SZÜLŐSÉG

Karácsonyi lidércnyomás

2006. december 27., szerda 09:56

Egy pár éve divatba jött, hogy ciki a karácsonyt szidni. Persze rohanás meg tömegnyomor meg csak a vásárlás, de elindult egy értelmiségekből álló mozgalom, akik fátyolos szemmel csesztek le, ha erre felhívtam a figyelmet. „Neked már semmi se szent” mondták. Gondoltam, majd a gyerekkel érezni fogom a varázst. De úgy látszik, erre még várnom kell, mert egy tízhónapos erre alkalmatlan. Szóval itt van 10 ok, amiért az ünnep csecsemővel még elviselhetetlenebb.


1. Már október óta készülsz rá, pedig a gyereknek tökmindegy.
2. Ha az utolsó napokra hagyod a férjed ajándékát és a pontyot, tuti hogy a manó náthás lesz, és ki se tudsz mozdulni.
3. Az ünnep előtti szokásos összeveszéstémák skálája hirtelen jelentősen kiszélesedik.
4. Például el kell végre dönteni, hogy hanukka, karácsony vagy kwanzaa.
5. Ha hanukka, attól lehet-e még karácsony.
6. Ha karácsony, Télapó vagy Jézuska.
7. A te anyádnál vagy az én anyámnál.
8. Bárhol is, estig úgyse bírja a gyerek, nyűgös lesz, és bealszik a vendégségben. Utána ébresztheted fel egyszer az öltözésnél, aztán amikor kiszeded a kocsiból. Ezek után nem csoda, hogy egész éjszaka üvölt.
9. Az összes vendégség arról szól, hogy Margit/Klári/Lujza nénit figyeled, nem ad-e a pici babának libazsírral megkent mákos bejglit.
10. Szilveszterkor pedig esélyed sincs kimozdulni, mert az egyetlen ember, akire éjjel rá mered bízni, beteg lesz.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.12.27 11:48:05titi

    A karácsonytól nekem is fátyolos a szemem, de nem azért, mert értelmiségi vagyok.
    Viszont a rokonok hülyesége meg a fölös pénzköltés rongyrázással vegyítve engem is megvisel.
    Örömömben, hogy ez az első karácsony, amikor 2 gyerekes anya vagyok, bevállaltam az összes közeli hozzátartozót. 3 hétig készültem (azaz spóroltam), azután 3 napig főztem. Aztán azóta heverem a rokonok lesajnáló pillantását. Tekintetükben az "Ennek most tényleg könnyes a szeme??" megbotránkozása, plusz még a kajára is húzták a szájukat. (Pedig 12 rúd bejglit sütöttem!)
    Nna, jövőre tutira nem leszek ilyen romantikus barom!

  • 2006.12.27 12:03:57fruzs

    Titi!
    Ezt én is megjártam.Nekem csak 1 babám van, de hasonló vendégséget csináltam, és megjártam.Megfogadtam, soha többet.

  • 2006.12.27 13:02:44eszter

    titi, mi is jártunk így: ne mi rohangáljuk, viszont Hollywoodban működik, itt is jöhet MINDENKI. Hát szörnyű volt. Nem szerepeltetném a családom egy ilyen filmben. Volt, aki túljátszotta a szerepét, volt, aki a legkisebb mértékben sem volt hajlandó megerőltetni magát. Azóta inkáb rövidebb időre, de külön látogatunk meg mindenkit.



    dexterke, én nem hallottam, hogy ciki szidni, SŐT, amit művelnek a hitelekkel, a vásárlással, sütéssel, főzéssel az emberek, azt nem lehet szó nélkül hagyni. Mondom, ebben a saját családunk is benne van. Idén volt az első, általuk szolidnak, általunk "végre normálisnak" nevezett karácsonyunk. Így volt idő könnyes szemre, megható puszikra. És baromi jól éreztük magunkat. Idén nem szidom

  • 2006.12.27 13:13:26Kékfelhő

    "3. Az ünnep előtti szokásos összeveszéstémák skálája hirtelen jelentősen kiszélesedik."

    ez a kedvencem :)

  • 2006.12.27 13:18:02Brumibaby

    Sokáig azt hittem, én vagyok az egyetlen, akinek a gyomra a karácsony közeledtével egyben van. Majd folytatom, de itt az egyik betojt ivadékom. ÁÁÁÁÁÁ!!!

  • 2006.12.27 13:21:55Pelikan

    Dexterke!

    Koszi a post-ot, ezt most jol elkuldom a ferjemnek es elmentem jovo karacsonyra. Nekunk addigra lesz 9-10 honapos az elso gyerekunk, es mar iden is az egesz csalad lazban egett, hogy jovore minden mas lesz. Biztos mas lesz, es persze sokkal jobb, de az irasod segiteni fog, hogy ne lihegjem tul a dolgot, es ne legyenek irrealis elvarasaim.



    Kekfelho: Nekem ez a kedvencem, biztos ezt csinalnam fo bio-etel konzumerkent...: "Az összes vendégség arról szól, hogy Margit/Klári/Lujza nénit figyeled, nem ad-e a pici babának libazsírral megkent mákos bejglit".

  • 2006.12.27 13:23:21p.eszter

    Összeveszéstémák? Karácsony környékén minden annak számít: hány rétegű legyen a wc-papír, milyen sorrendben menjünk boltba, hogy tekerdjen az égősor a fenyőfán és a végtelensésig sorolhatnám. Ami biztos, hogy a szeretet ünnepének jegyében 24-e estig átlag 5x akarunk felváltva elválni, de ha azt nem is, az "örihari"-t tutira beígérjük egymásnak.

  • 2006.12.27 13:44:52Kékfelhő

    Ehh, mi idén kevesebbet veszekedtünk, franc se tudja, hogy csináltuk :)

  • 2006.12.27 13:51:23titi

    A veszekedés nálunk is elmaradt. Biztosan azért mert szentek vagyunk a férjemmel :)) (Na, ja! Ez az én verzióm. Az övét direkt nem kérdezem, nehogy megmondja a valót. Kellenek azok a rózsaszín felhők...)

  • 2006.12.27 13:55:18Kékfelhő

    vagy kékfelhők, legalábbis nálunk :)

  • 2006.12.27 14:04:47Tulipirostulipánt

    Mi nem veszekedünk. Önfejűek vagyunk. Ha valami nem tetszik, akkor se vesszük föl :-) Pl. apunál állandóan kikapcsoljuk a TV-t, mert ha ünnep van, akkor nincs TV. Tegnap felhívott, hogy biztos mi csiribáltuk el a távkapcsolót, mert mi szoktunk mindig kikapcsolngatni. Így van. A gyereknek nem a bambulás az ünnep, hanem a buli, emberek. A fura, hogy régen nem volt központi helyen sem térben sem időben a zajláda, most meg... Mindegy én vendégségben is kilövöm, hovatovább amikor hozzánk jönnek lehetetlenné tesszük a bekapcsolását. Mások biztos azt mondják a hátunk mögött, hogy hülyék vagyunk, mondják. Ugyanilyen nyakas vagyok a kajában stb. Amivel dolgozik az ember már csak a munkát is illik becsülni. Ezért mi mindig végigfalunk mindent kritika nélkül. Ha meg valaki nálunk elereszti magát, akkor egyik fülemen be, másikon ki, de nem kap mást (értsd B menü, mint zsíros kenyér vagy küszöb). Ezt megszokták a népek, és nem rettentek el a Türannoszaurusz Rex hozzáállásomon. Máshogyan nem lehet, mert ha az ember kiteszi a lelkét, akkor is lesz olyan, aki kritizál, aztán meg befal egy fél fazéknyi kaját. Az év minden szakában busójárás van nálunk, valamit mégiscsak csípnek bennünk ;-) Amióta bevezettük, hogy nincs demokrácia, sokkal jobb bulik vannak beleértve a karácsonyt is ;-P nemhogy megszöknének, egyre csak jönnek... :-)
    Szilveszter 7 hós gyerekkel-> du. kb. 15 gyerekkel diavetítős haboskakaós parti, aztán fürcsi Kinga elszuny, mi meg társasjátékpartit szerveztünk antiparkettördögöknek ;-P Ha Mohamed nem megy a hegyhez... egy ekkora gyerekkel is meg kell tanulni élni, most próbálkozunk, ha nem tudunk buliba menni, jöjjön a buli házhoz :-)

  • 2006.12.27 14:11:13Kékfelhő

    mi is önfejűek vagyunk, csak sajna, mi egymással szemben is érvényesíteni próbáljuk az akaratunkat...

  • 2006.12.27 14:29:18Brumibaby

    Szóval azt akartam mondani, hogy én halál frusztrált vagyok attól, hogy november közepétől elkezdődik a karácsony. A boltokban nyomják a Jingle Bellt, félpercenként nekimész egy télapónak, aki be akarja bizonyítani, hogy ő valójában a tesco/T-Mobil/Ariel/Mastercard/Volkswagen/stb. megfelelő inkarnációja. A gyerekeket nem hordom bevásárlóközpontba óvónéni unszolása ellenére (azt is meg kell tanulni, anyuka), de télapó van az óvodában, anya dolgozójában, apa dolgozójában, az utcán, meg ha valami gyerekprogramra megyünk is. A hatodik télapót már kissé fásultan fogadják. Az advent végére érzelmileg teljesen amortizálódunk, a karácsonyban az a legjobb, hogy vége van ennek a fogyassz-fogyassz-vegyél-vegyél időszaknak. Kisbabákkal mindez sokkal jobb volt, mert akkor minden nyugisabb volt, mindenki tudta, hogy pici babánk van, és ez felmentett bennünket a vendégeskedés, stb. alól.

  • 2006.12.27 14:45:55eszter

    Mi akkor fejeztük be a városi Mikulásjárást (lásd nálunk, mamiéknál, dédiéknél, munkahelyen, tesóméknál,stb), amikor volt olyan miki csomag, amit FEL SEM BONTOTTAK!! Belegondoltatok ebbe: A gyerek leszarja, hogy mi van az átlátszatlan piros zacskóban, mert elege van!

  • 2006.12.27 15:09:44Angyal

    De az a sok apró öröm ami a karácsonnyal jár???



    Imádja a csúcsdíszt a fán, mosolyog rá.

    Elkerekedett szemekkel nézi a csillagszórót

    Bemászik a fa alá, s azt mondja kukucs. (kuku)

    Napokig együtt a család.

    Le lehet mondani a rokonokat, ráfogva a gyerekre.

    El lehet utazni nagyihozt vidékre, s ott a nagyi főz.

    Mindig lesöpri apró kezeivel a társasjátékról a bábukat.

    Az ünnep végére a gyerek egész jól megismeri az apját:-)

    A férj és feleség is összecsiszolódik, s végül:

    Minden reggel mesenézéssel kezdődik, ágyban kávéval.



    Boldog karácsonyt!



    A babás szilveszterrel nem érdemes próbálkozni, úgy is ébren lesz, igy társas babaőrzéssé fajul. Minél több a résztvevő és a gyerek, annál kevesebb az alvás :-(











  • 2006.12.27 15:51:45eszter

    Angyal, ez így van. mármint az örömök. Mondom, mi is könnyes szemmel néztük este a csimotáinkat. (Még vagy huszat!) Csak megkímélődhetnénk a sok bosszúságtól. Pl. nem értem, hogy miért kell térden állva, sírva könyörögnöm, hogy NE vegyenek a kukának játékot!? Erre anyósom "Hollywoodiasan" annyit mondott: (kár,hogy nem hallotok, baromi jól tudom utánozni) Dehát annyira szeretjük Őket!

    Hát ha ezt akarja kimutatni, akkor lennének tippjeim!

  • 2006.12.27 16:19:08hanna

    Nálunk szófogadó, alkalmazkodó rokonok vannak. Kevés ajándék a pici babának, kevés rohangászás. Én meg nem karácsonyozok otthon. Van a szüleimnél, a férjem mamájánál és unokatesóinál, ez elég. Dexterkenek: otthon elég a hanuka gyertya:) Lea szereti nézni a fényeket. Fototaxis, mondta a biológus tesóm. Sütni meg, karácsonykor, amikor mindenki etet? Így is három napig csokitortát eszünk reggelire is bejglivel és maradék sült hússal. Lea meg fél óránként szopik, ő így ünnepel:)

  • 2006.12.27 20:34:14ananasz

    Kekfelho, csatlakoznek a stabhoz. Mi is onfejuek vagyunk es asszem ezt legjobban egymas iranyaba sikerul kimutatni. pedig mar aszittem, hogy vmi nagy talalmanyt irtok, hogy ezt hogyan lehet kikuszobolni. Az, hogy egyik fulemen be..., nnnnna az nalunk baromira nem megy...
    amugy a kari jo volt, szep, visszafogott, ugyan a plusajikbol mi sem maradtunk ki. raadasul kaptunk olyan peldanyt is, ami nagyobb a 10ho-s Babonknal, aki eppen ezert jol megijdet tole:(

  • 2006.12.27 22:31:46gyöngy

    Nekünk most volt a legbékésebb Karácsonyunk. A pocaklakóval itthon vagyok tp-en, és olyan kipihent és nyugodt vagyok, mint már rég nem.
    A kamaszokkal másfél hétig sütöttünk. Mézeskalácsot, meg linzer virágot, meg olyan sütiket, amik hetekig elállnak, feltéve ha marad belőlük, hisz mindet imádjuk, és nagyon édes szájúak vagyunk. Mindig is együtt sütöttünk, csak nem ennyi félét. Első alkalom volt, hogy nem volt rohanás. Mínuszban vagyunk anyagilag, így nem volt nagy ajándék özön, viszont mindenki örült annak amit kapott. 24-én csak mi 4-en + pocaklakó ünnepeltünk. Volt gyertyafény, fenyőillat, versek, és könnyes csók, meg puszik. Csak egy félét sütöttem, de abból annyit, hogy bőven elég legyen, és mindenki imádja. 25-én az én szüleimhez mentünk ebédre, és ott voltak a hugaim, és családja is. 26-án meg a párom szüleinél voltunk ebédre. Kaptunk is kaját, meg maradt is, így levákumoztam őket, és még holnap sem kell főznöm. 26-án este pedig még eljött a párom huga, meg a párja. Ők bejelentették, hogy eljegyezték egymást. Szóval nem volt semmi rohanás, nem kellet kaja hegyeket főznöm, és nem kritizálta senki. A sütik közt pedig mindenki talált kedvére valót. Mindenkire volt elég idő. Most két ünnep közt meg a barátokkal találkozunk.

  • 2006.12.28 10:02:20katampusz

    érdekes, nem tudom mással is így van-e, de én ha valamire nagyon készülök, abból sose sül ki jó dolog. nem tudom miért él bennem egy gyertyafényes könnyes szemű meghitt és intim karácsony utáni kiirthatatlan vágy, azt hiszem a túlzott gyerekkori tv-fogyasztásom lehet az oka. mindegy, a dolog sose jön össze. igazából ha visszagondolok, hogy melyik családi ünnepen éreztem magam nagyon jól, kiderül, hogy a spontán, zajos-nevetős családegykupacban jellegű ünnepek voltak számomra felejthetetlenek.



    idén megfogadtam, hogy nem és nem fogom felkapni a vizet semmire és senkire, még véletlenül se fogok ordítani. (sajnos hirtelen haragú vagyok, 2 mp és ordítok ahogy a csövön kifér, aztán egy perc múlva nem győzök bocsánatot kérni)

    persze ez se jött össze, mire karácsony este eljött, már túl voltunk három ordításon, mindhárom röhögésbe fulladt. (a legviccesebb az volt, mikor a karácsonyfa díszeit kellett levadászni a spájz plafonja alatti kipolcról az akváriumból, létrán állva, de előbb ki kellett pakolni a fél spájzot, hogy elférjen a létra. nem, nem én raktam oda hanem a párom)

    aztán megfogadtuk h idén sehova se megyünk, pihenünk és kész. így hát szentese elugrottunk apuékhoz, másnap délután leautóztunk anyósékhoz meg sógorékhoz, ott is aludtunk, majd tegnap meglátogattuk anyámat is. ma már dolgozik a párom. agyő könnyes szemű intim karácsony.



    gyerekemet senki se tömte rajtam kívül, csak egyik este megpróbáltunk dvd-t nézni itthon (a lé meg a lola, nagyon tetszett) és közben figyelmetlenségből egy óra elteltével kétszer is megetettem, degeszre. lefényképeztük, akkora hordó pocakja volt hogy majd kidurrant. mi aggódtunk ő meg feléledt, gagyogott és sikongatott, hatalmasakat vigyorgott. aztán másnap reggel egy horror mennyiségű pelenkaproduktummal ajándékozott meg minket. :))



    ajándékozás idén szinte teljesen hanyagolva volt, de azért a gyerek kapott ezt azt. csupa fontos dolgot, pl bögrét, mesekönyveket ruhát. a legjobb ajándék hozója címet anyósom érdemelte ki, mert ő olyat hozott aminek most marhára örül a gyerek, kiságy fölé zenélő forgó bizbazt(pardon, nem tudom mi e rendes neve). hát a palánta csak lesi és sikoltozik, nevet. akár fél óráig is.



    szilveszterkor pedig irdatlan mennyiségű popcorn kíséretében végignézzük az évek óta nem látott szilveszteri műsort a tévében. ha mégis unalmas lenne, akkor catan a barátokkal, akik átjönnek.

  • 2006.12.28 22:39:28kovvacs

    Nekünk ilyen karácsonyunk még sose volt.



    A helyzet az, hogy 24én este 9 óra magasságában egy vizes szivaccsal dörgöltem a padlót a konyhában, pontosabban a nagyon fekete foltokat. Mert az már télleg egy kicsit sok volt. Különben szinte semmiből se csináltam ügyet, és erre iszonyatosan büszke voltam. Nagyjából volt rend a lakásban, nagyjából volt kitakarítva, a nálunk kötelezőszerű kajáknak ha a felét megcsináltam. Őszintén szólva hiányzott a patyolattiszta lakás, ahol még a függöny is élére van vasalva. Igen, ott volt a nyomorék hiányérzet. Nagyon kellett dolgoznom rajta, hogy jól érezzem magam még így is. De igazából a helyzet az, hogy a férjem nem rendmániás, a gyerekem meg túl kicsi hozzá, hogy számonkérje rajtam a rendet.

    Másban is próbáltam laza lenni, és tökre örülök, hogy sikerült. 24én délután 4 körül a férjem közölte, hogy nagyon fáradt és fáj a feje. Így azt javasoltam neki, hogy aludjon egyet, ahelyett, hogy a fát díszítenénk. Bevágta a szunyát, majd nem sokkal később a gyerkőcöm is. Énmeg ott vigyorogtam a nyugis lakásban, valamelyik rádióadóból halkan zümmögtek a közhelyes nóták, és lassan teltek a percek. Máshol már régen a vacsinál tarthattak, az enyéim még szunyókáltak. De hát mi a cél, nem az, hogy jól érezzük magunkat? Hova rohanjunk? :)

    Azért persze voltak gondok így is: a nyugodt vacsorázást este 10kor már nem bírta a picinyem elviselni, így a kaja közepén felálltunk fürdetni.

    A rokonlátogatásokkal nagy gond nem volt, szerencsére a legtöbb szertartás már bejáratódott az elmúlt években és senki se túlságosan őrült.



    Azért jövőre szeretnék igazán tiszta és perfekt lakást, meg szeretném a teljes menüsort megcsinálni. Jól esne, ha sikerülne.

  • 2006.12.28 22:41:18kovvacs

    És ma elhívtak egy szilveszteri buliba, kérve, hogy ha tudunk, kiságyat hozzunk, mert ugyan lesz két berendezett gyerekszoba, de ágyat már nem tudnak felajánlani.

    Ágy van, viszünk. :)

    Mázlisták vagyunk, ez a helyzet.

  • 2006.12.28 23:13:33katampusz

    kovvacs nálunk a karácsonyi takarítás teljes egészében kimaradt. tegnap vált tarthatatlanná a helyzet, mikor vacsi után párom segíteni próbált a mosogatásban és így az egész konyha vízben úszott. na akkor kitakarítottuk a lakás felét. (söprés és felmosás, nem nagytaki) a másik fele lehet h csak jövőre lesz tiszta....

    vendégek érkezése előtt két perccel mosdót és vécét szoktam sikálni, nem mintha máskor nem lenne idő rá.

    most karácsonykor hozzánk senki nem jött, megmenekültem a nagy égéstől :)))

  • 2006.12.29 07:25:00Hicudzsi

    Az az igazság, hogy minden évben tanúja voltam annak, hogy anyukám halálra dolgozza magát a Karácsony előtti időben. Mikor még otthon laktunk volt a kötelező nagytakarítás meg a kötelező hatalmas főzés-sütés és minden Szenteste ott mocorgott anyukám feje fölött a végső kimerültség és a sírgörcs réme + mindg ívártuk mikor csattan fel apukám a remek hangulat miatt...



    Mikor a párommal elkezdtük közös életünket (az első csók után) akkor megfogadtuk, hog yilyen nálunk sosem lesz.

    És most sem volt :)

    Bár hozzánk jött át a család, tesóim gyerekkel, férjjel + anyukámék, de a normális elpakolás, felmosáson kívül nem ragadtattuk nagyon el magunkat.

    A főzést úgy oldottuk meg, hogy mindenki hozott valamit, húgomék halászlevet, anyukám franciasalit, nővérem sült halat, mi kínai jellegű húslevest és a gyerekmenűt csináltuk meg (sütőben sült halrudacskák, rízzsel :) ) .



    És olyan jóó volt :) :) :) (idén is)



    Most komolyan kell a rohanás, a puccolás? Ha valamelyik rokonnak nem tetszik a rend vagy szerinte nincs tisztaság, tessék kérem: ott a hypo meg a súrolókefe, lehet megcsinálni :) :) :)

  • 2006.12.29 09:24:53napalm

    kész.
    ez votl az utolsó ilyen karácsonyunk.
    gész évben meló.
    gondoltam (naivan) hogy majd a két ünnep között ejtőzés, lazítás párommal meg a 9 hós kiskölökkel)
    erre minden nap rohanás, rokonok végiglátogatása, egyik nap sem lehetett megtenni azt hogy leülök a tv elé és megnézek esetleg egy filmet (na nem tv műsort hanem egy dvd-t)
    eldöntöttük, jövőre elmegyünk valahova egy hétre a két ünnep között. a 24.-ét megejtjük anyámnál 25.-én meg útra kerekedünk. rokonoknak december elején szépen bejelentjük.
    remélem ezzel tényleg kikapcsolodhatunk az év végére.

  • 2006.12.29 10:05:01Hicudzsi

    Lehet, hogy mázlink van? Mi sosem megyünk rokontól-rokonig Karácsonykor (sem).

    Mondjuk a férjemnek az én családom a családja, így nem kell egyik-másik nagyihoz mennünk, a többiek meg - hogy őszinte legyek - sz*rnak ránk... :)



    Eddig még egyszer sem hívtak meg minket családilag (négyünket) SEHOVA, míg mi rendszeresen rendeztünk unokatesós, meg családi bulikat.





  • 2006.12.29 11:15:41napalm

    Hicudzsi : mázlista;)

  • 2006.12.29 12:54:17Hicudzsi

    Napalm!+ :)

    Alapból elég rosszul esik a dolog, de ahogy elnézem mások Karácsonyi herce-hurcáit, kezdek örülni neki:)

  • 2006.12.29 13:16:00ananasz

    Huha, kovvacs. bocs, hogy ilyen illetlenseget kerdezek, de nem veletlen hozzank jottok Szilv-re, ugyanis mi is ugyanilyen parameterekkel (mobilagyat hozni, van ket haloszoba etc) hivtunk meg embereket:) (ez most komoly)

  • 2006.12.29 13:18:49eszter

    nálunk lesz a szilveszter. 10 felnőtt, kb 2-3-4X ennyi gyerek. Minden évben így van, egyre több a baba. Egy darabig róluk szól, aztán egy idő múlva mind kidől.

  • 2006.12.29 14:14:13marcangoló

    Hú, azt hiszem, nagyon jó ötlet volt Karácsony előtt gyereket szülni. Így már októbertől készültem a gyerekre- a Karácsonyra nem. Ajándékot venni esélyem sem volt, lévén gyermekágyas vagyok a gyermekkel- a férjemre maradt a vásárlás, de szolidra vettük. Menni nem kellett sehova, az összeveszést lerendeztük még Karácsony előtt, hiszen ő is itthon volt két hetet. A közeli rokonok, akik jöttek, kaját is hoztak, de még valahogy a két gyerek mellett is meg tudtam sütni a kedvenc sütimet, igaz éjfélre lett kész. :-) A férjem meg főzött. A nagyobbik kiskorút elhalmozta az "Ííízuska" vonatokkal, úgyhogy egy darabig rá sincs gond. Szilveszterkor meg itthon nézzük a tűzijátékot- és azokat a filmeket, amiket sosincs idő.

  • 2006.12.29 18:46:54eszter

    marcangoló, ez nagyon idilli! Mehetünk?

  • 2006.12.29 22:06:15kovvacs

    ananasz, őőő, de lehet, hogy hozzátok megyünk, kicsit utána kéne olvasnom a hozzászólásoknak :)))

    :)))))



    Erről jut eszembe, az is frankó volt, amikor a sógornőm meg a húgom rákérdezett egy-két hozzászólásomra. Nemtudom, mitől lepődtem meg, miután én magam ajánlgattam ezt a blogot :PPPP

  • 2006.12.30 13:58:16ananasz

    kovvacs, asszem nem Ti jottok holnap hozzank, a mi kovacsainak kisfiuk van, nektek meg -ha jol olvastam- kisasszony. de azert majd ha holnap ideernek, rakerdezek:)

  • 2006.12.30 20:21:55Alice

    Sziasztok!
    Amiről most fogok írni, annak egyáltalán semmi köze sincs a karácsonyhoz, viszont a lidércnyomáshoz annál inkább. Annyira meg vagyok zavarodva, hogy úgy éreztem, muszáj leírni a ma délután történéseit Nektek, Ti már sok mindent láttatok, sok mindent tapasztaltatok, talán meg tudjátok fejteni, hogy lehet olyan egy kisgyerek, ahogy elmesélem.
    Ma délután átmentem meglátogatni az egyik barátnőmet, akivel mostanság elég ritkán találkozom, és akinek van egy 3 és fél éves fia.
    Elég zűrös a család, a barátnőm elvált a férjétől, amikor a gyerek kb. 2 éves volt, tehát egyedül neveli a gyereket, véleményem szerint nem túl jól (itt gyorsan hozzáteszem, hogy nekem még nincs gyerekem, szóval sok mindent nem tudok még).
    És amit tapasztaltam, az maga volt a borzalom:
    azalatt a 4 óra alatt,amit ott töltöttem, a gyereknek semmi olyan megmozdulása nem volt, amire azt mondhattam volna, hogy "jajj, de éééédes". Viszont olyan millió egy, amire azt mondtam, hogy "hát ez nem normális ba***eg".
    A gyerek gyakorlatilag 2 mondatot nem képes elmondani anélkül, hogy ne bőgne közben. Bőg, ha orrot kell fújni, bőg, ha a kisautóját nem szedjük ki a szekrény alól 0,0001 másodperc alatt, bőg, ha valami rosszat csinál, és az anyja rászól, és bőg, ha nem kap kaját 0,0001 másodperccel azután, hogy elbőgi magát, hogy éhes. Az anyja adott neki fél szelet vajas kenyeret. Gyerek meglátja, és elkezd bőgni, hogy "de nekem 2 kell!" Jó, majd kapsz mégegyet, ha ezt megetted. "De nekem 2 keeeeeeell!!!" És már üvölt.
    A nap csúcspontja az volt, amikor odament az anyjához, és közölte vele, hogy "te büdös tyúk, te bolond, mindjárt megrúglak." Nekem erősen viszketett a tenyerem, dehát mégse verhetem cipóra a képét a barátnőm gyerekének. Az anyja reakciója erre: SEMMI!! Mosolygott a gyerekre, hogy majd ezzel ő jól megneveli, erre a gyerek elkezd torka szakadtából üvölteni, hogy "ne vigyorogjál, ez nem vicces", aztán megint kezdte, hogy "te bolond...". Azt hittem, leteszem a hajamat.
    Aztán amikor úgy éreztem, hogy eleget láttam, elkezdetm szedelőzködni, hoyg megyek haza. Gyerek: "hová mész?". Megyek haza. "jól van, ne is gyere ide soha többé, mert amikor tv-t néztem, akkor idegesítettél (ja, mert kérdeztem tőle valamit az ovival kapcsolatban, de amikor láttam, hogy nagyon koncentrál a tv-re, inkább nem erőltettem a beszélgetést), úgyhogy tűnj innen!"
    Mondtam neki, hogy elnézést, majd legközelebb akkor jövök, ha ő nem lesz itthon. Erre elkezdi nekem üvölteni, hogy "Tűnj innen, mert idegesítesz." Anyja reakciója: "micsoda kis bunkó ma..."
    Szóval, azt hiszem, egy darabig nem megyek hozzájuk...
    Tudom, hogy nem magától lett ilyen, sokat "segített az anyja, az apja, meg a nagyapja is (akinél nagyon sok időt tölt, és aki egyáltalán nem tudja, hogyan kell bánni egy gyerekkel)
    Egyszerűen nem tudom, hogy lehet ilyen egy 3 és fél éves gyerek! Azt láttam, hogy annyi düh van benne, hogy hihetetlen.
    Szerintetek ő még belefér a "rossz gyerek" kategóriájába, vagy kezdeni kéne vele valamit?
    Egyáltalán hogy lehet kezelni egy ilyen gyereket?

  • 2006.12.30 20:53:45Brumibaby

    Alice, valszeg ott kellene kezdeni, hogy anyának ki kellene iktatni ezt a kifejezést a gyerekkel összefüggésben a szótárából. Képzeld el, ha az imádott kölyköt lebunkózza, mit hallgathat az egész nap az utált elvált apáról meg a pereputtyáról.
    De az is lehet, hogy Téged nem bír, vagy féltékeny, amiért hogy lefoglalod az anyját. Ezt az enyémek is rendszeresen megtették velünk. Alapból tök normálisak, ám egyszercsak jön hozzánk valaki, és akkor azonnal teljesen megőrülnek (vö. "micsoda kis bunkó ma..."). Nyafogósak, követelőzők és kiállhatatlanok, a vendéggel undokak lesznek. Egy három és fél évesnél nem látok ebben nagy tragédiát, de ha meg tudjátok oldani, jobb lenne, ha tényleg nem mennél hozzájuk, ha normálisan akartok beszélgetni, válasszatok egy kávézót, gyerek nélkül.
    De az is igaz, hogy sok helyütt elképesztő hangot használnak egymással a szülők és egyéb családtagok, hát mért pont a legkisebb maradna ki ebből?
    Még egyet tudnod kell: a gyerekek pontosan tudják, kinél meddig mehetnek el. Olyan nincs, hogy a gyereket az elvált szülő egyike nagyszerűen nevelné, és az kenyérre kenhető bűbájcicabogármókuska lenne, csak éppen a másik elrontotta.

  • 2006.12.30 21:38:18Alice

    Igen, abban lehet valami, hogy a gyerek féltékeny, hogy lefoglaltam az anyját, de azt nem hinném, hogy engem nem szeret, mert az ott tartózkodásom első fél órájában volt olyan, hogy össze-vissza gyömöszöltem, meg puszilgattam, és láttam, hogy élvezi. Na, akkor ki is javítom magam gyorsan, mégis volt olyan, hogy aranyos volt, de kb. ez volt az egyetlen ilyen alkalom. Különben régebben sok időt töltöttem együtt a gyerekkel, többször vigyáztam rá, és soha semmi gond nem volt. Nagyjából az elmúlt 1 évben lett ilyen őrültke.
    Én arra tippelek, hogy a gyerek dühös, egyrészt az apjára, amiért elköltözött, másrészt az anyjára, amiért nagyon sokszor lepasszolja. Ugyanis a barátnőm viszonylag korán, 20 évesen szült, és egyáltalán nem azért, mert szeretett volna gyereket, hanem mert "véletlenül besikerült", és nem akarta elvetetni, mert úgy gondolta, hogy ezzel meg tudja fogni a pasiját, aki tényleg elvette, de aztán 2 év múlva elváltak, remek házasság volt....
    A fő gond pedig szerintem az, hogy a barátnőmnek még mindig nagyon fontos a buli, a pasizás, nem az az otthon ülő típus, sajnos a gyerek sem tette azzá. Szóval a gyereket lepasszolja a nagypapának, akivel viszont a szó szoros értelmében azt csinálja a gyerek, amit akar, bármit megtehet, nem szól rá semmiért, teljesen a fejére nő. Aztán gondolom a gyerek csodálkozik, ha a többiek ellent mondanak neki.
    Szóval én azt látom, hogy a gyerek körül igazából senki nincs, aki következetesen tudná nevelni, sőt, aki bárhogyan nevelni tudná....
    Nagyon haragszom emiatt barátnőmre, mármint azért, hogy csak azért szülte meg a gyereket,mert el akarta vetetni magát a pasijával... Persze szó sincs arról, hogy ne szeretné a gyerekét, mert nagyon szereti, csak szerintem nem olyan a kapcsolata vele, amilyennek egy anya-gyerek kapcsolatnak lennie kellene. Nem hoz áldozatokat miatta, nem mond le miatta semmiről, és nagyon szomorú vagyok, hogy egy valaha édes, ennivaló gyerekből egy ilyen agresszív kismalacot csinált(ak).
    Légyszi nyugtassatok meg: ugye nem nehéz jó szülőnek lenni? Nem akarok tökéletes lenni, csak jó, olyan, akit simogat a gyereke, és nem rugdos, olyan, akit nem sérteget, hanem szeretget.
    Úgy tervezem, hogy a nyári esküvőm után már szeretnék teherbe esni, nagyon vágyom egy kisbabára, és szerencsére a mi babánk egy teljes, nyugodt családba érkezne, ahol nincs kiabálás,szerencsére az anyagi biztonság is megvan. Szerintem ezek nagyon fontosak ahhoz, hogy egy nyugodt, boldog gyereket nevelhessünk, nem igaz?

  • 2006.12.30 21:46:05Brumibaby

    Simogasd és ne rugdosd, szeretgesd, és ne sértegesd, és akkor nagy baj nem lehet. Nézz körül itt, annyian vannak, akik maguk vannak a poronttyal, mégis normálisak és szeretettelik. Ettől még vágyhtsz majd néha arra is, hogy lepasszold, akarhatsz bulizni és mehet az idegeidre - attól még szereted, és azt fogod visszakapni, amit adsz neki

  • 2006.12.30 21:51:41Alice

    Nem is vágyom többre, csak arra, hogy azt kapjam vissza tőle, amit én adok neki, mert akkor egy imádnivalóan édes kiskölyök lesz...mint az anyja. :)))

  • 2006.12.31 07:49:53Brumibaby

    Alice és Mindenki!
    Váljon valóra minden vágyatok babával és egyébként. Boldog újévet!

  • 2006.12.31 12:45:59titi

    BUÉK MINDENKINEK!

  • 2006.12.31 13:56:38Alice

    Köszönöm!
    Mindenkinek sok boldogságot, és nagyon boldog új évet kívánok!

  • 2007.01.01 22:58:45Vowel

    sziasztok,
    én is csatlakozom a csalódott karácsonyosok közé...
    Én eddig szerettem. Nem zavart a tömeg, a zene, h már októberben elkezdik. De idén elkezdett zavarni. 2 gyerekkel kint, eggyel a pocakban. Elegem van,h minden Karácsonykor annyi ajándékot kapnak, h nem látják a fát tőle, elegem van, h hetekig agyalok,h mi értelmeset lehetne még nekik kitalálni (2 fiú van már, ketten együtt mindent megkaptak, amire szükségük volt). Vegyek a kicsinek még egy kemény lapos könyvet? MINEK???? van már neki úgy 15 különböző.
    Szóval, utálom, h csak az ajándékról szól a dolog, pedig az evésről kéne szólnia ;)))))))))))
    A család meg...hál'Istennek mostanra megszokták a fura dolgaimat, h Karácsonykor nem akarom utaztatni 200-300km-eket a srácokat csak azért, h a rokonok összefogdossák, és mindenféle hülyeséget beszéljenek nekik. Hogy ilyenkor PIHENNI vágyunk, EGYÜTT lenni, és nem másokhoz alkalmazkodni. Igy, 3 napig együtt vagyunk, ha ők nem jönnek, akkor nem találkoznak velünk. Majd, ha nagyok lesznek, és a kicsi nem üvölt végig 3 órát az autóban, nnna, akkor majd lehet,h szivesebben megyek rokonokhoz Karácsonykor, mert mégis kényelmesebb más kajáját enni, mint nekem csinálni...
    Karácsony nálam idén sokat vesztett a fényéből...Lehet,h végleg felnőttem...:((((

  • 2007.01.01 23:00:09Vowel

    ennek ellenére azért a szivemben őrzök néhány csodálatos KARÁCSONYT, amikor igenis megtörtént a CSODA, de ez most, hmmmmmmmm...
    na, majd legközelebb!!!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta