SZÜLŐSÉG

A kismamák furcsa perverziói

2007. március 6., kedd 08:59

Hét dolog, amiről nem gondoltad volna, hogy örömet fog okozni, mielőtt gyereked született:


1. Csecsemőkorú gyermeked tízpercnyi ordítás után végighányja a hátad félig emésztett tejjel. Így végre elhagyja ugyanis gyomrát a szopás során lenyelt levegő, és végre nem kínozzák görcsök.

2. Kibontod a gyermeket a pelenkából, és kiderül, hogy nyakig szaros. Vége tehát az egy hete tartó székrekedésnek.

3. Hajnali háromnegyed hatkor gyermeked ordítására ébredsz, és átbotorkálsz hozzá szoptatni. Eddig ugyanis fél négykor ébresztett.

4. Boldogan hámozol meg és magozol ki 46 db szőlőszemet, hogy friss szőlőlével köszönthesd reggel a porontyot.

5. Valaki megette az utolsó túrórudit, amivel már egy félórája szemezel. A gyerek volt az, végre eszik szilárdat.

6. Felveheted a régi ruháidat, mivel újra rád jönnek. Régen utáltad a régi ruháidat.

7. Végre felébred a gyerek. A melleid már iszonyúan feszülnek, kőkemények a felgyülemlett tejtől, hamarosan megkönnyebbülsz.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.03.08 15:33:40a:a

    kira: merre kerestek? csak azértkérdezek ennyit, mert mi is keresgélünk. nem könnyű...

  • 2007.03.08 15:33:54kaposztalepke

    szerintem mi kovvacs-csal együtt már kitárgyaltuk az anyósainkat :)))))

  • 2007.03.08 15:34:05marcangoló

    Kira, van kedved kiutazni Szigethalomra, vagy jó lesz, ha legközelebb arra járok? ;-

  • 2007.03.08 15:36:12marcangoló

    Viszont az újpesti piacon a lángosost csak ajánlani tudom. Nem azt, ami a templom felé van, hanem ami a másik oldalon (István utca talán).

    Káposztalepke: :-) Most mondjam, hogy ennyit ért? :-D

  • 2007.03.08 15:36:47marcangoló

    A:a, mostanában aki elad, azért, aki vesz, azért panaszkodik.

  • 2007.03.08 15:36:54Leona

    Kira: dehogy jó neki!
    Szegénykém, azt hiszem próbálkozik, ő azt szeretné, hogy béke legyen. Csak nehéz. Tiszta pillanataimban sajnálomszegényt, két sárkány között őrlődik....

  • 2007.03.08 15:37:44Leona

    a:a, nem cserélhetnénk?

  • 2007.03.08 15:39:25mókusfácán

    a:a-szerintem mindenhol!Agyamra megy a matek! Csórón házat venni,kizárt!
    Már az építkezés is szób jött, de 32 Misinél leálltunk! Ez a max.,amit ki tudunk szorítani magunkból! Ezzel el is adósodnánk 30 évre!
    Marcangoló.Szigetszentmiklóson majdnem vettünk egy nagyon jól,teljesen új építésű kis (120nm)házat! Csak aztán lesbeszéltek a városról/faluról!Nekem okés lett volna,mer ta munka csak 30 perc, de apa utazott volna napi 3 órát!

  • 2007.03.08 15:41:24mókusfácán

    Az előbb kilökött a gép, s mikor újra hozzá akartam szólni,letagatta,hogy vagyok!
    Marcangoló.azt ismerem, tényleg finom a lángosuk!

  • 2007.03.08 15:52:43marcangoló

    Én szeretem ezt a környéket. Nagyon klassz házak vannak akár 20 milláért is. De ha Telki bejön, van egy vissza nem térő ajánlatom 34 M-ért. :-) A barátnőmék ikerháza is eladó. Majdnem vadiúj.

    A bejárás meg Szsztmiklósról is attól függ, mikor indul az ember. A zuram fél óra alatt megejti a bejutást a Fiumei útra. Csak ő hatkor indul, és este 7-kor vissza.

  • 2007.03.08 15:53:35Alvomacko

    Ha én lennék a miniszter... :-)
    Szóval én eltörölném ezt az egész magántulajdon mizériát. Merhogy (direkt írtam így, mert dühös vagyok!) sohasem leszel a pénzednél. Veszel egy ingatlant, annak az ára folyamatosan esik, az ingatlanod amortizálódik. Egy ideig meg tudod állni, hogy ne költs rá, de aztán mégis kell. (Én most a lakás egynegyedét újítom fel kb. 1M forintért). Az ingatlanod 10 év múlva reáláértékben nem fog annyit érni, mint mikor megvetted + hozzájönnek a felújítási költségek. Én kb. 2 éve el akartam adni a sajátomat. Direkt nem újítottam fel (na azért tegyük hozzá nincs lepukkanva), mert tudtam, hogy a +2M Ft-ot senki, de senki nem fogja megfizetni. Így a vevők azt mondták, hogy azért nem kell nekik, mert nincs felújítva. Erre én azt feleltem, hogy nincs, mert nem tudom, hogy milyen az ízlésük és nem hiszem, hogy egy fekete konyhabútort és a piros falakat megfizetnék nekem. Ezen jól meghökkentek és azt motyogták, hogy igazam van. Végül feladtam az eladást és a felújítás mellett döntöttem. Most legy egy világszép konyhám. Igazi lakberendező tervezi. :-)
    És ha megbetegszem netán, akkor sem tudom majd készpénzre váltani, mert akkor mitől akarnák majd hirtelen megvenni? Ha meg jóval olcsóbban adom, akkor megint én járok rosszul. És az sem biztos, hogy a kisebb lakásnak kisebb lesz a rezsije... Szóval nem biztos, hogy ez a magántulajdonos dolog olyan jó találmány...

  • 2007.03.08 15:57:28marcangoló

    Ezt hívták államosításnak... :-) Vagy kié lenne, ha nem magán?

  • 2007.03.08 15:58:36hanna

    káposztalepke: egyébként a csavaros pl továbbra is sántít, csak már annyira unalmas itt ez, de add meg a címed, és ha érdekel, olya részletesen kifejtem, hogy miért, hogy ihaj.

  • 2007.03.08 16:00:34hanna

    márhogy az unalmas, hogy mi itt ezen lovagolunk

  • 2007.03.08 16:01:17Alvomacko

    Igen, de nem arról van szó, hogy a mostaniakat el kellene venni az emberektől. Hanem, hogy állami pénzeken kellene építeni ilyen házakat és bérbeadni. A bérleti díjból befolyt pénzekből lehetne állagmegóvást végezni illetve építeni újabbakat. Tudom, ehhez nem ilyen állam kell, mint a miénk. Merthát annak pénzt adni, az Isten ellen való vétek. Az mindig elfolyik valamerre, de sohasem arra költik, amire szántuk.
    Na, most jól kimérgelődtem magam. Bocs, hogy kicsit OFF voltam. Ja, meg javíthatatlnaul álmodozó, aki még mindig hisz egy jobb világban. :-)

  • 2007.03.08 16:02:17potyeszka

    Visszatértem a "ganézásból":)Leona nem lehet könnyű az anyósoddal.Nekem nincs.Májrákbban halt meg 38évesen.Baráti körben mindenki panaszkodik az anyósára,nem tudom ha nekem is lenne én hogy viszonyulnék hozzá.

  • 2007.03.08 16:18:56Alvomacko

    Ja, és magántulajdon="röghözkötés". Korlátozza a mozgásszabadságodat. Egy állást azért nem fogadsz el, mert messze laksz. A gyereked azért nem járhat az általad preferált suliba, mert messze van. És még sorolhatnám. Én ezeket már tapasztaltam. Mondtam vissza jólfizető állást, mert messze van és kínlódtam, hogy mi lesz, ha a gyereket felveszik a Fazakasba mégis. Pedig az nincs fényév távolságra (csak 40 percre) tőlünk.

  • 2007.03.08 16:23:44zsuli

    potyeszka: én nem vagyok törzstag, de így utólag is köszönöm a nőnapot! Csak eddig nem jártam erre.



    Én nagyon irigyellek, hogy tudsz varrni!

    Amúgy nagymamám is gyönyörűen varr, nem tanulta hivatalosan, de a gyerekruháimtól az esküvői ruhámig sok mindent Neki köszönhetek :)

    Én sajnos még a felvarrt gombjaimat sem merem neki megmutatni.

    Ismerős mesélte, hogy mikor már kezdett kikészülni az otthonlétben, kapott karácsonyra varrógépet, azóta már az óvodai ágynemű elkészítéséig eljutott. Talán egyszer én is kipróbálom.

  • 2007.03.08 16:28:31potyeszka

    Itthon nincs gépem,besokalltam a varrodai melótól.De most hogy itt van Dani tervezzük hogy veszünk,kevés pénzből tudnék neki késziteni rucikat.Mi az hogy nem vagy törzstag?Dehogynem:)

  • 2007.03.08 16:34:19jidele

    Alvomacko, ez magyar mentalitás. Pl. Amerikában, de Izraelben is, az emberek simán összecuccolnak és költöznek a világ másik végére, ha ott jobb.
    Amúgy a Fazekas megér 40perc utazást (én csak tudom, 12 évet jártam oda) legalább megnézhetné a tablómat;)

  • 2007.03.08 17:10:56Anyatünde

    Potyeszka és KicsiDani: Köszönjük a jókívánságot! Sztem sokkal többünknek örömet szerzett, mint akik azt ide be is írták. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én sokszor úúúgy hozzászólnék, csak egyszerűen nincs idő rá. Kérem, ne mondja senki, hogy "amire akarsz, arra van", mert tapasztalatom szerint ez csak bizonyos határokon belül igaz. Tehát nem hinném ,hogy egy hozzászólás egészen elszállt a levegőbe, csak mert nem reagálnak rá. Max ÉN, (aki írta) nem szerzek róla tudomást, hogy örömet szerzett, hogy akadt aki elolvasta.



    Elmúlt 2-3 napban csak bekukkantani volt időm 1-2 alkalommal de eszembe jutott valami, kérem, senki ne vegye személyeskedésnek: a magas labdát MINDIG le kell csapni? Mindenáron? BÁRMI áron? Nem teniszről van szó... ;-))

  • 2007.03.08 17:17:12jidele

    Anyatünde: igen;)

  • 2007.03.08 18:43:22marcangoló

    Potyeszka, én a virágkötést is irigylem tőled, de nagyon! :-D És nekem is meghalt az anyósom, az apósom is. Az én gyerekeimnek csak egy nagyapja és nagyanyja van. Szerintem ez akkora veszteség, hogy egy csomó mindent el tudnék nézni az anyósomnak, ha lenne. Úgy érzem. Abban a legtöbben mégis egyetértenek, hogy a gyerekek szeretik a nagyszülőket, akármilyenek is.

  • 2007.03.08 18:52:56Leona

    Jobb ha itt vezetik le az anyukák a feszkót, nem?
    Potyeszka, elfelejtettél magaddal vinni világgá!

  • 2007.03.08 20:15:41Anyatünde

    Jidele! tudsz teniszezni??? :-)))

  • 2007.03.08 20:34:15kaposztalepke

    marcangoló: ez így is van, ezért nyilván az egy dolog, hogy én hogy vagyk meg anyósommal (egyébként egyáltalán nem rosszul, csak nagyon idegesít), de a gyerek az gyerek, és az unokája. És így utólag látva valszín anyukám sem rajongott mindig anyósáért, de nekem mint nagymama nagyon tuti volt, és nagyon sokat tanultam tőle, nagyon szeretett engem, stb.

    és igenis én is sajnálom, hogy apósom több mint két éve olyan beteg, hogy lélegeztetőgépen van, és egyre rosszabb állapotban, Ő mindig nagy sportember volt, pár év múlva vihette volna a kissrácomat pingpongozni, bicajozni, stb, de addigra élni sem fog:( MIndenképp nagy veszteség egy gyereknek a nagyszülő hiánya.

  • 2007.03.08 20:46:27Dexter68

    Boldog nőnapot kívánok úgy a magam, mint a szakszervezet nevében! :o)))

  • 2007.03.08 20:48:42Dexter68

    Hejj, Anyukák! Boldog nőnapot kívánok úgy a magam, mint a szakszervezet nevében!

  • 2007.03.08 20:50:43Dexter68

    (nabakker, háromszor frissítettem és nem jelent meg, csak most... de nem baj, inkább kétszer, mint egyszer se ;o)))



    Én a magam részéről szupper viszonyban vagyok anyóspajtival. Eleinte voltak nézeteltérések, de ezek elmúltak már, és imádjuk egymást.

  • 2007.03.08 20:53:40potyeszka

    Köszi Dexter68!Aztán az asszonynak adjál ám estére:)

  • 2007.03.08 21:38:26Csöre

    Mindenkinek köszi a jókívánságokat!



    Nekem összesen egy nagymamám volt, és szerintem olyan jó a kisfiamnak, hogy neki 4 nagyszülője és két dédmamája is van!

  • 2007.03.08 21:57:17a:a

    Én is csak azt kíván mindenkinek, amit a fiam ma nekem: Sok boldog anyát!

  • 2007.03.09 07:55:25Dexter68

    Na, ez majdnem olyan, mint amit én szoktam mondani a nejemnek házassági évfordulónk alkalmával: – Sok boldog házzasságot! ;o)

  • 2007.03.09 08:16:31Leona

    Megint mentegetőzni fogok: a rossz érzéseimmel csak magamat sújtom! A gyerkőcöknek ugyanolyan nagymama az anyós, a gyerekek mit sem tudnak az én belső vívódásaimról.
    Az eddigi négy év alatt, mióta az első gyerek megvan, egyszer akadtam ki előttük a nagyira, amikor a saját lányom kioktatott, hogy ÉN nem szólíthatom őt csillagomnak, mert ő csakis és kizárólag a mamának a csillaga. Nem hiszem, és akkor sem hittem abban, hogy egy kétéves gyerek magától jutott erre a következtetésre... Persze akkor sem balhéztam, csak megbeszéltük, hogy mi nem sajátítunk ki senkit és semmit. Megértette, azóta nem volt olyan gond, amibe be kellett volna őket vonnom.
    Megjegyzem, a férjem és az öccse nem igazán bírják a saját apai nagyanyjukat. (Vagyis az anyósom anyósát....) Náluk az a szokás, hogy azt a nagyit egy évben kétszer hívják csak meg magukhoz.

  • 2007.03.09 08:18:43Leona

    Dexter68: köszi, köszi, köszi!
    Na, ebben az anyós-mizériámban majdnem elfelejtettem. Szép is lett volna, minden napra egy új megbántott beszélgető-partner. :(

  • 2007.03.09 09:02:30marcangoló

    Dexter, köszi, utólag is.

    Leona, nem is feltételeztem, hogy uszítanád a gyerekeket a nagyanyjuk ellen.

  • 2007.03.09 10:55:21szanna

    Leona!

    "A gyerkőcöknek ugyanolyan nagymama az anyós", ha nálatok így van szerencsések az unokák. Az én gyermekeimmel nem foglalkoznak az apai nagymamák. A fiam nagymamája 5! éve nem látta az unokáját, se egy telefon, se egy levél. Én az apjával szakítottam (ő már 6 éve nem látta a fiát, soha egy fillér gyerektartást nem fizetett), nem a nagymamával! A lánykám lassan 4 hónapos, az apai nagymama 2-szer jött látogatóba. Az én anyukámat, meg szabályosan le kell beszélni, hogy jöjjön. Néhány vita árán elértem, hogy legalább hétvégén nem jön.

  • 2007.03.09 14:14:05a:a

    Leona: cserélhetünk, ha egy normális apóst tudsz felajánlani!!!

  • 2007.03.10 00:34:08Memme

    "Alvomacko 2007.03.08 16:18:56 Ja, és magántulajdon="röghözkötés". Korlátozza a mozgásszabadságodat. Egy állást azért nem fogadsz el, mert messze laksz." - szerintem egy kifejezetten NEMjóléti államra ez igaz is, sajnos.

  • 2007.03.10 00:36:28Memme

    Magamra vettem a nőnapi jókívánságokat, köszönöm szépen :-)

  • 2007.03.10 19:45:18Leona

    Szanna:( sajnálom!

    Nem tudom, jár-e még valaki erre, de beírom a slusszpoént:

    A férjem engem elfelejtett nőnap alkalmából megajándékozni, hazatérte után egy órával bökte ki, hogy ja, hát nem felejtette el, csak nem volt ideje.

    Anyukája nem maradt ki, sem a munkatársai.

    Fogtam magam, ezen felhúztam az orrom, és ő azóta ezen van kiakadva.

    Most akkor tényleg én vagyok a hülye?

    Ha jár erre egy pasi, szóljon már be nekem, mert egyetlen pasi kedvéért nem fogom magam hülyének érezni!

  • 2007.03.10 22:09:33jidele

    Leona, sztem igazad van. Annak ellenére, hogy a férjem tegnap este révetegen felnézett, és azt mondta: állítólag a héten volt nőnap...Mondtam, hogy igen. Erre ő vigyorogva: akkor boldog nőnapot! Hát én jót nevettem ezen, nőnapra nem is vártam semmit, és az olyan édes volt;)

  • 2007.03.10 22:10:33jidele

    úgy értem, én engem nem érdekel a nőnap, de ha az anyját/kolléganőket felköszönti, engem meg nem, akkor én is bevágtam volna a durcit.

  • 2007.03.10 22:43:44lencsilany

    Leona, én is (nagyon) megsértődtem volna a helyedben! Egyébként mi elég vicces ajándékot kaptunk: a párom napközben egy bababolt közelében járt, így ott próbált valami meglepit találni nekünk, a kislányunk előkét (nagyon cuki), én pedig egy műanyag almareszelőt:))) kaptam nőnapra, mindeközben hangsúlyozta, hogy tudja, virágnak örülnék...

  • 2007.03.10 23:27:58Katalma

    Leona: ecseteltem a férjemnek a sztorit. Hát férfi létére neked ad igazat. Nem az az igazi gáz, hogy elfelejtett téged köszönteni nőnapon, hanem az, hogy más nőket (anyját, kolléganőit) meg igen, és ezt még tudtodra is adta. Sztem nem normális, hogy még ő akad ki ezek után. Most az anyja élete nője, vagy te?



    Amúgy az ilyen dolgokat meg kell beszélni szerintem, és nem szabad lenyelni, meg duzzogni, meg hallgatni szerintem. Sokáig gondoltam azt, hogy a pasinak értenie kéne, mi a bajom, de a pasik nem értik az ilyesmiket, csak ha megmagyarázza nekik az ember. A módszer, amit próbálok követni, hogy átgondolom, és minél rövidebb tömörebb formában, minél tárgyilagosabban és kevés érzelmi szót használva adom tudtára a kedvesnek, ha valami gond van. (Hozzáteszem, már amikor sikerül, azért nem vagyok halál profi.) De ilyenkor mindig viszonylag hamar megérti, és értékeli.

  • 2007.03.11 08:36:31Alvomacko

    Igen, a problémák megbeszélése nagyon fontos dolog. De nem mindegy az időzítés. Ha egy pattanásig feszült helyzetben próbálod megbeszélni, hogy mi bánt, akkor azt nem biztos, hogy a megfelelő hangon, megfelelő kifejezésekkel tudod elmondani. Én nálam az válik be leginkább, hogy kicsit durci leszek, majd lehiggadok, átgondolom a helyzetet, hogy kinek volt igaza (mert néha rájövök, hogy nem is jogos a sértődésem), megfogalmazom én is röviden, tömören a bajomat és néhány nappal később egy esti ágyban hempergés (nem kifejezetten szexisre gondolok, mi szoktunk az ágyban csak úgy hancúrozni is) közben elmondom, hogy mi bántott. Jó hangulata van, higgadt, átgondolja, amit mondok és sok-sok puszi közepette bocsánatot kér. És nem szokott többször előfordulni, amit így beszélünk meg.

  • 2007.03.11 12:13:37Katalma

    Alvomacko: igazad van, az időzítés is nagyon fontos. Ha a kedves valami munkahelyi problémától remegő idegekkel jön haza, nem biztos, hogy a jól megtervezett, átgondolt beszélgetésnek most van itt az ideje.

  • 2007.03.11 13:02:13Leona

    Mindenkinek köszönöm a hozzászólást!

    Igen, én is próbálom megbeszélni vele egyből a problémákat. A baj az, hogy valahol ő is érzi, hogy valami nem stimmel, és már eleve felhúzza magát azon, hogy én biztos morcos leszek. Ilyen felpaprikázott hangulatban jelenik meg az ajtóban este fél nyolckor, ameddig is a gyerkőcök nyúzzák az idegeimet. Szerintem ehhez képest jól reagáltam, egyszerűen csak elszomorodtam, és amikor kérdezte, hogy ez-e a baj, válaszoltam, hogy igen. És vártam a vigasztaló puszikat. De az én párom csak konstatálta magában, hogy na ugye, és felhúzta az orrát. Ettől persze még szomorúbb lettem, de ő csak azt mondogatta, mért kell mindig mindenen megsértődni. Aztán tegnap este bekattantam, ma délelőtt meg jól megmondtam a magamét. Na ettől most megértette, én meg megkaptam végre a puszijaimat. De miért kell mindig megvárni, hogy olyan tányérdobálós hngulatba kerüljek?

    Mondhatnám, kibékültünk, csak az a baj, hogy ha legközelebb vét egy ilyen tipusú "hibát", ismét úgy fel lesz húzva, mint a vekker, mire hazaér, én meg nem vagyok hajlandó emiatt mindenre rálegyinteni. Olyan is van, de ez most kiverte nálam a biztosítékot.

    A legújabb (mai) verziója egyébként az volt, hogy én azért maradtam ki a sorból, mert nekem virágot akart, és virágbolt már nem volt nyitva.

    Van egy olyan halvány sejtésem, hogy ez megintcsak duma, de ezen már nem fogok balhézni.

    Bár lenne bennem is annyi türelem, mint bennetek!

  • 2007.03.11 15:19:14Alvomacko

    Leona: mi van, ha nem mutatod, hogy felhúztad magad? Ez is tudja bántani őket ám. Nálunk egyszer előfordult, hogy a párom nem szólt, hogy később jön haza. Én elvből nem telefonálgatok utána sehová és akkoriban még nem volt mobiltelefonunk. Olyan késő volt már (9 is lemúlt), hogy már azon törtem a fejem, hogy felhívom a mentőket, mert lelki szemeim előtt vérbefagyva láttam őt. Aztán azon kezdtem el gondolkodni, hogy most hogyan fogadjam, ha hazaér. A "nyakbaugrós" verzió mellett döntöttem. Mikor hazaért öleléssel vártam és ezen nagyon meglepődött. Azt mondta, hogy nem erre számított és nagyon jól esett neki, hogy nem estem neki egyből. Kiderült, hogy egy fontos projekten dolgoztak késő estig. Én elmondtam neki, hogy mikre gondoltam és ő megértette, hogy miért fontos hazatelefonálni. Azóta nem volt még egyszer ilyen eset. Szóval nem biztos, hogy a duzzogás, a sértődés a legjobb fegyver. A te szituációdban ártatlan angyalarccal megkérdezhetted volna esetleg, hogy "nekem ugye valami olyan ajándékot szántál, amit a hétvégén kapok csak meg?". Ezen jól meglepődött volna és még lett volna ideje korrigálni. És talán egy életre megtanulta volna a leckét. Tudom, tudom, utólag könnyű észt osztani... De annyi, de annyi trükk létezik a síráson és hisztizésen kívül. Hiszen azért vagyunk nők! :-)

  • 2007.03.12 07:40:18Leona

    Alvomacko, annyira jól esik, hogy segíteni próbálsz! Köszi az ötleteket!

    Nos, nálunk sűrűn előfordul, hogy nem szól haza, általában én is a nyakbaugrás mellett döntök. Csakhát nekem is vannak rossz napjaim... A férjemben pedig CSAK a durca marad meg, a nyakbaugrás nem.

    Legutóbb mikor jóval a beígért hazaérés után telefonált, gondoltam vicceskedek egyet, és a gyerekkel bemondattam a telefonba, hogy "kiakasztottuk anyát, és már világgá ment". Közben kuncogtunk a háttérben. Mit mondjak, Apa nem vette a poént. Mikor hazaért már a plafonon volt, úgyhogy inkább nem reagáltam semmit, így ezt túléltük.

    Egyébként 100%-osan egyetértek veled, így kellett volna csütörtökön reagálnom. Csakhát fentebb leírt okokból végig szenvedett a kis lelkem aznap, és talán még mindig a durca beszél belőlem, de akkor is úgy érzem, hogy minimum ilyenkor értékelhetné, hogy "jól viselem", hogy együtt dolgozik az anyukájával. Szerintem, ha tudja, hogy valami miatt minden egyes napom nehezebb, akkor a különösen nehéz napokon járna nekem egy kis extra figyelem megspékelve egy kis extra megértéssel. Nem pedig az extra lesz...rás. Bocs, nem szeretem a vulgáris szavakat, de a párom olykor kihozza belőlem.

    És bár ebből nem úgy tűnik, de TÉLLEG kibékültünk, és lassan teljesen meg is bocsátok neki.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta