SZÜLŐSÉG

Olcsóbb meddőségi kezelést akarnak a civilek

2007. március 15., csütörtök 15:37

A Lombikbaba Alapítvány képviselői szerdán átadták nyílt levelüket és az általuk gyűjtött több mint 17 ezer aláírást az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének. A nyílt levél aláírói azt várják a kormánytól, hogy garantálja, a szegénység nem lehet akadálya a meddőség kezelésének.


A meddőségi kezeléshez szükséges hormonkészítmények ára januártól ugyanis másfélszeresére emelkedett, így kezelésenként mintegy 150-300 ezer forintba kerül a gyerekre vágyó párok számára. A kormány emellett kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi öt finanszírozott próbálkozásból hamarosan csak kettőnek a költségeit állja az állam. A támogatásmegvonást követően egy-egy program párokra háruló költsége meghaladhatja majd az 5-600 ezer forintot, áll az alapítvány közleményében.

A meddőségi probléma gyakorisága ma Magyarországon 15 százalék, így mintegy 150 ezer párt érint. Évente körülbelül húszezer pár keres orvosi segítséget, hogy gyereke lehessen, de mindössze háromezer párnál végeznek mesterséges megtermékenyítést. Ma a gyerekek mintegy 2 százaléka így fogan, évente mintegy kétezer lombikbaba születik Magyarországon, áll az alapítvány közleményében.

A minisztérium képviselője, a levelet átvevő dr. Horváth Ágnes államtitkár elmondta, még idén nyilvánosságra kerülnek a meddőségi centrumok sikerességi mutatói, így könnyebben választhatnak intézményt a gyermekre vágyó párok. A lombikprogram átalakításának konkrét határidejét azonban nem közölte. Pedig egy 2005-ös országgyűlési határozat előírja a kormány számára, hogy egy éven belül oldja meg, hogy a szegénység ne legyen a meddőségi kezelés akadálya, valamint dolgozza ki és tegye közzé az intézmények eredményességi mutatóit.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.03.15 16:10:46csutkababa

    Van egy olyan gyanúm, hogy az eredményességi mutatók nehezen gyűjthetők össze, mert az intézetek egy része ellenérdekelt az adatszolgáltatásban.
    Ugyanis kiderülne sok sumákság.
    Egy példa a sok közül:
    Ügyeleteben hozza az ampullát a hölgy.Ezt be kell neki adni, pontosan hajnali kettőkor.Lelet, papír,nőgyógyászati vélemény sehol, nem is kapott, csak aszonták, adassa be kedves az ügyeleten.
    Fél ampulla jár elmondás szerint.
    Nővér felszív, fele kinyom, bead.Erre kitör a botrány, hogy a másik felét 2 nap múlva kellene beadni, és most a nővér mekkora kárt csinált neki.
    Nem hittem a fülemnek.
    Elmondja, hogy az intézetben úgy csinálták, felét felszívták, beadták, az ampullát ragtapasszal (!!!) beragasztották, hogy akkor 2 nap múlva tessen visszajönni vele, beadjuk.
    Elképesztő.Sterilitás? Hatóanyag lebomlás? Fertőzésveszély?
    És becsapott anyukajelölt, aki örülhet, hogy a 2 nap múlva beadott szenteltvízhatású kotyvaléktól nem lett fertőzése.
    Ez is ipar lett MAgyarországon szerintem, sok kóklerrel és becsapott, kifosztott áldozattal.

  • 2007.03.15 19:23:17CSR bloggerina

    na, hát többek között ezért is küzdenek az Anikóék. hogy ez a hihetetlen tájékozatlanság és rosszindulat valamelyest enyhüljön, mint amit te is produkálsz itt :-( látszik, hogy fogalmad sincs az egészről: egy ilyen hüje sztori alapján levezeted a itt a jónépnek a marha nagy hülyeséget. talán kukkants be a lombikos topikokba és utána nyilatkozz. :-(

  • 2007.03.15 20:43:16csutkababa

    Malena:
    Rosszindulat? Mit olvastál? Én is azt szeretném, ha tiszta viszonyok, ellenőrzött, valódi eredmények alapján besorolt intézetek vállalkozhassanak erre a fontos feladatra.-
    Nyirő kh: az ottani meddőségcentrum vezetőjének nem volt ilyen gyakorlata, az eredményei nem felelnek meg a nemzetközi átlagnak. Akkor mire a pénz? Reménykedő házaspárok vagyona megy rá, és milyen eredménnyel?
    Te vagy rosszindulatú, szándékosan félreértesz.
    Megjegyzem, lehet hogy az átlagnál többet tudok róla, és a sztori valós.

  • 2007.03.16 03:39:46pafff

    "Fél ampulla jár elmondás szerint. Nővér felszív, fele kinyom, bead.Erre kitör a botrány, hogy a másik felét 2 nap múlva kellene beadni, és most a nővér mekkora kárt csinált neki."

    Nem tudom, mennyire látod utólag, de kívülálló számára ez a post érthetetlen. Mi történt? Mi a kár?

  • 2007.03.16 03:42:02pafff

    jahogy nővér beadta az egészet. vagy nem értem. vagy mivan?

    feladom.

  • 2007.03.16 07:30:40szanna

    Paff! A nővér felszívta az egész ampullát, majd a felét kinyomta a levegőbe, a másik felét beadta.



    Csutkababa! Ne szívd mellre, érthető volt, amit írtál, csak a szövegértéssel még a diplomásoknak is vannak gondjaik. :)

  • 2007.03.16 07:33:29szanna

    Ha rendelkezhetnék az adómról, akkor a foci vagy a hadügy helyett, a meddőségi kezelésekre fordítanám. Ha valaki gyermek(ek)et szeretne, az sokkal fontosabb az országnak, mint a kritikán aluli foci.

  • 2007.03.16 09:46:53arwena

    Csutkababa, fura ez az eset, amit leírtál. Amikor én lombikkezelésre jártam a Kaáli intézetbe, nekem volt egy pontosan követhető kezelési lapom, minden rá volt írva, mit, mennyit és mikor kell beadni.

    Szóval, mint látjátok, én érintett vagyok e kérdésben, de ettől függetlenül is azt gondolom, hogy jó befektetés lenne az államnak minél jobban támogatni a lombikkezeléseket. Ezek a lombikbabák ugyanis szerető, gondos családba születnek, olyan szülőkhöz, akik hajlandók kitartóan dolgozni az eredményért, és a gyereküket is várhatóan ebbe az irányba nevelik majd - nem pedig a "feküdjünk a hátunkon, vegyük fel a segélyt, és várjuk, hogy a szánkba repüljön a sült galamb" mentalitásra. Ezek az emberkék később tehát nagyobb valószínűséggel lesznek dolgozó és adófizető állampolgárok, mint pl. a számolatlanul születő putrilakó kisgyerekek. Nem azt mondom, hogy a putrilakók ellen tegyünk bármit is, ez nem az a fórum, sőt kifejezetten sajnálom azokat az ártatlan piciket, akik ilyen sorsra születnek, de azért a reményteljes körülmények közé születő kicsi állampolgárok létrejöttét éppenséggel jobban segíthetnék.
    (Ja meg az egy szem lombikbabánk mellé tesót is szeretnénk, szóval hazabeszélek ám ! :-)))

  • 2007.03.16 10:45:58kovvacs

    Nem tudom, mit tudtok v. mit gondoltok róla:



    olvastam valahol, hogy a meddőségi kezeléseknek van egy olyan verziója, amelyet nem (igazán) használnak ki a párok. Ez pedig a pszichoterápia.



    Elsőre biztosan hülyén hangzik. De magam is láttam konkrét példát, amelyet megpróbálok röviden elmondani. Jártam egy csoportterápiára (pszichodráma a módszer neve), ahol kiderült az egyik lányról, hogy képtelen teherbe esni, pedig komoly hormokezeléseket kap. Nememléxem a hormon nevére, az termelődik a szervezetében, amely szoptatás idején, és amely képes gátolni a petesejtérést. Magától. A szervezete úgymond védekezik a bébi ellen.

    Nos, az a fajta terápiás módszer, amelyet ott alkalmaztak, alkalmas volt arra, hogy a lányon segítsen. Kihámozódott az orrunk előtt a sztori: a gyenge anyuka és az erős apuka; a végigküzdött fiús gyerekkor, amiből azt a tapasztalatot szűrte le testileg-lelkileg a lány, hogy gyenge nőnek lenni szigorúan tilos, ha "életben akar maradni". Szervezete beállt erre, és emiatt tett meg mindent hormonálisan az anyaság megakadályozására. Hiába szeretett volna a lány agyilag-tudatosan gyereket.



    Arról nem tudok nektek beszámolni, hogy a lánynak azóta megszületett-e a kisbabája vagy sem. Ez esetben ugyanis nem követtem végig az eseményeket. Más, hasonló esetekben tudok konkrétan olyanról, hogy a nemlétező ciklusa egy másik lánynak visszatért (ott más perspektívából kellett megbarátkoznia a női léttel).



    Azt nem állítom, hogy a pszichoterápia mindenre mindig gyógyír. De sokszor áll_hat_nak nemtudatosult lelki gubancok amögött, ha a szervezet nem a megfelelő módon működik. Rettegés az anyaságtól, gyengeségtől, idegenkedés a női kiszolgáltatottságtól, félelem a jövőtől, szorongató gyerekkori élmények gondosan a szőnyeg alá söpörve - ezek mind okoz_hat_nak meddőséget. Úgy, hogy az illető nem is tud róla.



    Azoknak, akik mindent kipróbálnak a gyerekért, érdemes lefutni a pszicho-kört is. Ha oszthatnám az észt, én mindenkinek azt javasolnám, hogy az első komolyabb kivizsgálások után - amikor már úgymond ki van mondva, hogy az illető pár meddő - érdemes volna pszichoterápiát bevetni. És csak utána lombikozni, hormonkezelni, stb. Mert előfordul_hat, hogy a dolgok belülről megjavulnak úgymond maguktól.



    És lehet, hogy nem.

    Azért ez se a bölcsek köve és minden probléma végső kulcsa...

  • 2007.03.16 12:15:30thais

    Az ampullához visszatérve. Miért normális dolog, hogy az ampulla felét elpazarolják, mikor azért is fizet a kedves "beteg"? 1. A nővérnek, aki beadta, tudnia kellett volna, hogy a másik felére szükség lesz. 2. Miért nem készítenek olyan csomagolást, hogy ne kelljen visszaragasztani? Szerintem, jogosan fel volt háborodva a hölgy ezen, mert a kezelés így is nagyon sokba kerül, s még mellé el is pazarolja egy nővér. Nem a szövegértéssel van a a baj. Nem értem, miért pazarolják el az ampulla felét. Pláne, ha a TB nem is támogatja.
    A lombikprogramra nem kellene sajnálni a pénzt, de valahol maximálni is kell. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértek a pénzelvonással, hanem azt, hogy növeljék valamennyire, mint hosszútávú befektetést, de a végtelenségig nem lehet finaszírozni korlátok nélkül. Még mindig jobb megoldás, mint arra várni, hogy valaki arra várjon, hogy majd valaki lemond egyről s ő hazaviheti.

  • 2007.03.16 12:17:00marcangoló

    Kovvacs, abszolút igazad van! És nem csak hazabeszélek. Egyszer olvastam egy cikket a meddőség evolúciós okairól is. Nekem komolyan átütő erejű volt. Olyanok voltak benne pl. hogy az aktív sportolóknak azért jön össze nehezen a gyerek (pl. a futóknak), mert a szervezetük az állandó megerőltetést (a futást) menekülésként értékeli, és úgy ítéli meg, hogy ilyen környezetbe nem szabad utódot hozni. Vagy pl. hogy függetlenül attól, hogy hány kiló az ember, érdemes néhány kilót hízni, szintén amiatt, hogy a szervezet megértse, hogy biztonságos a világ, nem kell éhezni, jöhet a gyerek. Ez az uitóbbi technika simán bejött az egyik ismerősömnek- én javasoltam.:-D A dokija már jó ideje próbálkozott hormonokkal, mindennel, de egy kis hízás után egyből jött a baba (persze a megfelelő hormontermeléshez is kell egy kis zsír). Ja, és prolaktin. Az termelődik szoptatásnál, és akadályozza meg (sokszor) a következő gyerek megfogantatását a szoptatás alatt.

  • 2007.03.16 12:23:32csutkababa

    thais:
    Csak a 2. pontban van igazad.Valóban kellene felezett hatóanyag mennyiségű ampulla.Tessék a gyártókat nyüstölni az intézeteknek!
    1-es pont: a nővér a szakma szabályai szerint járt el.Invazív módszerrel beadott gyógyszer maradékát megbontott csomagolással TILOS felhasználni akár 1 órával később is! Képzeld el, ha lázcsillapításra kap a kisgyerek szurit, testsúlyának megfelelően fél ampullányit.A maradékot meg órákkal később másik gyereknek adják be??? Na ez az, ami szakmai körökban szándékos veszélyeztetésnek hívnak.
    NEm a nővér pazarolt!

  • 2007.03.16 13:03:40Ishi

    Üdv Csutkababa!

    A Nyírő Gyula kh, medddőségi centrum vezetőjének emlékeim szerint volt ezen a téren szerzett gyakorlata, és az eredményei sem rosszabbak a nezetközi átlagnál. Személyes tapasztalataim vannak úgyhogy légyszíves ne vond kétségbe. Sajnos magyar szokás szerint a meglévő problémát (lásd meddőség) tovább duzzasztják szakmai féltékenységgel, vádaskodással és bulvár informáltsággal. Mindenkinek van valami rossz története, és mindenkinek magának kell (kellene) eldöntenie, hogy mit hisz el.
    Sok sikert mindenkinek
    Üdv
    Ui.:
    Most megyek és nekilátok a másodiknak inkább! :-)

  • 2007.03.16 13:34:23a:a

    egy időben nálam is mérték a prolaktin szintet, mert a szoptatás befejezése után is megmaradt a tejtermelés, lényegében kettő és fél éve folyamatos. Ebből majd' egy évig szoptattam. De nálam nem akadályozott meg két teherbe esést sem, és szerencsére nem volt onkológiai ok sem. Én egyszerűen "így maradtam".

    De van barátnőm, aki csak úgy tudott teherbe esni az első babával, hogy a prolaktin szintjét gyógyszerrel kellett redukálni.

  • 2007.03.17 07:19:42llg

    Van egy "olcsó" vakcina, ami a meddőségek felén segít, mellékhatások nélkül. A Budapest TV babaváró műsorában lehetett megismerni a készítményt, ám a reklámtörvény miatt nem mondhatták ki a nevét.



    Tudomásom szerint az állam nem támogatta a kutatást.



    Javasolják:

    # Primer-szekunder női sterilitásban, infertilitásban.

    # Habituális vetélőknek terhesség előtt.

    # Optimális családtervezésre jelentkező nőknek.



    http://www.gynevac.hu/infohun.html

  • 2007.03.17 19:23:14kaposztalepke

    a lombik technikai részleteiről nem tudok, de kovvaccsal és marcangolóval totál egyetértek..

    én is ismertem olyan csajt, akin plusz 3 kiló már segített. Vagy a zötyögős mindennapis buszozás abbahagyása...vagy a cigi letevése (ami amúgyis célszerű gyerektervezésnél)..



    De ezer lelki dolog is hathat, vmi miatt a szervezet nem tudja/akarja a gyereket..és ez nem tudom mennyire igaz vagy nem igaz, vagy csak pletyka, stb (ha vki hallott megerősítő vagy cáfoló véleményt, az érdekelne) szóval egy dokitól én már azt is hallottam, hogy aránylag gyakrabban előfordul lombikos anyáknál különböző rákos dolog..merthogy valami miatt a természet nem akarná a gyereket, ezt "meg lehet erőszakolni" pl lombikkal, de ha vmi nincs rendben az anyával, akkor ez visszaüthet máshol...ugyebár a betegségek holisztikus értelmezése kicsit komplex, de a rák mindenképpen tipikus "lelki" eredetű...

  • 2007.03.17 20:35:23kismica

    Sajnos az a legnagyobb baj, hogy elképesztő tudatlanságban vannak az emberek a gyermeknemzés összetett folyamatával kapcsolatban és méginkább a meddőségi kezelések témájában. A legsajnálatosabb, hogy maga az államtitkár is, de (nem bántásból írom!), az itt írók többsége is...
    Káposztalepke, amit írsz az már rémkategória, szomorú, hogy a dokid ilyet mond, de az is, terjeszted objektív források feltűntetése nélkül...

    Én is érintett vagyok és teljes önkritikával írom, milyen meglepő volt, mikor rádöbbenten, hogy több diplomával is mennyire buta vagyok a gyermekfoganás témakörében...
    Szerencsémre vagy egy lombikeljárassal fogant babám (nem szeretem a lombikbaba szót, mivel csak a terhesség eleje volt más, utána minden a normál) és még szeretnék. Ezzel a tapasztalattal a hátam mögött mondom, hogy a "meddőknek" időből van a legkevesebbje. Mire kiderül, hogy baj van: több év. Dokik, melléfogások dokiválasztással, közben dolgozni sem árt, mert az ingyenes vizsgálatok sem ingyenesek, ha pontos eredményt akarunk... És aztán kezdődhet a lombik, lombikok. Közben leginkább ilyen plusz aggódnivalók nem hiányzanak, mint a mostani lebegtetések :(

  • 2007.03.17 21:10:45kaposztalepke

    kismica: sajnálom, pedig próbáltam rém óvatosan fogalmazni...:( ezek szerint nem sikerült:((



    véletlenül sem akartam senkit bántani, vagy rémhíresztelgetni vagy tudomisén, ez egyetlen orvos véleménye volt, én is igyekeztem minden útonmódon úgy fogalmazni, hogy kvázi pletykaszintű, és érdekelne, hogy tényleg van-e valós alapja (statisztikák, hasonló). És érdekelne, hogy ki mit tud esetleg hasonló összefüggésben. Ennyi. Tényleg csak érdeklődésnek szántam, és véletlenül sem félinfós rémisztgetésnek:((( Nagyon sajnálom, ha bántott, én tényleg úgy gondolom, hogy mindenki aki őszintén szeretne babut, megérdemelné, hogy simán összejöhessen...és nekem is több lombikos barátnőm van, köztük a gimis legjobb barátnőm, nagyon-nagyon kedvelem Őket, gyönyörű gyerekük született így nagyon jó helyre, nagyon szerető családba, és talán még sokkal jobban is "megbecsülik" a gyerkőcöt, akik nagyon megszenvedtek azért, hogy lehessen..és irtóra örültem, hogy a lombikos próbálkozás simán összejött nekik, és remélem tesó is lesz majd.



    Úgyhogy kérlek ne érts félre, tényleg abszolút "elméleti" szinten írtam/kérdeztem, és tényleg érdekel a "valóság".

  • 2007.03.17 21:22:57druantia

    Az a gáz az ilyen kemény témákkal (lombik, abortusz, stb.), hogy akit érint, azt nagyon mélyen érinti, és ilyenkor minden szó szúr, akkor is, ha nem úgy szánták. Nehéz ilyesmiről objektíven társalogni, rengeteg a félreértés.

  • 2007.03.17 21:41:30EsTeh

    A "természet megerőszakolásával" kapcsolatban: ismertem egy párt, ahol szerintem a feleség gyerekkorából, családi hátteréből következett az, hogy természetes úton nem lehetett gyereke. Az apja katonatiszt volt, csak fiútestvérei voltak, úgy is nevelték őt is, mintha fiú lenne. És felnőttkorára tényleg is egy anti-nő lett: tipikus elöl deszka, hátul léc, és a modora is kb. mint egy kiképző őrmesteré... szóval egy csöpp nőiesség nem szorult szegénybe. A férjével is úgy tudott beszélni, hogy nekem a hátamon futkosott a hideg.

    Nekik is végül lombik babájuk lett, nagyon édes kislány. Viszont sajnos elváltak.

  • 2007.03.17 21:47:25kaposztalepke

    druantia: igen, és persze teljesen érthető, hogy akinek ez nem "elméleti érdeklődés vagy eszmefuttatás", hanem a való élet, az egészen más...és csak hálás lehetek pl én is, hogy el sem tudhatom képzelni a szitut...ahogy hálistennek sok más problémát sem tudok elképzelni, mert nem éltem át...viszont más meg az én bajaimat nem tudja átérezni (mert azért mindekinek megvan a maga keresztje, akkor is ha nem látszik elsőre)...és sajnos nagyon kényes lehet tényleg a megfogalmazás, ami sokszor gyerekek mellett, két házimunka között stb nem sikerül úgy, hogy szerencsés lett volna:((( és ezt nagyon sajnálom, mert asszem azért nyilvánvaló, hogy nincs olyan jóérzésű ember (és azért minden hülyeségem ellenére annak tartom magam), aki belerúgna, vagy direkt bántaná, vagy a "tudatlanságával direkt provokálná" az érintetteket, mert ez tényleg az élet egyik legnehezebb és legfájóbb helyzete:((



    csakhát vagy megpróbálja az ember megfogalmazni ami foglalkoztatja és -szerencsés esetben csak kívülállóként elméleti szinten érdekelné- és nincs elég infó róla...vagy az lesz, ami általában szokott lenni az életben is ha kényes témával vagy más problémájával találja magát szembe az ember, hogy fél hogy véletlenül se bántsa meg, így nem mer érdeklődni, kérdezni, a saját szintjén (hisz mindenki mindig csak a saját szintjén a saját agyával tud) véleményt alkotni, inkább együttérzően csendben marad, és még butább marad..ez persze véletlenül sem azt jelenti, hogy más bántásával kéne olyan vitát generálni, amiből infohoz jutunk! jajj, ebbe megint bele fogok bukni, valakit megint meg fogok bántani:( úgyhogy sajnálom, elnézést, bocsánat:((( tényleg senkit nem akarok és nem akartam soha bántani, aki ilyen nehéz helyzetbe került:(

  • 2007.03.17 21:47:35druantia

    EsTeh, én meg várom itt a hepiendet :-). Végülis, a baba megvan :-).



    Aki látott már képen, az tudja, hogy én nem vagyok egy fiús alkat, mégis úgy volt 12 évig, hogy nem lesz baba. Meggyőződésem, hogy nekem az segített, hogy teljesen lemondtam róla. Meg a külföld (idegen ország, idegen sperma :-)).



    Rengetegféle oka lehet, hogy miért nem jön össze egy baba, és annak is, hogy miért jön össze. Ha valakinek a lombik segít, akkor hajrá, én csak támogatni tudom.

  • 2007.03.17 21:51:42druantia

    Káposztalepke, én nem emlékszem olyan esetre, hogy valakit szándékosan vagy neveletlenségből megbántottál volna. Megnyugtatásodul próbáltam írni, amit írtam. Nem tudom, emlékszel-e, amikor én az abortuszos posztnál hőbörögtem az elején, meg eléggé túlzásba is vittem magam. Na, engem az a téma érintett nagyon mélyen, de szerencsére voltak sokan, akik a másik oldalról is megmutatták a dolgot, és én is finomíthattam az elképzeléseimen. Nem voltam az elején sem rosszindulatú, csak egy csomó nézőpont nem jutott el akkor éppen az agyamig a saját gondolataimtól. Szóval, szerintem ezek a beszélgetések erre is jók.

  • 2007.03.17 22:00:11kaposztalepke

    EsTeh: én amúgy azt is csak úgy értettem, hogy...hogy szó sincs arról, hogy minden lombik a "természet megerőszakolása" lenne, csak hogy "lehet olyan is" amikor látszólag szervi, hormonális, stb minden kimutatható dolog rendben van, és ennek ellenére mégis gond van, és tényleg nem lehet az orvostudomány mai szintjén tudni, hogy miért, vagy miért nem...és még akkor sem úgy értettem, hogy feltétlen baj a lombikos próbálkozás, és hogy akkor aztán tutira baja lesz az anyának...én minden érintett ismerősömet maximálisan támogattam, hogy ne hagyják annyiban, próbálják meg. Csak az érdekelt, hogy esetleg elképzelhető valami lelki vagy más bonyolultabb összefüggés...és ez érdekelt, hogy van-e összefüggés, készült-e esetleg statisztika, hogy X idős nők hány százaléka lesz mondjuk rákos beteg pl azok közül, akiknek született lombikprogramban gyermekük, illetve akiknek nem, stb-stb. Könnyen lehet, hogy tényleg hülyeség az egész, és semmi alapja nincs, csak érdekelt volna. És tényleg csak kíváncsiság szintjén. Csak tényleg jogos, hogy akit személyesen érint, annak ez nem "intellektuális kérdés" :((((( És tényleg szívből sajnálom ha bárkit megbántottam:(

  • 2007.03.17 22:29:44EsTeh

    Káposztalepke, tudom hogy nem úgy értetted, hogy minden lombik a természet megerőszakolása, én sem úgy értettem!!!

    Csak ez az egy konkrét példa jutott eszembe, mert annak idején emlékszem hogy beszélgettünk arról a barátnőimmel, hogy talán nem véletlen, hogy ennek a lánynak természetes úton nem lehet gyereke. És ez nem is az ő hibája, hanem a családi viszonyaié. És még ez sem bizonyított egyáltalán, eszem ágában sincs azt állítani hogy tudom a választ erre a kérdésre.



    Én nagyon egyet értek azzal a fenti gondolattal, már nem emlékszem ki írta, hogy már csak azért is kellene támogatni a lombikprogramot, mert ezek a családok biztos hogy maximális törődéssel nevelik majd a gyermekeiket, hiszen rengeteget kellett küzdeniük értük hogy egyáltalán megszülethessenek.



    Most eszembe jutott egy másik pozitív lombik példa:

    Egy barátnőm nővérének sok évi próbálkozás után idén januárban végre megszülettek az iker lányai.



    Úgyhogy nagyon szorítok minden érintettnek!

  • 2007.03.17 22:40:12EsTeh

    Közben megtaláltam azt a cikket, amit egyszer korábban olvastam:



    Szendi Gábor: A meddőség pszichoszomatikája

    Megjelent: Élet és Tudomány, 2001 56(6):172-174. és 2001 56(7):198-199.



    link: http://www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/meddoseg-funkcionalis-meddoseg-pszichoterapia.htm

  • 2007.03.18 22:26:52B-

    Igazából engem az rémiszt meg a legjobban, hogy több helyen célozgattak már arra, hogy a magánklinikákon sokkal rosszabbak az eredményességi mutatók, mivel nekik az az érdekük, ha egy-egy pár több kört is lefut náluk. Persze lehet, hogy ez csak vádaskodás, de nagyon jó lenne, ha a valós statisztikák végre nyilvánosságra kerülnének, mert ha ez igaz, akkor emberileg ez annyira aljas dolog, hogy szavakat nem találok rá. (Ha meg nem igaz, akkor a vádaskodás aljasság).



    Azt is hallottam, hogy a lombik főleg azoknál a pároknál segít, ahol kimutatható szervi ok van a háttérben. Azoknál, ahol sejthető, hogy pszichés okok vannak, sokkal kisebb arányban segít. Ugyanakkor ezeknél az eseteknél nem lehet kizárni annak az okát, hogy van szervi ok, csak nem tudjuk, hogy micsoda, és pont ezért nem is sikerül kivédeni a szervi okból adódó sikertelenséget...



    Én is csak hálát tudok adni a sorsnak, hogy eddig nem kellett ilyen problémával szembenéznünk. Mint kívülálló, én nagyon-nagyon fontosnak tartanám a lombik kísérését valamilyen kötelező pszichoterápiával. Amennyire látom, eléggé megviseli a sok próbálkozás a benne részt vevő párokat, és szerintem is nagyon nagy szerepe van a pszichés okoknak a látszólag megmagyarázhatatlan meddőségben.



    Azt, hogy ezekben a családokban mekkora hawaii lesz a gyereknek, azért nem venném biztosra. Elég nagy lelki teher lehet azzal a tudattal élni, hogy te vagy a várva-várt megváltó, akiért feláldoztak mindent, eladták a család autóját stb stb stb. Szerintem maga az a helyzet, hogy egy ilyen intim dologban intézményi segítséget kell kérned, okozhat töréseket és torzulásokat. A gyermek utáni vágy néha szinte mániává fajul (persze könnyen beszélek én...)



    Szerintem ne keverjük bele most azokat, akikről azt hisszük, hogy csak a segély miatt vállalnak gyereket. Mindig ellenszenvesnek tartom, amikor az emberek egymás markából akarják kirántani a támogatást ("miért utazhatnak a nyugdíjasok ingyen, amikor nem dolgoznak? miért kap a szomszédom segélyt, amikor ellenszenves? bezzeg én sokkal hasznosabb vagyok" stb stb stb). Útálatos ez a marakodás a konc fölött. Ha valóban hasznosak vagyunk, azt először is azzal bizonyítsuk be, hogy nem állambácsihoz könyörgünk segélyért, meg nem a másik rászoruló kezéből tépjük ki, amit kapott. Ha az ő életüket kellene élnünk csupán 2 napig, rájönnénk, hogy nem biztos, hogy annyira sajnáljuk tőlük a 8 gyerek után járó családi pótlékot vagy az ingyenes buszbérletet...



    Ne alacsonyodjunk már le erre a szintre, engem tényleg visszataszít.

  • 2007.03.19 11:57:36teri

    Régóta olvasom a hozzászólásaitokat a többi témával kapcsolatban is, és gondoltam, végre regisztrálok én is:-) Az én bébim még a pocakomban van, mindössze 6 hónapos, és igen szerencsésnek mondhatom magam, hogy teljesen természetes úton fogant házasságunk után kb. fél évvel.
    Rengeteget gondolkoztam ezen a lombikbébi ügyön, és arra jutottam, hogy itt egy nagyon fontos kérdés is felmerül, ami etikai jellegű. Én úgy tudom, hogy több petesejtet termékenyítenek meg, és nem mindegyiket ültetik be az anyai méhbe, szó szerint "válogatnak" belőlük, melyik legyen a legmegfelelőbb. És abból a 2-3 kisemberből, amit végleg beültetnek, szerencsés esetben mind megmarad. Erről volt egy dokumentumsorozat is a tévében, ahol több ilyen pár történetét megismerhette a néző a kezdetektől a baba születéséig. Lényeget összefoglalva, én személy szerint - tudom, nem kerültem még ilyen helyzetbe - nem bírnám ezt úgy végigcsinálni, hogy tudom, hogy a gyerekemért másik 3 vagy nemtudomhány meghal.
    Sokkal inkább azt gondolom, hogy valóban nagyot nyom a latba a nő pszichés állapota. Még jó, hogy ki van készülve attól, hogy évek óta nem születik gyereke, pedig annyira szeretne. Szerintem - ami tényleg nagyon nehéz lehet - fontos, hogy a nő el tudja fogadni az állapotát: igen, lehet, hogy nekem nem lesz gyerekem. Ezek után megnyugszik, elfogadja önmagát, az élethelyzetét, és lehet, hogy ez segít, ezek után mindjárt teherbe is esik. Nekem van egy ilyen ismerősöm, aki attól esett teherbe, hogy megtudta a lombikkezelés során, hogy végre tudják rajta hajtani a lombikbébi programot. Ennek úgy megörült, hogy természetes úton teherbe esett. Viszont ott az ellenpélda, az egyik fuvolatanárom, akik 12 évig próbálkoztak, és sehogysem lett újra gyerekük, így lombikbébijük lett, ikreket szült.

  • 2007.03.19 12:01:51koltaykiss

    Én véletlenül keveredtem erre az oldalra, de úgy látom, nincsenek véletlenek.
    Mi is baba-csodára-várók vagyunk a párommal együtt, de eddig hiába. Megpróbáltunk már mindent amit lehet... Volt 3 inszemináció, azon kívül egy stimulált ciklus. Felkerestünk tavaly egy lombikos magánklinikát, ahol 10 nap alatt kifizettünk 175.000,- Ft-ot a gyógyszerekre. Én még szerencsés voltam, mert nálam nem kellett ciklusbállítás, stb., csak az alapstimulációt kaptam. Ezen kívül 10-szer utaztunk oda-vissza, ez a férjemnek szabadság, nekem táppénz, a munkahelyen műszak csere-bere, félmosoly... Gondoltam a psychés háttér rendezésére is, már ha kell rendezni valamit. 9 hónapig jártam psychológushoz, de nem érzem, hogy segített volna. Korábban jártam (nem babatémában) psychodrámára, 2 x 2 évig egyéni psychotherápiára;
    talán nagyok voltak az elvárásaim... A lélek és annak rejtelmei, az emberek mindig érdekeltek. Mi történik bennünk és miért...
    Most nagyon elkanyarodtam. Szóval mentünk embriótransferre, bizakodás, félelem, várakozás, aztán csalódás. És nem csak azért, mert nem sikerült. Tőlem 7 érett petesejtet szívtak le, 2 termékenyült meg spontán, a többivel kapcsolatban felajánlottak még a petesejtleszívás előtt egy micromanipulációs módszert. Nem mi kértük, a klinika ajánlotta. Aláírtam a nyilatkozatot én, a férjem, a klinika érintett dolgozója. Aztán amikor mentünk a beültetésre, csak a 2 megtermékenyített sejtről beszéltek. Nem hagytam magam, tudni akartam, hogy mi van a többivel. Az még elég lett volna gyógyszeres stimuláció nélkül 2 beültetéshez, mert egyszerre max 3-at ültetnek be. Röviden: az ígért beavatkozást a főorvos utasítására nem végezték el! Indok!: önöknek ez még csak az első lombik... A 2 spontán megtermékenyült embriót beültették, de megtapadást segítő injekciót nem kaptam. Megkérdeztem, hogy milyen objektív kritériumok alapján döntik el, hogy ki kap és ki nem. A mai napig nincs válasz.

    Persze azt is tudom: sem az injekció, sem a többszöri beültetés nem garancia a vágyott terhességre, de a fentiek miatt keserűen gondolok életemnek erre a szakaszára. Számomra nagyon megterhelő volt idegileg és fizikailag is. És oda az orvos iránti bizalom. Tavaly még 5 beültetést finanszírozott az OEP, a klinikán azzal búcsúztak, hogy visszavárnak.
    A hvg januári számában kétszer is volt cikk a meddőségiparról. Óvatos megfogalmazás szerint esetleg lehet benne valami...
    Abban a fentiek ellenére biztos vagyok, hogy az orvosok nagy többsége lelkiismeretes és becsületes, csak talán nekem nem volt szerencsém.

  • 2007.03.19 12:19:06kovvacs

    koltaykiss, ez elég durva:( Tehát mégsem tesznek meg mindent minden helyen és minden esetben a sikeresség érdekében. Én szívesen látnék olyan "protokollt", kötelező előírást a minisztérium részéről, ami rögzíti pontosan, hogy mi mindent kell megtenni.

  • 2007.03.19 12:45:44B-

    Én is olvastam olyan cikket a HVG-ben, amelyben azt írták, hogy bizonyos vizsgálatokat csak a második-harmadik sikertelen kísérlet után végeznek el a magánklinikákon, és akkor kiderül, hogy minden addigi própálkozás teljesen értelmetlen volt :-( De nekik ugye ez nem akkora tragédia, mert legalább a pár befizet még egy körre :-(



    És közben az sztk-rendelésen rengeteg nőgyógyász kifejezetten ellenségesen áll a lombikhoz, hogy minek erőltetni, ha nem megy stb stb. Bizonyos vizsgálatokat meg csak állami keretek között lehet megcsinálni, vagy nyilván úgy olcsóbb, hiszen amúgy is rengeteg pénzbe kerül a program. Szóval aki belevág, tényleg találkozik egy csomó rosszindulattal és részvétlenséggel...



    Szerintem is mindenképpen gatyába kéne rázni ezt a témát. A doksifilmet én is néztem annak idején (Sejtjeink), és bár akkor még nem nagyon gondolkoztam kisbabában, a végén bizony elbőgtem magam. Szerintem a be nem ültetett embriók miatt nem kell lelkiismereti válságba kerülni: a természetes módon megtermékenyülő embriók közül is nagyon sok veszendőbe megy úgy, hogy az anya észre se veszi. Az még tényleg csak néhány sejt. Szerintem az első három hónapban még annyira képlékeny a dolog, annyira sérülékeny a terhesség, hogy nem szabad belelovallnunk magunkat abba, hogy az már egy emberi lény stb. Persze mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a legjobb feltételekkel induljon az a kis sejtcsomócska-emberkezdeményke az életben, de el kell fogadnunk, hogy a természet dönthet máshogy is.

  • 2007.03.19 14:00:38kisvacak

    Lányok! Ne keserítsetek már el! Koltaykiss: nagyon durva, amit írtál. : -((

    Urammal mi április-májusban kezdjük a programot... bele sem merek gondolni, de az biztos, hogy csak pozitívan és minden keserűség nélkül lehet nekivágni. A Jánosba megyünk, ismerős ajánlotta a dokit... mesélek majd, és remélem, innen a messzeségből is tudok majd Neked erőt adni! És sikerülni fog, Nektek is és nekünk is. Tutttti. : -)

    kowacs: kineziológia? Engem ezzel agitálnak a barátok...

  • 2007.03.19 14:03:03kisvacak

    B-: sztem is igazad van.

  • 2007.03.19 14:15:49teri

    Nem mindegy, hogy valaki tudatosan elpusztítja az embriót, vagy természetes úton történik!

  • 2007.03.19 14:30:42anomália

    B- Nem vagyok ultrakonzervatív, de a három hónapot ne emlegessük egy lapon a "sejtcsomócskákkal". Az etikai kérdések nem csak a hívőket foglalkoztatják, szakmai törekvés a lombik témában, hogy csak a minimum szükséges ivarsejteket, megtermékenyített petesejteket használják.
    Egyszer mi is voltunk egy ilyen klinikán. Szakmailag- amennyire meg tudtam ítélni- jók voltak, de hihetetlen forgalom, zsúfoltság volt a klinikán. Többedik alkalommal sem volt gőzük, hogy kik vagyunk, mi a prblémánk, mindig aznap tudtuk meg mi lesz az aznapi kezelés. Meguntuk, mikor inszemináltak, dokumentált hormonproblémák miatt. Tehát nem volt szervi bajom!
    Az itthoni nődoktor aztán felírt egy petesejt érlelő, meg egy gyerekmegtartó hormont. Ezeket beszedtem a ciklus megfelelő szakaszában. Így lett gyerek. A gyerekmegtartót a huszadik hétig szedtem.
    Annyi előnye volt a meddőségi centrumnak, hogy az életbe így ki nem voltunk még vizsgálva(előlről- hátulról), mint itt.

  • 2007.03.19 14:41:14anomália

    Rázósabb a dolog emberi oldala. Nem hiszem, hogy a lombikosok eleve jobb szülők. Az biztos hogy jobban akarnak gyereket, de itt is rengetek különböző indíttatással lehet találkozni ugyanúgy mint mikor "természetes" módon jut valaki gyerekhez.De ez nagyon messzire vezetne...

  • 2007.03.19 15:40:42kaposztalepke

    Szerintem B- sem azt írta, hogy a 3 hónapos magzat=sejtcsomócska...a sejtcsomócska az a beültetésre váró megtermékenyített petesejt, és az valóban az..és valóban vitatható, hogy mikortól számítson valóban emberi lénynek, elvileg lehetne az első pillanattól kezdve is, és nyilván a legkisebb életkekezdeménnyel se játszanak feleslegesen.

    Viszont az is igaz, hogy a természetben is nem véletlenül alakult úgy, hogy az első három hónap még tényleg képlékeny dolog, és akkor van a legtöbb spontán abortusz. Adott esetben sokról nem is tudni, egyszerűen csak egy megkésett menses. De egészen más pl egy spontán abortusz is a 3., 4. vagy akár a 8. héten is még, mint mondjuk a 20-on. Persze a 11-12. hét is az első három hónap, de azért nem véletlenül érződik, hogy az már erősen határ, valóban ott már szó sincs sejtcsomócskáról.



    Amúgy parapszichológus magyarázata szerint is (lehet hinni vagy nem hinni, ez egy szemlélet) más még az első 3 hónap. Bár valóban az első pillanattól kezdve életről van szó, de az első három hónapban a "lélek" még vacillál, még valóban benne van minden, hogy "mégsem akarja ezt", vagy bármi..utána már drasztikusabb a dolog. A harmadik hónap után ha a magzat meghal, sokkal komolyabbak a következmények már másra (pl anya) nézve is.

  • 2007.03.19 15:49:10B-

    anomália: azért írtam mellé az emberkezdemény szót, mert egy 12 hetes magzatra már én is túlzásnak éreztem a sejtcsomó kifejezést.



    Nem állítom, hogy tudom, hol kezdődik az ember vagy mikor jelenik meg a "lélek". Az biztos, hogy amikor sor került az AFP-re, megmondtam a páromnak, hogy nem hiszem, hogy képes lennék megszakítani a terhességet, bármilyen eredmény is lesz. De az is biztos, hogy egy frissen megtermékenyült petesejtre nem tudok emberi lényként tekinteni. Ezen lehet vitatkozni, de nem hiszem, hogy a lombikprogram esetében ez lenne a legfontosabb etikai kérdés. Nem támogatom, hogy életképes embriókat nyomós ok nélkül halálra ítéljünk, de szerintem az az évi kétezer kisbaba, aki a lombikprogramból megszületik, sokkal-sokkal-sokkal többet nyom a latba, mint az a néhány megtermékenyített petesejt, aminek valószínűleg nem lesz esélye kisbabává válni. És ne feledjük azt se, hogy a beültetésekből is csak 30%-ban lesz terhesség, szóval egyáltalán nem tuti, hogy attól, hogy egy lombikban összehozunk 2 sejtet mi emberek, a természet és a biológia is azt gondolja, hogy abból gyereknek kell lennie.

  • 2007.03.19 16:19:23teri

    Pont ezaz, hogy a lombkbébi programba benne van az is, hogy életképes embriókat halálra ítélnek. Nekem személy szerint ezért nem igazán szimpatikus az eljárás. Az évi kétezer kisbaba mellett 3-4-szer annyi hal meg, a "testvéreik". Ezáltal nem azt mondom, hogy nem kellett volna megszületnie annak a kétezer babának, hanem azt, hogy aki belemegy egy ilyen programba, jusson ez is eszébe.

  • 2007.03.19 16:20:13teri

    B- kíváncsi vagyok, hogy szerinted mi a legfontosabb etikai kérdés a lombikbébi programot illetően!

  • 2007.03.19 16:31:49B-

    Szerintem itt a legfontosabb kérdés az az, hogy tényleg visszaélnek-e egyes klinikák a gyermekre vágyó párok reménykedésével, idejével, pénzével, idegeivel. Aztán hogy hány próbálkozást fizessen a TB (nagy pénzekről van szó, és végül is nem életmentő beavatkozás). Aztán a pszichés háttér: feltételezhetjük-e, hogy a terméketlen nők maguk is tehetnek arról (életmód, stressz), hogy meddők, vagy ez megalapozatlan rosszindulat? Jogunk van-e ezt a kérdést boncolgatni, amikor pl tőlem senki nem várta el, hogy példaszerű életet éljek és szuperkiegyensúlyozott legyek lelkileg, és mégis teherbe estem?



    Szóval én főleg azok sérülései és kihasználása miatt aggódok, akiknek már van agykérgük, álmaik, céljaik... Szerintem egy petricsészében összeboronált 2 sejtet még nem tekinthetünk automatikusan életképes embriónak, mert az esetek nagyrészében nem is azok! De ez az én magánvéleményem.

  • 2007.03.19 17:07:09koltaykiss

    kisvacak! Csak nyitott szívvel, szerető elfogadással, a lehetőségekhez képest nyugodtan és az orvosban maximálisban megbízva lehet a Rád váró eseményeket végigcsinálni. Remélem, Neked sikerülni fog és az én esetem senkit nem riaszt vissza a programtól, mert biztos, hogy nem mindenhol és nem minden orvos áll így hozzá. Ismerek én is boldog lombikos anyukát.Az inszeminációknál a doktorbácsim lelkiismeretesen, kérés nélkül, munkaidején túl, anyagi ellenszolgáltatás nélkül (a mai világban!)segített. Minden jót és sok sikert!

  • 2007.03.19 23:05:27kovvacs

    Lányok, akiket közvetlenül érint a téma: ugye jártok olyan fórumra, tartotok kapcsolatot közvetlen érintettekkel?

    Amíg az eü-ben káosz van - és attól tartok, ez még simán lehet egy évtized, míg minden a helyére kerül - a páciensek egyetlen önvédelmi eszköze az információ. Hogy mindenki tegye hozzá a saját tapasztalatát, történetét, tudjon figyelmet felhívni apróságnak tűnő fontos dolgokra, stb stb!

  • 2007.03.20 14:10:33Pumuklesz

    Sziasztok! Már régóta olvasom a beszélgetáseiteket, de lustaságból még csak most regisztráltam. Anomáliától kérdezném, hogy azok a gyógyszerek amiket szedtél mik is voltak. Az orvosom ugyanilyen megfontolásból írta fel a Clostylbegyt-et és az Utrogestant.

  • 2007.03.21 13:20:15anomália

    Szia Pumuklesz!
    Ugyan ezt a párosítást kaptam. A dokim elmondta, hogy ezt sem lehet a végtelenségig alkalmazni. A petesejt "érlelés" , a petefészek hormonális stimulálása cisztásodást okozhat, akár komoly belső vérzéshez vezethet stb.Tehát attól még, hogy "csak" gyógyszert kell bekapkodni, nagyon résen kell lenni. Minden peteéréskor volt uh is, hogy hány pete érett,nincs-e túlburjánzás, stb. Sok sikert!

  • 2007.03.22 12:09:01Pumuklesz

    Kedves Anomália! Milyen adagolásban és hány hónapig szedted. Uh-ra nem küldtek el engem. A te adagolásod mellett hány petesejted érett meg? Esetleg ikreid lettek?

  • 2007.03.22 17:32:41anomália

    szia Pumuklesz!
    Bocs, de nem nagyon emlékszem már a részletekre. Kábé fél évig szedtem, úgyrémlik a gyógyszer tájékoztatótól nem tért el az, ahogy szednem kellett. Mivel alapból is előfordult, hogy nem volt peteérésem, gyógyszerrel egy-két pete érett meg. Egy gyerek született, aki kitesz egy ikerpárt rosszaságban.
    Elképzelhetőnek tartom, hogy nem szükséges minden ciklusban uh-t csinálni, de azért 3-4 havonta sztem indokolt (nem vagyok doki). Az uh annyi volt, hogy amikor a dokim ügyeletes volt, este befutottam hozzá, és ő megnézte gyorsan.
    Legegyszerűbb ha megbeszéled a dokiddal, hogy mit gondol az uh- ról.

  • 2007.03.22 17:34:39Brumibaby

    Off: hol van potyeszka?

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta