SZÜLŐSÉG

Gyakran betegek a kiscsoportosok

2007. május 10., csütörtök 11:09

Hogyan alakult a sorsa annak a három gyereknek, akik óvodai beszoktatását mutattuk be a Porontyon? Petra három hónapot betegeskedett, a mai napig előfordul, hogy nem akar reggel oviba menni. Benedek is gyakran volt lázas, taknyos, Emmát pedig ki kellett venni az óvodából, mert olyan sokat hiányzott. Beszámoló az anyukáktól.


Eszter azt mesélte, Petra lánya október második felétől január végéig gyakorlatilag nem járt oviba, ez idő alatt vesemedence-gyulladást kapott, kétszer kellett felszúrni a fülét és tüdőgyulladás miatt 8 napot kórházban is töltött.

Eleinte nem akart aludni az óvodában, csak ébren feküdt, amíg a többiek szunyókáltak, így délutánra annyira elfáradt, hogy mire hazaértek, annyira hisztissé vált, hogy szinte nem lehetett kezelni. Mostanában jutottak el odáig, hogy már hajlandó elaludni bent. Édesanyja így fogalmaz: „Úgy érzem, nem igazán engedi el magát az oviban, mert ott nagyon jól viselkedik, itthon pedig robban, mintha direkt keresné az alkalmat a hisztire, amikor végre kiadhatja magából a gőzt.”

Eszter az óvó nénikkel elégedett, bár fájlalja, hogy Petra időnként még mindig nehezen akar elindulni az oviba, ahol pedig már részt vesz a közös játékokon és foglalkozásokon is és már saját barátai is vannak.

Benedek anyukája így számol be: „Amilyen könnyen ment a beszoktatás első hete, annyira nehezen ment a második. Sajnos tüdőgyulladással kórházba kerültem, így az óvodai beszokás mellett a fiamnak az anyahiánnyal is meg kellett küzdenie. Amikor túl voltunk rajta, elkezdődött a délutáni alvás szoktatása.”

A család néhány sírást, nadrágba kapaszkodást átvészelve jutott oda, hogy a kisfiú örömmel ment az óvodába. Bent aludni mai napig nem nagyon szeret, és mivel édesanyja a kisebb gyermekével otthon van, hetente 2-3-szor kell csak ottmaradnia.

„Ahogy elkezdődött a rossz idő, úgy jöttek a betegségek, amelyekre számítottunk is, de azt hiszem, hogy nagyobb betegségek nélkül megúsztuk ezt az időszakot. Egyszer volt egy 40 fokkal járó tüdőgyulladás, kapott kétszer antibiotikumot, és havi 1-2 nátha kisebb lázzal, ami persze végigment az egész családon.”

Benedek családja alapvetően elégedett az óvodával, az óvó nénikkel és a csoporttal is, ahol elmondásuk szerint nincsenek verekedések sem. Az édesanya így zárja gondolatát: „El kell mondjam, hogy ez olyan, mint egy hullámvasút, néha hetekig örömmel megy az oviba, várja, beszél róla, aztán néha meg sírásokat rendez, éppen múlt héten addig sírt, amíg be nem lázasodott, majd hívtak, mentem érte, és itthon már semmi baja nem volt. Amikor megkérdeztem, hogy mi baja volt, csak annyit mondott: „Anya, hiányoztál!”

Judit átíratta kislányát egy magánóvodába. Döntésének oka egy viselkedészavaros kisfiú volt, aki az óvodában ütött-vágott mindenkit, főleg Emmát. Ennek az lett a vége, hogy Emma elkezdett bepisilni, és egyre betegesebb lett. Három hónapig egymást érték a betegségek: torokgyulladáson, bárányhimlőn, sérvműtéten és egyéb borzalmakon ment keresztül a kislány. Áprilisban döntöttek úgy, hogy beíratják a magánoviba, oda, amelynek a bölcsődei részébe jár Emma öccse is.

A beszokatásról így mesél Judit: „Két hétig bejárogattunk együtt délelőttönként, végül múlt héten kezdte el az óvodát. Gyorsított beszoktatás volt, hiszen nem először csinálunk ilyet. Szerdán már ott is aludt. Egyik nap jobb, másik nap rosszabb, szinte minden reggel üvölt, és úgy kell lefejtenie rólam az óvó néniknek, de mire becsukódik a csoportszoba ajtaja, már vidáman játszik.

Amikor megyek érte, ragyogó arccal ugrik az ölembe, meséli, hogy milyen jól érezte magát, és jön másnap is. Az óvó nénik szerint jól érzi magát, részt vesz a feladatokban, játékokban. Neki nagyon jót tett, hogy családiasabb, bensőségesebb, intimebb hangulata van ennek az ovinak, kisebb és jobban felszerelt.

Az állami oviban 30-an, itt 13-an vannak egy csoportban. Több idő, és figyelem jut egy gyerekre, ami neki nagyon fontos. Külön játszótere van a kiscsoportnak, csak, délután járnak át a „nagy játszótérre” a többiekkel együtt. Kevésbé szigorú követelményrendszer van, lazábbak a napi rutinok. Az óvó nénik nagyon kedvesek, aranyosak (bár ez az állami óvodában is megvolt).

Őszintén szólva én jobban örülök neki, hogy sír reggelente, mert ez azt jelenti, hogy kiadja magából a frusztrációját, és nem fojtja el (hogy aztán betegség formájában törjön ki rajta). Most négy hete nem beteg, ami nálunk eszméletlen nagy rekord, persze az is segít ebben, hogy bejött a jó idő." - fejezi be a beszámolót Judit.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.10 12:15:02babó

    nagyon tanulságos beszámolók.



    kérdés: mi az, hogy követelményrendszer? és mit jelent, hogy a magánban kevésbé szigorú? viselkedési szabályok?

    a sok betegséág "pszichésen alakult ki, vagy elkapták a többiektől?



    nem kötözködök, csak érdekel! :)))

  • 2007.05.10 13:15:49sincity

    Sziasztok! Most kommentelek Hozzátok először, bár rendszeres olvasó vagyok.
    Szerintem ezek a beszámolók rémtörténetek! Miért törvényszerű, hogy hónapokig betegeskedjen a gyerkőc a közösségi induláskor? És szeretnék kiállni az állami bölcsik, ovik mellett. Annyira családias, barátságos bölcsit és ovit fogtam ki, és nekem valahogy ez természetes volt. Vagy én élnék álomvilágban? :-) Csöpp lányom tavaly szeptemberben kezdte a bölcsit, és az egész országon átvonuló hányás-hasmenésen (1 hét hiányzás), ill. a felső légúti megbetegedésen (újabb 1 hét) kívül egy gyurma-óráról sem hiányzott. De még csak arra sem emlékszem, hogy a 14 tagú csoportban lettek volna egyszer is 10-nél kevesebben. Szóval szerintem nem vagyunk egyedi esetek. Pótmama gondozónénik, "barát" csoporttársak, úgyhogy a lányom imád odajárni.
    Arra mondjuk én is kíváncsi vagyok, hogy szeptembertől az ovi is ennyire idilli lesz-e....

  • 2007.05.10 13:21:15gyöngy1

    Nàlunk a két làny ugyanabba az àllami bölcsibe jàr, màs csoportba.

    A Nagyobbik alig hiànyzott, a Kisebbik alig egészséges, szinte àllandoan folyik az orra.

    Szerintem ez gyerekfüggö is.

  • 2007.05.10 13:53:07mókusfácán

    Ez megint olyan"kinek a papm,kinek a papné" eset lesz.

    Szeintem is ygerkf és ovi/bölcsi függő! Illetve ovónéni és gondozónéni függő!

    Anno férjem,majdnem meghalt a bölcsiben,mert télen kinyitották az ablakot és szellőztettek,csak a gyerket nem vették ki az ablak alól.26 napig volt cső a tüdejében, ha nem jó a tüdőgyógyász,akkor meghal!Én nagyon parázok már előre ettől az időszaktől.Mondjuk a kiscsaj még max. orrfolyásos volt,de mindig a férjem esete jut az eszembe abölcsiről és az oviról.

    Fú, most megint nem tudom it csináljak???

    Segítség!

  • 2007.05.10 13:58:33kovvacs

    Azért azt nem tudom felfogni, akármennyire állami egy óvoda, miért nem képesek csinálni valamit a mindenkit verő gyerekkel?

    Ilyen a világon nincs.

    Teljesen nyilvánvaló, hogy meg kellene próbálniuk megoldani a verekedős gyerek helyzetét az óvónéniknek szakember és a szülők bevonásával. És ha nem javul drasztikusan a helyzet, akkor pedig ki kell a gyereket rakni a csoportból, és kész. Ameddig pedig még ott van a gyerek és verekszik, addig dupla figyelemmel kellene kísérni, hogy minden alkalommal leállítsák és megvédjék a többi gyereket.

    Ez miért nem természetes?

  • 2007.05.10 14:02:20kovvacs

    Anno a biosztanárunk mondta, hogy figyeljük meg: szeptemberben szinte mindannyiunkon átvonul egy gyenge nátha, amit zömmel lábon ki tudunk hordani, és nagy gondot nem okoz.

    Merthogy meg kell szoknunk újból egymás bioszféráját. Sok-sok kórokozó meg ártatlan cuccot is hordozunk, ami a saját szervezetünknek meg se kottyan, de a másikat megbetegíti.

    Aztán ha kialakult a "baciközösség", már nem okoz plusz betegségeket.

    Nyilván van ilyen a piciknél is.

    De ami fentebb olvasható, az extrém... annak nem lehet ilyen magyarázata.

  • 2007.05.10 14:06:49gyöngy1

    Sajnos sok esetben ha azt tanàcsoljàk a szülöknek, hogy làtogassanak el egy pszichologushoz, akkor a szülök megsértödnek.

    Pàrom legjobb baràtjànak a középsö fia volt nehezen kezelhetö. A nagyobbik és a kisebbik gyerek egy apàtol van (vele élnek), a középsö meg botlàsbol van (pasi drogozott is, meg nemrég öngyilkos lett). Szoval a középsö gyakran hisztizett, verekedett.

    A suliban azt tanàcsoltàk pszichologus beszélgessen vele. A vége az lett, hogy föként az Anyànak volt szüksége a pszichologusra mert làthatoan màsként viselkedett a fiuval, mint a testvéreivel. Es a Nö ezt persze nem érzékelte.

    Szoval csalàdteràpia.

  • 2007.05.10 14:21:03regi

    sincity: az állami ovikban 20 fölötti a létszám, nálunk például 24.

  • 2007.05.10 14:55:10marcangoló

    Mi is ma voltunk az oviban jelentkezni. Ha ilyet olvasok, mindig elmegy a kedve az egésztől, pedig már egészen megbékültem a gondolattal, hogy megy, és délben elhozom. Szívem szerint itthon tartanám még egy évig, de lehet, hgoy felveszik, és ő annyira szociális. Szóval nehéz. Ja, és majd én megvédem a "rosszgyerekektől". Nincs az oviban pszichológus, és nem tudom elmondani, hogy mennyire csillogott a szemük, mikor megtudták... Mondjuk felmerült bennem, hogy félállásban vállalom, ha Blanka nagyobb lesz, és viszem magammal őt is.

  • 2007.05.10 17:00:18Tori

    Több, mint egy éven át győzködtem magam, hogy elengedjem a gyereket oviba, erre elolvastam ezt a posztot, és rögtön összeszartam magam. Majdnem telefonáltam, hogy vegyék le a lányom a listáról.

  • 2007.05.10 17:05:55lencsilany

    Tori, szerintem ha nem vinnéd oviba, akkor első osztályban lenne többször beteg.

  • 2007.05.10 17:27:18Tori

    lencsilany, nem baj, tapasztalataim szerint a tudás megszerzésének legnagyobb akadálya rendszerint az oktatás. :))))

  • 2007.05.10 17:31:23lencsilany

    Tori:)

  • 2007.05.10 18:11:12sussudio

    Azoknak, akik ezektől a beszámolóktól elrettennének: tényleg nagyon-nagyon gyerekfüggő a dolog, meg persze szerencsefüggő. És gondoljatok arra, ha nagyon nem megy, még mindig ki lehet venni őket.

    Az én lányom szeptemberben ment bölcsibe, azóta összesen 5 napot hiányzott betegség miatt. A beszoktatás a következőképpen zajlott: első nap fél napot volt csak, én is vele - nagyon jól érezte magát, alig akart eljönni. Másnap délelőtt volt csak, én otthagytam, semmi gond nem volt. Harmadnap mondta a bölcsisnéni, hogy szerinte nagyon jól bírja, maradhat akár egész nap, egyedül. Maradt. Azóta is minden nap örömmel megy, még SOHA nem sírt emiatt.
    Otthon gyakorlatilag alig volt hajlandó délutánonként aludni - a bölcsiben gond nélkül alszik, mivel látja a többit. Azóta otthon is alszik rendesen délután is.
    Beteg pedig sokkalta kevesebbszer volt, mint amíg otthon volt (igaz, ő akkor is sokat volt gyerekek közt, unokatesók, ilyesmi).

    Én nem jártam bölcsibe - az ovi elejét végighisztériáztam, utáltam az egészet. Hugom járt bölcsibe is - imádta és később az ovit is. Persze, mi sem vagyunk ugyanolyanok, de arra gondolok, talán korábban könnyebben alkalmazkodik új helyzetekhez a gyerek. Nem tudom.

    Szóval szerintem nem kell azt gondolni, hogy minden gyereknek egy hisztizős/szenvedős/betegséges tortúra a szocializálódás kezdete, a bölcsi/ovi.

    Van, akinek így jön ki (mondom, nekem pl szenvedés volt, pedig kommunikatív típus vagyok, a suliban már nagyon jól éreztem magam), van, akinek amúgy. Ki kell próbálni, megrettenni bizti nem kell.

    Szerintem ez is picit olyan néha, mint amikor elesik a gyerek. Ha nevetsz rá, nem tűnsz ijedtnek - akkor nem is sír. Ha te kétségbeesel, azonnal bőgni kezd.

    Én a bölcsiben azt láttam, hogy nagyon sok szülőtől azért nem bír elszakadni a gyerek, mert a szülő nem akarja hagyni elmenni - vagy legalábbis részben. Mikor végre bent lenne a gyerek, anyuka visszasétál - csak még egy puszikára. És utána csodálkozik, hogy a gyerek újra sírni kezd.

    Ne értsétek félre, tudom, ez szerencse kérdése is, de szerintem ez is benne van néha.

  • 2007.05.10 19:07:31p.eszter

    Peti kb. épp annyit beteg, mióta bölcsis, mint előtte. Mondjuk addig a féltesója hordta neki haza a bacikat, most meg a társai. De mióta jó az idő, kicsit jobb a helyzet (kopp-kopp-kopp).



    Ma úgy épp ma kezdett el nyüszizni reggel. Gondolom rájött, hogy ez most már mindig így lesz. Háromszor szaladt vissza, hogy "ana szejessz meg!"



    Egyetemen tanultam, könyvben olvastam, hallottam, dadus mondta, Marcangoló mondta, hogy akkor jó egy gyerek kötődése az anyjával, ha azért adódik némi nehézség az elváláskor. Persze, ez is ugye gyerekfüggő, ha valaki csemetéje egyáltalán nem sír, az még nem jelenti azt, hogy rosszul kötődik.

    Jól mondom Marcangoló? :)

  • 2007.05.10 19:39:14marcangoló

    Tényleg nem. Nagyobb baj az ambivalensen vagy sehogysem kötődő gyerekekkel van, de ők sem azt csinálják, amit Sussudio gyereke. Ő inkább egy jól szocializált, világban bízó, belevaló kiscsaj lehet.

  • 2007.05.10 19:49:06p.eszter

    Nnna ez az. Így néz ki, ha hozzáértő mondja el, amit én összehadoválok. :D

  • 2007.05.10 22:33:33subidubidu

    Nekem az ötéves egyszerre kezdte az ovit a háromévessel, fél napot vannak. Az egyik óvónő a szomszéd házban lakik. A naggyal nem volt gond, a kicsi meg a bátyjával ment, eleinte szívesen, később kicsit rábeszélésre (én még itthon tartottam volna, de nehéz lett volna a baba mellett megoldni az ebédjét, hogy be is érjünk az oviba ebéd utánra). De a kisebbik a mai napig búcsúzkodik és nagyon örül nekem.

    És igen, az elején többet voltak betegek, aztán egyre kevesebbet.

    Ja, és 26 a létszám, ebből 19 fiú...

  • 2007.05.11 11:46:03iricc

    babóka

    az van, hogy az államiban a sok gyerek miatt sokkal több szabály van szükségszerűen. Egy sima ebéd közben is folyamatosan megy a drill, hogy mi mi után következik, mit csináljon, hova üljön, hova tegye a kezét, stb stb...

    Nagyon fárasztó ez, főleg az én mindig megfelelni vágyó lányomnak. A magánoviban 13 gyerek van egy csoportban, itt nincsenek ilyen szigorú szabályok, nincs rá szükség, hiszen jobban ráérnek velük foglalkozni egyenként. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok!)

    Pl ráér valaki ott ücsörögni vele a wc-n, alaposan megtörölni a popsiját, türelmesen segíteni a kézmosásnál, fogmosásnál stb...

    És nem attól, mert jobb óvónő vagy dadus, hanem mert több ideje jut egy gyerekre.



    A pszihésen kialakuló betegség alapja a stressz által meggyengült immunrendszer, ami hamarabb engedi elkapni a másik gyerektől a betegséget.



    iricc / alias judit, emma anyukája

  • 2007.05.11 15:05:41tyúkanyó

    Sziasztok!Szintén először szólalok meg, bár régóta olvaslak titeket! Az én fiam is sokat volt beteg amióta ovis, szeptemberben kezdte! Biztosan az immunrendszere is gyengébb, de azt kell mondjam, nagyon sokszor az anyukák már eleve betegen viszik be a gyerekeiket az oviba, nem nagyon érdekli őket, hogy más gyerek is megbetegszik. Sajnos igaz az is, hogy sokszor az is ennek az oka, hogy ha sokat van anyuka táppénzen, akkor kirúgják. Csak ezt nehéz elfogadni, ha közben a gyerekem meg állandóan beteg miattuk!Külön dühítő, ha a térdig taknyos(bocsi) köhögő gyerek anyukája amúgy nem dolgozik,hanem otthon dekkol.

  • 2007.05.12 08:40:25Pekkus

    Nálunk a bölcsiben nagyon jó volt a helyzet, mert rögtön megkérték a kedves szülőt, hogy ne vigye a gyereket. Néha át is estek a ló túloldalára, de így legalább nem voltak folyamatosan betegek a gyerekek. Az oviba meg picit "edzettebben" érkeztünk a bölcsi miatt, de itt sem beteges 1-2 "kötelezö" köhögős, vagy hasmenős dolgot azért sikerült összeszedni, de semmi extra. 2 év alatt talán ha 4x volt beteg, ennyi ovi nélül is lett volna.

  • 2007.05.13 16:37:46beste

    Kisbeste az állami óvoda létszámát gyarapítja. A beszoktatásnak nevezett valami annyi volt, hogy bementünk az első napon, Kisbeste átcserélte a cipőjét, majd eltűnt a csoporttársai közül. Óvónéni utánaszólt: anyának ki köszön? Kaptam egy "ne zavarj anya, dolgom van" című legyintést.

    Az első év vége felé ott tartunk, hogy óvónénik kiszűrtek nála egy egészen kicsi mozgáskoordinációs problémát, (kezeltetjük tornával), a lányom a magyar mellett németül is köszön és kér - napszaknak és alkalomnak megfelelően. Nincs tudatzavara a német (illetve sváb) beszéd miatt, pontosan felfogta, hogy mások másként mondják.
    Voltunk egy hétig bárányhimlősek, és előfordult a taknyosság is. De semmi toxikus dolog nincs.
    Az is igaz viszont, hogy amikor hazajön, kitakarítja a hűtőszekrényt...
    És még valami (szerintem fontos): az óvodának hatalmas, biztonságos, ősparkos kertje van...

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta