SZÜLŐSÉG

Rosszindulatú játék Tracy Hogg szavaival

2007. május 28., hétfő 14:42

A Suttogóról lesz szó, és kötekedni fogok. De előre leszögezem, nincs semmi problémám Tracy módszereivel. Valószínűleg beválnak, teljesen emberségesnek tűnnek, és határozottan támpontot nyújtanak a tanácstalan szülőknek, akik ezáltal visszanyerhetik önbizalmukat.

Kettővel van bajom: a stílusával és a tudományosan, khm, meglehetősen megalapozatlan kijelentéseivel, úgy is mint nagyi-féle bölcsességek. Nem akadémiai értekézeseket várnék. Csak picit lennének elfogadhatóan megindokolva azok a fránya kategorikus kijelentések arról, hogy milyenek a gyerekek és mit miért tesznek. Hol is kezdjem? 

Talán a címnél: nem vadló. Az enyém nem. Maximum Áttentő Redáznak hívom. De nem akarom betörni. Vagy amikor igen, akkor cseppet sem gondolom, hogy az az ő érdeke. Aztán folytassuk a hátlapnál: hogy Tracy varázslatosan érti a csecsemők testbeszédét és sírását. Ám inkább úgy éreztem, hogy nagyon ragaszkodik a receptjeihez, amiket bizonyos helyzetekben használ, és amiknek az adott körülmények között mindig megvan az eredménye. A különbségeket külső tényezők okozzák, a recept igazolva van, tehát a baba azt gondolta, amit Tracy szerint abban a helyzetben gondolnia kellett. Nem vagyok egy baba-expert, de nekem úgy hiányozna valami a „lám-lám, mégis mi voltunk az erősebbek, tehát nekünk volt igazunk” hozzáálláson kívül, valami arról, hogy tényleg, mégis mi van a fejében. Egy ici-pici kísérletecske, objektívebb magyarázatocska. Csak hogy ne gondoljam, hogy nem megtanítottunk valamit a babának, hanem megtörtük az ellenállását. És akkor itt azt hiszem, át is térhetünk a szavakra. Meg a szemléletre, amit közvetít. A szemlélet röviden összefoglalható: én mindent megoldok, mindig tudom, mi a pálya, és ha engem olvasol, te is ilyen leszel – szülő-isten, aki tudja, hogy mi a jó a gyerekének, érti, hogy mit mond, és arra mi a megoldás, és rá is vezeti (haha). Lényeg: nem magunkért tesszük ezt, hanem a gyerekért.

Pedig szerintem nyugodtan, őszintén lehet azt mondani, hogy ha gyerekem nem Tracy gyerekszabászatában készült, és ezért, let us say, nem akarja abbahagyni a láncszopizást két hónapos kora körül, és engem ez zavar, én nem akarom, nekem sok, akkor az én igényem, gordonosan szólva, az én problémám, hogy este nyolctól tízig a mellemen csüng. Nem az övé. Neki jó. Neki láthatóan ez az igénye. Persze le lehet szoktatni, mert én is ember vagyok, és nekem is lehetnek igényeim. Csak ne mondjuk, hogy az ő igénye/érdeke/kell neki. Nekem kell.

És akkor be is kanyarodtunk Tracy kedvenc szavához, a rászoktatás-leszoktatáshoz. De tegyünk előbb még egy kis fogalmi kitérőt. A rászoktatók, azok az ún. ötletszerűen nevelő szülők. De ezt nem is így kéne írnom, hanem így: The Ötletszerűen Nevelő Szülők. A sötét oldal. Kik is ők? Akiknek nem a napirend az istene, és nem következetesek (nem merevek, avagy megértik, hogy ha ők egyszer délben ebédelnek, egyszer meg 3-kor, akkor ez a gyerekükkel is előfordulhat). Kicsit megint lehetne pszichózni, például hogy a következetesség azt is jelenti, hogy azt hazudjuk, hogy valamire mindig egyformán reagálunk: csak nem azért mert állandó tökéletességbe merevedtünk, és csak a külvilág lehet változatos? Szóval ÖNSz az, aki nem azt tartja jónak, amit Tracy. De vissza a szoktatáshoz. És kezdjük a cicivel. Az van, hogy a gyereket napirendre kell szoktatni, mert neki jó. Nem nekem, neki. Sőt. Ő olyan biológiailag, mert hát az állatok is ugyanazt ugyanúgy csinálják minden nap, és akkor mi is. Igen, például nézzük meg a kismacskákat: egész nap fekszenek anyu mellett és rágják a mellét, néha végignyalja őket anyu, aztán később nekiállnak rohangászni, a girhes anyjuk meg utánuk és cipeli őket vissza. De hol itt a napirend, my friends? No de ez csak egy a jól megalapozott analógiák közül, és már megint elkanyarodtam. Szóval a gyereket nem szabad rászoktatni a cicin alvásra. Mert evés, ébrenlét, édes álom. Mert nehogy azt higgye, hogy az evés és alvás az egymásba következik. Meg kétévesen is azt fogja akarni. Mert ne csináljunk olyat, amit később nem akarunk. Node kérdem én: ne pelenkázzunk, mert tíz évesen nem fogunk akarni? Ne pusziljunk a nyakába, mert még tizennyolc évesen is az kell? A gyerek meg nem hiszi azt, hiszen ő cumizik. A mamája cicijét. Ugyanis nem rászoktatjuk, és itt van a nagy csúsztatás, hanem le. Ő ugyanis úgy van programozva, hogy cumizva aludjon. És mivel az Úristen csak nőt és férfi teremtett, de játszócumit nem, ezért az anyja mellét cumizza. Persze lehet neki cumit adni, csak ne mondjuk akkor azt, hogy nem a szopizva elalvás neki a természetes. Mert az. Meg azt se, hogy az együttalvásra rászoktatjuk. Mert a biológia bizony azt mondja, hogy ha anya elmegy, üvölts, de gyorsan, nehogy itt hagyjon és megfagyjál, megegyen a kardfogú tigris meg egyebek. Nem kell felkapdosni, ha nem akarjuk – csak tudjuk, hogy mi nem akarjuk, nem ő nem akarja. Nyugodtan szoktassuk a gyereket, mert mi is emberek vagyunk, és nekünk az a jó, de nem azért mert neki az az igénye. Nem lesz semmi baja, ha szeretjük egyébként, csak legyünk őszinték vele is meg magunkkal is. A fentiekről tehát LEszoktatni lehet. Nem pedig rá.

Még egy pontba belekötök, aztán vége is (pedig mennyi, de mennyi lenne!): a kellék. Az úgy van, hogy ha a gyerekben összekötünk bizonyos szükségletkielégítéseket (evés, alvás, szopás) olyan dolgokkal, amik felett nincs kontrollja, akkor nem lesz önálló. Példa: ringatásos elaltatás: szülő = kellék, gyerek nem tud önállóan aludni, ha majd nagy lesz és nehéz, mit csinálsz? Hát egy: azt majd akkor kitalálom, minek basszak ki vele már akkor, amikor még kicsi és könnyű? Azért, mert könnyebb megtörni, mert rövidebb ideig sír, mert halkabban, mert kevésbé erős az akaratmegnyilvánulása? Ez is oké, csak ne tegyünk úgy, mintha magasb célok vezérelnének. Mondjuk van, amikor megoldódik a dolog. A másik meg az, hogy nem zavar. Hogy elringatom. Mert szerintem az a jó neki, és hát mit ad isten, én az önállóan alvó kéthónapost lehet hogy magányosnak hívom. Mert itt is van egy csúnya csúsztatás. Hogy igaziból semmiféle kontroll nincs nála. Nem is lehet. Amíg egész kicsi, nálunk a kontroll és nálunk a felelősség. Biztos, hogyha helyettesítői vannak, akkor azt gondolja, de jó, ripszropsz elalszom önállóan? Nem lehet, hogy azt, hogy anya azt szeretné, ha egyedül aludnék el. Úgyse adja oda a cicit, ami nekem a világ, úgyhogy befordulok, és alszom egyedül.

Gyorsan hozzáteszem: egy gyerek, akit szeretnek, és aki felé ezt folyamatosan kommunikálják is (anélkül fura is lenne szeretni), az nem hinném, hogy traumatizálódna, ha a szülei keresztülvisznek valamit, ami az ő valamilyen igényét negligálja, viszont egy fontos szülői igényt kielégít. Csak ne mondjuk, hogy mi jobban tudjuk, hogy mit érzel, mit akarsz, és nekünk jobban fáj, és csak a te érdekedben, és jobb lesz neked. Nekünk lesz jobb. Mi akarjuk. Semmi baj. Akarhatjuk. Vannak érdekeink és érzelmeink. És akkor akár Tracy módszereivel is elérhetjük. 

UI.: Nem akarom, hogy anya ajtaján napközben is kopogni kelljen. Nincs csukva. Legyen együtt az egész család egy nagy nappaliban.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.06.05 14:20:36Tori

    Én a Kismamában találkoztam velük, ahol eleve fenntartásokkal kezelték. Később a könyvtárban olvastam bele, ahol úgy éreztem, hülyegyerekként kezeli az olvasót, úgyhogy ennyiben hagytam. De mostanra jólmegmondós divatkönyv lett.

  • 2007.06.05 14:26:10marcangoló

    Már úgy értem élőben. Mert hallani sokat hallottam róla. :-) Piszok sokan küzdenek, hogy megcsinálják, amit a Trészi mond. Még ha azt is mondja, hogy ne hallgassanak rá.

  • 2007.06.05 20:58:17kovvacs

    marcangoló, izé.

    Van egy lányom, aki hmmm, hogy mondjam. Az a fajta, akiből miniszterelnök lesz nő létére, feltéve, ha ez még akkor eléggé extrém kihívásnak számít majd.

    És itt a fiam a hasamban, aki élénkebb, aktívabb a nővérénél. Megvan már most a véleménye. Pl. az előbb belerúgott az asztalba.

    Be vagyok tojva, ez az igazság.

    Legalább elképzeléseket szeretnék felvázolni magamnak a kétkisgyerekes jövőre, hogy legyen mihez képest másképp csinálni.

    Mert ha nem leszek elég talpraesett, segítséget kapok. Jön az anyósom. Abba már belenyugodtam, hogy gyermekágyasként két kisgyerekkel nem fogok tudni füvet nyírni...

  • 2007.06.05 21:02:47kovvacs

    Éééés most házimunka, mert eleget lógtam.

  • 2007.06.05 22:10:23Anyatünde

    Kovvacs, ma beleolvastam a Suttogó mindent megold-ba. Az előszóba, meg kicsit lapozgattam.

    Nem lett szimpibb.



    1. előszó: 2 szitut is leírtak, mikor anyuka HALÁL KÉTSÉGBEESETTEN hívja Trészit.



    Egyik szitu: 3 hetes baba 2 óránként, időnként akár óránként szopni akar. Ennyi idősen a 3 gyerekemből kettő így csinált. Más forrásokban is olvastam, hogy ez 3 hetesen OK.



    Másik szitu: 8 hetes baba éjjel felkel szopizni. Ezt először 8 hónaposnak olvastam, bólogattam is egyetértően, hogy megértem anyukát, ha Trészit akar... ;-)) de aztán jobban megnéztem, és láttam, hogy 8 HETES a baba. Ilyenkor az éjjeli dorbéz még teljesen OK.



    Tehát sztem mindkét anyuka NEM NORMÁLISnak vélt NORMÁLISnak mondható (ámbár piszok fárasztó ;-)) ) picibaba-viselkedést. Nem tudom, miért. Talán babakönyvekben előzőleg mást olvastak? Csak nem a Suttogó első kötetét olvasták?? ;-)))



    2., és ez amit most írok elég gáz sztem. Trészi ír arról, hogy mi van, ha nem válnak be a tanácsai. GYAKORLATILAG A NYOMORULT SZÜLŐT KEZDI EL CSESZTETNI. Azaz: írja, hogy ilyenkor a szülőnek át kell gondolnia, hogy tényleg megtett-e mindent az Ő (Trészi) tanácsai szerint, hogy a lelkük mélyén tényleg el vannak-e szánva arra, hogy megteszik ezeket a lépéseket. Hogy igazán, legbelül nem maradtak-e mégiscsak Ötletszerűen Nevelő Szülők.

    Mintha a szerencsétlen szülő már addig is nem elsősorban magában kereste volna a hibát, ami miatt nehézségei vannak a kisbabájával.



    Hatásosabb lenne, ha szószerint idézném, de ez utóbbin úgy felhúztam magam, hogy nem voltam hajlandó (Alvómackó, figyelsz??) kiadni érte a 2800 (vagy mennyi) pénzt.



    Hogy ne csak rosszat szóljak: Káposztalepke írt gy tippet valamelyik Suttogóból, ahol választási lehetőségeket kínál fel az ember a gyereknek, p. játszóról hazainduláskor. Ezt próbáltam én is, gázos szitukban, és működik. (Eddig még...)



    Kovvács megint: én sokkal jobban ura voltam a helyzetnek, mikor a kislányom megszületett, mint az első gyerekem születése után, azzal együtt, hogy két gyereket kellett ellátnom. Igaz, nálunk kicsit nagyobb a korkülönbség, csaknem napra pontosan 2 év.

    De attól még pelenkáztam 15 hónapig kettőt. Ebédkor bal karomban a kislányom, szopizott, jobb kezemmel etettem a kisfiamat, mert ő akkor még nem tudott (vagy nem akart? nem tudom) kanalazni.



    MINDEZEKKEL EGYÜTT sokkal jobb volt, mint a nagyobbik kisfiam születésekor. Volt, amikor kezelhetetlen volt a Nagy (ma már tudni vélem, hogy miért), olyan is volt, hogy én nem voltam a helyzet magaslatán (nagyon nem), de ezeket is beleszámítva mondom, amit mondtam.



    Most eredetileg 19-20 hónap korkülönbséget szerettünk volna a Kicsi és a majdani Legkisebb között, na ezt már bebuktuk...;-)).



    No, megyek rakodni én is. Csőváz!

  • 2007.06.05 22:34:31anyaallat

    Suttogó téma:



    Amikor először beleolvastam messze elhajítottam, azzal, hogy egy ilyen merev baromságot kézbe sem veszek. Aztán írtam megfigyeléseket a kicsinyről és észrevettem, hogy teljesen azt csinálja magától,ami a könyvben le van írva napirend címszó alatt. Ezek után újra elővettem ,mert azért lehet benne valami. Szerintem nagyon prakitus és használható tanácsok vannak benne, nekem egy csomó dolog bevált. Pl.: a fáradság jelei rész. Írja, hogy a baba nem akkor fáradt, amikor fáradtnak néz ki, hanem pont ellenkezőleg, amikor hangosabban kezd kiabálni, meg vadabbul játszani. Na olyan olyankor kell letenni aludni. Ez nálunk teljesen bevált, ha erről lecsúszok óriási hiszti van a lefekvésnél. Szerintem ez egy tök okos dolog és én magamtól nem jöttem volna rá, pedig gyerekpszichológia szakirányon végeztem. (ott ilyen praktikus dolgokról nincs szó). Amúgy a stílusa szerintem is elképesztően tukkó és ostorozó, de általában ezek az amerikai népszerűsítő tanácsadó könyvek mind ilyenek. Gondolom ez egyfajta rosszul értelmezett törekvés a közérthetőségre. Amúgy meg olyan mint minden más tanácsadó könyv, az a tanácsot ami értelmesnek tűnik azt kipróbálom, ami meg távol áll a felfogásomtól azt meg nem.

  • 2007.06.05 23:23:35kovvacs

    Anyatünde, nekem senki a csaj, de azér megpróbáltam megkeresni az említett részeket.



    Ja, a szülőt cseszteti, hogy tán nem eléggé akarja azt a változást. Majd lapoznod se kell és odaírja, hogy "Olyasmivel próbálkozik, ami nem felel meg a családnak vagy Önnek". Merthogy felsorol kb 10 különböző okot arra, hogy miért nem működik konkrét esetekben a módszere. Csak az egyik a szülő csesztetése, és sok más is van :P



    Kedvenc példád a nyolchetes nem aludja át az éjszakát.



    Na ezt begépelem:)



    "Egy nyolchetes baba anyukája ezt írta:

    "Azt szeretném, ha este héttől reggel hétig aludna. Mit javasolsz?"

    Azt javasolom, hogy az _anyuka_ térjen jobb belátásra.

    Legyen realista: az első hónapokban a baba még nem alussza át az egész éjszakát" stb.



    Mondom, ott nincs védőnői hálózat:P



    Ja és mindenki halálkétségbeesetten keresi trészit méretes f*szsággal. Valószínűleg ez amcsi tünet.



    De mosmá elolvasom, akármi is van :)))))

  • 2007.06.05 23:50:19Anyatünde

    kovvacs, mi az, hogy :P ? Biztos valami hangulatjelző emotikon-pótló, de azon belül?





    "Ja és mindenki halálkétségbeesetten keresi trészit méretes f*szsággal. Valószínűleg ez amcsi tünet."



    Ezt nem mondtam. Kettő példa nem mindenki.



    Mégiscsak meg kellett volna vennem, és szó szerint idézni.



    Igen, a szülő csesztetése. A többit nem olvastam, mert ezen a ponton tettem le. Addig is csak kutyafuttában, Kicsivel postára, majd babaruha-boltba rohanás közben.



    Egyébként én most akarom kölcsönkérni az első két kötetet, és kimazsolázni belőle, ami használhatónak tűnik. Csak ezt az előző hsz.-ba elfelejtettem beleírni.



    Szóval úgy általában senki és semmi nem egyértelműen fekete vagy fehér. Trészi sem. Meg én sem ;-)) Én például egy konzervatív liberálkeresztény ex-biofizikus gyógyszerész-hivatalnok vagyok. jelenleg GYED-en. ;-)))))

  • 2007.06.06 01:57:17kanga

    Jo kesore jottem ra, hogy ez a konyv eloszor itt jelent meg. Nem is hallottam meg rola; az ismeroseim meg en is egy teljesen mas sorozat darabjat vettuk meg. "what to expect ...". Van egy ami a terhessegrol szol, meg van egy ami egy eves korig irja le a gyerek fejlodeset, meg van egy ami 2-3 eves gyerekrol szol. Nekem az elso ketto van meg, es elegge bevallt. Egyik sem allitja hogy valszt ad minden felmerulo problemara, inkabb informacioval szolgal. Es nem leckeztet es nem tart lelkifroccsot, amitol en speci kiborulnek. A babakonyv leirja a gyerek feljodeset honaprol honapra, de kihangsulyozza hogy minden gyerek mas, nem fejlodnek azonos ritmusban. Otleteket ad, pl arra hogy mit kezdjen az ember amikor elkezdi a szilard ennivalo bevezeteset, de egyikre sem eskuszik, az a hozza allasa hogy az ember probalkozzon, majd csak bevalik valami. JOl jott az is, hogy leirta, hogy kb mikor mit lehet bevezetni az etrendbe. Meg a konyv vegen elegge jol leirja a gyakoribb gyerekbetegsegek tuneteit, igy legalabb az ember tudja, hogy essen-e azonnal panikba, vagy raer, ha masnap rohan az orvoshoz.

    A terheskonyv is hasonlo stilusban irodott, ott is sok jo informaciot talaltam

  • 2007.06.06 06:09:42Alvomacko

    Anyatünde: figyeltem! :-)))



    Milyen az a liberálkeresztény? Tudom, tudom! Olyan mint te vagy. :-)



    Ja, én meg egy nonkonformista, demokratikus reformer vagyok némi indulatos, öntörvényű bezzeg anya beütéssel. :-)



    Mosmán muszáj lesz ezt a Suttogós cuccost a kezembe venni. De ez a suttogó cím tök gáz! A fülembe suttogja, hogy mit kell tennem, de azért a többiek ne hallják? Nekem ne suttogjon, hanem beszéljen hangosan és érthetően. :-)

  • 2007.06.06 11:25:33kovvacs

    Alvomacko,

    abból jön a suttogó, hogy az amcsi kultúrában a lónak kitüntetett szerepe van, és azok az állatgondozók(?), akik különösen értenek a lóhoz, azok kapják a "suttogó" megtisztelő elnevezést. Vagy ehhez valami hasonló a lényeg, mert csak kb tudom, de azér fontos volt leírnom. Volt is valami ilyen film, aminek ez volt a címe, hogy Suttogó, én nem láttam.

    A trészi-kultuszban maga trészi A Suttogó, mert ahogy a vadló megszelidül pár perc alatt a profi állatgondozó kezében, úgy "a halálosan kétségbeesett anyák" eredetileg házhoz hívták trészit, kezébe nyomtak egy ordító csecsemőt, aki csodákcsodája, pár perc alatt megnyugodott.



    Jaj a lányom szerint MOST menjek be hozzá úgyhogy majd eccer folytköv



    Anyatünde, a :P elfordítva mikor vigyorogsz és kicsit költöd a nyelvedet. Amolyan pimasz mosoly

  • 2007.06.06 11:31:46Alvomacko

    kovvacs: Köszi. Én sem láttam a filmet, de hallottam róla.

    Nekem akkor se suttogjanak a fülembe, utálom! :-)

  • 2007.06.06 11:58:37kovvacs

    Anyatünde, tudom, hogy nem mondtad, hogy mindenki halálos kétségbeeséssel fordul trészihez, de én mondom. Valahogy ez a stílusa a könyvnek. Olyan nagyon amcsi. Minden "nagyon". Tele vannak a példalevelek - szinte az összes ilyen - vagy az elején, vagy a végén azzal, hogy "Segíts!". Már karaktertakarékosságból is kihagytam volna, de nem, sztem ő oda is berakta, ahol eredetileg nem volt :))))

  • 2007.06.06 12:09:08babó

    ezzel nekem az a bajom, hogy ha adott egy kétségbeesett, zaklatott anyuka, akkor naná, hogy üvölt a csecsemő, és lenyugszik, ha valaki olyan veszi a kezébe, aki nyugodtan, biztos kézzel fogja.



    amikor a lányom született, és először volt velem egész nap a korházban, odasántikáltam vele az első adandó alkalommal a pelenkázópulthoz, és kértem az épp ott lévő csecsemőst, hogy mutassa már meg, hogyan is kell tisztába tenni. a nővér egy amúgy kedves, de elsőre rémisztő, kisminkelt-szőkített-lakkozott középkorú kiképzőőrmester volt, fogta a csajt, letette, pikk-pakk semmi finomkodás, letépjük, töröljük, zitty-zutty ezzel kenjük azzal kenjük, rá a pelenka, kész műsort adott elő. olyan tempóban, hogy csak pislogtam. de a lényeg: gyerkőc teljesen nyugodtan, békésen tűrte, semmi hiszti nem volt.



    én azért finomabban csinálom :))



    szóval önbizalom! :))

  • 2007.06.06 13:26:55kovvacs

    babóka, jaja, lehet, hogy trészi is így csinálta szegény.

  • 2007.06.06 13:30:30kovvacs

    Angolt jól bíróknak:

    www.thebabywhisperer.com/babywhisperer.html

    és itt van a message boards.

    Ha jól látom, a 4É angolul: E.A.S.Y. :P

  • 2007.06.06 15:23:28Anyatünde

    OFF, de mekkora ;-)



    Alvómackó: na szóval a liberálkeresztény.

    Nehéz megmagyarázni direkt politizálás nélkül, az meg itt nem célszerű? ildomos? kívánatos? meg tán még el is küldenének az indexes politika-fórumokra, ahova semmi kedvem menni. (Beleolvastam egyszer-kétszer, azért. Akkor már inkább a vasútbolond-fórum.)



    Inkább mondok példákat, ezek talán megmutatják, mi az.



    Például könnyesre bírom röhögni magam - sokadszorra is - a Brian életé-n.



    Például a Passió c. film (r.: Mel Gibson) bizonyos részeitől kifejezetten viszolygok.

    Ugyanakkor a teljes film, Húsvét előtt nem sokkal megnézve döbbenetes élmény volt. De nem nézném meg sokszor...



    Például nagyon szívesen olvastam Lengyel László Várszegi Asztrikkal készült interjúkötetét (ha jól emlékszem, beszélgetőkönyvecske volt a címe) - akár többször is.



    Most eszembe jutott még valami, amit csak nagyon bizonytalanul és halkan mondok: sokszor úgy tűnik, hogy katolikus társaságban (értelmiségi társaságban is, sajnos) mintha eléggé "uniformizáltan" járna az emberek agya, legalábbis némely kérdésben. (Nem mindenkié, de jónéhány emberé, és most NEM teológiai kérdésekre gondolok.)

    És elkezdesz gondolkodni, hogy bizonyos dolgokat miért gondolnak úgy, ahogy, és nem találsz értelmes magyarázatot.



    Egy ilyen példa (az enyhébb fajtából): "Nem olvasunk Népszabit, fújjj."

    Én meg nagyon csípem pl. az újság térképvázlatait, vázlatos helyszínrajzait. És Bacher Iván írásait. Bocs, nem találom az a betűt, két ponttal a tetején.

    Tudom, megjelentek kötetei is. De pl. volt olyan írása Bacher Ivánnak, amit eddig egyik kötetében sem találtam meg, és a Népszabadság Online archívumában sincs meg. A SOTE I. Szülészeti Klinika Perinatális Intenzív Centrumáról szólt az írás, még valamikor évekkel ezelőtt (Talán 2003 novemberében) olvastam.



    Visszatérve az unifomizált észjárásra: vannak egészen paranoidnak tűnő elgondolások is.



    No, szerintem eléég volt ebből ennyi.



    ON

  • 2007.06.06 17:02:00kovvacs

    Azért szívesen vennék egy komplett kötetet a

    WUR féle

    iskolától.



    Léteznek ugyanis elképzelések, hiszen a Kismama magazinban fel-feltűnnek ilyesmik. Konkrétan rémlik az éjszakai alvásról is valami jó hosszú cikk. Rémlik valami a napirendről.



    Tehát jó lenne egy WUR-féle általános csecsemőgondozói és kisgyerekterelgető könyv.

    Mert nem minden a szoptatás. Persze, iszonyúan fontos, és nyilván egy ilyen típusú könyvben magától értetődő túlsúlya volna a szoptatásnak, hiszen az egész élet a szoptatás köré szerveződik.



    ---

    Hihetetlenül ellenszenvesek trészi stílusának egyes jellegzetességei - amely akár fordírási baklövés is lehet, de tartok tőle, hogy nem az.

    A gyereket "legyőzzük", szó szerint talán nem volt ilyen, de "betörjük" - jaja, csakis a gyerek érdekében, mert mi felnőttek aztán olyan marha okosak vagyunk.

    Ez azért nem kicsit gáz.

  • 2007.06.06 18:05:06marcangoló

    Kovvacs, elvileg mostanában jelent meg egy könyv, Dr. W. Sears: Éjszakai gondoskodás a címe. Elvileg az altatásról szól, de biztosan másról is. Ajánlja a LLL is, úgyhogy szerintem az általad kívánt megközelítésben íródott. ;-)

  • 2007.06.06 18:12:10Alvomacko

    Anyatünde: szóval ez olyan mindenből egy kicsit filozófia. Tetszik. Mert valahol középútra emlékeztet. :-)

  • 2007.06.06 18:14:41Tjuca

    Anyatünde!



    Liberálkeresztény :-) Jessz.

  • 2007.06.06 22:46:24Anyatünde

    Mindenből egy kicsi? Nem tudom.

    Hit, erkölcs és hasonlók dolgában semmiképpen.



    Talán röviden annyi, hogy nem utasítok el látatlanban valamit PUSZTÁN AZÉRT, mert a "másik oldal" kedveli, vagy egyetért vele.



    Gondolkodó keresztény. Sztem van ilyen, én már találkoztam ilyen emberekkel. A családomban több is van, szóval ez lehet, hogy valami genetikai defekt. ;-))

    Szomorú lenne, ha így lenne... Szomorú, hogy bizonyításra szorul, hogy létezik ez a kategória...



    (Kovvacs meg a gondolkodó konzervativ ;-)) )

  • 2007.06.06 22:51:14kovvacs

    Anyatünde, tuti hogy van ilyen kategória, csak nincs benne túl sok ember. De itt pl. rögtön van kettő-három is. (Marcangolóra meg Csörére gondolok Rajtad kívül.)

    Meg aztán a fene se tudja. Ha odaát élnék, ahol trészihogg élt, lehet, hogy belőlem is az lenne, mint belőled...

  • 2007.06.06 22:54:01druantia

    Sears-éknek van egy jó kis oldaluk a neten. Most lusta meg fáradt vagyok rákeresni, de ha "attachment parenting" néven keres az ember, nagyon jó dolgokat találhat. Legalábbis az én ízlésemnek megfelelően jókat :-).

  • 2007.06.06 22:54:01marcangoló

    Nálunk mindenki mindig ellenzéki volt (még Annakidején, tudjátok), az utóbbi időben lettek valamilyen pártiak. De pl. sokan liberálisból alakultak át konzervatívvá, követve a párt pálfordulását.... Most megint teljes az egység. És béke honol. Az öcsém a legmarkánsabb, de őt a "papok nevelték", ahogy anyám szokta mondani. Én meg az undok liberalista, mert néha belekérdőjelezek az "evidenciákba". Meg szeretem a Mancsot... ;-)

  • 2007.06.06 23:00:28kovvacs

    marcangoló, nem-nem-nem, nem úgy értettem, hogy az általam kívánt megközelítés.



    Azt szeretném látni úgy teljes egészében, ahogy WUR leírja vagy vmelyik kolleginája, hogy GLOBÁLISAN hogy csinálja. Az egészet. Szoptatás ÉS alvás-altatás ÉS áttérés a vegyes étrendre ÉS nembolondulsz meg a kialvatlanságtól mint felnőtt ÉS egyéb gyereknevelési cuccok (pl. szobatisztaság stb).



    Ja és azért szeretném látni, hogy legyen min köszörülnöm a nyelvem.

    Könnyű a trészi féle megoldásokat fikázni, ha nem lehet összehasonlítani a másik oskola fullos világnézetével. Én WUR vonalon indultam el, és nehogy azt hidd, hogy a gyerekem kéthetes korában egy percre is leszállt volna a cicimről éjjel. Csak akkor bökdösött meg, ha szerinte cserélni kellett és jöjjön a másik. Valahogy az kimaradt a WUR féle kiképzésből, hogy mit csináljak a gyerekkel, ha igény szerint szopik a hetedik órája és minden tagom fáj.

    És én asse tudtam, ki ez a trészi, de ettől elindultam magamtól is efelé. És valahol félúton vagyok. És mocskosul éreztem magam közben, és nem fért a fejembe, hogy más hogy nem képes eközben megbolondulni - ha ilyen jóevő ciciközpontú gyermeke van és TÉNYLEG igény szerint szoptatja. (Igen, én is szoptattam WC-n ülve, boltban, minden elképzelhető formában. És nem vagyok benne biztos, hogy nem tett ré mindez egy lapáttal az amúgy se teljesen ép állapotomra.)

  • 2007.06.06 23:09:13marcangoló

    Kovvacs, mire gondolsz? Én mint gondokodó keresztény, vagy liberálkeresztény? Vagy gondolkodó konzervatív? Mert tisztességes kereszténynek én nem vagyok mondható. Esetleg a kistesóm, vagy a családom egyéb tagjai. De én otthon a rebellis elhajló vagyok. :-)

    Jaaa, hát igen, azért az nem valami nagy buli, ha pont a te gyereked az, aki igény szerint nonstop szopizna.:-( Bevállalhatnák a dolgot, bár szerintem a Kismamát olvasva, meg a szoptatási tanácsadókat (Pl. Diószegi Esztert, aki pszichológus), nekem már kezd kikristályosodni egy szemléletmód. Amit egyébként én szeretek követni. Ajánlani már csak a legeslegjobb barátaimnak. :-) Azok talán nem ütnek agyon, ha nem úgy sül el a dolog, ahogy kellene.

  • 2007.06.06 23:18:28babó

    bocs, mi az a WUR? (ki?) lehet, hogy nekem is van olyan füzetem?



    mondjuk most már nem aktuális, de a következőnél esetleg...

  • 2007.06.06 23:20:25kovvacs

    marcangoló, ez az:

    ki van már a szemléletmód kiristályosodva,

    csak be kéne szépen könyvben vállalni.



    Megvenném,

    végigolvasnám,

    az tutter.

    És ugyanúgy csemegéznék belőle, mint trésziből. Mmint a könyvből. (ggrrr, vizuális vagyok és eszembe jutott, hogy már halott)

  • 2007.06.06 23:21:24marcangoló

    W. Ungváry Renáta, a Kismama főszerkesztője. :-) Kovvacs szokott rá hivatkozni az igény szerinti szoptatásnál...

  • 2007.06.06 23:22:41kovvacs

    W. Ungváry Renáta

    hivatalosan nem tudom, mi a státusza, de hívhatjuk az Igényszerinti Szoptatás Magyar Apostolnőjének is.

  • 2007.06.06 23:22:49marcangoló

    Én megírom, aztán nagy pénzt akasztok. Csak az a baj, hogy nem bírnék ilyen kategorikus lenni, mint Trészi, akkor meg hogyan nyomnám el az amerikai piacon?!

  • 2007.06.06 23:23:52marcangoló

    Kovvacs, nagyon pikírt vagy, csak mert nem jött be a nonstop szopi.:-) De hát az nem is neked van, hanem a gyereknek. Bár, ebben az esetben már mondhatjuk, hogy neked is szopás. ;-)

  • 2007.06.06 23:34:57babó

    á, köszönöm



    kismamát csak reklámpéldányt olvastam, szép-szép, jó-jó, de marhára nem fogott meg, mint a "női" újságok általában.



    az igény szerinti szoptatásról meg: lányom fogta magát és 2,5 hónapos korától négyszer szopott egy nap, kész passz. akkor egy órát. 9 hónaposan már alig érdekelte a cici. pedig úgy képzeltem 1-1,5 éves koráig tuti szoptatom, aztán meglátjuk :(( szóval a fejünkre is állhatunk az elveinkkel, ketten vagyunk a picivel a játékban.

  • 2007.06.06 23:35:02kovvacs

    marcangoló, na ez az amit nem értettem egy idő után. Hogy én hol vagyok. És azt senki se mondja, hogy sehol, mert akkor hogy a búbánatba íródnak a cikkek a Kismamába? Asse üres oldalakkal jelenik meg.

    Olyanokat nem is kérdezek, hogy mikor és hol csinálják a következő gyereket. Biztos a mosógépen két szoptatás között, hiszen a közös hitvesi ágyban már alszik kettő, 2 és 4 évesek, akik még szopnak. Igény szerint.

  • 2007.06.06 23:41:24marcangoló

    Kovvacs, már ha ennyi szoptatás mellett még teherbe lehet esni.:-: /Egyébként a mi gyerekeink rendre a nappali kanapéján készülnek./

    Vagy olyan iszonyú mázlijuk van, mint nekem, hogy a gyermekeim teljesen anyabarát módon igénylik a cicit. Két- három óránként, majd a fiam egyre kevesebbszer, aztán már egyáltalán nem. Jó, nekem mindig kiment a fejemből, hogy ha elesett, fáj valamije, cicivel vígasztaljam, így nálunk a szoptatás az evést szolgálta. Maradi vagyok, de most már mindegy.

  • 2007.06.07 21:12:51kovvacs

    Ma kipróbáltam trészi susog-ütöget mócerét a 4 hónapos unokaöcsémen és remekül műxik. Igaz, ő egy "Mintababa", azaz mindent úgy csinál, mint az összes könyvekben le van írva, hogy kéne.

  • 2007.06.07 21:19:38marcangoló

    Ez nem Trészi módszere, hanem az enyém. Én már így csináltam, mielőtt hallottam volna róla. :-))))) Na, csak kötekszem.

  • 2007.06.07 21:56:05zsuli

    kowacs: ha fél év múlva lesz időd, légyszi írj egy posztot a tesózásről, jó?

    Mi még gondolkodunk a másodikon, de túl sok kérdés merül fel (pedig nem is kényeztetem el a lányom szerintem...):

    mit csinál az ember a szoptatás alatt a nagyobbal?

    ha az esti fürdés és az előtte levő játék apa reszortja, akkor a nagy nem kapja már meg, vagy a kicsi ne ismerje meg ezt a jó szokást? stb., stb.



    Ha lesznek rá válaszaid, oszd meg velem, oké?

  • 2007.06.07 23:13:40kovvacs

    marcangoló, én is úgy csináltam már korábban is, de nem mindig susogtam. Néha dúdolgattam, néha nem szóltam egy szót se. Mit adott ehhez trészi? Csak két darab infót: 1; a gyerek kettőnél több dologra nem tud figyelni (háta egyenletes, könnyű, picike ütögetése + a susogás), ezért hagyja abba a sírást, majd alszik el - 2; feltéve, ha TÉNYLEG álmos, csak nem tudott magától elaludni.

    Tehát: érdemes mindkét műveletet tudatosan egyszerre csinálni; valamint nemálmos gyereknél nem fog bejönni, hogy elaltasd. (TUDOM, tudom, hogy ez evidencia, de első gyereknél mégis mit tudtunk magunktól - mikor éhes, álmos, fáradt, túlpörgős stb? Nem olyan egyszerű az.)

  • 2007.06.07 23:15:40kovvacs

    zsuli, OK!

    Sőt, köszi, mert ez egy jó ötlet:

    amint időm lesz levegőt venni, írok "sorozatban" egy-egy témáról, hogy hogyan alakulgat jól-rosszul nálunk.

    Különben még én sem tudom meg szorongok is (akkor is szorongok marcangoló, ha nem kéne), hogy pl hogyan lehet a két gyerek napirendjét összehangolni, és igen, pl. itt a fürdetési kérdéskör.

  • 2007.06.08 00:23:45yucu

    én olvastam asszem az elsô kettôt. nekem pár dolog bejött, pár nem. azért azt lássuk be, olyan ez, mint a horoszkóp, abba kapaszkodsz, amivel egyetértesz, a többi elsikkad.

    van amiben lazább vagyok, van amiben sokkal durvább. pl a kölyköm cicin alszik el este még mindig, sôt sokszor nappal is. az apja le tudja tenni, de tôlem elvárja. amíg nekem jó és neki is... nekem az a fél óra napközben lelkifurdancsmentes, igazolt pihenés... próbáltam anélkül lerakni délután, végül is félórás üvöltés és birkózás után beájul... nekem egyszer?bb nyugiban. majd valahogy megoldódik, csak nem fogja gimiben is követelni...?

    amikor viszont rákapott a 2-3-4 éjszakai felébredésre és cicizésre pár hónapja, nem tudtam gakorlatba áttenni azt, amit írt, hogy menjünk be és fektessük vissza akár százszor is, míg végre elájul... én azt nem bírtam sem idegekkel, sem derékkal. egyedül nyüszögött szegény, 3 éjjel, csökkenô tendenciát mutatva, 30-15-5 percet, ámde a probléma megoldódott, azóta is újra alszik 9-tôl 7-ig. az ágyában.

    szóval én zord anya vagyok, külön szobában alszik a malacka. én már akkor sem jól alszom, ha egy szobában vagyunk, nemhogy egy ágyban... nemtom mi lesz, ha jön egyszer a kistesó... bele se merek gondolni.



    na meg a tracy stílusa elég amerikás, néhol gyermeteg és túlmagyarázó, fele ekkora könyvbe belefért volna ennyi információ... na de ez van, kell olvasni mást is, de nekem a kismama magazinos paráztatásoktól is herótom van. ismer valaki "cumizavaros" gyereket? mármint nagy tömegben, mert úgy írnak róla, mintha népbetegség volna.

  • 2007.06.08 06:21:37Alvomacko

    zsuli: mi - helyesbben én, mert én voltam a kivitelező - kis "kerítést" szereltünk a gyerekszoba ajtajára, így tudtam megakadályozni, hogy mondjuk a konyhában kolbászoljon egyedül a Nagy szoptatás/etetés alatt. Amikor Lilla nagyobb volt már és az etetésnél már nem merültünk el egymásban, akkor a gyerekszobában is etettem cumisüvegből. Később az etetőszékben felváltva ettek. Előbb a Kicsi, ő gyorsan és jól evett mindig. Ha végzett, akkor őt letettem aludni, utána meg jött a Nagy. Nálunk még 2 évesen is etetőszékben evett Nóri, mert így nem tudott elmászkálni, mert leugrálni a székről.



    Fürdetés: Lilla fürdött előbb, addig Nóri játszott még. Aztán amikor Lilla már tudott ülni, akkor együtt ültek a kádban két tenyérnyi vízben. Volt, hogy a kádban felejtettem őket a kihűlt vízben, mert ez volt az az idő, amikor a gyerekszoba romjait takarítottam össze és néha hosszúra sikeredett. Ők meg játszottak a kihűlt vízben...

    Lilla a fürdés után vacsizott. Addig Nóri pancsolt a vízben. Nem akarok bezzeg anya lenni, de én minden fürdetést egyedül csináltam végig. Történelmileg így alakult. Csak azért írom, hogy egyedül is meg lehet csinálni két gyerekkel. legtöbbeteknek meg a férje segít a fürdetésben ahogyan olvasgattam. Vacsi után Lilla ment az ágyba. Jött Nóri vacsiztatása, majd ő is irány az ágy. Ekkor még hátra volt az olvasás.

    Mindig igyekeztem úgy csinálni, hogy már nem maradjon sok házimunka a fektetés utánra, mert akkor már nem sok erőm maradt. Meg kedvem sem. Eyg jó kis intenzív nap után nekem is nagyon kellett a pihenés. :-)

  • 2008.09.15 21:26:01ebatta

    Kedves Hanna!

    4 évesek a hármasikreim! 3 hós koruk óta alszanak éjszaka...sorolhatnám (és nem ébresztettem őket soha, se tracy se a védőnő javaslatára pontosan időbe) , mégis van , volt napirend..ami nem percre pontos, de működik..anyukák kérdezik ha látnak bennünket:-Hogy csináltátok? hogy bírjátok?? 1xrű a válasz! suttógó segítségével...lehet hogy azt mondod..kegyetlen vagyok, mert nem akartam hogy kedvükre cicizzenek amikor csak akarnak stb?? hát tudod 4 év után, ugyan úgy szeretnek a gyerekeim és megtisztelnek a hisztijükkel, mint az ötlet szerű nevelést alkalmazók...de nekem már sokkal könnyebb!

    Jó látni , hogy aki annó elitélt engem a módszer miatt most irigykedik! Mert van akinél a nyúl viszi a puskát........

  • 2008.09.15 22:34:23Hűbele

    Épp kezdett hiányérzetem lenni, hogy ma még nem olvastam bezzeg-anya bejegyzést:-)))

  • 2008.09.15 23:05:44ebatta

    K.arikától idézek:

    Valahogy pár gondolat megragadt bennem, és azóta is profitálok belőle...

    Ez a lényeg, nem a stopper, nem szó szerint betartani amit ír...megfogott eleve az...:minden gyerek más( tracytől).... bizony határozottan állíthatom hogy egyszerre született egynemű 3 gyerek is teljesen más..más igényekkel, más indulatokkal, más "hőmérséklettel" más dilivel, ...mégis egyszerre szoktak be csont nélkül az oviba..mégis csont nélkül ott aludtak első este mikor otthagytuk őket maminál...mai napig egyidőben csendespihenőznek ebéd után, egy időben vacsoráznak, egyszerre fürdenek...most akkor hogy is van ez? szerinted ha igény szerint szoptattam volna??? nem 5 hónap után apadt volna el a tejem, hanem 4 nap után...másfél hónaposak voltak mikor először aludtam 2 órát egyhuzamban....(szigor mellett a z ellenzők szerint! )

  • 2008.09.15 23:10:19ebatta

    Ninc s időm fórumokra..igazából gina fordról kerestem valami infót, akkor találtam rátok!



    Akkor csak ennyit:

    SUTTOGÓ TITKAI ALAPELVE BEVÁLT, NAGYON IS, KÍVÜLÁLLÓK ELISMERIK AMIT CSINÁLOK ÉS CSINÁLTAM A GYEREKEKKEL..., IKRESEKNEK ÉS TÖBBESIKRESEKNEK ÚJRA ÉS ÚJRA BÁTRAN AJÁNLOM!

  • 2008.09.16 03:21:25cozumel

    Ebatta



    Szia :-)



    Roxall nicknevu kommentezonk (ikresek.hu) viszont igeny szerint szoptatta a harmasikreit.

    Neki meg az jott be.

  • 2008.09.16 07:34:26Anyatünde

    Ebatta, abban teljesen egyetértek, hogy ikreket, vagy hármasikreket UGYANÚGY igény szerint ellátni, mint ahogy az ember egyetlen babával teszi, vsz. fizikailag lehetetlen.

    Viszont én így a partvonalról (4. babát várjuk, de ikreim nincsenek) úgy gondolom, hogy az egy hatalmas plusz és különlegesség az ikrek számára, hogy ott vannak egymásnak, és ahogyan ott vannak egymásnak.



    DE: Az igény szerinti szoptatást ésatöbbit ne mossuk már össze az "ötletszerű neveléssel".

    Nem csak 100 %-ban a Tracy Hogg-féle irányt követve lehet az ember következetes a gyerekeivel sztem. (amúgy én beleolvasgattam a könyveibe, és találtam pár jó ötletet is, ami nálunk is működött.)



    Pl. én a csecsemőkorában nagyon sokat beteg kisebbik fiamat (4 hónaposan esett át bárányhimlőn, és két nagy tesó hordta haza neki az oviból a nyavalyákat) biza nem is próbáltam leszoktatni az éjjeli szopizásról. És 15 hónaposan, mikor volt kb. 1-1.5 hónap betegség nélkül, akkor magától leszokott róla.



    Továbbá az én gyerekeim is csont nélkül aludtak ott a nagymaminál. Amikor annak eljött az ideje.



    Az oviba beszokást meg hagyjuk. Az legalább annyira függ a gyerek alaptermészetétől, mint a következetes vagy "ötletszerű" neveléstől.



    Még egy: ha valakinek simábban megy valami valamelyik gyerekével - vagy ikrekkel akár - ott azért játszik a mázli-faktor is. Saját példa: ha a kisebbik fiam lenne az első gyerekem, és még nem lenne tesója, akkor vsz. hatalmas arcom lenne, de a nagyobbik fiam után már tudom, hogy egy ritka kiegyensúlyozott gyereket dobott nekem a gép így harmadszorra, aki előtt még ott áll a dackorszak vastagja... :-P (2.5 éves)

  • 2009.07.16 14:26:03Mano83

    Hát Hanna, te is tudsz ám blődségeket írni! Legalább annyit, mint szerinted Tracy...

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta