Terpeszpelenka és Pavlik-kengyel

Zanza!

Két és fél hónapos lányom lassan egy hete hord egy Búvár zsebkönyv méretű műanyaglapot a két lába között. Bár nekünk, szülőknek összefacsarodott a szívünk, amikor egy etetés után először ráadtuk a műanyaglapot rögzítő terpeszpelenkát, Pankát egyáltalán nem zavarta: azonnal elaludt, és néhány órán át fel sem ébredt.



A születése utáni csípőszűrésen nem találtak nála rendellenességet, és először a két hónapos kora utáni vizsgálaton is úgy tűnt, minden rendben van. Amikor azonban közöltem, hogy rajtam bizony hónapokig volt Pavlik-kengyel annak idején, rögtön ultrahangra küldték a gyereket, aztán azt mondták, hat hétig hordjon terpeszpelenkát.

Lehet, hogy felesleges elővigyázatosság volt ez az orvosok részéről (esetleg a terpeszpelenka-gyártók lobbijának eredménye), én mégis azt gondolom, inkább most viseljük el ezt a kis kellemetlenséget, mintsem később legyenek nehezen helyrehozható komplikációk. Egy miskolci ismerőstől megtudtam, az ő körzeti orvosuk és védőnőjük kéthetes kortól rutinszerűen mindegyik babára terpeszpelenkát ad, melyet a 3-4 hónapos kori csípőszűrésig kell hordania.



A szakirodalomból kiderül, hogy az ortopéd orvosok római számokkal jelzik az elváltozás súlyosságát: az I-es az egészséges, a II, III, IV-es pedig a beteg csípőízületet jelöli. Ezeken belül is vannak kategóriák, mi például Ia, Ib-t kaptunk, mivel mindkét lábat külön számmal jelölik. A számok előtt álló Graf szó a tipizálási rendszert a nyolcvanas években kidolgozó osztrák ortopéd gyermekorvos, Reinhard Graf nevéből származik.

Az enyhébb elváltozásokat terpeszpelenkával kezelik, amely megfelelő szögben tartja a lábat, így a combcsont szépen illeszkedik a csípőízületbe. A terpeszpelenka a II-es típusú csípőknél használható eredményesen, az ennél súlyosabb elváltozásokat Pavlik-kengyellel, esetleg műtéttel korrigálják. A Pavlik-kengyel a terpeszpelenkához hasonlóan megfelelő szögben tartja a combcsontot, a kengyel azonban nem csak a csecsemő lábait tartja el egymástól, hanem szíjakkal rögzíti a lábakat és a testet, hogy ne mozdulhassanak el egymáshoz képest. Bár ez még borzasztóbban néz ki, mint a terpeszpelenka, a csecsemőket egyáltalán nem zavarja.

Minél előbb veszik észre a labilis csípőt, annál rövidebb ideig szükséges a terpeszpelenka viselése, általában hat hétre szokták felírni. Gyógyszertárban gyártótól függően egy-két ezer forint körüli összegért, recept nélkül kapható. Méretezve van a gyermek súlya és hossza szerint, általában az 50-es és 68-as mérettartományban 4-5 méretben kapható.

Ha túl későn veszik észre az elváltozást, akkor előfordulhat, hogy hetekig, esetleg hónapokig Pavlik-kengyelt kell hordania a gyereknek. Velem például az történt, hogy rosszul rakták rám a Pavlik-kengyelt az orvosok és túlhúzták a lábamat. Mivel ez nem rögtön derült ki, csak néhány hét után, ezért hónapokig kellett még hordanom, hogy kijavítsák a hibát. Végül azért sikerült: teljesen normális a csípőm.

Nem tudni, hogy a csípőficam miért alakul ki egyes csecsemőknél. Az mindenesetre biztos, hogy gyakrabban fordul elő lánycsecsemőknél, első gyermeknél, farfekvéses gyereknél, nagy születési súlynál és kis mennyiségű magzatvíz esetén, valamint öröklődik, de a helytelenül végzett pólyázás is előidézheti. Néha azonban a fenti tényezők egyike sem áll fenn, a gyermek mégis csípőficammal születik.

Blogmustra