SZÜLŐSÉG

Giccsmentes mesék a szemnek

2007. március 20., kedd 11:36

A gyermekkönyv-illusztrációk "gyermekbetegségeire" is szeretné felhívni a figyelmet a Mesék a szemnek című kiállítás, amely keddtől látható a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ponton Galériájában - mondta Sándor Csilla, a tárlat szervezője az MTI-nek hétfőn.



A fővárosi kiállítást létrehozó Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a tárlaton nem giccses rajzok, hanem a szakmát magas szinten tanult illusztrátorok alkotásai láthatók. Magyarországon elharapózott az a szemlélet, hogy gyerekkönyvet bárki illusztrálhat, aki "édi-bédi" figurákat rajzol - vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy a szakmai kritika hiánya is problémát jelent. Hangsúlyozta: káros tendencia az is, hogy a gyermekkönyveket gyakran gyerekek rajzaival színesítik, ami nem tesz jót a kicsik vizuális fejlődésének.

A Mesék a szemnek című bemutatón 43 gyermekkönyv-illusztrátor több mint 150 alkotása látható. A kiállítók többsége fiatal, a Moholy-nagy Művészeti Egyetemen végzett vagy ott tanuló alkotó. A rajzok nagy része könyvben még meg nem jelent illusztráció, írja az MTI. Sándor Csilla megjegyezte: a tárlat keretében ugyanakkor mintegy negyven, a kiállítók rajzaival díszített könyvet is bemutatnak.

Az elnök szólt arról, hogy az április 21-ig megtekinthető kiállítás keretében a művészek honoráriumáról és a könyvkiadóknál dolgozó művészeti vezetők feladatairól szóló szakmai tanácskozást is terveznek.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.03.21 09:19:36andrejka

    Ami nekem már kicsit sok az a barbi világa... minden cukros-édes-rózsaszín és torz... nekem lányom van, nem barbizott kicsinek, most suliban bekerült csupa barbizós csajszi közé, hát ő is öltöztet, játszik velük, de nem gondolom (remélem) az ízlésére nem lesz túl romboló.

  • 2007.03.21 10:09:38mari

    Nem tudja valaki, hogy még kik szerepelnek a kiállításon?

  • 2007.03.21 10:43:13gyöngy1

    Mari: ha ràmész Agócs Írisz lapjàra, ott megtalàlod a kiàllítàs plakàtjàt, és azt kinagyítva megtalàlod a neveket.

    Írisz képeiböl van amelyik kifejezetten tetszik.

    Akit nemrégen fedeztem fel az Szegedi Katalin, a Francia Intézetben volt kiàllítva, és bàr a könyvekben nem feltétlen fogtak meg, külön-külön képekben igencsak tetszettek: http://www.picturebook.hu/

  • 2007.03.21 10:52:12mari

    gyöngy1: köszi, megtaláltam. Ide másolom, hátha mást is érdekel: Agócs Írisz, Bakó Tamás, Balogh Andrea, Baranyai András, Békés Rozi, Bóna László, Borogdai Zsuzsa, Csala Sándor, Farkas Kata, Ficzere Kyrú, Gulyás Emese, Gyöngyösi Adrienn, Hegyesi Mátyás, Ilyés Juli, Jánosi Anna, Kállai Nagy Krisztina, Kárpáti Tibor, Koncz Timea, Kőszeghy Csilla, Kun Fruzsina, Maarten Wansdronk, Máray Mariann, Mezei Ildikó, Miskolczi Martina, Molnár Márk, Nagy Dia, Pagels-Tóth Anna, Pásztohy Panka, Paulovkin Boglárka, Pereházy Dóra, Péter Ildikó, Pluhár András, Radnóti Blanka, Rastätter Linda, Rubik Anna, Rutkai Bori, Sirály Dóri, Szabó Levente, Szalma Edit, Szántói Krisztián, Szegedi Katalin, Takács Mari, Varga Zsófi és Lipóczki Ákos formatervező.

  • 2007.03.21 12:02:39hanna

    katapusz, tök ugynez. najó, mucha helyett matisse. é van egy csomó giccses fzs képeslapo:)

    az értelmiségi izét pedig kikérem szépen. ez nagyon leszólós és sértő. mikor írtam olyat, hogy ez a paraszt ízlés. würtz ádám rulez, ezt már 3 évesen is így gondoltam, pedig akkor még nem vot dipomá. és dumbót is szerettem.

  • 2007.03.21 21:04:14druantia

    Éppen mesekönyveket válogatok a Petinek, hát, elég soknak az illusztrációjától hideglelést kapok. Lehet, hogy nekem van valami elcseszett ízlésem, de én annak idején a Varjúdombi meséken is mindig tudtam volna bőgni, annyira utáltam. Mintha mindig esett volna benne az eső.



    A fent felsorolt művészeknek kicsit utánanéztem, nem soktól találtam képet a neten, de pl. Agócs Írisz képei tényleg nagyon tetszenek, és én egyáltalán nem tartom ezt például ál-komolynak.



    Tud valaki olyan mesekönyvet ajánlani, amit közülük illusztrált valaki? Még mielőtt elköltöm az összes pénzem....

  • 2007.03.21 22:05:44Brumibaby

    ízlések és pofonok...

    Ha végre korunknál fogva kinőttünk a mostakkormileszhanemszoptatokhanemtápszertadok című frusztrációból, akkor be lehet szállni a következőbe: örökrehazavágomazízléséthanemtaposomagyonabarbieját. Az én lányom barbie-s, rózsaszín, cslli-villi kínai cuccokat kért és akasztott magára kb. kétéves korától, és szemlátomást boldog volt, amikor beléjük bújhatott. Hát akkor én nem öltöztettem nyers lenvászonba, pedig nekem az jobban tetszik.

    És ha Füzesi Zsuzsa képei megfognak vkit, aki miatta lesz könyvolvasó, az nem baj, sőt. Ennél nagyobb gondnak érzem, hogy a mesekönyvek szövege a végletekig le van butítva.

    Hogy mi a giccs, azt meg nagyon nehéz a kortársaknak eldönteni. Biztos vannak tuti ízlésű emberek, de higgyétek el, a többinek is joga van gyereket nevelni.

  • 2007.03.21 22:30:50druantia

    Én egy szóval nem mondtam, hogy az én ízlésem a tuti. Csak ilyen. Ha akartok, barbizzatok :-).

  • 2007.03.21 22:49:58katampusz

    láttatok már teletubbie mesekönyvet?

    nekem oltári nagy lehúzásnak tűnik. lala felemeli a kezét, dipszi tapsol, pó ugrik és tinki vinki mittudomén mit csinál. ennyi van benne.



    az egész családnak a hideg futkosott a hátán a teletubbiektól, de mégis, az egyik unokaöcsinek ők voltak a kedvenceik és dipszit kért karácsonyra.... megkapta. mindenhová cígölte magával, tucatszor kellett szegényt megfoltozni, már azt hittük az érettségi bankettre is hivatalos lesz.



    de aztán hálistennek kinőtte. sosem gördült le akkora kő a család nagy kollektív szívéről, mint akkor. :)

    s

  • 2007.03.21 22:54:01druantia

    Én most láttam valamelyik online könyvesboltban valami Barbi és a szárnyas ló (vagy mittudomén mi) című könyvet!! Horror!!

  • 2007.03.22 00:43:19mari

    druantia: utánajártam egy kicsit, a kiállító művészek könyvei közül néhány:

    Szegedi Katalin: Az aranyhajú leány, Az elvarázsolt királykisasszony, A hegyek tündére, Álomcirkusz (kislányoknak ajánlom)

    Szalma Edit: A varázsfuvola, A bűvös vadász (zenekedvelőknek :), Kétszáz lépcső föl és le (verskedvelőknek)

    Kállai nagy Krisztina: Ha majd hatéves leszek (versválogatás), Történetek a pirosoviból, Kinőttelek (versek)

    Baranyai András: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután, Emese almája

    Békés Rozi: Grimm-mesék, Puskin-mesék

    Kun Fruzsina: Hallo, itt apu mesél, Torta az égen (Rodari)

    Paulovkin Boglárka: A katicabogár elveszett pöttyei (kicsiknek)

    Takács Mari: Friss tinta

    Fotókat a kiállításról itt lehet látni: http://www.csodaceruza.com/meseszem/index.htm


  • 2007.03.22 06:49:23hanna

    mari, ezer köszi

  • 2007.03.22 08:44:08laili

    Írisz nagyon bejön jó, hogy itt rátalál az ember ilyenekre sajnos ezek dolgok inkább Pesten elérhetőek:)



    Nekünk a beépített szekrény ajtajára festettek a barátok a gyerekszobába, viszont ragaszkodtak hozzá, hogy saját figurákat Disney kizárva.A festék nehéz ügy volt de jó lett majd teszek fel képet wiwre!



    Na lemerül a gép alszom én is a rajtamszuszogóval...



    Még írjatok ötleteket ha van.

  • 2007.03.22 09:02:37a:a

    marcangoló, brumibaby: szívemből szóltatok. Én nem is nagyon merek hozzászólni, mert múltkorjában hasonló témában asszem mari már lenyomott, de azért azt hadd jegyezzem meg, hogy rémesen visszatetszőnek tartom, ha valaki a jó ízlés nevében minősít másokat, miközben az általam az intelligencia egyik fokmérőjének tartott tolerancia teljes hiányát mutatja fel. Szerintem malena stílusa sokkal károsabb lehet példamutatásként a gyermek fejlődésére, mint ha Füzesi Zsuzsa képeket nézeget...

    jöhetnek a kövek :-)))

  • 2007.03.22 09:37:11p.eszter

    Abszlolut egyetértek sokatokkal, de azért nagyonnagyon suttogva megjegyezném, h elhangzott/leíródott a "K. Lukáts Kató rulez, Szecskó Tamás meg Würtz Ádám húzhatnak a sunyiba!" mondat is. Mi itten nagyon szeretjük Mulant, de ha vki ezt olvassa tőle először, lehet, h megbántódik. Na persze ez nem jogosítja fel a sértegetésre.

  • 2007.03.22 09:42:30andrejka

    Sztem is bántó bárkit az ízlése miatt piszkálni. Nálunk teljesen eklektikus a könyvespolc, van ott 101 kiskutya, Füzesi Zsuzsa és Réber László illusztrálta Lázár Ernő könyv is. A barbie dolgot egy ismerősöm tök jól megoldotta: a lánya nagyon ragaszkodott hozzá, ezért kapott is, viszont együtt varrtak neki ruhákat. Így elkerülhető az, ami engem legjobbn zavar ebben a stílusban: sok-sok pénzért mindent teljesen készen megkapsz, gyereknek hozzátenni, kitalálni, elképzelni való már nincs is. Úgy gondolom legfontosabb, hogy a gyerek szeresse a mesét, és megmaradjon az a képzelőereje, kreativitása, ami sztem mindegyikben alapvetően ott van.

  • 2007.03.22 11:21:34Alvomacko

    A Teletubby-kal mi egyszer Londonban találkoztunk. Ekkor a lányok már 9-10 évesek voltak. Reggel a szállodában kattingattak a csatornák között és ott bukkantak rá ezekre a figurákra. Visongva nevettek rajtuk. Minden reggel ez volt a műsor és fetrengtük a bugyuta szövegtől. Még a lányok is értették a szöveget. Aztán napközben az utcán is hangosan előadtuk a kedvenc részünket. :-) Aljas küldöldiek voltunk, belátom. Azóta itthon is eszünkbe jut a szöveg és nagyokat nevetünk.

    De ott biztos az ovisoknak ez egy "fontos" műsor és bugyuta szöveg nélkül aranyosak tudnak lenni a plüssfigurák. Nekünk egy sincs, de mindenkinek más az ízlése.

    Nálunk a Pokémon is kimaradt, de nem úsztuk meg a Barbie-t a Disney könyveket. És van Füzesi Zsuzsánk is. Meg Babarunk is.

    Nekem nincs bajom ezekkel a rajzokkal. Nem elvontak, kicsit giccsesek, de jól visszaidézhetők. És ezeken is kitűnően lehet gyakorolni a hol a kutyus c. játékot. Sőt, talán jobban is, mint esetleg egy absztraktabb rajzon.

    Egy idő után meg úgyis esti felolvasás lesz az összes meséből, akkor meg tök mindegy a rajz.



    De nyíltan elküldeni bármelyik grafikust a sunyiba, vagy kritizálni más ízlését, azt nem lehet. Ezért lettünk ennyi különböző alakra teremtve. Nem küldhetsz el senkit a sunyiba, mert nagy a feneke. Lehet, hogy sokkal többet tud mint te és a párja meg pont így imádja.

  • 2007.03.22 11:56:35andrejka

    A teletubbyk nekünk is "megvoltak", pont telibe találták az akkor 3 éves lányomat... Ráadásul hajnali fél 7kor adta az rtl klub, úgyhogy jó volt minden szombaton a "nagy öleléééés"-re ébredni.. Volt Pó-s hátizsákja, "I love you"-t nyekergő Pó-ja, meg egy iszonyat zenére táncoló (biztos nem kínai :)) Dipsy-je, na ez volt ellenünk a legnagyobb merénylet. Azóta persze kinőtte, manapság ha játszik, ők (ami megmeradt belőlük) a gonosz figurák.

  • 2007.03.22 12:19:41B-

    Én azt hallottam, hogy a teletubbyikat gyerekpszichológusok találták ki, az alapján, hogy milyen egy 3 éves világa, érdeklődése, fantáziája stb. Ezért lehet, hogy nekünk roppant gagyi, de nem biztos, hogy nekik is az.



    Illusztráció: én is utáltam a Varjúdombi meséket

    :-), viszont mindig is szerettem a furcsa, kicsit nagyszemű, szomorkás, esetleg enyhén morbid illusztrációt. Szerintem a gyerekek is vevők rá. Mesében is (lásd: Charley és a csokigyár és egyéb Dahl mesék, A balszerencse áradása stb). Emlékeztek a Szigorúan bizalmas c. piknik-könyvre, amiben a kb 12 éves kislányok mindig roppant szomorú történeteket írnak (Pl Sarah szenved címmel?) Na, én is totál ilyen kislány voltam :-)



    Szerintem is jó, ha az illusztráció hagy teret a fantáziának. A Babart ne bántsuk, az tök

    király :-) És attól, hogy valami nem Disney-nyál, még lehet kifejezetten cuki, pl a Findus, amit imádok, és tök helyes!! Na, az olyan típusú rajzok is nagyon bejönnek.



    Egyébként Franciaországban nagyon sok ilyen furcsán illusztrált művészi mesekönyvet lehet kapni, mindig órákig nézegetem őket. Hoztam is egy párat, csak nem akarom a gyereket kis korában nyelvtanulással zaklatni, így meg csak frusztrálná. Egyáltalán, hogy fogom megmagyarázni neki az idegen nyelvű mesekönyveimet? (Amiket magamnak vettem :-))))) ?)

  • 2007.03.22 12:25:11druantia

    A Babart nagyon szerettem én is, de az igazi nagy kedvenc, tévében legalábbis a Jamie és a csodalámpa!!! Jamie, Jamie, Jamie and the magic torch... :-))).

  • 2007.03.22 12:40:47Alvomacko

    B-: lefordítva olvasod nekik. :-)

    Nekem is volt egy angol mesekönyvem. Egy maciról szólt. Eleinte csak magyarul olvastam, majd később felolvastam nekik egy csomószor angolul is. És így is élvezték, mert már tudták, hogy miről szól.

  • 2007.03.22 12:43:02Alvomacko

    Na, Findus keresése közben (merhogy én nem ismerem őt) rábukkantam a Kisvakondra. Nekem még most is a szívem csücske. :-)

  • 2007.03.22 12:44:46andrejka

    Sztem is az a jó, minél több féle mesét, rajzfilmet lát egy gyerek, persze kell figyelni a tűréshatárát, nehogy ilyesztő legyen neki, a Grimm mesékben (nekem gyerekkoromtól nagy kedvenceim)pl. néha végiggondolom micsoda horror történetek vannak. A napokban bukkantam a gyerekét megevő királynéról szóló mesére...
    Az illusztrációkról ugyanígy a sokféleség híve vagyok, bár szakmai szemmel is nézem a dolgot, grafikus vagyok, így aztán különösen igyekeznem kell, ne vmi látványilag túl steril világban alakuljon a gyerekem ízlése

  • 2007.03.22 12:52:49katampusz

    el tudom képzelni, hogy a teletubby meséket tényleg pszichológudok találták ki.

    ez esetben jól eltalálták, mert szinte mindegyik kisgyerek aki látta, rajongott értük.



    végül is azt látom, a gyerekek nagyjából úgyis annál az ízlésvilágnál kötnek ki, ami otthon uralkodik. (több-kevesebb kamaszkori kitérővel ugye, most had ne részletezzem, hogy néztem ki 14 évesen. a saját hajam égnek áll, ha visszagondolok. minden elismerésem a toleráns rokoni és tanári környezetnek.)

  • 2007.03.22 13:04:36Conodonta

    A gyerkőcöknek most a mindenük a Pompom, órákig tudnak róla beszélgetni, én meg nagyon élvezem, hogy ki a rosszabb, a lesből támadó szárítókötél, vagy a körbevágó körömolló? :DDD

  • 2007.03.22 13:07:32levendul

    ÓÓ, szerintem a telatabik nagyon jók! Nem bugyuta és nem gagyi, szerintem. Persze vannak jobban, meg kevésbé jól sikerült részek.
    A kisfilmek kifejezetten jók: amikor biciklizni megy a család, vagy a gyerekek labdával és kutyával játszanak a tengerparton, vagy szaladgálnak kint az esőben. Egyszerű, mindennapi történetek, amikben gyerekek szerepelnek.
    Nálunk mindegyik csajszi nagyon szerette/szereti, és én is szívesen nézem.
    Nem szeretem a tanulságos, oktatós gyerekfilmeket (bár a kockásfülüt is csípik a lányok), de a tabik szerintem kifejezetten okosan tanítanak.

  • 2007.03.22 13:18:44andrejka

    Tényleg, a Pompom!! Hatalmas rajongók voltunk évekig, még megvannak a könyvek és a filmkazetták is. Ott aztán sztem minden egyesül, amitől jól szórakozik egy gyerek: vicces mese, szerethető rajzok és szereplők. És még tanulság is akad benne jócskán, de nem szájbarágósan, idegesítően. A másik amit nagyon szerettünk a Mazsola volt. A filmje mára már kicsit elavult, de a könyv zseniális. Bár időnként úgy éreztem, a benne lévő bölcs humor már inkább nekünk felnőtteknek szól..

  • 2007.03.22 13:28:18mulan

    Sziasztok, köszönöm a jó szót :)

    Ízlésről tényleg parttalannak tűnik vitatkozni. :)

    Bocs, ha valaki sértőnek érezte a "Szecskó elhúzhat a sunyiba" megfogalmazást, de enyhítendő oda is raktam a szmájlit.

    Azt meg nem hiszem, hogy a gyerekem lelki sérült lesz, amiért én nem szeretem az ideges vonalvezetésű, darkos-füstös illusztrációkat a gyerekkönyvekben. Rám ezek anno nagyon lehangolóan hatottak vagy féltem tőlük.

    Asszem, egyik fajtát sem lehet megkerülni, meg úgyis a szöveg alapján veszi a könyvet az ember.

    Nyugodtabb leszek, ha a pici gyerekemnek inkább Botticelli fog tetszeni, mint Paul Klee. És inkább Vivaldi és nem Bartók. Klee-vel, Bartókkal nincsen semmi baj, csak szerintem valahogy gyerekkorban inkább a béke, harmónia, nyugalom legyen a centrumban, ne a disszharmónia, nyugtalanság. Nem szeretem pl. a női magazinok bugyuta, sztereotíp férfi-nő sémáit, de háromévesnek még szükségszerűen sémák jelentik a kapaszkodót ahhoz, hogy megtanulja a társadalmi szerepeket, mert ezekről, hogy ilyenek vannak, nem csak negatíve lehet beszélni.

    Bevallom, abban nem hiszek, hogy a gyerek fantáziáját az fejleszti, amihez hozzátehet, és hogy a Disney az túl kerekre van csinálva, és nem hagy teret a fantáziának. Nézzük meg a természetet! Tök korrekt, kerek, az őzeknek a fejükön van a szemük, satöbbi. Nem érezzük gáznak, hogy nem a csuklónkon nő ki a hajunk. :) Lehet, hogy a korpás kenyér meg a káposzta egészségsebb, de a gyerekek még valahogy a csokitortát és a barackot jobban szeretik. :)

  • 2007.03.22 13:29:09marcangoló

    Amikor a teletábbikra gondolok, mindig az jut eszembe, hogy milyen keveset tudnak a pszichológusok a gyerekekről. ;-) Na jó, biztosan az én gyerekem is szeretné, de nekem már a Thomas, a gőzmozdony is sok századszor, hát még a Nagy öleléééés! :-) Önző, gonosz anya vagyok. :-)

  • 2007.03.22 13:41:04andrejka

    Igen, a sémáknak is megvan a nagyon fontos szerepük, de szerintem a játékosságba belefér az is, hogy milyen, ha valakinek a csuklóján nő ki a haja? Jót nevetünk rajta, aztán rajzolunk egy kockás őzet... ettől még tudjuk, hogy egyébként hol a helyük. Pont a természet az, ami nem feltétlen ragaszkodik asémákhoz. Amellett, hogy törvényszerűségek szerint működnek a dolgok, láttam én már kutya formájú krumplit...:))

  • 2007.03.22 13:44:49marcangoló

    Mulan az enyém szereti a káposztát is (csak ő a kolbászt hívja így):-)

  • 2007.03.22 14:01:52p.eszter

    Marcangoló! Thomas-ügyben kitartás! Peti kezd végre ráunni. (fél év után. brrrr...) Szóval csak lecseng egyszer. Most is a kedvenc, de már a vonatjaival jászik, nem kell ezredszer is megnézni, h "kopasz a kövéjellenőj".



    Alvomacko! Findus egy édes kiscica a Minimaxon vetítik, a weboldalukon találsz róla leírást. Fiam nagyon szereti.

  • 2007.03.22 14:18:14mulan

    A húgom meg 3 évesen élt-halt egy korty borért! :)

    Lehet, hogy a képigényünkben is van valami, ami arra hasonlít, ahogy a kínai orvoslásban megállapítják, hogy a betegnek mi baja: megkérdezik, hogy milyen ételt szeret, és milyet nem. Biztosan függ az ember személyiségétől, lelkiállapotától, élettapasztalataitól, hogy mi tetszik neki, és most nem ízlésformálásra gondolok, hanem valamiféle lelki, ha úgy tetszik hiánypótlásra, nem tudom. Amikor mi voltunk kisgyerekek, folyton depis rajzfilmek mentek, A kis hableány meghal a végén, a Hugó a víziló meg a Vuk szülei már az elején, Fekete fülű fehér Bimet a végén elüti a vonat: engem az őrült műsorkészítők olyan szinten depresszióra kondícináltak, hogy felnőttként az optimista, derűs sztorikat szeretem. És hálás vagyok a Walt Disneynek, amikor a Mulanban a drámai mélyponton (amikor otthagyják Mulant a hegyen, és ő sírva fakad), Mushu és a tücsök önvallomásai voltaképpen karikírozzák, s ezátal enyhítik a tragikumot: így a néző (kisgyerek) védett formában élheti át a szomorúságot, van szomor, de kezelve, nem úgy mint annak idején, amikor az egész moziközönség leforrázva, bőgve, elkeseredve jött ki a teremből.

    Szóval az én Disney-viszonyomban biztosan benne van az is, hogy ilyen dolgokat nagyra értékelek bennük. És vsz. ez magyarázza azt is, hogy miért fázom a sötétebb, groteszk felé kacsintó képektől. Olyan szinten próbáltak megóvni az édibéditől, hogy majdnem belefojtottak a keserűségbe; azóta menekülök ezektől, és édességgel kenegetem a gyermeki lelkembe égetett sebeket. :)

  • 2007.03.22 14:30:56andrejka

    Persze, értem én, a nyomasztó rajzok nem valók mesekönyve, szerintem sem. (Bár a tartalmat illetően, ahogy fent már írtam, kevés horrorosabbat találtam, mint némelyik Grimm mese. Viszont észrevettem, hogy bizonyos kor után a gyerekek igénylik az enyhe borzongást... )Viszont a megszokottól, a fényképszerűtől eltérő "kísérletezőbb" rajzok még lehetnek vidámak. De azért én is úgy gondolom, a világ Disney-vel együtt kerek, semmiképp sem szeretnék vmi csupa kortárs-művész mesekönyvön felnőtt kultúrsznob gyereket.

  • 2007.03.22 14:58:49Alvomacko

    Hát, a Grimm-mesékben, meg egyéltalán a mesékben van egy nagy adag horror. Pl. miszlikbe szabdalják, majd a ló zsákba szedegeti a darabokat, a kígyó meg összeragasztja. Vagy a sárkány feje kinő, ha levágják. Vagy felvágják a farkas hasát stb.

    Mivel azonban nem voltak illusztrálva, mindenkinek a fejében rajzolódtak meg a mesék. A galamb lelkű kislányok nem rajzolták meg magukban pontosan a sárkány rángatozó fejét, a csonkból freccsenő vért. De magrajzolták a királylány ruháját, a királyfi arcát. A harcias kisfiúk meg a csatát képzelték el részletesen. Mindenki annyit rajzolt meg magában a meséből, amennyi jólesett neki. A többi rész jóleső homályba burkolózhatott.

    Ugyanez történ pl. a Gyűrűk urával is. A legapróbb részletekig leírt történetből készült egy horrorfilm, mert a rendező így látta jónak, így képzelte el. Én nem.

  • 2007.03.22 15:00:54jidele

    Nekem nagyon nem tetszik egy csomó a most divatos mesekönyvek közül. A gyerekrajzokat mímelő illusztrációk, és a végtelenül ostoba szövegek.

  • 2007.03.22 15:03:52jidele

    Nem mai könyv, de ez volt a "kedvenvcem": húgomnak volt egy mesekönyve, Álomba ringató mesék címmel. A4 es méretben. Abban volt a Kékszakáll is, szép, egészoldalas rajzokkal. Csak az egyiken az látszik, ahogy kinyílik a titkos kamra ajtatja, és odabent lógnak egymás mellé felakasztva az asszonyok...Vmiért nem szerette ezt a könyvet...

  • 2007.03.22 15:29:07levendul

    mulan, ez tetszett!"Nézzük meg a természetet! Tök korrekt, kerek, az őzeknek a fejükön van a szemük, satöbbi. Nem érezzük gáznak, hogy nem a csuklónkon nő ki a hajunk. ":)
    Nálunk is megy Disney.A Mulan pl nekem is tetszik, de a csajoknak bejön a Bambi és a 101 kiskutya is (ez nekem is). Meg a Lilo és Sitch! Serintem nagyon szellemes.

  • 2007.03.22 15:31:41levendul

    Van egy művészettörténész ismerősünk, aki gyerekkorában nem szerette Würtz Ádámot, s lám, mi lett belőle :). (Azért ma már tetszik neki.)

  • 2007.03.22 15:36:59andrejka

    Nem tudom, ismeritek-e az ablakos könyveket? A lányom nagyon szerette pici korában. Nagyon szép, kedves rajzos könyv, még szöveg nélkül, csupa megbeszélhető jelenettel + kis nyitható ablakok, amik mögött ha kinyitjuk, még vmi vicess dolog történik. pl. nyitatlan állapotban a mókus rendesen eszik az asztalnál, ha nyitjuk épp rosszalkodik és beesik az asztal alá. Ha jól emlékszem 4féle témakörben jelent meg.

  • 2007.03.22 15:47:49teri

    Szerintem a gyerekeket kéne megkérdezni, hogy nekik mi tetszik. Mi felnőttek más szemmel nézzük ezeket az illusztrációkat, és felnőtt szemmel próbáljuk kitalálni, hogy tetszhet-e a gyerkekeknek. Pl. lehetne csinálni egy szavazást, amikor egy illusztrátor megalkot egy mesekönyvet. Természetesen a gyerekek szavaznának, hogy nekik melyik tetszett a legjobban.

  • 2007.03.22 17:21:53B-

    mulan: a gyerekekben van egy csomó szorongás, és ezt a horrorisztikus mesék és rajzok segíthetnek kimondani és feldolgozni, de persze ellenkező hatást is elérhetnek. Ezért szerintem nem kell az ijesztő vagy morbid meséktől mindenáron megvédeni a gyereket, azok a jó történetek, ahol szembe lehet nézni a szörnyűségekkel (mint amikor a legyengített víruson tanulja meg a szervezet, hogyan lehet majd élesben legyőzni). Persze ez főleg akkor megy, ha az erőszakos képek a gyerek fejében születnek meg, és nem készen kapja őket. Szerintem a kommentár is nagyon sokat segít, pl ha a narrátor vagy az egyik szereplő kimondja, hogy milyen szörnyű a helyzet, és nem marad bent a feszültség.



    A Jamie és a csodalámpával kapcs volt egy meglepő élményem: én is imádtam, tök modernnek, pörgősnek, maszeknak éreztem annak idején. Aztán felnőttként is láttam egy részt, és majdnem elájultam: alig van benne cselekmény, halál vontatott, tisztára, mint a teletubbies :-)) De úgy látszik, 5 évesen ezt a ritmust tudtam csak kényelmesen követni. :-)

  • 2007.03.22 17:30:58kovvacs

    Hogy szerettem a Pompom meséit. Könyvben is, TVben is. Pl. a Bátor tintanyúl, Madárvédő golyókapkodó, Szegény Gombóc Artúr stb

  • 2007.03.22 17:35:56Brumibaby

    Utsó off: hol van potyeszka?

    On: Jamie és a csodalámpában sztem nagyon gáz, hogy senkinek nincs szeme

  • 2007.03.22 17:36:01mulan

    B-, ehhez kapcsolódóan elmesélek egy kis történetet.



    Nem volt itthon semmi jó kis mesekönyv csecsemőnek való rajzokkal, ezért lekaptam a polcról a jugoszláv Képes Bibliát. Nézzük! A naprendszer, dínók még unalmasak egy háromhónaposnak, jó, menjünk tovább, nézzünk arcokat! Látod, ez itt az Éden-kert, sok állat meg virág, ez itt egy flamingó, ez egy gazella, ez meg antilop. Itt, a kert közepén van egy almafa, látod, ott vannak rajta az almák. A fa alatt van Éva meg Ádám. Éva megkóstolta az almát, hogy finom-e, és nyújtja Ádámnak, hogy ő is egyen belőle, ne maradjon éhes. A kígyót azt most kihagyom, nem a legszebb állat, ugye. Hm, a következő kép a paradicsomi kiűzetés, ezt hogy magyarázom el, hogy egy hari miatt, ugorjunk inkább, de hova? Egyiptomi 10 csapás? Dávid és Betsabé? Jézus megfeszítése? Mit fog ez a gyerek gondolni Istenről, ha ilyeneket mesélek neki? :)

  • 2007.03.22 18:43:40koneko

    (Hülye szakdolgozatírás! Nem porontyozhatok, csak anygon néha..)

    Sziasztok!

    Örülök, hogy van, akinek tetszenek Írisz képei.

    Disneyről annyit, hogy én azt is szeretem, sőt unaokaöcsémmel moziba is járunk a rajzfilmek miatt. Aberrált perverz gyerekízlést terrorizáló szörny vagyok. :) Pláne, hogy kiállításokra is elhurcolom olykor. Vasarely Múzeumba először öt évesen vittem el, remélem, nem tettem tönkre teljesen az ízlését.

    A barbizásról csak annyit, hogy minap voltam játékboltban. És sokkal inkább barbi, mint a legújabb divat szerinti nagyfejű borzalmak.

  • 2007.03.22 18:47:15Anyatünde

    Mulan: gyerkőcnek sztem inkább Újszövetség. Pl: Jézus születése, a csodálatos kenyérszaporítás, a kánai menyegző, Mária és Márta, talán atékozló fiú története is mehet egy 3-4 évesnek.

  • 2007.03.22 19:17:22druantia

    Most sikerült végre megtalálnom azt a kiadót, amelyiknek a könyveit (is) a fenti művészek illusztrálják. Sok olyan könyv van, amit majd a következő gyes után meg fogok rendelni... (Nem tudom, le szabad-e írnom a kiadó nevét, hátha reklám.)



    A Disney-re visszatérve meg lehet, hogy én azért utálom annyira, mert Disney-mérgezésem van. Az egyik unokatesóm férje (!!!) Micimackó-rajongó, az unokatesómat és a nagynénémet is megfertőzte. Hiába kérem, hogy ne tegyék, az én gyerekemnek is idehordanak mindent Disney-díszítéssel, tányértól plüssig. Tele van a hócipőm. Eddig se szerettem, de most már kezdek kicsit ellenségesen viszonyulni hozzá :-).

  • 2007.04.01 19:32:16emma30

    Sziasztok!



    Most akadtam rá az oldalra. Nagyon tetszenek a témák. Kérdésem is lenne. Kisfiam szülinapjára kapott a nagyitól egy csodaszép mesekönyvet. Az a címe, hogy Tündér biciklin. Annyira kedves figurák vannak bent! Egész hétvégén Pankát és Csiribít kellett rajzolni. Újra és újra, mert hát egyik "művem" sem akart hasonlítani az eredetihez. Szóval, kivagyok. A gyerkőceim viszont teljesen rákattantak. Azóta be kellett szereznem a másik részt is. Képzelhetitek. Rövidre fogva a kérdésem az lenne, hogy nem lehet-e beszerezni az illusztrációkat poszteren, vagy kinyomtatva. A szerzőt Pásztohy Pankának hívják. Itt is láttam a nevét, de nem találtam elérhetőséget. Légyszi, segítsen valaki!

  • 2007.04.03 10:02:01bog

    Kedves emma30!



    Keresd őt a kiadón, a Pagonyon keresztül (www.pagony.hu). Érdemes ránézned a szerző, Berg Judit honlapjára: www.bergjudit.hu

    Grafikáit megtalálhatod a Csimota kiadó webgalériájában: www.csimota.hu



    MINDENKINEK ajánlom figyelmébe a www.csodaceruza.com-ot, ahol a Portrék legördülő menüben egyebek között Pankával készült interjút is olvashatjátok. Mind a Csodaceruza folyóirat, mind a honlap évek óta igyekszeik segíteni kritikáival, információival azoknak a szülőknek, akik szeretnék szakemberek véleményét olvasni/hallani/tudni azokról a könyvekről, amiket a boltok polcain találhattok.



    Panka grafikáit a Minimaxmagazin hasábjain is fellelheted...

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta