SZÜLŐSÉG

Harci tigrisek a gyermekorvosi rendelőben

2007. január 17., szerda 11:22

Az édesanyák, ha gyermekeikről van szó, könnyen tomboló anyatigrissé válnak. Talán a zsigereinkből jön, ösztönösen. Ez becsülendő dolog, feltéve, ha közben az ember lánya nem vetkőzik ki önmagából és nem változik kulturálatlan ősemberré. Lincshangulat a rendelőben.


Előrebocsátom, hogy az anyaságom elején tapasztalt sok rossz tapasztalat miatt nagyon ritkán járok gyermekorvosi rendelőben. Most azonban – a saját kijárós gyerekorvosunk elfoglaltsága miatt – kénytelen voltam elrohanni a két gyerekkel a körzeti rendelőbe. A kétéves Pötyi ugyanis délutáni szunyókálásából 39 fokos lázzal és nehézlégzéssel ébredt.

A máskor kirobbanóan eleven lányom mozdulatlanul feküdt karjaimban, hörögve kapkodta a levegőt, minden egyes lélegzetvételnél behorpadt a mellkasa. Arcán lázrózsák vöröslöttek. A gyerekorvosunk telefonon azt tanácsolta, vigyem be a körzeti rendelőbe és szóljak, hogy nehezen veszi a levegőt.

A rendelőben sokan voltak, és már előre szégyelltem magam a többi anyuka előtt amiatt, hogy soron kívül fogunk bemenni. Magamban a bocsánatkérést fogalmaztam, tudom, milyen rossz, ha az ember a beteg gyerekkel ül órákat a gyerekorvosra várva, amikor valaki beesik az utcáról és bemegy előttük. Az sem elhanyagolható tény, hogy csak végszükség esetén szoktam segítséget vagy szívességet kérni.

Jeleztem a nővérnek, hogy a gyerekem rosszul van, (ez mellesleg látható is volt) és ahogy kijött az előző páciens, behívtak minket. A váróterem népe egy emberként hördült föl. Ahogy csuktam be magam mögött az ajtót, kintről egy felháborodott hang ütötte meg a fülem: „Nincs is semmi baja a gyereknek, csak folyik az orra!”

Ekkor már reszkettem az idegességtől, a gyerek TAJ-kártyája után hosszú percekig kotorásztam remegő kézzel, Pötyi ordított, mint akit nyúznak, alig lehetett megvizsgálni. Nagyobbik lányom közben megszeppenve kapaszkodott a lábamba. A doki megnyugtatott: megfulladni szerencsére nem fog, de valóban nehezen kap levegőt a kicsi. Felírt neki hörgőtágítót és lázcsillapítót.

Nem voltunk bent sokáig, de mire kiértünk, a váró teljesen megtelt. Szinte érezhető volt anyatársaim sértett dühe. Megvető tekintetek között öltöztettem fel a gyerekeket és rángattam izzadságtól nedves ruhámra a kabátot és szélsebesen menekültem el a helyszínről. Remélem, soha többé nem kell még csak a környékre sem mennünk.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.01.18 10:18:21szanna

    Marcsibocs! Nem találtam közvetlen email-címet, ezért a moderátornak írtam.

  • 2007.01.18 10:21:38szanna

    P.eszter és szeszter! Köszönöm az együttérzéseteket. Marcsibocs rávilágított, hogy félreérthező voltam ezért ide másolom egy részletét annak a levélnek, amit neki írtam:

    "A kórházban levett vérmintánkban magas, de még nem kóros volt a fenilalanin szintje. A második tesztnél reménykedtünk, hogy csak elmértek valamit, de nem, mert tovább romlott az eredmény. A 6 mg%-os szintet még szerencsére nem értük el, így diétázni még nem kell, de folyamatosan ellenőrizni kell a lányunk vérét.

    A vérvételhez egy tesztcsíkot kell átitatni a vérrel és mi ezt nem vállaltuk. Már két alkalommal is pl. nem jött a vér elég gyorsan (megalvadt), így a doktornénink először még egy lábujját, majd a sarkát is kénytelen volt megszúrni. Nekem ez túl sok, már akkor rosszul vagyok a vértől, ha elvágom az ujjam. (Egyébként fel sem merült, hogy más is megszúrhatná Annát a doktornénin kívül, ő kérte, hogy a rendelés elején azonnal mennjünk hozzá, amint megérkezik a tesztcsík.)

    A párom telefonon tartja a kapcsolatot M. Ilonával. Dr. Schuler Ágnessel még nem beszéltünk. Ilona mondta, hogy Anna nem PKU-s, hanem HPA-s (hiperfenilalaninémia?). Véleménye szerint valószínűleg nem tőlünk örökölte, hanem mutáció történhetett. A fenilalanint feldolgozó enzim nem hiányzik, csak rosszul dolgozik. A tolerancia miatt kell Anna vérmintáit vizsgálni. Az új infonk szerint már csak havonta, ami úgy is megkönnyebbülés, hogy nem nekünk kell megszúrni a lánykát :-)."



  • 2007.01.18 10:36:37p.eszter

    Hát akkor szurkolunk Nektek, h minden rendben legyen!

  • 2007.01.18 10:46:31Marcsibocs

    Szia Szanna!

    Az én emilcímem fodor.marcsi@mediaconsulting.hu - amúgy, ha rákattintassz a pku.lap.hu-n a nevemre, az rögtön kidobja ezt az infót. :-)

    A HPA szerencsére valóban nem PKU - a legnagyobb különbség, hogy neki nem kell diétáznia. A 6mg% nem sok, még bőven a normál határban van, az én lányomnak már 5 naposan 20 fölött volt sajnos. Csak azért nem érdemes keverni, mert bár ugyanaz az enzim érintett mindkét esetben, nagy különbség, hogy egyáltalán nincs, vagy csak kicsit hibásan működik. És ami fontos, a kettő nem keveredik, és ebből nem fog PKU kialakulni!

    Amúgy én azért vagyok annak a pártján, hogy jobb a gyereknek, ha az anyukája szúrja, mert a tapasztalatok szerint így jobban viselik a gyerekek az egész procedúrát, és nem alakul ki bennük félelem az orvossal szemben, illetve betegségtudat. Amikor még picik, valóban nehezebb a vér vétele, meg akkor még a szülők is nagyon félnek ettől. Nálunk ezt szerencsére az első évben apuka magára vállalta. De nem kell feltétlenül sarokból, lábujjból - sokkal jobb ujjbegyből. És még egy nagy különbség - az orvos gondolom sima steril tűt használ, és azt elég mélyen be szokták bökni a gyerekbe, hogy elég sok vér jöjjn. De te otthon a cukrosoknak való szettel szúrnád meg, és az egyáltalán nem szúr akkorát, és korántsem olyan fájdalmas. Tudom, én is kipróbáltam mindkettőt, hogy tudjam, mit kell átélnie a lányomnak.
    Egyébként várom a leveled, és szívesen segítek bármiben!

  • 2007.01.18 10:56:42szanna

    Hehe! Marcsi nem küldtem el a moderátornak a levelet, mert elfelejtettem a send ikonra kattintani, így a jó címedre ment a levél.

    A lap alján egy bemutatkozós php oldal jött fel és ott sem találtam emailcímet.

    A cukrosoknak való szettet ismerem, megkérdem a párom, hogy hajlandó lenne-e megszúrni vele a Babót.

    A megnyugtató szavaid köszönöm. Kár, hogy nem olvastad a hozzászólásaimat pár hete, mert megúszhattam volna a kiborulást, ha tudok veled néhány szót válltani.

  • 2007.01.18 11:03:24Marcsibocs

    Majd linkeld be akár ide is, hogy miért borultál ki. Mennyi idős a kicsid?

  • 2007.01.18 11:37:03papirbirka

    Üdvözlök mindenkit mint új hozzászóló. Eddig is nagy, de csak olvasó rajongótok voltam. Ez a téma azonban elképesztett és mint első gyerekes paramama hálát adtam a Mindenhatónak, hogy Zsozsó születése előtt elköltöztünk. Nálunk egy épületben két ajtó/két váró/két rendelő van. A beteg rendelésnél van egy hölgy aki amikor belépsz megkérdezi, kihez, milyen betegséggel, elveszi a gyerek TAJ-kártyáját és aztán bentről már név szerint szólítanak. Eddig 20 percnél többet nem kellett várnunk, igaz szerencsére nem sokszor kellett mennünk. Zsuza védőnéni az első szülés előtti látogatáskor elmagyarázta, mikor, hova tudunk majd menni és kit milyen számokon (beleértve a mobilokat) érünk el. Van beteghívás, ami azt jelenti, hogy ha reggel 9-ig betelefonálok, délelőtt kijön a saját dokibácsink, az első látogatásakor ő mondta, ha lázas inkább hívjuk. ÉS nem kötelező pénzt adni, tényleg nem, bár a védőnéniből és a dokiből áradó nyugalom és a partneri hangvétel, hozzáértés (eddig mindig igazuk volt, pedig mi ellenőrzünk: másik szakvélemény, internet stb.) megfizethetetlen.
    A szakrendelő a szomszéd épületben szintén kultúrált,úgy működik, mint egy bank: sorszámot kap az ember, megmondják kb hányan vannak előtted és az ajtók fölötti kijelzőn megjelennek a számok. Bocs, hogy elsőre túl hosszú voltam

  • 2007.01.18 12:09:13Hicudzsi

    Nagynénémék gyakran dolgoznak ügyeletben. Igaz felnőttügyelet de mindig szólnak, hogy az első dolog alázat levinni, ha mással nem hűtőfürdővel.



    Mikor a gyerekeim extra lázasak lesznek, soha nem viszem őket orvosi rendelőbe. Hanem megpróbáljuk csillapítani, ha nagy valószínűséggel nem vakbélgyulladás, vagy egyéb veszélyesebb betegség, hanem valami vírusos cucc, akkor a láz le is megy és láztalanul be lehet velük menni az orvoshoz.



    De többnyire én már nem is megyek be a dokinénihez. Megbeszéljük a tüneteket, a szokásos gyógymódot alkalmazom - orrszívás ezerrel, lázcsillapítás, esetleg valami köhögéscsillapító, vitamin, meleg levesek, tea - és ha javul a helyzet akkor ügyesen elkaptuk a betegséget.



    Karácsonykor azért mentünk be napközben az ügyeletre, mikor a gyereknek már lement a láza, mert fura kiütések voltak rajta, nem ekcémás meg ételallergiás hanem olyan bárányhimlő-szerű.

    Végül a dokináni sem tudta megmondani mi ez és el is múlt hamar.



  • 2007.01.18 12:18:29eszter

    p.eszter, én vagyok az eszterdoktornéni. Ide is írtam már egy pár kommentet, de mindig elszállt..:(



    A lényeg az volt, hogy mindig mindenhol kivártam a sorom (bár elég sok betegséget, kérdést, nyavalyát sikerült eddig egyénileg, vagy évfolyamtárs telefonon zargatásával megoldani), és amikor bejutottam egy csomószor volt az a válasz: jaj, kollega, miért nem szólt, behívtuk volna soron kívül. Hát nemtom, nyilván a gázszolgáltatónál sem áll sorban az, aki ott dolgozik, de sztem nem a másik rovására végzi a magánakciót. Néha a nőgyógyászaton, ha kidugja a doki a fejét, mert nem az asszisztens szedi a papírt, akkor int, hogy menjek be, de igazából baromira szégyellem, arról nem is beszélve, hogy majd megesznek kint a kismamák, akiket gondolom szintén X csemetéje várja haza, vagy épp neki sincs ülőhelye 9 hónaposan (!!!ez engem annyira kiakaszt!!, basszus, mennyibe kerül egy műanyag hokedli!)

  • 2007.01.18 12:19:43Nyuli

    papirbirka, üdvözlet. Rögtön áruld is el, hogy merre van ez a hely, mert nyomban átjelentkezem :)

    Tkp mindenhol így kellene működnie rendelőknek és az orvosoknak.

  • 2007.01.18 12:28:34eszter

    Emőke, ezt akartam még én is írni, hogy szerencsére a tapasztalat (néhány gyerek, vagy néhány év azzal a gyerekkel) meghozza a gyümölcsét, és viszonylag ritkán kell orvoshoz szaladgálni. A kérdés gondolom mindenkinél az, hogy mikor kell antibiotikum, meddig elég a házi patika. Hát, érdemes sokáig húzni. Sokszor gondolkodtam el ezen. Ha rendelnék, és más gyerekét hoznák be, én is hamarabb írnám fel, mert nem ismerem a gyereket, nem tudom, hgoy ez most ilyen vagy olyan elesettség. Tartanék a szövődménytől. A sajátjaimon sztem elég jól érzem már, hogy hol a határ, és bár nem ritkán taknyosak, eddig a nagylányok is csak kétszer kaptak életükben antibiotikumot.

  • 2007.01.18 12:34:44Hicudzsi

    Eszter :)

    Volt már olyan - még mikor a nagyobbik csak egyéves volt - hogy elmentünk őszölni vidékre. Az első éjszaka végig lázas volt, nem aludt egy percet sem. Másnap így bevittük a gyerekorvoshoz.

    Antibiotikumot írt fel, de valahogy nem akaródzott beadnom neki...

    Főleg mivel délutánra kutya baja sem volt, egyszerűen így jött ki rajta, hogy nem bírja a változást...



    Ha lűátom, hogy környékezi a gyerekeimet a takonykór akkor máris indul a tea-C-vitamin hadművelet :) :) :)



    Mondjuk engem még egyszer sem zavart ha egy gyereket előbb behívtak, valahogy bízom abban, hogy ők tudják mit miért csinálnak. Biztosan betegebb a baba vagy ilyesmi.

  • 2007.01.18 12:48:19papirbirka

    Köszönöm. Kedélyes létünk helye Budafok. Antibiotikum ügy jó kérdés. Mi hársfavirágtea/méz kombóval kezeljük a megfázást, bár a másfélévesemnek még nem próbáltam adni. Igaz a mi dokink -aki persze ismeri Zsozsót- még egyszer sem akart antbiotikumot adni, az eddigiekre azt mondta, most ez-meg-ez a vírus tarol a környéken arra úgysem hat. A férjem a legutóbbi megfázáskor egy kicsit meg is sértődött, hogy nem kaptunk "rendes" gyógyszert;-)

  • 2007.01.18 12:55:17Conodonta

    A harmadik gyerkőcünk nagyon érzékeny gyomorral született. Már az anyatejes büfijei is méterrel szálltak el a vállam felett.

    Az új kaják bevezetése is kalandos volt, mindegyiktől rájött a hányinger is ki is rakta az etetőszék tálkájára ami a pocakjában volt.

    Aztán jöttek a gyógyszerek, amiket eleinte még megpróbáltam beadni neki, aztán beláttam, hogy nem megy. Mókás pillanataink is adódnak: új fogkrém, ki a vacsora, homok a szájba, ki a reggeli stb.

    Mára nagyjából feladtam. Ha köhög akkor illatlámpába eukaliptusz meg, muskotályzsálya aroma, ha bedurran a torka, akkor meglámpázzuk stb. Minden betegséget végig rettegek, hogy megússzúk-e, vagy következik az antibiotikum szuriban.

    A dokinéninkel mákunk van, az ő egyik gyereke is ilyen volt, így mindig megbeszéljük, hogy még felírnia sem érdemes, és azt is hogyha nagyon elhúzódna, akkor jövünk szurira.

    A nyár elején tüszős mandulagyulladása volt mind a háromnak, és egyszerre gyógyultak meg, ki kétfajta antibiotikum után, ki meg minden nélkül :-)

    Ettől függetlenül eléggé kínlódás nem kívánom senkinek.

  • 2007.01.18 12:57:06Nyuli

    Ha közössége jár, a szülő meg munkába :), akkor sajnos muszáj a gyerekorvos.

    Nálunk is van bevállt recept, ha látom, hogy kezd elkapni valamit. Olyan négyéves kora óta (most 8 :) ) komolyabban nem is betegedett meg, talán lázas sem volt(lekopogom).

  • 2007.01.18 13:33:55gyöngy1

    Akàrhova megyek, elötte kérek idönpontot. Ha aznap kell elmenni beteg babàval, akkor is odaszólok, hogy mint hivatlan vendég én is kint leszek. DE, legyen az a gyerekorvos, a nögyógyàsz, a körzeti mindig vàrni kell min 20 percet. Nem értem, hogy ugyanezt màshol hogyan tudjàk megoldani.

    Orvosnak pénzt nem adok (egyedül szülésznönek adtam, de övele még a férjem is meg volt elégedve).

    Szerencsére a nagyobbik lànykànak egy kis orrfolyàson és köhögésen tùl soha sincs nagyobb baja. A kisebbik màr keményebb dió: képes 3 hétig hùzni egy "kis bronchitis-t" és még az antibiotikumból is két adag kell :-(( Viszont pozitívum: a jókedve mindig megmarad, még amikor làzas akkor is nagyokat mosolyog.

    (www.gyongy.skyblog.com)

  • 2007.01.18 14:07:05borbolya

    Sziasztok, én is új vagyok, úgy látszik, a téma sokakat megmozgat...
    Nálunk is teljesen jól működik a rendelőben a beteg/egészséges elkülönítés, az időpontkérés - csak tanácsadásra, a dokink nem ír fel minden köhintésre antibiotikumot és működik a "telefonos segítségkérés" is, amikor elmondom a tüneteket, és hogy mit csináltam eddig, ő javasol vmit, és már meg is úsztuk a sorbanállást. Összességében a gyerekegészségüggyel semmi bajom, sztem a felnőttek ellátása sokkal gázosabb. A tigris anyukák nekem is ismerősek, pl. nyáron voltunk a Gyerekszigeten, vmi hajós játékon gyűjtöttük a pontokat a fakardért, na ott aztán reszkettem is tőlük. Képesek voltak leüvölteni a gyerekemet, ha 4 évesen eléjük állt, mert nem tudta, mi a szabály, én meg még nem értem oda.

  • 2007.01.18 14:32:15p.eszter

    Bocs, nem idevág, de rettenetesen kiborított: Ha van köztetek pécsi aki a klinikán szült, talán ismerte: meghalt tegnap infarktus következtéban imádott nőgyógyászom, Dr. Werling József. Még 50éves sem volt...

  • 2007.01.18 14:34:35napos oldal

    Én nagyon meg vagyok elégedve a gyerekorvossal, szimpatikus, barátságos, alapos ember. Külön van nálunk is a beteg és az egészséges rendelés. A kislányom még sosem volt beteg, kicsit félek is, mi lesz, ha egyszer az lesz. Legnagyobb kárt eddig néhány szúnyog okozta benne, úgy sajnáltam szegénykét :( Jó, jó, azért igyekszem magam összeszedni, ilyen anyával sokra megy csórikám, ha egyszer megbetegedne.



    Én már kétszer voltam beteg, mióta megszületett, de a tejből se kapta el. Sokszor köp a hideg kőre, és még attól se fázik meg...

  • 2007.01.18 14:35:19napos oldal

    sajnálom...

  • 2007.01.18 14:42:40jidele

    p.eszter:(((

  • 2007.01.18 14:44:18jidele

    nekünk egy régi barát lesz a gyerekorvosunk, aki egy angyal. nem tudta eldönteni, mire szakosodjon. aztán egy gyakorlaton, megállt előtte egy kislány és azt mondta: doktoj báci, de cámpász vagy-na ezért lett végül gyerekorvos:D

  • 2007.01.18 14:55:15p.eszter

    Köszi, nagyon gáz. elképzelni sem tudom, kinél fogom szülni majd a következő gyerekemet. Érte még az undorító Egyetemi Klinikát is bevállaltam, ahol egy helyiségben szültünk egyszerre 7-en, mert ő ott dolgozott... 46 éves volt és vége. Mennyire tiltakoztam, mikor néhány kórházban bevezették, hogy csak ügyeletes orvosnál lehet szülni - most már megértem, miért...

  • 2007.01.18 15:23:21Leona

    A mi doktornénink is nagyon jó. Abtibiotikumot ezerszer átgondoljuk (merthogy kikéri a véleményem- pont mert én látom, a gyerek önmagához képest mennyire elesett), ha kell naponta ránéz a gyerekre (ilyenkor nem kell végigvárni a sort), hogy amíg lehet ússzuk meg házipatikával. Egyszer a gondossága ellenére belecsúsztunk egy tüdőgyusziba, akkor hétvégén Ő hívott fel, hogy mi újság a gyerekkel. Állandóan továbbképzésekre jár, ismeri a homeopata gyógyszerek egy részét, továbbirányít, ha úgy érzi ő már kevés valamihez (ez mondjuk ritka), beismeri ha téved (legutóbb más tévedéséért kért bocsánatot!), minden kérdésre szivesen és kimerítően válaszol- akkor is ha kint ezren várnak, és imádja a gyerekeket, mindig van hozzájuk egy jó szava. A nagyobbik lányom már imádja, pedig kapott már tőle elég durva szurikat is, szerintem a kisebbik is szeretni fogja. És van egy vagány kockás nacija, pedig kb. 40-50 év körüli lehet.

  • 2007.01.18 15:31:16Tori

    Nekünk baromi mázlink volt, zseniális, tündéri dokinénit kaptunk a babához, és amikor nyudíjba ment, nagyon féltünk, hogy mi lesz most. Na, megkaptuk ugyanőt fiatalabb, lazább verzióban. A karmikus árat én törlesztem, a nőgyógyász kivételével az összes felnőttorvos egy se**fej, akinek a keze alá sorol a balsors.

    Ja, a Heim ügyeletesei nálam is verték már ki a biztosítékot. Esküszöm, majdnem megütöttem az egyik nőt, csak épp lefoglalt, hogy vigasztaltam a síró gyereket.

  • 2007.01.18 15:36:27jidele

    érdekes, a Heim Pálra többen panaszkodnak. nekem onnan csak gyerekkori emlékeim vannak-sajnos több a kelleténél. De én tök kedves orvosokra, nővérekre emlékszem

  • 2007.01.18 15:42:36Tori

    Lehet, hogy csak ügyeletben bunkók. Addigra elfogy az aznapi türelem-tartalék. Nővérem gyerekével sokat jártunk oda és csupa jó tapasztalat volt, meg is örültem, amikor a Heim közelébe költöztünk, hogy bármi baj történjék, jó kezekben lesz a lányom. Amikor napközben vittük, mert balesete volt és röntgenezték, vagy amikor megevett egy marék tápoldatos virágföldet, tök rendesek meg aranyosak voltak velünk is, Lucával is. De este 8 után tapló üzemmódba kapcsolnak. Undorító. Avval kezdődött mindkét esti látogatás, hogy "evvel miért nem a saját orvoshoz mentek napközben". Én csak riadtan vonogattam a vállamat, és nem mertem azt mondani, hogy "mert sz*r anya vagyok aki szereti kínozni a gyerekét, vaze", pedig a nyelvemen volt. Na, ilyen kiindulópontról csak tovább fajult a segítőkészség...

  • 2007.01.18 15:50:39jidele

    ez a kedvenc kérdésem: hogy miért nem máshova, máskor, máshoz mentünk.mert itt és most kell megoldani ezt a problémát... Pár hete rákiabáltam egy orvosra, hogy velem ne szórakozzon, amikor elkezdett kioktatni, hogy a belgyógyászatra milyen problémákkal kell menni. Január elseje volt, nekem meg a fél oldalam és az arcom zsibbadt-bocs, hogy nem tudok jobban diagnosztizálni.

  • 2007.01.18 16:42:49p.eszter

    A balatoni ügyeletek a legjobbak. Mindig ezeer ember, türelmetlen orvosok (tisztelet a kivételnek). Tavalyelőtt a féléves gyerekemet az asszisztensnő kitépte a kezemből "toroknézegetés" előtt, mondván, így rá haragszik a gyerek. Kérdem én, akkor nem fog rám haragudni, hogy miért adtam oda nekik, és hagytam, hogy lefogják?!?!

    De olyan is volt, hogy sírva könyörögtem az ügyeletes dokinak, h adjon már szurit szegény gyereknek, mert a tüszős mandulagyulladástól három napja szinte folyamatosan hidevizes rongyban ül, mégsem megy 39 fok alá a láza, a gyógyszert pedig nem hajlandó bevenni. Végül megszúrták a drágámat, 2 óra múlva (nem túlzok) rohangált a lakásban, játszott, két nap múltával pedig kutya baja sem volt. A (összesen) háom nap alatt 3 szuri meg együttvéve nem tartott annyi ideig és nem járt akkora traumával, mint előtte a napi 3x-i lefogás, meg orrbefoggással gyógyszerbeletukmálás. Azért remélem többször nem lesz rá szükség (mámint a szurira).

  • 2007.01.18 16:44:43p.eszter

    Húúú, bocsánat az elírások meg a hibák miatt, de mögöttem alszik a Picúr és csak félig-meddig merem a billentyűket lenyomni.

  • 2007.01.19 08:49:36Marcsibocs

    ÉN azon vagyok kiakadva, hogy az ügyeleten azonnal felírják az antibiotikumot, gond nélkül. A mi doktornénink meg nem ad, és jól teszi, mert a gyerek tényleg jobban van 1-2 napon belül nléküle. Nem értem, hogy az, aki egy sima vírusra hatástalan antibiotikumot ír fel minden taknyos nózira, az nem ugyanazt az orvosi egyetemet végezte? Nemrég beszélgettem az OGYEI (Országos Gyerekegészségügyi Intézet) egyik vezetőjével, aki csinált erről egy nagyobb felmérést. Kiderült, hogy az antibiotikumok 80(!!!!)%-t feleslegesen írják el. Szegény aggódó szülők meg teszik szépen tönkre a gyerek saját immunrendszerét és bélrendszerét. Mondjuk mi idén kaptunk antibiotikumot végül a saját orvostól is - de egy hetes folyamatos láz után, és akkor is jó negyedórán át (Nem túlzok!) hallgatta a tüdejét, hogy tényleg van-e ott valami pici zörgés vagy nem, és még bocsánatot is kért, hogy nagyon sajnálja, hogy ezt muszáj, de most nincs mit tenni. Na, ez jó, és nem a rutin!

  • 2007.01.19 10:03:07gyöngy1

    En azon akadtam ki, hogy a bölcsiböl ùgy vittük haza a 31 hónapos lànyunkat, hogy az üzenöfüzetbe be volt írva, hogy làzas volt, folyt az orra, és nesze itt egy recept. Mint késöbb kiderült antibiotikum.

    Ezzel egyidöben kihugi màr 3 hete köhögött, és màsnap elvittem mind a kettöt a sajàt orvosunkhoz. A nagyobbik (aki gyógyszer nélkül 3 nap utàn mehetett bölcsibe) antibiotikumàt a kisebbik szedte be.

    A férjem nagyon antibiotikum-ellenes, de az a baj, hogy nem igazàból làtja, hogy egy betegséget (köhögés) mennyi ideig lehet hùzni, és mikor kell tényleg komolyabb szerekhez fordulni.

    Amùgy nekem màr annyira tönkrement a szervezetem, hogy amikor felírjàk nekem az antibiotikumot, akkor egyböl kérek gombaölöt is.

  • 2007.01.19 11:00:02Anyatünde

    kedves papírbirka! gyanús, h. ugyanahhoz a gyerekdokihoz jártok, mint mi anno. én nagyon csíptem a miénket. sajna mi már eljöttünk budafokról. a tiéteket hogy hívják? mármint a dokit.

  • 2007.01.19 13:05:00ruju

    Sziasztok, boldog/-abb új évet mindenkinek. Gyermekorvos-kérdés szerintem is húzós téma. Első, és legrémisztőbb élményem ezzel kapcsolatban: fél éves fiam, átordítja az éjszakákat (noha már néhány hete nem tette), csak, ha szopik, akkor hallgat. Ismerős doktornőt kihívjuk. Amit csinált: se szó se beszéd feltépte a kukiját (mondván, ha már itt van, megnézi a gyereket "ott" is), bőr szakad, vérzik, de amúgy semmi baja, nem tudja miért ordít. Másnap megtudtam, mert szoptatás közben csak próbaképpen megnyomtam a fülét - azonnali éles ordítás. Na mit csináljak? Irány a HP Kórház. Orvos közli, h. vegyem ölbe a gyereket, és FOGJAM LE. Miután ezt nem sikerült végrehajtanom, még a nővérrel együtt ki is akadt, hogy milyen anya vagyok, ha még erre sem vagyok képes. És mindezt azért, h. neki ne kelljen 2 cmt odébb tolnia az amúgy gurulós székét. Hát erről ennyit. Ja, és még nem találkoztam olyan gyerekorvossal, aki belenézett volna a gyerekem fülébe. Pedig az ezt szolgáló műszer elég kicsi és egyszerűen használható...

  • 2007.01.19 13:11:01p.eszter

    Ruju! Ez tényleg érdekes kérdés. Erre talán Eszterdoktornéni :-) tudna válaszolni. Én sem találkoztam még olyan körzeti orvossal (kiv. ügyelet), aki megnézte volna a fülét a fiamnak. Lehet, h nem értenek hozzá???? Azt azért kötve hiszem.

  • 2007.01.19 13:14:24Hicudzsi

    A miénk bele szokott nézni a gyerkőc fülébe.

    Szptetoszkópozás, torok, fül...

    ilyen sorrendben. :)

  • 2007.01.19 13:18:20p.eszter

    Peti fiam is pont ebben a sorrendben teszi a karácsonyra kapott orvsi táska tartalmával. :D Csak mi utána mindig kapunk szurit...:S

  • 2007.01.19 13:24:36ruju

    Jó nektek. Mi az év nagy részét külföldön töltjük, ahol szintén mindig belenéznek a gyerek fülébe, csak onnét tudom, h. milyen ketyerével teszik/tehetnék ezt. Viszont a fenti eset óta magamban fohászkodom minden egyes hazalátogatás előtt, h. csak orvoshoz ne kelljen vele menni (ez eddig nem talált meghallgatásra :-(( eltérő bacilusközösségnek hála) Egyébként még tényleg nem jutottam el olyan gyermekorvoshoz (Mo-n), aki megtette volna. De akkor ez lehet, h. csak pech-sorozat.

  • 2007.01.19 13:26:21ruju

    Bocs, hazudtam. Idén (tavaly, 2006) Karácsony! 3 hét otthon, betegség nélkül! Halleluja!!! :-))

  • 2007.01.19 18:03:09klr

    p. eszter! Nagyon sajnálom. Én nem a Werlingnél szültem, de beszéltem vele, nagyon kedves, szimpatikus, segítőkész ember volt. Szörnyű.

  • 2007.01.20 09:18:37p.eszter

    klr! Köszönöm. Még mindig meg vagyok döbbenve. Már 10éve ő (volt) az orvosom és a terhesgondozáson kívül is rengeteget jártam hozzá (minden uszoda, strand szauna után:S). Nem ismerek/tem nála emberileg jobb orvost. :(

  • 2007.01.20 09:33:27subidubidu

    p.eszter,

    OFF,

    A másikban megírtam a címemet, ide is beírom (óra ügyben): akinomujkukacgmailpontcom.

  • 2007.01.20 11:03:27zsuli

    p.eszter, ez is Off: kiscsaj szerdán megkapta a pneumo oltást a kötelezővel együtt, na nemhogy aluszékonyabb lett volna, de szerintem serkentőként hatott rá, alig lehetett elaltatni, azóta sincs semmi rossz jel - mondjuk elég jó súlyban van a lelkem, lehet, hogy ezen is múlik...

  • 2007.01.20 13:50:11p.eszter

    köszi zsuli, csütörtökön mi is átestünk rajta, a hatás uaz, mint nálatok. Semmi hőemelkedés, láz, aluszékonyság, hányas, nyűgösség, stb., helyette viszont délutánig tartó őrjöngés, hancúr, játék. Néha megjegyezte, h "fáj a kajom", de ugyanúgy csúszdázott tovább. Ezek szerint a mi gyerekeink nem a papírforma szerint működnek. :-)

  • 2007.01.26 09:09:58p.eszter

    bocsánat, OFF: subidubidu! megkaptad az e-mailemet óra ügyben? ON

  • 2007.06.15 09:41:14gyöngy1

    Most hivtam éppen a gyerekorvost, mert a Kicsi a bàrànyhimlöje mellett produkàl egy kis 39,5 làzat; és mindenhol pöttyös.

    Sosem volt még nàlunk ez az orvos: mennyi kp-val készüljek. 2000 elég? (àlt kàrtyàval szoktam fizetni, és nincs itthon most több)

  • 2007.06.15 09:55:13katampusz

    gyöngy1

    szeritnem elég.

  • 2007.06.15 11:18:47Borcsika

    Gyöngy1, ha a saját gyerekorvosotok (körzeti), akkor bőven. Én ezt az elején (amikor legelőször beteg lett a kölyök) úgy hidaltam át, hogy megkérdeztem, mivel tartozom. Közölte, hogy semmivel, és akkor odaadtam neki borítékban a 2000-et. Azelőtt mindig hűvös volt velünk, és kimért, azóta pedig nagyon jóban vagyunk.

  • 2007.06.15 11:30:16Sólyomszem

    gyöngy1, szerintem akkor is elég, ha vadidegen. Ugyanis nem szívességből jön ki. Idegennek én is ennyit adnék (a sajátunk évek óta nem fogad el semmit)

  • 2010.03.25 13:25:01Alexa22

    Sziasztok!kislányom 5 hónapos és PKU-s!Olyan Édesanyák segítségét kérném akiknek a gyermeke is PKU-s!Még nagyon "tudatlan" vagyok ezen a területen és örülnék ha valakivel tudnék beszélni erről a betegségről!Kérlek írjatok!Köszönöm

Blogok, amiket olvasunk

TÖRI MÁSKÉPP Ilyen volt a Habsburgok udvarhölgyének lenni

A filmek, regények alapján azt gondolhatjuk, hogy udvarhölgynek lenni buli volt: az ember lánya szép ruhákban pompázott, elcsacsogott a királyi fenségekkel, és nagyokat mulatott az udvari bálokon. A valóság nem volt ennyire fényes.

OTTHONTÉRKÉP A világ ultraexkluzív villáinak toplistája

Luxusingatlannak azt szokták hívni, aminek az ára 1 és 8 millió dollár között van. Na, itt most olyan házakat mutatunk, amik százszor ennyibe kerülnek. Ulta-mega-gigadrága körkép a világból

B1Gasztró Izgalmas dolgok másnapos pékáruból

Ha már unod a pirítóst, itt van 3 ötlet, amivel új életre kelhet a háromnapos kifli. Élet a mákosgubán innen és túl, nem csak kiflimaradékra gondolva.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta