csak megfelelt. Viszont volt idő, amikor több, mint 800 évszámot kentem, kb. a felét hónap napra pontosan. Tudnék itt reformálni, de ez már más téma. :-)



    Szilvesszter!



    Nagyon igazad van! :-)

  • 2007.05.29 18:00:33kaposztalepke

    Tjuca: értem, és tök igazad van:) Engem minden tárgyban a rendszer, a logika érdekelt, hogy mi miért működik. A töriben is inkább az összefüggések, okok-következmények, törvényszerűségek, stb. És rohadtul untam az agyatlan seggelést (nem is ment soha), és én nem is voltam képes soha 800 évszámot megtanulni:)) És valóban nem mindegy, hogy a tanítás is aktív-e (gndolkodásmódot épít, érteni, gondolkodni tanít), vagy csak lenyomják, és elvárják, hogy visszaböfögjék. Nekem ilyen szempontból mázlim volt sulikkal is, tanárokkal is.

    A gimis magyartanárom a legjobb példa...megtanított a hogy legyünk nyitottak versekre/prózákra, hogy gondolkodjunk el rajta, hogy értelmezzük, hogy lássuk egy folyamat/életmű/korszak részeként, összefüggésben, hasonlítgatva más művekkel/művészekkel/korokkal, stb. Szóval megtanított gondolkodni. És így tökjó volt, abszolút hazsnálható, minimális lexikai tudással (nem kellett betűről betűre tudni egy költő életrajzát, hanem csak annyit, ami összefüggésben volt a verseivel, ami hatott rá ehhez, vagy ahhoz, vagy aminek a művei szempontjából jelentősége volt..de felmondnai egyben egy életrajzot pl soha nem kellett). És jól is érettségiztünk halálra seggelés nélkül. Az évfolyamtársainkat egy másik tanár tanította, nála nem volt önáló gondolkodás, értelmezés, sőt, ha vkinek más véleménye volt, azt sem fogadta el, lenyomta, mindent be kellett seggelni, és azt visszanoymni, amit ő odanyomott.



    Úgyhogy én is azt hiszem, hogy gondolkodásmódot, szemléletet kéne sokszor tanítani ahelyett, hogy a rettenetes mennyiségű adatot/tényt kellene fejben tartani. Ha az "értelme" megvan a dolognak, akkor a többi utánakereshető.

  • 2007.05.29 18:15:52Alvomacko

    Hát, igen. A logika átadása ma nagyon hiányzik a tanításból. A legtöbb helyen csak seggelnek a diákok és utána a megtanult ismereteket nem bírják logikai rendszerbe illeszteni.

    Én a múlt hétvégén a földrajzi logikát tanítottam a gyereknek. Mert jött bánatosan, hogy képtelen megjegyezni, hogy hol milyen nyersanyag, ipar vagy mezőgazd-i termelés van.

    Erre visszamentünk a domborzathoz, éghajlathoz, elhelyezkedéshez és innen közelítettük meg a kérdést. Egyből könnyebb lett a gyereknek.

    Elkezdett olyan országokat is elemezgetni, amit még nem is tanultak és elég sikeres volt. :-)

  • 2007.05.29 21:05:23marcangoló

    Tjuca, az IQ teszteknek van gyakorlati képességeket mérő része is. :-)

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 6 ruhadarab, ami tiltólistás az irodában

Minden munkahelynek más dress code-ja van, és általában rugalmasak a határok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit felvehetünk. Legalábbis akkor nem, ha szeretnénk karriert építeni.

SZEMPONT 10 dolog, amiért óvatosan a népmesékkel

Elérkezett az ideje kimondani, hogy a népmesék már nem alkalmasak, vagy önmagukban nem alkalmasak arra, hogy pozitív, adaptív világképet közvetítsenek.

ESKÜVŐ Így néz ki egy 1,7 MILLIÁRD forintos esküvő

Egymillió fehér virág, többméter magas esküvői torta, a márványpadlóba arannyal gravírozott monogram.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta