SZÜLŐSÉG

Büntetés jár a második gyerekért Kínában

2007. május 25., péntek 08:17

A kínai Guangxi tartományban nemrégiben indított program keretében különféle büntetéseket — köztük pénzbírságot vagy kötelező abortuszt — rónak ki azokra a párokra, akik nem tartják be a születésszabályozási törvényt, melynek értelmében egy családban csak egy gyerek lehet. A kezdeményezés erőszakos összetűzésekhez vezetett a tartomány lakosságának százai és a rendőrök között.


A születésszabályozási törvény azt hivatott elérni, hogy Kína most 1,3 milliárdos lakossága 2050-re ne haladja meg az 1,7 milliárdot, írja a MediPress. A törvény megszegéséért kiszabható büntetések - például pénzbírság vagy munkahelyi lefokozás - tartományonként és városonként változnak. A múlt hónapban délnyugat-kínai nők tucatjai jelentették, hogy abortuszra kényszerítették őket a terhességük utolsó, kilencedik hónapjában, néhányukat azért mert nem voltak házasok, másokat azért, mert második gyermeküket hordták a szívük alatt.

A Guangxi tartománybeli Bobai megyei önkormányzat megemelte a törvény megsértéséért járó büntetés összegét, és elkobozza vagy megsemmisíti mindazok vagyonát, akik ezt nem képesek kifizetni. A tartomány tisztségviselői a lakosság beszámolói szerint 1980 óta kiróttak már 500 jüanos (kb. 12,000 forint), de 70,000 jüanos (több mint 1,6 millió forint) büntetést is.

Néhányan azt mondják a hivatalos nevén „közösségi gyermeknevelési díjat” beszedik annak ellenére is, hogy a legtöbb törvényszegőt korábban már megbírságolták. Az is előfordul, ha a kiszabott díjat három napon belül nem fizetik be a törvényt áthágók, házaikat lerombolják, illetve egyéb értékeiket is elkobozzák, számol be a MediPress. 

Guangxi lakosai válaszképp a szigorú megszorításokra családtervezési hivatalnokokat támadtak meg, autókat borítottak fel, illetve kormányépületeket gyújtottak fel. Szemtanúk illetve Hong Kong-i médiaügynökségek információi alapján a tartomány legalább négy városába kivezényelték a rohamrendőrséget. Hírügynökségi jelentések alapján egy tisztségviselő a szomszédos megyéből megerősítette: valóban történt zendülés, részleteket azonban nem árult el.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.25 16:30:17wadomama

    erősbors :

    "Szabad akarat, alkotmányos alapjogok, mint élethez való jog stb. Hm. Ezek biztos homályos fogalmak náluk. "



    Szerintem, ezek nálunk is igen zavaros fogalmak. És azt kell, hogy mondjam, hogy az egész világon, mert összekuszáltuk az alapvetéseket.

  • 2007.05.25 16:38:19druantia

    Az a gáz talán, hogy összekeveredtek a keleti és nyugati kultúrák. Ha Kovvacsnak igaza van, és miért ne lenne, és tényleg annyira erős ott a hagyományos nagycsalád vonzereje, és ehhez hozzáadódik még a modern technika, orvostudomány, stb., akkor a képlet eredménye a túlnépesedés. Hiába a közösségi szellem, senki se fogja mondani, hogy ne gyógyítsák meg, ha beteg, mert a társadalomnak jó lenne a mínusz egy fő. (Rondán hangzott, bocs.)



    Ne értsétek félre, nem akarom, hogy bárkinek is kevesebb jusson a világ "javaiból", mint másoknak, csak a kettő együtt robban :-).

  • 2007.05.25 17:04:05mulan

    kovvacs, druantia, szeretlek benneteket, de szerintem Kínában is hallottak már fogamzásgátlásról, neadjisten sterilizációról, szóval szerintem aki a gyerekét kilenc hónapig hordja a szíve alatt, az tuti, hogy gyereket akart. És az, hogy a gyerekét hivatalból megölik, szerintem nem tolerálható eljárás. Semmilyen körülmények között!



    kovvacs: nem csapom agyon; haraxom, sőt, undorodom -- így születtem. :)

  • 2007.05.25 17:20:19druantia

    Mulan, nem tudom, hogy mennyire elérhetőek és elfogadottak a különböző fogamzásgátlási módszerek Kínában, ebben nem (sem) vagyok képben, de mindenképpen igazad van abban, hogy egy gyerek (vagy akár felnőtt) megölése semmiféle körülmények között nem tolerálható. De egy másik ország belügyeibe nem avatkozhatunk bele. Sokszor még a sajátunkéba sincs beleszólásunk :-).



    Egyébként a légy-agyon-nem-csapás közös tulajdonságunk. Apám szokta magát szétröhögni rajtam, ahogy kinyitom az ajtót, besötétítek, és követem a legyet könyörögve, hogy menjen már ki, legyen szíves :-). A pókokat nem szeretem, de ha pl. ha zuhanyzás előtt a kádban találok egyet és tudom, hogy a víz biztosan levinné és kinyiffantaná, akkor valamire fel szoktam kanalazni és kirakom az udvarra :-). Túl sok buddhista irodalmat olvastam, vagy túl szentimentális vagyok :-).

  • 2007.05.25 17:30:49mulan

    Szétnyitom függönyöm, jöjjenek be a fecskék.

    Kiszúrom ablakom: jussatok ki, legyecskék.

    Rizst kap kis egerem. S nem gyújtok lámpát,

    szánom az éji lepkét.



    (Szu Tung-Po: Határtalan szeretet)

    (Azt hiszem, Szabó Lőrinc a fordító.)

    hu.wikipedia.org/wiki/Su_Shi

  • 2007.05.25 17:31:02kovvacs

    mulan, a fene se tudja. Még a mi kis individuálódott társadalmunkban se tiszták a szándékok a gyerekvállalást illetően.



    Persze, gyereket akart, mert... ? ? ?

    És kínai aggyal meg az nem tolerálható eljárás, hogy kivételezünk százezer meg millió számra, holott pont az a lényeg, hogy kiszámolódótt, hány db embert képes az ország eltartani. Vagy jobb talán azoknak az afrikai országoknak a helyzete, ahol az isteni éghajlat és a termékeny föld ellenére is tömegesen halnak éhen, mert a lakosságszám a családonkénti 8-15 gyerekkel sokszorosa annak, amelyet képes az ország etetni?

    (Van ilyen ország, a francba a hülye memóriámmal, hogy nem ugrik be, melyik, ahol pl. az volt a "nagy húzás", hogy rendeletileg elvették a fehérektől a földeket, így elintézték, hogy még azokon se folyjon élelmiszertermelés. Totál csőd.)



    A fogamzásgátlási körről pedig: épp reggel mesélte a párom, hogy Indiában pl. hiába osztogatja ingyen is az állam az óvszert, leginkább azt érték el vele, hogy egyre több a zseniális "egyéb" felhasználás. Tetőfedők vízzáró réteget képeznek belőle. Utakba építik bele. Mindenhova rakják, csak oda nem, ahova kéne.



    Mert az a bizonyos ösztön, hogy gyereket márpedig csinálni kell, nagyobb. Nem a döntés. Az nem nagyon van. Belső kényszer annál inkább. És nem kéne ezeket a belső kényszereket se lenézni, se megkérdőjelezni. Mi is, itt, ebben az országban, tanult értelmes nyitott nőként legtöbbször belső kényszerből vállalunk gyereket - szerintem. Csak éppen nagyobb a mozgásterünk a döntésben. De hogy tisztán "csak" döntés lenne... Akkor meg mit vársz egy nagyonnemművelt, istenhátamegetti helyen élő embertől, aki még tán soha nem volt rákényszerülve arra, hogy komoly döntést hozzon, hiszen az élete az első perctől az utolsóig közösségmegszabta mederben folyik?



    Nem mintha egy másodpercig egyetértenék azzal, hogy életképes babákat gyilkolásznak le tömegével. Csak felfogom az irgalmatlan és kegyetlen logikáját. Bántás nélkül számomra ez az állatvilágot juttatja eszembe. Tuti, hogy ott is vannak hasonló példák. A faj, a nagycsalád, a csorda, a boly stb érdekében...

  • 2007.05.25 17:32:22mulan

    ezt gugliztam, de szerintem úgy van, hogy

    "nem gyújtok este lámpát, szánom az éj(jel?)i lepkét."

  • 2007.05.25 17:34:52mulan

    kovvacs, kovvacs, ne csináld már! Politikai döntést állatvilághasonlattal...

  • 2007.05.25 17:40:29mulan

    Szerintem vannak esetek, amikor köteleségünk beavatkozni. Nem rögtön F16-osokkal persze, de diplomáciai úton és szociális szervezetekkel igenis meg kell próbálni. És mindenek előtt ki kell deríteni, hogy a fenti hírből pontosan mi és hogy igaz.



    Amerika hadat üzent Németországnak annak idején, pedig mondhatták volna, hogy "ó, ezeknél ez a trend, hogy elgázosítják a zsidókat. Szomorú, de az élet kegyetlen."

  • 2007.05.25 17:49:37kovvacs

    druantia:

    "Hiába a közösségi szellem, senki se fogja mondani, hogy ne gyógyítsák meg, ha beteg, mert a társadalomnak jó lenne a mínusz egy fő."



    Én hülye, valami beugrott, és most bőgök, mert megtaláltam és elolvastam.

    Sánta Ferenc: Isten a szekéren c. novelláskötet első darabja, a címe: Sokan voltunk

    Pont arról szól, amit írtál. Nem betegségről, de öregségről. A szegényeknél az öregek mennek önként meghalni. Hogy a többieknek jusson étel.

  • 2007.05.25 17:50:54kovvacs

    druantia

    valamint Fukadzava Hicsiró: Zarándokének c. novelláskötete, nem emléxem a darab címére.

    Ott az öregasszony megy meghalni, ugyanilyen okból.

  • 2007.05.25 17:52:02mulan

    kovvacs, nem sírni kell, hanem tenni ellene! bocs!

  • 2007.05.25 17:52:28kovvacs

    mulan, ez nem politikai döntés, hanem közösségi. Még a politika is alá van rendelve a közösségi szellemnek. Ha a közösség érdeke megkívánja, akkor majd rendszerváltanak. Most nem kívánja meg. A kapitalizmust megkívánta, azt bevezették.

  • 2007.05.25 17:53:10kovvacs

    mulan, nem hinném, hogy tudnék valamit tenni a múlt század elejéi magyar parasztságért.

  • 2007.05.25 17:53:48kovvacs

    A lányomért viszont igen, ezért most sokáig nem leszek

  • 2007.05.25 17:54:16boribon

    Mulan, egyébként abszolút egyetértek veled, de azért azt hagyjuk meg ,hogy az aranyos amerikaiak nem éppen azért üzentek hadat a csúnya , gonosz németeknek, mert olyan nagyon sajnálták a zsidókat... az inkább csak ürügy volt. Persze ennek ellenére jó, hogy volt aki szembeszállt a pusztító ideológiával, tehát a lényeggel, hogy nem nézhetjük ölbe tett kézzel az embertelenséget, mondván, hogy ez messze van innen, más kultúra, ott ez biztos normális, szóval ezzel egyetértek. Csak nem szeretem az amcsik világmegmentő propagandadumáját. Most is biztos a szegény egyszeri iraki emberért folyik a háború, nem másért... Na mindegy.

  • 2007.05.25 18:01:00mulan

    Boribon, köszönöm. Az amcsi világrendőrségtől nekem is hányingerem van, de mondjuk Irak egy egészen más eset. És igazából 60-70 éve még ugye Amerikánál se az volt a bevett, hogy "megyünk a villágot megmenteni". Erre alapvetően a II. vh. sikere kapatta rá őket. Mindettől függetlenül azonban jól tették, hogy akkor régen közbeléptek.

  • 2007.05.25 18:03:40marywolf

    Az idei OTDK n vallástudomnyi szekcióban volt egy dolgozat, ami a jizö kultuszról szólt, aminek kb az a lényege, hogy régen a megölt csecsemőt, ma már az abortált magzatot átsegítse egy békésebb helyre, ahelyett, hogy a lelkül örökké szenvedjen. Tehát Kínában ahol simán legalázálják ezeket a gyilkoságokat (szerintem a néhány sejtes abortáció is gyiklosság), ott csináltak egy kultuszt azok kicsin lelkiismeretének magnyugtatására, akik ebben nyakig benne vannak, ez a 17-18. században alakult ki. Amugy ehhez a kutuszhoz kapcsolik még, hogy minden megölt baba után csinálak egy szobrot és azokat az adott közösség egy helyre gyűjti, fel vannak öltöztetva meg díszítve. Egy bloggernél talátam már ilyen képeket, de most nem találtam meg.

    Most az előaás emlékeire hagyatkoztam, de ha tévedek javítsatok ki, nem vagyok computer, hogy minden hallott/olvasott dolgot rögzítsek.

  • 2007.05.25 18:05:06marywolf

    Kínához még egy adalék, ott alegmagasabb a kivégzések száma az egész világon, és bevett gyakorlat, hogy a kivégzettek szerveit felhasználják transzplantációra. Van olyan hely ahol íratnak alá velük valami papírt az önkántességről, bár ebben a kontextusban önkéntességről beszélni elég meredek.

  • 2007.05.25 18:12:17mulan

    marywolf, köszi, nagyon érdekes. Én erre a jizöre japán találatokat kaptam: www.ihaystack.com/authors/h/lafcadio_hearn/00015320_the_romance_of_the_milky_way_and_other_studies__stor/00015320_english_iso88591_p004.htm

  • 2007.05.25 18:14:09boribon

    Huh, lassan kezdek félni, hogy beperel minket a kínai kormány hitelrontásért és becsületsértésért, annyit szidjuk őket. :-)

  • 2007.05.25 18:22:14Chang Yai

    valaki említette, de nem igaz - szóval jó lenne Thaiföldet kihúzni a listáról, mert itt nem jellemző a tömeges lánygyilkosság, és a statisztikák szerint nincsen a nemek arányában torzulás. persze biztosan előfordulnak egyedi esetek. házasságkötéskor hagyományosan a férfi fizet a nő családjának többszázezres-milliós összeget (hozományt).

  • 2007.05.25 18:24:31mulan

    Boribon, szerintem csak lelövetnek, oszt kalap. Meg csökken vele a túlnépesedés. :)

  • 2007.05.25 18:43:04boribon

    Chang Yai, én említettem Thaiföldet, nekem meg egy odalátogató barátom, de alapvetően nem gyerekgyilkosság kontextusban, hanem, hogy pontosan az általad vázolt jelenség miatt is(drága a nő)sok a meleg férfi. De nekem semmilyen primer tapasztalatom nincs, még sosem jártam arrafelé. Sajnos, mert alapvetően szívesen megismernék egy annyira távoli kultúrát.

  • 2007.05.25 21:04:50druantia

    Most jutott eszembe este a nagy kérdés: csak a nőknek lehet egy gyerekük, vagy a pasiknak is ennyi a maximum? Arra gondolok, hogy pl. ha egy pasi elválik, és az első házasságában már van gyerek, akkor az új nő kénytelen lemondani arról, hogy neki is legyen sajátja? Vagy a hapsinak ebben az esetben lehet kettő?

  • 2007.05.25 21:09:50kovvacs

    druantia, jó kérdés...

  • 2007.05.25 21:18:02kovvacs

    Mivel abszolút nem értek egyet a kínaiak módszerével és képtelennek érzem magam arra, hogy ott éljek, a témában utoljára szólnék hozzá. (Remélem.)



    1, Szerintem nem azonos, hogy egy közösség viselkedését _megértjük_ vagy _elfogadjuk_. Én érteni vélem a logikájukat, és nem fogadom el a módszereiket.



    2, Számukra - mert képesek évtizedekben, évszázadokban gondolkoni (mmint a közösség mindenkori vezetése, mert ez a dolga) - nem úgy merül fel a kérdés,

    hogy megöljünk-e ártatlan és egészséges csecsemőket,

    hanem

    éhenhaljunk-e mind a 3 milliárdan ezen a földdarabon száz év múlva - hiszen képtelenek lennénk ennyi embert eltartani VAGY most öljünk meg ezerszámra olyan csecsemőket, akiket eleve nem is engedélyeztünk. Pont azért nem engedélyeztük, hogy nem halljon éhen mindenki száz év múlva.

    (Legalábbis így tűnik számomra innen.)



    3, A "ne tapossunk el egyetlen bogarat se" elv másodpercek alatt semmivé lesz pl. egy sáskajárás esetében. Ahol 1-2 nap vagy akár néhány óra leforgása alatt zabálja meg a rovarrengeteg egy vagy több év összes élelmét. A természetben sajnos nem működik ez a szelídség. Amúgy filozófiának elvont szinten tiszteletreméltó. Ezt is értem, és ezt se fogadom el :)

  • 2007.05.25 21:34:32hanna

    A Sokan voltunk végén speciel azóta nem sírom el magam, amióta inkább A boldog emberen sirdogálok a témában. Ez most teljesen off, csak amikor először olvastam teljesen ütött nekem is, aztán olyan 4 éve újra elolvastam , és nem.

    Egyébként az élet értékét tagadó közösség az elég sajátos ötlet serintem, nem a gonosz nyugati individualizmus miatt kiakasztó. Hanem csak mert nem hiszem, hogy működik. Ez valahol visszaüt biztosan, nem tudom hol.

    De egyébként a "tiszteljük az idegen kultúrákat, és ne avatkozzunk közbe" mert ha például kínozzák egy kicsit egymást, az kulturális belügyük, na ez egy olyan nagy dilemmája a liberalizmusnak, amire szerinte Rorty az Esetlegesség, irónia, szolidaritás című könyvében tök jó választ ad. Meg egyébként a jó öreg Stuart Mill is az övében. Kérdés, hogy kivel érzünk szolidaritást: kőbe vésett hagyományokkal, vagy azokkal a egyes emberekkel (igen, individuumokkal, mert az a kínai anya is érez fájdalmat a gyermeke elvesztése miatt, akkor is, ha a hagyományban is hisz, mert nem csak közösségi ember), akiket megkínoznak, és akik nem tudnak ebből a zárt társadalomból kilépni. Aki akar, az sem.

  • 2007.05.25 21:39:52druantia

    Szerintem az az anya, akitől elveszik a gyerekét, hogy ilyesmit műveljenek vele, nagy ívben sz.rja le a közösséget meg a hagyományokat.

  • 2007.05.25 23:57:34mulan

    Drága Kovvacs, te mindig nagyon kedves voltál hozzám, remélem, nem bántottalak meg azzal, amiket írtam.

  • 2007.05.26 00:39:31Hicudzsi

    Most komolyan.. már megint egy (burkolt) gyerekgyilkosságos cikk... muszáj ezt?

    Ha ilyet akarok olvasni rákeresek a guglin, nem?



  • 2007.05.26 00:50:57kovvacs

    hanna, felírom magamnak, érdekel, el fogom olvasni.

    Most még csak egy saját tapasztalatommal-meglátásommal tudok hozzászólni: sztem nem az a kérdés, h a hagyománnyal vagy az egyes emberrel érzek-e szolidaritást (és ezért beavatkozom-e). Sztem az a kérdés, hogy létezik-e az a bizonyos egyes ember. Mert (BOCSÁNAT! csak ennyire durva példa jut eszembe ebben a késői órában) a kutyának is fáj, ha belerúgnak.

    Számomra döbbenetes volt a bbc magyar adásának utolsó évében elhangzott sorozat a hutu-tuszi konfliktusról. (Ruandában kb. 1 millió tuszit öltek meg a hutuk.)

    Azért,

    mert pont az derült ki számomra belőle, hogy LÉTEZIK olyan szintje a közösségi embernek, ahol gyakorlatilag nincs individuum.

    Hutu fickó nyilatkozott. Kb. féltucat embert tuszit ölt meg ő maga személyesen. Se előtte, se utána a légynek nem ártott. Kérdezték, miért, hogyan tette. "GHát bemondták a rádióba, hogy meg kell ülni a tuszikat. Felvettem a kést, átmentem a szomszédba és elkezdtem leszúrni őket." "Haragosai voltak?" "Nem, jóban voltunk. De hát mondták, hogy ezt kell tenni. Én meg csináltam. Homályos volt az egész. Mint egy álomban."

    Emléxem, amikor hallottam ezt az összeállítást, lemerevedtem a döbbenettől. Nulla önálló motiváció, nulla önálló gondolat. Mint a kiskutya. És figyeld: olyan élmény volt, mint egy álom. Nem feltűnő? Tudattalan. Kollektív tudattalan. Nulla tudatosság. Mert _nem volt mivel_ tudatosan dönteni. Nem buta ember! Hanem egyszerűen hiányzik az a síkja, amivel mi döntéseket hozunk. A tudat. A tudatnak az a szintje.

    Mennyi ideig is tartott a mészárlás? meg kéne nézni, de valami döbbenetesen rövid idő alatt sikerült ennyi embert kiirtani. A legfőbb fegyver a bozótvágó kés volt, emlékeim szerint. Felálltak önkéntesek útkereszteződésekben, és mindenkit megállítotak. Hutu volt, akkor mehetett, ha tuszi, akkor egyszerűen leszúrták és arrébb rúgták.



    Ja igen, mit is csinált a fejlett nyugati világ ezalatt?

    Azt, amit most Szudánban.

    Semmit.

    Tapsolhatunk magunknak, szép volt.

    Kenhetjük a hajunkra a demokráciát, konzervatívtól a liberálison át a baloldalig.



    Az anyaság-élmény pedig az egyik legerősebben kollektív-közösségi ösztönös valami. Egy anyának bárhol a világon, bármilyen kulturális és individuális szinten fáj elveszíteni a gyermekét. (Persze ha nem beteg, sz. fogyatékos, stb extrém kivételek) És amikor sajnáljuk (ez most annyira meredek lesz, hogy lehet, hogy reggelre nem így fogom gondolni(?)), az is valami ősi kollektív-közösségi. Nem az individuumok kapcsolatáról van itt szó. (De ezen még átrágom magam, mondjuk azt, hogy munkahipotézis.)

    És még egy elhanyagolhatatlan szempont van a konkrét kínai esetben. (Azon kívül, hogy itt sztem csak két kollektív hagyomány csap össze és nincs jelen az individuum.) Egyénként - kétségtelenül kényszerből - dönthetek úgy, hogy nem csinálok második gyereket. És akkor nem fogják megölni. De ha köztudott, hogy a másodikat akár meg is ölhetik, onnantól kezdve nekem, mint individuumnak felelősséget osztottak a történetben: én is hibás vagyok azért, mert a gyermekemet megölik.

    A döntés tehát rajtam múlik.

    Csak sajnos én arra tippelek, hogy itt se tudatosságról, se döntésről nincs szó.



    És ezzel egy másodpercre se mentettem fel a kínaiakat és továbbra sem vagyok hajlandó legálisnak és emberinek nevezni a módszereiket.



    Most ezen agyalok, de azt hiszem, a beavatkozási határt én nem a csúnya hagyományok kontra szenvedő egyén vonalnál húznám meg, hanem (van ilyen?) a döntés lehetőségénél. Ha adott országban kivégeznek házasságtörésért, akkor eldönthetem, hogy megcsalom-e a férjemet. Eddig nincs miért beavatkozni. DE. Ha adott országban bármikor rámkenhetik, hogy házasságtörést követtem el, csak azért, hogy a férjem megszabadulhasson tőlem és kinyírjanak, akkor be kell avatkozni. Elvileg. A ragyogó de gyakorlatban nem működő elveink szerint.

    Mert elsősorban az fog számítani a beavatkozáskor, hogy a célország 1, kárunkra van-e, veszélyes-e ránk nézve 2, mennyibe kerül a bevatakozás (pénz, potenciális katonai emberélet(! mert mi individuumokból álló társadalom vagyunk) 3, hasznot hajt-e a bevatakozás hosszabb távon

    Ha az ország veszélyes, kifizetődő a bevatakozás, nem túl kockázatos katonai életek szempontjából, és hosszabb távon is jól járunk vele, akkor meg mind1, hogy mi a valós belső társadalmi helyzet, marad a van-e rajta sapka vagy nincs esete.



    Na megyek aludni, mert ettől még annál is jobban elfáradtam.



  • 2007.05.26 00:51:56kovvacs

    mulan, dehogy bántottál meg, és értem, hogy mit akartál mondani. Asszem :) Most magamat nem értem, olyan késő van. :P

  • 2007.05.26 01:00:12kovvacs

    Ja igen,

    T Szerkesztőség!

    Úgymint

    Tünde,

    hanna,

    moon

    (dexterke?)



    csatlakozom az előttem szólókhoz:

    bár jól esett kifecse-filozo-részni-fálni magamat, de ezek a cikkek akkor se idevalók...

  • 2007.05.26 07:01:30voroske

    Azert halkan megjegyzem, hogy azert kinaban ezek a szornyusegek foket a eldugott csoro falvakban vannak, es az anyak nem pusztan (sot valoszinu fokent nem) gyermek utani vagyakozasbol vallaljak a tobbedik gyerekuket annak ellenere, hogy a kovetkezmenyek elegge brutalsak szamara es a gyermek szamara is.

    Mar tobb kinai baratnommel beszelgettem errol a kerdesrol es egeszen maskepp latjak a kerdest mint itt a forumon felmerult.

    Eloszor is a gyerekkerdes korbaban tartasa ugy nez ki, hogy minnel jobban "visszaeso" a par, annal sulyosabb a buntetes. Masodik gyerek penzbirsag, harmadik teljes vagyoni elkobzas, negyediknek jon a kotelezo abortusz, de ok meg kesoi abortusz es ujszulott gyilkossagrol soha nem hallottak, bar eldugott falvakban el tudtak kepzelni a helyi hatosagi tulkapasakent.

    Es bar szornyu kegyetlenseg, az szulok legtobbszor onos erdekukbol gyartjak a sokadik gyereket, meg akkor is ha tudjak hogy annak se iskolaba jarni se egeszsegugyi ellatasra nem lesz joga.

    Kinaban nincs nyugdij rendszer es mivel a mai napig el a hagyomany hogy a fiu gyermek felelosege a szuleirol gondoskodni oregkoraban, a szegeny sokszor anlfabeta iskolazattalan paroknak ezzel akarjak biztositani a megelhetest oregkorukra. Ha lany az elso gyerek akkor azt sokszor nem is anyakonyvezik be, hogy ha osszejon masodszorra a fiu akkor igy az elso papiron nem letezo lanyt "veletlenul" otthagyjak valahol. A helyi hatosag ot meg csak az erdekli az egy csalad=egy gyerek model meglegyen ugyhogy szepen szemet hunynak az ilyesmi felett.

    Sokszor a lanyokat mar eleve otthagyjak a korhazban (akiket aztan sokszor eszak-amerikaba ad orokbe a kinai kormany). Viszont sokszor amig nincs fiu ideiglenesen megtartjak a lanyokat is, hiszen legalabb ingyen munkaero lesz a gyerekbol a foldeken(mar par eves koruktol dolgoznak a gyerekek)

    Szoval kegyetlenseg a kotelezo letszamstop , de sokszor a kegyetlenseg resze abbol szarmazik, hogy a csoro szuloknek nem felel meg a lanygyermek.

  • 2007.05.26 07:35:27druantia

    Látod, Voroske, ennyire nehéz elképzelni innét azt, ami egy másik kultúrában folyik. Ez bennem fel sem merült, pedig az eszemmel tudom, hogy létezik ilyen. De hát az ember csak a saját fejéből láthat ki, azon a kis lyukon :-).



    Létezik egy könyv, Elisabeth Badinter-től A szerető anya (Az anyai érzés története a 17-20. században). Idéznék pár sort ennek a könyvnek az előszavából, ha lehet:



    "Az anyai szeretet szent dolog... Jelenléte, feltétlen odaadása annyira természetes életünkben, hogy nem is tudunk, nem is merünk arra gondolni, hogy mindez esetleg másképp is lehetne...

    Az anyai viselkedés eme 'természetességét', 'ösztönjellegét' vizsgálja Elisabeth Baditer történeti perspektívában. Nem kevesebb céllal, mint kimutatni, hogy az anyák gyermekeik iránti szeretete sem más, mint a többi szeretet: változó és feltételekhez kötött. Nem Ösztönös. Függ az anyaság, és tágabb értelemben a nők és a gyermekek társadalmi, morális megítélésétől, a gazdasági helyzettől, az uralkodó kulturális normáktól, és természetesen az egyéni vágyaktól is."

  • 2007.05.26 07:52:38szanna

    Tegnap óta gondolkodom, hogy leírjam-e. Már jó 10 éve, hogy olvastam valahol egy néprajzi tanulmányt. 100-150 éve Magyarországon is létezett ez a brutális "születésszabályozás".



    Ha jól emlékszem valahol Baranyában (nem biztos) az egyke volt a "divat", hogy ne aprózódjanak tovább a birtokok. A megszületett babák közül gyanúsan sokan haltak meg akkoriban pár napos korukban. Szöget ütöttek a picik kutacsába. Tudott erről a gyakorlatról mindenki a falvakban, de a zárt közösségben magukba fojtották az érzéseiket. Egy kívülállónak tüntek fel a statisztikai adatok. Hogy számonkérés volt-e, arra már nem emlékszem.



    Amikor az abortusz téma előjött valamelyik órámon, mindig beszélgetünk arról is, hogy az évszázadok során hogyan változott a gyermek megítélése. Honnan számított a közösség tagjának, akinek az életét meg kell védeni, s ha megölték, az mikor számított gyilkosságnak. Örülök, hogy ált. arra jukadunk ki, hogy milyen jó, hogy ma már a néhány sejtből álló kis lénynek is vannak védelmezői.

  • 2007.05.26 10:06:27zolnaid

    Nem csak ez volt, szanna, érdekes módon az általános együttalvás idején, valahogy alig nyomódtak agyon kisfiúk, ellenben kislányok annál inkább. Pl.

  • 2007.05.26 16:43:54Kígyócomb

    Sziasztok!

    Első gyermekét Pekingben váró Poronty olvasó vagyok. Olvasgattam a hozzászólásokat és gondoltam, mint itt élő, megosztom veletek néhány gondolatomat. :-)



    Reagálnék pár kérdésre, illetve találgatásra:

    Az óvszert itt több helyen ingyenesen be lehet szerezni és a fogamzásgátlók recept nélkül kaphatók egy egyszerű drogériában is. Tehát próbálják megelőzni a bajt, a kormány komoly figyelmet szentel a témának.



    Az is igaz, hogy jóval több a kisfiú, mint a lány és a vezetésnek ez is komoly fejtörést okoz. Megpróbálnak fordítani a gondolkodáson, úgymond "népszerűsíteni" a kislányokat: édes kislányok mosolyognak a reklámokban, óriásplakátokon,a családi képeken a tejporos doboz oldalán. Bár szerintem egyébként is különösen bájosak a kínai kislányok- engem mindig levesznek a lábamról... :-)



    Az ikreknél,ha jól tudom nincs büntetés vagy egyéb korlátozás, hiszen erről a szülő nem tehet- ezért ikreket várni itt nagyon nagy szerencse és öröm. Szomorú történet: a párom munkatársa és barátnője 5 éve éltek együtt, valamiért korainak érezték a gyermekvállalást és megszakíttaták a terhességet. Csak az abortusz után tudták meg: ikerpár lett volna... De már késő volt megbánni a döntést.



    Remélem kevesen gondolják komolyan, hogy az itt élő emberek szívtelenebbek és barbárabbak, mint más országokban! Nemrég olvastam egy szintén Kínában élő magyar cikkét. Ő ugyan egy másik városban él, de érdekes tapasztalatai voltak.

    Az illető úr kórházba került. A szobában több beteg feküdt és még több hozzátartozó sertepertélt. Mikor látták, hogy a férfi egyedül érkezett komolyan aggódni kezdtek érte. Kérdezgették hol a családja, miért nem kísérte el valaki. Amíg a kórházban kezelték, a többi beteg hozzátartozója folyamatosan gondozta őt. Felrázták a párnáját, főztek rá, gondoskodtak róla. Itt ugyanis egy percre sem hagyják magukra a beteget. Sokszor több családtag is "beköltözik" a kórházba a beteggel együtt...



    A kismamákkal kapcsolatban is érdekes tapasztalataim voltak. Amíg a minap az első ultrahangra vártam a nőgyógyászaton, a várakozás negyed órájában legalább 15 nagy pocakos anyukát volt időm "megfigyelni". A nők fele kínai, a fele pedig fehér volt. A fehér nők közül csak egyetlen sétálgatott nagy békességben, mosolyogva, a pocakját simogatva. A többi leverten üldögélt, ideges, feszült volt. Egyáltalán nem tűntek elégedettnek az állapotukkal, az egyik még a nővérkével is ingerülten és nagy hangon veszekedett a pultnál. A kínai anyukák viszont majd ki csattantak a boldogságtól. Büszkén, ragyogó arccal, mámoros állapotban sétálgattak. Talán azért, mert legtöbbjük tudja, csak egyszer fogja átélni ezt a csodát. Ezért ez itt különösen nagy dolog. (Főleg most, az "arany", vagyis a fém disznó évében. Sokan 10 éve várnak a gyermekvállalással, csak hogy a gyermekük ebben a szerencsés évben jöhessen a világra)

    Ezt az egyszeri csodát velük együtt az egész családjuk szeretné átélni. Az ultrahangon előttem egy kínai kismama végzett. Az ajtón a családjával együtt robogott ki nevetve, zengett jókedvüktől a folyosó. A sor végén a nagypapa sántikált, könnyben úszó szemekkel. Sietve bicegett a boldog sereg után, kezében lobogtatva a nyomtatott képeket. A párommal összenéztünk. Elmosolyodtunk és visszanéztünk a családra, amíg el nem tűntek a folyosó sarkán... Igazán üdítő látványt nyújtottak! :-)









  • 2007.05.26 20:36:09mulan

    Kígyócomb, köszönöm, hogy megírtad ezt! :)

    Mennyi idős a babád? Kisfiú lesz vagy kislány?

  • 2007.05.27 14:13:27Kígyócomb

    mulan:

    Most járok a 10 hétben, december 25-re vagyok kiírva, ami azt jelenti, hogy sajnos itt karácsonyozunk, nem látjuk a szülőket, tesókat...

    De remélem nagyon szép és emlékezetes karácsony lesz!



    Két hét múlva lesz a második ultrahang, kíváncsi vagyok hot-dog lesz, vagy hamburger, de lehet, hogy semmit sem fogunk még látni. :-)



    Volt itt egy cikk a második babákról, hogy sokan lelkiismeret furdalást éreznek, mert nincs meg az a bizonyos varázs. Ez érdekes, én az első babámat várom és ez talán úgy hangozhat rossz ember vagyok, de nálam sincs meg...

    Ennek az az oka, hogy bár terveztük a családot, de mégsem számítottam a terhességre. Azt hittem rég hazaköltözünk, mire összejön, mondjuk úgy egy év múlva. Anyukámék is egy évig próbálkoztak, mire összejöttem és tavaly volt egy életmentő műtétem, aminek következtében ki kellett venni az egyik petefészkemet. Szóval, én azt hittem ez nekem úgysem jön össze gyorsan és akkor jött a meglepetés, rögtön az első hónapban...

    Nem számítottam rá és a mai napig nem fogtam fel igazán, néha el is felejtem, hogy terhes vagyok. Mégsincs lelkiismeret furdalásom, mert tudom, hogy jó szülő leszek, csak el kell higgyem, a kezemben kell tartanom...



    Egyébként, itt nagyon kevés magyar vállal gyermeket. Nem tudom miért, de a legtöbben inkább megvárják,amíg haza költözhetnek. Tavaly született egy picúr, a konzul csaj "munkásságának" ideje alatt az egyetlen magyar büszkeség- mert a nagykövetségen nagyon büszkék voltak rá és az anyukájára. :-)

    Idén ketten vagyunk a várólistán és nagy szerencsém, hogy a másik magyar kismama 8 perc sétára lakik tőlem, így van kivel megbeszélnem az aktuális problémákat, teendőket. :-) Szóval, úgy tűnik enyém lesz a harmadik baba.



    Gyerekkoromtól arról álmodozom, hogy kislányom lesz, nem tudok mást elképzelni. Nem tudom miért. Persze a kisfiúnak is örülnék, csak akkor egy hétig nevetnék a meglepetéstől, mert annyira "lányra gyúrtam" egész életemben, hogy hihetetlen lenne számomra. De igaz az elcsépelt mondat: a lényeg, hogy egészséges legyen...



    Elnézést, hogy ömlik belőlem a szó és eltértem a kínai témától, de ritkán "beszélhetek" honfitársakkal... :-)))

  • 2007.05.27 16:12:35marcangoló

    Kígyócomb, csak ömöljön. :-) Majd azért talán már a várandósság alatt is alakul a lelkiállapotod, egész más nagy pocakkal számolni a napokat...

  • 2007.05.28 03:37:18Kígyócomb

    Köszi! :-)

  • 2007.05.29 16:05:47másutt

    Kigyocomb:

    Gratulalok!

    Nekem is Arany Malackam lesz! Oruljunk!

    Eppen ma neztem Arany Diszno rugdalodzot :-)

    www.cafepress.com/buy/horoscope/-/pv_design_prod/pg_1/p_storeid.110871952/pNo_110871952/id_17849029/opt_/fpt_/c_360/



    Egyebkent mi a 12. hetri ultrahangon mar tuti kisbabat lattunk, szolj, ha kuldjek kepeket!

  • 2007.05.30 09:06:48Kígyócomb

    másutt:

    Édes ez a kis rugi! :-)

    Jó,hogy mondod,itt tuti tele van a piac ilyesmivel. De én még körül sem néztem, kicsit babonás vagyok... Majd a 6. hónap körül elkezdek vásárolgatni.



    A képeknek nagyon örülnék, legalább megtudom mire számíthatok a 12. héten. :-)

  • 2007.05.30 10:21:16másutt

    Kigyocomb, itt egy album az ultrahangos kepeimrol es egy par ultrahangos video is (hangero fel).

    Figyelembe kell venni, hogy minden ultrahangon mas es van, hogy a baba nem mutatja magat olyan jol... nalam pl. a 12. hetirol szebb fenykepek keszultek, mint a 20. hetirol. Mindenesetre a lanyom 8., 12. es 20. heti kepei itt lathatoak:

    babuci.myphotoalbum.com

  • 2007.05.31 12:38:24Kígyócomb

    Másutt, ezt érdemes volt megnézni! :-)

    Nagyon tetszettek a május 25-ei képek, az első ami szemet szúrt, hogy nagyon szép formás kis buksija van! A video is nagy élmény és mennyit ficánkolt!



    Alig várom már a 12 hetes uh-t, hogy végre ne csak egy kis "maszatot" lássak viszont a képeken, hanem VALAKIT!...:-)

  • 2007.06.04 15:43:36másutt

    Kigyocomb, mindenkeppen meseld el, hogy mi lett az ultrahangon, vagy itt, vagy a 12. hetnel....

    A videorol meg annyit, hogy ha tudod, vedd fel Te is, nem fogod megbanni. Erdemes elore felhivni oket es megkerdezni, hogy csinalnak-e keresre felvetelt, mert gyakran a paciensnek kell vinni kazettat vagy CD-t es felveszik ra, kulonben nem.

    En egy pici buta SONY fenykepezogeppel vettem fel, lathatoan remego kezzel es butasagokat beszelve, de azota is azt nezzuk meghatodottan.

  • 2007.06.05 03:19:39Kígyócomb

    Mindenképpen beírom majd a 12. héthez! :-)

  • 2007.06.12 10:24:55másutt

    Kigyocomb,

    beszelsz angolul?

    itt egy cikk a Washington Post-bol arrol, hogy annyira megugrott a szulesek/terhessegek szama kinaban (a malackak miatt) hogy uj klinikakat kell epiteni es oriasi a varakozas a dokikra.

    Remelem nem kell sokaig varnod a rendeloben! :-)

    www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/02/28/AR2007022802104.html



Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta