SZÜLŐSÉG

Hazudott a világ legidősebb kismamája

2007. január 29., hétfő 11:50

Tizenkét évet hazudott korából Carmela Bousada, a világ legidősebb kismamája, hogy az amerikai klinikán beültessék méhébe a megtermékenyített embriókat, írja az Index. A kórházban ugyanis 55 éves kor fölött nem végeznek ilyen beavatkozást. A tavaly év végén született ikrek biológiai szüleit, egy 18 éves lányt és egy olasz-amerikai férfit az asszony egy fotókatalógusból választotta. 


A spanyol nyugdíjas, Carmela 2005-ben vesztette el 101 éves édesanyját, ekkor határozta el, hogy megvalósítja élete álmát, és gyereket szül. Egy Los Angeles-i magánklinikán elvállalták a kezelést, papírok bemutatása nélkül elhitték, hogy a hölgy 55 éves. A beültetést 2006. májusában végezték el.

A 70-hez közeledő kismama szervezete nehezen viselte a terhességet, amelynek végén állapota olyan súlyos volt, hogy a tervezettnél közel két hónappal korábban császármetszéssel segítették világra ikerfiait. A Pau és Christian névre keresztelt babák másfél kilogrammal születtek, egy ideig inkubátorban voltak, jelenleg már otthon vannak nagymamakorú anyukájukkal.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.01.29 12:30:50Juliet

    Kövezzetek meg, de ez már a múltkor is kiakasztott. 67 évesen azért szülni, mert az ember egyedül van, rohadt nagy önzőség. Eszébe juthatott volna korábban is, ha tényleg nagy vágya volt. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekeknek sem "normális" egy ilyen helyzet. hogy fogják megélni, mondjuk 10 évesen, hogy az anyjuk meghal? Ki fog gondoskodni róluk? Árvák lesznek? Vagy másik oldalról: 70 évesen hogy fogja ellátni a 2 babát,amikor már maga is segítségre szorul? Nagyon szégyellheti magát...

  • 2007.01.29 12:36:59napos oldal

    Ez mekkora suttyóság...

  • 2007.01.29 12:44:45Hicudzsi

    Juliet, Napos Oldal! Teljesen egyetértek...



    Mi a fenét fog csinálni ha mindkét gyerek majd olyan tipegős-játszóskorú lesz? És ha megmurdál...

    Szeritnem ez nagy szemétség és az orvosaiktól is az, hogy ehhez asszisztáltak...

    Nem hiszem el, hogy bemondásra elhiszik hány éves!



    Mint tavaly a román orvosok, azok is szerintem májerkodni akartak, ezt mi is meg tudjuk csinálni.. és az egyik kislány meg is halt...

  • 2007.01.29 12:47:49p.eszter

    Ez az Hicudzsi! Kimondtad: májerkodás az orvosok részéről. A nyenye meg szegény gyerekek pedig a kísérleti nyulak...

  • 2007.01.29 12:49:28jidele

    ezt nem hiszem el. már a hírtől is kiakadtam, de ez...vajon mennyire felelősségteljes anya az ilyen???és mi az, hogy nem kérnek semmi papírt ehhez? á, hihetetlen, hogy pénzért bármit...

  • 2007.01.29 12:56:34szeszter

    hát hol máshol történhetne is ilyen, mint Amerikában?

    Szegény kiscsávók. Azért kíváncsi lennék, mint gondolnak, majd egyszer úgy 30 évesen az anyjukról...

  • 2007.01.29 13:49:38Azurka

    Ráadásul szigorúan biológiai értelemben nem is az anyjuk, mert más nő petesejtjét használták. Meg az, hogy katalógusból választ magának donorokat...

    Annyi meddő fiatal nő van, könyörgöm, miért pont egy ilyen vén satrafának kellett "segíteni"? Morálisan abszolút elítélem az orvosokat. Ráadásul a gyerekek korábban is születtek jóval, inkubátorba is kerültek, megérdemeltek volna egy jobb lehetőséget.

    Ilyenkor a kórházat nem büntetik meg?

  • 2007.01.29 14:28:25kisvacak

    Elképesztő. Ez tényleg csak Amerikában fordulhat elő...
    Kíváncsi vagyok, tőlünk bekérik- e még anyukám cipőméretét is a lombikozáshoz... ilyen könnyen tuti nem fog menni.
    Szegény kölykök meg tologathatják majd 10 évesen anyucit a tolószékben... biztos gyönyörű gyerekkoruk lesz.

  • 2007.01.29 15:27:21thais

    Miért pont a fotókatalógusból? Az nem érdekelte, hogy a biológiai szülők milyen egészségesek, milyen intellektuálisak, milyen öröklött betegségeik lehetnek? Jellemző. Útlevele, orvosi papírjai nem voltak? Nem értem ezeket az amerikai magánklinikákat, hogy felrúgnak mindent a vélt haszon reményében.

  • 2007.01.29 16:25:12wadomama

    Én szültem egy gyereket Amerikában. Tényleg soha, senki sem kért tőlünk papírokat. Mondtam, hogy ez a nevem, ez a férjemé, és így fogják hívni a gyereket. Még az anyakönyvi kivonatot és az útlevelet is postán "rendeltem".

    Ami az orvos "tudomyányban" morálisan és etikailag folyik, az meg egyszerűen gusztustalan. Remélem nem érem meg amikor ezek (és azok) a szerencsétlenek rákérdeznek jogilag, hogy akkor most ez hogyis van. Az érzelmi részébe meg nem akarok belegondolni, mert félek, hogy felakasztanám magam...

  • 2007.01.29 16:49:24egyanyuka

    Szerintem 55 évnél sem szabadna engedni a szülést.
    Tudom ez már kavart nagy vihart, de az én személyes véleményem, hogy az a kor is nagyon késői a szülésre.

  • 2007.01.29 17:33:54Juliet

    Én ezt nem mertem leírni, de egyet értek.

  • 2007.01.29 18:14:38kisvacak

    A Csak szex és más semmi donor folyosójába azért elvittem volna. : -))

  • 2007.01.29 19:24:20Kékfelhő

    A biológia választ ad arra, meddig szabad egy nőnek szülni, nem hiszem, hogy ez az egész dolog vezetne valahova...

    Miért nem a rák vagy az AIDS ellenszerét keresik inkább? Nincs elég gyógyíthatatlan betegség?

  • 2007.01.29 21:15:47hanna

    Azért a biológia elég sok mindenre eléggé más választ adna, mint amit a mai társadalom+orvostudomány ad. Szóval nem azzal van a baj. Btw szerintem is furcsa.

  • 2007.01.29 21:38:00Katalma

    Azért nem az AIDS ellenszerét keresik, mert abban kevesebb a lóvé. Az érintett célcsoport javarésze szegény és harmadik világbeli. A gyógyszergyárak manapság főleg a kövérség "ellenszerét" keresik...

    Amúgy nyugi, ahogy az egészségügyi reformjainkat nézegetem, előbb-utóbb ide is begyűrűzik a Szép Új Világ, hiszen annyira de annyira akarjuk majmolni azt a csodaszép amerikai modellt...

  • 2007.01.30 08:58:48gyöngy

    Tegnap hívott a lányom, hogy nézzem meg mi van a tv-ben. Így egy pillanatra láttam a cikkben szereplő nőt, és az ikreket. Az a nő olyan ráncos, hogy ha nekem azt mondja, hogy 55 éves, biztos kérek tőle papírokat, még ha nem szokás akkor is.
    Amúgy hihetetlen, hogy se egy betegkártya, se más igazolás nem kell. A kamasz lányom nem volt kiakadva, de amikor megérdeztem, hogy Ő szeretné-e, hogy 67 éves anyukája legyen, akkor határozottan kijelentette, hogy nem, és nagyon örül, hogy én 24 évesen szültem Őt. Én most 39 vagyok, és örömmel várjuk a kistesót. Én már ezt is sokallottam. De teljesen spontán fogant Babó, és szerencsére az egész várandósság alatt megint nincs semmi gondom. Mire én 67 leszek, már ennek a késői kicsi lánynak is lehet gyereke, a mostani kamaszról nem is beszélve. Örülök, ha nagymamaként tudok majd az unokák után szaladgálni, amikor rám bízzák. De nem minden nap!

  • 2007.01.30 11:04:19gigia

    Ez a hír annyira kiakasztott, hogy sürgősen regisztráltam :)) Eddig azt gondoltam, elég, ha csak olvasgatlak titeket...
    38 évesen szültem a kiscsajt (első, és nyilván eygetlen), aki mindjárt 10 hetes lesz, és nagyon sokat filóztam azon, hogy szabad-e még. Ha eddig nem tettem (kerestem neki apát pl.), akkor most lehet-e bátorságom. Idős leszek-e szülőnek? Testileg-lelkileg? Nem fognak-e már az óvodás anyáknapján nagyinak nézni? Tudok-e majd az egyetemista lányomnak támasza lenni? Ha majd neki lesz kisbabája, ott leszek-e mellette - mert nekem most nagyon hiányzik Anyu, aki már nem lehet itt...
    És a terhesség sem volt könnyű. Szerencsére nem volt komolyabb baj, de bizony, látom, hogy 5-10-15 évvel fiatalabban mennyivel könnyebb...
    És egy akkor egy ilyen korú nő!!! 67 évesen talán még én is nagymama leszek már...

  • 2007.01.30 12:01:24Csíkos

    Hát elég kemény anyukája lehetett az idős hölgynek, ha muszáj volt megvárni a halálát a gyerekvállaláshoz. :( Talán egyszerűbb lett volna 30 éve elmenni pszichológushoz (vagy paphoz/sámánhoz/egyéb lelki segítőhöz ízlés szerint) és kikúrálni a családi problémákat. Már ő is az unokáinak örülhetne mostanra. Amúgy nem értem, ha ilyen indíttatásai vannak, miért nem egy környékbeli vagy rokon családnál vállalt pótnagyi szerepet, akkor (majdnem) mindenből részesülhetett volna, és nem teszi kockára a késői szüléssel az életét.

  • 2007.01.30 12:05:40Tori

    Én sem kifejezetten értem, miért gondolta, hogy a gyerekszülés lesz a megoldás. A helyében én tuti örökbefogadok. Ugyanakkor vannak gyerekek, akiket elhagy az anyjuk és a nagymama neveli fel őket, legfeljebb szoptatni nem tud. Tulajdonképpen lehet, hogy nagyon szép életük lesz. Én drukkolok nekik.

  • 2007.01.30 16:31:40Clematis

    Természetellenes, az tény, ennyi idővel a peteérés után teherbe esni, gyermemeket szülni. Ebben a korban esetleg már a csontömeg leépülése is megkezdődik. Hú, nagyon szurkolok nekik, és hosszú életet kívánok az anyukának!

  • 2007.01.30 16:33:53Clematis

    Gigia "önmarcangolására" is szeretnék reagálni: engem 39 éves korában szült az Anyukám, és ennek nem éreztem hátrányát, csak előnyét. Azt nem tudom, hogy a "kései" gyermekszülés következménye-e vagy adottság, de Anyu fiatalabbnak is nézett ki a koránál, testileg-lelkileg kénytelen volt fiatalos maradni, miattam. AMikor a kortársai a klimaxszal nyűglódtek és azzal, hogy kirepülnek a csemetéik, neki ott volt az általános iskolás gyereke... Egyetlen nagy hátránya van ennek: Anyu már nem lehet velem, nem is láthatta az Unokáját, amibe néha majd' bele őrülök. Persze betegség mással is előfordulhat, fiatallal, időssel. Anyukák, vigyázzatok magatokra!!

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta