Robot a konyhában vagy ebédrendelés a fotelből?

Amikor az ember kisbabával van otthon, sokszor még hajat mosni sincs ideje és energiája, nemhogy odaálljon a tűzhely elé és órákig főzőcskéljen. Ha a gyerekek száma emelkedik, a probléma is nagyobb lesz: a kicsi ugyan egy ideig csak anyatejet fog inni, de a nagyobbik gyerek étkeztetéséről nekünk kell gondoskodnunk. Főzünk, a rokonok főznek ránk vagy ebédet rendelünk? Heti kérdés.


Soha nem voltam az a „naphosszat a konyhában álló házitündér” típus, valahogy nem érdekelt igazán a főzés (nemrég kezdtem lelkesedni az ételkészítés iránt – hála Jamie Olivernek és Floydnak, a kedvenc alkoholista szakácsomnak), ezért nagy gondot jelentett a napi betevő előállítása a családnak. Hét elején nem volt probléma, mert anyós úgy főzött hétvégén, hogy tudtunk hazahozni belőle, a hét második fele azonban keservesen telt. Aztán rászoktam arra, hogy egy ebéd házhozszállítással foglalkozó cég segítségét vettem igénybe és ez hosszabb távon megoldotta élelmezési problémáimat, csakúgy, mint otthon lévő barátnőim nagy részének.

Mostanában jutottam el arra a szintre, amikor az ember megcsömörlik az unalomig ismert egyenízektől (amikor a sült csirkének is ugyanolyan zamata van, mint a párolt halnak), és mivel amúgy is csökkenteni akartam a netezéssel eltöltött időt (link a hálózatos cikkre), helyette megkísérlem elsajátítani a konyhai világ alapjait.

Moon így számol be a kaja-kérdésről: Régen a Velvetben általában együtt mentünk ebédelni vagy együtt rendeltünk, egyedül nem nagyon szeretek enni. A gyerek születése után viszont abban a luxusban volt részem, hogy az itthon dolgozó férjem főzött rám, illetve néha együtt rendeltünk sushit, pizzát vagy salátát. Márciustól azonban elment egy céghez dolgozni, úgyhogy kitárult előttem az üveges szószok, zacskós rizsek és tízperces tészták csodálatos világa.

Ti hogy csináljátok? Saját magatok főztök, a család besegít, konzerveket esztek vagy ebédet rendeltek?
Oszd meg másokkal is!
Mustra