SZÜLŐSÉG

Tilos pofozni a gyereket Új-Zélandon

2007. május 16., szerda 10:21

Semmilyen okból nem pofozható a gyerek Új-Zélandon - erről döntöttek a szigetország törvényhozói a Reuters hírügynökség szerdai jelentése szerint. A törvényhozók mindösssze annyi kompromisszumba mentek bele, hogy a gyakorlatban felhatalmazták a rendőrséget annak eldöntésére: vajon elhanyagolható jelentőségű pofon csattant a családi körben, vagy valóban vizsgálatot kell indítaniuk a gyermek elleni erőszak miatt, írja az MTI.


Egyébként a korábbi törvény sem engedélyezte a gyerekek pofozását Új-Zélandon, ám egy kiegészítés lehetővé tette, hogy a szülők védekezésül az "ésszerű erőszakra" hivatkozzanak, amellyel csak jó útra akarták téríteni a gyermeket.

Először 2005-ben próbálkoztak a törvénymódosítással a gyermekvédők, ám akkor ezt konzervatív családi és egyházi csoportoknak sikerült megakadályozniuk arra hivatkozva, hogy a módosítással bűnözőket csinálnak a szülőkből.

Legutóbb Sue Bradford, a Zöld Párt képviselője nyújtotta be ismét a törvénymódosítást, s a wellingtoni parlament most csaknem teljes egyetértéssel fogadta el a változtatást: a 121 tagú testület 113 tagja szavazott mellette, számol be az MTI.

A korrigált törvény immár csak a főkormányzó ellenjegyzésére vár, amellyel végleg törvényerőre emelkedik majd.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.18 18:32:02Tori

    kovvacs, a gyógyszert én sem ítélem el, meg aki szedi, azt sem, de azt a dokit, aki felírja, és nem érdekli, hogy ez csak tüneti kezelés, és többszöri kérésre se hajlandó terápiát javasolni (volt ilyen), azt már igen.

  • 2007.05.18 19:15:21Tori

    Hm, humort nézegettem a youtube-on és találtam valami nagyon meghatót. Angolosoknak érdemes:

    http://www.youtube.com/watch?v=7bbaRyDLMvA



    Egy 15 éve tiszta, volt alkoholista humorista a talkshowjában arról beszél, miért nem hajlandó viccet űzni az akkor frissen kopaszra borotvált Britney Spearsből. Valahogy így képzelném el a média felelősségvállalását. Igazából offtopic, de talán kicsit a depressziós témához lehet csatlakoztatni.

  • 2007.05.18 19:22:26marcangoló

    Kovvacs, csak a gyónás és a lelkigyakorlat miatt írtam, mert ezek ott ismeretlenek. Nem láttam még elvakult pszichológus-elutasítást pl. az evangélikusoknál, őket toleránsabbnak éltem meg ebben is, mint a saját egyházamat.

    Káposztalepke, azt mondják, hogy akkor kell menned pszichológushoz, ha egy adott életterületen úgy érzed, hogy elakadtál, nem tudsz továbblépni, és már a mindennapi életminőségedet is roncsolja. És akkor érdemes, ha elég elszánt vagy, és kész a változásra, és akár arra, hogy pocsék dolgokat fogsz megtudni magadról :-)...

    Én is csak időleges és problémaelfedő megoldásnak gondolom a gyógyszereket, de én hazabeszélek. Van létjogosultsága.

  • 2007.05.18 19:24:10marcangoló

    Tori, amikor még csináltam netes tanácsadást, rengetegen jöttek azzal, hogy nem volt pénzük pszichológusra, elmentek a helyi ideggondozóba, ahonnan gyógyszerrel jöttek el. És visszamehettek újra feliratni. Ennyi volt a kezelés.

  • 2007.05.18 21:02:39Tori

    marcangoló, én is ott jártam így.

  • 2007.05.18 21:13:59Tori

    OT ON



    Na, ilyenkor szar érzés, hogy nincs olyan "igazi" anyám, akihez oda lehet bújni... amikor minden látható ok nélkül hány egy nagyot a gyerek, és csak arra lenne szükségem, hogy felhívjam, elmondjam a tüneteket és azt halljam, "nem lesz semmi baj", de tudom, hogy csak azt hallanám, biztos én adtam neki valamit és hogy most aztán le kell mondani minden hétvégi programot... na, ilyenkor érzem igazán egyedül magam. :(((



    OT OFF

  • 2007.05.18 21:24:58druantia

    Tori, sajnálom :-(. Sovány vigasz ilyenkor a szokásos duma, tudom, de erre sajnos én nem tudok jobbat. Egészségesek vagytok, szépek, van egy jó férjed, egy gyönyörű kislányod, meg független vagy. És egyéniség. Egy nagyon értékes ember, és megállod a helyedet anyukád nélkül is. (Amennyire a hsz-eidből megismerhettelek :-).)

  • 2007.05.18 21:43:43Hicudzsi

    Tori!

    Biztosan nincs semmi baj :)



    Ha úgy tűnik egyszeri alkalom volt a hányás akkor nincs semmi gond csak valamit nem vett be agyomra, vagy túl sokat ugrándozott és hirtelen evett, ha még rosszul lesz akkor lehet a fosós-hányós vírus is. Az első esetben nem kell lemondani semmi programot. :)



    Lehet, hogy fura, de ilyenkor nekem mindig a kólaivás - itatás és a McDonácos krumpli vagy ropi-etetés jön be.

    A kóla nálunk mindenkinél megállítja a hányást.



    Kicsinek csak evőkanállal adagolni, nagyobb gyerek már ihat "stampedlinyit" belőle. :)



    PUSZI és jobbulást! :)

  • 2007.05.18 22:11:15Anyatünde

    Tori,



    Zsófi lányomnál egy időben a nagyobb köhögés (akár félrenyelés miatti is) gyakran végződött hányásban.

    Luca köhögött, mielőtt hányt volna?



    Hányás esetén nálunk is a kóla marad meg először a gyerekekben. HŰTŐhideg kóla (egy gyerekorvostól hallottam, nem vicc), ki kell keverni belőle a szénsavat.



    Párod otthon van már?



    Puszi, bízzunk benne, hogy csak ennyi volt.

  • 2007.05.18 22:23:50druantia

    Tori, a lázát gondolom, megmérted. Ha nem lázas, akkor talán nincs gáz :-). A Petinél a hányás az első jel minden gyulladásra (fül-, torokgyulladás), de ez gondolom, gyerektől függ. Lehet, hogy csak nagyon tele a pocija, vagy valami olyat evett. Nem látod, hogy fájna valamije? Nem kedvetlen, levert? Ha belázasodik, ügyelet hétvégén is van, ha egyszeri dologról van szó, akkor meg talán megnyugszol kicsit te is.

  • 2007.05.18 22:27:13druantia

    Tori, bocs, az elején jól félreértettelek :-). Nem olvastam el a hsz-eket, azt hittem, az anyukáddal való kapcsolat a fő gond, a hányás meg csak példa. Bocs :-).

  • 2007.05.18 23:09:01kovvacs

    Jó, hogy mondtátok a kólát, megjegyzem.

  • 2007.05.18 23:15:53kovvacs

    Tori, nem lesz baj.

    Megoldod!

  • 2007.05.18 23:39:18Tori

    kösz a bíztatást! Eddig folyamatosan figyeltem, lehet, hogy ha még egyszer megkérdezem tőle, jól van-e a pocak, akkor kapok tőle is egy pofont, és meg is érdemelném. :( Sajna az őszi fosós-hányós vírus óta nagyon parázok e téren. Láza nincs. Azóta evett is, ivott is, ugrált is. Most hintázik. Apa még nincs itthon. Nem ugrált hányás előtt, nem is köhögött. ALUDT. Én meg addig neteztem, a fülemen volt a hallgató, vígjátékot néztem a youtube-on, amikor meghallottam a hangocskáját. Amikor odamentem hozzá, akkor tápászkodott fel ülő helyzetbe, akkor vettem észre, hogy folt van az ágyon, és összetapadtak a fürtjei, és mondta, hogy hányt... hogy én milyen szar anyának éreztem magam amiért nem tudtam az első neszre reagálni a fülhallgató miatt, ne tudjátok meg. :((( Utána egy félórát visszaaludt cicin, akkor írtam a hsz-t, azóta árgus szemmel figyelem és néha sírok egy kicsit, plusz nekem is hányingerem van. Ez egy mozgalmas este lett. :)

  • 2007.05.19 08:50:41marcangoló

    Tori, hogy vagytok? Sajnos kezdődik a hányós hasmenős szezonja. :-(

  • 2007.05.19 09:49:00Alvomacko

    Tori: remélem jobban vagytok!

    És nem vagy szar anya, amiért nem ugrottál az első neszre, ne hülyéskedj már! Akár fürödhettél volna is. Vagy vacsorázhattál volna a konyhában.

    Nem hinném, hogy mert fülessel zenét hallgattál, attól már nem vagy jó anya. Akkor lettél volna rossz anya, ha hangosan hallgatod a zenét az alvó gyerek mellett és mondjuk közben fürdesz.

    Nem hinném, hogy 24 órás éber ügyeletet kell adnunk, mert gyerekeink vannak.

    Én pl. hamarabb fekszem le, mint a gyerekeim, ettől mégsem érzem rossznak magam. Nem bírok még az ő kedvükért sem fennmaradni.

    Kikapcsolódni meg aztán végleg kell mindnnyiunknak, különben a frusztráltságunk a gyereknevelésünk rovására megy.



    Nnnahhhh, szóval ne aggódj már magadon.



    Amúgy meg szerintem te még nem vagy túl az anyukádon. Még minidg függsz tőle. Ha valami baj van, szaladnál vissza hozzá.

    Nekem is nagyon bonyolult és nehéz kapcsolatom volt az anyukámmal, ami a végén már az őrületbe akart kergetni. Ha találkoztunk, akkor 3 percen belül tuti összevesztünk. Ha gond volt, akkor állandóan mentem hozzá, folyton azt mondogattam, hogy nélküle nem tudok boldogulni, de ugyanakkor, már vágytam a függetlenségre, elegem volt, hogy mindenbe beleszólt. De ez is egy csapda bizonyos szülők esetén. Mert ha érzi, hogy szükséged van rá, akkor cserébe elkezdi irányítani az életedet. Úgy érzi joga van hozzá, mert mi az, hogy ő csak a bajban kell. Hangsúlyozom nem minden szülő ilyen. Az enyém örökké segíteni akart, mert nem tudta azt elfogadni, hogy csak néha kell.

    Aztán egy napon nagyon csúnyán összevesztünk+bejelentettem, hogy elválok. Tökre ki volt akadva. Mi az, hogy ő erről nem is tudott, meg hogy fogok én megélni a két gyerekkel. Leginkáb az anyagiak miatt agódott és én ezen nagyon kibuktam. Csúnyán összevesztünk, hajnali 2-ig kígyót-békát vagdostam a fejéhez. Nem is voltam hajlandó meghallgatni. Akkor majd egy év mosolyszünet állt be. Persze beszéltünk, továbbra is segített. Aztán egy év múlva egymás nyakába borultunk, hogy egyikünk sem akarta ezt a helyzetet és sosem akartuk szándékosan megbántani egymást.

    Mostanában, ha valami gond van, akkor legelőször megpróbálom magunkban megoldani. Eszembe sem jut az anyuhoz szaladni. Sokszor nem is tudja, hogy valami nehézség támadt körülöttünk. Már csak akkor értesül róla, amikor minden rendben van.



    Persze néha felhívom csak úgy vagy küldök neki egy "szeretlek" sms-t, meg nagyon-nagy hálát érzek iránta, hogy szegény jóban-rosszban kitartott mellettem és még az asztalcsapkodós veszekedésem után sem tagadott ki.

    És bevallom, hogy nagy péladképem lett, mert 60 éves korában az én kedvemért képes volt megváltozni. Én is ilyen nagyon jó szülő szeretnék lenni, mint ő, az összes hibája ellenére.

    De azért jó volt túlleni a totális függés állapotán. :-)

  • 2007.05.19 10:17:29eszter

    Tori, mi van Veletek? Ennyiből én is fosós-hányósra tippelek, és még az is lehet, hogy ennyivel megúsztátok. Amúgy én aszondom: KÓLA. Franc tudja mi van benne, de gyomorrontás után is jó. Nekünk is a háziorvosunk ajánlotta.

  • 2007.05.19 10:33:15Hicudzsi

    Az a fura, hogy anyukám már 20 évvel ezelőtt kólával - illetve kólaszörpös szódával - kezelte a gyomorrontásunkat, hányásunkat :) :) :) :)

  • 2007.05.19 11:47:34Memme

    És nem aktuális nálatok gyerekszinten, de a kóla a másnaposságra is gyógyír! :-)

  • 2007.05.19 11:58:14marcangoló

    Már továbbatam a kólás infóta barátnőmnek, mert őket meg a Calici boldogítja. :-(

  • 2007.05.19 11:58:37marcangoló

    Elnézést, a másik kezemmel eszem...

  • 2007.05.19 13:22:32Alvomacko

    Én sem tudtam, hogy a kóla jó ilyesmire. Mostantól tartok egy üveggel a hűtőben. :-)

  • 2007.05.19 16:12:45Memme

    FEjfájáskor, amikor nem akarok gyógyszerezni ,akkor 2 dl kóla 2-3-5 csepp csitromlével nekem segít. SEnki ne kérdezze, miért, de segít.

  • 2007.05.19 20:23:37evaandrea

    Tori,

    a legkisebb gyerekemnél volt ilyen minden előzmény és következmény nélküli hányás, általában az évnek pont ebben az időszakában. Többször is előfordult, de semmi más baja nem volt . Se gyomorrontás, se hasmenés, se vírus...Mivel a családban van allergiás, arra kezdtem gyanakodni. Hirtelen bedugult orr, nátha, és mivel nem tudja kifújni, a slejm hátramegy. Amikor telítődik, kihányja.

    Azért gondolom, hogy ez volt az ok, mert manapság hirtelen náthás, kifújja az orrát, aztán mintha elvágták volna. Nincs megfázva, vagy ilyesmi.

    Valószínűleg enyhe allergia, és bár árgus szemekkel figyelem, szerencsére nincs más tünet, gond. Nem mondom, hogy remélem, hogy nálatok is ez van, mert az allergia nagyon macerás...

    Egyébként hányás-hasmenésre a sós-cukros oldat a megoldás. Végülis a kóla-ropi változat esetleg kellemesebb.Hallottam már orvostól is. Modjuk én szénsavast nem adnék , igaz máskor se...akkor már limonádé-ropi...

    Kicsiknél nem végzik el az allergiavizsgálatot, de vérből meg lehet állapítani, mire érzékeny a gyerek. Ez azért jó, mert esetleg elkerülhető. De remélem, erre nem kerül sor.

    Csak azért írtam le, hogy létezhet ilyen rejtélyes, előzmény nélküli hirtelen hányás.

    Illetve sok gyereknél mindenféle betegség így kezdődik. Akkor is, ha ez később nem tünet.

    Remélem, azóta már el is felejtette a lányod ezt a kellemetlen epizódot!

  • 2007.05.19 20:31:56Memme

    Hopsz, most ugrott be, hogy pár éve, amikor valahogy összeszedtem egy hányós vírust, a dokinéni adott egy seggbeszurit (biztos bosszúból, mert őt is leokádtam) és három napig csak szénsavas ásványvizet ihattam, szobahőmérsékletűt. Eléggé fura egy javallat volt, de használt és sokkal jobb volt, mintha gyógyszerekkel nyomott volna tele. Így viszont három napig büfiztem, ha kellett, ha nem :-)

  • 2007.05.19 23:40:00kovvacs

    Alvomacko, írtad, hogy az még anyától való függés, hogy legszívesebben felhívná, mert a gyerek hány.



    De sztem ez nem az.

    Én elég sokáig voltam rosszban az anyámmal, és ma se értünk egyet kismillió dologban.

    Mégis felhívhatom bármikor. Amikor van valami apró gáz a gyerekemmel, és szeretném megtudni, hogy mekkora a gáz, van-e valami tippje és azért is, hogy nyugtasson meg.

    Mert eredetileg, normális esetben ez volna az idősebb női generáció dolga.



    Ilyenkor azt akarom hallani a telefonban, hogy:

    - nyugodj meg, nincsen semmi baj

    - nézd meg ezt és ezt. Figyeld meg ezt és ezt.

    - lehet hogy ez lesz, lehet, hogy az lesz.

    - ha ez lesz, érdemes ezt csinálni, ha az lesz, érdemes azt csinálni

    - és nyugi, minden rendben lesz.



    És mit nem akarok hallani, az anyósomtól ezt hallanám:

    - én megmondtam, hogy nem jól csináljátok

    - azonnal hívd ki a mentőket

    vagy:

    - most azonnal ülök be a kocsiba és majd én megcsinálom

    - semmi baj kicsim, nem értesz hozzá, nem csoda, bezzeg én felneveltem X gyereket és Y unokát. Jobb, ha nem is csinálsz semmit

    - és legközelebb hallgass rám, mert mindig nekem van igazam.



    Asszem lehet érezni a különbséget.

    Szerintem természetes igény, ha az ember az anyjától azt szeretné megkapni, hogy erősítsék meg, adjanak neki egy kis lökést és tippet, hogy maga legyen úrrá a problémákon.

    És az is természetes, hogy ha az ember tudja, hogy az anyja nem ezt csinálná - és emiatt nincs kit felhívni, akkor az rosszul esik neki.



    Amúgy én még a húgomat szoktam hívni. Sőt, őt előbb. Hozzám képest jóval higgadtabb, és kerek 7 hónap előnye van tapasztalatból :)

  • 2007.05.20 00:03:48kovvacs

    Tori, én meg most indultam a romlás útjára. Felfedeztem magamnak a jutyúbot. Tudom, itt van már mióta, de mind1, eddig nem érdekelt. Most viszont bekattant, hogy van, és nagyon örülök neki, mert végre azt a videóklipet nézhetem meg, amelyiket én akarom, és nem kell a TV előtt gubbasztani, hogy lejátsszák-e. És mindenféle őslényt is megtalálok. Fejemen a fejhallgató...

  • 2007.05.20 07:34:04Alvomacko

    kovvacs: most megingattál. Lehet.

    Asszem nálunk én vagyok problémamegoldó központ. Ez amolyan genetikai adottság, mindenhol - vadidegen helyen is, az emberek valahogy megérzik, hogy én képes vagyok higgadtan, logikusan gondolkodni helyettük és állandóan hozzám fordulnak.

    Vizsont mindig úgy éreztem, hogy muszáj megmondnai az anyunak, hogy probléma van, hogy ez amolyan kötelesség. Én nem igazán a vigasztalásért hívtam fel, csak azért hogy tudjon róla. Asszem ez is a lekötelezettség része volt.



    Nekem mégis sokat segített, amikor bebizonyítottam magamnak és neki is, hogy egyedül is képes vagyok egy nagy horderejű kérdést (válás) jól megcsinálni. A sok sírásról, lelki tusáról neki fogalma sem volt és nem hiányzott, hogy az ő vállán sírjam ki magam.



    De ez már nagyon régen volt.



    Most gondolkodom, hogy egy problémás helyzetben kihez is fordulok lelki segítségért. Magamhoz... :-)

  • 2007.05.20 07:42:58Alvomacko

    kovvacs: és anyósod tényleg azokat mondja? Az borzaztó lehet! :-(



    Amúgy lehet, hogy az én "bezárkózásom" az egykeségemből fakad? Mert nem igazán tudtam konzultálni senkivel.

    A másik meg, hogy a szüleim mindig világosan kijelölték az utat, hogy min kell járnom és azon valahogy mindig végig tudtam menni különösebb problémák nélkül.



    Nnnah, megyek és szétcsapok a Nagy között, mert tegnap nem feküdt le időben és én rajtakaptam.

    Most kiselőadást tarthatok a becsületesség fontosságáról. De ez már legalább a 20. ilyen prédikáció lesz. Most muszáj lesz újítanom valamit, netán büntetni is. Brrrrr...

    A Kicsi még alszik. De ő időben bejött nekem álmomban jóéjt puszit adni.

  • 2007.05.20 10:04:01kaposztalepke

    Alvómackó: hozzám is sokan jönnek a bajaikkal, hiába más dolgába könnyebb okosnak lenni:)

    "Azt tanítod a legjobban, amit neked magadnak kell megtanulnod" :))))))))))))))



    Nekem tényleg tök mákom van a szüleimmel. Mondjuk mindig önálló voltam, 18évesen elkerültem egyetemre, onnantól pláne, és meg is oldottam a bajaimat, de ha zűr van, vagy tanács, vagy segítség kell, azonnal számíthatk Rájuk, és úgy segítenek ahogy kell, abban, amiben kell és amiben kérem. És ez fantasztikusan jó, főleg össezhasonlítva anyósommal, aki mindenben segítene ha kérem ha nem (amiben aztán tényleg kéne, abban meg emiatt inkább már meg sem merem kérni), és többnyire nem úgy, ahogy nekem kellene..



    na, a "Kihez fordulhatok-magamhoz" gondolathoz itt van ugyanez idézetből is:)



    "Egész életedben kutatsz

    Valaki után, aki megért

    téged, és elfogad annak,

    aki vagy.



    Végül rátalálsz

    erre a Valakire

    -aki mindvégig te vagy."

  • 2007.05.20 10:23:48Alvomacko

    kaposztalepke: na, ezt az idézetet lementem magamnak.



    Persze, én is számíthatok a szüleimre, és ma már egészséges mértékben. Amúgy ez nagyon klassz dolog. :-)

  • 2007.05.20 11:44:13druantia

    Nálunk elég érdekes a helyzet. Bizonyos dolgokban nagyon is számíthatok anyámékra, ha baj van, de vannak problémák, amiket, ha nem vagyok a magam ellensége, jobb, ha nem is próbálok megosztani velük. Például hazaköltözhettem hozzájuk, amikor nagy kakában voltam anyagilag, de a helyzet érzelmi részében egyáltalán nem tudtak-akartak segíteni, sőt, van egy csomó dolog, amiben igencsak hátráltat az, hogy most együtt lakunk.



    Azt hiszem, senkitől sem lehet elvárni, hogy minden téren egyformán jól "ott tudjon lenni" az ember mellett, ha baj van. A családomban, barátaim között mindenkiről tudom, mi az, amiben szívesen mellettem van, és mi az, amit hiába is kérnék tőle, úgysem tudja/akarja megadni nekem. Igyekszem ezt elfogadni természetesen.



    A függetlenség nekem is nagyon hiányzik már, de nekem leginkább az anyagi függetlenség, amire szükségem lenne. Havi 37 ezer gyes-családi pótlék kombóval nem lövök a holdba, egyelőre melózni sem nagyon tudok elmenni a Peti miatt, és bölcsi sincs. Jelenleg egyszerűen képtelen lennék kifizetni még a legolcsóbb albérletet is.

  • 2007.05.20 11:58:59druantia

    És természetesen nagyon-nagyon hálás vagyok minden apró segítségért is, amit kapok :-))). (Meg azt hiszem, rám is lehet számítani, segítek én is abban, amihez értek, vagy amiben tudok :-).)

  • 2007.05.20 12:06:06kaposztalepke

    druantia: Nem csodálom, hogy szeretnél független lenni, dehát ez most tényleg kényszeridőszak Neked...

    egy dolog a jó kapcsolat, meg az, hogy lehet számítani a szülőkre, más dolog az együttélés. Én akármilyen jól kijövök a szüleimmel, nem szeretnék velük lakni. És ezt 19 évesen is így gondoltam. Leváltam, lett saját életem, stb. Sőt, úgy gondolom, hogy jobb is marad a kapcsolat, ha nem kell együtt élni egy bizonyos kor után. Igenis máshogy rendezi az ember a saját dolgait, máshogy alakítja az életét...viszont ha a szülők is ott vannak, akkor akaratlanul is "beleszólnak" ebbe-abba. Mert ugye alkalmazkodni kell, és ugye nem a szülő fogja 30 év után úgy rendezni a saját lakásukban a dolgokat, ahogy a "gyerek" gondolja, hanem nyilván a "gyerek" idomul ahhoz.

    Én 6 évet laktam anyósékkal (mert nem volt más) és sajnálom, hogy nem sikerült előbb szétköltöznünk, most sokkal jobb lenne a kapcsolatunk:( Főleg "párral" együtt az a baj a szülőkkel való együttélésben, hogy ugye a családban vannak bizonyos szokások, rendszerek, stb. Ez annak, aki abba nőtt bele, nem gond. Viszont a másik félnek, aki más szokások között nőtt fel, ugyancsak más elképzelései lehetnek. Ha a "fiatalok" szét tudnak költözni, akkor mindneki hozza magával az otthoni dolgokat, és ezekből kialakítanak vmi harmadik fajtát, ami mindkettejüknek jó. De ha ottmaradnak egyik szülőnél, akkor az "idegen" félnek maximálisan alkalmazkodni kell ahhoz ami ott van, mert változtatni csak minimálisan sikerülhet.

    Régen ugye az asszony odakerült a férje családjába, oszt úgy kellett csinálnia a dolgokat, ahogy mondták, és kész és kuss. Ehhez az akkori női szerepek, neveltetés, stb kellett, egy mai fiatal nő gyéniségéval gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy alá tudja magát rendelni. Nomeg kis helyeken, kis falvakban stb gyakorlatilag az ünnepek/szokások stb is minden annyira hasonló volt minden családban, hogy nem is kellett szélsőségesebb szokásokat összeegyeztetni.

  • 2007.05.20 13:29:47marcangoló

    Alvomacko, nálatok szombaton is szigorúan ugyanakkor van a takarodó? Nincs olyan, hogy mondjuk pénteken, szombaton tovább lehet fent lenni? (Merthogy nincs másnap suli, és lehet sokáig aludni.) Ha anyukám tudta volna, hogy én mennyit olvastam zseblámpánál a takaró alatt éjszakákon át... bár szerintem tudta. Az meg az én bajom volt, ha másnap nyűgöskoödtem.

  • 2007.05.20 13:47:31kovvacs

    igen, a zseblámpával a takaró alatt:))))

    Aztán sokkal később rájöttem, hogy az a fény bizony látszik kintről.

    Meg az volt a baj, hogy időnként le kellett oltani a lámpát és beengedni egy kis oxigént...

  • 2007.05.20 13:53:25marcangoló

    Meg a tesóm beárult... Milyen jó volt, mikor végre lett külön szobám! :-) Miért nem vittél a takaró alá vizet, aztán a vízbül kivehetted volna a zoxigént...

  • 2007.05.20 13:59:45kovvacs

    De egy dög a tesód... mi mindketten elemlámpáztunk :))))

    HOgy nekem az a víz nem jutott eszembe... pedig hát a fejemről lecsöpögőt is összegyűjthettem volna, aztán bevezethettem volna rögvest a tüdőmbe...

  • 2007.05.20 15:11:13marcangoló

    A tesóm szerintem diszlexiás volt, kellett neki 15 év, hogy megszeresse az olvasást. :-) Én meg direkt rémtörténetekkel riogattam. Pl. az E.T-val, mert attól nagyon be volt szarva. :-D

    Hát neked nem volt "Kis tudós" készleted?

  • 2007.05.20 15:19:54Memme

    Takaró alatti lámpás olvasás a világ legjobb kis titka :-))) 6 évesen az Egri csillagokat így olvastam el, kétszer is. Mivel külön szobám volt, nem buktam le, a hugom meg magától rájött erre a lehetőségre :-)



    Amikor elköltöztem otthonról 20 évesen én magam bíztattam a tesóm, hogy költözzön be a szobámba, úgyse megyek vissza... és amikor tényleg beköltözött úgy éreztem, hogy adtam is, és elvesztettem is... Tesómnak adtam a szobám, de elvettem magamtól a visszaköltözés legkisebb lehetőségét. Furcsa egy ambivalens érzés volt, de már teljesen jól vagyok vele :-))) Anyukámmal pedig egy évig nem beszéltem akkor, most meg tök jó a kapcsolatunk. De azt hiszem, nem tudnék már a szüleimmel élni.... De S. szüleivel sem. Megvan a magunk kis ritmusa, amit mi alakítottunk ki, ketten és amin majd változtatni kell, ha hárman leszünk :-)

  • 2007.05.20 19:50:25Alvomacko

    marcangoló: szerinted az este 10 és fél 11 körüli lefekvés korán van? Így is alig bírom őket másnap 9 órakor felverni az ágyból. Van, amikor 10-ig alszanak.

    Amúgy meg az ígéret be nem tartás miatt van bajom.

    Mert a múltkor valami filmet nézte hétközben és megkérték, hogy hadd nézzék végig. 3/4 11-ig tartott. Megengedtem nekik.

    A tegnap esti is csak azért volt baj, mert én hamarabb mentem el lefeküdni. Megállapodtunk a lefekvés idejében, mindketten rábólintottak, kvázi megígérték. Nem volt kérés, hogy másképp legyen.

    Én lefeküdtem.

    Természetesen nem szeretnék egyetlen esetből általánosítani, de akkor így hogyan bízzak benne, hogy ha megállapodunk valamiben, akkor az majd úgy is történik, ha én nem vagyok jelen.

    Gondolom, érthető, hogy mire gondolok.

    Nekem ez nem esett jól.

    A takaró alatti olvasás kicsit más, mert olyankor határozottan elküldtek bennünket feküdni, nem igértettek meg velünk semmit és mi sem igértünk meg semmit.

    De lehet, hogy nincs igazam.

  • 2007.05.20 20:59:56Alvomacko

    Vajon Toriék hogy vannak?

  • 2007.05.20 21:22:08druantia

    Remélem, azért nem jár most Tori errefelé, mert a kislánynak nincs semmi baja és nem kellett lemondani a hétvégi programot. Talán valahol éppen a tegnap estén mosolyognak :-).



    Amikor kozmetikus-tanuló voltam, a főnököm mindig azt mondta, ha mentő ment, hogy "talán csak szül valaki". Igyekszem átvenni az ő optimista hozzáállását :-).

  • 2007.05.20 21:43:56Memme

    A.macko, szerintem igazad van, én is így értelmezem, a takaró alatti olvasás pedig "gyerekbetegség" :)

  • 2007.05.21 09:12:52marcangoló

    Alvomackom nem, nincs korán, de nem is tudom, miért kell felkelni hétvégén 9-kor... Jó, én későn fekvős típus vagyok, engem a 10 órai lefekvéssel csak forgolódásra kárhoztatnak. Jó, ha megígérték, az is más.

  • 2007.05.21 09:21:22Alvomacko

    marcangoló: meg tudod, az is nehéz, hogy hétvégén tovább fennt vannak, akkor később is kelnek. Ezzel eddig még nincs is gond, mert megtehetik vasárnap. De ha vasárnap későn kelnek, akkor vasárnap este is sokáig fent tudnak lenni. Még ez sem baj, de hétfőn reggel 6-kor ébresztő van. 3/4-kor indulni kell a suliba.



    Ilyenkor hogyan legyen okos az ember? :-)



    Amúgy a hétvégén kölcsönkaptam a Gordon-módszeres könyvet. Már olvasom is. :-)

  • 2007.05.21 10:15:40szinovea

    Alvomacko

    Afentiekhez kapcsolodva teljes mértékben egyet értek veled.Egy hiperaktivitást suroló gyereknek magyarázza el valaki hogy ne szaladjon el mert elüti a kocsi vagy ne szaladjon el a bevásárló központban mert elveszhet.Ezt elég nehéz mert 2 percig nem tud egyhelyben maradni.Ja a bevásárló kocsiban meg nem marad meg sőt ordít.Ez még engem nem is zavarna csak az a sok tekitet hogy na szép anyuka hogy ordit a fia és nem fogléalkozik vele.Szoval ez idegesít mikor bámulnak és lenézöen rámnéznek.Egyépként én sem vagyok verés hive de bizony vannak szituációk mikor kell.persze csak ha nagyon indokolt.3 és fél éves a fiam és még nem volt olyan hogy akár egy pillanatra is bárhol nyugodtan levehettem volna róla a szemem.A vásárlás nálam katasztrófa ha nem a férjemmel megyek.Mert elég nehéz vásárolt árut nézni közben meg a gyereket.na mindegy talán a második nyugisabb lesz remélem.

  • 2007.05.21 10:38:41Alvomacko

    szinovea: tudom, hogy nagyon nehéz kivitelezni, de nem tudod megoldani egy időre, hogy nem mentek a gyerekkel együtt vásárolni? Mondjuk a párod megy, vagy megvárod amíg ő hazaérkezik és akkor te mész el?

    Szerintem vannak helyzetek, amiket nem érdemes a gyerekre ráerőltetni, mert a végeredmény csak az, hogy mindketten agyon idegesítitek magatokat. A gyerek sem lesz a 3. vásárláson mintagyerek, nem tudja felfogni még, hogy az ő érdeke is az lenne, hogy csendesen, jó gyerek módjára hagyja magát tologatni a bevásárlókocsiban egy mosolygós és gyorsan bevásárló anyuka kiséretében.

    Az életkor előrehaladtával kicsit lenyugszanak a gyerekek és újra meg lehet próbálni velük a régebben idegtépő dolgokat.

    Ettől még természetesen nem ő fogja ezt a csatát megnyerni, egyszerűen csak egy átmeneti kompromisszum születik, amely minden félnek kedvező.

  • 2007.05.21 12:16:48szinovea

    Alvomacko:

    Amikor csak lehet és megtudom oldani nem viszem de sajnos ezt nem mindig tudom megoldani.Anyosom 15 percre lakik tőlem de soha nem kérdezte meg hogy jöjjön e segiteni valamit ,azt sem tudja hova jár az unokája ovodába. A párom meg estig dolgozik ugyhogy addig megkell fözzek.A nagy bevásárlásokat meg párom kijelentette, hogy egyedül nem vállalja.Na jó annyira azért nem rinyálok mert igaz hogy most hogy kezdi érteni a dolgokat kicsit szófogadobb.Na meg persze cseles is vagyok ahogy te fogalmaztál kompromisszumot kötünk.De az első 2 év nagyon nehéz volt.Na jól kipanaszkodtam magam..

  • 2007.05.21 12:32:13Alvomacko

    szinovea: a legjobb dolog a panaszkodás, mert utána az ember réjöhet, hogy mégsincs akkora baj. :-))))

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta