SZÜLŐSÉG

Anyukák és nagymamák sírnak az oviban

2007. május 4., péntek 09:02

Ez már a második Anyák napi ünnepség az óvodában, amelyen részt vettem, mégsem tudtam megálljt parancsolni könnyeimnek. Hiába próbáltam behajlított mutatóujjammal visszatuszkolni a huncut könnycseppet, csak kibuggyant a szemem sarkánál. Óvatosan körbesandítottam: ezzel nem voltam egyedül.


Mégoly rosszcsont is a gyerek itthon, és az ember megszidja, ha verekszik, csúfolódik vagy nem fogad szót, egy pillanat alatt elszáll minden rossz emlék, amikor az óvoda közepén áll megszeppenve és mélyen a szemembe nézve szaval, énekel. Csak nekem. Mert szeret.

Nézze meg képeinket!


Ekkor végigfut az agyamon a gondolat: ezzel a gyerekkel kiabáltam a múltkor egy jelentéktelen dolog miatt? Őt szidtam meg? Ezt a kisangyalt, aki tele van szeretettel? És már tolakodik is kifelé a könny a szememből.

És már szalad felém, kezében egy szál fehér rózsa, és egy kis díszített fadoboz: az ő keze munkája. Vékony karjai összefonódnak a nyakam körül és csak ölel, csak ölel. Az én kislányom.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.04 14:00:14marcangoló

    Azt hiszem, olyanról is hallottam, hogy a gyerek csak az anyukájának mondja a verset, személy szerint, de lehet, hogy ez a Lelleb, Miss Marple- féle verzió, csak csökkentett módban.

    P.eszter, az tuti, hogy életreszóló csapás, ha valakit ilyenkor erőltetlnek, és megszégyenül a szülők, meg a többi gyerek előtt. Talán, remélem, figyelnek erre. nálunk annak idején nem volt kecmecc, de hátha azóta toleránsabak, empatikusabbak lettek az ovik.

    Reggel óta fogalmazgatom magamban a porontyos prototípust (csak mert nem szeretem a kategóriákat és a tipizálást). Olyan érzésem van, hogy mi nagyon hasonlítunk, erre keresek "bizonyítékokat". Ilyeneket szedtem össze: a tipikus porontyozó fiát Petinek hívják; városban él, de van falusi kötődése. Egész érdekes játék.

  • 2007.05.04 14:00:19eszter

    Alvimacko, a barátnőm sztorija így festett: Sorbaállították a gyerekeket, és az óvónő elkezdett kalimpálni a kezével, mire ők zavartan, halandzsázva elkezdték mondani a verset. Az óvónő túlordítva a legexibicionistább gyereket adta a traktust. Ha vki nem volt olyan hangos, lemaradt,stb, akkor felé fordulva "biztatta?". Egy kisfiú erre bepisilt, a mellette álló kislány hangosan röhögött, egy másik óvónő pedig a szülő-ovis tábor között kivezette a kisfiút.



    Igazad van, én is sírtam volna, így is gombóc volt/van a torkomban az egész miatt, pedig nem ismerem a szereplőket.



    Szal van ilyen is, és tök jó, ha egy oviban el tudja mondani egy pedagógus, hogy 100%, hogy valamennyi gyerek "megúszta", addig én meg örülök, hogy ovis ünnepség nélkül tudok bőgni anyák napján.



    Miss Marple, ez tökéletes, amit írtál.

  • 2007.05.04 14:28:06gyöngy1

    Mi tavaly kaptuk az alig két éves nagyobbiktol az elsö Apàk napi ajàndékot. Hetente egyszer jàrt bölcsibe; Anyàk napja tàjékàn nem volt, de az Apàk napja elött màr igen. Csinàltak sogyùrmàr, kis kezét jol belenyomta, majd kiégették és befestette.

    Képes vagyok még most is elbögni magam amikor a kezembe kerül.

    Amùgy az én szüleim sem a szeretet-nyilvànulàs bajnokai. Apukàm nem igazàn segitett soha az Anyàk-napi ajàndék elkészitésében, ötlet adàsban (adj egy puszit, mosogass el, csinàlj sütit, minek pénz kidobni stb). Kimentünk a kertbe, leszedtünk egy pàr viràgot és kész. Persze rajoltam, meg szavaltam is. Nincs különösebb emlékem :-(((

  • 2007.05.04 14:39:27Vvuk

    Furcsa belegondolni, lehet, hogy idén már aktuális lesz nekem az anyáknapja az anyai oldalról? Zsófim másfél napja készülődik kifelé, szerintem csak azt várja hogy vasárnap átköltözzünk az új lakásba, milyen aranyos tőle :)

    Éljen a dobozolás!

  • 2007.05.04 14:45:19kovvacs

    :)

  • 2007.05.04 15:22:45titi

    szűzanya, köszönöm! A fiam valóban zseniális :)))

  • 2007.05.04 15:31:10Aurin

    Sziasztok!
    Jó régóta olvasgatok, mostmár írnom kell...
    Nekem mindkét szülőm alkoholista. 14 évesen jöttem el otthonról, 11 évesen anyám azt mondta (a kivételesen józan pillanatában), hogy azt csinálok innentől, amit akarok...
    A mai napig nem állt helyre a viszonyunk, két perc alatt totál ki tud akasztani...:-(((
    A legjobb anyák napja az volt, amikor erőt vettem magamon, vettem virágot, felvettem a rádióból egy anyák napi számot, és egész nap vártam...végül nem jött haza...aztán kiderült, hogy egész nap részegen fetrengett valahol, és eszébe sem jutottam...:-(((

    bocs, csak most ez úgy kijött....

  • 2007.05.04 16:05:54mulan

    Aurin, istenem! :(

    Nálunk az egyik barátnőm mindig sírt anyák napján, mert az ő anyukája sohasem jött el. Ő meg ott állt azzal az egy szál tulipánnal, és elmondta a verset, és lement a műsor, és mindenki odament az anyukájához, de az övé NEM JÖTT EL! Soha nem jött el. Soha. Ez engem még ma is nagyon kiakaszt, és a mai eszemmel úgy gondolom, hogy tenni kellett volna valamit, de még most sem tudom, hogy mit.

    És azt gondolom, hogy lehet, hogy felnőttnek olyan kis dolog ez, macera, vagy hivatalos izé, hogy most ünnepség van, de annak a kislánynak ott darabokra tört a szíve. :( És tudom, hogy neked is. Hát most küldök innen egy ölelést, bár tudom, hogy ez nem jelent semmit. :'( Szia!

  • 2007.05.04 16:14:43rnagy8

    Nekem nagyon édes anyukám van, és nagyon imádom (pont anyák napján lesz 50 éves), de soha nem tette el az általam és öcsém által készített kis bénaságokat. Tényleg nem voltak szépek, de mi csináltuk, szívvel-lélekkel, és jólesett volna.

    Én már most tervezem, hogy kis lakás ide vagy oda, lesz egy dobozka Babszem ajándékaival és rajzaival. Hogyha megnőnek és már nem mondanak verset, vagy kirepültek, akkor is legyen min bőgni. Mint most...fránya hormonok

  • 2007.05.04 16:17:34eszter

    mulan, még egy ok: vajon mindig, mind a 25 gyerek anyja, nagyanyja, akárkije elmegy? kétlem.
    Aurin, :(((( Gondolom már "jól vagy", de a Mérgező szülők könyv tényleg neked való. Hicudzsi ajánlotta. Én is elolvastam, bárkinek jó, de különösen olyan embereknek, akiknek tényleg szemetek voltak a szülei.

  • 2007.05.04 19:16:12másik kismacska

    Én nem kedveltem kiskoromban az óvodai anyák napi műsorokat. Mikor tanultuk a verseket meg az énekeket mindig üvöltöztek velünk az óvónők, hogy miért nem vagyunk képesek már elsőre megjegyezni, és rángatták azt, aki túl halkan énekelt. Az ajándékot pedig mindig újra és újra el kellet készítenie annak, akié ronda lett. A szüleimnek meg nem mertem elmondani, mert úgy gondoltam, hogy csak szégyellték volna magukat, hogy ilyen rossz vagyok az óvodában. Alsóban meg leosztályozták az anyák napi ajándékot. Anyukámnak egyik évben olyan képeslapot adtam, amire tollal rá volt írva a hármas.

  • 2007.05.04 19:21:01Brumibaby

    SundanceH, nem azé' bőgünk, mer' az terndi, hanem mer' nem tudunk mit kezdeni az érzelmeinkkel. Én speciel végigbőgöm nemcsak az ovis anyáknapját, de az évzárót, mindenki ballagását, összes szereplést, stb. Mindig szeretném ezt leplezni, mert a gyerekek nem értik, hogy van ez. Gyerekkorában az ember nem sír örömében vagy meghatottságában, köztetek biztos van, aki tudja, miért, csak mert mondjuk leverte a térdét. Igenám, de akkor most anya mit zokog, amikor éppen örömöt akarunk szerezni neki?

    Én legalábbis így éreztem, amikor az én anyukám csinálta ugyanezt.:)

    Egyébként én alapból elleneztem a szereplést, de enélkül a gyerekek nem tanulnának verset. Próbálkoztam velük, de vmiért tőlem nem fogadták ezt el, énekelnem is tilos (na, ennek jó oka van), az oviban meg a szerepelés alkalmat ad erre.

    Nálunk egyébként vegyes csoportba járnak az ifjak, ahol mindenki szerepel, és a nagyok kisegítik a kicsiket, szóval nincs versengés.

    Amúgy meg, lássuk be, a bennünket elárasztó érzelmek nélkül nagyon nehéz volna ezeket a művészi produkciókat élvezni...

    eszter, az egyik évben úgy esett, hogy nem lehettem ott az ovis anyák napján, mert külföldön voltam. Ott volt az apukájuk és a nagymamájuk, és megsbeszéltük, hogy ha hazajövök, külön, csakis nekem előadják a verseket. Így teljesen rendben volt minden.

    Én persze ekkor is végigbőgtem az ünnepséget, csak 2000 kilométerrel távolabb...

  • 2007.05.04 20:01:01eszter

    Brumibaby, először én is aggódtam, hogy nem tanulnak verseket, és én sem tudtam "átadni" az első 4 évben (addig voltam velük itthon).

    Aztán kiderült, hogy az oviba is csak utánzással tanulnak, ami ragad, ragad. (Ez is a pedagógia lényege). Az óvónők az aggodalmamra közölték, hogy és akkó mi van, ki kéri számon? Aztán meg azt, hogy nyugi, és bízzak bennük. Basszus, a nagyobbik lányom (ő az , aki útálja a szereplést - a kicsi már az első hónapban fújta a verseket, dalokat) 2 éveig SEMMIT nem hozzott haza az oviból. Még azt sem, hgoy hogy érezte magát, csak imádott járni (rém nagy meglepetésünkre).

    MOst meg visszamond hosszú-hosszú meséket, verseket, dalokat, olyanokat tud, hogy csak lesek. Gyönyörűen sző, fon, a kaják 90%-nak tudja az alapanyagát (mondjuk ez inkább nekem köszönhető, de az oviban is sütnek), illedelmes, és persze változatlanul rettenetesen zárkózott, mert ilyen a természete. Szóval én még mindig a szerepletetés ellenoldalán állok. Ha a kicsi lett volna az első, biztos másképp alakul az én nézetem is.

  • 2007.05.04 21:16:56kovvacs

    Na, leveszem a polcról a Mérgező szülőket.

    Érdekes, addig valahogy több kedvem volt ahhoz a könyvhöz, amíg csak úgy merült fel a téma, hogy én és a szüleim... hiába nahm:) Mosmá mink termeljük éppen kifele a pszichomókusok 20 év múlvai megélhetését, vagy jobb esetben nem...

  • 2007.05.04 23:09:30mulan

    másik kismacska: "Anyukámnak egyik évben olyan képeslapot adtam, amire tollal rá volt írva a hármas."



    Ez annyira durva, hogy már szinte szürreális! :o

    Nem cicózott a tanító nénitek, sikerült egy csapásra mindkettőtöknek adnia egy pofont. :/ Ezúton is gratulálok annak, aki neki diplomát adott. :(

  • 2007.05.05 00:46:55sony

    Nálunk nem közös ünnep lesz, hanem szépen berendezik az ebédlőt, és minden gyerek külön köszönti az anyukáját. Már két hete készülnek! Onnan tudom, hogy azóta Mandula néha bizalmasan megsúgja nekem: Virágosat álmodtam... :) Tündéri édes. És legalább nem a többi anyuka előtt kell majd bőgnöm. :)

  • 2007.05.05 05:41:28Alvomacko

    Eltűnt a tegnap esti hozzászólásom!

    Az este még láttam, most meg nincs ott. Pedig nem is írtam semmi csúnyát...

    Vagy már csak szenilis lettem és úgy emlékszem, hogy láttam, hogy megjelent, pedig mégsem?

    Hátnemtom. Korán van még. :-)

  • 2007.05.05 05:42:44Alvomacko

    Áááááááááááááá!

    Hülye vagyoooooook!

    Másik poszthoz írtam.

    Jajjjjaajjjjjajajajaj! Hol a Cavintonom? :-)))))))

  • 2007.05.05 09:26:45szanna

    Egyszer helyettesítenem kellett egy anyukát. Nem anyák napján, hanem egy szalagavatón. Mifelénk a végzősök szalagavatón nem a tanároknak köszönik meg a munkájukat, hanem az édesanyjuknak a támogatást. Először nagyon büszke voltam, hogy a sok tanárnő közül épp engem választott a srác pótanyának, aztán elszomorodtam, hogy itt ez a rendes, helyes gyerek, és nem kíváncsi rá az anyja.

    Az ünnepség után jöttem rá, hogy nem is a fiút sajnálom, hanme magamat, mert az én szüleim sem voltak rám kíváncsaik. Anyukám eljött a ballagásomra, de csak mert a nagynénéim rábeszélték. A diplomaosztóra felajánlottam, hogy fizetem a költségeiket, csak jöjjenek el. Nem jöttek, pedig én voltam az évfolyamelső. Még huszonévesen is megsebződik az ilyenektől az ember lelke, hát még egy óvodásé.

  • 2007.05.05 09:49:53Memme

    Ovodában előadtuk a Sün Balázs mesét. Addig nem kezdtem el a szövegem, amíg mindenki rám nem figyelt. Azt a kispajtit, aki elfelejtette, azt meg kisegítettük mi magunk. Ovónéni meg sem nyekkent előadás közben. Tudta, hogy ügyesek vagyunk. Nekem nagy mázlim volt az ovival. Iskolában meg... kaptam pofont is a napközis nénitől, mert nem mentem le a konyhára kávéért. (nem vagyok én szolga) Anyáknapi műsor alsótagozatban volt, nagyon utáltam, nem értettem, miért kell nekem hülyét csinálni magamból egy rakás idegen banya előtt azzal, hogy egy értelmetlen verset elhadarok. Anyukám sem rajongott ezekért, mert az anyukák között a versenyszellem erős volt. Sz én gyerekem szebb, az enyém okosabb, meg a nem ez a ruha volt rajtad a múlthéten is? Nagyon örülök, hogy 4. 5. osztály táján vége lett ennek és csak remélem, hogy a gyerek majd sokkal jobban éli meg ezeket mint én.

  • 2007.05.05 09:58:44Memme

    Ja, és sosem gondoltam, hogy interneten rendelt virággal egy vadidegen fogja köszönteni anyukám és a nagymamám. Az meg a hab a tortán, hogy anyáknapján van a 30. szülinapom és egyedül vagyok egész hétvégén... Nem bőgök, ugye?!

  • 2007.05.05 13:11:29Sibri75

    Memme, ne sírj, én már így is bőgök a cikk, meg a hsz-ek olvasása alatt.
    Sőt én már akkor is bőgtem, amikor meg sem születtek a gyerekek, csak arra gondoltam, hogy egyszer anyák napján majd kapok ajcsikat, meg verset mondanak, táncolnak.
    Pénteken a bölcsiben meg is kaptam életem első anyák napi piros szivecskéjét rajta Bogyóka elmosódott tenyérlenyomatával.
    Szerintetek mit csináltam?

    Bár az uram szerint én még a Lolka és Bolkán is képes vagyok sírni:)

  • 2007.05.05 13:25:20marcangoló

    Sibri, azon én is, mert a lányom tiszta Bolka. :-)

  • 2007.05.05 13:37:37Memme

    (Ez nagyon off:

    Természetfilm, cuki nyuszi szalad a mezőn, a kép idilli, már már giccsbe hajló. Jön a nagy vadászómadár, a kicsi nyuszi rohan ez életéért. Hogy túléli-e vagy sem nem tudjuk meg soha, de Memme zokogva kérdi S.től: Uhugyehe nehem ette meeeg? Na ennyit arról, mennyire vagyok mostanában a jókedvem mélypontján. Ez a hétvége a negatív csúcs.)

    Sibri, azt nagyon meg kell őrízni! Tapasztalatból tudom, hogy tizenéves korban rábukkanni két kartondobozra tele oviskori pingálmányokkal az nem kicsit jóérzés a gyereknek. (nekem ;-))

  • 2007.05.05 13:38:34marcangoló

    Memme, miért vagy egész hétvégén egyedül? Hol a párod?

  • 2007.05.05 14:05:31Memme

    Dolgozik, éljen az öt műszakos meló. Az klassz, hogy minden ötödik héten halálosan ráér, nem kell mennie, de amikor hétvégére esik a dupla 12 órás, az nagyon szar.

    Jah, a témához meg: nagymamám már dédi is az unokatesóm jóvoltából, édes kis banya ám a gyerek. DE, képesek voltak azt kérni a 80 éves nagyitől, hogy menjen ki az agglomerációba Budáról az ovodai bulira tömegközlekedve. Kérnétek ti ilyet?

  • 2007.05.05 15:16:59Leona

    Memme: én hétfőn leszek 31, holnap anyák napja, és én magam ülök nyakig a melóban. Éjszakázok, hogy legalább egy kicsit láthassam a gyerkőcöket. Szóval teljes együttérzésem... Tegnap este nekem is csak a bőgés programra ugrott mindig a kicsi lelkem. :(

    Szereplésről: az én lányom (az a bizonyos fenékvakargatós) imádta, hogy szerepelhet. Dagadt a büszkeségtől, mert tudta, hogy ügyes volt (meg persze én is dícsérgettem). Az óvó nénik amúgy olyan műsort állítottak össze, amiben nem kellett mindenkinek szerepelni, aki nem akart, az csak virág volt a mezőn, és csak üldögélt, meg nézelődött. Szerintem minden gyerkőcnek tetszett, ahogy hallottam a többi anyukától, a gyerekek visszafele számoltak, mikor lesz már anyjuk napja. Szóval azért a muszáj-szereplés, meg a Waldorfos ovi között is van ám fokozat.

  • 2007.05.05 16:02:10Sibri75

    Leona, Waldorfos oviba jártok? Tudsz róla nekem kicsit mesélni? Ha akarsz, akkor a freemailemre is küldheted, még nem nagyon sürgős, csak jövőre kell ovit választanunk, de kiváncsi lennék rá. És ha valaki a Montessoriról is tud írni, annak is megköszönném.
    És most on. Bár az OFF-ot elfelejtettem kiírni.
    És a címem: lanc75@freemail.hu

  • 2007.05.05 16:23:29Csöre

    Sibri75: asszem eszter kislányai járnak Waldorf-oviba. Egyébként jó tudni, hogy oda csak 4 éves kortól veszik fel, és csak félnapos (csak délelőttös) az ovi.

  • 2007.05.05 16:49:21Sibri75

    köszi Csöre, a 4 év az nem baj, de a fél nap az már igen.

    A szellemisége érdekelne azonban mindkettőnek, meg a módszerei, hogy miben más, mint a rendes ovi, suli.

    Lehet, hogy egy "sima" oviba, bölcsibe fogom járatni őket, mégiscsak az ovónő, tanár(nő) a lényeg, csak a döntéshez szeretném mindegyik résztvevőt ismerni.



  • 2007.05.05 16:53:30Sibri75

    Nem bölcsi, az már megvan, mindkettő be van iratva, Bogyó már jár is.

    Sulit akartam írni. Meg óvónőt az ovónő helyett.

  • 2007.05.05 17:05:26marcangoló

    Nálunk a sima oviban is van Montessori csoport, nem tudom, hogyan lehet bekerülni. Én élőben nem ismerem a módszertant, csak elméletben.

  • 2007.05.05 17:06:28marcangoló

    Memme, az milyen az az 5 műszak? Én csak háromig jutottam, a zuram úgy nyomja.

  • 2007.05.05 18:17:40Leona

    sibri75: ahogy fentebb írják, eszterék a Waldorfosok. Mi nem, ezért is volt anyáknapi műsor (Waldorfék nem szerepeltetnek egyáltalán, ha jól tudom) A fél napban lehet valami, mert tudom, hogy Eszter is délben hozza el a lányait. Amúgy ennél többet nem tudok róla, a nagyobbik lányomnak tökéletesen bejött az önkormányzati ovi, valszeg a kicsi is követni fogja őt ide, mert tudom, kihez kerülne, és nagyon szimpi. Mármint az óvó néni. És ő a lényeg, az ő "módszere" a fontos-szerintem.

  • 2007.05.05 18:22:45Sibri75

    Igen, én is az óvónénit tartom a fontosnak, csak az is érdekelne,hogy miért tartják a fent említett két módszert olyan jónak a gyerekek szempontjából.

  • 2007.05.05 18:35:09Leona

    Hááááát, nem tom. Szerintem csak bizonyos gyerekeknek olyan jó. Márminthogy jó mindegyiknek, csak vannak olyan nem átlagos gyerkőcök, akiknek csak ez a jó.

    Ja, és a Montessoriról most hallok először, a fentieket a Waldorfra értettem.

    A Waldorfból én azt szűrtem le, hogy a lényege az, hogy odafigyelnek a gyerek egyéni érdeklődésére, és nem "követelik" meg, nem várják el, hogy mindenben egyformán teljesítsen. Igazából alapvetően nincsenek elvárások a gyerekkel szemben, úgymond nem stresszelik. Nincsenek kötelező "foglalkozások", meg szereplések. Amúgy meg lehet, hogy egészen rosszul értelmeztem, és hülyeségeket írtam. Inkább keress rá a guglival, az a biztos. Fent vannak a neten, anno mi is gondolkodtunk bennük, és találtam is infókat.

  • 2007.05.05 19:51:54Memme

    Kösz Leona :-) Kaptam ma egy sünis képeslapot, ki is tettem a desktopra, az megvidámítja a lelkem :-)



    Marcangoló, az öt az úgy jön ki, hogy 7-15, 15-23, 23-07, hétvégén 07-19 vagy 19-07. Plussz az egy hét szünet a minden ötödik héten.

    És ma hamarabb hazajöhetett, mert nem volt mit dolgozni :-)

  • 2007.05.05 20:14:05levendul

    Én nem rajongok az össznépi ünneplésekért.

    Ez persze nem akadályozott meg abban, hogy a régi ovinkban szipogjak anyáknapján.



    Az nagyon jó kis csoport volt. A gyerekek körjátékoztak, énekeltek közösen. Egy vers volt, amit mindenki a saját anyájának, mamájának mondott el úgy, hogy odament hozzá. Kaptunk ajándékot is. Valamit amit ők készítettek, persze óvónői segítséggel. Az egyik nyaklánc most is itt lóg a fejem fölött. Tényleg nagyon szerettük. Ez is önkormányzati ovi, nagyon jó két óvónénivel (uabban az oviban, más csoportokban nem feltétlenül ilyen jó a helyzet).



    Az idei ovis anyáknapja az a rosszabbik fajtából való volt. Versmondós, szereplős, kihagytam volna az életünkből. A közepesem szerencsére jóban van a szerepléssel. A tematikus anyáknapjás versek meg, brrrrrrrrrr (jó, van azért néhány jobb darab is).



    Néha elbizonytalanodom, hogy esetleg próbálkozni kellett volna máshol. Mi most ezt áldoztuk be sokminden másért, amit itt a faluban nagyon szeretünk.

    Bár azt hiszem ez az ovidolog nekem okoz csak problémát, a gyerek valójában jóban van vele.



    Alternatív ovikról/sulikról meg: engem zavar, hogy a gyerekek nagyon válogatottak. Ahogy én látom Waldorfba például elsősorban jó anyagi körülmények közt élő családok gyerekei járnak, ahol a szülők többnyire értelmiségiek. Tudom, hogy előfordul, hogy vkitől nem kérnek pénzbeli hozzájárulást, de ez elenyésző, hisz csak ilyen szülőkkel nem tudnák fenntartani az ovit/sulit.

    Szerintem ezeken a helyeken is fontos megnézni az óvónőt, tanítót. Alternatív ovikban, sulikban is előfordulhatnak csapnivaló pedagógusok.

  • 2007.05.05 21:20:57atha

    Jaj, én amúgy is bőgős vagyok, és bár még legalább 2 évem van az első ovis anyáknapjáig már ezt a cikket is megkönnyeztem a meghatottságtól. Nem tudom mivel fogom kivédeni hogy ne ijesszem halálra a gyerekeimet hangos bömböléssel.

    Ez az alternatív-ovi dolog engem is érdekelne, Eszter, hol vagy?

  • 2007.05.05 21:35:48marcangoló

    Én is várom Eszter beszámolóját. Én eddig úgy láttam a Waldorf ovikat, iskolákat, hogy jók, egy csomó gyereknek klassz (én is segítettem már több mozgássérült gyereknek bekerülni), csak egyelőre idegen test a magyar oktatásban. Jó addig, amíg a gyerek odajárhat, aztán kikerül a sima iskolába, és örülhetünk, ha csak megdöbben, és nem megy el a kedve egy életre a tanulástól...

  • 2007.05.05 21:36:18marcangoló

    Memme, de jó, hogy hazaért, remélem, kapsz jó sok szeretgetést...

  • 2007.05.05 21:39:19Memme

    Most kifaggattam S-t, hogy az ő ovijában milyen volt az anyáknapja. Idézem:" kornyikáltunk valamit,... versmondás az nem volt, illetve egy-két gyerek mondott verset, a többiek meg himbálták magukat"

    ...iskolában? "volt valami központi ünnepség, de az sem sokáig".

  • 2007.05.05 21:41:18Memme

    Ja igen! A fadoboz! Igenis szép!

    (pár éve a barátnőimnek u.ilyen fadobozkat pingáltam karácsonykor, és mindenki a nekivaló apróságot kapta bele. Három hétig művészstúdió volt a kégli, nagyon élveztem)

  • 2007.05.05 21:42:58Memme

    kaptam sok szeretgetést és még a kályhába is begyújtott, mert látta, hogy vacogok :-) és nagyon tetszett neki is a sünis lap,örült velem együtt :-) köszönöm mégegyszer!

  • 2007.05.05 21:51:47marcangoló

    :-D Jó ízlésű kisfiam.

  • 2007.05.05 21:58:21kovvacs

    Tori, du csak annyi időm volt, hogy benézzek, azóta emésztem, amit írtál, de még nem sikerült, ez brutális. Csodálom, hogy egyáltalán megélted a felnőttkort :(((

    Azon filóztam, hogy én bizony (ez nem tanács, hanem a saját vérmérsékletemből következő várható tett) nagy ívben elkerülném helyedben az anyámat. Zárcsere, telefonszámcsere, külföldre költözés, minden eszembe jutott. Hát komolyan. Én nem tudom, meg persze "nem helyes", de akkor is leszámoltam volna vele jópár évre. Tejóságoség. Huhh.

  • 2007.05.06 23:05:50Leona

    Memme: boldog szülinapot!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    (Most még ma van, időben írtam!)

  • 2007.05.07 02:28:35loszter

    Nagyon edes Anyak vagytok!!!! :)
    Nem vagyok a legkiegyensulyozottabb lelek, de kivetelesen az anyak napja nem okozott serulest. a szuleim elvaltak, apu nevelt es bar anyam szeretett, sohasem jott el anyunapra. apu viszont igen :) aztan meg magamtol jol megkoszontottem a nonemu anyamat is :) Tanito voltam, mi delutan klubboztunk az anyukkal es sk ultett viragot adtunk es elsoben titkosan sugtak az anyukajuknak a verset a gyerekek. masodikra mar ok igenyeltek a szerplest. aki felt, mondhatta massal, vagy a "reflent".mindenki szeperelni vagyott, jo hangulatban telt a keszules.. vigyaztunk a kis lelkukre. a fenti horrorsztorik kiakasztottak.

  • 2007.05.07 10:09:17Aurin

    Sziasztok!
    Mulan, köszi! Soha nem hallottam a könyvről, de levadászom valahonnan...:-)

    Rég volt ez, de a mai napig tart. Tegnap vittem neki egy szál virágot - a kedvencét - odaadtam, puszi, aztán már húztam is el....Ő meg megkérdezte, hogy "csak ennyi?"...Hája...ennyi...
    :-S

  • 2007.05.07 13:09:35borsika

    Na én anyáknapjára megkaptam a vonatjegy áremelést, a fiam felhívott, hogy nem tud haza jönni (3 ezer a jegy+ villamos)majd legközelebb pótoljuk, a másik csimota másodállásban robizott a hétvégén, a harmadiknak a főállásban kellett vasárnap dolgozni - azért felhívtak, meg küldtek lapot, azért jól esett

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta